Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

1984. július 19. 0 PETŐFI NÉPE KÍNÁL, KERES, CSERÉL Az IKY, mint lakásközvetítő Az idő több mint pénz '■— Mi jut eszébe erről: IK'V? — Hát... az ingatlanokat ke­zeli, ahogy a nevében is benne van... — ... a távfűtéssel foglalkozik. Az áltaíam megkérdezett kecs­keméti járókelők ezeket a vála­szokat „ragozták”, néhányuk ki­merítően ecsetelve az Ingatlan- kezelő és Távfűtő Vállalat — va­lóban a nevében is jelzett — te­vékenységét. De csak egyetlen fiatalember — mint kiderült: ta­pasztalatból — kezdte így fele­letét: — Lakásokat, családi házaikat, telkeket kínál, keres, cserél a hozzájuk fordulók kívánsága sze­rint. ' A Vak Bottyán utcai ingat­lanközvetítő iroda vezetőjének kérése randevúnk időpontját il­letően, ellentmond e látszólagos tudatlanságnak: — Jó lenne, ha a délutáni órák­ban jönne el hozzánk — mondja a telefonba Katona Károlyné. — A délelőtti ügyfélfogadás alatt annyian vannak itt, hogy úgy­sem tudnánk beszélgetni. — Minek tulajdonítja, hogy ilyen kevesen ismerik iezt a szol- gáltatást? — kérdezem tőle im­már személyesen. — En nem így látom — fele­li. — Igazán nem panaszkodha­tunk a forgalomra. Akinek szük­sége yan ránk, előbb-utóbb meg­talál bennünket. Miíta csak „fönnállunk”, nyereségesek va­gyunk. Az idei egymillió-hétszáz­ezer forintos terv időarányos ré­szét is teljesítettük az ^»lső fél­évben. — Miből származik (a ,nyere­ségük? — A rtieghízásokat az ingatlan forgalmi értékének másfél szá­zalékáért vállaljuk. Azt hiszem, ez tisztességes ár mindazért a munkáért, amit addig végzünk, míg az ügyfelek minden kíván­ságának megfelelő üzletet nyélbe ütjük. — iMiből áll ez a munka? Pon­tosabban: mi történik 1attól a pil­lanattól kezdve, hogy az 'ügyfél először bekopog önökhöz, addig, amíg búcsút mond? — Először is kitölt egy vételi vagy eladási, illetve csere-meg­bízólapot. Befizet 300 forintot, s ettől kezdve mi minden gondot leveszünk a válláról. A keresett vagy kínált ingatlan adatait — az érte felkínált vagy kért pénz­összeget is megjelölve — beve­zetjük a „nagykönyvünkbe”. Ha „egymást kereső” üzletfeleket ta­lálunk, telefonon vagy levélben értesítjük őket, a személyes kap­csolatukat is megteremtjük, töre­kedve a reális egyeztetésre. Ha közöttük áll a — gyakran szó szerint értendő — alku, elkészít­jük az összes szükséges okmányt, megszerezzük a jóváhagyásokat, engedélyezéseket, külön megbízás alapján az ingatlan helyszínraj­zát is, felmentve őket minden időrabló, idegtépő lótásfutástól. Persze, ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű: legtöbbször nem kétoldalú az üzlet. Előfordul, hogy három-négy megbízás „ke­resztezésével” születik csak meg a mindenki számára elfogadható megoldás. — Jelenleg mi a kereslet—kí­nálat aránya? — A családi házak, építési és hobbitelkek kereslete nagyobb, mint a kínálatuk. A lakótelepi, panelos lakásoknál fordított a helyzet: ezeket inkább eladni szeretnék megbízóink. Ugyanez a tapasztalat a többi — bajai, ka­locsai, kiskőrösi, halasi és félegy­házi — kirendeltségünkön is. — Csak megyei megbízásokkal foglalkoznak? — Nem, dehogy. Most éppen van egy miskolci ügyfelünk is, aki kecskemétire szeretné elcse­rélni ottani lakását. Ez egy ki­csit nehezebb ügy: bizony sokat kell várnia, míg betéved hozzánk egy kecskeméti, hogy ő pedig ezután vagy Miskolcon akar él­ni, vagy sehol, s még megfelelő cserelakással is rendelkezik ... — A befizetett 300 forintért meddig „visznek” egy ügyet? — Amíg meg nem oldjuk. A megbízás elvileg soha nem jár le. Persze, ha látjuk/ hogy remény­telen a megoldás, igyekszünk rá­bírni ügyfelünket