Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

Z m PETŐFI NÉPE • 1984. június 10. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA A hét három kérdése: HÉTFŐ: Csernyenko—Ceausescu találkozó Moszkvában. Reagan beszéde az ír parlamentben. — A dél-afrikai miniszterelnök ..nem hivatalos” látogatásai Bonnban. — Sikertelen algériai közvetítési kísérlet az iraki—iráni viszályban. . KEDD: Párizsi bejelentés Mitterrand júniusi moszkvai útjáról, összeült a libanoni kormány. — Meghalt Mohíeddm egyiptomi miniszterelnök. - Csao Ce-jang kínai miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt. — Reagan—'Thatcher találkozó Londonban. Az ENSZ- főtitkár szövetségi államot javasol Cipruson. . ,. . . , ., SZERDA: Iráni tiltakozás amiatt, hogy a szaud-arábiai légierő lelot két iráni gépet. — Súlyos zavargások iPandzsábban, az -Arany­templomot” megostromolta az indiai katonaság. Állam- és kor­mányfők Normandiában, a partraszállás 40. évfordulóján. — Az utolsó öt előválasztás után Mondale elnökjelöltsége bizonyosra CSÜTÖRTÖK: Kim Ír Szén Budapestre érkezett. — Három szocia­lista kormányfő felhívása a nagyhatalmakhoz — Jaruzelski— Ceausescu megbeszélések Varsóban. — Megkezdődött a fejlett tőkés országok vezetőinek londoni értekezlete. , , , _, P ÉNTEK: Az öböl-menti országok olajminisztereinek tanácskozása — üjra rakéta-vita a bonni Bundestagban a holland halasztás után. — Bizalmat kapott az olasz kormány a szenátusba i. Enrico Berlinguer agyvérzést kapott, megműtötték, de allapota SZOMBAT: Befejeződött a ,jhetek” londoni csúcstalálkozója. — Űiabb bizalmi válság a libanoni kormányban. — Botha dél-afri­kai miniszterelnök bécsi tárgyalásai után az ország európai nagy­követeivel tartott megbeszélést. — hajóiknak külön tengeri útvonalat jelöltek ki az öbölben. In- nanHhi békéltető felhívása népéhez. ■ Reagan-elle- nes tüntetés Párizsban. Azon a napon, ami­kor az ameri­kai elnök a lon­doni tőkés csúcsértekez­let előtt Fran­ciaországban részt vett a normandiai partraszállás évfordulója al­kalmából ren­dezett ünnep­ségeken, Pá­rizsban az Egye­sült Államok iközép-ameri- kai politikája ellen tüntettek. Mi a jelentősége Kim ír Szén magyarországi látogatásának? A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségé­nek élén 28 éve járt Magyaror­szágon Kim ír Szén: akkor is a szocializmus útjára tért európai országokban tett látogatás-soroza-, tában illett bele a budapesti meg­álló. A mostani tanácskozásai a magyar vezetőkkel a két ország pártjainak, kormányainak kap­csolatában új fejlődést jeleznek. Mint Kádár János hangsúlyoz­ta a Kim ír Szén vezette párt- és állami küldöttség tiszteletére adott díszvacsorán: a földrajzi tá­volság ellenére összeköti a két • népet, a két országot a társadalmi célok és a nemzetközi, törekvések j alapvető azonossága. A tárgyalá­sok során is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja a Korea békés, demok­ratikus és külső beavatkozásoktól mentes újraegyesítésére Phenján- ban tett javaslatokat. Kim ír Szén rámutatott arra, hogy Koreában is nagyra értéke­lik a szocialista építőmunkában elért magyar sikereket és tapasz­talatokat, azokat a szocialista or­szágok közös kincsének tekintik. Emlékeztetett arra a segítségre, amelyet a magyar nép nyújtott a koreai népnek az imperializmus ellen vívott felszabadító háború, majd a háborút követő újjáépítés időszakában. Kifejtette, hogy a KNDK nemrég háromoldalú tár­gyalások megkezdését javasolta az USA és Dél-Korea részvételé­vel az országegyesítés előfeltéte­leinek megteremtésére. Céljuk a feszültség enyhítése az országban, a Távol-Keleten, egész Ázsiában. Köszönetét mondott a magyar párt, a kormány és a nép szolida­ritásáért, amellyel ezt a tervet tá­mogatja. Ugyanakkor a koreai vezető támogatásáról biztosította azokat a békés erőfeszítéseket, amelyeket a magyar párt és a kormány az Európában kialakult veszély elhárítására, a béke fenn­tartása érdekében tesz. A magyar—koreai tárgyalások eredményeként lehet nyugtázni: kölcsönös a szándék a kapcsola­tok bővítésére, a még kiaknázat­lan, új lehetőségek feltárására. Csak „gazdasági” volt a londoni tőkés csúcstalálkozó? Bár mindig is csupán gazdasági rendeltetésűnek mondják a hét leggazdagabb tőkésország vezetői­nek az év derekán rendezett, s most már hagyományosnak mond­ható csúcstalálkozóját, azon min­dig napirendre kerülnek a világ- politikai problémák is. London­ban most Thatcher asszony ven­dégei szintén szóbahozták a kelet —nyugati viszony alakulását, no meg az Öböl mentén kirobbant viszály politikai-katonai ténye­zőit. Furcsa módon a nem-gazda-"" sági viták háttérbe szorítását a „fővendég” érdekeinek figyelem- bevétele indokolhatta: Reagan, az elnökjelölt-elnök számára kedve­zőbbnek látszott, ha a „csúcson” politizálnak, nem pedig az USA gazdálkodását bírálják ... Mert egy gazdasági vita óhatat­lanul egységfrontot teremtett vol­na az Egyesült Államokkal szem­ben. Minden nyugati szövetségese megsínyli, ha Washingtonban óriási a költségvetési deficit (vagy 190 milliárd dollár!), ha magas a kamatláb (jóval 10 százalék fö­lött!), és ezzel elszívja a tőkét máshonnan. De szabad-e, lehet-e egy választási hadjáratba induló amerikai elnököt a vádlottak pad­jára ültetni? Inkább ott kell meg­próbálni ráhatni, hogy ne csak szavakban szorgalmazza a kelet- nyugati párbeszéd újrafelvételét. Ez azért is hasznos, mert így bizo­nyos fokig Reagannel bemben tudja magát a feszültség enyhíté­se hívének feltüntetni egy Kohl kancellár éppúgy, mint egy Mit­terrand, egy Thatcher asszony és egy Craxi. Áz amerikai választás közeled­tével a diplomáciai megfigyelők és a gazdasági-pénzügyi szakér­tők már jóval a londoni találkozó előtt azt jósolták, hogy nem lehet konkrét megállapodásokat várni a Lancaster House-ban, a „hetek” tárgyalóasztalánál. Különösen olyan megegyezések voltak eleve kizárva, amelyek még oly szelíd ■ Willy Brandt volt nyugatnémet kancellár kedden Üj-Delhiben In­dira Gandhi indiai miniszterelnökkel tárgyalt. formában is valamire elkötelezték volna Amerika urát. Talán a jö­vő évi csúcstalálkozó már igazi vitákat hozhat. Hogy igazi dönté- . seke;t, is, az kejtésbjéj Bizonyos. Mi a helyzet az iraki—iráni háborúban és az Öböl „tengeri háborújában?” Teheránban és Bagdadban olyan jelentések látnak napvilá­got, amelyek elmondják: a másik fél légitámadásai, illetve tüzérsé­gi támadásai hány és hány em­beréletet oltottak ki. Mintegy iga­zolásul szolgálnak ezek a szem­benálló felet elmarasztaló közlé­sek az újabb és újabb katonai erőfeszítésekre, a . csapásokat megtorló ellencsapásokra. I A diplomáciai erőfeszítések a háború mielőbbi befejezésére egyelőre eredményteleneknek mu­tatkoznak, legyén szó bár algé­riai, szaúd-arábiai vagy szír ak­ciókról. Ami azonban a világot a héten növekvő nyugtalansággal töltötte el: kiterjedtek az ellenségeskedé­sek az Arab (Perzsa)-öböl légte­rére is. A szaúd-arábiai légierő zsoldosok vezette harci repülőgé­pei lelőttek két iráni gépet. Köz­ben az iraki légierő újabb tar­tályhajókat lőtt, Irán viszont be­jelentette, hogy ellenőrizni fogja a Hormuz-szoros forgalmát, meg­akadályozza az iraki kikötők felé tartó hajók továbbhaladását, el­kobozza, az Iraknak szánt árukat. Mindezt eszkalációnak lehet minősíteni, a háború lépcsőzetes kiterjesztésének. Az Iránnal szem­ben kirajzolódó frontban ott sejt­hető az Egyesült Államok is, amél/ "például 'az' 'iráni—szaúd- árábíai' légi inciáéns hírére sietett bejelenteni, hogy további új AWACS felderítő és légierő-irá­nyító repülőgépeket küld a tér­ségbe. Ilyen AWÁCSOK fedélze­téről irányították az iráni gépek ellen a szaúd-arábiai phantomo- kat. Az „America” repülőgép- anyahajénak most kell megérkez­nie a hormuzi-szoros közelébe ... Ott van még egy amerikai anya­hajó, a „Kitty Hawk”. A hivata­los indoklás szerint az „America’’ tulajdonképpen csak felváltani akarja a „Kitty Hawk”-ot. Az iraki—iráni háború kérdése minden bizonnyal ott szerepel az ENSZ-főtitkárának, Pérez de Cuellarnak a tárgyalási témái kö­zött. aki Kairó és Damaszkusz után — mint ezt egy nyilatkozatá­ban kijelentette —, akár a hábo­rús térségbe is 'hajlandó elláto- gatni. Pálfy József V Pieter Botha dél-afrikai miniszterelnököt tüntetők sokasága fogadta Londonban. A felvonulók támogatá­sukról biztosították a dél-afrikai hazafias mozgalmat, az ANC-t és elítélték a fajüldöző rezsim politi­káját. Tollhegyen Nimeri, a szudáni köz- társasági elnök mostantól kezdve vallási vezető is. Imám. * Azzá az ország kormány­pártja, a Szudáni Szocia­lista Unió tette. Eléggé kü­lönös, hogy egy magát szo­cialistának nevező párt ru­házza fel vezetőjét vallási hatalommal. Persze, valószínű, hogy inkább arról van szó: Ni­meri, aki tavaly szeptem­berben bevezette az iszlám törvénykezést, rendszerének mohamedán jellegét akar­ja még inkább hangsúlyoz­ni, s a maga vezető szere­péi most már vallási ala­pon is biztosítani. Egyéb­ként éppen 15 éve került hatalomra, s hogyne zűrza­varos időszakban megma­radhatott posztján, aligha­nem már maga is földön­túli hatalmaknak tulajdo­nítja. Ha azonban alaposan szemügyre vesszük Nimeri rendszerét, az a gyanúnk, hogy az égiek helyett na­gyon is földi hatalmaknak köszönheti Nimeri a poli­tikai túlélést. Például Szaúd-Arábiának, illetve — az USA-nak. Annak nevét foglalhatja az újdonsült imám — az imái­ba. Befejezte látogatását a kambodzsai parlamenti küldöttség Szombaton elutazott Budapest­ről a kambodzsai partement de­legációja, amely/ Chea Sim-nek, a Kambodzsai Népköztársaság Nemzetgyűlése elnökének, ».Né­pi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Haza Védelmére éá Építésére Alakult Egyesült Front Országos Taná­csa elnökének vezetésével június 4-től 9-ig hivatalos, baráti láto­gatáson tartózkodott hazánkban. A Kambodzsai Nemzetgyűlés küldöttsége magyarországi tar­tózkodása során megbeszélést folytatott az Apró Antal vezette magyar parlamenti delegációval. A vendégeket fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára, és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. A kambodzsai törvényhozó testület képviselői ellátogattak Nógrád megyébe, ahol a megye párt- és állami vezetőivel folytattak esz­mecserét.' Megismerkedtek a sal­gótarjáni öblösüveggyárral, va­lamint az érdi Texelektro Ipari Szövetkezet termelési feltételei­vel, eredményeivel. Látogatást tettek a rétsági Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet­ben, valamint a Fóti Gyermek- városban. A vendégeket a Ferihegyi Re­pülőtéren Apró Antal, az Or­szággyűlés elnöke búcsúztatta. Jelen volt Karsai Lajos, hazánk Phnom-Penh-i' nagykövete, vala­mint Kao Samreth, a Kambod- /zsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője. (MTI) Korszerűbb fajták (Folytatás az 1. oldalról) sítják a martonvásári és szegedi növénynemesítők. A köztermesz­tésre ajánlott és bemutatott 24 búzafajta között van. a szegedi GK Tiszatáj, ami a hazánkban termesztett búzák közül a leg­magasabb fehérjetartalmú őszi kalászos. Az előző esztendőkben meghir­detett intenzív gabonatermelés - fejlesztési programokba az IKR, a BKR, a KSZE, a KITE, a GITR megyei működési körzetében szá­mos gazdaság kapcsolódott be. A nagy értékű talajművelő, táp- anyag-visszapótló, talajfertőtlení­tő, vető-, betakarító és szállító gépek beszerzésével tovább javul­tak a műszaki feltételek. A leg­utóbbi, úgynevezett IV. IGP-ak- cióból 14 gazdaság vállalt részt, 'és 101 milliós értékfelhasználás­sal; valamint 40 százalékos saját erős hozzájárulással korszerűsítik a gabonatermelést. Nagyszerűen egészítik ki eze­ket a programokat a tudományos kutatók a Korszerű biológiai alap­pal, és a legújabb termesztés­technikai eljárások, betakarítási módok elterjesztésével, melyek közkincsként felhasználhatók a gyakorlati munkában. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervek, a területi szövetség és a Gabonatermesztési Kutató Inté­zet közös rendezvényén a kiskun­sági szakembereket Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának cso­portvezetője tájékoztatta az idő­szerű termelési teendőkről, majd dr. Harmati István, a GKI tudo­mányos osztályvezetője számolt be az intézeti kutatások eredmé­nyeiről, végül a szövetkezeti szakemberek a fajtabemutatót te­kintették meg. ' K. A. • A kiskunhalasi Vörös Október Tsz búzájában már látszik a tudo­mányos kutatók és a gyakorlati szakemberek munkájának az ered­ménye. (Méhesi Éva felvétele) ■nice él Az 1942. június 10-én ‘kiadott hivata­los jelentésből: „ ... mivel Lidice köz­ség lakossága segítséget nyújtott Heyd- rich ss-Obergruppenfüiirer gyilkosai­nak, s ezzel a legdurvább módon meg­sértette érvényes törvényeinket, a felnőtt férfiakat agyonlőttük, a nőket koncentrációs táborba szállítottuk, s a gyerekeket megfelelő nevelésbe ad­tuk ... a község házait földdel egyen­lővé tettük, f nevét kitöröltük a tér­képből!” Lidice község felégetése Cseh­szlovákia fasiszta megszállóinak egyik legszörnyűbb rémtette volt. E tragikus esemény 1942. június 10-én játszódott le, s követte több más cseh és szlovák falu elpusztí­tása. Ez is a fasiszta Németor­szágnak ahhoz a tervéhez tarto­zott, amellyel a cseh kérdést fal­vainak kiirtásával, a cseh nép deportálásával vagy elnémetesí- tésével akarták megoldani. Az ürügyet hozzá egyrészt a kom­munisták, a hazafiak ellenállási tevékenysége, szolgáltatta, más­részt a cseh nép esküdt ellensé­ge, Reinhard Heydrich birodalmi helytartó ellen 1942. május 27-én végrehajtott merénylet. A fejjegyzések világosan be­szélnek. A merényletet követő ha­todik napon már megkezdődött a Iyidice elleni rémtett előjátéka. Frank Gruppenführer telefonon közölte a német rendőrség és biztonsági szolgálat parancsnoká­val, Horst Bőhmmel, hogy Lidice körééget illetően a következő el­járásra van szükség. 1. Minden férfit agyon kell lőni. 2. Minden nőt koncentrációs táborba kell küldeni. 3. A gyerekeket össze kell terelni, s aki közülük érde­mesnek látszik elnémetesítésre, azt német családhoz kell kiadni nevelésre. 4. A községet fel kell égetni, s földdel egyenlővé kell tenni. Még el sem ült a kivégző szá­zad lövéseinek hangja, amivel 173 lidicei férfi életét oltották ki, 195 nőt a gyerekekkel együtt a közeli Kladno gimnáziumépüle­tébe hurcolták. Legszomorúbb sorsuk a lidicei gyerekeknek volt. Két hosszú na­pon és éjszakán át egyre cs^k azt kérdezgették .kétségbeesetten: ,^Vtiért?” Mi szüksége van a Ges­tapo nak szemük, hajuk színére és fejformájukra? Miért sorolják be őket ábécé-sorrendbe? Miért kell elválni anyukájuktól, s mi tör­tént apukájukkal? És hova vi­szik őket? Csupán kilenc lidicei gyereket tartott a lodzi fajvédő és átte­lepítési hivatal az úgynevezett faji jelek alapján elnémetesítésre megfelelőnek. Német családok­nak adták vagy adták el őket. A háború után a csehszlovák hivata­los közegeknek sikerült mind a kilenc gyereket megtalálniuk és visszahozniuk Lidioébe. E szerencsések között van Marie Dolezalová-Supiková is, aki ma a Lidicei Városi Nemzeti Bizottság (Tanács) titkára. Tevékenysége, munkája élő tanútétele annak, hogy Lidice él és élni fog. ö ma- (ga így beszél erről: „Ha a máso­dik világháború alatt Lidice a fasizmus elleni harc szimbóluma lett, a mai Lidice az életnek a halál, felett aratott győzelmét hir­deti. Igen, új Lidicénk van. Újjá­építését 1947-ben kezdték meg, az állami és pártszervek gondos­kodásával. Ma már 495 lakosa van, s köztük Ti nő még mindig emlékszik az egykori tragikus eseményekre.” Találkozhatunk velük a község­ben bárhol. Végzik a dolgukat, bevásárolni, szórakozni járnak. S a fiatal anyák a gyermekkocsi fölé hajolva arról ábrándoznak, milyen is lesz jövőjük. Monika Kemmlerová . (ORBIS—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents