Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
1984, Hm A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN A solti igazgató A solti Vécsy Károly Művelődési Ház igazgatója, a népművelővé válás tipikus iskoláját járta végig. 1969- ben — mint a község KISZ-titkára — az ifjúsági klub vezetője lett (igaz, akkor még a helyi áruházban dolgozott, mint eladó). Három év után szorítottak számára egy státuszt az intézménynél. 1980-től már megbízott igazgatóként irányította a köz- művelődési munkát, s 1983-ban kinevezték. Eközben elvégezte a főiskolát; népművelő-könyvtáros szakon szerzett diplomát. Munkáját a művelődési miniszter nemrég Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerte el. — Ügy tudom, hogy nehezen hagyta ott a kereskedelmet. — Így igaz. A végsőkig kitartottam a puljt mellett. Nagyon szerettem azt a munkát. Jók voltak a kollégák, és ott ismertem fel, hogy hivatásom az emberekkel való foglalkozás. Népművelőként ás sokat köszönhetek az ott töltött éveknek. Szerintem a népművelés szakos főiskolásokat néhány hónapra el kellene küldeni az áruházakba. Mert ha valaki nem tud szükséges cikket eladni, hogyaln ltudja majd népszerűsíteni a kultúrát, ami azért még közel sem oly szükséges sok helyen, mint a zokni vagy a cipő. — Hogyan látja, az elmúlt tizenöt évben miként alakult a, közművelődés megbecsülése Solton? — Erre nem könnyű felelni, mert a változás kétirányú. Sokat alakultak a szabadidős szokások. Az emberek nem szívesen szakítanak időt — gazdasági érdekeik ellenében — arra. hogy összejöjjenek, társalogjanak, szórakozzanak vagy művelődjenek. Ugyanakkor a hosszú idő óta folyamatos programok, a közösségformálás módszerei eredményesek. Növekszik — ha lassan is — azoknak a száma, akik rendszeresen eljönnek a rendezvényekre, sőt, bekapcsolódnak a szervezésbe is. — Mire büszke igazán? — Talán arra, hogy befogadtak a soltiak ebben a beosztásban is. Igazán nem könnyű dolog, mindenkinek a kedvében járni. De én úgy érzem, bárhová is megyek a községben, mindenfelé sugárzik rám a tisztelet, ami a helyti közművelődési munkának az elismerése is egyben. Persze van más dolog is: itt van a tánccsoportunk, amelynek az állapításánál én is bábáskodtam, tizenkét éve, és azt kell mondani, hogy soha nem volt még Solton a mostanihoz hasonló színvonalú művészeti csoport. Ennek egyik jele, hogy a városi nagy együttesek mellett m|i voiituínk az egyetlen falusi csoport, amely arany-diplomát kapott a kecskeméti országos minősiltőn. — Azt hallottam, hogy egyedül dolgozik, nincs munkatársa, aki segítené. Hogy bírja?' —■ Valóban csak a takarító van és én. 10—12 órát dolgozom naponta. Persze ez sem lenne plég, ha az üzemi kulturális bizottságok, a községi intézmények munkatársai vagy a hivatalok nem adnának annyi szíves-kedves segítséget. Ez a jó közösség éltet, s nem engedi, hogy elfáradjak. Ahol nagy a szükség, közel a segítség — mondják, s ez, itt így is van. Az intézményünk minden technikai problémáját az üvegezéstől a központifűtés-szerelésig — társadalmi munkában — a szocialista brigádok végzik. Ez évente milliós tétel! Anyagilag mind a tizenöt termelőegység segít, hogy a klubok, szakkörök jól működhessenek. — Milyen ügyekben fáradozik most? — A tánccsoport hosszabb külföldi vendégszereplésre indul a nyáron, azt készítem elő. Aztán gyűjtöm a pénzt, hogy mi is kiadhassunk egy, a közművelődés egész kínálatát összefogó műsorfüzetet. .Rám vár jó néhány szó- cialista brigád nyári kirándulásának a megszervezése is. Most alakult á citerazenekarünk, az ő munkájukat is segíteni kell. Kicsit soknak