Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

1084. június 12. • PETŐFI NÉPE • t AZ OKTATÁSPOLITIKAI HATÁROZAT MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Beszélgetés egy alapszervi titkárral Bácsalmáson a pedagógus párt- alapszervezet időbein az utolsók között tartja beszámoló taggyű­lését. A négy pártcsoport átfogja a városi jogú nagyközség oktatá­si intézményeit, ugyanis a mint­egy száz —; az óvodában, az ál­talános iskolában, a gimnázium­ban és a nevelőotthoniban dolgo­zó — pedagógus közül harminc- ketten tagjai a pártnak. Az alap­szervezet vezetőségi ülésén, ame­lyet megelőzött a kommunisták­kal való beszélgetés, a reszort­felelősök' között felosztották a beszámoló elkészítését, s össze­gezték a kommunistákkal foly­tatott beszélgetések tanulságait. Miről számol be a vezetőség a taggyűlésen? Erről váltottunk szót Markulin Márkkal, az alap- szervezet titkárával. A pártalapszervezet belső életé­nek alakulását említette elsőnek, hiszen e nélkül aligha fejthetné­nek ki aktív, meggyőző munkát. A havonta megtartott vezetőségi ülések, a kéthavonti taggyűlés és pártcsoport-értekezletek bőséges feladatot adtak valamennyi kom­munista számára. Megvitatták az oktatás követelményrendszerét, nagy gondot fordítva arra, hogy az óvodától a gimnáziumig ki­alakuljon a nevelés összhangja, zökkenőmentesek legyenek az át­menetek. Ezt a munkát az alap­szervezet vezetősége jónak minő­sítette azzal, hogy tovább kell fejleszteni, erősíteni. — A művelődési központ és a pedagógiai intézmények kapcso­latáról is szó esett a vezetőségi ülésen. Azt állapítottuk meg, hogy jó az együttgondolkodás, de javítani, elevenebbé kell tenni az együttműködést mindkét részről. Igen érdekes és tanulságos volt az alapszervezet titkárának a nemzetiségi nyelvoktatás jelen­legi helyzetét elemző eszmefutta­tása. A központi óvodában a né­met nyelvű oktatás a legkisebbek csoportjában még megoldatlan. Az alapszervezet joggal javasol­ja, hogy egy német .anyanyelvű óvónőt alkalmazzanák, mert nemcsak a középső- es a nagy- csoportosok számára szükséges a nyelv ismerete.' Hasonló a hely­zet a szerb-horvát nyelv oktatásá­ban. Jelenleg — miután a két délszláv óvónő gyermekgondozási segélyen van — egy általános is­kolai nevelő heti 3 órában tanít­ja a gyermekeket. A kívánalom ez esetben is jogos: az új tanév­ben legalább ketten oktassák ezt a nyelvet is. Az általános iskolá­ban a német nyelvet egy szak­tanár és két nyelvet ismerő ta­nár, a szerb-horvát nyelvet egy szaktanár Oktatja. A pártalapszer­vezet megítélése szerint a szerb- horvát és a német nyelv alapo­sabb ismeretének elsajátításához még egy-egy szaktanárt kellene alkalmazni. — A pártalapszervezet minden tagjának van pártmegbízatása, de nem ritka az olyan pedagógus, akinek több is van. A pártcsoport- értekezleteken megvitattuk a munkahelyi demokrácia helyze­tét és továbbfejlesztésének tenni­valóit. A kommunisták vélemé­nye szerint e vonatkozásban van még tennivalónk. Szó volt a cso­portértekezleteken az úttörő- és a KISZ-munka segítéséről a vi­lágnézeti nevelésről. A kommu­nista pedagógusok szerint erősí­teni kell a természettudományos nevelést. A pedagógusok döntő többsége nagyon .becsületesen, el­hivatottan végzi munkáját, kiáll a párt politikája mellett. Akad­nak olyanok is — szerencsére kis számban —, akik nem bocsátkoz­nak vitába, nem érvelnek. Mint említettem, erősíteni szeretnénk a pedagógusok, a gyermekek mar­xista világnézeti nevelését, s ezt a magasabb színvonalú pártok- tatás körültekintő megszervezésé­vel is igyekszünk elősegíteni. A beszámoló taggyűlésen az alapszervezet vezetősége arról is számot ad, hogyan hajtották vég­re az oktatáspolitikai határoza­tot. A vezetőség megállapítása — amelyet alátámasztott a kommu­nistákkal történő beszélgetés is — az, hogy az új tantervek túl­nyomó része jó, megfelelő. Akad­nak azonban ebben is túlzott kö­vetelmények, amelyek nem szá­moltak a demográfiai hullám­mal, a pedagógusok megterhelé­sével. Különösen az általános is­kola harmadik osztályának tan­könyveit bírálták, hangsúlyozva, hogy ezek túl elvontak, magas szintűek, a gyermekek nem képe­sek befogadni az előírt oktatási anyagot. Szó esik még a taggyű­lésen a tömegszervezetek párt­irányításáról, értékelik a párt- megbízatások teljesítését, az egész évi munkát. Bácsalmáson a pedagógus párt­alapszervezet kommunistái — ez a városi jogú nagyközségi párt- bizottság véleménye is — sokat tettek a szervezeti élet javítá­sáért, az agitációs és propaganda- munka hatékonyságáért, s nem utolsósorban az oktatáspolitikai határozat megvalósításáért. Gémes Gábor HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEKRE ALAPOZVA Pályázat művelodésfejlesztésre Pályázati felhívást tett közzé a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa, az Állami Ifjúsági Bizott­ság Titkársága, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa, vala­miint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A felhívásban olyan közösségi kezdeményezések­re hívják fel a tanyák, társköz­ségek, aprófalvak és a kisközsé­gek fiataljait; amelyek révén ja­víthatók lakóhelyük közösségi éle­tének, közösségi művelődésének feltételei. A szervezők ötleteket, javasla­tokat várnak arra, hogy miként •lehet előmozdítani egy-egy tele­pülés lakóinak közösségi műve­lődését, a szabad idő hasznos el­töltését, és a meglévő lehetősé­gek célszerűbb, hatékonyabb, új­szerű hasznosítását. A pályázat fontos követelménye, hogy az öt­letek helyi erőforrásokból, tár­sadalmi munkával megvalósítha­tók legyenek, s a létrejövő kö­zösség vagy új intézmény vállal­kozzék az önfenntartásra és az önigazgatásra. A felhívás, amely tág téret ad a helyű igényeket tükröző kezde­ményezéseknek, elsősorban nem a hagyományos- ifjúsági klubok közösségeinek létrejöttét szor­galmazza, hanem azt, hogy a kistelepüléseken élő fiatalok sa­ját maguk és környezetük lehe­tőségeit, valamint életkörülmé- * nyaiket jobbítsák. A meghirdető szervek minden S cselekvőképes csoport — klub, brigád, KISZ- alapszervezet stb. — részvételére számítanak. ' , * A pályázók feladata települé­sük jellemzésén, és az elképzelé­sek lényegének körvonalazásán túl az is, hogy leírják tervük vá­lóra váltása, és a majdani mű­ködés sórán mit vállalnak saját erejükből és milyen segítséget kémek. Meg kell jelölniük azt is, hogy a célkitűzések megvalósítá­sához egyszeri .támogatásként mekkora összégréí paráznák - a központi ifjúsági alapból. A pá­lyázatok beadási határideje jú­lius 30. A legjobb pályázatok megvalósításához elnyerhető ma­ximális összeg 100 ezer forint. A munkákat pontos gímmel ellátva, két példányban a megyei tanács vb ifjúsági titkárához kell be­küldeni. A döntésről 1984 decem­beréig valamennyi pályázó -írá­sos értesítést kap. A pályázatok elkészítéséhez és a tartalmi munka megindításához segítsé­get adnak a megyei művelődési központok, a KISZ, a Hazafias Népfront illetékes területi bizott­ságai, illetve szervezetei. Az ér­deklődők Népművelési Intézet művélődésiotthon- és klub­osztályának munkatársaitól is kaphatnak segítséget és tanácsot. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Törvénysértő kisajátítás Egy telek tulajdonosai megdöb­benve értesültek arról, hogy in­gatlanukat a községi tanács nem­csak állami tulajdonba vette, de értékesítette is. Kiderült, hogy a tanács korábban helyszíni szem­lét tartott, és megállapította: az ingatlan nincs megművelve Erre a tulajdonosokat figyelmeztette,- mire azok a helybeli tsz-nél a föld megművelését megrendelték. A fél év múlva tartott újabb ha­társzemlén is a korábbi kép fo­gadta a tanácsiakat. Ezek után a községi tanács megkeresésére a városi és járási földhivatal az in­gatlant kártérítés nélküL jg állami tulajdonba vette, és elrendelte a tanács kezelői jogának bejegyzé­sét. Erről a telektulajdonosoknak írásbeli értesítést küldött, de azt a posta „Címzett ismeretlen” jel­zéssel visszaküldte. A tanács az ingatlant három részre osztotta: egyet közterület céljára megtar­tott, kettőt eladott és azokon la­kóházak épültek. Amikor a tulajdonosok mindezt kiderítették, a földhivatal határo" zata ellen nyomban fellebbezést nyújtottak be. Ennek eredménye­ként a megyei földhivatal a járá­si földhivatal határozatát meg­semmisítette, éi a tulajdonosok birtokjogát visszaállította. A köz­ségi tanács csereingatlant ajánlott fel nekik, amelyet, mint nem megfelelőt, visszautasítottak, és a járási földhivatal ellen kártérítési pert indítottak. A Legfelsőbb Bíróság megálla­pította; a járási és városi földhi­vatal törvénysértően, járt el, mert az állami tulajdonba vételnek a jogszabály által megkívánt, felté­telei nem voltak meg. A községi tanács felszólítására ugyanis a tu­lajdonosok a föld megművelésére a szükséges intézkedést megtet­ték. De törvénysértően járt el a hivatal azért is, mert határozata még nem volt jogerős, ennek el­lenére az állami tulajdonjogot be­jegyezte. Tekintve, hogy a közsé­gi tanács megfelelő csereingatlant nem tud adni, a tulajdonosokat készpénzzel kell kártalanítani. En­nek összegét ingatlanforgalmi szakértők megállapították, s ezt a járási földhivatalnak a tulaj do^- nosok részére meg kell fizetnie. Felelősség a tsz veszteségéért Egy mezőgazdasági termelőszö­vetkezet az 1981. évet veszteség­gel és fejlesztési alaphiánnyal zárta. Ezért a megyei tanács vb a szövetkezet hitelképességének helyreállítása érdekében, a vesz­teség és az alaphiány rendezésé­re, költségvetési fedezetet biztosí­tott. Ennek egyik feltételeként előírta, hogy a veszteségért felelő­sek: az elnök, a főkönyvelő és a főagronómus az Í981-ben kapott munkabérük tizenöt százalékát kötelesek Visszafizetni, A tanács határozatát a közgyűlés elfogadta. Ilyen előzmények után az idő­közben a szövetkezettől • megvált három vezető visszafizetési köte­lezettségük alóli mentesítés érde­kében a munkaügyi bírósághoz fordult. A bíróság a közgyűlés határozatát megváltoztatta, és áz illetők keresetének helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy 1981-ben a tsz-t az állami törvé­nyességi felügyelet által kijelölt szakember irányította, ezért a ve­zetők szervezési' és gazdálkodói tevékenységet nem tudtak kifej­teni. Tehát kártérítési kötelezett­ségük alól mentesíteni kellett őket. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéle­tét hatályon kívül helyezte, és az iratokat elbírálásra a tsz vezető­ségéhez áttette. ' v — Annak a közgyűlési határo­zatnak a végrehajtásáról, amely a tanács által kikötött feltételeket elfogadta, a szövetkezet vezetősé­gének kellett volna intézkednie — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A vezetőség határozata ellen pe­dig a volt elnök, főkönyvelő és főagronómus a szövetkezeti dön­tőbizottsághoz fordulhatott volna, majd ha annak határozatát sérel­mesnek találják, a munkaügyi bí­rósághoz. Mindebből következik: a bíróságnak észre kellett volna vennie, hogy az ügyben sem a szövetkezet vezetősége, sem dön­tőbizottsága még nem határozott. Ezzel szemben a közgyűlésnek a veszteség rendezésére vonatkozó feltételeket elfogadó határozatát felülvizsgálta, holott ez nem tar­tozik a bírói hatáskörbe. A Legfelsőbb Bíróság még rá­mutatott arra: a veszteséges gaz­dálkodásért fennálló felelősség­nek nem feltétele a dolgozó vét­kes kötelességszegése vagy kimu­tathatóan hibás intézkedése. A veszteségért felelős vezető beosz­tású dolgozók munkadíja vissza­tartásának mértéke sem igazodik a veszteség keletkezésében történt közrehatásuk fokához, mert az esetek többségében ez ki sem mu­tatható. Tehát a közgyűlésnek a' visszatérítést elrendelő döntése semmiképpen sem tekinthető kár­térítési határozatnák. H, E. • A kecskeméti táncegyüttes nagy. tapsot kapott. A jubileumi MEDOSZ-napon ■ A csengődi Aranyhomok Szakszövetkezet női labdarúgó- csapatának kapitánya a győztesnek járó serleggel, labdával, oklevéllel, melyeket Rigó Sándor, a MEDOSZ megyei titkára adott át. (Balra fenn.) ■i Almási Krisztián, az MHSZ kiskunhalasi rádióklubjának tagja a HA 8 KVG/F hívójelű állomásról brazíliai amatőr­rel teremtett kapcsolatot a kunfehértói MEDOSZ-napon. • Az óriáskerékre is egész nap akadt közönség. (Tóth Sán­dor felvételei) r 9 Szél borzolta a tó vizét, a bátrabbak mégis bemerészkedtek lubickolni, csónakázni. mZ ESZKÖZÖKET RÉSZBÉN KECSKEMÉTEN GYÁRTJÁK Korszerűbb kórházi anyagmozgatás Hazánkban mintegy J százezer kórházi ágy van, és betegágyan­ként naponta 15—20 kilogramm súlyú ételt, gyógyszert, gyógyá­szati eszközt, textíliát, valamint szemetet és hulladékot mozgat­nak meg. A munka könnyítésé­re, korszerűsítésére az Anyag­mozgatási és Csomagolási Inté­zet (ÁCSI) a közelmúltban ki­dolgozta a kórházi anyagmozga­tást szolgáló eszközök fejleszté­si programját. Ennek megvaló­sítása során kialakították az új eszközök előállításához szüksé­ges gyártási feltételeket, és több gyógyászati intézmény — pél­dául az Országos Traumatológiai Intézet, a MÁV-kórház és a Győr megyei kórház — rekonstrukció­ját már a korszerű anyagmozga­tás követelményei alapján vég­zik el. A program kidolgozása előtt az Egészségügyi Minisztérium fel­kérésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság taifulmányt készített a hazai-kórházak anyag- mozgatási rendszeréről. Megálla­pították : a kórházak eszközellá­tottsága gyakran igen kezdetle­ges, emiatt az ápolónők és asz- szisztensek munkaidejüknek har­madát—felét anyagmozgatással töltik. A fekvőbeteg-osztályokon például a személyzet csaknem minden anyagot kézzel mozgat, ami fokozza az amúgy is létszám- hiánnyal küszködő intézmények dolgozóinak terhelését. Ugyan­akkor a kezdetleges anyagmozga­tás miatt a korszerű központosí­tott egységek — például a köz­ponti konyha, mosoda stb. — kapacitása részben kihasználat­lan marad. A szállítás rendszer­telensége, elhúzódása rontja a mozgatott anyagok, ételek minő­ségét, hasznosságát is. Az OM'FB-tanulmány lényeges megállapítása: a külföldi kórhá­zak többségében az anyagmozga­tás valamennyi folyamatát össze­függő és egymást kiegészítő te­vékenységnek tekintik, amely át­fogja a mozgatandó anyagok, eszközök teljes rendszerét, sőt, a kórház funkciójából adódóan a betegek mozgatását is. Ez a szem­lélet és megközelítési mód ha­zánkban korábban hiányzott, emiatt történhetett meg például, hogy gyakran új, korszerű eszkö­zökkel ellátott kórházakban a szikre tervezett folyosók miatt az anyagmozgatás továbbra is hagyományos, kézi úton történik. A tanulmány ajánlásai nyomául az- ÁCSI dolgozta ki az új kór­házi anyagmozgatási rendszert. Az éhhez tartozó eszközökkel a kórházi anyagoknak több mint 80 százalékát mozgathatják. Egyebek között tálcás ételszállító konténereket, textilkonténereket, szennyesgyűjtő- és tisztatextil- kiosztó kocsikat, valamint sze­métkonténereket fognak mun­kába állítani. A hazai gyártók — az isaszegi Lignifer Ipari Szövet­kezet, a Kecskeméti Alumínium- ipari Szövetkezet — felkészültek a korszerű eszközök gyártására és megvan a lehetőség arra, hogy 1985 végétől ezeket széles kör­ben használhassák fel. További elképzelés, hogy a kór­házi anyagmozgatásban olyan gé­pi és kézi vontatásra egyaránt alkalmas szállítóberendezéseket haszriálnak, amelyek az építő­szekrény-elv alapján szerelhetők össze, és eltérő feladatok megol­dására alkalmasak. Nemzetközi normák alapján meghatározták a szükséges szállítóeszközök mére­teit, és megkezdődött a kézi moz­gatású, építőszekrény-elvű eszkö­zök gyártásának előkészítése is. :

Next

/
Thumbnails
Contents