Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. július 24. MEGYEI NEB-VIZSGÁLAT: Terítéken tíz beruházás A csillárok, vasalók, kávéfőzők szövetkezetében Bár Szarvasra két megyehatárt is átlépve vezet az út, a város — képletesen szólva — mégsem esik távol Bács-Kis- kun lakóinak jó részétől. A felszabadulás előtt az Alpár kör­nyékiek például arrafelé szegődtek nyaranta részesaratónak; az utóbbi évtizedekben rizsvágásra toboroztak oda embere­ket; mpstanában sokan felkeresik az ottani arborétumot kü­lönleges fáiért, bokraiért; fiatalok mennek a város mező- gazdasági főiskolájára tanulni — és sok háziasszony vasal az ottani Vas-, Fémipari Szövetkezet termékével, csurgatja feketéjét az ugyanott készített főzőbői, s számos lakásban világít szarvasi csillár, asztali- vagy állólámpa. Székely László elnöktől pedig arról értesültünk, hogy kecskeméti szaküzletnyitás tervét forgatják a fejükben. Tavaly szeptemberben az MSZMP megyei bizottsága átte- kintettte a megyében folyó beru­házások helyzetét, hatékonyságát. Javasolta, hogy a megyei népi el­lenőrzési bizottság szakemberek bevonásával vizsgálja meg Bács- Kiskun megyében a beruházás gyakorlatát. Az ezzel megbízott csoport elemezte a beruházások helyzetét; az elkészített anyagot a megyei NEB legutóbbi ülésén, majd ezt követően — az érdekel­tek bevonásával — kerekasztal- konferencián tárgyalták meg. A vizsgált tíz beruházás kivá­lasztásánál csoportunk arra töre­kedett, hogy átfogó képet adjon a megyében folyó fejlesztési gya­korlatról, továbbá, hogy a felmé­rés nyomán általánosítható és hasznosítható következtetéseket vonhassunk le. Elemeztük a döntéselóikészítést, a döntést, a lebonyolítást, a ter­veztetési folyamatot, a kivitele­zést, az üzembe helyezést, vala­mint az üzemeltetést. Különvá­lasztottuk ezen beliil a termelő és a nem termelő ágazatok beru­házásait. Rohammunkával... A döntéselőkészítésnél arra a következtetésre jutottunk, hogy a nem termelő ágazatokban (iskola-,- víztorony-, távfűtővezeték-építés) az előkészítés mindenkor kellően megalapozott volt. Ugyanakkor érezhető, hogy ezek a létesítmé­nyek infrastrukturális elmara­dottságunk pótlására szolgálnak és így megvalósításuk — a rend­kívüli sürgősség miatt — nem miinden esetben volt hibátlan. A megbízók a döntéselőkészítés so­rán több esetben alábecsülték a tervezett létesítmények költségeit és ez a későbbiekben zavarta, ■lassította a beruházási folyamatot. Az állami elhatározások isme­retében o központilag támogatott fejlesztések felé irányulnak a jö- ' vő beruházásai. Ez magában hor­dozza annak veszélyét, hogy a be­ruházók nem minden esetben mé­rik fel kellően természetföldrajzi adottságaikat, a nyersanyagbázi­sokat, a szállítási távolságokat. A döntéselőkészítési folyamat . hosz- szú, ám ennek ellenére nem min­den esetben biztosítja a megala­pozott döntést. Általában tapasz­talható, hogy az előkészítés idő­szakában nem alakul ki több vál­tozat. Ennek alapvető okát abban látjuk, hogy az országos gyakor­lattal megegyezően a gépi eszkö­zök beszerzése, a hitelek és tá­mogatások kialakított rendszere ezt nem segíti elő. ... és túl lassan A döntéshozatalra jellemző, hogy — a nem termelő, infrastruk­turális beruházások esetében — általában a középtávú tervben meghatározott célok valósulnak meg, az éves terveknek megfele­lően. • A termelő beruházásoknál — ahol állami hitel, vagy állami támogatás összegével kell a saját fejlesztési alapot kiegészíteni — a döntés lelassul. Ezt tapasztal­hattuk például a bács'bokodi tej­üzem rekonstrukciójánál, ahol az elhatározás már 1977 májusában megszületett, ám a végleges dön­tést csak 1979 októberében lehe­tett meghozni. A fejlesztések lebonyolításánál kétféle módszerrel találkoztunk: vagy saját szervezéssel zajlott a beruházás, vagy lebonyolító, be­ruházó szakvállalatot bíztajc meg ezzel. Két beruházásnál — a DUTÉP ablakgyártó üzeménél és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság palackozóüzeménél — találkoz­tunk a saját lebonyolítással, ér­dekes módon e beruházások ha­táridőre, gyorsan, jó minőségben, költséghatárokon belül készültek el. A vizsgálat bizonyította, hogy a műszaki tervezések átfutási ide­je hosszú. Ennek okait egyrészt a tervezőkre ható érdekeltségi rendszerben kell keresni, másrészt abban, hogy a nem kellően tisztá­zott elképzelések miatt a meg­rendelők többször módosítják igé­nyeiket. A tervező szervezetek munkájának gyorsaságát meghatá­rozza a kivitelező vállalatokkal történő szerkezeti egyeztetések, az organizáció, az árképzések elhú­zódása. A hosszabb idő ellenére a tervezői költségvetések a reálisnál alacsonyabbak. Kicsi a kapacitás A beruházási piacon — a vizs­gálat tapasztalatai szerint — vál­tozatlanul nagyobb a fizetőképes kereslet, mint az építőipar kapa­citása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az iparág szakmai struktú­rája sem mennyiségben, sem te­rületi megosztásban nem tudja követni az igényeket. Ez az egyensúlyhiány kapacitáshiány­ként jelenik meg, monopoihelyze- tet teremtve a beruházási piacon, így a megbízóknak, beruházóknak, tervezőknek sok esetben az épí­tőszervezeték által meghatározott szervezetekkel, árakkal és határ­időkkel kell számolni. A vizsgált beruházások eseté­ben is többször előfordult, hogy a kivitelezői kapacitáshiány miatt az építkezés megkezdése után új kivitelezőt kellett megbízni. Ez legtöbbször a műszaki térvek, a szerkezetek, a költségvetés és az átadási határidő módosítását von­ta maga után. Példaként lehetne említeni erre a bácsbokodii tej­üzemet és a kiskunlhalasi Csipke hotelt. A kapacitáshiány egyértel­műen az átfutási idő növelését okozza, és így ütemezett beruhá­zásról már nehéz beszélni. Verseny — árfelhajtással ? Megállapítható volt, hogy a ki­viteli szerződések megkötése las­sú, lazult a szerződéses fegyelem is. Jogszabály rendelkezik arról, hogy minden kétmillió forintot meghaladó beruházást versenyez­tetni keli. Az előzőekben leírt gon­dok miatt azonban egyértelmű, hogy nem alakulhatott ki verseny­helyzet. Minden olyan beruházás­nál, amely versenytárgyalásra ke­rült, az ármaximált árképzés he­lyett szabad árképzés alkalmaz­ható és ennek a jelenlegi gya­korlat alapján árfelhajtó szerepe van. A versenyeztetés ilyen kö­rülmények között a műszaki fe­gyelem lazulását is eredményezi. Az építkezések során több za­varó- folyamat' tapasztalható. A beruházói igénymódosításokon túl, az építőipari anyagok hiánya vagy késedelmes szállítása is akadá­lyozza az ütemes munkát. Igaz, hogy a kivitelezők — mint emlí­tettük a kapacitáshiány következ­tében — monopolhalyzetben van­nak, ám ugyanez elmondható az építőipar anyagellátását biztosító háttériparról és a szállító vállala­tokról is. A beruházási folyamatot jelen­leg több száz&jogszabály irányít­ja. Ez a jogszabályözön ma már szinte követhetetlen. Alapvető hi­bájuk — a nagy tömegük mellett —, hogy nem átfogóan hatnak a teljes beruházási folyamatra. Szükséges lenne, hogy a különbö­ző szintű rendelkezések a közre­működők érdekeit azonos irányba tereljék. Ezzel szemben: a meg­rendelő érdéke azt kívánja, hogy a tervezett fejlesztés gyorsan, ha­táridőre, biztos költséghatárok kö­zött, jó minőségben és műszaki színvonalon valósuljon meg. A le­bonyolító vállalat, a tervező, va­lamint a kivitelező anyagi érde­keltségi rendszere viszont a teljes beruházás költségalakulásával függ össze. A munka végösszege a ve­títési alap, amely meghatározza' az említett szervezetek nyeresé­gét is. A jogszabály adta lehetőségek maximális kihasználását azonban^ szerencsére nem minden esetben tapasztaltuk. A BÁCSBER példá­ul az általa szervezett munkák­ból éves szinten 80—‘100 millió fo­rintos megtakarítást ér el úgy, hogy a teljes árbevétele ennek az összegnek csak mintegy negyedét teszi ki. Hiányt pótolnak összefoglalva, a vizsgálat alap­ján megállapítható, hogy Bács- Kiskun megye beruházási gya­korlata az országos helyzetet tük­rözi, ám néhány sajátos vonás is , fellelhetők Elsősorban az, 'hogy a termelő beruházások a kommuná­lis beruházásokkal együtt régóta meglevő hiányokat pótolnak. Ebből adódóan kevésbé előremutatók és már az előkészítési időszakban is magukon hordozzák a hiánypótlás jegyeit. A beruházási, döntési rendszer túl áttételes, s különösen érzékel­hető ez a vállalati beruházások­nál. Sok az egyeztetést igénylő szervezet, és ez a felelősséget megosztja, a döntést lassúvá teszi. Nyilas Gábor főmérnök, vizsgálatvezető Közel a milliárdhoz A város iparát úgyszólván egye-' dűl jelenti a szövetkezet, amely ezernégyszáz embernek' ad mun­kát. Szakszerűen mondva: belső lakástóri lámpatesteket és elekt- í romos háztartási kiskészülékeket gyártanak. Ebben az évben két­százötvenféle csillár, nyolcvanfé­le asztali- és tizenötféle állólám­pa szerepel a terméklistán. A vi­lágítóeszközök a 800 milliós ter­melési értéknek valamivel több mint felét adják, a háztartási kis- készülékék pedig mintegy 20 szá­zalékát. A szövetkezet az ország­ban egyedüli gyártója a főzőla­poknak, húsőrlőknek, grill- és palacsintasütőknek, valamint a villanyvasalóknak. A világítótest­készítésből mintegy 60 százalékkal részesedik. A tervezett idei terme­lési értékből fennmaradó részt a hazai járműiparnak — az Ikarus­nak, a Ganz-MÁVAG-nak, Rábá­nak — szállított fényszórók és egyéb termékek hozzák. A helybeli szolgáltatások közül többnek szintén a szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet a gazdája. Korszerű autószervizük van, be­rendezkedtek rádió-, tv- és ház- tartásigép-javításra. Az építőrész­leg 256 lakást ad át a VI. ötéves tervben. Az árbevétel 1984-ben várhatóan 900 millió forint körül alakul, s 8,5 milliós nyereséget terveztek. Az eddigi gazdálkodási ^eredmények biztatóak. A szövet­kezetnél ebben az évhéh kísérleti jövedelemszabályozás van érvény­ben, ami kedvezően hatott a ter­melek enységre, a nyereségre és természetesen a keresetekre is. Stand a világpiacon Hazái szükségletek kielégítésén 1 kívül a szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet exportra is szállít ter­mékéiből. A tőkés és a szocialista kivitel az értékesítésnek mintegy húsz százalékát képezi. Az idén az NSZK-ba armatúrát, villany- vásalót, kávéfőzőt, és főzőlapokat adtak el, összesen mintegy 40 millió forint értékben. Ausztrália, Hollandia, Jordánia, Libanon, Ku- vait található még a tőkés vevők között. A villanyvasalókat Phil­lips márkajelzéssel hozzák forga­lomba, a céggel való együttmű­ködés keretében. Az európai szo­cialista országok mindegyikébe szállítanak a szövetkezet termé­keiből. Ottjártamkor éppen egy­millió rubeles csehszlovák szerző­dést írtak alá. 1984-ben a tavalyi 40 millióról 60 millió forintra • növelik a nyu­gati kivitel értékét. Változó választék A szarvasi Vas-, Fémipari Szö­vetkezet termékválasztékának ala­kításakor az Országhatáron kívül­re (is) tekint. A csillárok, asztali- és fali lámpák jó része, amelyek bemutatótermükben láthatók, fel­fedezhetők a Quelle, a iNecker- mann és más nyugati nagyválla­latok áruismertető kiadványai­ban. Ebben a szakmában nem til­tott egymás ötleteinek hasznosítá­sa, s a szarvasiak sem restek az említett kiadványok lapozgatásán kívül szakembereiket — termé­keikkel együtt — elküldeni a han­noveri, kölni, londoni, sőt kínai és teheráni kiállításokra. Már el­készítették — szétnyíló virágszir­mokra emlékeztető üveglapokból és rézből — a legutóbbi hannove­ri bemutatón látott, nyugaton is legdivatosabbnak számító — csil­lár prototípusát. A szövetkezet egyedi megren­deléseknek is eleget tesz. Szakem­berei dolgoztak a kecskeméti Tu­domány és Technika Háza világí­tásának felújításán-, az Űjkollé- giumban, a piarista gimnázium­nak, legújabban pedig az Erdei Ferenc Művelődési Központ vilá­gítótestednek teljes cseréjét készí­tik elő. Székely László elnök gazdag kínálatot ígér a Kecskeméten lé­tesítendő csillárszálonlban, ameny- nyiben — az ország nagyobb vá­rosaihoz hasonlóan itt is — sike­rül ezt a kereskedelmi elképzel lésüket megvalósítani. A helyi ta­nácsi illetékesekkel már túl van­nak az első tárgyaláson. A Tóth Sándor GÖRÉNYEK ÉS SARKI RÓKÁK — TÄZLÄRON Macska szoptatja Tázlár-Felsőtelepen, miközben a régi iskolát ké- restem, rábukkantam a helybeli római katolikus kö­zösség imaházára. A sárga épületről kiderült, hogy hajdanában a Beniczky-bárók uradalmi kastélya volt. Mindezt Csernák Józseftől tudtam meg, aki családjával az épület hátsó tráktusát birtokolja. Felcsigázott érdeklődéssel hallgattam az ódon ház történetét, amikor egy váratlan fordulattal házigaz­dám az udvar végébe invitált: nézzem meg a ró­káit és görényeit. Nem lévén járatos az efféle dol­gokban, első pillanatban arra gondoltam, hogy a baromfiudvart dézsmáló vadak tetemeiről van szó. Annál nagyobb meglepetés ért, amikor az egymás mellett sorakozó ketreceket megláttam. Közöttük alig arasznyi sarki kékróka-kölykök esetlettek-bot­lottak egy jól megtermett macska társaságában. Meglepetésem láttán Csernák József elmondta, hogy a rókák szaporodás idején nagyon ingerlékenyek, gyakran felfalják Utódaikat. Hogy eZt megelőzze, az ideges szülőktől elválasztotta a kicsinyeket és anya­macskákkal próbálta őket felneveltetni. Az ötlet .be­vált: az „aprákák” békében, szépen fejlődnek — csak a látvány egy kicsit meghökkentő. — Két éve még libákkal foglalkoztam, de az ál­latok megfáztak és elhullottak. Akkor olvastam a Kistenyésztők Lapjában, hogy .érdemes sarki kékró­kát és görényt nevelni — meséli a gazda a kezdeti lépéseket. ,— Tíz rókával kezdtem, mostanra 98-ra gyarapo­dott az állomány. Tavasszal szaporodnak: március­ban van a párzás, májusban az ellés ideje, a vem- hességük 52 napig tart. Decemberre préméréttek, ekkorra elérik a 9—10 kilát. Azokat a rókákat, ame­lyek jól szaporodnak .— nyolcat, tízet közkéznek—, meghagyom tenyészállatnak. A görényék kétszer el­lenek -évente, és sokkal jobb anyák, mint a rókák, általában hét—nyolc kölyköt nevelnek. Most pél­dául 110 növendék görényem van. Ebédre csirkefej A ketreceket -tető védi az időjárás viszontagságai­tól, a „háznak” oldalfala nincs. Kell is a szellőzés, hiszen az állatok — mint általában a ragadozók — az „aprókákat” 9 A rókák félnek az embertől. nem kimondottan „levendulaillatot” árasztanak. A rácsok mögött nyugalom honol, a görények egymás­hoz bújva alusszák délelőtti álmukat, -csak a rókák kezdenek vadul kattogni és idegesen járkálni, ami­kor megállunk mellettük. — Nem vadaik, inkább tartanak az .embertől — indokolja viselkedésükéit Csernek József. Kellemetlen szag ide vagy óftai, első pillantásra feltűnik, hogy a farmon szinte kínos tisztaság Ural­kodik. Ragyognak az itatók, csill-og az állatok szőre. Látszik, itt nem sajnálják az időt a takarításra. — ReggeJ. és este két-két óra elfoglaltságot jelen­tenek az állatok. Kétnaponként .takarítók, ilyenkor a legnehezebb tisztán tartani őket, amikor a kicsik az elletőládákban vannak. — Miiből &}\ az állatok menüje? | — A szaporodóképes állatok naponta, kétszer kap­nak enni, az öregek és a növendékek egyszer. Egy nap 6j>—75 kiló ennivaló fogy el: ez kétharmad rész csirkéfejből és egyihanmad rész leforrázott ser.tésa-b- rakból áll. A takarmányhoz egy százalékban Zeoli- tot keverek. Eddig lehetett a boltban kapni a Tika- furán nevű szert, amely gyomor- és .bélfertőzés él­len védte a növendék állatokat. Nem tudom miért, az utóbbi időben csak receptre adják. Az ivóvizükbe Solumix Combi vízoldékony vitamint teszek. — Honnan lehet ennyi csirkefejet szerezni? — Kecskemétről a I „barneváltól” hozom, három­négy mázsát hetente. Személykocsival szállítom, itt­hon pedig egy 12 hektós hűtőszekrényben tárolom. Sajnos, egyre nehezebben lehet a húshoz hozzájut­ni. Csak a selejt csirkéből kapunk, pedig húsosabb falatokra lenne szüksége az állatoknak. A prémeket Kanadába viszik — Milyen betegségek fordulnak elő leggyakrab­ban? — A görényeket gyakran kínozza tőgygyulladás, ilyenkor nem tudnak szoptatni, tönkremegy az alom. A kecskeméti állatkórházba szoktam vinni a beteg állatokat. Az laz igazság, hogy ezeknek a ragadozók­nak a betegségei nem tartoznak az állatorvosi praxisban leggyakrabban előforduló esetek közé. A soltvadkerti doktor, Rohonczi György' például már kisállattenyésztő-tanfolyamra is beiratkozott, hogy minél többéit' tudjon meg róluk. — Miként .lehet az állatokhoz hozzájutni? — A nem-espriém-szakcs-oporton keresztül. A göré­nyek darabja 250.0, a rókáké 8000 forintba kerül, Egyébként a szakcsoport ki is helyez állatokat ne­velésre, ilyenkor — a bérleti díjon felül — a rókán­ként egyszer egy, görényenként pedig két éven keresz­tül egy-egy szaporulatot kell visszaadni. A felvásár­lást is a szakcsoport intézi: a rókaprémért.három­ezer, a görényért nyoleszáz forintot a-dmak, h.a te­nyészállatként adjuk el, akkor az előbbiért öt-hat­ezer, az utóbbiért pedig két-két és félezer forintot' könyvelhetünk el darabjárét. A prémeiket egy nor­vég cég veszi meg, majd továbbszál-lítjá Kanadába. Hadd dicsekedjek: a kistenyésztők árujával vannak a legjobban megelégedve. — Visel-e a családban valaki1. ilyen bundát? — Nem, én nem is vágyom rá, -de azt hiszem, a feleségem sem. Egy .háromnegyedes rókabundához elég kilenc darab prém, de sokkal elegánsabb gö­i rénybiundához 46—50 állat prémje is szükséges,. — Anyagilag megéri-e effajta vállalkozásba fog­ni, vagyis meg lehet-e gazdagodni belőle? — Elég jól jövedelmez, de mégsem sokan csinál­ják. A megyében csak két tenyésztőről tudok: Sü- kösdön görényt és rókát, La-josmizsjén pedig görényt és nyércet nevel egy-egy gazda. Szerintem, csak an­nak érdemes belefogni, aki szereti ezeket az állato­kat, mivel rengeteg törődést igényelnek. Aki csak a hasznot lesi, ne is fogjon bele, mert az előre kiszá­mított nyereség nem biztos, hogy bejön. Kormos Emese © Csernák: Józsefnek már a I szívéhez nőttek az állatok. % 9 A Hosszúhegyi Állami Gazdaság új pala SZAKÜ^LET KECSKEMÉTEN

Next

/
Thumbnails
Contents