az üzlet létre­jöttét kizáró feltételek megvál­toztatására. Legtöbbször olyan esetekben van erre szükség, mi­kor a megbízó irreálisan magas árat kér az eladásira kínált in­gatlanáért. Mi — bármelyik fél kívánságára — elkészítjük az in­gatlan helyszíni felmérésen ala­puló, forgalmi értékbecslését, ami az ezen meggazdagodni vágyó­nak esetleg kijózanító hidegzu­hany, míg a vásárlónak hasznos tampont lehet. Főleg, az utóbbi­nak fontos, hogy tudja: mennyit is ér az, amibe tje akarja fektet­ni a pénzét. • — Ügy tudom, tanácsi bérla­kásokkal is foglalkozrilak. — Igen, s ehhez sok segítsé­get kaptunk a kecskeméti Váro­si .Tanács igazgatási osztályától is. Rendelkezésünkre bocsátottak tizenhat lakást, aminek révén gyorsabban, egyszerűbben le tud­juk bonyolítani a cseréket, köny- nyítve ezzel a tanács munkáját is. Sokszor, onnan küldik hozzánk az ügyfeleket. Ezenkívül — mi­óta a benne lakó megválthatja — mi foglalkozunk a tanácsi la­kások eladásával is. Az olvasók nem láthatják: a csinos, szőke asszony olyan tü­relmesen, teli lelkesedéssel be­szél tevékenységükről, hivatásá­ról, hogy megkockáztatom a kér­dést: — Miif szeret a munkájában? — Itt mindig minden válto­zik: az emberek, a megbízások — mind-mind teljesen új felada­tot jelentenek. Meg aztán, olyan jó érzés, hogy megoldottuk vala­kinek a lakásgondját, s néha egy_ egy üzletkötéssel záruló kapcso­lat be sem fejeződik az akták lezárásával! Sokqn vissza-vissza- térnek, most már csak beszélget­ni. Elmondják, hogyan rendezték be a lakást, amit mi szereztünk nekik. Néha még ehhez is taná­csot kérnek tőlünk... Szabó Klára HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZAT Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei Bizottsága és a Bács-Kiskun megyei Tanács Művelődési Osztálya helytör­téneti pályázatot hirdet két kategóriában. Olyan helytörté­neti jellegű írásos művekkel lehet pályázni, amelyek nyom­tatásban még nem jelentek meg, és témájuk Bács-Kisikun megyei vonatkozású. A 'helytörténeti kategóriá­ban a következő témákat ajánlják feldolgozásra: A .szocialista iépítés gazda­sági, *társadalmi, kulturális eredményei egy településen vagy tájegységen belül. Egy település, terület (mun­kásmozgalmi vonatkozású em­lékei, iratai (haladó mozgal­mak, paraszt- ás munkásmoz­galmak). Egy intézmény (oktatási-ne­velési, könyvtár, művelődési ház stb., egy földrajzi egység, vagy földrajzi hely) művelő­désének története. Egyesület, /testület, társadal­mi szerv története. Egy földrajzi hely Vagy táj­egység településtörténete,.poli­tikai, társadalmi, gazdasági és kulturális ivonatkozásban. Gazdaságtörténeti témák ki­dolgozása, (vállalat, gyár, téesz, kereskedelmi, közlekedési üzem története). A krónikák, szakköri mun­kák kategóriában pályázók­nak ajánlják az alábbi témá­kat: Sorsok, |emberek a felsza­badulás utáni történelemben. Életforma és ’szokások vál­tozása a felszabadulás után. Visszaemlékezések. > Veteránokkal folytatott be­szélgetések feljegyzése, i Községi, .üzemi, tsz vagy egyéb krónikák, krónikarész­letek. A pályázat beküldési határ­ideje: 1984. november 1. A dolgozatokat a Bács-Kiskun megyei Levéltár címére kérik (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.). A borítékra rá kell írni: Helytörténeti pályázat • 1984. Csak jeligés pályázatokat fo­gadnak el, a beküldött műve­ké a megyei levéltárban he­lyezik el, a leltárba vétel után kéziratnak tekintik és az ér­vényes jogszabályok szerint kezelik. Az eredményhirde­tésre 1985. április 4-én kénül sor. Első, másodiik és harmadik díjat osztanak ki mindkét ka­tegóriában, s a nyerteseket négy-, három- és kétezer fo­rinttal jutalmazzák. HAZAI TÁJAKON Tállya emlékei Tállya is egyike azon községeinknek, ame­lyek valamikor a középkorban városi kivált­ságokkal rendelkeztek, de a későbbi mostoha körülmények és az újabb kori kereskedelmi útvonalak módosulása miatt visszacsúsztak fa­luvá. A Szerencstől tíz kilométerre északra fekvő község ma kiesik a fő forgalomból, s ezért kevéssé látogatott, j A község szélén, a régebbi Várhegyen, a mai Övárdűlőn valamikor vár állott, amelyet a tatárok megostromoltak, de bevenni nem tud­tak. A múlt században még nagyarányú romjaiban volt látható, ma már alig maradt belőle valami. Ugyanígy tűnt el a közelében állt Mekets-vár is, amely a tállyainak vala­miféle védműve lehetett. Míg a vár omladozott, a község polgársága egyre gyarapodott. Különösen a kitűnő tállyai borok révén. Ez időtől emlegetik az oklevelek Tállyát városként. A fellendülést a XVII. szá­zad hozta, amikor 1631-ben a király vásártar­tási szabadalmat adott a városnak, és a tállyai polgárokat a regéci ütközetben tanúsított vitézségükért mindennemű adó és terhek vi­selése alól felmentette, és Szent Mihály nap­jától Szent György napjáig terjedő időre sza­bad bormérési jogot biztosított számukra négy kocsmában, azzal a kedvezménnyel, hogy a csapszékeket mindig oda helyezhetik, ahol boraik a legnagyobb kelendőségre, szá­míthatnak. Mindazonáltal a földesúr jogának elismeréséül évente két hordó bort voltak kötelesek átgörgetni az éppen akkori földes­úrnak. 1633-ban például Esterházy Miklós ná­dornak, 1647-től pedig Imár íj Rákóczi György­nek és feleségének, iLórántfíy Zsuzsannának. A Rákócziak emlékét egy kúria és egy kas­tély őrzi. Tállyán gyűltek össze I. Rákóczi Fe­renc hívására 1670 tavaszán a Wesselényi- összeesküvéshez csatlakozott tisztántúli vár­megyék küldöttei tanácskozásra, itt tartott gyűlést 1683 nyarán Thököly Imre, és 1708- ban pedig II. Rákóczi Ferenc rendelte ide november 22-re a közeli vármegyék küldöt­teit, hogy megtárgyalják, miként folytassák a harcot a trencséni csatavesztés után. Innen vonultak aztán át Sárospatakra, ahol a hí­res halálos ítéletet hozták Bezerédi Imre és Bottka Ádám fejére. Tállyán járva érdemes még megnézni a há- . rom templomot (a középkori katolikus’ temp­lomban egy Maulbertsch-oltárkép van), az árkádos, barokk Postaházat, amely valamikor kolostor volt, majd kisétálni a falu szélén hallgató temetőbe. Itt hajdan díszes, ma job­bára roskadozó kripták, mauzóleumok re­gélnek a régiektől. Itt nyugszik az 1820-ban elhunyt híres magyar zeneszerző és hegedűs', Lavotta János, Síremlékét 1831-ben állíttatta Üjfalussy Mihály. Bo ’: ■ ■ ' - ■. ■ V Pazar pazarlásaink Furcsállom erősen a számomra véletlen for- mai egybeesést pazar és pazarló szavaink kö­zött. Nyelvész barátom azonban kiokosít: igenis van közük egymáshoz. A kereskedik, ad, vesz, elad, vásárol értelmű szerb-horvát pazariti igé* bői a magyar nyelvben jelentésfejlődéssel alakult ki az eltékozol szavunk. Pazarlóból a pazar, elvonással keletkezett a nyelvújítás ide­jén. Akkoriban azonban pazarló szavunk még azt is jelentette: bőkezű. Ez idő tájt aligha jelenti ezt. Aki pazarol, az- könnyelműen bánik javainkkal. Pazarolni min­dent lehet: időt, energiát, anyagot, pénzt, szak­tudást, emberi hitet, értékeket. Régi igazság, hogy az idő pénz. De az idő több, mint a mun­kaerőnkért kapható pénz. Az idő pazarlása éle­tünk pazarlása. A hazai telefonhiány következtében — egy számításból tudjuk — évente kétmilliárd perc megy veszendőbe. Több tízezer ember munka­ideje ez évente! Időt rabol sok minden más is: a késve érkező vonat, a hivatal lassú ügyin­tézése, a szerviz, ha tologatja a határidőt. Az is gyakori panasz, hogy a megjelölt időpont­ban nem érkezik meg a tüzelő vagy a vásárolt bútor, a kéményseprő vagy a háztartási gépek javítója. Mindennapos bosszúságok sora; nemzeti tár­sasjáték az idővel, természetesen másokéval. Jó ideje divatos kifejezés: emberi tényező. E tényezőnek — mások mellett — meghatározó szerepe a munkakultúra alakulásában. Tapasz­talatok szerint vannak munkahelyek, ahol el­képzelni sem lehet a lazítást. A szalagszerű ter­melésben dolgozók munkafeltételei szigorúak, ott egyetlen ember kiesése azonnal fennakadást okozna. Csakhogy nem lehet minden munkafo­lyamatot hasonló módon megszervezni. Ráadá­sul mostanában kezdik felismerni, hogy a sza­lagszerű termelés külső kényszer, s nemcsak monoton, hanem kiiktatja az ember kezdemé­nyezését. Vannak országok, ahol emiatt arra kezdenek áttérni, hogy a munkacsoportok ma- I guk szervezzék meg önmaguknak a részmun­kák elvégzését. Az eredmények várakozáson fe­lüliek. Döbbenetes adatot közölt egy ízben a tárca vezetője az ipari igazgatók egyik értekezletén: „A szakértők szerint a termelés hullámzása évente mintegy 35—40 milliárd forint vesztesé­get okoz”. De mitől válhat hullámzóvá a ter­melés? Tudjuk a leckét: a lógástól, az anyag- hiánytóy, a szervezetlenségtől, a munkaerőhi­ánytól. Ezekért az ellenőrzés fogyatékosságait szokás okolni. Csakhogy az ellenőrzés nem me­rülhet ki revizori búvárkodásban. Az ellenőrzés ugyanis á vezetői munka szerves része, más megfogalmazásban a termelést nélkülözhetet­lenül segítő tevékenység. A minap a Központi Bizottság ülésén értékelték a különféle kisvál­lalkozások helyzetét, tevéknységét, hasznát. Szó­ba került az is, hogy ott, ahol a munkát jól megszervezik, ahol érvényesül az anyagi ösz­tönzés, ott nincs szükség annyi vállalati gmk-ra, mint másutt. „Nálunk még a takarékosság is pazarlást ' okoz”, — mondta a közelmúltban némi malíciá- val egy gazdasági szakember. A készletgazdál­kodás szigorú előírásait gyakorta úgy kerülik meg a vállalatok, hogy selejteznek. Még ez is olcsóbb számukra, mint leróni az óriási kész­letekért kirótt tetemes bírságot. Hol kezdődik a szocialista ember? — tette fel a.hallgatóságnak a kérdést néhai tanárom. Ma­ga felelt, rá: ott, ha valaki nemcsak otthon kap­csolja le maga mögött a villanyt. Csakhogy az emberek nem mindig és kizárólag anyagi érde­kük szerint cselekszenek, elvégre lehet valaki önnön értékeivel szemben is felelőtlen. Jogos te­hát a feltevés, hogy a mainál hatásosabb anyagi érdekeltség is csak morális reformmal párosulva hozná el a kívánt hatást. Azt, hogy az érdekek ne torzan jelentkezzenek és érvényesüljenek. Azt tehát, hogy a valódi teljesítmény kifizető* 1 dőbb legyen a látszatmunkánál, a valódi taka­rékosság a pazarlásnál. F. Gy. Orvostudományi kongresszusok Augusztusban 16 magyar orvos­tudományi társaság tart kong­resszust vagy tudományos ülést. Többségük nemzetközi szerveze­tekkel együtt rendezi a tanácsko­zást Budapesten vagy az ország más városaiban. A Magyar Elektronmikroszkó­pos Szakosztály és a Magyar Pathológusak Társasága a Nem­zetközi Elektronmikroszkópos Társaságok Szövetségének Euró­pai Bizottsága közreműködésével * szervezi a 8. Európai Elektron­mikroszkópos Kongresszust, me­lyet augusztus 13—18. között tar­tanak Budapesten. Ezen a ren­dezvényen öt kontinens 4Ó. orszá­gából több mint 1300 szakember vesz részt. A kongresszuson az elektronmikroszkópia elméleti és gyakorlati kérdéseit beszélik meg. A tematika kiterjed az élettelen anyagok szerkezetének kutatásá­ra,' valamint az orvosi és bioló­giai problémák tanulmányozásá­ra. Ugyancsak ebben az időszakban lesz az Endokrinológiai és Anyag­csere Társaság kongresszusa Pé­csett. Itt a tobozmirigy-kutatás legújabb eredményeiről tájékoz­tatják egymást a magyar és kül­földi szakemberek. Augusztus második felében tartják az V. európai neurokémiai kongresszust, a VIII. európai protétikai kong­resszust. Szegeden a Haematoló- giai napokon a haematológiáról és a .vértranszfúzióról, Pécsett a Sebész Társaság kongresszusán egyebek közt a sürgősségi ellátás­ról, Gyöngyösön a Szemorvos Tár­saság Kongresszusán a glaucoma diagnosztikájáról, kórlefolyásáról, gyógyszeres és műtéti kezeléséről tanácskoznak a magyar szakorvo­sok. Hőerőmű-rekonstrukcio ■-aSTSäii • Az ország legnagyobb szabású hőerőmű-rekonstrukciója kezdődött meg Pécsett. Az első ütemben — amely 1986 őszéig tart — 1 milliárd 700 millió forintot fordítanak a hőerőmű két nagy kazánblokkjának, valamint a hozzá tartozó generátor- és turbinaegységeknek a felújítá­sára. A napokban elkezdődött az egyik kazán nyomás alatti rendsze­rének szerelése és hozzáfogtak az új elektrofilter alapozásához, va­lamint a régi turbina lebontásához. Képünkön: bontják a turbinát. (MTI—Fotó: Kálmándy Ferenc felvétele — KS) NAPKÖZBEN Kenyeres pajtások Lavotta síremléke Tállyán. — Tizenkét óra, és már nincs kenyér! Egy hölgy bosszúsan indul az ajtó felé a kecskeméti Szabad­ság téri csemegeüzletben. Én szerencsés vagyok., Előtte kaptam kenyeret. Az utolsó Bács­kai n€kem jutott. Az üres kenye­respolc láttán érdeklődöm az el­adótól: „Akik ezután jönnek, azoknak mit ad?" „Azt hiszem, ma még tegyszer el |kell |menrii a sütödébe kenyérért” — tájékoz­tat hiánypótló elképzeléséről a kiszolgáló. Ideje elmenni! — erősödik meg bennem is a felismerés. A me­gyeszékhely központjában mos­tohán kezelt kérdés a kenyérel­látás. A Csemege Kereskedelmi Vállalat boltjától száz méterre, a Konzum Centrum áruházi tej­bárjában is elfogyott a kenyér kedd délután 17 órára. Az áru­ház földszinti élelmiszerosztályán sincs. Legfeljebb az első emeleti büféjében kapnék, ha még ma­radt egyáltalán a délelőtti 30— 40 yeknis szállítmányból. A re­ménykedők bolyongásuk során eljutnak a Centrummal szembe­ni sütőipari szaküzletig, alhol az ajtófeliratból megtudják: meddig vannak szabadságon a bolt dol­gozói, | hogy addig csak 13 óráig árusítanak itt a helyettesítőik. A Centrum túlsó oldalához közel, az UNIVER ABC-jét is zárva ta­lálom. Felújítják. Mögötte a piac­csarnok negyvenvalahány üzle­téből egyetlen egy talán nyitva van? Csalódom. A piaci' boltok ablakrácsai sorra lehúzva, mint a színpadi függöny előadás után. Hová menjünk, kenyeres paj­tások? Mitévők legyünk, délutá­ni vásárlók? Törődjünk bele ta­lán abba a könnyelműségbe, ahogyan például — a városköz­ponttól nem messze — egy bé­relt élelmiszerüzlet eladója vár­ta egyik délelőtt a vevőkét? „Már elfogyott a kenyér” — kö­zölte olyan természetességgel, akkora szenvtelenséggel, ami egyenesen elképesztő volt. Tudomásom szerint olyan tör­vény nincs, amely a kenyérárusí­tás idejét az üzleti nyitvatartás alatt megszabná. Alapvető cik­kekből nem hiányozhat a kíná­lat a zárás előtti percekben sem. A már hanyagsággal határos óvatosság az árurendelésben, nem különben a lazaság és a szál­lításszervezés hibái azonban ho­vatovább mind több helyen el­harapóznak, és attól1 kell tar- . tani, hogy káros gyakorlattá vál­nak a kereskedelemben. Ha csak az ismétlődő esetek­ből az ellátásban dolgozók sür­gősen le nem vonják a tanulsá­got: többet és idejében rendelni — a munkaidő után, vagy estjeié vásárlóknak is! K—1 .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents