Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1984. június 7. • PETŐFI NEPE # 3 * «—f UN1 Ilii I lilllllli1 A BÁCSMOBIL hasznos kezdeményezései Vidék és vidéke Nem jártam még az új Skála Metróban, fővárosunk eme legújabb — televízióból, fo­tókról ítélve külsejét tekint­ve is impozáns — üzletházá­ban. Amely — lévén a Nyu­gati pályaudvar tőszomszéd­ságában — forgalmi, sőt ide­genforgalmi szempontból is helyzeti előnnyel indul a vá­ros eldugottabb pontjain fel­lelhető áruházakkal szemben, Forog az idegen, forog, cseré­lődik az áru (meg a pénz) — eladó, vevő csak elégedett le­het. Így véltem én pár nappal ezelőttig, amíg a rádió egyik közvileménykutató műsora meg nem ingatott hitemben. Vásárlók és szakemberek mondták el friss benyomásai­kat, tapasztalataikat az első nagy roham utáni hétközna­pokról. Ahogy az már lenni szokott: jót, rosszat vegyesen. Főleg ez utóbbit, de mi már ilyenek vagyunk. Nem is ez lepett meg igazán, hanem az egyik férfivásárló, aki afölöt­ti aggodalmának adott han­got, hogy pontosan a pálya- udvar közelsége miatt a most még színvonalas áruház idő­vel lezüllik... Mert, ugye, majd jönnek a kosaras vidé­kiek, az ízléskultúrában há­tul kullogok, akik miatt szép lassan kicserélődik a jelenlegi „luxus” árukészlet, s benyo­mulnák — mert hát mi kell a vidékinek — az olcsó áruk és gyatra minőségű tömegcik­kek. Szóra sem lenne érdemes a fővárosi úr enyhén szólva meghökkentő gonlolatmenete — melynek hallatán bizonyára minden jóérzésű erzsébeti, csepeli, vagy éppen békásme­gyeri pesti felszisszent — ha hihetnénk: egyedül áll furcsa szemléletével. De hányszor hallottam már megyeszék­helyitől poros koszfészeknek nevezni a húsz kilométernyi­re levő kisvárost, míg az utóbbiban lakó mucsaj­pusztaiaknak „becézte” a vi­rágzó szomszéd község lakóit. S a sort folytathatnánk: min­denkinél van még vidékibb ... Csaknem négy évtizedes a program: a falu és a város közötti különbségek csökken­tése. Teljesítése váltakozó ütemben ugyan, de folyik. Ám, úgy látszik, itt is az em­berek gondolkodása a válto­zásoknak legmakacsabbul el­lenálló tényező. Mert hiszen gazdasági előnyt, társadalmi rangot semmiképp nem je­lent a városlakó panelkalic- kája a falusi virágos, kertes komfortjával szemben. A mű­veltséget, ízléskultúrát sem feltétlenül az határozza meg, hány színház, mozi, vagy di­vatház van az utcában... Elképzelem, ahogy Főváro­si Urat gyerekkorában — esetleg tanyai szoba-konyhá­jukban — az asztal körül kergették, mert nem a legdi­vatosabb luxusholmikban akart operába menni. Most pedig kíváncsi lennék rá: hány könyve van, mivel tölti a szabad idejét, hányszor lá­togatja havonta az édesany­ját, aki meglehet, nagyszok­nyás, fejkendős — kosaras! — parasztnéni. A vidék — vidékebb — még vidékebb szemlélet tar­talmatlan, hamis értékrend­jeink egyike csupán. S mint mindegyikük: káros, bosszantó és nevetséges szem­lélet. Gyarlóságunkon múlik csak, hogy tapasztalván az embernek mégsem kacagni, hanem „káromkodni kél ked­ve.” A riport kapcsán én, mint a hierarchia közepén helyéi foglaló vidéki, mindenesetre elhatároztam, hogy legköze­lebb Budapesten jártán fel­tétlenül megkezdem a Skála Metró lezüllesztését, azaz vá­sárolni fogok, lehetőleg ol­csón. Még szerencse, hogy ott van rögtön a Nyugatinál... Szabó Klára JÖHET A SZEZON Mit tehet egy ZÖLDÉRT- kirendeltség? 