Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-17 / 166. szám
4 • PETŐFI NÉPE ■ 1984. július 11. VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS, EXPORT, HATÉKONYSÁG Feladatok az áfészekben • A megye fogyasztási szövetkezeteinek jtöbb mint 1100 kiskereskedelmi egységében tavaly a forgalom meghaladta a 8 milliárd forintot, ami 3 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A kővetkező esztendőkben különösen az új lakótelepek és a kistelepülések áruellátására fordítanak nagy gondot. A Csátalja és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet vegyesboltjában bő az áruválaszték. NEM SZABAD KÉSLEKEDNI Miért kevés nálunk a robot? A robotok térhódítását — úgy .tűnik — semmi és senki nem akadályozhatja1 meg. Az első, kereskedelemben kapható robotok a 60-as évek második felében jelentek meg Japánban. Hogy ma hány robot dolgozik a világon, pontosan senki nem tudja. Oka: tisztázatlan, mi az a robot. Az Egyesült Államokban csajk_azt a szerkezetet tekintik robotnak, amelyet számítógép vezérel. Japánban a fejlettebb manipulátorokat is, amelyeket csupán elektronikus kapcsolások sorozata késztet pontos munkára. Sokba kerülnek Akárhogy is nézzük, ma már több tízezer robot és fejlett manipulátor működik; a világon, a legtöbb Japánban és az USA-ban. Nem kevés azs átlagosan és egyidőben 2—4 ember munkáját helyettesítő szerkezetek száma a Szovjetunióban. az NDK-ban, vagy Bulgáriában sem. Magyarországon — amint azt a közelmúltban Győrött megtartott III. ipari robotszeminárium négyszáz hazai és külföldi résztvevője hallhatta — mindössze 90 robot található. Legtöbbjük úgynevezett munikadarab-ellátó, vagyis olyan szerkezet, amely négy súlyú munkadarabokat rakosgat a megmunkáló berendezésekre. A kevésből viszonylag sok a hegesztő és akad köztük festékszóró, .valamint egy-két szerelő berendezés is. A hazai szakemberek — hasonlatosan az amerikaiakhoz — roboton olyan szerkezetet értenek, amely számítógép-vezérlésű, tehát Viszonylag könnyen átprogramozható, és kétségtelenül többre alkalmas, mint a kötött programozású manipulátor. Ezek többsége hegeszt, fest, nem .túl bonyolult szereléseket végez. Ilyen jellegű munka' bőven akad Magyarországon, és éppen ezek azok a feladatok, amelyek ellátására mind kevesebb a vállalkozó. Igen ám, csakhogy a robot nem olcsó játék. Egy egyszerű munkadarab-előállító legkevesebb egy-két millió forintba kerül, a több robotból álló rendszer pedig ennek a többszörösébe. A bonyolultabb tevékenység elvégzésére alkalmas fejlett szerkezetek 5—8 millió forintnál alább nemigen kaphatók. Ennyi pénz a mai fej- lesztésszűkébem. még egy nagyvállalat számára sem kevés. Ráadásul a robottal helyettesített munkás bérének csupán 10 százaléka marad adózatlanul a vállalatnál, és nem száz százaléka, amint azt a szakemberek szerint a fejlődést sürgető józan ész megkívánná. Van gyártó A robotok hazai alkalmazásának elősegítésére 1976-ban a Kohó- és Gépipari Minisztérium az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottsággal közösen pályázatot hirdetett, csupán 38-an jelentkeztek, 25 .pályamunkát fogadtak el, vagyis elég kevés vállalat volt ‘bátor, még kevesebbnek nyílt alkalma arra, hogy azzá legyen. Ám akiknek sikerült szert tenniük az új technikára, azok azóta is hangoztatják annak előnyeit. A robotoknak nem árt meg a munka, képesek a nap 24 órájából 24-et végigdolgozni ebéd- és cigarettaszünet nélkül, jószerint az ember szempontjából bármilyen, mostoha körülmények között. Az előbb említett pályázat nyertesei 1980-ig a rabotoknak köszönhetően átlagosan 40 százalékkal növelték termelékenységüket, ugyanakkor több mint kétezer szakmunkásuk megszabadult a kézi szerelés nyűgétől, kapott á korábbinál érdekesebb, Izgalmasabb munkát. Hogy kevés itthon a robot, az azért is meglepő, mert Magyarországon több vállalat foglalkozik robot-, illetve mahipulátorgyártással. Ilyen a Tungsram, a Bakony Művek, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyára, és még mások. Több vállalat készül arra, hogy robotokat gyártson. A csepeliek melegüzemben használatos, nagy teihelhetőségű robotok gyártására vásároltak licencet. Produktumuk lesz az első KGST-rObot, amely akár egytonnás munkadarabok mozgatására vállalkozhat. Figyelemre méltóak a Videoton elképzelései is. A székesfehérvári vállalat exportsikerekkel kecsegtető robotok nagysorozatú előállítását tervezi. Háromszor annyi is kevés Furcsa, hogy kevés a robot azért is, mert létezik magyar robotprogram. Az ÓMFB dolgozta ki az Ipari Minisztérium megbízásából. A munkáiban részt vettek az érdekelt intézmények és vállalatok, a többi között az MTA Számítástechnikai Alkalmazáskutatási Intézete, amelynek munkatársai már intelligens, úgynevezett látó. robotok kifejlesztésén fáradoznak. Az ipari vezetőit szerint sok oka van annak, hogy nálunk ritka a robot. Közülük a leginkább gátló: hiába ígéri a robotizálás a termelékenység számottevő növelését, a mai szabályozási feltételek mellett a szereléstechnikai beruházások lé- legzetellállítóain és főleg érthetetlenül' sokba kerülnek. Ráadásul műszaki fejlesztési források nemigen vehetők igényibe .ilyen célokra, a fejlesztési alapok pedig bántóan szűkösek. A szakemberek véleménye szerint a robotgyártásban és főleg a -felhasználásban körülbelül 20 évvel vagyunk lemaradva a világ élvonalától. A már említett ipari robotszemináriumon bejelentették, a közeli években megháromszorozódik Magyarországon a robotok .száma. Az ipari vezetők véleménye szerint ez kevés. M. M. SZAKMUNKÁSOK FEHÉR KÖPENYBEN Iparitanuló-képzés az MMG-ben Koppány Gábor Kovács Róbert 9 Szőke Tóth Imre Beszélgetés dr. Szlamenicky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével Alig múlt egy esztendeje, hogy a Minisztertanács értékelte a fogyasztási szövetkezetek munkáját, s tevékenységi körük bővítésére, a falusi életkörülmények további javítására biztatta e szektor 3,3 milliós tagságát, 180 ezer dolgozóját, a megyei és országos érdek-képviseleti szervek vezetőit, szakembereit. Az évfordulót követően arra kértük dr. Szla- meniczky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, hogy összegezze a kormánytól kapott útmutatás végrehajtásának tapasztalatait, tekintsük ált, milyen örömök és gondok foglalkoztatják napjainkban a nagy mozgalom tagságát. — Közismert, hogy tavaszszál tagértekezleteket, rész- és küldöttgyűléseket tartottak az áfészeknét. Milyen tapasztalatokkal zárultak e tanácskozások? Mi volt az emberek véleménye az országos és helyi tennivalók végrehajtásának menetéről, általában a mozgalom helyzetéről? — Több mint egymillió ember vett részt e tavaszi párbeszédekben, s mintegy 60 ezren szólaltak fel, illetve mondtak véleményt. Azt hiszem, e számok önmagukban is jelzik a tagértekezletek, rész- és küldöttgyűlések súlyát és szerepét! Amint várni lehetett — a kormánytól kapott útmutatás szellemében — sürgették, hogy bővíteni kell az élelmiszerek és más napi cikkek kínálatát, állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell az üzlethálózatot. Leszögezték, hogy — a helyi árualap bővítése céljából — fokozni kell az áfész- ek termelésszervező tevékenységét. Szükségesnek tartottáík, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a fogyasztói érdekvédelem és a tulajdonosi ellenőrzés, már csak azért is, mert terjednek az új üzemeltetési formák. Elismerően szóltak a mozgalom eredményeiről, s ha kritikára került sor, szinte mindig elsőbbséget kapott a helyi megoldás, az összefogás. Ami újszerűén hatott számunkra, s igen örvendetes volt; szinté mindenütt szorgalmazták' a kereskedelmi dolgozók teljesít- ményarányosabb megbecsülését. — Aránylag kevés szó esett még a szövetkezetek gazdálkodásának helyzetéről, menetéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Véleménye szerint mik most a legfontosabb tennivalók? — Az idén is intenzív, hatékony gazdálkodást kell folytatni a szövetkezetekben, el kell érni, hogy csökken jen az alacsony hatékonyságú áfészek száma. Minthogy 1984-ben is növekszik az árualap, s ez élesedő versenyt jelent, offenzív és nyereségorientált üzletpolitikára van szükség. Jobban ki kell használni azokat az előnyöket, amelyek a nagykereskedelmi és az iparvállalatokkal kialakított együttműködésben rejlenek, beleértve a szövetkezeti áruházi lánc, a Skála- COOP, valamint a nagykereskedelmi joggal felrub ott 70 áfész kínálta lehetőségeké siA jövőben is arra kell tő" Ani, hogy — különösen a v íjlátás, a zöldség- és gyűli kereskedelem szférájában — .. ijedjenek az új üzemeltetési formák. Megjegyzem, hogy már 1400 kiskereskedelmi üzletünk és 3200 vendéglátó egységünk működik az új érdekeltségi rendszerben, nagyobb részük gazdaságosan. — A beszélgetések során gyakran szóba kerülnek a lakás-, illetve a takarékszövetkezetek ügyes-bajos dolgai is. Mi foglalkoztatja őket napjainkban? — A lakásszövetkezeteket például az, hogy hamarosan elkészül a 250 ezredik szövetkezeti lakás, meg persze az is, hogy az állami lakásépítés csökkenő részaránya miatt nagyobb szerep vár erre a lakásépítési formára. Egyetértek azzal, hogy több támoga- gatást érdemelnek, ezért hasznos lenne, ha a vállalatok és a tanácsok az építkezés egész időszakára — a telek kialakításától kezdve az új otthon műszaki átadásáig — kiterjesztenék a segítségnyújtást. — A takarékszövetkezetek 'betétállománya ma mintegy 27 milliárd forint. A hagyományos funkciók betöltése mellett bővítik a szolgáltatásaikat. Népgazdasági érdek, hogy a hitelezés során kiemelten .támogassák a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésbővítő tevékenységét, s természetesen a lakosság áruvásárlási törekvéseit. — És a külkereskedelmi munka? — Bár nem ez az elsődleges szövetkezeteink, vállalataink, a Zöldértek tevékenységében, a jövőben mégis nagyobb súlyt kell helyezni rá, hiszen ezt várja tőlünk a népgazdaság. A szövetkezeti külkereskedelem egyébként tavaly 250 millió dollárhoz, és mintegy 407 millió rubelhez juttatta a népgazdaságot. Nagyobb részt mezőgazdasági termékeket — például nyulat, tollat, libát és egyéb baromfit, zöldséget, gyümölcsöt és mást — exportálnak, de — igen helyesen — foglalkoznak az ún. kistételű cikkek — csillagszóró, fakanál, madáretető, szőnyeg stb, — kivitelével' is. Az egész' külkereskedelem javara válna, ha a szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok — a Hungarofrupt, Hungarocoop, MA VAD — inténzívebb információs, termelői és áruforgalmi kapcsolatot építenének ki szövetkezeti partnereikkel. Meggyőződésem, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával, és más intézkedések révén tovább bővíthető a tőkés export, s 8—10 százalékos forgalomnövekedést tudunk elérni a szocialista országok szövetkezeti szerveinél is. — Igen vegyes véleméntyeket hallani a szövetkezeti üzlethálózatról: gyakori a dicséret, de az elmarasztalás is. Mi erről a véleménye? — Való igaz, elismerően szólnak a szövetkezeti áruházi láncolat fejlesztéséről, a kritika éle főként a falusi boltokra irányul. Nos — minthogy az áruházi láncolat kialakítása nagyobb részt befejeződött — elsősorban a községek felé fordulunk, s 1906 végéig szeretnénk befejezni a kistelepüléseken a kereskedelmi hálózat, a felvásárló- és tüzelőanyagtelepek rekonstrukcióját. Mintegy 2600 1 bolt, üzlet és telep (ebből ezjfer az ötszáz lakosnál kisebb falvakban található), felújítására, j technikai korszerűsítésére kerül sor. A hároméves akció, pénzszükséglete 1,3 milliárd fof int, a saját erő, tanácsi támogatás, a MESZÖV-ök közös fejlesztési alapjai, a célrészjegyek stb—k jelentik az összeg fedezetét. Örömmel közölhetem, hogy a szövetkezeti tagság támogatásával' már minden megyében megkezdődött a rekonstrukciós munka. — Természetes, azért más térségekben is folynak fejlesztések; a hatodik ötéves terv során csaknem 300 ezer négyzetméterrel bővül a szövetkezeti kereskedelem alapterülete. S bár már 14 szövetkezeti áruházunk van — legújabb létesítményünk a Skála-Sztráda, és a Skála-Metró —, azért itt is vannak még tennivalók. Még az idén Új áruházát avatunk Veszprémben is. — Napirenden van a gazdaság- irányítás továbbfejlesztése. Mit jelent ez a szövetkezetek számára? — Elsősorban eszközt és keretet munkánk további javítására. Fejleszteni szeretnénk a fo-. gyasztási szövetkezetekben a belső mechanizmust és az érdekeltségi viszonyokat. A hatékonyabb gazdálkodást segítheti a szövetkezeti egységek fokozottabb önállósága. Nagyon fontos, hogy az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek által kezelt közös fejlesztési alapok felhasználása, elosztása a jövőben jobban igazodjék az egyetemes, össz-szö- vetkezeti fejlődést szolgáló vállalkozások finanszírozásához. A. fejlesztési itörekvéseket segíti az is, ha a takarékszövetkezetek munkájában erősödnek a bankszerű vonások. — A gazdálkodás, a megújulás hajtóereje lehet a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Ehhez bővíteni kellene a kis kollektívák • döntési hatáskörét, csökkenteni az önkormányzati fórumok számát, lehetővé kellene tenni a többes jelölést. Ezzel egyidőben célszerű lenne, ha jobban érvényre jutna az egyszemélyi felelősség is. S még egy, amit fontosnak tartok: korszerűsíteni kell az országos és megyei érdekképviseleti szervek munkáját, meg kell teremteni a hatékonyabb érdekszolgálat feltételeit — mondotta befejezésül dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. D. S. Uborkaszedő gép a Szovjetunióba öt nagy teljesítményű, új típusú uborkaszedő gépet szállított a Szovjetunióba a hódmezővásárhelyi HÓDGÉP Vállalat. Éppen a betakarítási idény kezdetére érkeznek meg rendeltetési helyükre, s nyomban bekapcsolódnak a munkába. A szocialista országok közül elsőként e magyar vállalatnak* sikerült megoldania a rendkívül munkaigényes uborkaszedés gépesítését. Ennek alapján a HÓDGÉP lett e gép gyártásának gazdája, s ha konstrukciója más országokban is beválik, nagy megrendelésekre számíthat. A trak- torvontaitású gép 8 órás műszakban 4 hektárról gyűjti össze, mégpedig feldolgozásra készen, tisztán az uborkát. A napokban tettek szakmunkásvizsgát az ipari tanulók, közöttük azok, akik az MMG Automatikai Müvek Vezérlés- technikai Gyáregységében, illetve a 623-as tanintézetben szerezték meg az elektro- vagy az elektronikai műszerész szakképzettséget. A beiskolázásról, a képzésről, a szakmában maradás feltételeiről beszélgettünk Szakolczai Istvánnal, a gyár igazgatójával. — Évente általában 30— 40 ipari tanulót képezünk ki közösen az intézettel, amely- lyel kiválóak a kapcsolataink. A beiskolázással egyelőre nincs gondunk, ugyanis ami szakmáink nagyon keresettek a pályaválasztók körében. A képzés több ágú: a hároméves elektroműszerész, a négyéves emelt szintű elektrotechnikai, a kétéves pedig érettségizettek számára, elektronikai műszerészképzés. Köztudott, hogy nemrégiben vettük át az IGV helyi gyárát, ahol 20 ipari, tanuló végzett. Az összesen 56 fiatal szakmunkás közül 44-en a gyárban maradtak, csupán á bejárók közül váltak meg azok a vállalattól, akik lakóhelyükön találtak megfelelő munkát. — A következő tanévben több mint 200 fiatalt alkalmazunk ipari tanulóként, ebből 66 első éves lesz, ezért bővítjük tanműhelyünket. A tanulmányi követelményeket emelni kell, közösen az iskolával. Tapasztalataink szerint a tanintézetben igen magas színvonalú elméleti képzésben részesülnek tanulóink, de tudásszintjük emeléséhez hozzájárulnak a gyakorlati oktatók is, Kecskeméti János és Dobos Sándor, illetve Sajdik Sándor iparitanuló-felelős. Az igazgató egy példával illusztrálta, miért fontos e nagy jövő előtt álló iparágban a szakmunkások tudásának növelése. Az esztergályostanulóra a régi, avitt gépet bíznák, s ha elrontja is, nemj$rt énik nagy baj, de az elektronikában csakis az újat szabad megismerni, hiszen ebben a szakmában rendkívül gyors a fejlődés. Ezért azután az iskola rendelkezésére bocsátanak munkaeszközöket, műszereket, anyagokat. — A kezdő szakemberek számára, itt-tartásuk érdekében, kedvező a fizetés, az órabérük általában 16,50— 18,50 között váltakozik. Az elektro- és elektronikai szakma iránt a mai fiatalokban nagy az érdeklődés. Nálunk jobbak a körülmények az átlagosnál, tiszta munkát végeznek, fehér köpenyben dolgoznak, s az seni utolsó szempont, hogy a kollektíva is fiatal. Három fiatal szakmunkást kérdeztünk meg hol, milyen körülmények között tafiultak, miért maradtak a gyárban, hogyan segítik őket a) beilleszkedésben, mennyi a keresetük, hogyan érzik magukat. Koppány Gábor elektronikai műszerész, érettségizett, a múlt évben tett szakmunkásvizsgát : — Az MMG a leginkább szakmába vágó vállalat. Itt tanultam, 'jó a munkahelyi légkör, jelenleg 17,10 az órabérem. Ezt kevésnek tartom azokhoz képest, akik kisebb végzettséggel rendelkeznek. Ennek ellenére szeretek itt dolgozni, nagyon sok segítséget kaptam. Kovács Róbert elektroműszerész, tavaly tette le a szákmunkásvizsgát: — Ügy érzem itt nagyon megbecsülik a jól dolgozó fiatalokat, amit az is mutat, hogy az órabérem 17,30 és a havi keresetem eléri, teljesítménytől függően, a 3700 forintot. Kecskeméti vagyok, máshol ebben a szakmában nehéz lenne elhelyezkedni. Szőke Tóth Imrß elektroműszerész : — Bócsán lakom, s a vállalat biztosított számunkra egy béreit lakásban munkás- szállást. Ez nagyon jó, ,mert esti gimnáziumban tanulok, s nem kell naponta hazajárnom, ami még többletkiadást is jelentene. Itt tanultam a gyárban, úgy is fogadtak, mint aki hazajön. A fizetés a teljesítménytől is függ, én elérem a 3400 forintot. Nagyon jó a kollektíva, az idősebbek — alig néhány évvel korosabbak nálunk — nem szégyellnek minket is megkérdezni. Gémes Gábor Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv, 1983 Egyik népszerű statisztikai kiadványunk a mezőgazdaság legfontosabb és legújabb adatait tárja a szakmai körök és a té. ma iránt érdeklődő szép Számú olvasóközönség elé. Fejezetei sorra veszik az ágazat valamennyi területét, szektorát, az erdő- és vízgazdálkodást is beleértve. A közölt adatok többsége országos helyzetképet tükröz, és főként az elmúlt év eredményeit jellemzi. Sorra veszi a terme, lés személyi, anyagi, .technikai feltételeinek és eredményeinek alakulását, külön kimutatva az állami gazdaságok és kombinátok, valamint a termelőszövetkezetek részarányának jellemzőit. Közli a mezőgazdasági termékek értékesítésére és az árak alakulására vonatkozó táblázatokat is. A megyei adatokra kitérve, a kötet nemzetközi adatokat is közöl, és a publikált mutatók összehasonlítási lehetőséget nyújtanak a KGST-tagorSzágok, valamint az egyéb — fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelése között.
