Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
1984. június 6. m PETŐFI NEPE • 3 Pénteken délelőtt 10 órakor rendelték el a polgári védelmi gyakorlat megkezdését a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Kapkodás nélkül, a mai szóhasználattal, „olajozottan” alakult meg a polgári védelmi törzs, s hozta meg a feltételezett veszélyhelyzet elhárítására, a munka továbbfolytatására, a termelés folyamatos biztosítására szükséges intézkedéseit. A törzsvezetési gyakorlat — amely tulajdoniképpen három hónaip teendőit sűrítette össze — egy napig tartott, Ennek során a törzs, a szakágak parancsnokai a kialakult, de dinamikusan változó Ihelyzetnek • megfelelően vontak le a kapott adatokból pontos következtetéseket) S alakították ki a gazdaság különböző ágazatainak mindennapi munkáját, illetve polgári védelmi feladatait. A távollevő igazgató helyett Oravecz Béla igazgatóhelyettes látta el a parancsnoki teendőkét, s hogy milyen jól, arra bizonyságul álljon itt dr. Németh József, a MÉM polgári védelem törzspa- ranesnokának értékelése: „A törzsvezetési gyakorlat végrehajtását kiválónak minősítem.” Igaz, ebben ugyancsak kiválót nyújtott Fefenczi Gyula igazgatóhelyettes, törzsparancsnok és a szolgálati, ágak vezetői, a gazdaság szakemberei. , Nem véletlehül, szombatra tervezték az „igazi” veszélyhelyzet gyakorlati tennivalóit. Amikor elrendelték a gyakorlat végrehajtását, már tudták: a csapadékos időjárás miatt alaposan megkésett a szénabetakarítás, s ez a V Az egészségügyiek sérültet látnak el. A komplex polgári védelmi gyakorlatot megtekintette dr. Pataki Iván, a polgári védelem országos parancsnokság osztályvezetője, aki a gyakorlatvezető kiváló értékelését tolmácsolta a beosztottaknak. Ami még ide kívánkozik: a\gazdaság szakvezetése a feltételezett rendkívüli helyzetre dolgozott ki intézkedéseket, amelyeknek végrehajtását, népgazdasági hasznát éppen a gyakorlat bizonyította. Gémes Gábor • Gyors és szakszerű a tűzfészkek oltása. gazdaság állattenyésztésében gondót jelentett. Miután a „rendkívüli állapot” megköveteli a gyorsított ütemet, erre a napra összpontosították a munkagépeket a növénytermesztési főágazatnál, és mintegy 100 .hektáron takarították be a lekaszált szénát. Ezzel 100 ezer forintnyi összeggel csökkentették a kiadásokat. A mezőgazdaság tűzveszélyes ágazat, fontos az emberek, 'az értékek mentése. A gazdaság polgári védelmi törzse joggal feltételezte egy mezőgazdasági tűz fel- lobbanását azzal az elgondolással, hogy megbizonyosodjék a vállalati tűzoltók felkészüléséről. (Néhány évvel ezelőtt súlyos tűz pusztított a gazdaságban.) Az imitált tűzfészkek eloltását nemcsak gyorsan, de ötletesen pldot- ták meg, ugyanis a gazdaság tartálykocsijaira szerelt kismotorfecskendők szállították az oltóvizet. Senki sem gondolná, mennyire nem mindegy a sugármentesítés gyakorlása békés ’ körülmények között. Ezt a következő példa, illetve a gyakorlat bizonyította. Az Öalmáson levő sertésfiaztató telepen — ahol a járvány veszély megelőzése miatt egyébként is szükséges a fertőtlenítés — ezt a feladatot oldották meg. Az állat- védelmi század beosztottai sugár- fertőzést feltételezve, védőruhá- ba-öltözve elvégezték a fertőtlenítést. Ennek során gyakorolták a polgári védelmi teendőiket, de hasznos munkát is végeztek, 10— 15 ezer forintot takarítottak meg. A központi sertéstelepen egy 600 vagonos tárolótér építkezésén gyakorolták a műszaki mentőszolgálat beosztottai a „romok” eltakarítását, helyesebben a nehéz vasszerkezetek ^pendberakását, illetve az egészségügyiek a sérültek ellátását. A rendcsinálásban — mert erről volt szó 1— munkát kaptak a daruk és a dózerok is. Az imitált sérüléseket gyorsan, és szakszerűen kötözték be az egészségügyiek. Polgári védelmi gyakorlat — gazdasági haszonnal A legtisztább ember Az Alföld- kutatás új eredményei Békéscsabán megjelent az „Alföldi tanulmányok” legújabb kötete, amely már a nyolcadik, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete alföldi csoportjának legfrissebb dolgozatait közzétevő évkönyv-sorozatban. Az Alföld-kutatással foglalkozó földrajztudósok új kutatási eredményeiről hírt adó kötetben a szakemberek és az érdeklődők ezúP tál tizennégy tanulmányt találnak. Az „Alföldi tanulmányok^ 8. kötetében félezer év földrengéseinek elemzésétől Debrecen forgalmának, úthálózatának vizsgálatáig egész sor izgalmas, a közvéleményt is érdeklő kérdéssel | foglalkoznak a dolgozatok szerzői. Különösen figyelemre méltó Tóth Józsefnek a településnagyság és a népesedés közötti kapcsolatot értékelő munkája, amely végkövetkeztetésben felhívja a figyelmet az Alföld talán legjellegzetesebb településeire, a tíz—húszezer lakosú kisvá- rosok-óriásfalvak fejlesztésének fontosságára. A kötetben egyebek közt tanulmány olvasható még a tanyák fejlődéséről, a bodrogközi falvak népesség- megtartó képességének változásairól, s egy újabb dolgozati a kisvárosoknak a településhálózatban betöltött szerepéről. A békéscsabai Városi Tanács álfal kiadott kötet ezerötszáz példányban látott napvilágot. A múlt héten összevont szervezetünk vezetője gyűlést hívott egybe a lakótelep tisztaságával kapcsolatban. A gyűlést a tisztiorvos riasztó szavai nyitották meg, aki beszéde végén dörge-% delmes felhívást intézett hozzánk, melyben fokozottabb éberségre és kompromisszumokat nem ismerő cselekvésre biztatott bennünket. — Mindent megteszünk, amit kell, de -semmi sem segít, ked- • vés doktor úr — szólalt meg a nyugdíjasok nevében Delev. — Ön is láthatja, hiába zárják be sorra az intézményeket, hiába bírságolják meg a lakóbizottságokat és magukat a lakókat,. az emberek továbbra is szernetel- nek, ahogy csak tudnak! Gonosz világban élünk!... —, Nekem van egy ötletem — vette át a szót szervezetünk ‘vezetője. — Lehet, hogy naivnak tűnik az önök szemében, de úgy vélem, változtatni kell a taktikánkon. Bírságolás helyett, jutal- . mázzunk! Az egybegyűltek összenéztek. — Rögtön megmagyarázom — folytatta vezetőnk, miután észrevette 1 az általános hitetlenkedést. — Valamennyien tudjuft, milyen csodákat művel az j anyagi ösztönzés, ezért azt javaslom: mindenkit, aki betartja a közegészségügyi • előírásokat, ré- .. szesítsünk pénzjutalomban, és adományozzuk neki „A legtisztább ember" kitüntető oklevelet! — Kolosszális! Korszakalkotó! |— kiáltott fel Szumerova, szervezetünk aktivistája. — Jól van, próbáljuk ! hát meg ... mondta a tisztiorvos is, és mivelI közeledett a vacsoraidő, mindnyájan igennel szavaztunk, és a gyűlést bezártuk. | Mindez pénteken történt. A következő hét keddjén az útkereszteződések minden sarkára edy-egy világossárga szemetesládái helyeztek el, Pesev, az elnök, Szumeröva és Delev, az erre a célra kijelölt Jrizpttság tagjai pedig egy vén akác mögé bújtak, és figyelni kezdték a járókelők magatartását. A pénzjutalom és „A legtisztább ember” kitüntető oklevél Pesev táskájában lapult, türelmetlenül várva, hogy megjelenjen az ismeretlen honpolgár. Eltelt egy óra, éltéit kettő, hiába. „A legtisztább ember” azonban, akit a bizottság már oly türelmetlenül várt, még mindig nem tűnt fel. De éppen akkor, amikor már indulni akartak, az egyik szemetesláda előtt megállt egy jól megtermett férfi, kivett a zsebéből egy papírdarabot, összegyűrte, és a ládába dobta. Még vissza sem húzta a kezét, a bizottság tagjai máris körülvették. A férfi ki akarta venni a papírt, de amikor látta, hogy nem sikerülhet, elkezdett rohanni az egyik mellékutcában. A. bizottság tagjai azonban rögtön utána vetették magukat. Néhány perc múlva már meg is állították a férfit. — Micsoda viselkedés 1 ez, uram? Annyit vártunk magára, maga meg elszalad előlünk? Mi oka van rá? — fogta meg a vállát Delev, az elnök pedig kinyitotta a táskáját, és elővette a jutalmat az oklevéllel együtt. — Most pedig elő — amit meg- érdemel! ön az első becsületes állampolgár, aki teljesen megérdemelten ... — kezdett rá ünnepélyes hangon Pesev, a férfi azonban, miközben zsebre dugta a borítékot és az oklevelet, félbeszakította: — Nézzék csak! Nem tudom; mi ez a koholmány, amit a kezembe nyomtak, de most már értem, hogy csakis a magúk embere lehetett, bár az, amit a ládába dobtam, csak piszkozat volt, melyben alaposan beolvastam neki. A piszkozat alapján irt levélben viszont úgy befű- töttem neki, hogy egész életében emlékezni foa rám! RADI ILARIONOV Fordította: Adamecz Kálmán SZOMBATON "If « ...Ms* H+'t. J unialisf a csalánosi parkerdőben Nagyszabású rendezvény J színhelye lesz" a Kecskeméthez J közeli csalánosi parkerdő I szombaton, június 9-én. A Du- , na—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, nyolc más kecskeméti gyárral és vállalattal j együtt, ismét itt rendezi meg p*—az építők napja alkalmából — a hagyományos juniálist.- A dolgozók ezreit várják az egész napos programra, amelyet délelőtt féj 19-kor nyitnak nusg. Először ismert és népszerűi' művészek . , a közönséget. A továbbiakban pa MÁV Tamburici együttese, több néptánc és citerazenekar ad műsort. Szerepelnek a kecskeméti Garabonciások is. Lesz modellező' bemutató, rögbi- mérkőzés, tánczenei műsor, a syerekak pedig játékos Vetélkedőkön szórakozhatnak. JURMALÁTÓL A KAUKÁZUSIG Bővülő magyar—szovjet idegenforgalom Minden eddiginél több és,.színesebb program várj"a azokat, akik az idén a Szovjetunióban töltik szabadságukat. A szovjet utazási iroda, az Intourist, valamint hazai partnerei, az IBUSZ, a Cooptourist, a Volántourist, a Budapest Tourist, az Express és a MALÉV Airtours igyekeztek olyan programokat összeállítani, amelyek a korábbiaknál jobban igazodnak a magyar turisták igényeihez. Bekapcsoltak olyan érdekes, az eddigi turistaútvonalak által nem érintett tájakat, városokat is, amelyek különleges élményeket ígérnek az érdeklődőknek. Az elmúlt években nem minden jelentkezőnek jutott hely a közkedvelt szovjetünióbeli tu- ristautakrá. Az idén kedvező változás tapasztalható: jóval többen válthatják meg részvételi jegyüket, mint korábban. Az új programok közül említésre méltó a Balti-tenger partján levő Jurma- lába szervezett 14 napos üdülés. Ugyancsak új, a Kaukázus szívében levő Szevan-tó melletti 14 napos üdülőprogram, amelyet májustól szeptemberig ajánlanak. Üjfajta üdülési forma az úgynevezett 1+1-es program. Ennek keretében a résztvevők egy hétig Szocsiban üdülnek, egy hétig pedig a kaukázusi hegyekben tesznek körutazást. Emellett számtalan városnéző túra, körutazás, tengerparti üdülőprogram és több hajóút közül választhatnak ,az érdeklődők. Gazdag kínálatot állítottak ösz- sze az elő- és utószezonra is. Az utazási kedv növelésére a korábbiaknál jóval nagyobb kedvezményt nyújtanak a turistáknak. Különösen kedvező helyzetiben vannak a diákcsoportok, amelyek jóformán egész évben az átlagosnál nagyobb kedvezménnyel utazhatnak a Szovjetunióba. Egyre nő az érdeklődés a Szovjetunióban is hazánk iránt. Az év valamennyi részében érkeznek hozzánk szovjet csoportok; nemcsak az amúgy is túlzsúfolt nyári időszakban, s az ország szinte valamennyi vidékére ellátogatnak. .Az év első négy hónapjában mintegy 20 ezer turista kereste feT Magyarországot a Szovjetunióból, 22 százalékkal többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Veszélyeztetett fiatalok Magyarországon hozzávetőlegesen 130 ezer gyermeket lehet veszélyeztetettnek minősíteni. Ebbe a kategóriába beletartoznak a sanyarúbb körülmények között élők, azok, akiknek sorsa bizonytalan, attól függően, hogy éppen milyen kedvük van a szüleiknek, s ide lehet sorolni a nevelő- otthonok lakóit is. Azok az intézmények, amelyeknek kötelességük a' veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozni, nem mindig állnak hivatásuk magaslatán. A gyámhatóságok államigazgatási egységenként működve megelőző és hatósági feladatokat látnak el, míg a gyermek- és if júságvédő intézetek az állami gondoskodás intézményrendszerét jelentik. A száznegyvennyolc nevelőintézet nagyobbik része építészetileg sem felel meg céljának, hiszen főként régi kastélyokban, egykori középületekben vannak. Ahol megfelelőnek tűnik az elhelyezés, sokszor ott sem sikerül felkészíteni a lakókat az életre. Még az újabb épületeket is úgy alakították ki, hogy a gyermekek strandpapucsban és rövidnadrágban elérjenek mindent. Együtt van az otthon, az iskola, a napközi. Így aztán nem is lehet csodálkozni, hogy a kenyeret csak szeletben ismerik. Addig nincs is baj, amíg ebben a zárt közösségben léteznek. Ám annál elszomorítóbb a helyzet, amikor nagykorúságuk elérésekor kikerülnek a megszokott falak közül. A tények tisztánlátásához hozzátartozik, hogy a 32 ezer állami gondozott közül mindösz- sze 5 százalék az árva, és 20 százalék az elhagyott. A többinek nem itt lenné a helye ... A nevelőotthonok problémája csak az egyik oldalát jelenti az ifjúságivédelem megoldásra váró feladatainak. Magyarországon ma a megkötött házasságok 40 százalékát még ugyanabban az évben fel is bontják. S az esetek ’legnagyobb részében már útban van a gyermek, vagy meg is született. Nem csökken, sőt nő azoknak a száma, akik szülés után egyszerűen ottfeleijtik (!) gyermeküket, vagy később alig törődnek a sorsával. Majd megkezdődik a harc: kinél legyen az utód? Ha megvan a döntés, akkor pedig a láthatás miatt folyik ádáz küzdelem. Tény az is, hogy a gyámhatóságok teherbíró képességét már legalább 20 éve meghaladja az a feladattömeg, amivel megterhelik őket. Éppen ezért igen nagy a fluktuáció a gyámhatóságokon belül. Ma közel nyolcezer gyermek nevelkedik nevelőszülőknél, „családban”. Am a gazdasági feltételek romlása miatt mind kevesebben vállalkoznak erre a feladatra. Szomorú végállomásként emlegetik a .bűnözés útjára lépést. Egy újabb tény: a hatvanas évek óta nem látott mértékben nőtt a bűnelkövetések száma a fiatalok körében az összbűnözéshez képest. Természetesen, akik tehetnek valamit az ügy érdekében, nem állnak tehetetlenül. Egyre nagyobb szerepet kap a komplex családgondozás pedagógusok, orvosok, pszichológusok segítségével, akiknek feladata megmenteni a széthullástól az emberi élet legalapvetőbb színterét. Kísérletek folynak családias típusú nevelőotthonok kialakítására, továbbá olyanokra, amelyek a pedagógia teljes eszköztárát kívánják felhasználni. Az ambuláns védelem sem kizárt. Amikor mintegy - - „járóbetegként” lehetne több szakterület hozzáértőinek kezelni az ingatag családok tagjait. Rendkívül hasznos, ám még nem tökéletesen kidolgozott (és működő) kísérlet a hivatásos nevelőszülői hálózat kialakítása. Ha elég „fizetést” kaphatna a hivatásos szülő, egyrészt jobban tudná biztosítani a neveléshez szükséges anyagi feltételeket, másrészt nem szorulna arra, hogy máshová is menjen dolgozni. Persze ezek lényegében csak kísérletek. Az igazi megoldás egyelőre várat magára, de ebben nemcsak a gazdasági és jogi szakembereknek kellene segíteni. Tuza Béla Mindenki jól jár Az idősebbek az iskola sző hallatán fehér falú, olajos padlójú tanteremre gondolnak, a széngázzal illatozó vaskályha éppúgy tartozék, mint a fekete tábla. A fiatalabbak iskolaélménye sem sokkal meghittebb: a hosszú folyosókról nyíló tantermek sora, zsúfoltság, százak kavargása, az óraközi szünetekben... De miként képzelhetnénk el az ideális iskolát? Semmiképpen nem olyan rideg, a porosz nevelési szellemet átörökítő épületnek, amelyben fázik a gyermeki lélek; de nem is oktatógépnek, amely célszerűségében á lakótelepek sivárságát formázza. És egyáltalán szükséges-e csak iskolát építeni? Vagy csak művelődési házat? Külön templomot az oktatásnak és a kultúrának? Hiszen a két szerepkör azonos tőről sarjadzik: a tanulóifjúság oktatásának, nevelésének; a felnőttek művelődésének, szórakoztatásának, 5 valamint a szabadidő hasznos eltöltésének — itt persze nem a kocsmázásra gondolok — egy épület is helyt adhat. Bizonytalan még a szóhasználat is: az ilyen nyitott intézményt, amely már megyénkben is létezik, Kecelen, nevelési központnak nevezik. Halason többcélú iskolaként, vagy általános művelődési központként emlegetik az ott épülőt. Ez az elnevezés azonban megzavarhatja azokat, akiknek a művelődési ház egyenlő a mozival, a szombat esti bállal. Mit is álmodott papírra Roszik Pál, a BÁCSTERV építészmérnöke? A helyszín: Kiskunhalas, Kossuth Lajos utca. Első szemrevételezéskor az utcai frontról mintha egy családi ház lenne. A tornyocs- kák mögött azonban már bontakozik a tantermek épületrésze, emeletessé „fejlődik”. Megjelenésében az alföldi építészeti stílus jegyeit hordozza, úgyhogy a betonzsaluzáshoz szokott ácsok felszabadult örömmel végezték a tetőszerkezeti munkákat. Az építkezésen nagy a nyüzsgés, hiszen őszre már tíz tanulócsoporté lesz a létesítmény. A KUNÉP szívügyének tekinti ezt a munkát, KISZ-istái védnökséget vállaltak fölötte. Még az idén elkezdik az alapozását a nemzetközi szabványoknak megfelelő (versenyek lebonyolítására is alkalmas) tornacsarnoknak. Ennek nézőterén félezren kísérhetik figyelemmel a sporteseményeket. Természetesen alkalmas lesz kulturális rendezvényekre is. Áz építkezés harmadik ütemében alakul ki a végleges kép (1986-ban), a kétszer nyolcosztályos általános iskola, művelődési ház és sportcsarnok együttese. Mondhatná valaki: ebben a gazdasági helyzetben minek kell ekkora építkezésbe belefogni? Számoljunk csak utána! Lesz egy iskola, egy művelődési ház (a régit már felújított állapotában is kinőtte a város), és egy sportcsarnok. Nincs mindez drágán megszámítva 160 millió forintért, hiszen, ha külön-külön épülnének, a három létesítményt aligha lehetne ennyiből kihozni. Ily módon ezzel a beruházással mindenki jól jár: a diákok, a felnőttek, az oktatásügy, a közművelődés ... N. M. \
