Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
1984. július 31. * PETŐFI NÉPE • 3 KIS VIT SZELÍDEN NEGYVEN ÉVE #ÁVOZTAK EL Tízezer résztvevő az ifjúsági találkozón (Folytatás az 1. oldalról) „Jelképesnek is értékelhetjük — mondotta —, hogy á jelenlegi feszült politikai ihelyzetben Moszkva vállalta föl a VIT szervezését. Ez is bizonyítja, hogy a Szovjetunió őszintén alkarja a béliét, támogatja a leszerelést, a társadalmi haladást, szívesen fogad más világnézetű, dialógusra kész ifjú munkásokat, diákokat, politikai vezetőket” A nagygyűlés rendezői, közreműködői — hajósi, bátyai, dus- noki nemzetiségi táncosok, zenekarok, Csizmadia Sándor dalénekes, és a chilei Los Gallos együttes — remek hangulatot te_ remtettek. A szelidi találkozó e jelmondat jegyében zajlott: „Együtt az antiimperialista szolidaritásért, békéért, barátságért.” Megható volt a záró színpadkép. A VIT-zászlót több száz léggömb emelte magasba, s közben a színpadon és a nézőtéren nemzetek, nemzetiségiek képviselői — laosziak, vietnamiak, dél-afrikaiak, afgánok, Magyarországon élő szlovákok, németek, délszlávok — és a közönség lelkesen énekelte a DlVSZ-indulót. Dél körül járt már, amikor a Quantanamérát éneklő tömeg figyelmét az MHSZ műrepülői, • Közös éneklés. ejtőernyősei, és vitorlázói vonták magukra. Délután ismét színes program szórakoztatta a közönséget. Felléptek a hazánkban tanuló külföldi diákok művészeti csoportjai. Sakkszimultánt adott Haág Ervin nemzetközi nagymester. A 100 Folk Celsius koncertje zárta a VIT hazai előkészületeinek első, nagyszabású rendezvényét a 13. Szelidi Ifjúsági Találkozót. F. P. J. • Barát- kozás. (jobbra) • A Hajósi Német Nemzetiségi Táncegyüttes bemutatója. (Straszer András felvételei) Példájuk erőt ad Évfordulós megemlékezéseink sorában ezúttal több egykori harcos elődünk emlékét elevenítjük fel. Azokét, akik a század első év- • tizedeiben sokféle veszéllyel szembeszállva küzdöttek az elnyomás, a fasizmus ellenT a haladásért, az emberi élet tisztaságáért és gazdagításáért. Azőkét, akik negyven esztendővel ezelőtt távoztak el az élők sorából, többnyire tragikus, embertelen körülmények között. Többüknek halála napját és pontos 'helyét sem ismerjük. Valamennyien Bács-Kískun megye területén dolgoztak a mozgalomban. Volt köztük munkás — ács, kőműves, lakatos, kubikos, — ügyvéd és orvos. Többen már fiatalon kezdték a harcot. A solfcvadkerti születésű Gra- tzer István a Galilei Kör tagja volt, és mint orvos mindig a szegények pártján állt. 1919-ben a direktórium munkáját segítette, később az illegális pártban szorgoskodott. A szakmári Gubányi Mihály téglagyári munkás vöröskatonaként tette emlékezetessé a nevét az utána jövő nemzedékek számára. A reakciós rendszer elleni fellépéséért a szikrai erdőben végeztek vele. Vöröskatonaként szolgálta a proletariátus ügyét Gyertyás Faragó János kecskeméti lakatos is. ő 1919-ben elmenekült, átvészelte a nehéz, meghurcoltatásokkal terhes éveket, ám a fasiszta terror később rá is lesújtott: 1944- ben meggyilkolták. Hasonló sors várt a kunszentmiklósi Honti Lajosra. Ő az ácsmesterséget tanulta ki, mielőtt I eljegyezte magát a forradalmi mozgalommal. Tragikus módon Dachauban fejezte be életét. A fentiekhez hasonlóan többen lettek még áldozatai 1944-ben a gyilkos hatalomnak. Ilyen volt a félegyházi Kalmár Mór ügyvéd — ő Auswitzban lelte halálát —! a kalocsai Király Sándor kőműves, aki részt vett 1919-ben a helybeli ellenforradalmi megmozdulás leverésében. Kalocsai volt Kiss Ferenc kubikos is, az illegális párt tevékeny munkása. 1944-ben a nyilasok agyonlőtték. A félegyházi Firsch Margit a szakszervezeti mozgalom erősítésén, az ugyancsak kiskunfélegyházi Romhányi János a Vörös Segély 'munkájának eredményesebbé tételén fáradozott, míg a bajai Varga István kőműves mint a helybeli munkásotthon vezetője dolgozott fáradhatatlanul. Velük is a fasizmus végzett. Életük példája erőt és biztatást ad azoknak, akik ma is — mindenkor — a jobbért, emberibbért harcolnak. V. M. NEGYEDRÉSZÜK SEM FELELT MEG Cipőipari szakvásár Pécsett A bemutatott cipőknek mindössze a 17—18 százaléka felelt meg a kívánalmaknak az 1985. évi tavaszi—nyári modellek bemutatására rendezett pécsi cipőipari szakvásáron. Vagy nem voltak eléggé tetszetősek, vagy kényelmetlennek találta őket a tervezőkből, gyártókból, és kereskedőkből, valamint ortopéd szakorvosokból alakult társadalmi zsűri. A gyártó vállalatok és szövetkezetek összesen 1560 modellt állítottak ki, közülük azonban csak 280 nyerte el a D+E (Divatos + Egészséges) márkajelet. Ezek úgy követik a divat új irányzatait, hogy ugyanakkor a láb anatómiai felépítéséhez is kiválóan alkalmazkodnak. A t©rv szerint az országban harminc kijelölt boltban árusítják majd e kiváló minősítést kapott cipőket. Hétfőn zárult a bőr- és cipőipari szakvásár most 'átalakult cipőbörzévé: két héten át a kereskedők és a gyártók tárgyalnak egymással, s konkrét üzletkötésekre ikerül sor. Ezekben a napokban dől el tehát, hogy milyen cipőben járunk jövőre. Az már bizonyos, hogy több, szebb és jobb gyermekcipőre számíthatunk. KÖLCSÖN A FEJLESZTÉSHEZ Bővülő hűtőhálózat a kereskedelemben Legyen bár hűvösebb vagy melegebb az időjárás, nyaranta az élelmiszer-kereskedelemnek is egyik főszereplőjévé válik a hűtőszekrény és a fagyasztóláda, hiszen egyre több olyan élelmiszer van forgalomban, ami hűtést igényel. A hűtőhálózat folyamatosan bővül, javult a gépek alkatrészellátása is, erről tanúskodik a Belkereskedelmi Minisztérium összesítése. Az élelmiszer-kereskedelem .és a vendéglátás hálózata jelenleg 125 ezer normál és 25 ezer mélyhűtőgéppel rendelkezik, 20, illetve 80 százalékkal többel, mint öt évvel ezelőtt. A fejlődés a vendéglátásban gyorsabb ütemű: itt normál hűtőgépekből 25 százalékkal több, mélyhűtőkből pedig háromszor annyi van, mint a legutóbbi felméréskor. Az élelmiszer-kereskedelemben az üzletek 84 százalékában — 18 ezer helyen — van hűtőberendezés, s mintegy hétezer üzletben mélyhűtő. Lemaradás főként a zöldséggyümölcs értékesítésben tapasztalható, ma még ugyanis igen kevés zöldsógüzletbep van hűtőpult, noiha ezek az áruk is tovább eltarthatok, s kisebb veszteséggel árusíthatók hűtéssel. A kereskedőknek és a vevőknek egyaránt gondot okoz, hogy a kistelepülések élelmiszerboltjaiban jórészt csak kisebb kapacitású háztartási hűtőszekrények működnek. Éppen ezért a SZÖVOSZ rekonstrukciós programjának keretében — az anyagi lehetőségektől függően — folyamatosan kicserélik ezeket a régi, 250 literes vagy annál kisebb készülékeket. Az adatok szerint a kereskedelmi és vendéglátó hálózatban egyre korszerűbb hűtőberendezéseket használnak.. A Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazza a bolthálózat hűtőkapacitásának bővítését, ennek érdekében pályázatokat hirdetnék hűtőgépek vásárlására. A pályázat kerekében a vállalatok 20 százalékos állami hozzájárulást vagy 50 százalékos kölcsönt igényelhetnek gépek vásárlására. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Mi volt a portás táskájában? Amikor egy mezőgazdasági termelőszövetkezet portásának táskáját kinyitották, tíz kiló takarmányt, valamint két sörösüveget találtak benne. Egyben megállapították, hogy a portás ittas. A portás arra hivatkozott, hogy a takarmányt egy zacskóban találta, és azzal a szándékkal tette a táskájába, hogy majd jelenti és leadja. Ezt a védekezését nem fogadták el, és fegyelmi büntetésül más munkakörbe osztották. A döntés hatályon kívül helyezéséért a portás a tsz ellen pert indított. Az első fokon ítélkező munkaügyi, majd fellebbezésre a megyei biróság a keresetnek helyt adott. Ezt azzal indokolták, az