1 Egyre több friss zöldségfélét vásárolhatunk már a boltokban vagy a piacon. Időszerű tehát a kérdés: mit tehet egy — a termények fel­vásárlását és értékesítését szervező — ZÖLDÉRT-telep, annak érdeké­ben, hogy a lakosság ellátása megfelelő legyen; ösztönözze ^ termelő­ket; ne legyen panasz az árakra, a mennyiségre és a minőségre sem. Ezekre a kérdésekre kértünk választ a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat negyed megyényi területen illetékes dunavecsei kirendeltsé­gén. A kecskeméti BÁCSMOBIL Ipari Szövetkezet néhány éve nemcsak jár;műve(ket javít, ha­nem sokat tesz azért is, hogy ügy­feleit elegendő alkatrésszel szol­gálja ki. A napokban kaptunk hírt az új — immár a harmadik üz­letük — megnyitásáról. — Főleg a kispénzű autósok gondjainak enyhítése a célunk — mondta Csontos Gáspár el­nök. — Köztudomású, hogy az idősebb autókat azok üzemelte­tik, akiknek nincs anyagi ere­jük korszerű, drága jármű vásár­lására. Nos, ezek a kocsik általá­ban tizenöt—húszévesek, több­ségük gyártása régen megszűnt, és egyre nehezebb a szükséges alkatrészek pótlása. Felülvizsgál­tuk raktárainkat és megállapí­tottuk, hogy bizony van elegen­dő elfekvő alkatrészünk. így az­után a kecskeméti Gőzmalom ut­cában megnyitottuk a boltot, amely már az első két napon több mint 4 ezer forintos forgal­mat bonyolított le. Kapható itt régi Wartburgokhoz, Skodákhoz, Moszkvicsokhoz és más régi tí­pusokhoz számtalanféle alkat­rész. Nem távoznak innen a ré­gi motorkerékpárok tulajdono­sai sem üres kézzel. Jelenleg 1,2 millió forint értékű az árukész­letünk, s a különböző alkatrésze­ket 50—70 százalékosan leérté­kelve árusítjuk. Felvettük már a kapcsolatot több társcéggel, s hosszú távon ki tudjuk elégíteni a régi járművek tulajdonosainak igényeit.' — A másik két boltnak milyen a forgalma? — Nincs okunk panaszra. Az új cikkeket árusító régebbi bol­VÁLASZ CIKKÜNKRE Kinek énekelünk? Kíváncsian várjuk az illetéke­sek válaszát — írtuk az V. 22-i lapszámunk egyik beszámolója alá. A dalostalálkozó gondosabb előkészítését igényelte a fölveté­sünk már címadásával is: Kiknek énekeltek a megye legjobb kóru­sai? Nem voltunk közömbösek az ügy iránt. Ezért is hivatkoztunk a példaadó elődökre. Egy újság így (is) bizonyíthatja illetékességi szándékát. A kérdésre megérkezett a vá­lasz. Szívesen adjuk közre ebből mindazt, ami a közvéleményre tartozik. A Petőfi Népében megjelent cikk nyomán ezúton térünk vissza az Éneklő Ifjúság megyei dísz- hangversenyére, amely dalosta­lálkozó volt, az az ünnepi alka­lom, ahol — a városi, területi be­mutatók után — a kórusok átve­hették az országos elismeréseket: a dicsérő okleveleket és Az év kórusa címeket. A felléDŐ 14 ének­kar mellett megjelentek a kitün­tetett iskolák karvezetői, illetve igazgatói. Az Éneklő Ifjúság Megyei Fel­ügyelő Bizottsága —, melynek tag­jai szakemberek, valamint a KISZ megyei bizottsága, a megyei út­törőelnökség, a megyei kórusszer­vezet, a megyei tanács, az Erdei Ferenc Művelődési Központ kép­viselői — különféle programmó­dosulások miatt kérte helyszín­ként az EFMK-t. A hangverseny időpontja — 1984. május 5. — ta­valy ősz óta eldöntött dátum volt, eredetileg kiskőrösi helyszínnel. Erről valamennyi iskola tudott, s a díjazottak külön értesítést is kaptak. A hangversenyre az elő- .zetes bemutatókon nyújtott telje­sítményük alapján kaptak meg­hívást az énekkarok, a zsűri ja­vaslata alapján. A rendezők nem „lézengő” em­bereket láttak, hanem 1200 dalos nyüzsgését észlelték az intéz­ményben. Az első fellépő kórus éneklése idején mintegy 300 főnyi közönség foglalt helvet a színház­teremben. Ennél nagvobb érdek­lődő közönséget fe'elősen nem le­hetett szervezni, hiszen akkor az érintettek, a díjazott kórusok szo­rultak volna ki. A későbbiekben teltház volt a díiak átadásakor, az összkar éneklésekor Dedig ál­lóhely sem maradt. Megható volt hallani a gyerekek felcsatt.anó éU Jenzését, amikor karvézetőíük át­vette az elismerő ek'eyelet. En­nek az alkalomnak ez volt a vál­lalt feladata. A fenti kérdésről — érintőlege­sen — szó esett a megyei kórus­szervezet szombaton megtartott közgyűlésén, Az eredmények és gondok elemzésén túl elhangzott, /hog" országosan és meavénkben is i?”ítani kell a tájékoztatás színvonalát. Éneklő Ifjúság Megyei Felügyelő Bizottsága tunk tavaly 10 millió forint for­galmat bonyolított le. Sajnos, az év elején akadozott az ellátás. Igen sok volt a hiánycikk és má­jus végéig mindössze 3 millió fo­rintot forgalmaztunk. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy az ellátás javulófélben van, s bí­zunk abban, hogy az év végéig ez a bolt behozza az időarányos leimaradást. A vártnál nagyobb a sikere a totálkáros, bontott ko­csikból kikerülő alkatrészeket árusító boltnak. Tavaly 2,1 mil­lió forint volt az árbevételük, az idén május végéig pedig már el­érték az 1,8 millió forintos for­galmat. Az országgyűlés idei tavaszi ülésszakán — mint arról már részletesen beszámoltunk — tör­vényt hozott arról, hogy Alkot- mányjogi Tanácsot választ. E tes­tület feladata, hogy közremű­ködjék a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a külön­féle jogszabályok és jogi irány- mutatások alkotmányosságának biztosításában. A törvény után most megjelent a Magyar Köz­lönyben az országgyűlés határo­zata is, amely a korábbi ügyren­det kiegészíti az Alkotmányjogi Tanács működésére vonatkozó rendelkezésekkel. Ezek szerint alkotmányellenesség megállapí­tása esetén a Tanács a kifogá­solt jogszabályt vagy jogi irány- mutatást határozatával felfüg­gesztheti, s az azt kibocsátó szerv számára határidőt jelöl meg a rendelkezés , felülvizsgálatára, il­letőleg új "jogszabály vagy jogi iránymutatás kibocsátására. — A szerelők idei teljesítmé­nye? — Hatvanötén foglalkoznak gépjárművek javításával. Május végéig 4492 gépkocsit állítottak helyre és 189-nek hosszabbították meg' a forgalmi engedélyét a. vizsgabiztosaink. A motorkerék­párral foglalkozóknak is elég munkájuk akadt. 1186 kétkerekű jármű került ki a kezük alól. Éz a részleg végzi az év eleje óta a háztáji kisgépek javítását, s május 3í-ig több mint száz per­metezőt, rotációs kapát, fűnyírót és más eszközt hoztak üzemképes állapotba. O. L. A Magyar Közlöny május 5-i számában található az ipari mi­niszter rend-elete a Munka Tör­vénykönyvének az ipari ágazat­ban történő végrehajtásáról. Né­hány fontosabb, közérdekű ren­delkezést ismertetünk az új, megváltozott szabályok közül. Ezentúl az egészségre azonosán ártalmas munkakörülmények kö­zött foglalkoztatott dolgozó napi munkájának befejezése és a más­napi munkakezdés között leg­alább tizenegy óra pihénőidőt kell biztosítani. Az éjszakai pótlék mértéke huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén húsz százaléknál kisebb nem le­het. A túlmunka idejére a pótlék mértékét a kollektív szerződés a túlórák számától’ függetlenül száz százalékig terjedően is meg­állapíthatja. A geológiai kutatásnál, fúrás­nál a terepen munkában töltött időre a fizikai lés a nem fizikai Könnyítik a tanulók terheit ősztől az iskolákban csökken­tik az ötnapos 'tanítási hét okoz­ta gondokat, problémákat. A közgazdasági szakközépisko­lákban az ötnapos tanítási hét bevezetése után jelentősen nőt­tek a tanulók terhel. Az Orszá­gos Pedagógiai Intézetben kiala­kított óraterv szerint ősztől a közgazdasági szakközépiskolákba járó tanulók az eddigi több mint 35 óra helyett csak 30 órát töl­tenek majd az iskolapadban. A szakemberek szerint ez jobban igazodik a fiatalok életkori sajá­tosságához. A többi — ipari, mű­szaki, mezőgazdasági stb. jellegű szakközépiskolákban nehézséget okoz, hogy a szakma elsajátítása egy bizonyos mennyiségű gyakor­lati foglalkozást feltételez. Az OPI szakemberei szerint egyes szakmák esetében ez azt jelenti, hogy a terhelés szempontjából optimálisnak elismert heti 30 órán túl is kell majd gyakorlati foglalkozásokat tartani, de ezzel egyidejűleg csökken az elméleti órák száma. Az 1985—86-os tanévtől a gim­náziumokban, is hasonló óraren­di változásokat terveznek, ezek kialakításán most dolgoznak az OPI-ban. Az általános iskolákban okozta a legkevesebb gondot az ötnapos tanítási hétre való áttérés. Az OPI-ban — a tantárgyak kisebb átcsoportosításával — olyan, tíz napra szóló, „A” és „B” óraren­det dolgoztak ki, amelyeknek alapján ősztől kezdve egész év­ben folyhat az oktatás, nem kell félévenként új beosztást készíte­ni a pedagógusoknak. állományú dolgozók részére egy­aránt a kollektív szerződésben meghatározott, 5—30 százalékig terjedő úgynevezett tereppótlék jár. Ennek számítási alapja a törzsbér. Az Ipari miniszter rendeleté­nek kiadásával egyidejűleg ha­tályát vesztette a témában a ko­hó- és gépipari, a könnyűipari és a nehézipari miniszter 1980- ban hozott rendelete. Májusban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a ra­kodási munkák többletbérkölt­ségének elszámolásáról adott ki új rendelkezést. Ennek hatálya kiterjed az állami vállalatokra, trösztökre, a vállalati gazdálko­dás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szer­vekre, a társadalmi szervezetek vállalataira, az ipari, a fogyasz­tási, értékesítő és beszerző szö­vetkezetekre, a szövetkezeti vál­lalatokra, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások­ra, valamint a költségvetési szer­vekre. A rendelkezés lényege, hogy *1984. július 1-től az említett vál­lalatoknak, $ szövetkezeteknek, gazdálkodó szerveknek a rako­dási többletköltség összegét nem — Nyolc községben: Solton, Apostagon, Dunaegyházán, Tas­son, Szalkszentmártonban, Sza­badszálláson, Kunszentmi'klóson és' Dunavecsén vannak telepeink — kezdte válaszát Kovács Endre kirendeltségvezető. — Solton és Vecsén állandó a felvásárlás, a gyümölcsszezonban négy-öt ideiglenes felvásárlóhely is mű­ködik. öt boltunk van a kisebb településeken, de kapcsolatban állunk a területen működő áfé- szekkel is. A solti síkság — Ame­lyen az érintett falvak többsége gazdálkodik — intenzív gyümölcs- termesztő terület. A zöldség- termelés azonban, nem eléggé ki­terjedt. A termelők piacokon ér­tékesítik az árut a közeli váro­sokban. kell beszámítaniuk a bérszínvo- n^ kiszámításának alapjául szolgáló bértömegbe. A költség- vetési szervek a rakodási több­letköltség összegével a jóváha­gyott bérelőirányzatukat az egyéb megtakarítás terhére túlléphetik, a többlet azonban a tervezés bá­zisát nem képezheti. Ezek után jogos a kérdés: mi számít rakodási többletköltség­nek? Nos, a rendelkezés szerint ez a vasúti, közúti, vízi árufuva­rozással kapcsolatban a fuvaro­zónál és a fuvaroztatónál a heti pihenőnapon, munkaszüneti na­pon, szabadnapon az utolsó mun­kanap munkaidejének végétől a legközelebbi munkanap munka­kezdéséig terjedő időben felme­rült .bérpótlékok összege. Idetar­tozik az éjszaka végzett rako­dásért fizetett többletpótlék is. Lényeges tudnivaló azonban, hogy az említett többletköltséget csak a rakodási tevékenységet, illétőleg az azzal szorosan össze­függő munkát ténylegesen végző dolgozó díjazásánál lehet figye­lembe venni. D. A. — Ez az oka annak, hogy időn­ként errefelé drágább a primőr­áru, mint Budapestem? — Sajnos, ez előfordul. Mi ugyanott vásároljuk az ár.ut, mint a budapestiek: a Bosnyák téri piacról és Csongrád megyéből... — Mit tesznek azért, hogy az itteni termelők ne vigyék el az árut? Hogy megérje nekik hely­ben éladni? — A helyi kiskereskedelmi for­galom az összbevételünk tíz szá­zalékát jelenti csak. így nekünk elsősorban a nagyüzemek •ter­ményértékesítésére, exportter­veink teljesítésére, göngyölegel­látásra és a raktározásra kell a legtöbb energiát fordítani. De fe­lelősséget érzünk a lakosság el­látásáért is. Boltjaink közvetlenül vásárolhatnak a termelőktől, al­kalmazkodva a piac napi árai­hoz. Mi a vállalat központi in­formációs kiadványai alapján se­gítjük a reálisabb árképzést. En­nek ellenére a helyzet nem vál­tozott. Mi 15—20 százalékos ár­réssel dolgozunk, a boltjaink szintén, ónért csak így tudunk rentábilisak maradni. Tehát nem tudunk annyit ígérni az áruért, mint a magánkereskedők a piaci standokon. — Milyen <a jelenlegi áruellá­tás? — Nincs különösebb gond. Ahogy a nyár közeleg, egyre ol­csóbban ^tudjuk kínálni a salá­tát, a spenótot és a répafédéket. Sóskából még az országos ellá­tásba is be tudunk segíteni, nem szólva a meggyről, kajsziról, őszibarackról. — És a burgonya? ' — Öburgonyából június máso­dik hetéig kiegyenlített kínálat­ról .tudtunk gondoskodni. Igaz — főleg a fővárosi „seftesek” roha­mai miatt — vásárlásonként csak két kilót adunk. Később nagy mennyiségű újburgonya érkezik, így remélhetőleg nem lesz fönn- akadás. — Felkészültek a gyümölcs­szezonra? — Június közepén indulnak az első meggy- és cseresznyeszállít­mányok. Á környék gazdaságai­nak .terménybecslése szerint jó közepes termésre számíthatunk. Mi felkészültünk: biztosítottak a piacok, van göngyöleg és szállító­eszközből sincs hiány. F. P. J. m Hegedűs Antal, az új bolt vezetője (középen) az árukészlet alapos ismerője szinte gondolkodás nélkül választ tud adni arra, hogy van-e amit az ügyfél keres. (Az esetek többségében már veszi is le valame­lyik polcról. (Méhesi Éva felvétele) Aranydiplomás rádióamatőr A helyiségben egy szakállas fiatalember ül, Aki­nek ujjai mozgatják a morzekészülék billentyűjét. Pauk Sándor dlőtt a rádióamatőrök világtérképe. Gyakorlott mozdulattal végigvezeti az ujját a tér­képen és rövidesen ’megtalálja a PY 9 körzetet, ahonnan hívás érkezett. — Mióta rádiózol? — Először a helyi MHSZ-nél ismerkedtem meg a technikai sportokkal, majd 1968-ban a szentesi Villamosipari Szakközépiskolában a morze alap­jaival kezdtem el a rádiózást. Itt tettem le az A—'B —C kategóriás rádióamatőr vizsgát is. Már 1972 óta rendelkezem adóengedéllyel és azóta forgalma­zok. Tiszakécskén 1980-ban alakult MHSZ rádiós klub, melynek a vezetője lettem. Itt a lakásomon egy FT 7B típusú 100 wattos rövidhullámú készülék képezi az állomást, amely öt amatőr sávon távíró és távbeszélő üzemmódban is dolgozik — Mit jelent neked a rádió? — A világmindenséget. Ezzel azt szeretném ki­fejezni, ha leülök a készülék elé, úgy érzem, hogy „enyém” a világ. Ezúttal Magyarországon próbálkozik egy általá­nos hívással. ­Miután elhangzott a HA 8 ZC hívójel, néma csend a frekvencián. Rövid idő múltán .bejelentkezik a füzesgyarmati HA 8 AT hívójelű, * Imre nevezetű rádióamatőr, aki beszámolt a készüléke teljesít­ményéről, időjárásról, néhány szót beszélt magá­ról, s végezetül: — Légy szíves QSL-lapot küldeni — hangzott el q Irűrpc — Mi az a QSL-lap? — Egy nemzetközileg elfogadott kártya — mond­ja, s közben előveszi a nevével, címével, híyójelé- vel ellátott nemzétiszínű lapját. —; Ezzel igazol­juk az egymással létesített beszélgetést. _ Melyik volt ia legtávolabbi, illetve a legrit­kább rádióállomás, amivel kapcsolatot létesítettél? — Ha jól emlékszem — és fellapozza a jegyző­könyvet — Miyagi-ból érkezett egy japán amatőr hívása, akinek a QSL-lapja egy év múltán ért ide. A másik a közép-afrikai Gáboriból jött 1983. apri­ÉfK lis 20-án, És a legritkábbnak tekinthető a Virgin- szigetekre települt AD 8 J/KP 2 hívójelű rádióama­tőr volt, ahonnan még eddig nem sok hívás érke­zett. — És a klubban... ? — Az alakulás óta 7000 összeköttetést teremthet­tünk, a Föld számos rádióállomásával beszéltünk már. Az elmúlt évben az egyéni hívójelemmet több mint ezerkétszáz beszélgetést létesítettem. — Hogyan lesz valakiből aranydiplomás rádió­amatőr? — Bármelyik ország rádióamatőr-szövetségé ál­tal meghirdetett versenyen .valló részvételleL A szé­kesfehérvári Videoton Gyár rádióklubja által 1983- ban kiírt versenyen vettem részt. A verseny fel­tétele volt: akinek sikerült összegyűjteni négy da­rál} rádiót és 'hat darab televíziót ábrázoló igazoló­lapot, az megkapja az aranydiplomát. Nekem sike­rült. Közben ismét felhangzik az éterem keresztül a rádió hangszórójából egy állomás hívójele. Ismét egy újabb kapcsolat a világ rádióamatőreinek egyi­kével. V. K. F. ÚJ JOGSZABÁLYOK ___________________________________ A z Alkotmányjogi Tanács működéséről Az éjszakai pótlékról A rakodási többletköltség elszámolása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents