Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
1084. június 12. • PETŐFI NÉPE • t AZ OKTATÁSPOLITIKAI HATÁROZAT MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Beszélgetés egy alapszervi titkárral Bácsalmáson a pedagógus párt- alapszervezet időbein az utolsók között tartja beszámoló taggyűlését. A négy pártcsoport átfogja a városi jogú nagyközség oktatási intézményeit, ugyanis a mintegy száz —; az óvodában, az általános iskolában, a gimnáziumban és a nevelőotthoniban dolgozó — pedagógus közül harminc- ketten tagjai a pártnak. Az alapszervezet vezetőségi ülésén, amelyet megelőzött a kommunistákkal való beszélgetés, a reszortfelelősök' között felosztották a beszámoló elkészítését, s összegezték a kommunistákkal folytatott beszélgetések tanulságait. Miről számol be a vezetőség a taggyűlésen? Erről váltottunk szót Markulin Márkkal, az alap- szervezet titkárával. A pártalapszervezet belső életének alakulását említette elsőnek, hiszen e nélkül aligha fejthetnének ki aktív, meggyőző munkát. A havonta megtartott vezetőségi ülések, a kéthavonti taggyűlés és pártcsoport-értekezletek bőséges feladatot adtak valamennyi kommunista számára. Megvitatták az oktatás követelményrendszerét, nagy gondot fordítva arra, hogy az óvodától a gimnáziumig kialakuljon a nevelés összhangja, zökkenőmentesek legyenek az átmenetek. Ezt a munkát az alapszervezet vezetősége jónak minősítette azzal, hogy tovább kell fejleszteni, erősíteni. — A művelődési központ és a pedagógiai intézmények kapcsolatáról is szó esett a vezetőségi ülésen. Azt állapítottuk meg, hogy jó az együttgondolkodás, de javítani, elevenebbé kell tenni az együttműködést mindkét részről. Igen érdekes és tanulságos volt az alapszervezet titkárának a nemzetiségi nyelvoktatás jelenlegi helyzetét elemző eszmefuttatása. A központi óvodában a német nyelvű oktatás a legkisebbek csoportjában még megoldatlan. Az alapszervezet joggal javasolja, hogy egy német .anyanyelvű óvónőt alkalmazzanák, mert nemcsak a középső- es a nagy- csoportosok számára szükséges a nyelv ismerete.' Hasonló a helyzet a szerb-horvát nyelv oktatásában. Jelenleg — miután a két délszláv óvónő gyermekgondozási segélyen van — egy általános iskolai nevelő heti 3 órában tanítja a gyermekeket. A kívánalom ez esetben is jogos: az új tanévben legalább ketten oktassák ezt a nyelvet is. Az általános iskolában a német nyelvet egy szaktanár és két nyelvet ismerő tanár, a szerb-horvát nyelvet egy szaktanár Oktatja. A pártalapszervezet megítélése szerint a szerb- horvát és a német nyelv alaposabb ismeretének elsajátításához még egy-egy szaktanárt kellene alkalmazni. — A pártalapszervezet minden tagjának van pártmegbízatása, de nem ritka az olyan pedagógus, akinek több is van. A pártcsoport- értekezleteken megvitattuk a munkahelyi demokrácia helyzetét és továbbfejlesztésének tennivalóit. A kommunisták véleménye szerint e vonatkozásban van még tennivalónk. Szó volt a csoportértekezleteken az úttörő- és a KISZ-munka segítéséről a világnézeti nevelésről. A kommunista pedagógusok szerint erősíteni kell a természettudományos nevelést. A pedagógusok döntő többsége nagyon .becsületesen, elhivatottan végzi munkáját, kiáll a párt politikája mellett. Akadnak olyanok is — szerencsére kis számban —, akik nem bocsátkoznak vitába, nem érvelnek. Mint említettem, erősíteni szeretnénk a pedagógusok, a gyermekek marxista világnézeti nevelését, s ezt a magasabb színvonalú pártok- tatás körültekintő megszervezésével is igyekszünk elősegíteni. A beszámoló taggyűlésen az alapszervezet vezetősége arról is számot ad, hogyan hajtották végre az oktatáspolitikai határozatot. A vezetőség megállapítása — amelyet alátámasztott a kommunistákkal történő beszélgetés is — az, hogy az új tantervek túlnyomó része jó, megfelelő. Akadnak azonban ebben is túlzott követelmények, amelyek nem számoltak a demográfiai hullámmal, a pedagógusok megterhelésével. Különösen az általános iskola harmadik osztályának tankönyveit bírálták, hangsúlyozva, hogy ezek túl elvontak, magas szintűek, a gyermekek nem képesek befogadni az előírt oktatási anyagot. Szó esik még a taggyűlésen a tömegszervezetek pártirányításáról, értékelik a párt- megbízatások teljesítését, az egész évi munkát. Bácsalmáson a pedagógus pártalapszervezet kommunistái — ez a városi jogú nagyközségi párt- bizottság véleménye is — sokat tettek a szervezeti élet javításáért, az agitációs és propaganda- munka hatékonyságáért, s nem utolsósorban az oktatáspolitikai határozat megvalósításáért. Gémes Gábor HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEKRE ALAPOZVA Pályázat művelodésfejlesztésre Pályázati felhívást tett közzé a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság Titkársága, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamiint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A felhívásban olyan közösségi kezdeményezésekre hívják fel a tanyák, társközségek, aprófalvak és a kisközségek fiataljait; amelyek révén javíthatók lakóhelyük közösségi életének, közösségi művelődésének feltételei. A szervezők ötleteket, javaslatokat várnak arra, hogy miként •lehet előmozdítani egy-egy település lakóinak közösségi művelődését, a szabad idő hasznos eltöltését, és a meglévő lehetőségek célszerűbb, hatékonyabb, újszerű hasznosítását. A pályázat fontos követelménye, hogy az ötletek helyi erőforrásokból, társadalmi munkával megvalósíthatók legyenek, s a létrejövő közösség vagy új intézmény vállalkozzék az önfenntartásra és az önigazgatásra. A felhívás, amely tág téret ad a helyű igényeket tükröző kezdeményezéseknek, elsősorban nem a hagyományos- ifjúsági klubok közösségeinek létrejöttét szorgalmazza, hanem azt, hogy a kistelepüléseken élő fiatalok saját maguk és környezetük lehetőségeit, valamint életkörülmé- * nyaiket jobbítsák. A meghirdető szervek minden S cselekvőképes csoport — klub, brigád, KISZ- alapszervezet stb. — részvételére számítanak. ' , * A pályázók feladata településük jellemzésén, és az elképzelések lényegének körvonalazásán túl az is, hogy leírják tervük válóra váltása, és a majdani működés sórán mit vállalnak saját erejükből és milyen segítséget kémek. Meg kell jelölniük azt is, hogy a célkitűzések megvalósításához egyszeri .támogatásként mekkora összégréí paráznák - a központi ifjúsági alapból. A pályázatok beadási határideje július 30. A legjobb pályázatok megvalósításához elnyerhető maximális összeg 100 ezer forint. A munkákat pontos gímmel ellátva, két példányban a megyei tanács vb ifjúsági titkárához kell beküldeni. A döntésről 1984 decemberéig valamennyi pályázó -írásos értesítést kap. A pályázatok elkészítéséhez és a tartalmi munka megindításához segítséget adnak a megyei művelődési központok, a KISZ, a Hazafias Népfront illetékes területi bizottságai, illetve szervezetei. Az érdeklődők Népművelési Intézet művélődésiotthon- és klubosztályának munkatársaitól is kaphatnak segítséget és tanácsot. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Törvénysértő kisajátítás Egy telek tulajdonosai megdöbbenve értesültek arról, hogy ingatlanukat a községi tanács nemcsak állami tulajdonba vette, de értékesítette is. Kiderült, hogy a tanács korábban helyszíni szemlét tartott, és megállapította: az ingatlan nincs megművelve Erre a tulajdonosokat figyelmeztette,- mire azok a helybeli tsz-nél a föld megművelését megrendelték. A fél év múlva tartott újabb határszemlén is a korábbi kép fogadta a tanácsiakat. Ezek után a községi tanács megkeresésére a városi és járási földhivatal az ingatlant kártérítés nélküL jg állami tulajdonba vette, és elrendelte a tanács kezelői jogának bejegyzését. Erről a telektulajdonosoknak írásbeli értesítést küldött, de azt a posta „Címzett ismeretlen” jelzéssel visszaküldte. A tanács az ingatlant három részre osztotta: egyet közterület céljára megtartott, kettőt eladott és azokon lakóházak épültek. Amikor a tulajdonosok mindezt kiderítették, a földhivatal határo" zata ellen nyomban fellebbezést nyújtottak be. Ennek eredményeként a megyei földhivatal a járási földhivatal határozatát megsemmisítette, éi a tulajdonosok birtokjogát visszaállította. A községi tanács csereingatlant ajánlott fel nekik, amelyet, mint nem megfelelőt, visszautasítottak, és a járási földhivatal ellen kártérítési pert indítottak. A Legfelsőbb Bíróság megállapította; a járási és városi földhivatal törvénysértően, járt el, mert az állami tulajdonba vételnek a jogszabály által megkívánt, feltételei nem voltak meg. A községi tanács felszólítására ugyanis a tulajdonosok a föld megművelésére a szükséges intézkedést megtették. De törvénysértően járt el a hivatal azért is, mert határozata még nem volt jogerős, ennek ellenére az állami tulajdonjogot bejegyezte. Tekintve, hogy a községi tanács megfelelő csereingatlant nem tud adni, a tulajdonosokat készpénzzel kell kártalanítani. Ennek összegét ingatlanforgalmi szakértők megállapították, s ezt a járási földhivatalnak a tulaj do^- nosok részére meg kell fizetnie. Felelősség a tsz veszteségéért Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet az 1981. évet veszteséggel és fejlesztési alaphiánnyal zárta. Ezért a megyei tanács vb a szövetkezet hitelképességének helyreállítása érdekében, a veszteség és az alaphiány rendezésére, költségvetési fedezetet biztosított. Ennek egyik feltételeként előírta, hogy a veszteségért felelősek: az elnök, a főkönyvelő és a főagronómus az Í981-ben kapott munkabérük tizenöt százalékát kötelesek Visszafizetni, A tanács határozatát a közgyűlés elfogadta. Ilyen előzmények után az időközben a szövetkezettől • megvált három vezető visszafizetési kötelezettségük alóli mentesítés érdekében a munkaügyi bírósághoz fordult. A bíróság a közgyűlés határozatát megváltoztatta, és áz illetők keresetének helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy 1981-ben a tsz-t az állami törvényességi felügyelet által kijelölt szakember irányította, ezért a vezetők szervezési' és gazdálkodói tevékenységet nem tudtak kifejteni. Tehát kártérítési kötelezettségük alól mentesíteni kellett őket. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az iratokat elbírálásra a tsz vezetőségéhez áttette. ' v — Annak a közgyűlési határozatnak a végrehajtásáról, amely a tanács által kikötött feltételeket elfogadta, a szövetkezet vezetőségének kellett volna intézkednie — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A vezetőség határozata ellen pedig a volt elnök, főkönyvelő és főagronómus a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhatott volna, majd ha annak határozatát sérelmesnek találják, a munkaügyi bírósághoz. Mindebből következik: a bíróságnak észre kellett volna vennie, hogy az ügyben sem a szövetkezet vezetősége, sem döntőbizottsága még nem határozott. Ezzel szemben a közgyűlésnek a veszteség rendezésére vonatkozó feltételeket elfogadó határozatát felülvizsgálta, holott ez nem tartozik a bírói hatáskörbe. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: a veszteséges gazdálkodásért fennálló felelősségnek nem feltétele a dolgozó vétkes kötelességszegése vagy kimutathatóan hibás intézkedése. A veszteségért felelős vezető beosztású dolgozók munkadíja visszatartásának mértéke sem igazodik a veszteség keletkezésében történt közrehatásuk fokához, mert az esetek többségében ez ki sem mutatható. Tehát a közgyűlésnek a' visszatérítést elrendelő döntése semmiképpen sem tekinthető kártérítési határozatnák. H, E. • A kecskeméti táncegyüttes nagy. tapsot kapott. A jubileumi MEDOSZ-napon ■ A csengődi Aranyhomok Szakszövetkezet női labdarúgó- csapatának kapitánya a győztesnek járó serleggel, labdával, oklevéllel, melyeket Rigó Sándor, a MEDOSZ megyei titkára adott át. (Balra fenn.) ■i Almási Krisztián, az MHSZ kiskunhalasi rádióklubjának tagja a HA 8 KVG/F hívójelű állomásról brazíliai amatőrrel teremtett kapcsolatot a kunfehértói MEDOSZ-napon. • Az óriáskerékre is egész nap akadt közönség. (Tóth Sándor felvételei) r 9 Szél borzolta a tó vizét, a bátrabbak mégis bemerészkedtek lubickolni, csónakázni. mZ ESZKÖZÖKET RÉSZBÉN KECSKEMÉTEN GYÁRTJÁK Korszerűbb kórházi anyagmozgatás Hazánkban mintegy J százezer kórházi ágy van, és betegágyanként naponta 15—20 kilogramm súlyú ételt, gyógyszert, gyógyászati eszközt, textíliát, valamint szemetet és hulladékot mozgatnak meg. A munka könnyítésére, korszerűsítésére az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet (ÁCSI) a közelmúltban kidolgozta a kórházi anyagmozgatást szolgáló eszközök fejlesztési programját. Ennek megvalósítása során kialakították az új eszközök előállításához szükséges gyártási feltételeket, és több gyógyászati intézmény — például az Országos Traumatológiai Intézet, a MÁV-kórház és a Győr megyei kórház — rekonstrukcióját már a korszerű anyagmozgatás követelményei alapján végzik el. A program kidolgozása előtt az Egészségügyi Minisztérium felkérésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság taifulmányt készített a hazai-kórházak anyag- mozgatási rendszeréről. Megállapították : a kórházak eszközellátottsága gyakran igen kezdetleges, emiatt az ápolónők és asz- szisztensek munkaidejüknek harmadát—felét anyagmozgatással töltik. A fekvőbeteg-osztályokon például a személyzet csaknem minden anyagot kézzel mozgat, ami fokozza az amúgy is létszám- hiánnyal küszködő intézmények dolgozóinak terhelését. Ugyanakkor a kezdetleges anyagmozgatás miatt a korszerű központosított egységek — például a központi konyha, mosoda stb. — kapacitása részben kihasználatlan marad. A szállítás rendszertelensége, elhúzódása rontja a mozgatott anyagok, ételek minőségét, hasznosságát is. Az OM'FB-tanulmány lényeges megállapítása: a külföldi kórházak többségében az anyagmozgatás valamennyi folyamatát összefüggő és egymást kiegészítő tevékenységnek tekintik, amely átfogja a mozgatandó anyagok, eszközök teljes rendszerét, sőt, a kórház funkciójából adódóan a betegek mozgatását is. Ez a szemlélet és megközelítési mód hazánkban korábban hiányzott, emiatt történhetett meg például, hogy gyakran új, korszerű eszközökkel ellátott kórházakban a szikre tervezett folyosók miatt az anyagmozgatás továbbra is hagyományos, kézi úton történik. A tanulmány ajánlásai nyomául az- ÁCSI dolgozta ki az új kórházi anyagmozgatási rendszert. Az éhhez tartozó eszközökkel a kórházi anyagoknak több mint 80 százalékát mozgathatják. Egyebek között tálcás ételszállító konténereket, textilkonténereket, szennyesgyűjtő- és tisztatextil- kiosztó kocsikat, valamint szemétkonténereket fognak munkába állítani. A hazai gyártók — az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet, a Kecskeméti Alumínium- ipari Szövetkezet — felkészültek a korszerű eszközök gyártására és megvan a lehetőség arra, hogy 1985 végétől ezeket széles körben használhassák fel. További elképzelés, hogy a kórházi anyagmozgatásban olyan gépi és kézi vontatásra egyaránt alkalmas szállítóberendezéseket haszriálnak, amelyek az építőszekrény-elv alapján szerelhetők össze, és eltérő feladatok megoldására alkalmasak. Nemzetközi normák alapján meghatározták a szükséges szállítóeszközök méreteit, és megkezdődött a kézi mozgatású, építőszekrény-elvű eszközök gyártásának előkészítése is. :