el- tulajdonítási szándék nincs bizonyítva. A táskát mindenki láthatta, nem rejtette el. A talált tárgyak leadására nem volt határidő. Figyelembe vették azt is, hogy korábban megdicsérték, mert a szövetkezeti tulajdont szigorúan védte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. — A portás magatartása nemcsak az általa másokkal szemben folytatott gyakorlattal, hanem az elnöki utasítással is ellentétes — .hangzik a határozat. Ezek szerint attól, aki ázövetke- zéti tulajdont akar elvinni, az,t el kell tőle kobozni és a történtekről nyomban írásbeli jelentést tenni, valamint az anyagot eredeti helyére visszatenni. Mindezekből következik: nincs bizonyítva, hogy a portást nem éltulajdonítási szándék vezette. Ezzel a feltevéssel nem ellentétes, hogy a táskát nem rejtette el, mert ha az ellenőrzésnél nem nézik meg, nem derül ki, mi van benne. Az elkövetett vétség — ittasság nélkül is — egymagában olyan súlyos, hogy azzal a kiszabott büntetés arányban áll, mert csak ez szolgálhatja a portás és másók nevelését, valamint visszatartását attól, hogy hasonló vétséget elkövessenek. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a megbüntetett ember feladata volt a szövetkezeti' tulajdon szigorú védelme,. A Legfelsőbb Bíróság az alsó- fokú ítéletöket hatályon kívül helyezte és a fegyelmi büntetést helybenhagyta. Kártérítés foglalkozási ártalomért Hat évig különböző munkagépeken dolgozott egy vállalat alkalmazottja, majd orvosi javaslatra négy évig kisebb fizetéssel könnyebb munkára osztották be. Ennek letelte után a vállalat ellen kártérítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy jobb karja megbetegedett, és ezt a gépműhelyi mun'ka okozta. Ezért négy évre a korábbi és a jelenlegi fizetése közti különbség megfizetését kérte. Az alsófokú bíróságok elutasító ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság több oirvosi és műszaki szakértői vélemény alapján megállapította: a munkás jobb felső karjában vérkeringési zavarok vannak, amelyek a kar gyengeségével, szorító erejének csökkenésével járnak. A kórházi diagnózis szerint • Ray- naud-kórban szenved. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának véleménye is ez volt. Ezt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is megerősítette azzal, hogy ezen az állapoton műtéttel sem lehet segíteni. Bár a betegség magától is létrejöhet, de nagy rezgésszámú gépeknek, szerszámoknak magas vibrációs hatása is okozhatja. A műszaki szakértők szerint pedig a megbetegedett ember hat éven át nagy rezgésszámú gépeken és szerszámokkal dolgozott. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a munkás foglalkozási ártalomban szenved, amiért a vállalat kártérítéssel tartozik. Ezért az alsófokú bíróságok ítéletét hatályon kívül helyezte és a kártérítés összegének megállapítására a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.. H. E. Emberközpontú gyógyítás, gondozás Beszélgetés dr. Lóránd Pállal A megyei kórház általános sebészeti osztályának főorvosa, dr. Lóránd Pál harminc esztendővel ezelőtt érkezett a hírős városba. Nem állt szándékában ittmanadni. De a munkával teli hetek, hónapok megtartókká lettek, akárcsak az, hogy a sebészeti osztály ifjú orvosainak a tanulásihoz, gyógyításhoz szükséges légkört dr. Kiss Dezső főorvos megteremtette. — Főorvos úr, iön ,hamarosan egy, n sebészek számára jelentős, ötjegyű számhoz térkezik: a tízezredik műtéthez. A szám önmagában is sokat jelent, akkor is, ha 'a műtőasztal \mellett töltött órákat vennénk számba, hiszen énekké kerekednének. De ennél sokkal fontosabbnak érzem, hogy megkérdezzem: az elmúlt évek |során la jobb betegellátás érdekében i milyen Júj módszereket honosítottak meg munkatársaival ? — Tíz munkatársammal, amint azt osztályunk elnevezése — általános sebészet — is jelzi, a legkülönfélébb sebészeti beavatkozásokat végezzük. Az elmúlt időszakban mégis végérvényesen eldőlt: noha „általános” sebészek vagyunk, szükséges, hogy mindenki egy részterületen folyamatosan továbbképezze magát, abban tökéletesen elmélyüljön. Ezen a ponton a szakirodalom naprakész ismerete mellett a legújabb — és természetesen a legcélszerűbb — műtéti eljárásokat is képesek vagyunk bevezetni. Bevallom, ezt fontosnak érzem, hiszen csak így lehetnek az osztályunkon érsebészek, onkológus sebészek és így tovább. Az egyedül, hősiesen operáló sebész — nos, ő már a múlté. Csoportok, úgynevezett team-ek dolgoznak össze, így adhatják tudásuk legjavát a műtétek elvégzéséhez. Néhány esztendővel ezelőtt megteremtődtek a feltételei annak, hogy a tőlünk távozó betegeket továbbra is figyelemmel kísérjük, gondozzuk! És ezen a ponton kamatoztatjuk az előbb elmondottakat: minden orvosmunkatársam saját szakterülete betegeit hívja vissza ellenőrzésre, kontrollra. Igen nagy eredménynek tartom a tavaly megalakult klubot, ahova a betegek örömmel járnak, hiszen életmódjukhoz, étrendjük helyes kialakításához kapnak ta-. nácsokat. — A .gondozás bevezetését ta betegek egyértelmű tetszéssel fogadták? I — Sajnos nem mindenki értette meg ennek a munkának a fontosságát. Akadt a kontrollra hívottak között, a'ki zaklatásnak minősítette sorainkat, s úgy vélte, hogy mi nagyon ráérünk... Bizony erről szó sincs! Az osztályon dolgozó orvosok — és erről nagy örömmel szólhatok — valóban hivatásuk magaslatán állnak, ezt a munkát önként, egymást felváltva végzik a hét meghatározott napjain a rendelőintézetben és a kórházban. Ilyenformán egyik napon a tőlünk távozott hajdani daganatos beteget, máskor az érrendszeri problémával, vagy éppen a hasi műtéten átesetteket hívjuk be. — Daganatos beteget mondott, tehát a gondozás munkája a jó-, illetve rosszindulatú ^daganattal operáitokra is kiterjed. Vajon á rettegett bajjal műtött betegek is zaklatásnak veszik a hívó leveleket? — Szererlcsére már annak a szemléletnek is vége van, hogy akit daganatos betegséggel operálnak, az tőlünk távozva, már rendeljen koporsót. De a szemlélet változása csak úgy következhetett be, hogy rohamosan javulnak a daganatos betegek gyógyulási mutatói. A számok mögött pedig gyógyult emberek állnak! Pontosabb lett a diagnosztika, egyre kiterjedtebb a szűrés, jobbak a műtétek feltételei, gyarapodott a gyógyszerek száma és bővültek az egyéb léhetőségek. A daganatos betegséggel operáltak között is akadnak, akik nem veszik jónéven a kontrollra hívást. Pedig ha belegondolunk, a gondozás egyértelmű gyógyítás! Az orvos így tartja, így tarthatja figyelemmel a távozott beteget, rendelhet új gyógyszert, beszélheti meg személyesen az esetleges új beavatkozást is. Orvosaink ebben az esztendőben hozzáfogtak a régebbi, nyolc—tíz, sőt, tizenöt évvel ezelőtt operált betegeink behívásához is. Értelemszerű, hogy az ő érdekükben, az ő teljes gyógyulásukért teszik. Vannak ugyanis betegek — ez azonban nem általános! —I akik két vagy három műtét után válnak gyógyulttá. És ha ez így szükséges, akkor természetesen ennyiszer kell operálni. Ezért is kell kapcsolatban maradnunk velük, megtartva bizalmukat, gyógyulásba vetett hitüket. — Szavaiból világosan érthető, hogy a gyógyulási feltételek folyamatosan javulnak, egyre többen nyerik vissza teljesen egészségüket. Mégis, hadd kérdezzem meg, hogy előfordulnak-e még súlyos, az orvoshoz későn forduló daganatos betegek? — Sajnos, igen. Mi sem találunk, magyarázatot arra, hogy miért akkor fordulnak orvoshoz például az emlőrákos nőbetegek, amikor a baj már elhatalmasodott ... Szerencsére ritkán, de még előfordul ez is. Szeretném elérni, hogy mindenki tudja: korai szakaszban sokkal jobban gyógyítható a betegség! S. K. í • A találkozó szónoka Cser* vény Vilmos, a DÍVSZ főtitkára volt.
