Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
4 ■ PETŐFI NÉPE • 1984. Július 19. SZOLGÁLTATÁS A LAKOSSÁGNAK KEVESEBBET, DE JOBBAN — HÁROMSZOROS HOZAMBÓL Árutermelés bel- és külföldre Másfél milliárd a kisiparosok munkájából A kisiparosok tevékenysége népgazdasági szempontból is hasznos. Sok szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak, emellett számottevő az árutermelésük is: gyártmányaik egy része közvetlenül, vagyl közvetve exportra kerül. Re- hák Lászlóval, a KIOSZ megyei titkárával arról beszélgettünk, hogy ezek az egyénileg, de a köznek dolgozó szakemberek milyen körülmények között végzik munkájukat. — A múlt évben megyénkben hétezer-nyolcszázharminc kisiparos dolgozott — mondta a titkár. — Az idén nagyjából szintén ugyanennyi a számuk, bár né- hányan visszaadták az iparengedélyüket. Ez a fogyatkozás főleg a falvakban jelent veszteséget, mert az ügyfeleknek a nagyobb községekbe vagy városokba kell vinniük a javítanivalókat. — Mi a csökkenés oka? — A kisiparosok nagy része meglehetősen egyszerű körülmények között dolgozik, és nem bírja a versenyt. A társadalombiztosítási járulék felemelése, és az anyagbeszerzési nehézségek mind hozzájárultak a létszám csökkenéséhez. — Hogyan tud segíteni rajtuk a K1QSZ, úgy is, mint érdekvédelmi szervezet? — A kisiparosoknak módjuk van az úgynevezett adómentes műszaki fejlesztésre. 1983. március felében és az idén ez ideig nyolcvankilencen vették igénybe ezt a lehetőséget. A KIOSZ segítségével, és természetesen a saját anyagi eszközeikkel, 15 millió 600 ezer forintot költöttek gépek, berendezések vásárlására, megfelelő műhelyek építésére. Kecelen Pintér József műszerész éppen a fejlesztéssel kezdhette meg különböző műszerek gyártását. örvendetes, hogy ezekből külföldre is jut. Baján Sörös László esztergályos, Szabó István és Borsodi István lakatos úgyszintén élt ezzel' a lehetőséggel. Töibb nagyüzemnek dolgoznak, importcikket pótló alkatrészeket gyártanak. Kovács László kecskeméti öntő színesfém-hulladékból tud hasznos dolgokat készíteni a műszaki fejlesztés eredményéként. — Köztudomású, hogy napjainkban igen nehéz az anyagbeszerzés ... — Igaza van, a szükséges anyagok felkutatása, megvásárlása temérdek hasznos munkaidőt vesz el a kisiparosoktól. A májusi vezetőségi ülésen a megyei szervezet ezért elhatározta. hogy KI ŐSZ -a laps zenveze teakén t anyagbeszerző munkaközösségeket szervez. Az ötlet kedvező visszhangra talált. Tiszakécskén, Baján, Kunszentmiklóson néhány hét múlva már több száz kisiparos anyagbeszerzési gondját enyhítik vagy szüntetik meg ezek a munkaközösségek. —> Mennyit termelnek évente a kisiparosok? — A KIÖSZ adatai szerint évente átlag 1,5 milliárd forint a kisiparosok munkájának értéke. Ennek 52 százaléka lakossági szolgáltatásból származik. Jellemző, hogy a lakáskarbantartás 80, a méretes szabósági és cipészmunka. 90 százalékát kisiparosok végzik. — Megfelelő-e a szakmai képzettségük? — Általában igen. Gondot fordítunk a továbbképzésre. Különböző tanfolyamokat szervezünk. A múlt év második felétől mostanáig. 16 szakmában kettőszáz- hetvennégyen tettek sikeres mestervizsgát. Nyolcszáznyolcvan ipari tanulójuk van. Szeretnénk növelni számukat, a kihalófélben levő szakmákban — a bádogos, a kádár, a szűcs stb. —, és részükre társadalmi tanulmányi ösztöndíjról gondoskodunk. O. L. K alocsán, a hazai fűszerpaprika-nemesítés központjában az idén újabb hibrideket állítanak elő a kutatók. A kiválasztott törzseket most „házasítják”. Olyan tulajdonságok örökítése a cél, amelyek az eddiginél alkalmasabbá teszik a fűszernövényt a nagyüzemi és háztáji termelésre. Elsődleges a koraiság és a betegséggel szembeni ellenállóképesség. Ez utóbbi érdekében a kutatók a nemesítéshez felhasználják az ősi vadfajokat is, A mostani keresztezésekből olyan mutánsokat várnak, amelyek jobban alkalmazkodnak a megváltozott agrotechnikai körülményekhez, a termőhelyi adottságokhoz, és rezisztensek. Az intézet az utóbbi tíz évben hét új fajtát adott a köztermesztésnek, s ezek termőbe vonásával megújhodott a magyar fűszerpaprika-termesztés. A kalocsai tájkörzetben, de Szeged környékén is . megháromszorozódtak a hozamok, színben és zamatanyagban gazdagabb lett az ételízesítő. Kár, hogy a 70-es években a termésátlagok növekedésének arányában nem éltek a gazdaságok területcsökkentéssel, s így következett be a túltermelés. Jelenleg, a korábbi évek termőterületének 50 százalékán foglalkoznak fűszerpaprika-termeléssel. a termőhelyi adottságok messzemenő figyelem- bevételével. így tavaly is, az idén pedig még inkább érvényesül az az elv a „paprikás” gazdaságokban, hogy kevesebbet, de minőségileg jobb terméket állítsanak elő hazai ellátásra, illetve exportra. Ehhez minden feltétel megvan, az új ka„ Paprikaházasság • A nagyüzemi és háztáji termesztésre alkalmasabb fajtákat állítanak elő a ZKI fejlesztő vállalat kalocsai fűszerpaprika-kutató állomásán. locsai és szegedi fűszerpaprikafajták az előzőeknél kilogrammonként 2—3 grammal több festékanyagot tartalmaznak, több . bennük a cukor, a C-vitamin és sajátos az illatanyaguk. A háztáji termelés fellendülésével a kutatók felújítják a régi fajtákat. A termésüket egyszerre érlelő hibridek termőbentartása, nemesítése, mellett a folytonérők visszakerülnek a termesztésbe. Ugyanakkor a kutatók nem mondtak le a fűszerpaprika genetikai változtatásáról sem. keresik az ideális csőformát.' bőrvastagságot és a minimális magházképződést az ilyen célú keresztezésekkel. V. E. RIBIZLISZÜRET — GÉPPEL © Gép szedi a tolcsvai Békeharcos Tsz 45 hektáros ribiz- liültetvényé- nek termését. A Finnországból vásárolt ribiszke-kombájn a bokrok kímélésével, mindössze 8 százalékos szemveszteséggel szüretel, és napi 16 órás műszakban 4 hektár termését szedi le, a termést pedig ládákba rakja. A fekete ribiz- Ut felvásárló Debreceni Konzervgyár — amely anyagilag is támogatta a gép beszerzését HÁZINYŰL, MÉZ, ÉTICSIGA. ., SZÖVETKEZETI EXPORT Az érdekeltség és hiánya A Fogyasztási Szövetkezeték Országos Tanácsa a közelmúltban megtárgyalta az áfészek és a szövetkezeti vállalatok külkereskedelmi tevékenységét, örvendetes tény — mutattak rá —, hogy a kivitel az elmúlt három évben mintegy 25 százalékkal, az átlagosnál gyorsabban nőtt. Az export értéke 200 millió dollár és 430 millió rubel körül ingadozik. Fontos az árucsere A fogyasztási szövetkezetek egy része már hosszabb idő óta részt vállal a közvetett 'kivitelben, különféle exportra alkalmas árualapok összegyűjtésével — házinyúl, méz, éticsiga —, valamint saját termelésű 'árukkal. Tavaly 188 szövetkezetét vontak be a külföldi szállításokba, az idén már 209-et. A megyében tavaly 8, az .idén 13 áfész tett vállalást töibb mint 220 millió forint értékű termék nyugatra történő szállítására és 47 millió forintot érő áru szocialista országokba való értékesítésére. KÖNYV A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG HAZAI ÚTJÁRÓL Tanu'ságos esztendők Az olvasói érdeklődést akaratlanul is leszűkítő címe van Csizmadia Ernő könyvének, amely a közelmúltban a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Az MSZMP agrárpolitikája 'és a magyar mezőgazdaság című könyv valójában sokkal tágabb érdeklődésre tarthat számot, s remélhetőleg nemcsak— az agrár- viszonyok iránt érdeklődők forgatják majd 'haszonnal. Há belelapoz valaki, rögtön láthatja, hogy a magyar gazdasági és társadalmi változások fontos csomópontjait is szemléletesen — összehasonlító adatokkal, grafikonokkal — mutatja be a szerző. Rávilágít a gazdaság két világháború közötti honi állapotára, az ipar és a mezőgazdáság arányaira, a meggyorsult ipari koncentráció 'hatására, a megcsonto- sodott nagybirtokrendszer termelésre és életszínvonalra egyaránt kiható visszahúzó jellegére, mely eleve meghatározta a későbbi fejlődés szintjét. Ma már elmondani is nehéz, milyen viszonyok uralták a parasztság sorsát, amikor alig ezer birtokra (birtokosra) jutott csaknem ötmillió, s több mint egymillió törpebirtokosra alig más- félmillió kát. hold terület. A felszabadulás utáni változások mélységét és dinamizmusát érzékeltető adatok jelzik, hogy a földreform történelemformáló következményekkel járt. Űj alapokra helyezte a társadalmat, felszámolta a nagy- és középbirtokhoz kapcsolódó kizsákmányolási formákat, s bár nem zökkenők nélkül, de új szakaszt nyitott a fejlődésiben. Ez így van akkor is, ha tudjuk, hogy__a termelőszövetkezeti átszervezés 'kétszeri nekifutása — 1953 és 1956 — után visszaesés következett be, majd 1959 elejétől — most már a bizalmat is élvező 'politika révén — sikerült a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Bizonyítja ezt, hogy az átszervezés éveiben is növelni lehetett a mező- gazdaság .termelését és árutermelését. Csizmadia Ernő könyve jól megmutatja a gazdasági átalakulással együtt azt a nagy változást is, amely a magyar társadalom osztály- és rétegszervezetében végbement. Gyors ütem. ben nőtt a munkásosztály létszáma és a népességen belüli aránya, de növekszik az értelmiségiek és szellemi foglalkozásúak száma is, csökken viszont a termelőszövetkezeti tagoké és kis- árutermelőké. Megfigyelhető, hogy a vegyes háztartások, családok aránya is nagyobb. Ezeknél az életmód és életkörülmény is egyre inkább hasonlóvá válik. Külön i fejezetet szentel a város, falu, tanya átrétegződési, mozgási irányának, s itt a falutípusokat illetően Romány Pál egyik tanulmányában található meghatározásokra is hivatkozik. Bár nyilvánvalóan szoros az összefüggés a népgazdaság más ágaival, a gazdaság általános helyzetével, mégis érdemes a könyv érdeméül újólag említeni azt a törekvést, hogy a magyar gazdasági élet egészébe igyekszik beágyazná a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, illetve az agrárLegjelentősebb a kiskunfélegyházi Integrál ÁFÉSZ libavágó- hídjának exportja, amelynek értéke forintban számolva meghaladja a 40 milliót. Bővítette külföldre történő szállítási előirányzatát a kecskeméti Univer is. Ez év első öit hónapjában kétszer annyi terméket I exportált, mint tavaly egész esztendőben. A fogyasztási cikkek importlehetőségeinek korlátozottsága miatt megnőtt az árucsere jelentősége. A szövetkezeti árucsereforgalom növekedése az elmúlt évek során folyamatosan meghaladta a teljes magyar árucsere emelkedését. Jelenleg a szövetkezeti árumennyiség, mintegy 4 százalékát adja. Jelentősége azonban ezt a részarányt mesz- sze meghaladja. Gyakran belső ellátási feszültségeket enyhít, különösen figyelemre méltó az építőanyagok behozatala. Baráti országokkal A konvertibilis valutagazdálkodásunkat érintő árucsere-forviszonyok fejlődését. Nem feledkezve el ezeknek a jövedelemre, életszínvonalra, életkörülményekre gyakorolt hatásáról, vagy például az élelmiszer-fogyasztás korszerűségének problémájáról. Az már csak természetes, hogy a, magyar élelmiszer-termelés arányait és elfoglalt helyét, külkereskedelmi forgalmát, gazdaságosságát, tohjít szerepét a gazdasági életben igen alaposan bemutatja és ábrákkal, grafikonokkal is szemlélteti. Nemcsak a szakemberek számára íródott a mezőgazdaság vállalati szerkezetét ismertető fejezet. Ütbaigazító jellegű a könyvnek a vállalati (szövetkezeti) együttműködés alapkérdéseit tárgyaló, a társulások, termelési rendszerek, egyesülésék .hasznát és fejlődési irányát felvázoló része. S nem túlzás mondani, hogy a magyar mezőgazdaság úttörő jellegű, ma' már népgazdaságilag is elismert, nélkülözhetetlen területe: a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenysége, amelynek fejlődési irányáról és lehetőségeiről is képet kapunk a szerző jóvoltából. A megtett utat jól mutatja, hogy a fontosabb termékek — búza, kukorica, cukorrépa, zöldség, gyümölcs, vágóállat, tej, tojás — termelése 30 év alatt 2— 3-szorosára emelkedett. Az eredmények a termelőerők jelentős fejlődése következtéberi jöttek létre. Ebben igen nagy szerepe volt a mezőgazdasággal foglalkozók iskolázottsági, szakképzettségi szintje növekedésének, a termelőeszköz-ellátás számottevő javulásának. A könyv részletesen szól az egyes vertikumokban elért eredményekről, a mezőgazdasági nagyüzemekben folyó ipari tevékenységről, az élelmiszeripari feldolgozás helyzetéről és lehetőségeiről. Számunkra különösen érdekes a kertészeti ágazat eredményeit taglaló fejezet. A magyar gyümölcsexport a hetvenes években elérte az ösz- szes mezőgazdasági élelmiszerexport 14—15 százalékát, és ötszöröse volt a két világháború köztinek. Sajnos., a hazai gyümölcsfogyasztás még elmarad a hasonló fejlettségű országokétól. Sok gondot jelent a szőlő- és gyümölcstermelő ágazatnál a tárolókapacitás elégtelensége. Mint a szerző is megállapítja: mindaz, amit az utóbbi évtizedekben a magyar mezőgazdaság fel tudott mutatni, sok tényező eredménye. Ezek közül egyik leglényegesebb, hogy sikerült gyökeres javulást elérni az emberi viszonylatokban, a parasztság életében, a falusi elmaradottság felszámolásában. Azok a lépcsőfokok, amelyekre a magyar mezőgazdaságnak egymás után fel kellett lépnie ahhoz, hogy az elmaradottságot leküzdje és sok tekintetben az élenjárókhoz (mérhesse magát, ma már talán természetes haladásnak, emelkedésnek tűnnek. De a valóságban küzdelmek sorozatáról, számos újrakezdésről, kudarcok elviseléséről és generációk helytállásáról, életrevalóságáról lehet és kell is beszélnünk, hogy a mai viszonyokat igazán megérthessük. Csizmadia Ernő könyve — szinte mindenkinek szóló kézikönyvként és tudományos igényű társadalmi dokumentumként is — ezt a megismerést segíti elő. F. Tóth Fái galom — ideértve a jugoszláv határmenti forgalmat is — az elmúlt években számottevően bővült. Kezdetben csupán néhány milliót tett ki, tavaly már meghaladta az 53 millió dollárt. E tekintetben meghatározó a HUNGAROCOOP tevékenysége. A csere során beérkező import jelentős hányada a Skála-Coop útján kerül a szövetkezeteidhez. Ez a külkereskedelmi vállalat nemcsak aktív részese, hanem kezdeményezője is^a különféle árucseréknek, a hazai ellátást sajátos megoldások útján növelő importnak. A kecskeméti Alföld Áruház Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat négy szocialista országgal szervezett meg ilyen árucserét. Mégpedig Bulgáriával, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NDK-val. Nemrég NDK-ból származó árukat vásárolhatott a fogyasztóközönség. Ezt az árucserét az említett országokkal a Skála-Coop Útján bonyolítják mintegy 2 millió rubel értékben. . Jelenleg a COiNSUMEX Külkereskedelmi Vállalattal arról tárgyalnak, hogy a kishatár- forgalomba is nagyobb mértékben bekapcsolódik a kereskedelmi vállalat és 'Csehszlovákiából, Szovjetunióból, Jugoszláviából is kapnak áruit magy.ar termékek ellenében. A kiskunhalasi áfész a napokban tett lépést annak érdekében, hogy belépjen a Jugoszláviával kialakított kisha- tárfor g alomba. Vevők kisebb tételre Az eredmények mellett számos feszültség tapsztalható az exportszervezés pénzügyi és érdekeltségi rendszerében. A kis mennyiségben forgalmazott cikkeknél a külkereskedelmi árrés és a jutalék sokszor nem fedezi az arányok miatti magasabb költségeket. Előfordul, hogy a külföldi vevők késedelmesen fizetnek. A kistermelők ennek ellenére. joggal számítanak arra, hogy az eladott áruk vételárát azonnal megkapják. így az exportáló vállalat 'helyett gyakran az áfészek fizetnek és viselik a pénzügyi konzekvenciákat is. A kivitel növelése — amellett, hogy a belső ellátásról gondoskodunk — fonlps a népgazdasági egyensúly szempontjából. Az exportérdekeltség fokozásában viszont még sok a tennivaló. Ezt állapították meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának, a MÉSZÖV megyei elnökségének, valamint a megyei Szövetkezeti Koordinációs Bizottság ülésén, ahol szintén az exporttal kapcsolatos eredményeket és tennivalókat tárgyaltaik. A Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja szerint jelenleg is töhb mint 40_féle cikket,' terméket keresnek a nyugati piacon, igaz, nem nagyobb tételekben. Többek között faárukat, kempingcikkeket, egy svájci cég bérmunkában sportzekéket rendelt. A szövetkezeti melléküzem- ágak éppen ilyen kis mennyiségek gyártására lennének alkalmasak, hiszen rugalmasan átál- líthatók. Sajnos, mégsincs jelentkező. Talán éppen az anyagi érdekeltség hiányzik alhihoz, hogy vállalják a megrendeléseket. Kereskedő Sándor KÜLÖNBÖZŐ MÉRETBEN ÉS TELJESÍTMÉNNYEL raktárról. Illetve rövid szállítási határidőre vállalja VÁLLALATUNK öntöttvas-tagos ECA INW tip. barnaszéntüzelésű és ECA IV. tip..koksz- és széntüzelésre egyaránt alkalmas kazánok szállítását gőz-, vagy vízüzemre, .gén kedvező áron. Részletes felvilágosítással állunk vevőink szíves rendelkezésére. Cím: Szerelvényértékesítő Vállalat Épület- és Vízgép Osztály Budapest, VI. Bajcsy Zsilinszky út 31. Levélcím: Budapest, 1389. Pf. 101. Telefon: 127-235, vagy 320-770/127 mellék. 1884 1267 1984
