Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

IVOii juuua CSOMAGOLJUNK SZEBBEN ! , _ . vtt ACPIACON NÖVEKVŐ EXPORT — ALACSONY ÁRAK A VILÁGPIACON^ Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás Az élelmiszer-ágazat munká­járól, feladatairól tájékoztatta az MTI munkatársát Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy az élelmiszeripar eredmé­nyes félévet zárt. A termelés üteme meghaladta a tervezettet, s ennek nyomán, kiegyensúlyo­zott, jó színvonalú volt az ellá­tás.’ Az elmúlt év első feléhez képest kétszeresére nőtt a ser­téshús, másfélszeresére a nö­vényolajipari termékek export­ja. A mezőgazdasági termekek kivitele viszont a tavalyi gyen­gébb termés, miatt csökkent, összességében az élelmiszerex­port mennyiségben 20 százalék­kal növekedett, az alacsony vi­lágpiaci árak miatt viszont a bevételek csak 10 százalékkal emelkedtek. A házai szükségletet mennyit ségben már kielégíti az ipar, a vállalatok mindinkább a vá­laszték növelésére , törekednek. Fél: év alatt 150 új élelmiszer jelent meg; a többi között a hús­ipar fehérjedús, zsírszegény ké­szítményei, a baromfiipar kü­lönféle ízesítésű árui, a tejipar sovány sajtjai, vajkrémjei, a konzervipar dzsemjei, nektárjai és a sütőipar tájjellegű kenye­rei. Az ipar gazdag termékská­láját azonban az üzletek kíná­lata gyakran mégsem tükrözi kellőképpen. Előfordul, hogy szű­kös a választék a boltokban, fő­ként az olcsó élelmiszereket hiá­ba keresi a vevő. Mindez élső- , sorban a kellő érdekeltség hiá­nyára vezethető vissza, sok ke­reskedő ugyanis a fogyasztók ér­dekeinek szem előtt tartása he­lyett elsősorban nem az olcsó, hanem a drágább és így na­gyobb forgalmi jutalékot jelentő cikkeket rendeli meg. Éppen ezért a MÉM a Belkereskedelmi A baromfihús iránti kereslet növekszik. Minisztériummal közösen most fölméri, milyen lehetőség kínál­kozik arra, hogy az olcsóbb élel­miszerekből is megfelelő válasz­ték tartására ösztönözzék a ke­reskedelmet. Egyik kínálkozó le­hetőség, hogy a húsipar a bol­tok egy részét átvegye a keres­kedelemtől, maga gondoskodjék termékéi értékesítéséről. A fogyasztás szerkezetében az elmúlt hónapokban bizonyos át- rétegződés ment végbe. így a húsipar termékei iránt némileg csökkent a kereslet, ugyanakkor az elmúlt évihez képest 16 szá­zalékkal több baromfi fogyott. Tejtermékekből is többet vásá­rolt a lakosság, elsősorban saj­tokból, feldolgozott termékekből. Édességekből az elmúlt évekből csökkent a vásárlás, mlost_ vi­szont emelkedett a fogyasztás, 3 százalékkal több csokoládés áru fogyott, mint tavaly. Sajnos, to­vább emelkedett a szeszfogyasztás. A további termeléshez megfe­lelő árualapot teremt a mező- gazdaság. Az export növeléséhez, a kül­piaci követelményekhez alkal­mazkodáshoz szükség van a cso­magolás fejlesztésére. A konzerv­iparban előrelépést hozott a fém csomagolóeszköz-gyártás fej­lesztése. Kevés viszont még min­dig az üveg, ezért a konzervgyá­rak anyagilag is támogatják az üvegipart a gyártás fejlesztéséiben. Bár még nem zökkenőmentes, de örvendetesen javul a partner- kapcsolat a gép- és a vegyipar vállalataival, ezek több gépet, berendezést, csomagolóeszközt szállítanak az élelmiszeriparnak­Kirajzolódnák már a követke­ző évek fejlesztési elképzelései. Ehhez mindenekelőtt a hűtő-tá­rolótér bővítése a feladat. Szük­ség van- a húsiparban a feldol­gozás további korszerűsítésére is. Nyári tükörcserepek Széchenyi terei Nincs : sok szerencséié, 'a Széchényi-kultusznak Kecs­keméttel. Igaz, szép számmal idézik nevét a helymegjelölés kapcsán: Széchenyi tér, Szé­chenyi körút, Széchenyi Ist­ván sétány, s két éve lesz rö­videsen, hogy felavatták a Széchenyiről elnevezett város­részben a legnagyobb magyar szobrát, de az igazi megbecsü- ' lés apró jelei hiányoznak. Pél­dául, hogy a tereiket, melyek e névhez kötődnek, rend és tisztaság uralja, s az itt tele­pített növények ne satnyulja- nak, száradjanak él időnek előtte. Tavaly még zöldellt a fű a szobrot körbeölelő té­ren, az idén már az alkalmi öntözése is elmaradt, így az- , után .a kopár sárga szín áz uralkodó, virág pedig nincs is a közelben. Jó lenne az ünnepi ceremóniák — avató ünnep­ségek — után is megőrizni valamit azok fényéből, a fel­fokozott figyelemből. Térkép, szótár nincs Illetve van, csak olyan nincs — például magyar- orosz útiszótár —, amilyet ép­pen keres az ember, ezt pana­szolják útra készülődő 'isme- rőseihk. Körülnéztem magam is a megyeszékhely legna­gyobb könyvesboltjában, ahol , külön polcai vannak ezeknek a nyomdai termékeiknek, de bizony a választék élég sze­gényes. A bolt — régi panasz — egyébként is inkább rak­tárhoz, mint meghitt könyv­kínáló helyhez hasonlít, nem az itt dolgozók hibájából. Nyilván nem csak „terítési” hiba, hogy alapvető szezon­jellegű dolgok hiányoznak. Mintha ebben a szakmában megállt volna az idő. Lehet, hogy a térképek és szótárak is előkerülnek majd, ha elmúlik a mostani érdeklődés? Remél­jük, hogy zúzdába nem kerül­nek ... ^Nyissuk ki az ablakot? Nyáron különösen elviselhe­tetlen a becsukott alblakú la­kás, de bizony mégis — amint elnézem — egyre több helyen kényszerülnek erre a városi emberek. Már nemcsak a főbb útvonalak mentén, ahol szinte elviselhetetlen a jár­művek zaja, füstje, de a ko­rábban viszonylag csöndesebb lakónegyedekben is. Hallatla­nul megnőtt’ az átmenő for­galom, s nem kizárólag a fül­siketítő lármával • keringő, tömbház körüli versenyt vívó kismotorok, hanem az útjukat rövidítő dömperek, teher­autók, sőt kamionok teszik le­hetetlenné az ablaknyitást. Mi tagadás, ma már így egész­ségesebb városon és falun .egy­aránt, de még a parkerdők tájékán is. Aki nem hiszi, jár­jon utána... Időjár ás-totó Nem lennék természetfele­lős semmi pénzért. Ki tud eleget tenni, ennyi kívánság­nak? Amikor — szerencsénk és a szakszervezet jóvoltából — nyaralni voltunk, zuhogott az eső, mi keseregtünk, a ker­tészek, habbisok örültek: vég­re nem lesz szárazság! A hő­ségrekordot hozó hetet a bér­házi lakásban viseltük el, s kívántunk volna egy jó nagy — enyhet hozó — záport, ne­tán országos esőt, miközben az aratók és nyaralók további napfényes időért „imádkoz­ták”. Legjobb hát, ha abba­hagyjuk az időjárás-totózást, úgy sincs beleszólásunk a do­logba. Még a meteorológusok is melléfognak időnként, pe­dig ott ülnek a legjobb^ hír­forrás tövében. Ajánlható egy ősi módszer: lógass ki egy madzagot az ablakon, ha ned­ves lesz, esik az eső, ha szá­raz marad, derült idő van, ha mozog a Zsineg, akkor fúj a szél, hji nagyon mozog, na­gyon fúj . .. s-tb. Magánhasz­nálatra ennyi elég. Az újság azonban jobb, ha az MTI-köz- leményhez tartja magát. T. P. Építeni, megőrizni, gondozni A történet akár mai mesének is béillene. Volt egyszer egy kisváros, benne egy