Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-24 / 172. szám
4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. július 24. MEGYEI NEB-VIZSGÁLAT: Terítéken tíz beruházás A csillárok, vasalók, kávéfőzők szövetkezetében Bár Szarvasra két megyehatárt is átlépve vezet az út, a város — képletesen szólva — mégsem esik távol Bács-Kis- kun lakóinak jó részétől. A felszabadulás előtt az Alpár környékiek például arrafelé szegődtek nyaranta részesaratónak; az utóbbi évtizedekben rizsvágásra toboroztak oda embereket; mpstanában sokan felkeresik az ottani arborétumot különleges fáiért, bokraiért; fiatalok mennek a város mező- gazdasági főiskolájára tanulni — és sok háziasszony vasal az ottani Vas-, Fémipari Szövetkezet termékével, csurgatja feketéjét az ugyanott készített főzőbői, s számos lakásban világít szarvasi csillár, asztali- vagy állólámpa. Székely László elnöktől pedig arról értesültünk, hogy kecskeméti szaküzletnyitás tervét forgatják a fejükben. Tavaly szeptemberben az MSZMP megyei bizottsága átte- kintettte a megyében folyó beruházások helyzetét, hatékonyságát. Javasolta, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság szakemberek bevonásával vizsgálja meg Bács- Kiskun megyében a beruházás gyakorlatát. Az ezzel megbízott csoport elemezte a beruházások helyzetét; az elkészített anyagot a megyei NEB legutóbbi ülésén, majd ezt követően — az érdekeltek bevonásával — kerekasztal- konferencián tárgyalták meg. A vizsgált tíz beruházás kiválasztásánál csoportunk arra törekedett, hogy átfogó képet adjon a megyében folyó fejlesztési gyakorlatról, továbbá, hogy a felmérés nyomán általánosítható és hasznosítható következtetéseket vonhassunk le. Elemeztük a döntéselóikészítést, a döntést, a lebonyolítást, a terveztetési folyamatot, a kivitelezést, az üzembe helyezést, valamint az üzemeltetést. Különválasztottuk ezen beliil a termelő és a nem termelő ágazatok beruházásait. Rohammunkával... A döntéselőkészítésnél arra a következtetésre jutottunk, hogy a nem termelő ágazatokban (iskola-,- víztorony-, távfűtővezeték-építés) az előkészítés mindenkor kellően megalapozott volt. Ugyanakkor érezhető, hogy ezek a létesítmények infrastrukturális elmaradottságunk pótlására szolgálnak és így megvalósításuk — a rendkívüli sürgősség miatt — nem miinden esetben volt hibátlan. A megbízók a döntéselőkészítés során több esetben alábecsülték a tervezett létesítmények költségeit és ez a későbbiekben zavarta, ■lassította a beruházási folyamatot. Az állami elhatározások ismeretében o központilag támogatott fejlesztések felé irányulnak a jö- ' vő beruházásai. Ez magában hordozza annak veszélyét, hogy a beruházók nem minden esetben mérik fel kellően természetföldrajzi adottságaikat, a nyersanyagbázisokat, a szállítási távolságokat. A döntéselőkészítési folyamat . hosz- szú, ám ennek ellenére nem minden esetben biztosítja a megalapozott döntést. Általában tapasztalható, hogy az előkészítés időszakában nem alakul ki több változat. Ennek alapvető okát abban látjuk, hogy az országos gyakorlattal megegyezően a gépi eszközök beszerzése, a hitelek és támogatások kialakított rendszere ezt nem segíti elő. ... és túl lassan A döntéshozatalra jellemző, hogy — a nem termelő, infrastrukturális beruházások esetében — általában a középtávú tervben meghatározott célok valósulnak meg, az éves terveknek megfelelően. • A termelő beruházásoknál — ahol állami hitel, vagy állami támogatás összegével kell a saját fejlesztési alapot kiegészíteni — a döntés lelassul. Ezt tapasztalhattuk például a bács'bokodi tejüzem rekonstrukciójánál, ahol az elhatározás már 1977 májusában megszületett, ám a végleges döntést csak 1979 októberében lehetett meghozni. A fejlesztések lebonyolításánál kétféle módszerrel találkoztunk: vagy saját szervezéssel zajlott a beruházás, vagy lebonyolító, beruházó szakvállalatot bíztajc meg ezzel. Két beruházásnál — a DUTÉP ablakgyártó üzeménél és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság palackozóüzeménél — találkoztunk a saját lebonyolítással, érdekes módon e beruházások határidőre, gyorsan, jó minőségben, költséghatárokon belül készültek el. A vizsgálat bizonyította, hogy a műszaki tervezések átfutási ideje hosszú. Ennek okait egyrészt a tervezőkre ható érdekeltségi rendszerben kell keresni, másrészt abban, hogy a nem kellően tisztázott elképzelések miatt a megrendelők többször módosítják igényeiket. A tervező szervezetek munkájának gyorsaságát meghatározza a kivitelező vállalatokkal történő szerkezeti egyeztetések, az organizáció, az árképzések elhúzódása. A hosszabb idő ellenére a tervezői költségvetések a reálisnál alacsonyabbak. Kicsi a kapacitás A beruházási piacon — a vizsgálat tapasztalatai szerint — változatlanul nagyobb a fizetőképes kereslet, mint az építőipar kapacitása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az iparág szakmai struktúrája sem mennyiségben, sem területi megosztásban nem tudja követni az igényeket. Ez az egyensúlyhiány kapacitáshiányként jelenik meg, monopoihelyze- tet teremtve a beruházási piacon, így a megbízóknak, beruházóknak, tervezőknek sok esetben az építőszervezeték által meghatározott szervezetekkel, árakkal és határidőkkel kell számolni. A vizsgált beruházások esetében is többször előfordult, hogy a kivitelezői kapacitáshiány miatt az építkezés megkezdése után új kivitelezőt kellett megbízni. Ez legtöbbször a műszaki térvek, a szerkezetek, a költségvetés és az átadási határidő módosítását vonta maga után. Példaként lehetne említeni erre a bácsbokodii tejüzemet és a kiskunlhalasi Csipke hotelt. A kapacitáshiány egyértelműen az átfutási idő növelését okozza, és így ütemezett beruházásról már nehéz beszélni. Verseny — árfelhajtással ? Megállapítható volt, hogy a kiviteli szerződések megkötése lassú, lazult a szerződéses fegyelem is. Jogszabály rendelkezik arról, hogy minden kétmillió forintot meghaladó beruházást versenyeztetni keli. Az előzőekben leírt gondok miatt azonban egyértelmű, hogy nem alakulhatott ki versenyhelyzet. Minden olyan beruházásnál, amely versenytárgyalásra került, az ármaximált árképzés helyett szabad árképzés alkalmazható és ennek a jelenlegi gyakorlat alapján árfelhajtó szerepe van. A versenyeztetés ilyen körülmények között a műszaki fegyelem lazulását is eredményezi. Az építkezések során több zavaró- folyamat' tapasztalható. A beruházói igénymódosításokon túl, az építőipari anyagok hiánya vagy késedelmes szállítása is akadályozza az ütemes munkát. Igaz, hogy a kivitelezők — mint említettük a kapacitáshiány következtében — monopolhalyzetben vannak, ám ugyanez elmondható az építőipar anyagellátását biztosító háttériparról és a szállító vállalatokról is. A beruházási folyamatot jelenleg több száz&jogszabály irányítja. Ez a jogszabályözön ma már szinte követhetetlen. Alapvető hibájuk — a nagy tömegük mellett —, hogy nem átfogóan hatnak a teljes beruházási folyamatra. Szükséges lenne, hogy a különböző szintű rendelkezések a közreműködők érdekeit azonos irányba tereljék. Ezzel szemben: a megrendelő érdéke azt kívánja, hogy a tervezett fejlesztés gyorsan, határidőre, biztos költséghatárok között, jó minőségben és műszaki színvonalon valósuljon meg. A lebonyolító vállalat, a tervező, valamint a kivitelező anyagi érdekeltségi rendszere viszont a teljes beruházás költségalakulásával függ össze. A munka végösszege a vetítési alap, amely meghatározza' az említett szervezetek nyereségét is. A jogszabály adta lehetőségek maximális kihasználását azonban^ szerencsére nem minden esetben tapasztaltuk. A BÁCSBER például az általa szervezett munkákból éves szinten 80—‘100 millió forintos megtakarítást ér el úgy, hogy a teljes árbevétele ennek az összegnek csak mintegy negyedét teszi ki. Hiányt pótolnak összefoglalva, a vizsgálat alapján megállapítható, hogy Bács- Kiskun megye beruházási gyakorlata az országos helyzetet tükrözi, ám néhány sajátos vonás is , fellelhetők Elsősorban az, 'hogy a termelő beruházások a kommunális beruházásokkal együtt régóta meglevő hiányokat pótolnak. Ebből adódóan kevésbé előremutatók és már az előkészítési időszakban is magukon hordozzák a hiánypótlás jegyeit. A beruházási, döntési rendszer túl áttételes, s különösen érzékelhető ez a vállalati beruházásoknál. Sok az egyeztetést igénylő szervezet, és ez a felelősséget megosztja, a döntést lassúvá teszi. Nyilas Gábor főmérnök, vizsgálatvezető Közel a milliárdhoz A város iparát úgyszólván egye-' dűl jelenti a szövetkezet, amely ezernégyszáz embernek' ad munkát. Szakszerűen mondva: belső lakástóri lámpatesteket és elekt- í romos háztartási kiskészülékeket gyártanak. Ebben az évben kétszázötvenféle csillár, nyolcvanféle asztali- és tizenötféle állólámpa szerepel a terméklistán. A világítóeszközök a 800 milliós termelési értéknek valamivel több mint felét adják, a háztartási kis- készülékék pedig mintegy 20 százalékát. A szövetkezet az országban egyedüli gyártója a főzőlapoknak, húsőrlőknek, grill- és palacsintasütőknek, valamint a villanyvasalóknak. A világítótestkészítésből mintegy 60 százalékkal részesedik. A tervezett idei termelési értékből fennmaradó részt a hazai járműiparnak — az Ikarusnak, a Ganz-MÁVAG-nak, Rábának — szállított fényszórók és egyéb termékek hozzák. A helybeli szolgáltatások közül többnek szintén a szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet a gazdája. Korszerű autószervizük van, berendezkedtek rádió-, tv- és ház- tartásigép-javításra. Az építőrészleg 256 lakást ad át a VI. ötéves tervben. Az árbevétel 1984-ben várhatóan 900 millió forint körül alakul, s 8,5 milliós nyereséget terveztek. Az eddigi gazdálkodási ^eredmények biztatóak. A szövetkezetnél ebben az évhéh kísérleti jövedelemszabályozás van érvényben, ami kedvezően hatott a termelek enységre, a nyereségre és természetesen a keresetekre is. Stand a világpiacon Hazái szükségletek kielégítésén 1 kívül a szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet exportra is szállít termékéiből. A tőkés és a szocialista kivitel az értékesítésnek mintegy húsz százalékát képezi. Az idén az NSZK-ba armatúrát, villany- vásalót, kávéfőzőt, és főzőlapokat adtak el, összesen mintegy 40 millió forint értékben. Ausztrália, Hollandia, Jordánia, Libanon, Ku- vait található még a tőkés vevők között. A villanyvasalókat Phillips márkajelzéssel hozzák forgalomba, a céggel való együttműködés keretében. Az európai szocialista országok mindegyikébe szállítanak a szövetkezet termékeiből. Ottjártamkor éppen egymillió rubeles csehszlovák szerződést írtak alá. 1984-ben a tavalyi 40 millióról 60 millió forintra • növelik a nyugati kivitel értékét. Változó választék A szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet termékválasztékának alakításakor az Országhatáron kívülre (is) tekint. A csillárok, asztali- és fali lámpák jó része, amelyek bemutatótermükben láthatók, felfedezhetők a Quelle, a iNecker- mann és más nyugati nagyvállalatok áruismertető kiadványaiban. Ebben a szakmában nem tiltott egymás ötleteinek hasznosítása, s a szarvasiak sem restek az említett kiadványok lapozgatásán kívül szakembereiket — termékeikkel együtt — elküldeni a hannoveri, kölni, londoni, sőt kínai és teheráni kiállításokra. Már elkészítették — szétnyíló virágszirmokra emlékeztető üveglapokból és rézből — a legutóbbi hannoveri bemutatón látott, nyugaton is legdivatosabbnak számító — csillár prototípusát. A szövetkezet egyedi megrendeléseknek is eleget tesz. Szakemberei dolgoztak a kecskeméti Tudomány és Technika Háza világításának felújításán-, az Űjkollé- giumban, a piarista gimnáziumnak, legújabban pedig az Erdei Ferenc Művelődési Központ világítótestednek teljes cseréjét készítik elő. Székely László elnök gazdag kínálatot ígér a Kecskeméten létesítendő csillárszálonlban, ameny- nyiben — az ország nagyobb városaihoz hasonlóan itt is — sikerül ezt a kereskedelmi elképzel lésüket megvalósítani. A helyi tanácsi illetékesekkel már túl vannak az első tárgyaláson. A Tóth Sándor GÖRÉNYEK ÉS SARKI RÓKÁK — TÄZLÄRON Macska szoptatja Tázlár-Felsőtelepen, miközben a régi iskolát ké- restem, rábukkantam a helybeli római katolikus közösség imaházára. A sárga épületről kiderült, hogy hajdanában a Beniczky-bárók uradalmi kastélya volt. Mindezt Csernák Józseftől tudtam meg, aki családjával az épület hátsó tráktusát birtokolja. Felcsigázott érdeklődéssel hallgattam az ódon ház történetét, amikor egy váratlan fordulattal házigazdám az udvar végébe invitált: nézzem meg a rókáit és görényeit. Nem lévén járatos az efféle dolgokban, első pillanatban arra gondoltam, hogy a baromfiudvart dézsmáló vadak tetemeiről van szó. Annál nagyobb meglepetés ért, amikor az egymás mellett sorakozó ketreceket megláttam. Közöttük alig arasznyi sarki kékróka-kölykök esetlettek-botlottak egy jól megtermett macska társaságában. Meglepetésem láttán Csernák József elmondta, hogy a rókák szaporodás idején nagyon ingerlékenyek, gyakran felfalják Utódaikat. Hogy eZt megelőzze, az ideges szülőktől elválasztotta a kicsinyeket és anyamacskákkal próbálta őket felneveltetni. Az ötlet .bevált: az „aprákák” békében, szépen fejlődnek — csak a látvány egy kicsit meghökkentő. — Két éve még libákkal foglalkoztam, de az állatok megfáztak és elhullottak. Akkor olvastam a Kistenyésztők Lapjában, hogy .érdemes sarki kékrókát és görényt nevelni — meséli a gazda a kezdeti lépéseket. ,— Tíz rókával kezdtem, mostanra 98-ra gyarapodott az állomány. Tavasszal szaporodnak: márciusban van a párzás, májusban az ellés ideje, a vem- hességük 52 napig tart. Decemberre préméréttek, ekkorra elérik a 9—10 kilát. Azokat a rókákat, amelyek jól szaporodnak .— nyolcat, tízet közkéznek—, meghagyom tenyészállatnak. A görényék kétszer ellenek -évente, és sokkal jobb anyák, mint a rókák, általában hét—nyolc kölyköt nevelnek. Most például 110 növendék görényem van. Ebédre csirkefej A ketreceket -tető védi az időjárás viszontagságaitól, a „háznak” oldalfala nincs. Kell is a szellőzés, hiszen az állatok — mint általában a ragadozók — az „aprókákat” 9 A rókák félnek az embertől. nem kimondottan „levendulaillatot” árasztanak. A rácsok mögött nyugalom honol, a görények egymáshoz bújva alusszák délelőtti álmukat, -csak a rókák kezdenek vadul kattogni és idegesen járkálni, amikor megállunk mellettük. — Nem vadaik, inkább tartanak az .embertől — indokolja viselkedésükéit Csernek József. Kellemetlen szag ide vagy óftai, első pillantásra feltűnik, hogy a farmon szinte kínos tisztaság Uralkodik. Ragyognak az itatók, csill-og az állatok szőre. Látszik, itt nem sajnálják az időt a takarításra. — ReggeJ. és este két-két óra elfoglaltságot jelentenek az állatok. Kétnaponként .takarítók, ilyenkor a legnehezebb tisztán tartani őket, amikor a kicsik az elletőládákban vannak. — Miiből &}\ az állatok menüje? | — A szaporodóképes állatok naponta, kétszer kapnak enni, az öregek és a növendékek egyszer. Egy nap 6j>—75 kiló ennivaló fogy el: ez kétharmad rész csirkéfejből és egyihanmad rész leforrázott ser.tésa-b- rakból áll. A takarmányhoz egy százalékban Zeoli- tot keverek. Eddig lehetett a boltban kapni a Tika- furán nevű szert, amely gyomor- és .bélfertőzés éllen védte a növendék állatokat. Nem tudom miért, az utóbbi időben csak receptre adják. Az ivóvizükbe Solumix Combi vízoldékony vitamint teszek. — Honnan lehet ennyi csirkefejet szerezni? — Kecskemétről a I „barneváltól” hozom, háromnégy mázsát hetente. Személykocsival szállítom, itthon pedig egy 12 hektós hűtőszekrényben tárolom. Sajnos, egyre nehezebben lehet a húshoz hozzájutni. Csak a selejt csirkéből kapunk, pedig húsosabb falatokra lenne szüksége az állatoknak. A prémeket Kanadába viszik — Milyen betegségek fordulnak elő leggyakrabban? — A görényeket gyakran kínozza tőgygyulladás, ilyenkor nem tudnak szoptatni, tönkremegy az alom. A kecskeméti állatkórházba szoktam vinni a beteg állatokat. Az laz igazság, hogy ezeknek a ragadozóknak a betegségei nem tartoznak az állatorvosi praxisban leggyakrabban előforduló esetek közé. A soltvadkerti doktor, Rohonczi György' például már kisállattenyésztő-tanfolyamra is beiratkozott, hogy minél többéit' tudjon meg róluk. — Miként .lehet az állatokhoz hozzájutni? — A nem-espriém-szakcs-oporton keresztül. A görények darabja 250.0, a rókáké 8000 forintba kerül, Egyébként a szakcsoport ki is helyez állatokat nevelésre, ilyenkor — a bérleti díjon felül — a rókánként egyszer egy, görényenként pedig két éven keresztül egy-egy szaporulatot kell visszaadni. A felvásárlást is a szakcsoport intézi: a rókaprémért.háromezer, a görényért nyoleszáz forintot a-dmak, h.a tenyészállatként adjuk el, akkor az előbbiért öt-hatezer, az utóbbiért pedig két-két és félezer forintot' könyvelhetünk el darabjárét. A prémeiket egy norvég cég veszi meg, majd továbbszál-lítjá Kanadába. Hadd dicsekedjek: a kistenyésztők árujával vannak a legjobban megelégedve. — Visel-e a családban valaki1. ilyen bundát? — Nem, én nem is vágyom rá, -de azt hiszem, a feleségem sem. Egy .háromnegyedes rókabundához elég kilenc darab prém, de sokkal elegánsabb göi rénybiundához 46—50 állat prémje is szükséges,. — Anyagilag megéri-e effajta vállalkozásba fogni, vagyis meg lehet-e gazdagodni belőle? — Elég jól jövedelmez, de mégsem sokan csinálják. A megyében csak két tenyésztőről tudok: Sü- kösdön görényt és rókát, La-josmizsjén pedig görényt és nyércet nevel egy-egy gazda. Szerintem, csak annak érdemes belefogni, aki szereti ezeket az állatokat, mivel rengeteg törődést igényelnek. Aki csak a hasznot lesi, ne is fogjon bele, mert az előre kiszámított nyereség nem biztos, hogy bejön. Kormos Emese © Csernák: Józsefnek már a I szívéhez nőttek az állatok. % 9 A Hosszúhegyi Állami Gazdaság új pala SZAKÜ^LET KECSKEMÉTEN
