Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

C • PETŐFI NÉPE • 1984 június 5. EGYENLŐ JOGOK A KISVÁLLALKOZÓKNAK A szocialista gazdálkodás ma már megszokott, dina­mikus résztvevői a kisvál­lalkozások. A kis tőkeere­jű cégek léte is attól függ, hatékony-e a gazdálkodá­suk, körültekintő-e az üz­letpolitikájuk, vagyis attól, hogy jól mérték-e fel a fo­gyasztók igényeit, időiben és megfelelő minőségben szállítanak-e a megrende­lőknek. Van még valami, ami létkérdés a kisszervezetek számára: időben és ponto­san fizet-e a vevőjük? Ez még sokkal nagyobb tarta­lékokkal rendelkező közép- és nagyvállalatok számára is fontos, hiszen ha néhány nagyvállalat nem tud fi­zetni a bedolgozóknak — márpedig ez gyakran elő­fordul —, akkor e vállalat fizetési zavara végiggyűrű­zik az egész gazdaságon. Mások is nehéz anyagi hely­zetbe kerülnek miatta, s nő azoknak a termelőszö­vetkezeteknek a száma, amelyek érkezési sorrend­ben várják a pénzüket a banknál. Válaszol a bank Minthogy a kisszerveze­teknek nincs említésre mél­tó tartaléktőkéjük, igen­csak nehéz, sőt kritikus helyzet alakul ki náluk, ha a velük partneri viszony­ban álló közép- vagy nagy­vállalat az adósuk maraíd. Az elmúlt 'hónapok során több száz kisvállalkozás. panaszkodott emiatt. Szó­vá tették azt is — és jog,- gal —, hogy a fizetési mó­dok megválasztásában, a követelések behajtásában nem élveznek azonos jo­gokat az úgynevezett első szektorral, vagyis a közép- és nagyvállalatokkal. Látva a problémákat, az illetékesek megpróbálták legalább csökkenteni a ki­szolgáltatottságot. Hiszen a nagyokéhoz hasonló jogok­kal már a kisvállalkozók is jobban védhetik magukat a nem fizető cégekkel szem­ben. Első lépésként valami­lyen módon információt kell szerezniük partnerük anyagi helyzetéről. Szeren­csére a módszer már rég­óta ismert az első szektor­ban gazdálkodók körében. Az állami vállalatok és szö­vetkezetek a banktitok megőrzése mellett informá­ciót kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól leendő üzletfelük fizetési helyzeté­ről. A válaszlevélben a pénzintézet megírja, hogy az elmúlt egy' év során a kérdéses cég rendben, idő­ben eleget tett-e a fizeté­si kötelezettségeinek. Arról nem ad felvilágosítást, hogy a leendő üzletfélnek meny­nyi pénz van a számláján, de információjából követ­keztetni lehet a vállalat pénzügyi helyzetére. Hatna­rosan, talán már az év má­sodik felétől új bankári szolgáltatásként a kisvál­lalkozók is díjtalanul meg­kaphatják ezeket az infor­mációkat. Fontos záradék Ám pusztán ezzel a lé­péssel még nem szűnik meg az alárendelt helyzetük. Csak akkor lehetnek a kö­zép- és nagyvállalatok egyenrangú partnerei, ha a szerződéskötések idején a fizetési feltételeket is meg­határozhatják: milyen •módon, s főleg, mikor kö­teles számukra a vevő a pénzt átutalni? Eddig a szerződésekbe ilyen zára­dékot nem írhattak, s meg­bízásaikat a pénz behajtá­sára a bank nem fogadta el. A tervek szerint hama­rosan mód lesz erre. Tehát kérhetik például azt, hogy a vevő előre zárolt számlá­ra utalja a pénzt, de a bánik is kezeskedhet az időben fizetésért. A jogok mellett kötele­zettségeket is tartalmaz az új szabályozás. Csak akkor kérheti a kisvállalkozó kö­veteléseinek ilyenfajta biztosítékát, ha maga is vállalja ezeket. A tervek szerint a kis­vállalkozók az év második felében kapcsolódhatnak be a szállítók jogait érvényre juttató szabályozásiba. An­nak, aki él a jogokkal és vállalja a kötelezettségeket, külön számlát kell nyitnia az OTP-nél, mert csak ilyen módon lehet őt a többiektől megkülönböz­tetni. Másrészt csak a kü­lön számla ad garanciát arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének képes eleget tenni. Űj erőviszonyok Persze mondhatnánk, a két szerződő féltől függ, hogy megállapodnak-e a fizetés feltételeiben. És akárhogy vesszük, ez a mindenkori erőviszonyok függvénye. Ha a vállalat az erősebb, mert máshol is megrendelheti azt a mun­kát, csak jószándékától függ, ad-e biztosítékot a majdani fizetségre. Ha vi­szont a nagy cég termelése függ a filléres, de egyedi alkatrészt szállító kisipa­rostól vagy gmk-tól, min­den valószínűség szerint a szerződésben szó lesz a fi­zetési kondíciókról. Ezen sa helyzeten semmi­féle központi utasítással, szabályozással vagy az elő­írások módosításával vál­toztatni nem lehet, de a piaci verseny kibontakozá­sa, a vevők és szállítók nö­vekvő száma és konkuren­ciája minden bizonnyal' ki­egyensúlyozottabb erővi­szonyokat teremt. L. M. Egyszerű gazdasági társulást hozott létre 1972-ben a Városföl­di Állami Gazdaság gesztorságá­val a kiskunfélegyházi Lenin, a városföldi Dózsa és a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. Hozzájuk társult há­rom éve a kecskeméti Kossuth Tsz, és így lett teljes a Sertés­hizlaló és 'Feldolgozó Társulás. A társulás telepén KAHYB sertéseket tartanak. Évente csu­pán húsz tenyészkant vásárolnak Kaposvárról. A 2 ezer koca évenként 50 ezer malacot ellik, ami 2,3-es kocaforgónak felel rrteg. A kis állatok 28 napig any­jukkal együtt az elletőrácson él­nek, majd 90 napos korukig a B-battérián tartják őket. Mind­két helyen gyorsan váltják a ki- és bekerülő állatokat, ugyanis a ketrecek mindössze egy napig állnak üresen, a takarítás, 'fertőt­lenítés idején. A jól szervezett, higiénikus munkának köszönhető, hogy a malacelhullás csak 6 és fél százalékos. A sertéstelepet folyamatosan korszerűsítették. Elkezdődött megújításának második szakasza, melyet várhatóan idén december­ben befejeznek. Míg 1978-ban csak 30 ezer, tavaly már 42 ezer' vágott sertést tudtak átadni fel­dolgozásira. Az éves termelési ér- Iték eléri a 700 millió forintot. Ebben jelentős szerepe van an­nak a változásnak is, amelyet a takarmányozási technológiában vezettek be. A Kecskeméti Ba- romfifedolgozó Vállalattal szerző­dést kötöttek, ugyanis ä cég új hulladékhasznosító gépsorával a fel nem használt anyagokból húspépet készít. Ezt a városföldi sertéstelepen a takarmányokban jól hasznosítják, az importból származó extrahált szójadarát és hallisztet helyettesítik vele. A társulás ezzel évente mintegy 330 ezer dollárt takarít meg. nem be­szélve arról, hoav a hústermelés is gazdaságosabbá vált. az álla­tok súlygyarapodása nagyobb lett. A társulás saját keverőüzemé­ben eleinte 16 ezer tonna takar­mányt készítettek, ma már har­mincezer tonnányit gyártanak. A kapacitások jobb kihasználása, a három műszak bevezetése hozta ezt az eredményt. A felhasznált szemesterményt a társtulajdono­sok, a különböző premixeket pe­dig az AGROKOMPLEX szállít­ja', de a (telepnek kapcsolata van például a kecskeméti tejüzemmel, a kisteleki sajtüzemmel, a Buda­pesti Húsipari Válalattal, ahon­nan mellékterméket vásárolnak. Az egy 'kilogramm súlygyara­podáshoz eddig 4,3 kilogramm ta­karmányt használtak fel, az új húspépes technológia bevezetésé­vel ez a szám várhatóan 3,8-re csökken. A társulás a sertéstartásban és •r Á húspéppel kevert takarmányt pótkocsi szállítja a hizlaldákba. # Az energiatakarékos kocaszállás.-tenyésztésben egyaránt keresd a takarékosabb, a jobb eredménye­ket hozó utat. Az anyag- és ener­giafelhasználást havonta számí­tógéppel értékelik, és változtat­nak, ha a szükség úgy. kívánja. Csupán azzal, hogy két kocaszál­láson megszüntették a villany­szellőztetést, és a légáramoltatást a szélre „bízták”, csaknem egy­millió forintos megtakar it ást ér­tek el. Bevezették a komplex anyagi érdekeltség rendszerét a telepen, melyet folyamatosan fejlesztenek tovább. Mindenki teljesítményér­dekelt úgy, hogy a költségtaka­rékosságot is messzemenően fi­gyelembe veszik. A társulás két feldolgozóval is rendelkezik. Innen a füstölt áru­kat, a szalonnaféket, a tőkehú­sokat és böllérárukat Budapestre, valamint a kecskeméti állami gazdasági boltokba szállítják. Ugyancsak itt állítanak elő kon­zervipari alapanyagot, amit Nagykőrös, Szeged. Debrecen gyárai, illetve a pécsi, a székes- fehérvári, a tatabányai, a szek­szárdi húsipar fogad. A Sertéshizlaló és -Feldolgozó Társulás Igazgató Tanácsának döntése alapján új fejlesztésbe kezdtek. A városföldi Dózsa Ter­melőszövetkezet vágóhídját át­vették. A tervek szerint augusz­tus elejétől — a piaci helyzetnek megfelelő — másodlagos bélfel- doigozást végeznek, azaz a tisz­tított belet tovább hasznosítják: 5 millió métert adnak majd a kereskedelemnek. Gál Eszter Javult Tiszakécskén a szolgáltatás PÉLDÁUL A BURGONYAPALÁNTA Újdonságok a kertészetben A szövetkezetpolitikai irányel­vek és a belső szabályzatok vál­tozásából adódott, hogy csak most, június 1-én adhattak számot a tiszakóoskei Építő- és Vegyesipa­ri Szövetkezet dolgozói a múlt évben végzett (gazdasági 'munká­ról. Meggyesi Mihály szövetkeze­ti elnök beszámolójából kiderül, hogy a tagság javuló és dina­mikus munkájának eredménye­ként a szövetkezet termelési ér­téke 8 év alatt meghétszereződött. Tavalyi bevételi és termelési ter­vüket is jelentősen (túlteljesítet­ték, annak ellenére, hogy gondot okozott az alapanyag-ellátás és egyes késztermékek értékesítése. Bővült a szövetkezet szolgáltatá­sainak száma. A lakatosipari részleg nemrég műhelycsarnokkal gyarapodott. A 18 millió forintos beruházással épült, korszerű gépsorokkal fel­szerelt létesítmény kultúrált munkakörülményeket biztosít a dolgozóknak. SZÉN KUTATÁS A tavalyi 47 ezer méterrel szemben ebben az évben 60 ezer méter kutatófúrásra van megren­delése az Országos Földtani Ku­tató Fúró Vállalatnak. E nagysza­bású munka célja új lelőhelyek feltárása, továbbá az, hogy pon­tos információkat szerezzenek a már ismert széntelepekről. A kutatókapacitás jelentős ré­szét a Veszprémi Szénbányák Vállalat kötötte le. Az Ajkai-me- dence meglevő bányáiban ugyanis kifogyófélben van a szén. Ennek pótlását gyorsítják meg az újabb kutató fúrásokkal. Tíz nagy telje­sítményű fúróberendezés dolgozik ezen a területen, s együttesen 21 ezer méter fúrást végeznek. Töb­bek között a Káptalanfa-Gyepü- kaján környékén talált bőséges szénkészleteket akarják olyan pontosan meghatározni, hogy en­nek alapján megkezdhessék a ki­termelésének előkészítését. Emel­lett, az előbbinél jóval nagyobb mélységben, Devecsertől északra is kutatják a szénelőfordulás sa­játosságait. Jelentős megbízásai vannak a vállalatnak a Borsodi Szénbá­nyáktól is. Ott elsősorban a la­kossági felhasználásra alkalmas szénkészletek utánpótlását kere­sik. A szénkutatás hatékonyságának növelésére az elmúlt évben elő­ször a bányavállalatok 82 millió forintos központi kutatási alapot képeitek. Ennek több mint a fele a Borsodi-, az egynegyede pedig az Ajkai-medence kutatásainak gyorsítását segíti. • Szép, egyenletes a palántáról nevelt, alig néhány hetes burgonya- állomány. Az üvegházi, a fóliás termesz­tést a legintenzívebb kertészeti tevékenységek közé sorolják. Az eredményesség persze nagymér­tékben függ a termesztett* nö­vénytől, a szaktudástól, és még sok más tényezőtől is. Az első tehát a növény. Nem mindegy, hogy milyen biológiai alapokról indulunk, ezért fontos, hogy a legintenzívebb fajtáikat neveljük. Ez azit jelenti, hogy a szaporítóanyag betegségmentes', a kórokozóknak ellenálló legyen és a lehető legrövidebb időn belül „forintósítható” jövedelmet hoz­Pénztárcakímélő a lyulkas cse­rép is. Mivel a fóliás üvegházi kertészkedés együk jelentős költ­séggel járó művelete a föld cse­rélése, nem mindegy, hogy a pa­lántanevelésre a drágább keve­rékből mennyire van szükség. Ez a műanyag cserép alkalmas arra, hogy a palánta az „erősebb” földikeverékbe ültetve gyorsan fejlődjön, majd néhány hiét el­múltával a gyökereik alul a rése­ken kibújva már az . „olcsóbb” földből szívják a táplálékot. Szerte a világom (terjed a vegy­szer nélküli növényvédelem. Az KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS Citruslevekből a nyáron már több lesz... Olympos Gyümölcslé Előállító KFT alakult a múlt év végén. A társaság hat tagja között van a görög Arvanitis 8. A. cég és a Kecs­kemét—Szikrai Állami Gazdaság is. A görög partnernél nemrég tár­gyalóküldöttség járt, amelynek tagja volt Szabados Pál, a szikrai gazdaság igazgatóhelyettese, a KFT ügyvezetője, akit a látogatás céljáról, valamint a i tapasztalatokról kérdeztem. — A KFT-ben , görög partne­rünk vállalta, hogy a Kecske­mét—Szikrai Állami Gazdaság­ban lévő palackozó bővítéséhez szállítja Aa berendezések nagyobb részét. Ezzel tőkearánya a , tár­saságban 22,7 százalékra nőtt. Az épülettel és az ehhez szükséges infrastrukturális beruházással már elkészültünk, s Konstantin Arvanitis aigioní feldolgozójában —1 amely Athéntől 200 kilométer­re van — azt néztük meg, hogy milyen, gépeket szállít a társaság üzemébe, és ezek hogyan működ­nek. Most sem okozott csalódást üzletfelünk, mint ahogyan már korábban is korrekt partnerünk volt.. Meggyőződtünk arról, hogy az európai élmezőnybe tartozó, legjobb berendezések kerülnek majd hozzánk. Munka közben látták a magyar szakemberek az olasz és francia gépeket. Arvanitis úr megrende­lése szerint a milánói és párizsi gyárak május végére készítik el a hazánkba szállítandó bérén ed­zéseket, amelyek június első fe­lében. érkeznek meg. A szerelést a gyárak szakemberei végzik úgy, hogy --augusztusban már teljes kapacitással üzemeltethes­sék a gépsort. Ez azt jelenti, hogy a mostaninál ötven száza­lékkal Itöbb palackot tudnak megtölteni a citrusfélék — cit­rom, narancs grape-fruit — le- i vével: tizenötmillió helyett huJ szonkétmilliót. Vagyis 150 ezer hektoliter gyümölcslét tudnak évente a hazai fogyasztóknak szállítani. Az új berendezések energiatakarékosak is, például a palackok zárószerkezete a jelen­leginek harmadába kerül. — Több érdekességet is láttunk üzemlátogatásunk során — foly­tatta Szabados Pál, — Közülük a papírdpbozi-gyártó gépsort em­lítem. Ezt mi is. szívesen hasz­nálnánk. Alufóliával bélelt pa­pírhengereket gyárt a másina, amelynek alja és teteje fémlap, egyik részén tépőzárral. Ebben 2—3 deciliter gyümölcslét lehetne palackozni. Mindenesetre a táv­lati fejlesztési tervünkben ezt feljegyeztük a tárgyalásaink al­kalmával. Üzletkötésekről szólva többször olt* bujkál a kérdés: mi haszna van a másik félnek? Vagyis az Arvanitis S. A. cégnek megéri a magyarországi beruházás ? — Továbbra is csak a görög partnerünk citrus-alapanyagait használjuk, vagyis ebből nő az importunk. Ez egyezik a külföldi cég érdekével. Ezért mi hazai alapanyagú — főként alma és szőlő — ivólevekkel fizetünk, amelyet partnerünk .arab piacon értékesít. Mindebből kiderül: kedvezőek az együttműködés fel­tételei, és a KFT tagjainak köl­csönösen előnyösek. Cs. I. zon. A közelmúltban Kecelen jár­tunk, a Virág- és Zöldségkerté- szek Egyesületénél, ahol jó néhány újdonságot láttunk; így a palán­táról szaporított burgonyát Nap­jainkban még szokatlannak tűn­het. de egy-ket év múlva bizo­nyára gyakorlattá válik, hogy a burgonyát is palántáról nevelik. Ugyanígy biztató kísérlet'a szö­vettenyésztésből származó szegfűk nevelése. Az itt látott állomány hiánytalan és betegségmentes. egyik legveszedelmesebb kártevő, az üvegházi moly.tetű ellen dol­gozott ki vegyszer nélküli eljá­rást a MÉM—NAK hódmezővá­sárhelyi biológiai laboratóriuma. A molytetű lárváiba tojásait rakó — ezért ezeket elpusztító — fém- fürkészdar.azsat, az Encarsia for* mosát hívták segítségül. Már 12 hektáron sikerült így megvédeni a fólia alatti paradicsomot. Cz. P. • A valóban betegség- mentes szövet- .. tenyésztésből származó szegfű' nagy . •segítséget jelént a kertész- kedőknek.: 1 . (Straszer m :. András ■ 1 felvételei.) Adós, fizess! Korszerű takarmányozás — kevesebb költség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents