Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

2 « PETŐFI NEPE • 1984. június 14. KONSZTANTYIN CSERNYENKO NYILATKOZATA A PRAVDÁNAK A Szovjetunió a tárgyalásokat szorgalmazza Végső búcsú Enrico Berlinguertől Magyar pártküldöttség a gyászszertartáson ROMA Szerda kora hajnalig nyitva tartották az OlaSz Kommunista Párt székházának bejáratát, mert még éjszaka is ezrek várakoztak hosszú sorokban, hpgy tiszteleg­jenek Enrico Berllnguer koporsó­jánál. A politikai élet vezetőin kívül több híres művész is lerót­ta kegyeletét. Renato Guttuso festőművész, aki az OKP képvi­selője volt a parlament felsőhá­zában, a díszőrségben kért helyet. Alberto Moravia író, Fellini, An­tonioni, Bertolucci filmrendezők kedden este keresték fel a rava­talt. Moravia — mint egyik nyi­latkozatában utalt rá —az OKP politikájának támogatása céljából vállalta, hogy kommunista listán indul a vasárnap zajló közöspiaci választásokon. A pártszékház bejáratát ko­szorúk és virágcsokrok sokasága övezte. Az elhunyt iránti tiszte­letről tanúskodó vallomásokat egy vaskos emlékkönyv lapjai őr­zik, a többi között ilyen bejegy­zésekkel: „Mindig élni fogsz az olaszok szívében.” „Nem vagyak kommunista, de tisztelgek emlé­ked előtt, aki ázért éltél, 'hogy reményt adj másoknak.” Ciriaco de Mita, a Keresztény- demokrata Párt főtitkára az II Popolo szerdai számában ezt írta Berlinguerről: a legerősebb nyu­gat-európai kommunista párt ve­zetőjének halála mindenkinek veszteség; ez kihat az egész olasz politikai rendszerre. Az L’Osser- vatore Romano, a Vatikán lapja megállapítja: barátok és ellen­felek egyaránt meghajlanak Ber­linguer emléke előtt, aki elköte­lezettségével és életfelfogásával általános elismerést és megbecsü­lést szerzett. A fegyverzetkorilátozási tár­gyalások lehetőségéről, s a leg­jelentősebb tőkés állandók veze­tőinek múlt heti londoni értekez­letén is megvitatott egyéb fontos nemzetközi kérdésekről nyilat­kozott Konsztantyin Csernyen- ko,.az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének el­nöke a Pravda kérdéseire vála­szolva. A lap csütörtöki számá­ban közölt válaszaiban a szovjet vezető emlékeztetett rá, hogy a hét legnagyobb tőkés állam veze­tői londoni tanácskozásukon el­sősorban politikai kérdésekkel foglalkoztak, megpróbálva bi­zonyítani békés szándékaikat, a nukleáris fegyverzet szintjének csökkentésében való érdekelt­ségüket. A csúcsértekezlet részt­vevői párbeszédre szólították fel a Szovjetuniót, ám e felhívásukat semmiféle gyakorlati lépéssel nem tették hihetőhbé, nem erő­sítették meg. Konsztantyin Cser- nyenko rámutatott: bármilyen szép szavak is hangzottak el Lon­donban a párbeszédről, a tárgya­lásokról, ezekkel csupán azt kí­vánták leplezni, hogy több nyu­gat-európai államot az új ameri­kai rakéták felvonulási területé­vé változtatnak. Ä valóság az, hogy az eurorakéták elhelyezését szorgalmazó politika — mint azt az amerikai kormányzat több íz­ben is kijelentette — változat­lan mariad. A párbeszédre, a tárgyalások­ra a Szovjetunió szerint termé­szetesen szükség van — muta­tott rá Csernyenko — de ezek­nek becsületes, komoly tárgyalá­soknak kell lenniük. A Szovjet­unió bármikor^ hajlandó az ilyen megbeszélésekre. Slzámos olyan javaslatot tett már, amelyek a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentését szolgálják és nem sértik senkinek az érdekeit sem. Szovjet részről azt kívánják, hogy e kérdéseket tárgyalóasztal mellett, komolyan vitassák meg, mihelyt az amerikai fél vissza­vonja a tárgyalásokkal szemben támasztott, lényegében ultimá- tum-jeilegű feltételeit. Ha e téren reális, pozitív változás követke­zik be az Egyesült Államok és szövetségesei álláspontjában, ak­kor az szovjet részről semmi­képpen sem marad válasz nél­kül. A Szovjetunió egyértelmű felhí­vással fordul az Egyesült Álla­mokhoz és szövetségeseihez: gyár korlati tettekkel erősítsék meg, hogy felelősséggel viseltetnek a világ sorsa iránt, ismerjék fel', hogy kilátástalan a fegyverkezési hajsza erőltetése, az erő pozíció­jára épített politika. Tanúsítsanak valóságos és nemcsak látszólagos készséget a párbeszéd, a tárgya^ lások iránt, hogy megtalálható le­gyen azoknak a kérdéseknek a kölcsönösen elfogadható megoldá­sa, amelyektől az egész emberiség jövője függ. Ami a Szovjetuniót illeti, részéről nincs hiány ilyen készségben — állapította meg az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Háttérbe szorultak azok a prob­lémák is, amelyek mélységesen aggasztják a fejlődő országokat. Az általánosságokban fogalma­zódó nyilatkozatok azonban nem leplezhetik .azt a tényt, hogy az iparilag fejlett tőkés országok — elsősorban az Egyesült Álla­mok — kegyetlenül kizsákmá­nyolják Afrika, Ázsia, és Latin- Amerika gazdaságilag gyenge országait, s a jelekből ítélve to­vábbra is ezt a politikát kíván­ják folytatni. Ami a londoni tanácskozás résztvevőinek a nemzetközi ter­rorizmus kérdésében elfoglalt ál­láspontját illeti,' a szovjet vezető felhívta rá a figyelmet: a világ­ban valóban számos terrorista ak­ciót hajtanak végre, ám a hetek nyilatkozatában szó sem esik az olyan terrorakciókról, amilyeneket korábban Grenadán és Libanon­ban hajtottak, jelenleg pedig Ni­caraguában hajtanak végre. A Szovjetunió elítélte, és most is el­ítéli a terrorizmus mindenfajta megnyilvánulását. Ezért határo­zottan elutasítja az Egyesült Ál­lamok politikáját, amely úgy te­kinti a terrorizmust, mint az ál­lamközi kapcsolatok gyakorlásá­nak egyik módszerét. A Londonban szintén megvi­tatott nemzetközi gazdasági prob­lémákról szólva Konsztantyin Csernyenko emlékeztetett rá, hogy ezek a gondok sokkal köny- nyebben megoldhatóak lennének, ha nem volna a hatalmas szel­lemi és anyagi erőforrásokat fel­emésztő fegyverkezési hajsza. A londoni csúcsértekezleten erről azonban nem esett szó. Ami a Szovjetunió, a szocialis­ta országok álláspontját illeti, ők következetesen síkraszállnak azért, hogy igazságos és demok­ratikus alapokra helyezzék a nem­zetközi gazdasági kapcsolatokat. Ezt újból megerősítette a KGST- tagálla/mok Moszkvában most folyó legfelsőbb szintű gazdasá­gi értekezlete is. A Szovjetunió, a szocialista országok tántorít­hatatlan és energikus küzdelme a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, közvetlen célján, a háborús veszély csökkentésén túl azt is szolgálja, hogy hatal­mas anyagi eszközök szabadul­janak fel. a népek jólétének nö­velésére, az egészségügyi, kultu­rális, oktatási és egyéb társadal­mi igények kielégítésére — szö­gezte le végezetül Konsztantyin Csernyenko. A VITÁK FEGYVERES HARCCAL PÁROSULNAK LIBANONBAN A kormány elhalasztotta ülését Az Olasz Kommunista Párt hét­főn elhunyt főtitkárától Róma ■legnagyobb terén, a San Giovanni téren tartandó gyászszertartáson vettek végső búcsút. Ott volt a magyar pártküldöttség is, Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titká­rának .. vezetésével. A delegáció ■'szerdán érkezett az olasz főváros- bá.1Ä 'gyászszertartásra * iszerdán Moszkvából megérkezett a szov­jet küldöttség is, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára vezet. A temetésre — a család kíván­ságának megfelelően — szűk kör­ben került sor Róma egyik kisebb temetőjében, ahol Enrico Berlin­guer édesapja is nyugszik. BEJRÜT A libanoni közvélemény nyug­talansággal íogadta a hírt, hogy a kedd óta ^örvényesen is beikta­tott nemzeti, egységkormány elha­lasztotta szerdára tervezett ülését, A halasztás alapvető oka az, hogy a legégetőbb kérdésekben meg­nyilvánuló «belső ellentétek tehe­tetlenségre, bénultságra ítélik a polgárháborús felek vezetőiből alakult Minisztertanácsot, sőt azt sem lehet kizárni, hogy a kiéle­zett viták továbbra is fegyveres összecsapásokkal párosulnak. A legnehezebb vállalkozásnak a hadsereg átszervezése, az egysé­ges közbiztonság megteremtése, a tűzszünet állandósítása ígérkezik. Rasid Karami, Valid Dzsumblatt és Nabih-Berri elev^gazzal a fel­tétellel "lépett be 'á “kormányba, hogy érvénytelenítik azt a tör­vényerejű rendeletet, amely min­den biztonsági és katonai hatal­mat a maronita keresztény had­seregparancsnok kezébe összpon­tosított. A parlament most meg­adta ugyan a felhatalmazást erre a lépésre, de a hatalom mindad­dig írott malaszt marad, amíg az Amin Dzsemajel elnökkel szövet­séges két jobboldali miniszter, Pierre Dzsemajel falangista és Camille Samun liberális pártve­zér- szembehelyezkedik a hadsereg átszervezésével, -; |- ^ raj Á hadsereg jobboldalt vezetői nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy nem teljesítik az államfő és a kormány utasításait, ha elmozdít­ják tisztségéből Ibrahim Tannusz hadseregparacsnokot. Az ellenzék ragaszkodik a hegyvidéki és nyu­gat-bejrúti tömegmészárlásokért felelős Tannusz leváltásához. A jobboldali katonai vezetés erőteljes támogatást kapott a Li­banoni Erők elnevezésű egyesített jobboldali milíciák parancsnok­ságától, amely egyaránt ellenzi a polgárháborús konfliktusban fel­bomlott hadsereg és a kettészakí­tott Bejrút újraegyesítését. A mi­lícia parancsnoksága követeli az ország és. a hadsereg felekezeti alapon történő decentralizálását; ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy szervezzenek különálló ke­resztény, siita és.drúz ezredeket. A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy az Egyesült Álla­mokban tartózkodó Fadi Frem milíciaparancsnok amerikai be­avatkozást sürget a Libanont fe­nyegető állítólagos Szíriái és szov­jet hegemónia megakadályozása végett Az Izraellel együttműködő jobboldali vezető Washingtonból is felszólította Tel Avivot, hogy ne zárja be a Bejrút közelében nyitott összekötő irodáját. Frem ismételten hangoztatta, hogy a polgárháborús demarkációs vona­lakat állandó „határoknak” tekin­ti a felekezeti övezetek között. A szemben álló erők képviselői­ből alakult katona} vegyes bizott­ság tagjai a tűzszünet megszilár­dításáról tárgyalva szerdán még abban sem tudtak megegyezni, hogy a nehézfegyvereket, a tüzér­séget és a tankágyúkat nem vetik be többé a polgári lakónegyedek ellen. A háborúnak nincs vége A hírügynökségi jelentések szerint Irak és Irán szerdán is betartotta az ENSZ által kezde­ményezett korlátozott tűzszü­netet, noha az iraki közlés sze­rint Irán a tűzszünet keddi élet­be lépése után húsz- percig, még ágyúzta Zunbatije városát. A két ország néhány nappal ezelőtt egyezett bele abba* hogy nem ‘in­téz támadásokat a másik fél pol­gári célpontjai ellen. Ugyanakkor változatlanul foly­tatódnak a határmenti csatáro­zások, és mind Bagdad, mind Teherán szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a polgári cél­pontokra vonatkozó tűzszünet ellenére magának a háborúnak nincs vége. Motorállamok a fejlődő világban ■Alacsonyabb fordulatszámon kénytelenek mű­ködtetni a gazdaság motorját a gyorsan iparo­sodó fejlődő országiok. Ez a mostani évtizedre, tehát meglehetősen hosszú távra szóló prognózis ■több egyszerű konjunktúra-előrejelzésnél, elgon­dolkodásra készteti azokat a közgazdászokat, akik sokáig úgy védték: legalább az úgynevezett mo­torállamok csoportja képes felzárkózni a legfej­lettebb országokhoz. A fejlődő világ, mintegy 35 iparosodó országa közül a leglátványosabb előretörő a délkelet­ázsiai fejlődők gazdasága húsz éve' nem jutott ilyen mélypontra, és az előrejelzések szerint a hetvenes évek kétszámjegyű ütemű gazdasági expanziója a nyolcvanas években már nem is­mételhető meg. Ázsia, Latin-Amerika és Afri­ka iparosodó országai kivétel nélkül a hazai fej­lesztéseik, a fogyasztás visszafogására kénysze­rültek, néhol igen keményen, ami a F.ülöp-szi- getektől Marokkón át Tunéziáig próbára tette a politikai rendszereket is. A terjedő tüntetések, zendülések jelzik, hogy a gazdasági válság ra- dikalizálja azokat a középrétegeket is, amelyek korábban a fejlődés egyik legfőbb haszonélvezői voltak. Az egyik nyugati konjunktúrakutató intézet szerint a gyorsan fejlődő országok 'kivitelének értéke 1982—88 között legyharmaddal elmarad majd a hetvenes évek exportszínvonala mögött, és tovább nő |o szakadék a fejlett tőkés és fel­zárkózni szándékozó fejlődő országok között. Az újonnan iparosodó országok gazdasági növe­kedése várhatóan nem haladja meg az évi 4 szá­zalékot a nyolcvanas években, de még e mérsé­kelt termelésbővülés felét is felenfiészti majd a népességszaporulat. Hongkong, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, a fejlődő világ motorállama maradhat, de csak abban az esetben, ha megteszi a szükséges pá­lyamódosításokat. Jelenleg erre a néhány dél­kelet-ázsiai országra jut a fejlett tőkés orszá­gok harmadik világba irányuló technológiaki­vitelének fele, s tőlük származik a fejlődők kész­termékexportjának négyötöde. Két évig tar­tott, amíg a fejlett tőkés országok gazdasági visszaesése elérte Délkélet-Ázsiát. Meredeken zuhant Malaysia gumiból, Thaiföld rizsből, cu­korból származó devizabevétele, és az országok feldolgozóipara' sém volt képes tovább kibocsá­tani a korábban megszokott exportáradatot. A kormányok emiatt rendre szanálási intézkedé- , sekre kényszerültek, hogy ellensúlyozzák az inf­lációt, a kereskedelmi mérleg hiányát. Leérté­kelték valutáikat, drágították az import áremel­kedésének megfelelően az olaj, a termelőesz­közök hazai árát. A dél-koreai háztartások fogyasztási szintje a múlt évig, nem mozdult el a hetvenes évek végén mért szintről. Thaiföldön, Szingapúrban is stagnált a tartós f ogyasztási cikkek korábban dinamikusan bővülő hazai értékesítése. Az erő­teljes visszafogás az idén kezdte meghozni gyü­mölcsét, három évi böjt után már sehol sem szá­mítanak 10 százalék fölötti inflációra, és a haté­konyság javulása következtében kedvezőbb ex­portpozícióban reménykednek a vállalkozók is. A gyorsan iparosodák azt remélik, hogy az ame­rikai gazdasági felélénkülés hatását már az idén érezhetik, de szakértők úgy vélik, ezek a kívül­ről jövő konjunktúralökések önmagukban nem elégségesek a lépéstartáshoz. Űjabb nagyszabá­sú szerkezeti váltástól teszik függővé a tartósabb jövőbeli fellendülést és megkérdőjelezik, hogy sikerül-e ehhez valamilyen kompromisszumot kötni la kereskedelmi korlátozások megszün­tetéséről a fejlett tőkés és a 'fejlődő országok kö­zött. Az új gazdasági stratégiának ugyanis már ■nem egyszerűen a késztermékek termelésének bővítése a célja, hanem a legfejlettebb iparágak meghonosítása. Thaiföld exportjában a készter­mékek részaránya amúgyis megközelíti az 50 < százalékot, a telítődő textil és vegyicikkpiac he­lyett japán mintára a legfejlettebb elektronikai gyártmányokkal akar az ország újabb eladási le­hetőséghez jutni. A világ egyik legkorszerűbb acélipari kombinátjával rendelkező, a világ ha­jópiacából 20 százalékos részesedést kihasító Dél-Korea már gyártja a legkorszerűbbnek tar­tott számítógépeket, nem akar elmaradni a bio- genetikában, hírközlési és. távközlési techniká­iban sem. i A viszonylag fejlett ipari háttér és az olcsóbb bérek azonban nem elégségesek a frontáttörés­hez a legkorszerűbbnek számító termékek pia­cán. Az amerikai kereskedelmi minisztérium óvatosságra szólított fel a gyorsan fejlődő orszá­gok technológiái támogatásánál, ment a várha­tó konkurrenciát erősíti. A minisztérium felkérte az amerikai export—import bankot is, hogy a technológiai eladások meghitelezésénél vizsgálja meg, az újabb kapacitások létrejötte nem vezet-e túltermeléshez, Malcolm Baldrige kereskedelmi miniszter arra hívta fel a legfejlettebb tőkés or­szágokat, egyezményben állapodjanak meg arról, hogy nem támogatják technológiával, hitellel az iparosodó fejlődő országok olyan fejlesztéseit, amelyek — mint mondta — „visszaüthetnek” a legfejlettebb országokra. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET, KÜLPOLITIKA Jelentések országgyűlési bizottságok előtt Tegnap a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tes­tület megvitatta az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóság, va­lamint a SZÖT Üdülési és Szana­tóriumi Főigazgatóság jelentését az ágazat 1983. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról. A bizottság elé került írásos anyaghoz Juszt Lajos egészség- ügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az egészségügyi tárca tava­lyi eredményeit általában az ed­dig elért színvonal megtartása, és egyes területeiken szerény előre­haladás jellemezte. A pozitívu­mok mellett szólt néhány kedve­zőtlen tényezőről is. Ezek közül kiemelte a halálokok immár két­harmadát kitevő keringési és da­ganatos betegségek emelkedő számát, valamint a középkorú férfiak halálozási részarányának növekvő irányzatát. Kitért az egészségügy általános társadalmi megítélésére is. Elmondta, hogy a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának egyik vizsgálata szerint az emberek általában kedvezően vélekednek az egészségügyi ellá­tásról, de negatív jelenségek is tapasztalhatók; gondot okoz a borravalózás — orvosi műszóval élve a paraszolvencia —, egyes gyógyszerek tartós hiánya, vala­mint az egészségügyi intézmények zsúfoltsága. A miniszterhelyettes jogosnak ismerte el ezeket a ki­fogásokat. A gyógyszerekről szól­va elmondta: a magyar ipar ugyan több mint 700 készítményt állít elő, de ezzel nem oldható meg a teljes ellátás, így speciá­lis és néhány alapgyógyszerből továbbra is importra szorulunk. Felhívta a figyelmet a takarékos­ság és az ésszerűbb gazdálkodás szükségességére, de kiemelte, hogy a takarékosság nem mehet a betegek rovására. A társadalombiztosítási fel­adatokra fordított költségvetési kiadás tavaly 9,3 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 107 milliárd forintot. Az elmúlt évi állami költségvetés 1 milliárd 170 millió forintot irányzott elő üdülési célokra. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság beszámolójához Laczkó István főigazgató-helyet­tes, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság jelentéséhez Szőr­ösök Sándor főigazgató fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában a képviselők kifej­tették: a tapasztalatok egybees­nek a minisztériumi vélemény­nyel, és felhívták a figyelmet az ésszerű takarékosság fontossá­gára. Az országgyűlés külügyi bizott­sága Gyenes András elnökletével tegnap ülést tartott a Parlament­ben. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke is. Várkonyi Péter külügyminisz­ter tájékoztatta a bizottságot a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről és a Magyar Népköz- társaság külpolitikai tevékenysé­gének legutóbbi eseményeiről. Roska István külügyminiszter- helyetttes előadásában jelentést hallgattak meg a képviselők a külügyi tárca 1983. évi költség- vetésének végrehajtásáról. A bi­zottság a tájékoztatókat megvi­tatta és jóváhagyólag tudomásul vette. Kecskemét kereskedelme (Folytatás az 1. oldalról) százaléka kénytelen szükségletei­nél többet fordítani élelmiszerre, mert..PéW^ul .kevés a félkilós cu­kor,^.féiliflérsé.'.t.eí\.[3pkor Pál a bérefiíkerüi&ti bdMpk jobb ellátá­sát sürgette, Kúti Béla az alkat­részellátás fontosságát ecsetelte, mondván, olykor 60 forintos hoz­závaló hiánya miatt válik hasz­nálhatatlanná a sokezer forintos készülék. Dr. Csernyus István, a városi ügyészség vezetője, évek óta nem találkozott olyan esettel, hogy vállalat jelentette volna fel dolgozóját, noha a rendőrségi vizsgálatok rendre súlyos szabály­talanságokat tárnak fel. Foga- rasi Zoltán szerint nem helyes, hogy azonos cikknek — esetében egy pár cipőnek — három üzlet­ben háromféle ára legyen (a vi­ta összefoglalójában Németh^ Fe­renc, a testület teljes egyetérté­sével, nem tartotta rossznak ezt), majd dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese szolalt fel. Javult a korábban gyakran kifo­gásolt zöldség- és gyümölcskíná­lat, s a nagybani kereskedelem bővülésével 200 millió forintos árualap-bővülés növeli a lehető­ségeket, mondta, s egyben né­hány hiányosságra is felhívta a figyelmet. , Szót kapott dr. Tobak István, a Baromfifeldolgozó Vállalat ve­zérigazgatója, hogy bejelenthes­se: a sokak .által kedvelt apró­lékból az idén eddig 66 százalék­kal ’adtak többet a boltoknak, mjnt tavaly, s,'hogy 6 olcsó töl­telékárut hoznak forgalomba. Bessenyi István, a Konzurn Ke­reskedelmi Vállalat igazgatója a nyitott üzletpolitika fontosságát hangsúlyozta, példaként az Arany­sárkány teázót említve. A város­peremi ósdi boltok helyett ABC- ket kellene építeni, három üzle­tecske helyett egy Üzlet szolgál­ná az ott lakók igazi érdekeit — mondta. Szarka Balázs, az UNI- VER Áfész elnöke szintén a ru­galmasság mellett tett hitet: ak­kor nyisson ki a bolt, amikor van vevő, és ne csak azt árulhassa, amire engedélye kötelezi, hanem azt, amit venni akarnak ott az emberek. Sibalin István, a RU- VESZ elnöke is alátámasztotta az együttes ülésre készített je­lentést, majd a vitát Németh Fe- ? renc foglalta össze. A két testü­let végezetül elfogadta az előter­jesztést és határozatban foglalt állást a feladatokról. Kecskemét város Tanácsa dr. Mező Mihály elnöklétével ezután folytatta üléséit, beszámolót hall­gatott meg a fejlesztési és a költ­ségvetési terv tavalyi teljesíté­séről, a tanácstagok közéleti te­vékenységéről, majd bejelentése­ket vett tudomásul. B. J. A licencek haszna az építőiparban (Folytatás az 1. oldalról) az angol Clasp rendszer ha­zai adaptálását ismertette. Jól bevált építési módszer ez, mondotta, melyet Angliában ta­nultak meg annak idején a1 vál­lalat szakemberei. Ezt később újításokkal, szolgálati szaba­dalmakkal továbbfejlesztették. A technológiát azóta más vállala­tok is átvették. A Clasp rend­szert egyébként eddig egy alka­lommal sikerült exportálni: Irak­ban építettek fel egy oktatási in­tézményt e módszerrel. Hang­súlyozta: a Clasp-nak köszönhető, hogy megtanultak technológiái rendszerben gondolkozni, annak továbbfejlesztésével foglalkoz­ni. ' A továbbiakban Gecsényi Gyu­la, a Beton- és Vasbetonipari Művek főmérnöke arról beszélt, hogy több mint száz technológiai sorral rendelkeznek, s bár a vál­lalatnak volt, és ma is van jól felkészült műszaki-fejlesztési gárdája, mégis úgy döntöttek: Rendszeresen folytatnak inno­vációs kutatásokat külföldön is. Rájöttek, hogy csak így tudnak helytállni a piaci versenyben. Ennek eredményeként ma már rendelkeznek mindazokkal az információkkal, amelyek szüksé­gesek a fejlődéshez. A BVM rend­szeres vásárlója a jó külföldi megoldásoknak. Például francia licenc alapján gyártják a feszí­tett gerendás födémszerkezete­ket, valamint az úgynevezett emelt, magas gyűjtőkéményt. Kurucsev Iván, az ÉPGÉP ve­zérigazgató-helyettese a beton­technológiái gépsorok gyártásá­nak licencvásárlásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a licencek alkalmazása emelte a technoló­giai színvonalat, javította a ter­melési morált, s azzal az előnnyel is járt, hogy a vállalat más gyártmányai iránt is megnövelte az érdeklődést. Végül a házigazda DUTÉP szakemberei kaptak szót. Dr. Ka- nyó Miklós műszaki igazgató ál­talános tájékoztatót tartott a vállalat innovációs tevékenysé­géről. Eddig négy lícencet vásá­roltak, köztük az előszigetelt fű­tési rendszert, amelynek tovább­fejlesztett változatát DUT-IZO- LÁR ■ elnevezéssel gyártják. El­mondta, hogy a vállalatnál hosz- szú idő óta nagy az újítási kedv. Huszonkilenc bejelentett vál­lalati szabadalma is van a DU- TÉP-nek. Füzesi Pál kutatásfej­lesztési osztályvezető az izolár- család gyártásával, alkalmazá­sával ismertette meg a résztve­vőket, akik délután a gyakorlat­ban is megtekintették az előszi­getelt fűtési rendszer előállítá­sát. R. M. [ < Lf

Next

/
Thumbnails
Contents