Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
4 w PETŐFI NÉPE m 1984. június 7. | A száz százalék súlya A dicsérő oklevél előzményei Vigasztalan, szürke, esős nap volt. örült, aki fedél alá, szélvédett helyre juthatott. A földeken sehol egy gép, még az utakon is kevesebb gépkocsi szalad ilyenkor. Kiskunhalas mellett a karcsú fúrótorony gépei azonban egyenletesen dolgoztak,' mellette pedig az olajbányászok végezték napi munkájukat. Embert próbáló feladat a szabadban, kánikulában és fagyos szélben egyformán jól dolgozni. A Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzemének dolgozói azonban megállták ezt a próbát, bizonyítja a dicsérő oklevél, amelyet tavalyi eredményeikért nemrégiben vehettek át. • A kiskunhalasi 69. fúráspontnál két hét alatt 1200 méter mélyre jutottak eL (Méhest Éva felvétele) m „Az üzem a fúrási tervet 101,06 százalékra, a kőolajtermelési tervét 100 százalékra teljesítetté.” Az indoklás első mondatához kapcsolódik az első kérdés is, amelyet Fáik Miklósnak, az üzem vezetőjének feltettünk. — A száz százalék más területeken legtöbbször nem elég a dicsérethez. önöknél másként van? — A tervezés időszakában két oldalról indul meg a munka. Az országos energiamérleg igényeit ismerve a tröszt és a vállalati központ lebontja a mennyiséget az üzemekre; mi pedig felmérjük, hogy mennyire vagyunk képesek. A 100 százalék már eleve feltételezi a legnagyobb erőfeszítést. Az idén például csak akkor sikerülhet a kitűzött cél elérése, ha a tervezett próbatermelések jól sikerülnek Kiskunmajsa-Dél, Kiskunhalas-Dél területeken és Mélykút mellett. — Továbbra is számokban beszélve: ez kőolajból és földgázból milyen mennyiséget jelent? — Az energiamérleg ebben az ötéves tervidőszakban évi 2 millió tonna kőolajat igényel a hazai kitermelőktől. A tavalyi 300 ezer tonnánkkal Algyő után a második helyen állunk. Földgázból a múlt évben Kiskunhalas 1 milliárd egymillió köbmétert adott; az igényt kielégítettük, a mi hibánkból gázellátási zavar nem volt. — A szakértők véleménye szerint számíthatunk még jelentős kitermelhető (készletre a megye területén? — Bács-Kismin megyében tavaly 18 különböző földtani területen kutattunk, összesen 66 ezer métert fúrtunk. Nyolc helyen találtunk kőolaj- és földgázkészletet. Ez az arány kedvezőbb az országosnál. A kutatási területeket az idén tovább növeljük, új térségekben is folytatjuk a vizsgálódást. Világbanki hitelből a Tisza . vonalában végezhetünk az év második felében nagyobb mélységű kutatófúrásokat. „Fejlődés volt a gazdálkodási munkában”. Ez az egy mondat takarja a kiskunhalasiak 3 milliárd 962 millió forintos árbevételét, a 7,24 százalékos bérszínvonal-emelést. És még mit? — ezt a kérdést a gazdasági helyettesnek, Bölecz Jenőnek tettük fel. — Sikerült jelentős megtakarítást elérnünk a termelési üzemág költségeiben; a meghatározottnál 11,9 millió forinttal kevesebbért termeltük ki a tervezett mennyiséget. Javította gazdálkodási munkánkat a személyre és szervezet-, re kidolgozott érdekeltségi rendszert. — Több mint 1200 dolgozójuk van, ráadásul szétszórtan a megyében. Gondolom, még d 75 200 forintos bérszínvonallal sem könnyű a megtartásuk. — Elsősorban az ellátásukat igyekszünk jól megoldani. Ma már hatszáztíz ember számára biztosítjuk a melegkonyhás és konzerves étkeztetést, munkás- szálláson pedig négyszáztíz dolgozót tudunk elhelyezni. Ennek ellenére elég nagy a fluktuáció, tavaly 198 kilépőnk és 246 belépőnk volt. A hiányszakmákban mindig van felvétel, ilyen a műszerész, hegesztő, lakatos, szóval a karbantartók területe. Rendkívül sok a fiatal, több mint négyszáz a harminc évnél fiatalabb korú. Közülük tavalv sZázötvenketten vettek részt a termelési versenymozgalomban és harmincegyen kiváló ifjúmunkások lettek. — A KISZ-szervezet jelentős tényező? — Több mint százötven taggal dolgoznak, és jól, amit az is bizonyít, hogy tavalyi munkájukért a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet kitüntetését kapták meg. — Térjünk vissza a gazdálkodás területére. Idén is sikerül megtakarítani a költségekből? — Egy központi program segíthet ebben, ugyanis megkezdődött a vállalat információs rendszerének korszerűsítése. Ez azt jelenti, hogy az évtized végére minden információ feldolgozása saját számítógéppel történik majd. Idén az anyagkészlet-gazdálkodás a téma, mivel itt vannak a legnagyobb tartalékok. „Az üzemben a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom átlagon felüli színvonalat ért el.”. Egy ilyen dicsérethez — nem vitás— eredményt kell felmutatni. Mivel vívták ki a kiskunhalasiak? — kérdeztük Rokolya Ferencet, aki egyszemélyben mun- iaverseny-titkár, újítási előadó és figyelemmel kíséri a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat is. — Minden évben az indítás a legfontosabb a brigádoknál. Nálunk az a szokás, hogy összeírjuk a feladatokat, és a kollektívák ■ abból választják ki a nekik megfelelőt. Ez képezi a vállalásuk alapját. Az elnyert címek azt mu-. tátják, hogy dolgozóink az országos versenyben is megállják a helyüket. Tavaly a Szánk I. számú Tankállomás Vörös Október brigádja kapott vállalati kiváló címet, a fúrási munkaterületen pedig az R—61 Zalka Máté brigád az OKGT kiváló brigádja lett. — A brigádmozgalom és a gazdasági eredmények nem említhetők egymás nélkül. — Valóban részt vállaltak az anyag- és energiatakarékossági munkában; 6 millió 802 ezer forintot takarítottak meg a fúró- iszap újrafelhasználásával, majdnem 27 millió forintot pedig azzal, hogy csökkentették a földgáz-, illetve olajszállítás veszteségét. A DH-mozgalom felmérhető eredménye tavaly 543 ezer forint volt. Sok javaslat érkezett a balesetforrások kiküszöbölésére, ezek teljes értéke fel sem mérhető. — Ezek szerint a balesetek száma is csökkent? — Mindössze kiíehe üzemi’baleset történt, ezek között súlyos, csonkolásos vagy halálos nem volt. Ez — az iparág adataival összevetve — rendkívül jó eredmény ... A brigádok az újítómozgalomban is szerepet vállalnak, tavaly 39 javaslatból 3 millió 164 ezer forintos gazdasági eredmény született. Jobban összekapcsoltuk a szocialista munkaversennyel is ezt a témát, ezenkívül jelentősen csökkentettük az elbírálás idejét. A kiskunhalasi kőolaj- és földgázipari létesítmények költsége 1,6 milliárd forint volt. Tavaly novemberre — amikorra az utolsó épület is elkészült — ez már két és félszeresen megtérült. Az átadáskor elhangzó szavak szerint ez a kőoláj- és földgázbányászok hősies helytállásának is köszönhető. A dicsérő oklevél kimondva- kimondatlanul ezért is megilleti őket. Fejszés Edit ŰJ FÖLDÉRTÉKELÉS.' Az aranykorona alkonya Természeti erőforrásaink. közül egyedül a termőföld az, amely megfelelő védelem esetén nem fogy el, sőt ésszerű használat és talajerő-visszapótlás mellett növekszik termékénysége. A nemzeti vagyon húsz százalékát kitevő termőföld minősége különösen a mezőgazdaság számára döntő jelentőségű. A szakemberek szerint természeti adottságaink nem a legkedvezőbbek. A talájtani, vízrajzi és domborzati viszonyok alapján termőföldjeinknek csak mintegy 40 százaléka minősíthető jónak. A többi, vagyis a termőterület nagyobb része erózió, defláció, ár- és belvíz, valamint különböző, hátrányos talajminőség következtében gyenge adottságú. Mivel a jövőben a korábbiaknál is fontosabb, hogy a termőföldről, a mezőgazdaság alapvető termelőeszközéről, megbízható országos értékelés, minőségi leltár álljon rendelkezésre, ezért a VII. ötéves terv időszakában új, korszerű földértékelési rendszert vezetnek be. Száztíz éve használjak Az aranykoronának tehát —, amelyet a múlt század hetvenes éveiben vezettek be — bealkonyult. Az aranykoronás földértékelés a különböző minőségű földek úgynevezett tiszta hozadékát mutatta, amit úgy állapítottak meg, hogy a múlt század második felének gazdálkodási színvonalán elérhető átlagtermés értékéből levonták a gazdálkodás rendes költségeit. Az eredményt — az akkori területi mértékegységben, kataszteri holdra vetítve — előbb forintban, később koronában határozták meg. Az ország területét — a tiszta hozadék megállapítása céljából — osztályozási egységekre (becslőjá- rásokra) osztották fel, s e területeken a földeket egyszerű érzékszervi vizsgálattal, művelési áganként, 1—8 minőségi osztályba sorolták. -A kataszteri tiszta jövedelmi fokozatokat —, amelyek az egyes minőségi osztályokba sorolt földek tiszta hozadékát mutatták — pontos számításokkal határozták meg. Az aranykoronát lényegében a bevezetése ,pta, használjuk a termőföld minőségének jellemzésére. Ám azt tudni kell, hogy e rendszert az uralkodó félfeudális-kapitalista társadalmi rend szolgálatára hozták létre. Elsődlegesen a földhasználatból eredő jövedelmek megadóztatását szolgálta, de felhasználták bizonyos , politikai célokra is. Az aranykoronás föld- értékelés a felszabadulás után sem volt nélkülözhető, mert jobb értékmérő nem állt rendelkezésre. Ezért ennek alapján került sor a juttatott földek megváltási árának kiszámítására, a terménybeadás megállapítására, a földek megadóztatására. Sőt, ma is számos gazdaságpolitikai intézkedés alapjául szolgál. Az aranykorona segítségével számítják ki a mező- gazdasági jövedelemszabályozás egyes tételeit, a termelésből kivont területek utáni térítés ösz- szegét stb. Az aranykorona-rendszer mára már elavult, korszerűtlensége különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után vált nyilvánvalóvá. Csehszlovákiában és Romániában az első világháború után, Ausztriában pedig a két világháború között szűnt meg az aranykorona-rendszer. Mivel szocialista viszonyaink között a termőföldnek megváltozott a szerepe, így az aranykorona-rendszer is megújításra szorul. Természet és közgazdaság Erre elsősorban azért van szükség, mert az aranykoronára épített gazdaságpolitikai intézkedések ma már nem mindig ott, és úgy hatnak, ahol és ahogy az szükséges lenne. Az aranykorona- értékben ugyanis elválaszthatatlanul ötvöződik a természeti tényezők és a múlt századvégi köz- gazdasági viszonyok együttes hatása. Nyilvánvaló, hogy azóta mindkét tényező alapvetően megváltozott. Az új földértékelésnek tehát reális alapul kell szolgálnia a mezőgazdasági jövedelem-szabályozáshoz — a termőhelyileg kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek támogatásához, a földadózáshoz —, és a végzett munkától függetlenül keletkező járadékszerű jövedelmek elvonásához. A mostani viszonyaink között a földértékelésnek — a jövedelmek' szabályozásán túl — számos más területen is nagy a szerepe. A mezőgazdasági termelés eredményét, a hozamok alakulását általában két tényező befolyásolja. Az egyik a hosszú távon ható és viszonylag állandó természeti tényezők, A másik a közgazdasági szabályozók hatása. Az új földértékelési rendszer ezek közül a természeti tényezőket veszi figyelembe. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy később erre ráépüljön a mezőgazdasági termelést befolyásoló és dinamikusan változó másik elem, a közgazdasági tényezők hatása is. 1985-re befejezik A természeti adottságok közül a talaj alaptermékenysége, a domborzati és az éghajlati viszonyok . együttes hatása befolyásolja leginkább a gazdálkodás eredményét. Különösen a talaj alaptermékenységének van meghatározó szerepe. Ezt a tényezőt az új rendszer — az országosan előforduló leggyengébb és legjobb termé- kenységű talajok alapján — 1-től 100-ig terjedő, úgynevezett talaj- értékszámmal fejezi ki. Mivel azonban a talaj alaptermékenységét lényegesen befolyásolhatja még a domborzati és az éghajlati viszonyok helyi alakulása is, ezért ezeket az új földértékelési rendszer korrekciós hatásként veszi figyelembe, és ezzel csökkenti az alaptermékenységet kifejező értékszámot. E művelet elvégzése után kapják meg az ún. termőhelyi értékszámot, amely ugyancsak 1-től 100-ig terjed. Az új földértékelés — a Minisztertanács döntése nyomán —1981- ben elkezdődött, s várhatóan 1985 végére befejeződik az országban. A közgazdasági értékelés kimunkálása egyelőre csak kísérleti jelleggel folyik, a kijelölt szakemberek — több alternatíva alapos vizsgálata után — 1985. április 30-ra tesznek javaslatot a közgazdasági értékelés rendszerére és módszerére. Ennek jóváhagyása után megkezdődhet a termőföld közgazdasági értékelése, majd eredményeinek összekapcsolása a természeti tényezők számbavételével. Csak ennek megtörténte után' beszélhetünk a földértékelés komplex módjáról. Cs. J. Helikopteres permetezés Tokajhegyalján megkezdődött a helikopteres növény- védelem. Más évekhez viszonyítva ezt a korai védekezést az esős időjárás tette szükségessé. Három helikopteres brigád dolgozik a területen, és a Borkombinát, valamint a szakcsoportok táblái mellett az egyéni szőlőtermelők területét is bepermetezik*. A pró Bálint egy hónapja járt ^ már az elnök nyakára; egy álló hónap óta próbálta őt meggyőzni az igazáról, de Kollár István nem engedett. A tanyákon ugyan azt mondták, az elnöknek van is mitől tartania, mert Apró Bálintnál furfangosabb, ravaszabb ember még nem született a Duna—Tisza közén, meg hogy nála nagyobb kupecet keresve sem lehetne találni, de azt is hozzátették, \hogy úgy ért a disznókhoz, mint senki Magyarországon. Márpedig kettejük győzködésé- ben a disznókról volt szó, — őszinte leszek, elnök elvtárs — fakadt ki az egyik eredménytelen vita után Apró Bálint. — Tudja, mi a maga hibája? Az, hogy nem mer nekifogni az újnak. Pedig máma csak az él meg, aki egy lépéssel a többiek előtt jár. S aki meg nem mer lépni, az sehol sincsen. Kollár István nyelt egyet. Róla mindent mondhattak a tagok, csak azt nem, hogy megrekedt ' a réginél. Hiszen hol kullogna a szövetkezet, ha ő nem kereste volna mindig azt, miből lehet több pénz. Bárki jött is eddig hozzá valami jó elgondolással, mindig a pártját fogta. Körülnézett az irodájában. A sok emléklap, oklevél miv\d-mind annak a nyoma, hogy eredményeket értek el. De ha a tagságnak ez kevés, a jőveEgy lépéssel előbbre delem is azt igazolja, hogy nejn járnak rossz úton. Apró Bálint cigarettát vett elő. Az elnököt is megkínálta, de az nem kért: türelmetlen volt. Szerette volna mielőbb abbahagyni a százszor lezárt témát, s tudta, ha rágyújtanak, az egy cigarettából kettő lesz, majd három, Is megint oda a délelőttje. Apró Bálint szívott egy mélyet a Kossuthból, majd a levegőbe fújta a füstöt. — Azt kérem csak. — kezdte ki tudja, hányadszor —, ne tegyen mást az elnök elvtárs, csak egyszerűen válaszoljon a kérdéseimre. Csak feleljen, egyetlen szóval! — De utoljára! — emelte fel az elnök a mutatóujját. — Rendben van. — No kérdezzen! — Kint volt az elnök elvtárs a legutóbbi vásáron? — Kint. — Minek volt ott a legnagyobb ára? — A választási malacnak. — És mit gondol, miért? — Mert nem volt. Mert alig volt. — No ugye! És a megelőző vásárban? — Akkor is. — No ugye! — Nekem itt ne „nőügyezzon”! Nem maga bizonygatta két évvel ezelőtt, hogy a disznóhizlalás a legjobb üzlet, hogy arra kell ráállni, mert az hozza a legnagyobb pénzt? Mit akar most egy hónap óta a választási malacokkal? — Igazam volt két éve? . — Igaza, persze. No ugye! Hát most lépni kellene egyet előre. Mert minden jó üzletnek laz az alapja, hogy egy lépéssel előbbre járjunk a többieknél. Hirtelen elnyomta a cigarettáját, és közel hajolt az elnökhöz. — Gondolkodjunk a más fejével! Mit akar mindenki? Na? » — Maga mondta: disznót hizlalni. — Na látja, elnök elvtárs! Van, aki tizenötöt bállal, van, aki húszát, van, aki ötvenet. Kinek mennyire van türelme, mersze. Bevált recept van rá. Fölpöndi- teni őket száz kilóra, aztán jöhet az Állatforgalmi. De hát a malacokat valahonnan be kell előbb szerezni. A tizenötöt, a húszat, az ötvenet. Mert nem tart mindenki anyakocákat! Kollár István ebben a \pillanatban értette meg, hogy ez az egyszerű tanyai parasztember, milyen óriási üzleti lehetőséget akar vele egy hótnap óta elfogadtatni. De jól mondta az előbb: hogy egy lépéssel előzzék meg a többieket! . Most már csak a látszat kedvéért ellenkezett. — És ki megy ki a választási malacokkal a vásárba? A főkönyvelő? Vagy én? Apró Bálint, akinél senki sem értett jobban az alkudozáshoz, megérezte, hogy nyert. De tudta, hogy most nem szabad -győztesként viselkednie. Egy-két pillanatig hallgatott, mintha a válaszon töprengene, aztán halkan felelt, de úgy, mintha már mindenben. megegyeztek volna.. Mintha az elnök csak erre az utolsó mondatára lett volna kíváncsi. — Azt csak bízzák rám, a vásárt. Én nem szégyellem, ha oda kell állrü. Aztán hamiskásan hozzátette, — De ha például hirdetnénk az újságban, vagy netán a televízióban ... Hogy garantált választási malacok kaphatók ... Érti, elnök elvtárs? Mert nem baj az, ha egy szövetkezet egy lépéssel elébe megy a dolgoknak. Igaz? Tóth Tibor AZ UNIVER ÁFÉSZ KECSKEMÉT 1984, július 4. napjától, 1989 június 30. napjáig terjedő időre szerződéses iízémeltetésre átadja az alábbi egységeit: 2. sz. italbolt IV. o. 49. sz. vegyesbolt 114. sz. húsbolt 205. sz. húsbolt 223. sz. húsbolt s I i Kecskemét, Matkoi ut 8. Kecskemét, Katonatelep, Zsig- mond Ferenc u. Kerekegyháza, Lenin tér 3. Lakitelek, Petőfi u. 1. Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 17. A pályázatokat 1984 június 23-ig kell benyújtani a szövetkezet központjába (Kecskemét, Katona József tér 18. Igazgatási és Ellenőrzési Főosztály). Á versenytárgyalás időpontja: 1984. július 3. de. 9 óra Kecskemét, Katona József tér 18. (MÉSZÖV-székház) alagsori tanácsterem. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet Igazgatási és Ellenőrzési Főosztálya ad (Kecskemét, Katona József tér 18. fsz. 1—2.) 1133
