Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

4 w PETŐFI NÉPE m 1984. június 7. | A száz százalék súlya A dicsérő oklevél előzményei Vigasztalan, szürke, esős nap volt. örült, aki fedél alá, szélvédett helyre juthatott. A földeken sehol egy gép, még az utakon is kevesebb gép­kocsi szalad ilyenkor. Kiskunhalas mellett a kar­csú fúrótorony gépei azonban egyenletesen dol­goztak,' mellette pedig az olajbányászok végez­ték napi munkájukat. Embert próbáló feladat a szabadban, kánikulában és fagyos szélben egyformán jól dolgozni. A Kőolaj és Földgázbá­nyászati Vállalat Kiskunsági Üzemének dolgozói azonban megállták ezt a próbát, bizonyítja a di­csérő oklevél, amelyet tavalyi eredményeikért nemrégiben vehettek át. • A kiskunhalasi 69. fúráspontnál két hét alatt 1200 méter mélyre jutottak eL (Méhest Éva felvétele) m „Az üzem a fúrási tervet 101,06 százalékra, a kőolaj­termelési tervét 100 száza­lékra teljesítetté.” Az indoklás első mondatához kapcsolódik az első kérdés is, amelyet Fáik Miklósnak, az üzem vezetőjének feltettünk. — A száz százalék más terüle­teken legtöbbször nem elég a di­csérethez. önöknél másként van? — A tervezés időszakában két oldalról indul meg a munka. Az országos energiamérleg igényeit ismerve a tröszt és a vállalati központ lebontja a mennyiséget az üzemekre; mi pedig felmérjük, hogy mennyire vagyunk képesek. A 100 százalék már eleve feltéte­lezi a legnagyobb erőfeszítést. Az idén például csak akkor sikerül­het a kitűzött cél elérése, ha a tervezett próbatermelések jól si­kerülnek Kiskunmajsa-Dél, Kis­kunhalas-Dél területeken és Mély­kút mellett. — Továbbra is számokban be­szélve: ez kőolajból és földgázból milyen mennyiséget jelent? — Az energiamérleg ebben az ötéves tervidőszakban évi 2 millió tonna kőolajat igényel a hazai ki­termelőktől. A tavalyi 300 ezer tonnánkkal Algyő után a máso­dik helyen állunk. Földgázból a múlt évben Kiskunhalas 1 mil­liárd egymillió köbmétert adott; az igényt kielégítettük, a mi hi­bánkból gázellátási zavar nem volt. — A szakértők véleménye sze­rint számíthatunk még jelentős kitermelhető (készletre a megye területén? — Bács-Kismin megyében ta­valy 18 különböző földtani terüle­ten kutattunk, összesen 66 ezer métert fúrtunk. Nyolc helyen ta­láltunk kőolaj- és földgázkészle­tet. Ez az arány kedvezőbb az or­szágosnál. A kutatási területeket az idén tovább növeljük, új tér­ségekben is folytatjuk a vizsgáló­dást. Világbanki hitelből a Tisza . vonalában végezhetünk az év má­sodik felében nagyobb mélységű kutatófúrásokat. „Fejlődés volt a gazdálko­dási munkában”. Ez az egy mondat takarja a kis­kunhalasiak 3 milliárd 962 millió forintos árbevételét, a 7,24 száza­lékos bérszínvonal-emelést. És még mit? — ezt a kérdést a gaz­dasági helyettesnek, Bölecz Jenő­nek tettük fel. — Sikerült jelentős megtakarí­tást elérnünk a termelési üzemág költségeiben; a meghatározottnál 11,9 millió forinttal kevesebbért termeltük ki a tervezett mennyi­séget. Javította gazdálkodási mun­kánkat a személyre és szervezet-, re kidolgozott érdekeltségi rend­szert. — Több mint 1200 dolgozójuk van, ráadásul szétszórtan a megyében. Gondolom, még d 75 200 forin­tos bérszínvo­nallal sem könnyű a meg­tartásuk. — Elsősorban az ellátásukat igyekszünk jól megoldani. Ma már hatszáztíz ember számára biztosítjuk a melegkonyhás és konzerves étkeztetést, munkás- szálláson pedig négyszáztíz dolgo­zót tudunk elhelyezni. Ennek el­lenére elég nagy a fluktuáció, ta­valy 198 kilépőnk és 246 belépőnk volt. A hiányszakmákban mindig van felvétel, ilyen a műszerész, hegesztő, lakatos, szóval a kar­bantartók területe. Rendkívül sok a fiatal, több mint négyszáz a harminc évnél fiatalabb korú. Közülük tavalv sZázötvenketten vettek részt a termelési verseny­mozgalomban és harmincegyen kiváló ifjúmunkások lettek. — A KISZ-szervezet jelentős tényező? — Több mint százötven taggal dolgoznak, és jól, amit az is bizo­nyít, hogy tavalyi munkájukért a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet kitüntetését kapták meg. — Térjünk vissza a gazdálko­dás területére. Idén is sikerül megtakarítani a költségekből? — Egy központi program segít­het ebben, ugyanis megkezdődött a vállalat információs rendszeré­nek korszerűsítése. Ez azt jelenti, hogy az évtized végére minden információ feldolgozása saját szá­mítógéppel történik majd. Idén az anyagkészlet-gazdálkodás a téma, mivel itt vannak a legnagyobb tartalékok. „Az üzemben a szocialista munkaverseny és a szocia­lista brigádmozgalom átla­gon felüli színvonalat ért el.”. Egy ilyen dicsérethez — nem vitás— eredményt kell felmutat­ni. Mivel vívták ki a kiskunha­lasiak? — kérdeztük Rokolya Fe­rencet, aki egyszemélyben mun- iaverseny-titkár, újítási előadó és figyelemmel kíséri a „Dolgozz hi­bátlanul” mozgalmat is. — Minden évben az indítás a legfontosabb a brigádoknál. Ná­lunk az a szokás, hogy összeírjuk a feladatokat, és a kollektívák ■ abból választják ki a nekik meg­felelőt. Ez képezi a vállalásuk alapját. Az elnyert címek azt mu-. tátják, hogy dolgozóink az orszá­gos versenyben is megállják a helyüket. Tavaly a Szánk I. szá­mú Tankállomás Vörös Október brigádja kapott vállalati kiváló címet, a fúrási munkaterületen pedig az R—61 Zalka Máté bri­gád az OKGT kiváló brigádja lett. — A brigádmozgalom és a gaz­dasági eredmények nem említhe­tők egymás nélkül. — Valóban részt vállaltak az anyag- és energiatakarékossági munkában; 6 millió 802 ezer fo­rintot takarítottak meg a fúró- iszap újrafelhasználásával, majd­nem 27 millió forintot pedig az­zal, hogy csökkentették a föld­gáz-, illetve olajszállítás veszte­ségét. A DH-mozgalom felmérhe­tő eredménye tavaly 543 ezer fo­rint volt. Sok javaslat érkezett a balesetforrások kiküszöbölésére, ezek teljes értéke fel sem mér­hető. — Ezek szerint a balesetek szá­ma is csökkent? — Mindössze kiíehe üzemi’bal­eset történt, ezek között súlyos, csonkolásos vagy halálos nem volt. Ez — az iparág adataival összevetve — rendkívül jó ered­mény ... A brigádok az újító­mozgalomban is szerepet vállal­nak, tavaly 39 javaslatból 3 millió 164 ezer forintos gazdasági ered­mény született. Jobban összekap­csoltuk a szocialista munkaver­sennyel is ezt a témát, ezenkívül jelentősen csökkentettük az elbí­rálás idejét. A kiskunhalasi kőolaj- és föld­gázipari létesítmények költsége 1,6 milliárd forint volt. Tavaly novemberre — amikorra az utolsó épület is elkészült — ez már két és félszeresen megtérült. Az át­adáskor elhangzó szavak szerint ez a kőoláj- és földgázbányászok hősies helytállásának is köszönhe­tő. A dicsérő oklevél kimondva- kimondatlanul ezért is megilleti őket. Fejszés Edit ŰJ FÖLDÉRTÉKELÉS.' Az aranykorona alkonya Természeti erőforrásaink. közül egyedül a termőföld az, amely megfelelő védelem esetén nem fogy el, sőt ésszerű használat és talajerő-visszapótlás mellett nö­vekszik termékénysége. A nemze­ti vagyon húsz százalékát kitevő termőföld minősége különösen a mezőgazdaság számára döntő je­lentőségű. A szakemberek szerint termé­szeti adottságaink nem a legked­vezőbbek. A talájtani, vízrajzi és domborzati viszonyok alapján ter­mőföldjeinknek csak mintegy 40 százaléka minősíthető jónak. A többi, vagyis a termőterület na­gyobb része erózió, defláció, ár- és belvíz, valamint különböző, hátrányos talajminőség következ­tében gyenge adottságú. Mivel a jövőben a korábbiaknál is fonto­sabb, hogy a termőföldről, a me­zőgazdaság alapvető termelőesz­közéről, megbízható országos ér­tékelés, minőségi leltár álljon ren­delkezésre, ezért a VII. ötéves terv időszakában új, korszerű földértékelési rendszert vezetnek be. Száztíz éve használjak Az aranykoronának tehát —, amelyet a múlt század hetvenes éveiben vezettek be — bealko­nyult. Az aranykoronás földérté­kelés a különböző minőségű föl­dek úgynevezett tiszta hozadékát mutatta, amit úgy állapítottak meg, hogy a múlt század második felének gazdálkodási színvonalán elérhető átlagtermés értékéből le­vonták a gazdálkodás rendes költ­ségeit. Az eredményt — az akko­ri területi mértékegységben, ka­taszteri holdra vetítve — előbb forintban, később koronában ha­tározták meg. Az ország területét — a tiszta hozadék megállapítása céljából — osztályozási egységekre (becslőjá- rásokra) osztották fel, s e terüle­teken a földeket egyszerű érzék­szervi vizsgálattal, művelési ágan­ként, 1—8 minőségi osztályba so­rolták. -A kataszteri tiszta jöve­delmi fokozatokat —, amelyek az egyes minőségi osztályokba sorolt földek tiszta hozadékát mutatták — pontos számításokkal határoz­ták meg. Az aranykoronát lényegében a bevezetése ,pta, használjuk a ter­mőföld minőségének jellemzésére. Ám azt tudni kell, hogy e rend­szert az uralkodó félfeudális-ka­pitalista társadalmi rend szolgá­latára hozták létre. Elsődlegesen a földhasználatból eredő jövedel­mek megadóztatását szolgálta, de felhasználták bizonyos , politikai célokra is. Az aranykoronás föld- értékelés a felszabadulás után sem volt nélkülözhető, mert jobb értékmérő nem állt rendelkezés­re. Ezért ennek alapján került sor a juttatott földek megváltási árá­nak kiszámítására, a terménybe­adás megállapítására, a földek megadóztatására. Sőt, ma is szá­mos gazdaságpolitikai intézkedés alapjául szolgál. Az aranykorona segítségével számítják ki a mező- gazdasági jövedelemszabályozás egyes tételeit, a termelésből ki­vont területek utáni térítés ösz- szegét stb. Az aranykorona-rendszer mára már elavult, korszerűtlensége kü­lönösen a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után vált nyil­vánvalóvá. Csehszlovákiában és Romániában az első világháború után, Ausztriában pedig a két vi­lágháború között szűnt meg az aranykorona-rendszer. Mivel szo­cialista viszonyaink között a ter­mőföldnek megváltozott a szere­pe, így az aranykorona-rendszer is megújításra szorul. Természet és közgazdaság Erre elsősorban azért van szük­ség, mert az aranykoronára épí­tett gazdaságpolitikai intézkedé­sek ma már nem mindig ott, és úgy hatnak, ahol és ahogy az szükséges lenne. Az aranykorona- értékben ugyanis elválaszthatat­lanul ötvöződik a természeti té­nyezők és a múlt századvégi köz- gazdasági viszonyok együttes ha­tása. Nyilvánvaló, hogy azóta mindkét tényező alapvetően meg­változott. Az új földértékelésnek tehát reális alapul kell szolgálnia a me­zőgazdasági jövedelem-szabályo­záshoz — a termőhelyileg kedve­zőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek támogatásához, a föld­adózáshoz —, és a végzett mun­kától függetlenül keletkező jára­dékszerű jövedelmek elvonásához. A mostani viszonyaink között a földértékelésnek — a jövedelmek' szabályozásán túl — számos más területen is nagy a szerepe. A mezőgazdasági termelés ered­ményét, a hozamok alakulását ál­talában két tényező befolyásolja. Az egyik a hosszú távon ható és viszonylag állandó természeti té­nyezők, A másik a közgazdasági szabályozók hatása. Az új földér­tékelési rendszer ezek közül a ter­mészeti tényezőket veszi figye­lembe. Ugyanakkor lehetővé vá­lik, hogy később erre ráépüljön a mezőgazdasági termelést befolyá­soló és dinamikusan változó má­sik elem, a közgazdasági ténye­zők hatása is. 1985-re befejezik A természeti adottságok közül a talaj alaptermékenysége, a dom­borzati és az éghajlati viszonyok . együttes hatása befolyásolja leg­inkább a gazdálkodás eredmé­nyét. Különösen a talaj alapter­mékenységének van meghatározó szerepe. Ezt a tényezőt az új rend­szer — az országosan előforduló leggyengébb és legjobb termé- kenységű talajok alapján — 1-től 100-ig terjedő, úgynevezett talaj- értékszámmal fejezi ki. Mivel azonban a talaj alaptermékenysé­gét lényegesen befolyásolhatja még a domborzati és az éghajlati viszonyok helyi alakulása is, ezért ezeket az új földértékelési rend­szer korrekciós hatásként veszi figyelembe, és ezzel csökkenti az alaptermékenységet kifejező ér­tékszámot. E művelet elvégzése után kapják meg az ún. termő­helyi értékszámot, amely ugyan­csak 1-től 100-ig terjed. Az új földértékelés — a Minisz­tertanács döntése nyomán —1981- ben elkezdődött, s várhatóan 1985 végére befejeződik az országban. A közgazdasági értékelés kimun­kálása egyelőre csak kísérleti jel­leggel folyik, a kijelölt szakem­berek — több alternatíva alapos vizsgálata után — 1985. április 30-ra tesznek javaslatot a közgaz­dasági értékelés rendszerére és módszerére. Ennek jóváhagyása után megkezdődhet a termőföld közgazdasági értékelése, majd eredményeinek összekapcsolása a természeti tényezők számbavéte­lével. Csak ennek megtörténte után' beszélhetünk a földértékelés komplex módjáról. Cs. J. Helikopteres permetezés Tokajhegyalján megkezdő­dött a helikopteres növény- védelem. Más évekhez vi­szonyítva ezt a korai véde­kezést az esős időjárás tette szükségessé. Három helikop­teres brigád dolgozik a terü­leten, és a Borkombinát, va­lamint a szakcsoportok táblái mellett az egyéni szőlőter­melők területét is beperme­tezik*. A pró Bálint egy hónapja járt ^ már az elnök nyakára; egy álló hónap óta próbálta őt meggyőzni az igazáról, de Kollár István nem engedett. A tanyákon ugyan azt mondták, az elnöknek van is mitől tartania, mert Ap­ró Bálintnál furfangosabb, rava­szabb ember még nem született a Duna—Tisza közén, meg hogy nála nagyobb kupecet keresve sem lehetne találni, de azt is hozzátették, \hogy úgy ért a disz­nókhoz, mint senki Magyaror­szágon. Márpedig kettejük győzködésé- ben a disznókról volt szó, — őszinte leszek, elnök elv­társ — fakadt ki az egyik ered­ménytelen vita után Apró Bálint. — Tudja, mi a maga hibája? Az, hogy nem mer nekifogni az új­nak. Pedig máma csak az él meg, aki egy lépéssel a többiek előtt jár. S aki meg nem mer lépni, az sehol sincsen. Kollár István nyelt egyet. Róla mindent mondhattak a tagok, csak azt nem, hogy megrekedt ' a réginél. Hiszen hol kullogna a szövetkezet, ha ő nem kereste vol­na mindig azt, miből lehet több pénz. Bárki jött is eddig hozzá valami jó elgondolással, mindig a pártját fogta. Körülnézett az irodájában. A sok emléklap, ok­levél miv\d-mind annak a nyoma, hogy eredményeket értek el. De ha a tagságnak ez kevés, a jőve­Egy lépéssel előbbre delem is azt igazolja, hogy nejn járnak rossz úton. Apró Bálint cigarettát vett elő. Az elnököt is megkínálta, de az nem kért: türelmetlen volt. Sze­rette volna mielőbb abbahagyni a százszor lezárt témát, s tudta, ha rágyújtanak, az egy cigarettából kettő lesz, majd három, Is megint oda a délelőttje. Apró Bálint szívott egy mélyet a Kossuthból, majd a levegőbe fújta a füstöt. — Azt kérem csak. — kezdte ki tudja, hányadszor —, ne tegyen mást az elnök elvtárs, csak egy­szerűen válaszoljon a kérdéseim­re. Csak feleljen, egyetlen szóval! — De utoljára! — emelte fel az elnök a mutatóujját. — Rendben van. — No kérdezzen! — Kint volt az elnök elvtárs a legutóbbi vásáron? — Kint. — Minek volt ott a legnagyobb ára? — A választási malacnak. — És mit gondol, miért? — Mert nem volt. Mert alig volt. — No ugye! És a megelőző vá­sárban? — Akkor is. — No ugye! — Nekem itt ne „nőügyezzon”! Nem maga bizonygatta két évvel ezelőtt, hogy a disznóhizlalás a legjobb üzlet, hogy arra kell rá­állni, mert az hozza a legnagyobb pénzt? Mit akar most egy hónap óta a választási malacokkal? — Igazam volt két éve? . — Igaza, persze. No ugye! Hát most lépni kellene egyet előre. Mert minden jó üzletnek laz az alapja, hogy egy lépéssel előbbre járjunk a többieknél. Hirtelen elnyomta a cigarettá­ját, és közel hajolt az elnökhöz. — Gondolkodjunk a más fejé­vel! Mit akar mindenki? Na? » — Maga mondta: disznót hiz­lalni. — Na látja, elnök elvtárs! Van, aki tizenötöt bállal, van, aki hú­szát, van, aki ötvenet. Kinek mennyire van türelme, mersze. Bevált recept van rá. Fölpöndi- teni őket száz kilóra, aztán jöhet az Állatforgalmi. De hát a mala­cokat valahonnan be kell előbb szerezni. A tizenötöt, a húszat, az ötvenet. Mert nem tart minden­ki anyakocákat! Kollár István ebben a \pillanat­ban értette meg, hogy ez az egy­szerű tanyai parasztember, mi­lyen óriási üzleti lehetőséget akar vele egy hótnap óta elfogadtatni. De jól mondta az előbb: hogy egy lépéssel előzzék meg a töb­bieket! . Most már csak a látszat ked­véért ellenkezett. — És ki megy ki a választási malacokkal a vásárba? A fő­könyvelő? Vagy én? Apró Bálint, akinél senki sem értett jobban az alkudozáshoz, megérezte, hogy nyert. De tudta, hogy most nem szabad -győztes­ként viselkednie. Egy-két pilla­natig hallgatott, mintha a vála­szon töprengene, aztán halkan felelt, de úgy, mintha már min­denben. megegyeztek volna.. Mint­ha az elnök csak erre az utolsó mondatára lett volna kíváncsi. — Azt csak bízzák rám, a vá­sárt. Én nem szégyellem, ha oda kell állrü. Aztán hamiskásan hozzátette, — De ha például hirdetnénk az újságban, vagy netán a televízió­ban ... Hogy garantált választá­si malacok kaphatók ... Érti, el­nök elvtárs? Mert nem baj az, ha egy szövetkezet egy lépéssel elébe megy a dolgoknak. Igaz? Tóth Tibor AZ UNIVER ÁFÉSZ KECSKEMÉT 1984, július 4. napjától, 1989 június 30. napjáig terjedő időre szerződéses iízémeltetésre átadja az alábbi egységeit: 2. sz. italbolt IV. o. 49. sz. vegyesbolt 114. sz. húsbolt 205. sz. húsbolt 223. sz. húsbolt s I i Kecskemét, Matkoi ut 8. Kecskemét, Katonatelep, Zsig- mond Ferenc u. Kerekegyháza, Lenin tér 3. Lakitelek, Petőfi u. 1. Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 17. A pályázatokat 1984 június 23-ig kell benyújtani a szövetke­zet központjába (Kecskemét, Katona József tér 18. Igazgatási és Ellenőrzési Főosztály). Á versenytárgyalás időpontja: 1984. július 3. de. 9 óra Kecs­kemét, Katona József tér 18. (MÉSZÖV-székház) alagsori tanácsterem. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet Igazgatási és Ellenőrzési Főosztálya ad (Kecskemét, Katona József tér 18. fsz. 1—2.) 1133

Next

/
Thumbnails
Contents