park. Nem tartozott az ország védett kertjei közé, fái zöldjét,. húsét azonban igen szerették a lakók. Történt, hogy a város pénzhez jutott, abból pedig szolgáltatóházat kívánt építtet­ni. Helyét a parkban jelölték ki, mondván, hogy annak csupán kis sarkát foglalja majd el. -Noha az új létesítmény alapterülete ezt nem indokolta, a gondatlan építők feltúrták az egész zöldterületet. Mikor átadták a szol­gál tatóházat, a lakosság öröme nem volt teljes, mert mellette és körülötte ott maradt a csatatér és a szeméttelep olyan sajátos ke­veréke, amilyent sajnos, gyakran produkál­nak a városfejlesztés szervezetlenségei. Egv ismerős tanácselnök kérdezte a mi­nap "inkább csak önmagától: milliárdokat költünk városaink fejlesztésére, a moderni­zálásra, miért nem tudjuk ennek arányában örömmel eltölteni az embereket, kicsikarni a teljesebb elismerésüket? .És egy másik pél­dát említett. Közúti felüljáró épült náluk, de a kivitelezők hibájából hosszú Időre megke­serítette a közelben lakók életét. Azt még va­lahogy elviselték, hogy az építkezés ideje alatt csak nagy kerülőkkel közelíthették meg otthonaikat — különben, figyelmesebb mun­kával e megpróbáltatásokat is csökkenteni lehetett volna —, de az már sehogy sem fért a fejükbe, hogy miért kellett a felüljáró miatt hold tájjá változtatni régi, meghitt városne­gyedüket. A kivágott, nagylombú fákat cser- , jékkel pótolták, elmaradt a füvesítés, egy közeli park pedig áldozatául esett az autó­parkolónak. Valamicskét mindenkinek fel kell adriia kényelméből, megszokott körülmé­nyeiből a tágabb közösség, jelen esetben az országos közlekedés érdekében. Eddig a do- log rendben van. Ám az áldozathozatalnak is vám értelmes -határa, amelyen túl nehe- zebb helyzetbe hozni az embereket szukseg- telen és céljainktól is idegen. Most már csak az a kérdés, ha ennyire köz­ismertek nálunk a fejlesztés ilyen elkerül­hető bonyodalmai, miért fordul elő .mégis gyakran, hogy építkezéseikkel túl sok ké­nyelmetlenséget is okoznak a lakosságnak. Vannak, akik ennek okát az ismert történél- mi összefüggésekkel magyarázzák, jelesül: a- technikai, az építőipari kultúrának nálunk nincs olyan múltja, hogy ezek a jelenségek elő se fordulhatnának. Példának hozzák fel SÁNDORRÉTI JELENTÉS azokat a más országokat — vagy e^ orszá gok nálunk építő cégeit —, ahol ümyéimy' helyen is elférnek az építők, gondosan meg­kímélik az építési terület közvetlen környé­két olyannyira, hogy a torolom elterelése is feleslegessé válik. A munkálatok tefejez- tével pedig megteremtik az uj létesítmény­hez illő környezetet. Tapasztalataim szerint azonban' van, ahol így dolgoznak, a hibák tehát nem magyaráz­hatók valamiféle átokkal. Talán sokkal inkább azzaL hogy néhol a tanács nem tervezteti meg komplex módon a fejlesztéseket. Az egyetemek építőmérnöki karain tanítják en­nek a körültekintő építési módnak az ábécé­jét. Közismertek nemcsak a környezeti kul­túra elfogadott normái, de például a létesít­ménnyel együttjáró zaj- és levegőtisztasági ártalmak leküzdésének módszerei is. Az a ta­nács fejleszt okosan, amelyik e követelmé­nyeket is figyelembe veszi a tervez^kor s csak akkor engedik ki a bulldózereket a terep re amikor minden feltétel adott a környe­zetkímélő, sőt környezetfejlesztő beruhazás­Mert a másik öreg hiba, ami ilyenkor elő­fordul, hogy lefaragják" az utómunkálatokra tervezett összegeket. Tudvalevő persze, hogy ma már a taná­csok saját beruházásaikban, a település üze­meinek hozzájárulásával is építkeznek s •nem minden .befizetés történik meg időben. Ezen úgy is lehet segíteni, hogy a tanácsok tartalékot képeznek az utómunkálatok fi­nanszírozására, netán kölcsönkérnek vagy a felsőbb szervek által megelőlegeztetik a kívánt pénzt. Ellenkező esetben félő hogy a kevesebb pénzből induló építkezések olyan természetátaiakítással” fejeződnek be, amely nem válik a település dicsőségére. Több helyi tanács gyakorlata igazolja, hogy a jelenleg szűkös beruházási lehetőségek mel­lett .takarékosabb terveket kiviteleznek, gyor­sabban építve csökkentik a költségeket, hogy utána még a környék rendibetéteiére is fus­son a pénzből. Építeni, jnegőrizni, gondozni. Ez a harmas jelszó fejezi ki leginkább, mit várnak el az emberék a települések gazdáitól, a varosok, falvak életének irányítóitól. Az építés se­hol se járjon pusztítással. Komormk Ferenc iß W \tfM m m a* •a m K3t£l Tíz emlékezetes tábori nap A hegyek karéjozta Uszítás mel­lett csörgedezett a patak (míg a kánikulában ki nem száradt); su­sog a lomb, kristálytiszta a leve­gő: mindez együtt felülmúlhatat­lan környezetet teremt a kecske­méti iskolások! sándorreti sátortá­borozáshoz. Vidáman lengeti a nyári szellő a zászlót — őrzése egyike az izgalmas teendőknek: szombaton például Gyovai Györ­gyiek Vékony Roland nevében is viselt soványságát kihasználva tudták csak visszaszerezni, meg­védve egyúttal a Kétbalkéz raj jó hírét is. A mostani táborozok — a Molnár Erik Általános Iskola ■ diákjai — versenyt győzködik a látogatót, hogy ennél remekebbül soha nem érezték magúkat, mint Itt és most. Azt mindenesetre két hete ők js alig hitték volna, hogy nevetve emlékeznek , vissza olyan tv-jegyzet A z igazat, csakis az igazat, ■ a teljes igazságot... ! Va­lahogy ilyenformán hang­zik az eskü szövege az angol bíróságokon. Erre gondoltam múlt hét kedden a képernyő előtt. Nem tudom, másokban mekko­ra hiányérzetet támasztott „A szárnyas /Rubik”. Gyanítom, a késői adás ellenére is sokan néz­ték, hiszen a Rubik név márka: a világsiker jelképe. A világsi­ker pedig kis népnek ritka él­mény. Olyannyira, hogy neki még a nagy sikerekből -is csak csonka jut. Példa rá éipp a híres kocka, amelynek hasznát S nem én verem, először dobra — jócs­kán lefölözték előttünk. Hát erről nem esett szó. Ez okozhatott, gondolom, sokakban hiányérzést. Azt, viszont már nem tudják annyian (pedig ma­ga a televízió is foglalkozott ve­le korábban), hogy az idősebbik Rubik (akiről címe szerint az A szárnyas Rubik egész film szólt volna) sokkal rosszabbul járt, mint a fia. A maga nemében egyedülállót alko­tott ő is, de ezt sajnos, nem lop­hatták el külhoni ügyesek, s így (noha | feltaláló évtizedekkel megelőzte korát) a találmány nem lett világsiker. A kocka esetében talán lehet vitatkozni a\ felelős­ségről!. A Góbé repülőgép elől azonban szó szerint az impoten­cia, a fantáziátlanság, az illeté­keseik alkalmatlansága zárta el az utat (vagy ez, vagy az, vagy mindegyik) Erről nem esett szó. Ezért sus- torgott bennem egyre türelmet­lenül a filmekből ismert fent idé­zett eskü szövege. A Góbé bizony már elmúlt 30 . éves. És még ma sincs párja! A Góbé az első és. mind­máig az egyetlen vitorlázó is­kolagép, amivel pontosan ugyanúgy, ugyanolyan bizton­sággal zajlik a kiképzés, mint a motoros repülőgépeken. Ez benne a szenzáció, nem pe­dig az, hogy csak 220 kiló.i amint a filmben hallottuk. Az is szen- záció (mert a Góbé az első vi­torlázógép a világon, amit „fém­ben gondolkodva”, a fém lehető­ségeit kihasználva, nagy sorozat gyártására alkalmasan szerkesz­tett meg alkotója), de ennek ki­sebb a jelentősége. Egyszer már építettek ebből a gépből egy Százasnál nagyobb szériát. Akkor el kellett készíte­ni a sorozatgyártáshoz mindent, sablonokat, szerszámokat, a tel­jes készletet, ami után már ol­csón lehetett volna gyártani to­vább. De idehaza egy ideig nem kel­lett több Góbé. Húsz évig ezen tanult minden pilóta. Ám a gé­pek fogynak. És javítani kell őket. Addigra azonban a gyárban átálltak másra, a sablont, szer­számot meg a MÉH-nek adták mindet. Úgy festett, hogy leáll hazánk­ban a kiképzés,1 vagy méregdrá­gán veSzünk külföldről sokkal kevesebb és 'sokkal alkalmatla­nabb gépet. Tiszta szerencse, hogy a szombathelyi AFIT-nál akadt repülést szerető vezető. Előbb 'csak javítani, s most már talán gyártani is kezdik a Gó­bét ..-. Elképzelhető, mibe kerül, mire újra együtt lesz minden a sorozatgyártáshoz. Rubik Ernővel fél éve talál­koztam. Csak mosolygott: „Egy kicsit igazítunk most rajta ... Harminc év tapasztalatával most jobb lesz a Góbé ... !” Te jó ég! Hiszen még most is a legjobb a világon.! Hogy miért kellett minderről hallgatni a filmben', fel nem fog­hatom. Hiszen attól még csak nőtt a két Rubik, hogy nem hánytörgatta a sérelmeit. De ne­künk, nézőknek, mégiscsak jo­gunk lett volna tudnj a teljes igazságot. A film végén, a legeslegutolsó felirat olvastán jöttem rá, hogy feltehetőleg mi az oka ennek a nagy „tapintatnak”. Koproduk- ciós film volt, egy német cég ben­ne a társ. Nem nézhettem utána, hogy melyik, mert ezt még a különben jól informáló rádióúj­ság is gondosan eltitkolja. De köszönet érte annak a cég­nek. Remélem, megéri nekik. Nekünk magunktól talán még ennyi sem tellett volna Rubi- kékra. —r —6 túrára, ami 27 kilométernyi hegy- és völgymenetet foglalt magába. — Gyökerekbe is kapaszkod­tunk! — büszkélkedik Nagy Pista Tóth Ákossal meg Kiss Jancsival. — önállóságra is próbálunk e tíz nap alatt nevelni — mondja Parkas Lajos itábonparancsmok. — Van, aki itt ágyaz be először, s bizony a knumplipucolás is újdon­ság sokaknak... Persze, a tábo­rozás ugyanilyen fontos ország- ismereti szerepet is betölt, tú­rázás közben észrevétlenül ta­nulnak a gyerekek — a közös­ségi haszonról pedig úgy hiszem fölösleges volna beszélni, annyi­ra nyilvánvaló.. A környék bővelkedik látni­valókban. A kocsimúzeum, a parádi üveggyár, az Ilona^völ- gyi vízesés mind-mind megmoz­gatja a fantáziát. A tíz nap^ mj~ nél emlékezetesebb eltöltését tá­bortüzek, jelmez-, akadály-; és sportversenyek segítik,^ az ízletes ebédért Sik Mihály vállalt fele­lősséget (a paprikás krumpli re­ceptjét így kezdi: végy 80 kilo­gramm burgonyát...) és az idő­járás ás szokatlanul kegyesnek bizonyult. A Sándorréten hétszer tízna­pos turnusokban csaknem 900 úttörő nyaral az idén — a vá­rosnak nincs saját állandó tá­bora. A helyzet falán jövőre vál­tozik. . Éppen itt, a Mátrában, a parádfürdői körzetben, a bogdá- nyi termelőszövetkezet egy fes­tői helyen levő, kies területét találták erre alkalmasnak a me­gyeszékhely vezetői. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents