Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
4 © PETŐFI NÉPE ® 1984. június 6. / t ÚJÍTÁS TISZAALPÁRON Növényvédelem olcsóbban A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet a nagy dohánytermelő gazdaságok közé ' tartozik. Az idén is 190 hektárra ültették ki a palántát. Minden évben nagy gondot okozott a növényvédelem. A lelkiismeretes munka ellenére is jelentős volt a mocskospajor és a drótféreg által okozott kár. Ügy tűnik, most a kártevők ellen sikerült megtalálni a megfelelő -megoldást. Új technológiával végzik a talajfertőtlenítést, mégpedig olyan/ berendezéssel, amelyet maguk tervezték és készítettek. / ötvös László növényvédő szakmérnök, az elmúlt évek növény- védelmi gondjairól és a kísérletekről a következőket mondotta: _ A korábbi években mi is a szokásos módszerrel végeztük a talajfertőtlenítést. Tehát Lajta vetőgéppel, leszerelt csoroszlyák- "Tcal teljes felületen juttattuk talajba a vegyszert. Ez a védekezés nem elég hatásos a talajlakó kártevők ellen, mert nem kont- centrálódik a hatóanyag közvetlenül a palánta gyökérzeténél, éppen ezért jelentős volt a féreg- rágás, s emiatt a palánták elpusztultak, csökkent a hektáronkénti tőállomány. A termés is kevesebb lett. Tavaly közvetlenül palántázás után sor mellé szórtuk, „vetettük” a vegyszert, de ez sem hozta meg a kívánt eredményt. — Az idén hogyan védekeznek a féregrágás ellen? — Meg kellett oldanunk, hogy a palánta és a vegyszer egyszerre kerüljön a talajba. Továbbá olyan növényvédő szert kerestünk, amely egészségügyi szempontból nem zárja ki ezt a lehetőséget. Fontos volt az is, hogy ® Házilag szerelték a traktorra a hordót, unclyből a palántázáskor a vegyszert a gyökerekhez juttatják. a költségek ne emelkedjenek, sőt csökkenjenek. Dr. Takács Andrásnak, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növényvédelmi, állattani tanszéke tanárának javaslatára alkalmazunk most egy vízben oldódó vegyszert. Ennek kiszórásához nem felelnek meg a már említett vető- gépek, új technikai megoldást kerestek. Kapus Imre mezőgazda- sági gépészmérnök, a tsz műszaki főágazatvezetője készítette el a berendezés tervejt, és a gépműhely ügyes szakemberei megcsinálták. — A feladatunk az volt — mondotta Kapus Imre —, hogy készítsünk olyan adagoló berendezést, amely a traktor haladási sebességével arányosan, fokozat- menetben, közvetlenül a palántá- zó gép által nyitott barázdába juttatja a folyékony növényvédő szert. Nagyrészt használaton kívüli alkatrészek felhasználásával elkészült a prototípus. Kipróbá- ' lása után, a javítóüzem dolgozóiból alakult Agrotechnika vgmk vállalta, hogy a további három palántázó gépre felszerelik ^ az adagolórendszert. A palántázá- si időszak kezdetére tehát megteremtettük a technikai feltételeiket. — Mit várnak az új módszertől? — Tökéletes növényvédelmet — vette át a szót Ötvös László. — A hatóanyagot más növények esetében már sikerrel alkalmazták, a dohánynál is hasonlót várunk. Ez ugyanis fölszívódik és védetté teszi a palántát a rágó kártevők ellen. — Tapasztalják-e már, hogy nem volt hiábavaló az igyekezetük? — Bár még nagyon kevés idő telt el, de néhány előnyét észleltük. A kiültetett tőállomány csakneim hiánytalanul megeredt. Féregrágás nyomai,ugyan láthatók a dohánypalánta talajban levő szárrészén, de olyan kismértékű, hogy. ez nem hátráltatja' a növényt fejlődésében. A másik: a vegyszerrel együtt kijuttatott víz beiszapolja a növény gyökérzetét, és a megeredéshez is hozzásegíti. Ezt tapasztaltuk a palántázás kezdetén, amikor még a talaj nagyon száraz volt. A^ költségmegtakarítás is jelentős, de mértékét még nem ismerjük. ' 1 Sz. M. . TÖBB MINT NYOLCVANMILLIÓ FORINT Támogatás a tehéntartóknak A kisgazdaságok sokféle támogatást kapnak az államtól. Jlnnek egyik formája az a segítség, amelyet a tehéntartóknak juttatnak. Eszerint akik egy évre szóló megállapodást kötnek a tanáccsal a tehéntartásra, az el'ső jószág után 2500, minden további után 6000 forintot kapnak anyagi juttatásként, amelyet utólag fizetnek ki számukra. A vemhes üszőket tartók négy évre köthetnek szerződést, az ' első jószágért 10 ezer, a következőkért darabonként 24 ezer forint jár, ezt i| pénzt a szerződéskötés után rövid időn beiül megkapják. A kifizetéseket azelőtt a megyei takarmányozási' és állattenyésztési felügyelőségek bonyolították, az ágazat irányításának átszervezése — 1983. január í. — óta pedig a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások végzik.' Az ezzel, kapcsolatos/ tapasztalatokról kértünk információt dr. Takács Alberttól, a megyei állomás gazdasági igazgatóhelyettesétől. — A támogatási rendszer célja^ hogy aj háztáji tehénállomány csökkenését megakadályozza, illetve mérsékelje.' A statisztika viszont azt bizonyítja, hogy ennek ellenére évről évre kevesebb a tehéntartó gazda. Kétségtelen, hogy a jószágtartás sok vesződ- séggel jár és ma már a fiatalabb generáció kevésbé,foglalkozik ezzel a munkaigényes állatfajjal. A csökkenés miatt évről évre kevesebb a támogatásra fordított ösz- szeg. Míg 1982-ben 83 millió 700 ezer, tavaly 81 millió 734 ezer forintot utaltunk ki. Az idén az el-( ső negyedév továbbra is, tükrözi az említett tendenciát. Ha a megye, teljes háztáji állományát nézem,, akkor, négy közül három -tehénre kértek a gazdák támogatást. Arra a kérdésre, hogy találkoztak-e szabálytalanságokkal, így válaszolt: — Akadnak néhánvan, akik nem tartják be a szerződéses előírásokat. A nég^r évre szóló még-, állapodásoknál jelezni kell a gaz- dáknak, ha elhullik, kényszervágásra vagy értékesítésre kerül ia rjószág. Ezt néha elmulasztják. Megjegyzem, ha a tehérrtartó egy éven belül ugyancsak vemhes I üszővel pótolja az állományt, nem bontja fel a szerződést a- tanács, így a gazda nem veszti el jogosultságát a támogatásra. Tavaly és az idén eddig csaknem 400 szabálytalansággal találkoztunk, és összesen 3 és fél millió forint visszafizetésére . köteleztük az érintetteket. Állomásunk igyekszik szervezetté tenni a szerződés betartásának ellenőrzését. A tanácsok is törekednek anra, hogy a spekulánsokat — ilyenek mindig akadnak — leleplezzék. A .kartonok azt bizonyítják, hogy a megyében — főleg a tanyavilágban, s különösen Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskun- majsa, Lajosmizse határában élnek szép számmal olyan gazdálkodók, akiknek szenvedélye a jószágtartás. A megye déli részén szintén sokan, foglalkoznak te- héntaírtáissal. Banász Péter máté- tel-ki gazda, aki jelenleg is 27 tehenet tart, és igénybe veszi az állami támogatást, már évek óta előikelő helyezésit ér el az országos tejtermelési versenyben. K. S. \ magas tápértékű, — szervezetünk számára nélkülözhetetlen vitaminokat tartalmazó — halkonzervekből percek alatt ízletes szendvicset készíthet CSALÁDJA ÉS VENDÉGEI SZÁMÁRA SZARDÍNIA Csárdás natúr Beograd natúr Galeb natúr 125 g 17—, Ft. 125 g 17—, Ft. 125 g 17—, Ft. OLAJOSHAL Stavrida natúr ‘Stavrida paradicsomos Stavrida picant Stavrida natúr Szardínia olajoshal 205 g 205 g 205 g 250 g 12.50— , Ft 10.00— , Ft 12.50— , Ft 16.00— , Ft 250 g 17.00—, Ft RECEPT AJÁNLATUNK: Egy doboz olajoshalat villával jól összetörünk, hozzákeverjük két főtt tojássárgáját és egy tejbe áztatott zsemlét. Hozzáadjuk a kockára vágott tojásfehérjét, és egy kávéskanál mustárt, meg 4—5 kanál tejfölt. Pirított kenyérre kenve igen finom. 1037 13^1 SAJTÖPOSTA ^ Az egyik korábbi Sajtópoata rovatunkban írtuk meg, hogy a ttassi Dózsa Tsz, gépjavító műhelyének dolgozói hosszabb ideje hiába panaszolják:' csak a túlságosan mlagas — összesen 2700 órás — évi kötelező munkateljesítésen felüli túlóráért kapnak plusz díjazást. Ezzel kapcsolatosan hív atkoztunk a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú — idén január óta hatályos — rendeletére, mely leszögezi,- a mezőgazdasági termelő- és szak- szövetkezetekben foglalkoztatottak munkaideje a túlórákkal együtt legfeljebb évi 2500 óra lehet. Ennél magasabb, maximum 3000 óráig terjedő munkaidőről csakis a fontos termelési feladatok maradéktalan teljesítése céljából határozhat a vezetőség természetesén az érdekelt ■ munkavállalókkal ; egyetértésben. írásunk nyomán a tassi pózsa Termelőszövetkezet elnökiétől, Kovács Lászlótól kaptunk kiegészítő tájékoztatást. Ebből a következők derültek ki: A gazdaságban tavaly igen sok volt a túlóra-felhasználás, s ezt ■a pénzügyi stabilitásra is kedvezőtlenül ható gyakorlatot szüntette meg a vezetőség 1983. decemberében, a 166',1983. számú határozatával. Ez módosította a munkaügyi szabályzatot, olyképpen, hogy az alaptevéEgyf-elől örömmel tölt el bennünket, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok zömében állatokat tenyésztenek, hizlalnak, .másrészt aggodalommal figyeljük, mennyi nézeteltérés, sőt — a hatóság, elé kerülő — Vita előidézője ez a hasznos tevékenység. Mármint ott, ahol a tulajdonos fittyet hány az állattár'táá1 legelemibb szabályaira is. Valami’ efféle tükröződik a Kecskemét, Kőszeg u. 5. szám alatt lakó Balta József lapunkhoz küldött soraiból is. Tizenkét éve bérelem az Alsó- széktón llevő több mint ezer négyszögölnyi szőlőterületet, melynek terméséből 1származó* jövedelem kiegészíti a kevéske nyugdíjamat. A forintjaimat sok és nehéz munkával ^szerzem, de nem emiatt emelek \most szót, hanem azért, mert a szomszédságomban folytatott állathizlalás egyre elviselhetetlenebb következményekkel jár. A szinte nagyüzemi méretű hizlaláshoz ugyanis kissé primitívek az ottani körülmények. Nincs zárt tárolója a hígtrágyának, \ami a környékbeli fölkenységet folytatók 2700, a melléktevékenységet . végzők 25Ö0 órát kpltelesek évenite teljesíteni. A havi munkaidőn túli foglalkoztatást pedig túlóraként kell elszámolni, s ez utóbbi a munkahelyi vezetők hatásköre lett. A javítóműhely a havi mun- ■hafdőrend alapján azonban csak összegen 2577 órát használt fel, amely módosítás belekerült a munkaügyi szabályzatba. De még ez a tény sem-nyugtatta meg a dolgozókat, lakik kezdeményezték a teljesítménydíjas elszámolási módra való áttérést, amire lehetőség is nyílott. A vezetőség a munkaidő megállapításánál a dolgozók érdekét vette figyelembe, és nem sértett jogszabályt — közli az elnök, , és igaza van, hiszen akkor, december közepén e testület a kizárólagos döntési jogával élt. S' hogy mennyire változó az életünk, bizonyság rá, hogy _ _alig pár nappal későbbi keltezésű, a már említett MÉM-rendelet, mely új feltételként hangsúlyozza, hogy az évi • 2500 órás kereten túli munkaidő-teljesítést csak a "dolgozók egyetértésével lehet szabályba foglalni. Ha ez utóbbira már decemberben is felfigyelhet a vezetőség, talán a szóban forgó díjrendszer egyszeri korrigálására sem lett volna szükség... dekre jut, ahonnan állandóan árad az orrfacsaró bűz. Elgondolható; mekkora itt a légyinvázió. Aztán megtörténik, hogy az 1elpusztult állat teteme napokig elföldeletlen. A rothadó test szaga ellen legfeljebb a gázálarc tnyújtana védelmet. És minderre csak ráadás, hogy a több. száz sertésből néhány behatolt 0 biriokóiríta'^- az Utóbbi két év alatt ösézésénMyóle alkalommal —, ahol 'sok ezer forint kárt 1okozott. Ennek megtérítésére ma is várok. Voltam már e panaszommal a tanácsnál, a rendőrségent s másutt is, de még a kérdésem is megválaszolatlan: óhatatlanul kiszolgáltatott-e az állattartó .szomszédja? * * * A kecskeméti állattartást tanácsi rendelet szabályozza, az ilyen munkát végzők egyéb feladatait pedig a közegészségügyi előírások rögzítik. Érthetetlen, hogy az ebben foglaltak megvalósítását miért nem kérik számon az illetékesek olvasónk szomszédjától, "'akinek egyébként aligha van joga ahhoz, hogy .mások sérelmére cselekedjék. . CIKKÜNK NYOMÁN Van tanulság A május 23—i Saátoposta rovatunkban a kecskeméti Fekete •' Gálbounó esetét ismertettük. Olvasóink egy évig tartó utáoadárás, várakozás „eredményeként” érthette el, hogy korszerűsített fürdószohájálban felszereljék a villanybojlert és a hozzá való órát. Ez utóbbira akikor került sor, amikor a tulajdonosok nem is tartózkodtak a lakásban. Ügy tűnik, a szerelőknek sdetiíl-ük kellett... — zártaik e mondattal a sorokat. I Cikkünkre a minap válaszolt a DE- MASZ kecskeméti kirendeltségének vezetője, Meleg László, aki többi között ezeket irta:-A kivitelezés zömét (eletkro- mos kábel cseréjt és a vízmelegítő felszerelése) az ÉPSZISZ végezte, amint az órához szükséges „tervrajz” elkészítését is. Csak ez utóbbit kissé megkésve. Vállalatunk idén február végén értesült hivatalosan arról, hogy a szövetkezet befejezte munkáját az említett fogyasztónál. Azt követően intézkedtünk a bekapcsolási díj kifizetésé, illetve a szerződés megkötése érdekében. Mindez április 11-én megtörtént, amikor — tekintettel a nem kielégítő munkaerő-ellátottságunkra — még nem közölhettük a bekapcsolás konkrét idejét. Szerelőnk április végén és május elején már megkísérelte a bejutást, de senkit sem talált otthon, azon a bizonyos május 14-i hétfőn viszont erősebben nyitotta ki a kaput, mely kinyílt, s — bár Olvasatuk valóban nem tartózkodott a lakásban — a feladatának eleget tett a szomszédasszony asszisztálása mellett. Az esetnek van tanulsága: az említett szövetkezeti kivitelező máskor remélhetőleg - idejében teljesíti az úgynevezett papírmunkát is, mi pedig figyelmeztettük a 1szerelőnket, hogy ezentúl előzetes értesítésre keresse fel a fogyasztót, s a jelenlétében végezzen órabekapcsolást! ÜZENJÜK Ladányi Józsefnének, Kunadacsra: Minthogy ön a férje halálakor még nem töltötte be az 55. életévét, illetve csupán egy árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodott, az elhunyt után csak egyetlen esztendeig, illette meg az özvegyi nyugdíj. Ha azonitfan most olyan, helyzetben van, hogy nagykorú gyermeke továbbra is állandó felügyeletet igényel — mert tartós betegsége folytan képtelen az önálló cselekvésire —, s az árva-ellátási összegnél több jövedelme nincs, áfakor rászórnia az áldandó szociális segélyre. Az ezzel kapcsolatos írásbeli kérelmét juttassa el a helyi tanács szakigazgatási szervéhez, amely az úgynevezett környezettanulmány lefolytatása után dönthet a megélhetéséhez szükséges pénz rendszeres folyósításáról. Sz. M.-nek, Jánoshalmára: Az állalmipolgárra mindenkor a konkrét körülményei, feltételei alapján ró adókötelezettséget a hatosáig. Az erőgép és ló esetéiben például nemcsak azt kefll figyelembe venni, hány darabról van szó, hanem, hogy salját célú, vagy bérfuivarozásra használja-e az eszközt, az áll'aitot. Hiányos közlése nem alkalmas- árra, hogy segítségével kiderítsük, helyes-e az az összeg, mélyet 'kivetették önre. A részleteket a helyi tanácsnál ismerik, szíveskedjék oda fordulni felvilágosításért, intézkedésért. LEVELEKBŐL RÖVIDEN Kiszolgáltatott-e az állattartó szomszédja? □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mm A vaskúti szemétszállí tásról Vask;: tor. lakik Szitás József, aki szerint újra és újra vita támad a községbeliek között a szeméttel kapcsolatos helyi rendelkezésről, melynek értelmében a szállítást nem 'igénylőknek is mindig fizetniük kell a szállítási díjat. Olvasónk úgy véli — mások nevében —, bár nélkülözhetetlen ez a szolgáltatás, de a költségeivel mégsem szabadna megterhelni kivétel nélkül minden családot. „Vagy helytelen az álláspontom?” — kérdezi. A közérdekű ügyben megkerestük a vaskúti tanácselnököt, aki az alábbiakról tájékoztatott: A 4 ezérnél nagyobb lélekszámú településen régóta gond a szemét szervezett elszállításának a hiánya. Emiatt annyira elszaporodtak az illegális lerakóhelyek, hogy azok már nemcsak esztétikailag váltak megengedhetetlenné, de közegészségügyi okokból is. "Valamiféle megoldást mind többen sürgettek, 1 a lakossági ^rumokon ez volt az ismételt téma az utóbbi időben. A településtisztasággal, illetve a szervezett szemétszállítással ösz- szefüggp intézkedések költsége megközelíti a fél millió, f of intőt, arpire a fejlesztési alap jelentett fedezetet. A tanácsi testület, viszont indokoltnak találta, hogy ,a folyámatos fuvarozás pénzügyileg is stabil'legyen, ezért úgy határozott az 1982. végén elfogadott rendeletében: a szolgáltatás ,hávi részletezésű'díját fizetnie kell annak á háztulajdonosnak is. aki egyáltalán nem rendel- meg ilyen szállítást, de van konyhája, szobája. , f A tanácselnöktől ugyan arról értesültünk, hogy a több mint egyéves tapasztalat igen kedvező, hiszen a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen tisztábbak, render zettebbek a házak menti közterületek, mégsem hallgathatjuk el véleményünket: az általános díjfizetési kötelezettségnél igazságosabb . lenne az igénybe vett szolgáltatás utáni térítés. Ez utóbbi ráadásul összhangban volna a Polgári .Törvénykönyv előírásaival is ... Miért van zárva a fürdő Solton? Solti lakosok fordultak lapunkhoz, tudtunkra adva, hogy nagyon elhanyagolt a község központjában levő fürdő környéke, ahol már-már méternyi -magas a gaz. De még ennél is szembetűnőbb: semmi jele a létesítmény közeli megnyitásának. Sőt, olyan hír járja: a nyugállományba vonult kezelőnek máig sincs utóda, így aztán egész nyáron bezárva maradnak a bejárati ajtók,, A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat kalocsai üzemmérnökségétől a következő felvilágosítást kaptuk: A solti fürdő — tisztasági célra felszerelt kádakkal,'Strandrészleggel és ‘öltözőkkel— igen régi épít-' mény. Szintúgy, a mélyfúrású, kútja, melynek vízhozamával rriár a korábbi években is gondok voj- ;tak. Legutóbb szinte teljesen felmondta a szolgálatot a berendezés: vagyis az elapadás következtében kellett a fürdőt bezárni, s nem azért, mert a kezelő nyugdíjas lett. Az üzemmérnökség (tehát a fenntartó) nemrégen konzultált a helyi tanáccsal a fürdő sorsáról, ám a hatóság mém tudott kérni, javasolni ésszerű technikai intézkedést. a szükséges pénzügyi keret híján. Marad tehat a vállalati terv, miszerint körülbelül 50—100 ezer forint ráfordítással megkí- , sérlik a lehetetlent, vagyis megtisztítani a kutat, ezáltal „megcsapolni” a még esetleges tartalékát. Ha ez sikerrel jár, sor kerül kisebb felújítási munkára is. rhajd azt követően újra fogadhatja^ az alkalmanként 100—150 látogatóját, a fürdő. Amennyiben a remény nem válik valóra, egyetlen kiút a/ helyzetből új kút létesítése, amihez'a vízmű sem biztosíthat jelenleg költségfedezetet. Hogy mit tanácsplhatunk ezek után a fürdőzni vágyó Soltiaknak? Legfeljebb annyit, ruccanjanak át (autóval, motorral stb/) a szomszédos helységekbe — pl-: Dunaiöld- , várra —, ahol megmártózhatnak a vízben. És higgyenek benne, ha- í sonló célból egyszer náluk is tiszteletüket tehetik | azok, akik között most vendégeskednek! Bár előfordulhat, mire elkészül az uj kút, a fürdő válik használhatatlanná. , / Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. • Telefon: 20-111. Csak a dolgozók egyetértésével...
