Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

% 4 • PETŐFI NÉPE m 1984. június 13. Mindenki tudja, hogy a változásokkor, a jövőre nézve, döntő az is, hogy a különböző munkahelyen dolgozók hol és hogyan folytat­hatják . .. Ilyenkor az átszervezés tartalma különösen fon- tos, s nemcsak személyi okokból, hanem termelési szempon­tokból is. Az esztendő eltelt hónapjaiban történtekről Budai Istvánnal beszélgettem. Megszűntek a határok — Kezdjük a kerekdombiak helyzetével. E gazdaság január 1-től formailag■ és gyakorlatilag már a Béke és Szabadság Tsz ré­szévé vált. — Három nappali korábban kezdtünk az ünnepek miatt, s azért hogy az állattartásiban ne legye­nek gondok — emlékszik az el­nök. — Leltárt készítettünk az egész szövetkezetben, takarmányt, alomszalmát vittünk a telepekre, és minden dolgozónak azt mond­tuk: végezzék a korábbi beosz­tásban munkájukat, és február elejéig a tsz vezetősége dönt, hely­zetükről és fizetésükről is. — Ez utóbbi persze csökkent... — De nem a megkülönböztetés, hanem az egység érdekében. A furcsaság ugyanis az volt, hogy a kerekdombiak ugyanazért a munkáért, beosztásért többet kaptak 10—20 százalékkal a Bé­ke és Szabadságban kialakult bé­reknél. Tehát egységbe kerültek a fizetések, ami azt is jelenti, hogy néhány dolgozóiul emel­kedett. Ezt a rendezést sem mond­tuk véglegesnek: március elején ismét felülvizsgáltuk a helyze­tet. Közben elkészítettük a ter­melési és pénzügyi tervet, meg­szüntettük a tsz-határokat, s nem ragaszkodtunk ahhoz, hogy min­denki a régi munkahelyén dol­gozzon. Ezt a tagok igényének, és a termelés biztonságának figye­lembevételével módosítottuk. Egyetlen budapesti egységet hagytunk meg, ez az ipari szol­gáltató szakcsoport, amelynek jö­vedelmező működtetéséről gon­doskodtunk. (Űj működési sza­bályzatot dolgoztunk ki részük­re és megteremtettük a pénzügyi bizonylati fegyelmet.) — Végül is március elseje volt a szövetkezetben a „vízválasztó", ekkorra egyértelművé vált, hogy a Tiszagyöngye csatlakozik, és az ottaniakat is számításba kellett venni. — A volt Űj Élet tagjai közül azokra számítottunk elsősorban, akik az addig eltelt hónapokban jól ellátták feladatukat, és az egység érdekében is dolgoztak. Véglegessé váltak a beosztások, felmentések és kinevezések tör­téntek, néhány szakembertől pe­dig, velük egyetértésben, meg­váltunk. Csökkentettük az ad­minisztratív létszámot, és a ter­melésre összpontosítottunk. Gye­pet telepítettünk 250 hektáron, a szőlőültetvény felülvizsgálata­kor, bár a teljes kivágást indo­koltnak tartottuk, a szőlő egy részét mégis meghagytuk, ugyan­is átmenetileg ez a gazdaságo­sabb megoldás. A szőlő- és gyü­mölcsültetvényben a metszés, a szántóföldeken a tavaszi munkák folytak, s az állatállomány ta­karmányozásában sem volt fenn­akadás. — Bizonyára nincs kiemelkedő jelentősége a március 7-i dátum­nak, abból a szempontból, hogy ez a nap jelenti jogilag is a Ti- szagyöngyével való egyesülést. — A korábbi együttdolgozás* zökkenőmentesebb folyamatos­ságot tett lehetővé. Itt is el kell mondanom, hogy egyes beosztá­sokban a Tiszagyöngyében ma­gasabbak voltak a bérek és ki­igazításra volt szükség. A Tisza­gyöngye minden szakembere a tsz-ben maradt, májusban érté­keltük munkájukat, és kisebb módosítások történtek a szak­mai alkalmasság, a lehetőségeink és a dolgozók igényeinek egysé­gében. Egyébként a személyi jel­legű döntéseket széles körben megbeszélve, az érdekeltek bevo­násával és egyetértésével hoztuk. — Milyen beosztást kapott a Tiszagyöngye elnöke? — Fazekas Béla elfogadta az .ellenőrző bizottság elnöki tiszt­jét, amely fontos megbízatás, és így itt nagy haszonnal kamatoz­tathatja tapasztalatait. Szívesen is végzi ezt a munkát. Mindenki talpon Mi bizonyítja legjobban, hogy a tiszakécskei változások egysé­get teremtőek, a fejlődést szol­gálják? Rövid a válasz: az em­berek cselekedetei, munkája. Példákkal tanúsítják az itt élő emberek összetartását: nehéz tavaszt vészelt át a mezőgazda­ság. Miként állt helyt a tagság? Budai István mondja: — Aszály, vízhiány, a soha nem látott szélverés és fagykár! Kü- lön-külön is veszteségek okozói, hát még együtt! Emellett a ter­melésbővítés adott) feladatokat, . például a Tiszagyöngye istállói­nak hasznosítása, alhol megkezd­tük a csirke- és libanevelést. A gépek felújítása, az eszközök gya­rapítása ugyancsak a fontos ten­nivalókhoz tartozott. Mindenütt egyenletes, jó munka' folyt, a me­gyei tanácstól vissza nem térí­tendő támogatást is kaptunk gép­vásárláshoz. A fólia alatti terme­lés fejlesztésére, jövedelmezősé­gének javítására ugyancsak megtettük a szükséges intézke­déseket. A végrehajtása is rend­ben folyik. A megyei, a községi - párt-, tanácsi és társadalmi szer­vek egy esztendeje megkülön­böztetett figyelemmel kísérték munkánkat, és lépten-nyomon segítséget adtak. A tsz tagjai lel­kiismeretesen dolgoztak. Egy dolog vezérelt mindenkit: a jobb és eredményesebb termelés. , Út felfelé — Milyen konkrétumokra ala­pozza mondatait? «— A nehéz helyzetekben dől el minden. Az aszályos tavaszon maximálisan ki tudtuk használ­ni az öntözési lehetőségeket. Az április 27—30. közötti erős lehű­léskor, amikor mínusz 6 fokot mértünk, mindenki talpon volt, éjjel füstöltünk, öntöztünk, véd- tük az ültetvényeket... Nem az embereken múlott, hogy csak mi­nimális sikerrel, mert 20—25 mil­lió forint termelési kiesést oko­zott a fagykár. Ezután átdolgoz­tuk a terveket, takarékossági in­tézkedéseket vezettünk be, hogy egyensúlyba kerüljünk. Szóval nehéz időszak volt, megmutat­kozott, hogy valóban mindenki egyfelé húz, a nagy közösség ér­dekében akar, és tud tenni. Tisza- kécskeiek vagyunk minda’ny- nyian, e vidék szülöttei, itt aka­runk élni és dolgozni, segíteni az időseken és nevelni a jövő nem­zedékét, gyermekeinket. E gon­dolkodásnak és egyetakarásnak, az egységnek gyakorlati meg­nyilatkozása volt a tsz-tagság el­múlt hónapokban kifejtett mun­kája. — A jó kezdet gondtalanabb jövőt ígér? — Tennivalóink tetemesek. Sok a gyenge minőségű földünk, a szántók átlagos aranykorona-ér­téke 14 alatt van, ami szükséges­sé tenné, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek közé soroljanak. Bár a Pénzügyminisz­tériumtól megértést és segítséget kaptunk eddig is, az átsorolá­sunkat — amelynek pénzügyi tá­mogatási következményei van­nak — nem sikerült elérnünk. A PM-től így csak harmadát kap­tuk annak, ami akkor illetett volna meg bennünket, ha az át­minősítésünk megtörténik. Ügy gondolom, erre szükség van, mert az átsorolás elmaradása miatt a későbbiekben is tartósan hátrányos helyzetbe kerülhe­tünk. A termelési szerkezet vég­leges kialakítása, a tsz-tagság munkahelyi jövedelmi helyze­tének javítása, a termelés foko­zása ugyancsak a fontosabb teen­dőink közé tartozik. A jövőben is szeretnénk a biztonságot adó, fel­felé haladó úton járni, és egység­ben, jól dolgozni. (Vége) , Csabai István SAJTOPOSTA Ivóvíz szükséges! Kiskunhalastól alig 10 kilomé­terre, a pirtói vasútállomás szom­szédságában van az a kiránduló- hely, mely Jkis tavával, gyönyörű­fáival és csendjével sok városit vonz a hétvégeken. A kikapcsoló­dásra, pihenésre vágyók azonban újra és újra panaszkodnak amiatt, hogy nem jutnak ivóvízhez. Mi főbb,-a MÁV-épületben lakók is Pirtóról, vagy Halasról kaphat­nak csak fogyasztásra alkalmas vizet. Olvasóink hívására ellátogat­tunk a helyszínre, s az ott-tartóz- kodókkal elbeszélgetve megtud­tuk: talán két éve készült el az állomási épület melletti kút, mely csupán néhány hónapig műkö­dött, s azóta használhatatlan. A szivattyúrendszere mondta fel ä szolgálatot. De nem javítják meg, mert nincs megrendelő. Mint ki­derítettük, a vasút a kivitelező felelősségét.emlegeti újra és újra, a kivitelező viszont erről hallani sem akar. Természetesen mi nem tudjuk érdemben eldönteni a vitát, s nem is lehét feladatunk kideríte­ni a felelős személyét, amit vi- szónt láttunk, arról van vélemé­nyünk, s elmondjuk: A jelentős1 értékű kútberende- zést sorsára hagyni alighanem több, mint nemtörődömség. Per­sze az is meglepő, hogy a több év óta látogatott kirándulóhely ivó- vízellátásáról még egyetlen illeté­kes sem gondoskodott. Remélhe­tőleg nem azért, mért a szóban forgó, úgynevezett Patkó-tónak kristálytiszta a vize... visszhang'! Kerülő utakon... A május 30-i Saj.tóposta rovat­ban kifogásoltuk azt a városi és nagyközségi gyakorlatot, misze­rint számos utcában nehezítik a közlekedést a keskeny úttest szé­lén parkoló gépjárművek, vjla- miiiit a járdán elhelyezett törme­lékhegyek, soderkupacok, egymás­ra dobált gallyak stb. írásunk végén sürgettük az illetékeseket, hogy a biztonságos közlekedés ér­dekében szigorúbb rendet köve- iteljenek-tartsanak a közterülete­ken. E sorok közlése után szá­mos telefonhívást kapott szer­kesztőségünk. Olvasóink konk­rét helyszíneket említettek, ahol több hónapja (néhol pedig már tavaly ősz' óta) vár sorsára a családi ház mel­letti járdaszakaszon tárolt, tégla, betongerenda, fakaitlanban lévő oltott mész és egyéb anyag. Tud­tunkra adták, vannak tulajdono­sok, akik rendelkeznek terület- használati engedéllyel, de az ab­ban foglalt halt áridőt már jóval túllépték. Ismernek olyan csalá­dokat is, akik engedély nélkül birtokolják a közterületet, mely­nek egy részét már véglegesen kisajátították. Informátoraink úgy vélik, elsősorban az utcabi­zalmiaknak, valamint a tanács­tagoknak lenne kötelességük fel­térképezni körzetük e tarthatat­lan állapotát, s továbbítani meg­állapításaikat a hatósághoz, ahol viszont késedelem nélkül kellene intézkedni. Ebben a témakörben levél Is érkezett hozzánk. Feladója arról értesít bennünket, hogy a Szege­di Lajos utcában lakó kecske­métiek kétszeresen is kínos hely­zetben vannak. Egyrészt azért, mert a 4-es számú, ház gazdája már kerek egy esztendeje tárol építési anyagot a járda szélessé­gében, s minderre ráadás, hogy az úttestet hivatalosan is lezár­ták csatornázás miatt. Áz árok már kiásva, s bár igen, mély, sokan mégis annak szélén — nem klis balesetveszély közepette —• sietnek a munkába. A környék­beliek úgy vélik, a tanácsi kö­zöny következménye, hogy a köz­művesítés miatti útlezárással egyidejűleg használhatatlan a jár­da is ... Wmmm Dóra Lászlónak, Kiskunhalasra: ön­nek köszönet jár. azért, mert késő éjszaka felfigyelt a szomszédos lakás felől áramló nagy füstre,. s haladék­talanul értesítette a helyi tűzoltósá­got. Bár jelzése tévesnek bizonyult, emiatt mégsem „érdemelte meg” a dorgálást. A történteket kivizsgál­tattuk az illetékesekkel, akik intéz­kedtek az efféle szabályellenes rea­gálás megelőzése érdekében. Végül tolmácsoljuk a megyei tűzrendészet kérelmét: a hivatásos tűzoltók mun­káját már azzal is segíti a lakosság, ha a bejelentése tartalmazza nemcsak az eset pontos helyét, hanem a tűz méretére-kiterjedésére vonatkozó be­csült adatot is. Fazekas Imrének, Kecskemétre: Az idén január óta folyósított havi, 310 fórint bérkiegészítésnek - (nem 'pedig juttatásnak) jtninöíül', s ,az átlagkoré-, set kiszámításakor figyelmén kívül kell hagyni. Következésképpen sem­milyen jogcímen nem lehet csökken­teni ezt az összeget. Ha ön a mun­káltatójánál mást .tapasztal, jogos a sérelme, melynek orvoslásához kérje a helyi szakszervezeti bizottság se­gítségét. Varga Vilmosnak, Kalocsára: A há­zasságkötés utáni egy éven belül küldött — nem kereskedelmi jellegű Syj ajándéktárgyak (nászajándékok) akkor vámmentesek, ha a belföldi értékük nem haladja meg az ötezer forintot. FÖGÁDÖSZOBA Sokszor halljuk, olvassuk, hogy a bajt nem orvosolni kell elsősorban,/ hanem megelőzni. S bár számtalan példa bizonyltja ennek az álláspont­nak helyességét, mégis nemritkán ta­lálja magát szemben az ember olyan esettel, mely aligha következik be, ba Idejében sor kerül a szükséges in­tézkedésre. Egy ilyen történetet adok közre az alábbiakban, remélve, bogy a megismétlődésének feltételeit ha­marosan felszámolják az illetékesek. A Bogi László u. 1—7. számú tízemeletes társasházba tavaly tavasszal költöztünk be. Mint a 120 tagú lakóközösség megvá­lasztott képviselője, pár hónap­pal később levélben fordultam a beruházási vállalathoz, a városi tanács tervosztályához és a nép­front körzeti bizottságához, kér­ve e szervek segítségét ahhoz, hogy a gödrös, hulládé hanyagok­kal borított területet rendezetté tegyük. A családok, valamint a közeli szövetkezeti ház lakói is vállalkoztak összesen több száz óra társadalmi munkára, ami egy ideiglenes játszótér kialakítását is lehetővé tette volna. (A lakás- szövetkezet ígérte, hogy 15 ezer forint értékű játékot — mászó- lcáíi, hintát stb. — ad az ottani gyerekeknek.) A helyszínre érkezett meghí­vottak megállapodtak, hogy kö­rülbelül 400' négyzetméter terü­leten építik ki a környezetet, el­simítják a talajt, és befüvesítik. E munka részint megvalósult, ám az ideiglenes játszótér kialakítá­sából semmi sem lett. A renge­teg gyerek pedig játszott és ina is játszik ott, ahol tud. Például a Tóth László sétányon, melyen át gyalog vagy kerékpárral lehet eljutni a szomszédos óvodába, va­lamint a Rákóczi általános isko­lába. Adóvá sok szülő autóval viszi reggelenként a csemetéjét, s megy érte délután. A kocsik ál­talában a bejárati ajtóig gördül­nek, hogy minél kevesebbet gya­logoljon a gyerek. S mert a sétányon közlekedők tesiii épsége veszélyben van erre­felé, már többször felhívtam az illetékes hatóság figyelmét a tart­hatatlan helyzetre, s kértem a szükséges intézkedést. Erre máig is hiába várunk, pedig azóta már egyéb rendeltejtésű jármű is igénybe veszi a területet, ahol június 3-án 17 óra körül elütöt­tek, segy 12 évés kislányt, akit kórházba kellett szállítani. Főleg a mozgástér, illetve a ját­szóterület hiánya, valamint h sza­bályozatlan járműforgalom miatt szenvedett balesetet a diáklány. Csak hát társai ma is arra men­nek, meg holnap is, így rossz rá­gondolni, mikor érkezik újra va­lamelyikükért a szirénázó men­tő'. .. (Elmondta: Sándor István kecs­keméti olvasónk.) □ □ o KÉRDEZZEN — FELELÜNK f □ □ Ólom helyett lézer Két nagyteljesítményű számí­tógépet állítottak üzembe a Nyom­daipari Fényszedő Üzemben. Ezek segítségével lehetővé vált a fényszedés, a szövegfeldolgozás további korszerűsítése. A fény­szedés, a lézer alkalmazása fo­lyamatosan tért hódít a korszerű nyomdatechnikában, s mind na­gyobb arányt' foglal el a hagyo­mányos ólomszedés mellett. Az OMFB támogatásával vásárolt Szatellit számítógépek alkalma­zása e folyamatot gyorsítja meg* lehetővé téve több fényszedő rendszer egybekapcsolását. A nyomdákban az oldalak, illetve a sorok megjelenésének módját és formáját képernyőn, úgyneve­zett display-rendszeren alakítják ki. A számítógép nyelvére kódolt kéziratot a fényszedő-fcözpontba a hagyományos1 telefonkábelen továbbítják a Magyar Posta di­gitális központján keresztül. Ed­dig az Alföldi és a Kossuth Nyom­da csatlakozott a főirendszerhez. A néhány hónapja üzemelő rendszer tapasztalatai olyan ked­vezőek, hogy rövidesen a Nyom­daipari Fényszedő Üzem többi tagvállalata is bekapcsolódik a rendszerbe, amely lényeges be­ruházást nem igényel, hiszen ép­pen a meglévő kapacitás jobb kihasználása érdekében építették ki az egyelőre két partnerrel működő hálózatot. A fényszedés e korszerű alkalmazása most a Könyv előállítását teszi a koráb­binál gyorsabbá, ám megvannak a technikai feltételei annak is, ■ hogy a számítógéphez kapcsolt képernyős munkahely meghono­sodjék a folyóiratok, sőt a napi­lapok előállításánál is. E techno­lógia széles körű elterjedésének most még gátat vet a szakember­hiány, hiszen a fényszedés a nyomdász és a számítástechnikai mérnök együttes munkáját igány- I li. i Nagydíjas termék Az idei ta­vaszi Budapes­ti Nemzetközi yásáron tizen­egy vállalat nyerte el ki­magasló minő­ségű termékei­vel a vásári nagydíjat. A nagydíja­sok:, egyike a BHG Híradás- technikai Vál­lalat LOTRI- MOS tárolt programvezér­lésű, elektroni­kus üzemfelü­gyeleti és kar­bantartó rend­szere. ERDŐTÉLEPÍTÉS Az idén mint­egy hetven hektáron tele­pítenek tölgyet, bükköt és luc­fenyőt a Bála- .tonfelvidéki Erdőgazdaság , farkasgyepüi erdészetében. A március köze­pén megkez­dett munka so­rán 600 ezer facsemetét ül­tetnek el az erdészet dolgo­zói részben -kézzel, részben nagy’ teljesít­ményű hidrau­likus csemete­ültető géppel. Hogyan vásárol lakást az OTP? A Kiskunfélegyházáról szerkesztő­ségünkbe érkezett levél feladója amiatt kesereg, hogy a megvételre felaján­lott — mintegy hat éve épített — kor­szerű otthonát a régi áránál lényege­sen kevesebbért hajlandó csak elfo­gadni az OTP. Ajánlata nincs össz­hangban az e városban is igen ma­gas lakásárakkal. Ebből nem nehéz arra következtetni: a pénzintézet je­lentős többletbevételre számit az új­bóli értékesitéskor. Csakhát az ilyen ügylet sem az eladó, sem a leendő vásárló érdekeit nem szolgálja. Olva­sónk mások megbízásából is kéri, avassuk be a közvéleményt abba, milyen szempontok, kritériumok alap­ján dönti el a pénzintézet, melyik la­kásért mennyit fizet. Mindenekelőtt elmondjuk, hogy a személyi tulajdonú lakások (csa­ládi házak) szervezett forgalmá­val, annak pénzügyi szabályozá­sával a tavaly január óta hatá­lyos '50/1982. (X. 7.) PM—ÉVM ' számú együttes rendelet foglalko­zik. Eszerint megvásárolhatja az OTP az állampolgár saját tulaj­donú lakását, ha helyette másik megszerzését teszi lehetővé a ta­nács, a munkáltató, s akkor is, ha e feltételek hiányoznak, ám az in­gatlan állapota megfelel a kultu­rált életkörülmények követelmé­nyeinek. Ezen túlmenően tisztá­nak és a rendeltetésszerű haszná­latra alkalmasnak kell lennie, va­lamint per- és igénymentesnek, s a pénzintézeti és munkáltatói kölcsönön kívül nem lehet rajta egyéb teher. A vételárból az eladó, köteles kiegyenlíteni^az utóbb említett tartozásait, s a fiatal házaspárnak el kel) számolnia a .részére meg­előlegezett' szociálpolitikai ked­vezménnyel. Annak pedig A álla­mi támogatást is vissza kell fizet­nie, aki munkáslakást értékesít, s helyette nem kér vagy épít mási­kat; Fbiitos tudni: aki áz eladást kö­vetően azonnal az OTP birtokába adja a lakást,- s nem vásárol, il­letve épít egyidejűleg, az a szó­ban forgó összegek levonása utá­ni pénzt egyszerre kapja kézhez. /Ezen'általános — és korántsem a teljesség igényével közreadott — ismeretek után szólunk az Or­szágos Takarékpénztár Bács-Kis- kup megyei Igazgatóságának Szakembereivel folytatott beszél­getésünkről, melynek főbb meg­állapításai a következők: A lakás- és házingatlan vétel- lés újraértékesítési) árát a piaci kereslet—kínálat szerint határpzza meg a pénzintézet, figyelembe, vé­ve az állagot, a települési környe­zetet, a mindenkori szabadforgal­mat. A felajánlott összeg termé­szetesen lehet nagyobb, mint a la­kás eredeti ára, ám annál keve­sebb is. A két fél között nincs he­lye az ügylettel kapcsolatos vitá­nak, ugyanis a tulajdonos bármi­ikor elállhat az eladási szándéká­tól, épp úgy mint a vevő, az OTP, melyet semmi sem kötelezhet a vásárlásra. Az említettek mellett a pénzin­tézet foglalkozik ingatlanközvetí­téssel is, a lényege: az OTP az el­adó megbízásából vevőt keres a lakásra, azt meghirdeti, majd köz­reműködik a létrejött adásvétel lebonyolításában. Végül tanácsol­juk az érdeklődőknek: a további tudnivalókról kérjenek részlete­sebb felvilágosítást a pénzintézet, 'fiókjaitól és területi központjától, a megyei igazgatóságtól! Milyen sors vár a kóbor kutyára? Horváth Emllné arról számol be, hogy Orgovány kargalai 'részén sza­badon kószáló ebek riasztgatják. ül­dözik az őzeket, a nyulakat. s az ar­rafelé legelésző juhokat. Emiatt át-' fésülte már a bokros, erdős területet a helyi vadász és a mezőőr, de hiába, mert az elmenekült, elbújt csaholó- kat nem kaphatták puskavégre. Leve­lezőnknek az a véleménye, ha a kör­nyékbeli tanyák lakói figyelmesebben szemlélnék a körülöttük történteket, bizonyára feltűnne nekik a sok gaz­dátlan eb, melyeket a közlésük alap­ján hamar felkutatnák a fegyveres személyek. A bejelentések elmaradá- . sa azonban késlelteti ezt. Persze, az­által Is elejét lehetne venni az ilyen kellemetlenségeknek, ha az érintett tulajdonosok tisztában volnának ve­le: milyen sors vár a kóborló ku­tyájukra? Az orgoványi esetről informál­tuk' a megyei fővadászt, Horváth Zoltánt, aki ezeket mondotta: A megye külterületein (tehát a lakott helyeken kívüli térségben) sajnos korántsem ritka látvány a kóbor kutya. Néha csapatokba verődve róják útjukat, keresztül- kasul a földeken, ahol megtámad­ják nemcsak a vádakat, de a pányváról elszabadult háziálla­tokat, sőt az itt-ott kapirgáló szárnyasokat iis. Persze a járóke­lő sem érezheti magát biztonsá­gosan a közelükben. Vagyis ezek a négylábúak veszélyt jelentenek az élővilágra, így a sorsukat egy­értelműen meghatározza a 30/1970. (XII. 24.) számú MÉM-rendeletj. Az immáron tizennégy éve ha­tályos jogszabály kimondja: a nem lakott körzetben, illetve a 800 négyszögölnyi tanyai terület ten túl szájkosár, póráz, vagy kölönc nélkül található kutyákat elpusztíthatja a területi vadász, vagy megbízásából a mezőőr. Akik általában élnek is ezzel a felhatalmazással. Munkájukat ter­mészetesen megkönnyítenék a la­kosok, ha idejében ismertetnék velük a környékükön ólálkodó gazdátlan kutya gyakori útvona­lát, tartózkodási helyét- Az meg a leghatékonyabb segítség lenne, ha egyetlen tulajdonos sem en­gedné szabadon az említett esz­közök nélkül a házőrzőjét. Az ebtartás szabályainak szi­gorú alkalmazása megelőzhetné az olyan kínos eseteket is, ami­kor a vadászterületen agyonlőtt állat tetemét a saját birtokára vonszolja a t;u.l'a.jclonos, csak azért, hogy jogalapot teremtsen a kára megtérítéséhez. Az efféle próbálkozással azonban nem le­het mentesülni a felelősség alól. Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím,: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. ■ Telefon: 20-111. k TISZAKÉCSKÉN, A VÁLTOZÁSOK UTÁN (II.) A megnyugvás hónapjai

Next

/
Thumbnails
Contents