Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1984. július 4. MELEGÜZEMI PÓTLÉK A NEHEZEBB MUNKÁÉRT Pékek és kádgyártók nyáron • Vetik a sajtos pogácsát a Csongrádi úti pékségben. Amikor mások munka után az esti tévéműsort nézik, a Kecske­méti Sütő- és Édesipari Vállalat pékjei az éjszakai sütéshez ké­szülődnek. A megyeszékhelyen és környékén, Kiskunfélegyházán, két Tisza menti településen, La- josmizsén, Kerekegyházán és Izsákon, nyolc termelőüzemben 240 ezer ember ellátásáért dolgoznak. A kemencék ontják a forróságot (200 Celsius-foknál magasabb hő­mérsékleten sütnek csaknem min­denfajta .pékárut), a páratartalom elviselése sem könnyű; ezért az­tán a sütőipari munkahelyek jog­gal számítanák meleg üzemnek. A hőhatás enyhítéséért — Nálunk a július és az augusztus a két legkínzóbb hónap — mondja Bajzák Béla, a válla­lat igazgatója. — Akkor lesznek dolgozóink a legnagyobb terhe­lésnek kitéve. Azért, hogy ez a terhelés elvi­selhető legyen, a hőhatás és a hő­veszteség csökkentésére töre­kednek. Védelmet nyújt például a termelőberenidezések karban­tartása. Kecskeméten felújítot­tak két alagútkemencét. Izsáki üzemük egyik kemencéjének ja­vításával végeztek; a másikhoz a napokban kezdtek hozzá. Ti- szakécskén sem marad el a ká­nikula előtti kemencefelújítás. Mindez, valamint a szellőztetés és a szódavíz-készítő automaták ellenőrzése a nehéz munkát vég­ző melegüzemi dolgozók érdekét, végső soron az ellátás biztonsá­gát szolgálja. Van azonban a munkahelyi kö­rülményeken túl más is, amiből a sütőmunkások nem véletlenül érzik: megbecsülik őket helyt­állásukért. A kollektív szerződés legújabb melléklete úgy szól, hogy „A vállalati feladatok el­végzéséhez szükséges létszám megtartása úgy lehetséges, ha a melegüzemi dolgozók munká­ját a vállalat anyagilag megfe­lelően elismeri”. Erre a kiegészí­tésre azután került sor, miután 1984. január 1-től, minisztertaná­csi határozatra, a Kecskeméti Sü­tő- és Édesipari Vállalatnál is bevezették' a melegüzemi pótlé­kot. Ki kap többet ? Hétszázharminc dolgozóból ki- lencvenhármat érint ez a rendel­kezés. Csak nem egyformán. A munka nehezétől és a hőhatástól függően, változó az anyagi meg­becsülés mértéke. A 101. számú kecskeméti központi üzemben például a bérpótlék átlagos évi összege egy dolgozóra: 4250 fo­rint. A differenciálás viszont le- Ketővé teszi, hogy míg a címké- zőknek 2976, s az elszedőknek 3826 forintot adnak, a legnagyobb hőséget elviselő vetők 5527 fo­rintot kapnak. Sőt, továbbmentek a melegüzemi pótlék munka sze­rinti elosztásával! Azoknak a la- josmizsei pékeknek, akik nehe­zebb körülmények közt dolgoznak a kemence előtt benne állnak a vetőgödörben, és kézzel szedik a kenyeret — a rendeletnek meg­felelően, a legmagasabb összeget számítják. A melegüzemi pótlékot első íz­ben júliusban fizetik. A Kecskeméti Kádgyárban sem , fagyoskodna'k ezekben1 a napok­ban. A zománeozóban 15 percen­ként készül el egy fürdőkád. E negyedórából az a két perc 40 másodperc a legrosszabb, ameny- nyit az izzó kád közelében tölte­nek á dolgozók. Az öntők a ke­mencéknél védősisakot és az­besztöltönyt viselnek.' A belső hőforráshoz képest, azt gondol­nánk, a külső szinte már sem­miség. A jó munkahelyi közérzetért — A Nap rátetéz bőven a ke­mencék, a zománcozó és a többi üzemrész hőjére — halljuk Ren- detzky János műszaki igazgató- helyettestől. — Ezért a gyár le- vegőztetőrendszere mellett mintegy 200 ventillátort is üze­meltetünk. Ezeket a helyi szel- lőztetöket mindenhol a dolgozók javaslata szerint szereltük fel, oda, ahová kérték. Egyesek ah­hoz ragaszkodtak, hogy a ventil­látor a fejük felett mozgassa a levegőt, mások azt akarták, hogy a légmozgás közvetlenül őket érje. Figyelembe vettük a huzat iránt érzékeny emberek kíván­ságát is. — Milyen óvintézkedésekkel járulnak még hozzá a gyáriak jó munkahelyi közérzetéhez? — Gyakrabban ellenőrizzük az üzemi fürdők .és zuhanyozók álla­potát. Megnézzük, hogy a szóda­vízautomaták jól működnek-e. Az évi nagykarbantartást pedig augusztus 10-e és 20-a között vé­gezzük, amikor általában legna­gyobb a meleg, s a termelésben dolgozóknak jólesik a munka- szünet. A kánikulát elnapolni”, vagy kivédeni nem lehet. Az idén is valószínűleg megnehezíti majd a sütőipari munkások és a kád­gyártók hétköznapjait. Az a ked­vező változás viszont, hogy a Kecskeméti Kádgyár dolgozói közül kétszázhuszonketten szin­tén kapnak melegüzemi, pótlé­kot, segíti .(ösztönzi) őket a nyári munkában való helytállásban. Kohl Antal • A kád­gyári öntődében dolgozóknak is jár me- . legüzemi pótlék. (Pásztor Zoltán felvételei) SAJTÖPOSTA ÜZENJÜK LEVELEKBŐL RÖVIDEN Durkónénak, Lajosmizsére: A Herbária Vállalat legújabb ké­szítményét, a Rheuma-zselót ered­ményesen kipróbálta reumás és ízületi betegségben szenvedő em­bereken az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet. A zselé ha­tásosan csillapítja a gyulladás ál­tal, vagy egyéb módon keletkező reumatikus izomfájdalmakat. Gyógyszertárak nem forgalmaz­zák e terméket, csak a drogériák és a gyógynövény-szaküzletete. Hobolkó Gábornak, Kecskemét­re: Igaza van önnek abban, hogy az üvegbetét-díjakat tartalmazó táblácskának is ott lenne a helye mindegyik élelmiszerüzletben. E tájékoztatás megkönnyítené a pénztáros munkáját, nem is szól­va arról, hogy a vevő azonnal ellenőrizhetné, helyes összeget fi- zetteftek-e vele az üveges áruért. K. L.-nek, Kiskőrösre: Aki munkahelyén a saját szerszámát is használja, utána térítés illeti meg. Az építési és városfejlesztési miniszter legutóbbi — 5/1984. (III. 27.) ÉVM számú — rendelete ér­telmében a szakmánként, munka­körönként megállapított szer­számhasználati díjak mértékét és a kifizetésének indokoltságát Eddig meg voltam róla győ­ződve, hogy az egyik lakásból a másikba költözés jár a legna- gyob izgalommal, mármint egy idősebb ember számára. Most, amikor' jó’ néhány hónap ja lakom bérlőként a Batthyány utca 41. számú ház második emeletén, az egyik vadonatúj otthonban, tu­dom, az igazi meglepetések ak­kor várhatók, ha már becsuk­tam magam mögött az ajtót. Tapasztalataimat azért adom közre, hogy megkíméljek máso­kat (a szintén panelépületekben lakókat) a váratlan fordulatok­tól. A kulcsátadáskor azt mondták nekem, patyolattiszta helyre ke­rülök a lakáscsere révén. Ezt a körülményt vártam, ám a sző­nyegen levő sáros lábnyomok, a ■lióziltáilán-' ablaküvegek, a mo­sogatóban hagyott cigaretta- csikkek, meg a vécé le nem en­gedett „tartalma” gyorsan rá­döbbentett, igényemet alaposan le kell fokoznom. Sokat tettem- vettem, fofmáltam-csinosítottam odahaza, s már-már adottak vol­tak a kellemes családi miliő technikai feltételei, amikor már­ciusban jött az első hideg zu­hany. Szó szerint értendő a dolog, ugyanis a fűtőrendszer egyik csöve repedt el, s ömlött belőle a hideg víz. A falban húzódott ez a szerkezet, így aztán a tapé­ta azon a részen teljesen tönkre­ment. A szerelők mondták el, hogy a figyelmetlen hegesztők megsértették a csövet. , Vajon miért nem derült ez ki a mű­év erde kell — a kollektív szerző­déssel egyidejűleg — felülvizsgál­ni. Ennek alapján ellenőrizte az ön munkáltatója, szükség van-e a saját tulajdonú eszközének hasz­nálatára, s döntött a havi 200 fo­rint átalány fizetéséről, mely meg­felel az előírásoknak. Parti Illésnek, Kiskunfélegyhá­zára: ön balesetveszélynek minő­síti azt, hogy rengetegen fuvaroz­nak gépjárművük tetején csöve­ket, lécdarabokat és egyéb árut. Nos, ha azok lazán rögzítettek, va­lóban okozhatnak bajt. Emlékez­tetjük azonban a módosított KRESZ pár napja hatályban levő szabályára, miszerint a személy- gépkocsi tetőcsomagtartóján ak­kor is szállítható rakomány, ha az a járművön előre és hátra legfel­jebb 40—40 centiméterre túlnyú­lik. Ratkai Júliának, Kiskunmajsá- ra: A munkavédelemről szóló — és tegyük hozzá, most már igen szigorú — rendelkezések leszöge­zik, hogy a munkahely természe­tes és mesterséges megvilágításá­nak összhangban kell lennie a feladatvégzés jellegének megfele­lő követelményekkel. szaki átadáson? — kérdeztem magamban, de azután jobbnak láttam, 'ha a figyelmemet a helyreállításra koncentrálom. A biztosító ugyan hozzájárult a ká­rom megtérítéséhez, de a teljes költség lényegesen több volt az ilyen címen kapott forintoknál. Június közepére lényegében elfelejtettem mindent, ám 22-én hekövetkezett az újabb kelle­metlenség. Éppen indulni akar­tam otthonról, mikor nagy ro­bajt hallok és erős vízsugár hangját. A tűzoltó fecskendőjé­ből áradhat a víz ennyire, mint akkor nálam történt. Hamaro­san hömpölygött a lakásban, és folyt le a lépcsőkön. Az alattunk levő könyvesbolt dolgozói két­ségbeesve látták; hozzájuk is becsorog. Mindenki szakembe­rért kiáltott, telefonált, s ők meg is érkeztekde egyelőre rejtély volt számukra, hol .a főcsap. Az­tán meg engedélyt kellett kér­niük, hogy a ház egész vízellá­tását megszüntessék. Nem rész­letezem tovább, végül is sor ke­rült a rossz hajlítás miatt eltört vezetékszakasz cseréjére. Az én lakásom azonban csak lassan szárad, a nyomok maradandó­nak tűnnék... Nyugdíjas lévén, egyelőre nem unatkozom, s a kevéske pénz- zemnek is van helye: az egyik szakember után fizetem a má­sikat. S tárgyalok azokkal, akik a vízözön utáni állapot „eltün­tetésére” hivatalból is f kötele­zettek. (Elmondta: Pervein Sán- dorné kecskeméti olvasónk.) A véradás nem magánügy í Június 8-án véradónapot tar­tottak a TEMAFORG kunszent- miklósi gyárában. A donorok kö­zött volt — az aranykoszorús szocialista brigád tagjainak so­rában — Guty József is, aki immáron több mint ötvenedszer teljesítette e nemes emberbaráti kötelességét. E legutóbbi eset azonban emlékezetes marad szá. mára. Hogy miért, arról így írt a lapunkhoz eljuttatott levelé­ben: Tudomásunk szerint a véradást követően 4 órán át fel van mentve a munkából a dolgozó, mi azonban mégsem pihenhet­tünk, mert a főnökeink fegyel­mi felelősségre vonással fenye­gettek. Amiből arra következte­tünk, ők afféle magánügynek tekintik ezt az áldozatkészséget. Pedig éppen az ellenkezője az igaz! Csak mellesleg említem meg, hogy mintegy 25 évig dol­goztam a Hazai Fésűsfonó Vál­lalatnál, ahol mindig 1 napig lehetett távol munkahelyétől az önkéntes véradáson részt veti ember. A TEMAFORG-nál i'a- jon miért gondolkodnak és cse­lekednek másképp a vezetők? A Munka Törvénykönyve sze­rint a dolgozó mentesül a mun­kavégzési kötelezettsége alól a véradás miatt távol töltött- idő­tartamra. Érdeklődésünkre vi­szont azt mondották a megyei véradó-állomáson: a véradást követően minden donor jogosult arra, hogy legfeljebb 4 órán át pihenjen a munkaideje alatt is. Géporsó a vitrinben . Városföldről érkeztek e sorok. A feladó nem kéri nevének fel­fedését, csak azt, hogy jelenjen meg a tanulságos története. Íme: Bár rövid ideje használom az újonnan vett varrógépemet, az orsójából máris kiesett egy pici, megkopott csavar. Arra számí­tottam, pótolhatom gyorsan és néhány forintért. Nem így ala­kult a dolog, hiszen az állami és szövetkezeti üzleteket hiába kerestem fel ilyen célból. Végül is Kecskeméten, a Bem utcában jutottam el ahhoz a magánke­reskedőhöz, aki készséggel fo­gadott és melegen ajánlotta: a 120 'forintos új orsóval megol­dódik. a problémám. Meggyőzött, így hát magam­ma l vittem az alkatrészt — er­ről. nem kaptam blokkot —, de kiderült, nem a -gépemhez való. Emiatt panaszt tettem nála, ám ő megfellebbezhetetlenül kije­lentette: amit elad, nem veszi vissza, nem cseréli. Mi egyebet tehettem, hazamentem| és a szo­bai vitrinbe helyeztem az orsót, hadd emlékeztessen engem és minden vendégemet arra: ho­gyan járhat a vásárló, ha olyan kereskedővel akad dolga, aki ■ egyáltalán nem foglalkozik rek­lamációs ügy elintézésével.... FOGADÓSZOBA □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ a ÚJÍTÓK A MEZŐGAZDASÁGBAN Évente 80 ezer forint megtakarítás Nyolcvanezer forint, kis kerekítéssel egy Trabant ára. így nézve sok pénz. Azonban egy 360 lóerős erőgép üzemelteté­si költségeihez viszonyítva már másként szemlélhetjük az összeget. Szerencsére Dobák István, a városföldi Dózsa Ter­melőszövetkezet erőgépvezetője inkább a Trabant árához ha­sonlította. — Utólag egyszerűnek tűnik az egész — mondja hunyorogva a napsütésben Dobák István a hatalmas Rába-Steiger mellett. — Bekötöttem a kipufogó végébe egy csőcsonkot. Ennek a (másik vége a levegőszűrő tokjába tor­kollik. Ha a motor jár a kipufo­gógáz vákuumot hoz létre a le­vegőszűrő előtt. Így annak a por­nak a nagyobbik részét kirántja, ami oít rakodna le. Ezzel huszon­ötszörösére növelhető egy szűrő­betét élettartama. Ez akárhogy is számoljuk: évente egy gépnél 80 ezer forint megtakarítást jelént. — Mondd el Pista azt is, hogy az IKR-nek is elküldtétek az újí­tást! — biztatják a körülöttünk álló kollégái. — Szövetkezetünk tagja a Bá­bolnai I'KR-nek. Eredetileg a győri gépgyárban csak 14 ilyen traktort gyártottak az IKR meg­rendelésére. Bizonyára másutt sem bővelkednek a feleslegesen kidobható pénzben, .ezért az újí­tást elküldtük a termelési rend­szernek. Azt már nem tudom, má­sok milyen eredménnyel hasznosí­tották — említi, s szabadkozik, mennie kell. K. Farkas Sándor műszaki fő- ágazatvezető meséli tovább: ‘ — Vagy másfél hónapig büty­költék ezt a szerkezetet. Pista el­képzelései szerint összerakták, szétszedték, változtattak rajta. Egészen addig, míg ilyen lett. Sze­rencsénk, hogy Dobák István • Dobák István és a bizonyos kipufogócső. nincs egyedül az újítóink között. Apróbb változtatásaikkal évente jónéhány millió forintot tudunk a költségeinkből lefaragni. Cz. P. Kaphat-e háztáji földet a nyugdíjas tsz-tag ? A 86 éves kiskunhalasi Balog Sándor nyugdíjas tsz-tagként panaszolja: immáron ötödik éve tagadja meg tőle a háztáji föld­jének kiadását a közös gazdaság. Pedig úgy tudja, a '.jogi előírás szerint is megilleti ez a juttatás. A Lászlófalván lakó Tóth Bá­lint nemrégen került rokkantsá­gi nyugállományba. Ellátását a húszéves tsz-tagsága figyelembe­vételével állapították meg. Bár a szövetkezetből korábban kizárták — mert a betegsége miatt a mini­mális munkateljesítményt sem ér­te el — úgy véli, méltányossági jogon is jár neki a háztáji terü­let. Vagy mégsem? — kérdezi. Kezdjük egy megjegyzéssel: ért­hetetlen számunkra, miért fordul­hatnak elő ilyen furcsa esetek, amikor a jogszabályok teljesen egyértelműek, s azokat kötelező alkalmazni. Feltételezzük, csak ott vannak,, hasonló vitás ügyek, ahol nem áll hivatása magaslatán a belső, valamint a felügyeleti’ el­lenőrzés. És most folytassuk a legalapve­tőbb szabály ismertetésével, neve­zetesen, hogy at, öregségi nyug­díjban részesülő, a megrokkant, vagy a tartósan munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tag is jo­gosult a háztáji föld használatá­ra, mégpedig a megelőző munka­eredménye szerinti mértékben. A gazdaság természetesen adhat a föld hélyett terményt, vagy pénz­beli értéket is a kérelmezőnek. Ez utóbbi nem lehet több, mint a 2500 kilogramm májusi morzsolt kuko­rica állami felvásárlási áron szá­mított összege. A hozzánk érkezett levélből úgy ítéljük meg, .hogy az idős halasi bácsit jogellenesen törölték a ház­táji föld használóinak sorából. Sé­relme orvoslása érdekében for­duljon a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályához. Lászlófalvi olvasónk gondjait illetően két válaszunk is van. Az egyik: tagsági viszony nélkül a rokkant nyugdíjas sem kaphat háztáji földet. A másik: betegsé­ge miatt senki nem vonható fele­lősségre, ezért az a bizonyos kizá­rási határozat nem tűnik túlságo­san megalapozottnaij. Erről persze ^csakis hivatalos vizsgálat dönthet, melyre utólag is felkérheti a már említett hatóságot. Ha a tagsági viszonyát visszaállítják, igényel­heti visszamenőleg a háztájival összefüggő anyagi juttatást. Mit kell tudni a 310 forintos bérpótlékról ? Nagy Illésné Kalocsáról, Fekete Ferenc Kiskunmajsáról, Fazekas Imre és Pintér Gábor Kecskemét­ről ugyanazon témakörben fordult hozzánk, nevezetesen, hogy nin­csenek vele tisztában, mikor kell megkapniuk a 310 forint bérpótlé­kot, s abból jogosult-e levonni a munkáltató? Mint ismeretes, ez az összeg a korábban végrehajtott központi áremelések némi ellensúlyozását szolgálja. Személyi pótléknak szá­mít, de nem alapbér, s az átlag- kereset kiszámításánál sem vehe­tő figyelembe. A dolgozót megil­leti akkor, ha munkabérben, táp­pénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben stb. részesül. Adható a meghatározott feladat elvégzésére — tehát munkakönyv nélkül — alkalmilag 'foglalkoztatott sze­mélynek is, feltéye, hogy teljesí­tette ' ugyanazon munkáltatónál a havi törvényes munkaidőnek leg­alább a felét. Külön iipegjegyezzük: jár táp­pénz, minthogy a dolgozónak a be­tegállománya idején is folyósít­ják, ezzel kapcsolatosan tehát nincs keresetvesztesége. Alapját képezi viszont annak a kereset­nek, 1 I melyből nyugdíj járulékot vonnak. Fontos tudni, hogy e pótlékból történő levonásnál a bírósági vég­rehajtás szabályai alkalmazandók. Eszerint a 310 forinttal növelt munkabérből levonható például a lakbérhátralék, a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellá­tás, a leltárhiánnyal összefüggő követelés, a társadalmi tulajdon­ban okozott kár összege és a gyer­mektartásdíj. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. /

Next

/
Thumbnails
Contents