Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
4 © PETŐFI NÉPE & 1984. jűalus 15. HÁZUNK TÁJA Á KGST-ORSZÄGOK JÁRMŰIPARA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! A paprika :llgP Á termesztés első feladata a fajta és a terület megfelelő kiválasztása. Jobb á morzsalékos, humuszban gazdag, könnyen melegedő barna- homok vagy vályog talaj. Az erősen homokos területen bőséges istállótrágyázással és öntözésseü biztosíthatjuk a termést. .Paradicsom, uborka, dohány és önmaga után ne ültessük a paprikát. FELADATOK ŐSSZEL: Az őszi forgatást lehetőleg minél későbbre halasszuk. Átlagos tápanyag-ellátottságot feltételezve ékkor dolgozzunk be 100 négyzetméter területre számítva legalább 5—7 mázsa istál- lótrágyát és 0,5 kilogralmm nitrogén, 0,5 kilogramm foszfor és 1,6 kilogramm kálium hatóanyagnak megfelelő műtrágyát. Legmegbízhatóbb azonban a talajvizsgálaton alapuló tápanyagutánpótlás. TAVASZI MUNKÁK: A talaj -előkészí téskor az ültetés előtt 3 héttel kell a kártevők ellen a fertőtlenítő szereket kijuttatni, például Basudin 5 G-t, vagy Diazinon 5 G-t, 100 négyzetméterre 35 dekagrammot. A készítményeket 10—15 centiméter mélyen dolgozzuk a talajba. Vegyszeres gyomirtásra felhasználható a Rideon 80 WP, 7—10 dekagramm 100 négyzetméterre, vagy a Devrinol 50 WP, 2—4 dekagramm 100 négyzetméterre. _A készítményeket palántázás előtt egyenletesen permetezzük ki. Az utóbbit egyenletesen dolgozzuk be a talajba, ellenkező esetben hatástalan. A nagyobb adagokat kötöttebb talajra javasoljuk. ÜLTETÉS ELŐTT ÉS PALÁNTÁZÁSKOR: Tavasszal, -ültetés előtt szórjunk ki 1„1 kilogramm foszfort és 1,6 kilogramm káliumot 100 négyzetméterenként számolva, majd sekélyen munkáljuk be. A jól fejlett palántákat a vízveszteség csökkentése céljából mártógasauk Fölicotp 5 százalékos oldatába, vagyis Folicote" és víz 1:19 arányú keverékébe. A következő alkalommal folytatjuk a paprika növényvédelméről és tápanyag-utánpótlásáról szóló tájékoztatónkat.' Még nem késő! öhtözzük a gyümölcsöst! A cseresznye, a meggy, a ribiszke és a köszméte, de a korai őszibarack gyümölcse is most növekedik a legerőteljesebben. Ebbén az időszakban szinte minden csepp esőt hasznosítanak a (növények. Mégis, a természetes csapadékkal összhangban öntözzünk, mert a túlöntözéstől a már érésben lévő gyümölcsök felrepedhetnek. A szamócát már ne locsoljuk, mert a nedves gyümölcs különösen fogékony a szürkepenészes rothadásra A gyümölcsösben lekaszált füvet hordjuk halomba és komposztáljuk. Száraz időszakban és ott, ahol öntözni nem tudunk, terítsük a kasz^lékot a koronacsurgóba, mert ezzel csökkenthetjük a talaj nedvességének elpárolgását. Aki kétszer vet — kétszer aratl Minden kiskertben akad olyan fölszabaduló terület tavaszutón vagy nyárelőn, amelyet még érdemes másodvetéssel hasznosítani. Gyakorlott tulajdonosok nem is -hagyják ezeket parlagon. A korán lekerülő elővetemé- nyek helyén vagy a kiöregedett, háromévesnél idősebb szamócáé fölszámolásakor másodvetésre alkalmas ágyások alakíthatók ki a nyári időszakiban is. -A rövid tenyészidejű zöldségféléket részesítsük előnyhen. Igaz, hogy ezek vetőmagja némileg drágább, de biztosabb a termés. Nem árt tudni, hogy a nyáron vetett zöldiségfélék még alaposabb talajelőkészítést igényelnek, mint a tavasziak. A lekerülő növények gyökérmaradványaitól és a feltörekvő gyomoktól is meg kell tisztítanunk az új ágyáso- kat. A talajműveléskor ne készítsünk sekély melegágyat, mert a feltalaj párologtatása sokkal1 insaláta VII.15—30. áttelelő saláta VIII. 20—IV. 10. hónapos retek őszig havonta folyamatosan sárgarépa VT. 1—VII. 15. cékla VII. 1—VIII. 1 téli retek VII. 20—VIII. 20. csemegekukorica VI. 1—VI. 20. uborka VI. 15—VII. 15. tök, indátlan VI. 15—VII. 15 sóska VII. 10—IX. 10. spenót VII. 20—IX. 20. zöldborsó VI. 20—VII. 20. bab VI. 1.—VII. 20. tenzívebb ezekben- a napokban, mint tavasszal. A középmély, úgynevezett lazító talajművelést részesítsük- előnyben a -forgatással szemben. Indokolt esetben ne mulasszuk el a fertőtlenítést sem. A lazítást megelőzően mérsékelten adagolva juttassuk ki a gyorsan lébomló műtrágyákat, hogy a kelő magvak és a csíranövé- nyek mielőhb tápanyaghoz juthassanak, hiszen az elővetemény növényei jelentős tápanyagmennyiséget használtak fel. Az egy-két lam-bleveles növénykéknek már szükségük van tápanyagra. Azok a kerthasznosítók döntenek helyesen a -tápanyag-utánpótláshoz beszerzendő műtrágyák megvásárlásakor, akik folyékony műtrágyát választanak. Ezek a korszerű tápolldatok gyorsabban eljutnak a gyökerekhez. A fejlődés kezdetén lévő fiatal ttiövénykék meghálálják, 'ha Titavitos permetezéssel segít30x30 cm 0,5 g/m2 2 cm 30x30 cm 0,5 g/m2 2 cm 20x20 cm 2,0 g/m2 3 cm 30x30 cm 0,5 g/m2 2 cm 40 x 40 cm 2,0 g/m2 4 cm 40 x 40 cm 1,5 g/m2 3 cm 60x40 cm 2—3 db/fészek 3 cm 120 x 40 cm 4 db/fészek 3 cm 120 x 80 cm 4 db/fészek 4 cm 30x35 cm 0,5 g/m2 2 cm 30x35 am 0,5 g/m2 2 cm 40 x40 cm . 2,0 g/m2 4 cm 40x40 cm 10,0 g/m2 4 cm jük elő fejlődésüket. Ez a lombtrágya segíti azoknak a tápanyagoknak a hasznosítását, amelyeket a növények egyébként nehezen értékesítenének. Miutá-n a magvak a földbe kerültek, nem árt a talaj felszínét könnyű hengerrel tömöríteni, hogy ezzel is gátoljuk a párologtatást. A vetés és talajtömörítés befejeztével alaposan öntözzük be az új ágyasokat. Ha lehet, akkor a hajnali vagy az esti órákban locsoljunk, mert így a meleg nyári napok párolgást fokozó -hatását is csökkenthetjük. Amíg a növényikék előbújnak a talaj felszíne alól, az öntözést 3—5 naponként ismételjük meg. A növényeket egy-két szikleveles állapotukban még 'nem' “érdemes lombtrágyázni} mert akkor -még tartalék tápanyagaikból élnek, de az egy-két lombleveles fejlettségi időszakban már érdemes permetezni. A táblázatban a másodvetésre alkalmas zöldségfélék szerepelnek. Az ajánlott zöldségfélék közül a következő rövid tenyészidejű fajtákat igyekezzünk beszerezni a vetőmagboltokhan. Zöldiborsó: Debreceni korai sötétzöld, zöldbab: Lada, u-borka: Nimbus, Budai csemege, spárga tök: Indát- lam fehér, csemegekukorica: Aranymazsola, fejessaláta: Ventura, spenót: Popey, Eszkimó, Ma-, tador, sóska: Parlagi nagylevelű, sárgarépa: Nainti, hónapos retek: Cartime, téli retek: Müncheni sör, Erfurti kerek fekete. A másodvetéssel nemcsak területünket hasznosítjuk gazdaságosan, hanem a nyár végi, kora őszi időszakban is zsenge, primőr jellegű zöldségféléket juttathatunk a család asztalára, vagy vihetünk piacra. Faj: Vetésidő: Tény ész- Magszükséglet Vetésterület: mélység: Sertés, hízómarha, tej A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben húsz éve különálló ágazat lett a háztáji gazdaságok koordinációja. A 7200 hektáron gazdálkodó tsz-nek 770 tagja van, akik közül 349-en nyugdíjasok, járadékosok. A fülöpszállásiak zöldséget és gyümölcsöt csak olyan mértékben termesztenek, hogy a saját konyhájukat ellássák, esetleg a felesleget a közeli piacokon értékesítsék. Annál nagyobb a kisüzemi állattenyésztők száma.' A szövetkezet szervezésével a felvásárlókhoz továbbított vágóállatok és tej eladásából a háztáji gazdaságok termékforgalma á múlt évben elérte a 40 millió forintot. A tsz a leadott'.állatok után csupán a lebonyolítás költségét tartja meg. Tavaly 3200 hízósertés szállítására kötöttek szerződést az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal, de 1200-zal többet adtak át. A községben gyarapodik a fehérfajtájú hízóállomány. Elérték, hogy ma már az élőexport követelményeinek is megfelelnek a vágósertések. A mült évben úgy tervezték, hogy a háztájikból 54 hízómarhát és száz borjút adnak át a húsiparnak. Vágómarhát 85-öt sikerült hizlalni, viszont borjút hattal kevesebbet adtak el a kistermelők. A fülöpszállási termelőszövetkezet takarmánnyal, alomszalmával segíti a gazdákat. Bálásszénát és szalmát vásárol a társszövetkezetektől, hogy az állattartóknak ne kelljen rháshonnan, esetleg körülményes módon beszerezniük. A község két takarmányboltja is az állattartók rendelkezsésére áll. Ezenkívül hét hektár közös lucernát is a tagok kaszálhatnak le, a háztájiban tartott állatoknak. A tsz két csorda kialakítására is vállalkozott. Az egyiket a községi határszélen legeltetik, ezek zömmel tehenek. Tavaly tíz és félezer hektoliternél több tejet gyűjtöttek össze. A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a zöldséggel és gyümölccsel ellentétben jelentős a szőlőtermesztés. A kisgazdaságoktól tavaly 14 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel, nagy részét a Közép-magyarországi Pincegazdaság szabadszállási üzemébe szállították. A hagyományos, vegyes fajtájú háztáji szőlő mellé a gazdaság három éve 26 hektár, széles sortávú, magasművelésű saszlát telepített. Ezt művelésre szintén a tagoknak osztották ki. © Gubacsi Zsigmondné a fülöpszállási Vörös Csillag Termelő- szövetkezet nyugdíjasa évek óta foglalkozik sértéshizlalással. (Méhesi Éva felvétele) A -kisgazdaságok szakmai összefogására, a tagok képzésére tavasszal alakították meg a háztáji kistermelők baráti körét. Azt tervezik, hogy ősszel és télen állat- * tenyésztési, zöldség- és gyümölcskertészeti, szőlőtermesztési, nö_ vénytermesztési, szövetkezet-politikai, sőt irodalmi előadásokat szerveznek. Összeállította: Gál Eszter II. Minőségi váltás előtt ® A Zsiguli egyik régebbi típusa a szerelőszalagon, Togliattiban. A mélyebb szakosodás mellett kibontakozott egy másik irány is, Nyilvánvaló lett, (hogy a'járműipariban nemcsak lehetséges, hanem szükséges is a munkamegosztás a különböző főegységeik gyártásában. Hasznos például az olyan szakosodási megállapodás, amelynek keretében hátsó futóműveket szállítunk a Szovjetuniónak, s cserébe mellső futóműveket kiapunlk, vagy az ugyancsak főegységek szállítására kötött megállapodás az NDK, a román, a jugoszláv járműiparral, amikor is az ellentétel valamilyen kész haszonjármű, vagy idehaza nem gyártott, s a késztermék előállításához szükséges főegység. Öt állam összefogása Az együttműködés harmadik iránya a termelési kooperáció lett. Nemcsak armagya-r ipar szállított műszereket, berendezéseket a szovjet és a lengyel autóipari beruházásokhoz. , Találhatók ezekben a gyárakban NDK- beli és csehszlovák termékek is. A későbbi kooperációk — például a magyar Zsiguli-kooperá- ció, amelyhez hasonlót hozott; létre az NDK és a lengyel járműipar is a Szovjetunióval —, azt mozdították elő, hogy az árucsere-forgalmon kívül, s azon felül is hozzájuthassunk az idehaza nem gyártott személygépkocsikhoz. . Amit a szocialista országok a hetvenes évek közepére járműiparuk fejlesztésében, az együttműködés bővítésében elértek, az vitán felül elismerésre méltó. Még akkor is az, ha időnként voltak nehézségek, nem ment minden olyan simán — mai fejjel tudjuk, hogy nem is mehetett —, ahogyan elképzeltük, szerettük volna. Emlékezzünk csak vissza, mennyit bosszankodtunk idehaza — és bosszankodtak a mi partnereink, a magyar termékek felhasználói is — az akadozó alkatrészellátás miatt. Ígéretek, elhatározások születtek a kölcsönös szállítások bővítésére, de ezekből az elhatározásokból gyakorta a kelleténél lassabban lett valóság. Lett? Tény, hogy a múlt idő 'használata néhány területen még 'ma sem indokolt, jóllehet a korábbi évek ' viharai jócskán lecsendesedte'k. Kevesebb üzemanyaggal Az utóbbi évtizedekben — esztendőnként tízszázalékos növekedési ütemmel'— a szocialista országok járműipara az egyik legdinamikusabban fejlődő iparággá vált. Ám úgy látszik, hogy a hőskorszaknak vége. Lassanként mindinkább a múlté az az időszak, amikor országok milliár- dokat ruháznak be ebbe az iparágba, amikor emberek százezrei tanulják meg az autógyártás, -szerelés csínját-bínját. A jelenlegi időszakban a szocialista országokban mérséklődő fejlődési ütem hatással van a járműiparra is. Ugyanakkor — s ez talán még fontosabb — valamennyi országban kimerülték az extenzív fejlesztés tartalékai. Ezek a körülmények mindinkább a minőségi követelményeket állították előtérbe. A korszerűsítés keretében folyik a Szovjetunióban a teherautók dízelesítési programja, amelynek során a nagy benzin- fogy.asztásű gépkocsikat állítják át dízelolajra. Lévén, azonban, hogy a szovjet autóipar — s ezen belül a teherautógyártás — összehasonlíthatatlanul na- ’ gyobb a többi szocialista országénál, a program megvalósítása is hosszabb időbe telik. Valamennyi autógyár nagy erőfeszítéseket tesz gépkocsijai fogyasztásának csökkentésére. Űj szakasz A következő időszakban nehéz lesz az árucsere-forgalom minden területén a korábbi növekedési ütemet tartan}. Az utóhbi évtizedekben a szakosítás, a kooperáció olyan szintjére jutottunk el, hogy már néhány százalékos bővítés is gyápak, vállalatok sokaságának mozgatását igényli. Ha a fejlődés a korábbi éveknél lassúbb lesz is, a számítások azt mutatják, hogy a járműipar a szocialista országok együttműködésének változatlanul bővülő területe marad. Ehhez még idekívánkozik az a tény, hogy a szocialista országok járműipara — műszaki mutatók tekintetében — minőségi váltás előtt áll. Jövendőnket és múltunkat is figyelembe véve tehát kétség sem fér ahhoz, hogy a szocialista országok járműipara, beleértve a miénket is, nemcsak a fejlődés legelőnyösebb, hanem a legrövidebb útját is választotta. (Vége) K. Nyíró József IfNgGJf^VTtáED SODRÁBAN Középparasztból szövetkezeti elnök Még hogy nincsenek véletlenek? Bizony, vannak. Tanúsíthatom magam is. Az történt velem, hogy elővettem régi jegyzeteimet, és böngészgetve őket, jócskán a múltba kanyarodtam emlékeimben. Az f 1959. február 25-i napnál akadt meg a szemem, ahol ez a feljegyzés áll: megyei képviselőcsoport-ülés Fajszon, a januári megyei pártaktíva anyagának megtárgyalása, a Központi Bizottság 1958. évi, a párt agrár- politikájáról szóló határozatának szellemében a tsz-ek fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatása. És erre, mint valami színes filmen, peregni kezdtek az egykoiá események, az akkori szereplőkkel... Különösen kirajzolódott előttem egy markáns személy, aki gyors beszédével, nagy szenvedéllyel mondta a magáét akkor, ott, a tanácskozáson. Két nap sem telt el, és már nem képzeletben, •hanem a televízió képernyőjén látom ugyanőt, most már hadd nevezzem nevén: dr. Berta Jenát, a fajszi Kék Duna Tsz elnökét, aki a termelőszövetkezeti mozgalomban kifejtett két évtizedes eredményes munkássága elismeréseként,- 'hatvanadik születésnapja alkalmából, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökétől átvette a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. t No, de mi történt a két időpont között? Térjünk vissza a képzeletbeli filmhez! A fajszi tanácsháza nagytermében folyt a tárgyalás. Bács-Kiskun országgyűlési képviselőin kívül részt vettek rajta a megye, a járás, a község párt-, állami és társadalmi vezetői, amint az ilyen nagy eseményeken az illett. Sőt, a faj- sziakat áz a megtiszteltetés érte, ■hogy a tanácskozáson ott volt a Szovjetunió akkori magyarországi nagykövete is, akit Ortutay Gyula, a megye listavezető képviselője hívott még e nem mindennapi eseményre. 'Bács-Kiskun vezető testületéi nem véletlenül tulajdonítottak nagy jelentőséget Fájsz községnek. Lakossága szántóföldi mezőgazdasági termelést | folytatott, azonban helyzetét bonyolította, hogy a fő jövedelmet az egyik legintenzívebb művelést kívánó növény, a fűszerpaprika adta. Ennek a nagyüzemi termélési módját pedig akkor még ném is-' merték. A felszólalók között Papp Ferenc, a helyi Vörös Csillag Tsz elnöke kifejtette, miként az egész gazdálkodásban, a paprikaterme- lésiben sincs szégyenkeznivalójuk a fajsziaknak. A gondokról szólva pedig a következőket sorolta, amint egy hónapja a megyei aktívaülésen is: kevés a föld a, tsz- ben. Egy tagra mindössze 3,4 ka- tasztrális hold jut, ha pedig le kellene adniuk az akkor használt 126 hold (62 hektár) állami tartalékterületet, akkor tagonként 2,6 holdról kellene megélniük. Csak két dolog segít rajtuk, először az, ha minél több, földdel bíró parasztember lép a tsz-be, másrészt pedig a belterjes gazdálkodást kell fejleszteniük. A paprikaho- zamok növelésére újabb 163 ka- tasztrális holdat akarnak ■ öntözésre berendezni. Sajnos, öntözŐ- cső és vállalati kapacitáshiány gátolja terveik megvalósítását. Ezért sürgetik az érdekelt szervek intézkedését. Közvetlen hangvételű és ,jó hangulafú tanácskozás alakult ki az eredményekről, a gondokról, és- azok megszüntetéséről. A meghívott egyénileg dolgozó parasztok élénken figyelték a vitát, de mélyen hallgattak. Mígnem a máf említett, markáns arcú fiatalember, név szerint is ismerősünk, Berta Jenő kért szót. Bemutatkozott és bejelentette, hogy az egyéni gazdák megbízá- , sábój kíván szólni. Mondandója elején igazat adott a tsz elnökének, hogy valóban nincs mit szégyellniük a téeszben, sőt •, szépen gyarapodnak is. Azonban ’a paprika egyedül érzi magát a nagy táblában. Jobban kedveli, , ha szinte naponta látogatják, simogatják, dédelgetik. Közben mind gyorsabbra pörögtek szavai. Arról beszélt, hogy ők még felveszik a versenyt a téesszel, meg hát ők .így a maguk urai. Személy szerint pedig jól felszerelt gazdasága van, középparaszt birtoka, és kösse fel a fehérneműjét az, aki vele versenyre akar kelhi!= Azt ismételgette: úgy döntöttek, hogy nem lépnek be a tsz-be. Azzal fejezte be felszólalását, hogy ha a többiek mégis meggondolnák magúikat, ő bizony akkor is az utolsó belépő lesz! Ezzel a tanácskozásnak véget lett. (Az1 idő • is elszaladt. Délutánra Bajára, járási szövetkezeti aktívaértekezletet hívtak össze, melyre’ Marosán György, a Központi Bizottság akkori titkára is jelezte részvételét.) Rám* várt a vita összefoglalása. Kinek-kinek személy szerint válaszoltam felszólalására, köztük a Berta Jenőére is. Azt ajánlottam: mivel valóban nagy dologról van szó, mindenképpen célszerű jól meggondolni az elhatározást. Elhamarkodni semmiképp. sem szabad. Aludjanak rá egyet, és ha kell, hát többet is. Beérik a helyes elhatározás, és a fajszi parasztemberek követni fogják az idő szavát. Amint tették ezt korábban is a~ történelmük során. Így tudtak emberi életet teremteni maguknak a belterjes termesztéssel a napi nagybirtok szorongató gyűrűjében, hiszen az egy személyre jutó földterület Fajszon akkoriban másfél hold körül volt mindössze. A község egész lakosságának összefogása emelt védőgátgyűrűt a falu köré az 1956-os jegesár alkalmával, amikor a Duna Baja térségében, több helyütt áttörve gátját, tengerként fogta körül Fajszot. Találkozzunk és beszélgessünk, ha kell újra, meg újra, velem és másokkal is. így történt. Berta Jenő is aludt rá, de a többiek is. Bizony sok könnyebb dolog van a világon, mint volt akkor megtalálni a paprikatermelés és más belterjes ágazatok nagyüzemi átszervezésének helyes formáit, az érdekeltséget biztosító munkaszervezési és jövedelemelosztási módokat ! Berta Jenőben is megért az elhatározás. S nem az utolsók kö- 'zött lépett be, hanem még paraszttársai meggyőzésében is részt vett, majd pedig a Kék Duna Tsz és az egész község szövetkezeti megszilárdításában is. Volt brigádvezető, agronómus, főagronó- mus, s a szövetkezeti mozgalom területi és országos tisztségviselőjeként is szolgálja a közös ügyet. Mindehhez megszerezte a szükséges tudást. Elvégezte a mezőgazdasági technikumot, majd az agráregyétemet. Mezőgazda-, sági mérnökként doktori címet szerzett, és kedvenc növényének, a fűszerpaprikának minden kétséget, kizáróan valóságos profesz- szora. Életútja — akárcsak nemzedékéé— korántsem volt köny- nyű. Dr. "Molnár Frigyes
