Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

1984. július 4. • PETŐFI NEPE • 3 Új módszerek a pártmunkában Interjú Várnagy Istvánnal, az MSZMP Bajai Városi Bizottságának titkárával A közigazgatás átszervezése óta immár fél esztendő telt el. A városi és a városi jogú nagyköz­ségek pártbizottságai az irányí­tás új módszereiről már kellő is­merettel, tapasztalattal bírnak. Arra kértük Várnagy Istvánt, a bajai városi pártbizottság titká­rát, mondja el: az új helyzetben hogyan, milyen módon irányítják a város és a környező községek pártszerveinek vezetőségeit, kul­turális, közművelődési mun­káját, sporttevékenységét. — Tudomásunk szerint Baján alakult meg elsőkérit a városi­járási pártbizottság. A közigazga­tás átszervezése milyent változást eredményezett ? — A bajai városi-járási párt- bizottság 1981. október 9. óta dolgozott, s a megyében elsőként alakult meg, mintegy százezres lakóterület irányítására. A köz- igazgatás átszervezése után a pártbizottság megalakulását kö­vetően, feladatainkat újra fogal­maztuk, hiszen a még hatéko­nyabb területi munkához új mód­szerekre volt szükség. Mindez nem ért váratlanul bennünket, mert tudatosan készültünk rá. Korábban, amikor még városi,, járási pártbizottságok dolgoz­tak, sok közös rendezvényünk volt, az új pártbizottság megala­kulásakor ezek voltak a garan­ciái a munka folyamatosságának. Gondolok itt a városi és a járási párt- és állami vezetők közös munkaértekezleteire, az iskola- igazgatók vagy -gazdasági egysé­gek vezetőinek közös tanácsko­zásaira. — Milyen a munkakapcsolat a pártszervek és a pártbizottság között, alkalmaznak-e új mód­szereket? — Az elmúlt három év során zökkenőkkel, nehézségekkel, de kialakult az a munkakapcsolat azv apparátus és a pártszervelf kö­zött, ami biztosítéka a hatékony munkának. A pártszervek tiká­rainak tanácskozását két-három havonta, a módszertani titkári értekezleteket pedig négyheten­te rendszeresen megtartjuk. Eze­ket nagyon jó fórumnak tartom, hiszen itt mód van a pártmunka alapvető kérdéseinek megvita­tására, egymás tevékenységé­nek megismerésére, valamint a jó módszerek továbbadására, hasz­nosítására. Rendszeresek a rész­titkári értekezletek és a reszort- felelősök megbeszélései is. rÜj forma, hogy a nagyüzemi titká­raink is rendszeresen találkoz­nak, amikor is speciális helyze­tüknek megfelelő témákban cserélik ki gondolataikat, ta­pasztalataikat. Pártmunkásaink továbbképzését, friss ismeretek­kel való ellátását úgy is segít­jük, hogy egy-egy fontos témá­ban neves, országosan is ismert személyiséget hívunk meg elő­adónak. — Munkánk egyik sajátos része az instruktori tevékenység. A há­rom év során a követelmények­nek és a szükségleteknek megfe­lelően változtattunk a hatékony­ság érdekében. Ma már ezt a munkát instruktori csoportok végzik. A csoportokon belül el­sősorban függetlenített titká­rokra, tapasztalt pártmunkások­ra és hozzáértő fiatal szakembe- . rekre számítunk, akik differen­ciáltan végzik ezt a tevékenysé­get. Ahol függetlenített titkárok dolgoznak, ott inkább a szakte­rületek munkája érvényesül, az alapvető kérdésekben a kisebb alapszervezeteket segítjük. A testületek tagjait rendszeresen felkérjük a pártrendezvényeken való részvételre, az ott folyó munka megismerésére, a tapasz­talatok hasznosítására. — Kikre támaszkodnak a kul­turális, a közművelődési és a sportmunka irányításában? — Munkánk során nagymér­tékben támaszkodunk aktivis­táink, szakembereink segítsé­gére. Különösen vonatkozik ez a kulturális, közművelődési, köz­oktatási és sportmunkáira. A Ba­jai Művelődési Központ és az Ady Endre Könyvtár munkatár­sai módszertani segítséget .is adnak a községek és az üzemek közművelődési munkát irányí­tóinak. Nagy figyelmet fordí­tunk arra, hojgy a TIT-szerve- zet, valamint a MTESZ kilépjen a városból, és érződjön a város szellemi életének hatása a közsé­gek életében, munkájában. To­vábbi segítséget jelenthet a köz­ségi közművelődést irányító munkában a most megalakuló Népművészeti Egyesület. A köz­ségekben már hosszú ideje kul­turális bizottságok dolgoznak, s munkájukhoz nagy biztonságot ad, hogy valamennyi település rendelkezik kulturális alappal. Jól segíti az együttműködést, az ellenőrzést, a különböző szakmai munkaközösségek tevékenysége és a politikai munkatársak rész­vétele a szakmai tanácsokban. — Az új pártbizottság megala­kulásakor felmértük milyen ér­telmiségi bázissal, erővel ren­delkezünk, s a pártbizottság is tárgyalt az értelmiség helyzeté­vel, munkájával kapcsolatos teendőkről. Az előterjesztés csa­patmunka volt, készítésébe be­vontuk a különféle értelmiségi rétegekben dolgozókat, orvoso­kat, jogászokat, pedagógusokat, közgazdászokat, mezőgazdászo­kat. — Baja közismerten nemzeti­ségi központ. A városi pártbizott­ság milyen módon segíti a német és a délszláv községek lakossá­gát? — Helyzetünkből adódódóan nagy gondot fordítunk a nemze­tiségi politika erősítésére és fejlesztésére, Hercegszántón egy általános iskolában szerb-horvát nyelvű, Baján a Frankel Leó Gimnáziumban német nyelvű ok­tatás van. Ezen kívül szinte vala­mennyi községben, de a város­ban is meghonosodott a szerb- horvát és a német nemzetiségi kulturális együttesek, valamint „ nemzetiségi nyelvoktatás. A köz- művelődésben sokat jelentenek a nemzetiségi kulturális együttesek, a nemzetiségi kulturális klubok, amelyeknek munkáját, szereplé­sét nagy érdeklődés kíséri, s te­vékenységük egyre tartalma­sabbá válik. Ebben a mun­kában sajátos feladatuk van a három megyére kiterjedő nemzetiségi könyvtárnak, de a bajai könyvesboltnak is. — Feltétlenül meg kell emlí­tenem, hogy a város és a környe­ző községek kulturális, közmű­velődési és sportmunkájának se­gítésében, irányításában nagy szerepe van a párt különböző testületéinek. Pártbizottsági és végrehajtó bizottsági üléseken rendszeresen napirendire kerül­nek a községek munkáját segíte­ni hivatott témák. Több község­ben vizsgálta a végrehajtó bi­zottság az ideológiai munka hely­zetét és tartalmát, de napirend­re tűzte a nemzetiségi oktatást is. Foglalkoztunk a város és a környező községek művészeti életével, az amatőr együttesek te­vékenységével. Számot adtunk a közoktatáspolitikai 'határozat tíz­éves végrehajtásáról, de említ­hetném a város és a környező községek sportiának felmérését vagy egyéb más, fontos témát is — mondta befejezésül Várnagy István. Gémes Gábor BÁCS-KISKUN BEMUTATKOZIK Unita Fesztivál Vignolában Egyre szorosabb szálak fűzik össze Bács-Kiskunt észak-olasz­országi testvérmegyéjével, Mode­nával. A tízéves kapcsolatban a párt- és állami szervek, a szak- szervezeti bizottságok, a Petőfi Népe és^a helyi Unita szerkesztő­ségének együttműködésén túl, több megyei vállalat — így a SZÜV, a Bácskai Közös Húsipari Vállalat, a Kiskunsági TESZÖV, az Alföld Kereskedelmi Vállalat is — él ma már azokkal a lehető­ségekkel, amelyek ismertebbé te­szik Modena, Capri, Vignola, Cárstelfranco és Modena megye más településének lakói előtt a Duna—Tisza közén dolgozó kol- léktívák eredményeit, kezdemé­nyezéseit, az itt. élő emberek éle­tét. Július 6-a és 15-e között Unita Fesztivált rendeznek Vignolában. (Hasonló seregszemle legutóbb 1978-ban Modenában volt.) A nagyszabású népünnepélyen a külföldiek közül egyedül Bács- Kiskun az, amely közelebbről is bemutatkozhat. A tíznapos ren­dezvénysorozaton jellegzetes táj­ételeket készít majd Kemény Fe­renc, a Kiskőrösi Állami Gazda­ság szakácsa. A resztéit máj, a gu­lyásfélék, a pörköltek és a malac­sült iránt érdeklődőknek estén­ként — szombaton és vasárnap egész nap — rendelkezésükre áll a magyar konyha, ahol Szilágyi Zoltán és Juhász Péter zenészek 9 Pillanatfelvétel a legutóbbi, Modenában rendezett Unita Fesz­tiválról. teremtenek majd az ételek mellé jó hangulatot. A Bács-Kiskun megyei pavi­lonban fotó- és termékkiállítás lesz, míg az étteremben három­órás szineä videoprogram mutat­ja be Magyarország legnagyobb megyéjének városait, hagyomá­nyait, műemlékeit. A vignolai fesztiválon való be­mutatkozás egy újabb lépés a ma­gyar és az olasz nép, Bács-Kis­kun és Modena megye közeledé­sében a baráti szálak további erő­sítésének. Kovács István ÖTVEN ORSZÁGBÓL NYOLCSZÁZ RÉSZTVEVŐT VÁRNAK Eszperantó világkongresszus A Csendes-óceán partján, a kanadai Vancouver­ben Tendezi meg az idei — sorrendben a 69. — kongresszusát az Eszperantó Világszövetség (UEA). A találkozón ötven országból mintegy 800 eszpe- raptista vesz részt. Az eseménysorozatra július 21. és 28 között kerül sor, tanácskozásainak központi témája a kisebbségi nyelvek helyzete lesz. Brit- Kolumbiában, amelynek Vancouver a székhelye, nagy számban élnek indiánok, ezért a kongresszus tanulmányozni fogja az észak-amerikai indián kul­túrát is. A világszövetség munkáját 1980 óta magyar fő­titkár irányítja: a Pécsett élő Felsőné dr. Szabó F\óra ügyvéd. A háromnegyed évszázada fennálló nemzetközi szervezet élén először áll nő, és először tölti be eit a magas funkoiót szocialista országbeli eszperantista. Vancouverben osztják ki először az eszperantó kultúra támogatására alapított Grabowsky-díjat. Grabowsky neves lengyel eszperantista volt, az emlékét őrző nagy összegű alapítvány kamataiból jutalmazzák a világ különböző részein munkálkodó eszperantista pedagógusokat, írókat, művészeket, tudósokat. Húsipari termékek a külpiacokra Eredményes félévet zárt a Terimpex: bat hónap alatt a terveknek megfelelően mintegy 18 milMánd forint értékben — megközelítően ez ugyanannyi ■mint az elmúlt év első fékévé- ben — exportált bust, életani- saert, zömében konvwtabüis valutáért. Mivd ajkülpiatí á«*k ^kezességében továbbra sem így hiányt részben többietanenmyi ségek ki vitelével, részben a ma­gasabb feldolgozottsága, és fgV értékesebb termékek ará­nyának növelésével, illetne *“*?" peráció kialakításával eHensú- lyozta a vállalat. Különösen a feldolgo­zottsága fok növelése kínál jó tehetőséget a magasabb árak elérésére. Ennek meg­felelően a hagyományos félsertés mellett nagyobb arányban exportálnak cson­tozott, szeletéit karajt, szűzpecsenyét, színhúst. A darabolás, a precízebb fel­dolgozás azonban nemcsak többletmunkált, hanem ma­gasabb fokú technikai fel­szereltséget is követéi a húsiparban. Ezért a TERIMPEX igyekszik mi­nél több kooperáció életre- hívásábam közreműködni a hazai és a külföldi part­nerek között. Így például a vaskúti olasz partnerétől vett át modern gépeket. Gyakran külföldi te- nyészanyagoit használnak fel a váHiáliatok magasabb lértékű áru előállítására. A tervek szerint a kecskemé­ti baromfifeldolgozó a pia­con keresett, szárazabb hú­sú, nagyobb testű, Francia- országban kitenyészitett ka­csa szaporítását kezdi meg itermelőpartnereinél1. A TERIMPEX most keresi a hústípusú julh tenyészanyag beszerzéséneik lehetőségét. Erre annál is inkább szük­ség van, merít az első fél­évben a kedvező piacot ki­használva 650 ezer bárányt adtak él — 150 ezerrel' többet mint tavaly az el­ső hat hónapban. Ezért szükséges az utánpótlás. Ugyanilyen okból a máso­dik félévben a vállalat né­miképp visszafogja az ex­portot. Ugyancsak jó most a nyúl értékesítési tehető­sége, kevés viszont ehhez az árualap. A TERIMPEX- nél működő Nyúlkvilkereske- delmi Társaság a termelési kedv fokozására megemel­te a? átvételi árat, többet fizet a nyúl. kilójáért, mint tavaly. A megszépült múzeum Kitüntetések a Semmelweis-emlékünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült: Andriska Jánosné kiskőrösi GAMESZ-raktáros, dr. Angyal Ferenc, a kalocsai kórház osztályvezető főorvosa. Ágó Já­nosné, a kecskeméti megyei cse­csemőotthon gondozónője, Ba­laton Ferencrté kalocsai ápolónő, Bauer Istvánná felsőszentiváni körzeti ápolónő, Beke Jánosné kecskeméti ápolónő, Berente Mi- hályné, a kecskeméti gyógyszer­tári központ csoportvezetője, Békési Jánosné, a kalocsai kór­ház asszisztense, Bicsérdi Lász- lóné hajósi körzeti védőnő, Bo­dor Ferencné, a kecskeméti Vá­rosi tanács egészségügyi osztá­lyának előadója, dr. Bodrogi Ist­ván bácsalmási körzeti főorvos, dr. Boskó József kecskeméti kör­zeti gyermekorvos, Bcfoa Albert kecskeméti gyógyszertárvezető, Brandt Ádámné, a bajai egyesí­tett szociális intézet konyhai dol­gozója, Császár Ferencné kis­kunfélegyházi egészségőr, Csor­dás Petemé kecskeméti gondozó­nő, Dági Lajosné bajai bölcsődei gondozónő, dr. Dénes László, a megyei kórház osztályvezető fő­orvosa, Dob'a Istvánná kecskemé­ti gondozónő, dr. Dömötör Endre , docens, a megyei kórház osztály- vezető főorvosa, Dulity József né bácsalmási bölcsődevezető, dr. Édes István, a kiskunfélegyházi kórház osztályvezető főorvosa, dr. Értékes Tibor kunszállási kör­zeti orvos,' FUákovity Vitályos- né, a hercegszántói öregek nap­közi otthonának megbízott ve­zetője, Fólis Györgyné kalocsai bölcsődei dolgozó, Friedrich Gyu- láné kalocsai gyermekápolónő, dr. Füzy Mária bajai körzeti or­vos, dr. Garamszeginé dr. Városi Zsuzsanna kalocsai városi főor­vos, dr. Ginál Judit kiskőrösi kör­zeti gyermekorvos, dr. Görög Árpádné kecskeméti gyógysze­rész, Gyömörey Margit keceli vé­dőnő, Hochmajer Jánosné, a la- josmizsei Egyesített ‘ Szociális Intézet gondozónője, Hulicsár József, a megyei kórház gépko­csivezetője, Husztik Zoltánná, a megyei kórház csoportvezető asszisztense, Ivicz Vilmosné kecs­keméti bölcsődevezető, Komáry Kázmér, a kecskeméti gyógyszer­tári központ osztályvezetője, Koszti Barnáné bajai bölcsődei gondozónő, Kovács Ernő kiskun­félegyházi gyógyszerész, Lász- lóné Wolfárt Anna bajai gyógy- szertárvezető-helyettes. Lukács Pálné kiskunfélegyházi bölcső­dei gondozónő, dr. Makay László- né, a kiskunhalasi Semmelweis Kórház könyvtárosa, Máttyássy Ferencné kiskunfélegyházi böl­csődevezető, Mészáros László, a kalocsai kórház gépkocsive­zetője, Molnár Géb ómé soltvad- kerti bölcsődei gondozónő, dr. Nagy Emma kecskeméti rönt­genorvos, főmunkatárs, dr. Né­meth András solti fogszakorvos, dr. Oberding László, a kalocsai tüdőgondozó csoportvezető fő­orvosa, Oberst Jánosné nemes­nádudvari körzeti védőnő, Olasz Ferencné, a Kecskeméti városi Tanács egészségügyi osztályá­nak járványügyi ellenőre, Palás­ti Ferenc, a megyei kórház mű­szaki osztályvezetője, Palócz Erzsébet, a megyei kórház ápo­lónője, Papp Pétemé bajai köz­egészségügyi ellenőr, Pentz Éva, a bajai kórház műtőse, dr. Pécs- kai Kamilla bajai körzeti főor­vos, Prohászka Jánosné solti böl­csődevezető, Rócz Istvánné sza­kácsnő, a Kecskeméti városi Ta­nács egészségügyi osztályának dolgozója, Rigó Ottómé madarasi körzeti védőnő, Sáfár Jávpsné kiskőrösi bölcsődei gondozónő, Sági Lászlóné kecskeméti böl­csődevezető, Sárközi Jenő, a me­gyei kórház műtőssegédje, Schmidt Antalné, a bácshorsódi szociális otthon főnővére, dr. Somodi Gi­zella, a bajai kórház fül—orr- gégész adjunktusa, Somogyi Jó- zsefné kecskeméti gyógysze­rész, Soóp Oszkárné, a bajai kór­ház asszisztense, dr. Sóti László, a kiskőrösi tüdőgondozó vezető főorvosa, dr. Suba Károly, a kis­kunhalasi Semmelweis Kórház laboratóriumi főorvosa, Szabd Sándorné császártöltési körzeti betegápolónő, Takács Lászlóné, a garai egészségügyi gyermek- otthon gondozónője, Takács Ti- borné, a kiskőrösi öregek Nap­közi Otthonának vezető gondo­zónője, Tóth Nagy Lajosné, a kis­kunhalasi Egyesített Szociális Intézet ápolónője, Urbán Mik- lósné, a kecskeméti gyógyszer­tári központ bérelszámolási ve­zetője, Vájná József né, a kecske­méti gyógyszertári központ cso­portvezetője, Vancsik J ózsefné, a kalocsai Egyesített Szociális Intézet segédápolónője, dr. Var­go Zsuzsanna, a kalocsai kórház vég yészmémök-f ómunkatársa, Vavrelí Istvánná, a megyei kórház asszisztense, dr. Virányi Attila kecskeméti laboratóriumvezető, Vörös Erzsébet, a megyei kórház vérkönzerváló állomásának asz- szisztense, Zrínyi Miklósné, a kecskeméti Egyesített Szociális Intézet ápolónője. A megye egészségügyi intéz­ményeinek 61 dolgozója minisz­teri dicséretben részesült. Dr. Pólik József főorvosnak, a lajosmizsei • szülőotthon vezető­jének, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa — kiemelkedő pro­pagandista munkájáért — a Szak- szervezeti Munkáért elimerés ezüst fokozatát adományozta, amelyet Princz László, az SZMT titkára adott át. Emlékverettel tüntették ki: dr. Lányi Borbálát, Kiskőrös vá­ros főorvosát, a terület egész­ségügyi ellátásának színvonalas szervezéséért, irányításáért; dr. Tóth Sándort, a kiskunfélegyházi kórház igazgató-főorvosát, az 1983. "évi orvosgyógyszerész na­pok rendezéséért; dr. Zsembery Béla megyei felügyelő szak­gyógyszerészt, a 'kórházi gyógy­szerészeti munka kiemelkedő szakmai irányításáért. A megyei Orvos-Gyógyszerész Tudományos Bizottság két témá­ban írt ki pályázatot, A gyógyu- | lás időtartamát befolyásoló té­nyezők című témakörben első díjat nyert a dr. Kakuk Ilona— dr. Hámori Katalin szerzőpár (me­gyei kórház). Az egészségügyi dolgozók szerepe a különféle be­tegségek rehabilitációjában cí­mű pályázat első diját dr. Tóth - Jánosné, a megyei kórház gyógy­tornásza érdemelte ki. • A rendőri munka segítésének elismeréseként a belügyminiszter a Közbiztonsági Érem arany fo­kozatával tüntette ki dr. Gubacsi László megyei főorvost.' A me­gyei rendőr-főkapitányság ve­zetője dr. Gál Tibor Pál rende­lőintézeti fogszakorvost a Kivá­ló Társadalmi Munkáért érem­mel tüntette ki, dr. Pap János rendőrorvos őrnagynak pedig a vezető főorvosi címet adomá­nyozta. Az elismeréseket dr. Fe­hér Géza rendőr vezérőrnagy, a Bács-Kiskun megyei Rendőr- főkapitányság vezetője adta át. • Befeje­ződtek a fel­újítási mnn­•mu mfm I iMWiBÜ

Next

/
Thumbnails
Contents