tűnik, de őszitől — úgy néz ki —, lesz egy népművelő munkatársam, és akkor már a részletekre is jobban ügyelhetünk. De hát a népművelő munkája ilyen... Farkas P. József TÁRSASŰTON A BALKÁNON Hiába olvassa Rómeó és Júlia történetét, Sapphó, Baudelaire vagy mondjuk Juhász Ferenc szerelmes verseit, hiába néz szerelmes fimeket, hiába hallgat szerelemről mesélő melódiákat az, aki még sohasem volt szerelmes; a maga teljességében nem értheti meg, nem . érezheti át mindazt a csodát, ami ezekben az’ alkotásokban valójában fellelhető. Legfeljebb így sóhajt: de szép, de jó is lehet... Akár a szerelem Talán kicsit furcsán hangzik, de lényegében az utazás is hasonló: Útikönyvek, útleírások, filmek, rádió- és tévéműsorok, diaképekkel illusztrált ' útibeszámo- íók özönét lehetne ma már példaként sorolni 'azokra a lehetőségekre, amelyek a világ legkülönbözőbb tájainak megismerését szolgálják. Kétségtelen azonban, hogy csak azok érthetik, ismer-, hetik meg igazán egy-egy idegen vidék hangulatát, adottságait, kultúráját, embereit, szokásait, akik személyes élményeket is szereznek ' az adott országokról, városokról. Az említettek ellenére badarság lenne azt állítani, hogy haszontalan szülemények az útifilmek, útleírások, élménybeszámolók. Egyebek mellett azért, mert .sok információt tartalmaznak, sok látnivalóra felhívják a figyelmet, s így alkalmasak arra, hogy utazásra inspirálják az embereket. — Legalábbis é sorok írója ezt reméli, közreadva a bolgár tengerparton, illetve Törökországban készített jegyzeteit. A csoport A társasutak nem véletlenül népszerűek, hiszen az egyéni utazásokkal szemben több előnyük is van: Az utazási iroda — jelen esetben a COOPTOURIST — az útlevéltől a vízumig, a repülőjegytől a valutáig, a szállástól az étkezésig mindent elintéz, sok utánajárástól kímélve meg az Napospart Volt egyszer egy... szakérettségi Több mint harmic évvel ezelőtt a magyar pedagógiai intézményrendszernek szerves része volt a szakérettségi. Egy 1948. szeptember 17-én kiadott rendelet hívta életre a szakérettségis tanfolyamokat. A gyors és lelkes szakszervezeti toborzás eredményeként október közepén már megkezdődhetett a tanítás Budapesten, utóbb pedig sokfelé az országban. Az alapvető cél az volt, hogy a tehetséges munkás- és parasztszármazású fiatalok számára a középiskolai tananyag gyorsított ütemű elsajátítását, az érettségi bizonyítvány megszerzését, majd a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét biztosítsák. A népi demokrácia történelmi-társadalmi igazság te véssél teremtette meg a tanulás lehetőségét azoknak a tehetséges fiataloknak, akik önhibájukon kívül társadalmi hátrány (családi megélhetési gondok és a háború zavaros évei) miatt nem tanulhattak a maguk idejében. A szakérettségis tanfolyamok feladata a szakirányúi képzés volt, műegyetemi, bölcsészeti, orvösi, közgazdasági, agrár stb. szakokat szerveztek. A jövendő felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyakat kiemelten tanították a többi, az általános műveltséghez tartozó tárgyakhoz képest. Akiket felvettek, azokra nagyon kemény munka várt. A kiválasztott fiatalok hiába voltak az átlagosnál jobb értelmi képességűek, szorgalmasak, öntudatosak, a szellemi megterhelés és a fizikai kötöttség óriási volt. Tengernyi tanulnivaló, s kollégiumon kívüli egyéni szabad programot csak szombaton és vasárnap délután engedélyeztek. Nemegyszer még az is elmaradt, gyakran kelltett újra programozni a kevéske szabad időt is. Igaz, hogy megnyíltak a tudományokhoz vezető kapuk, de a kapun belül nemegyszer legyőzhetetlennék látszó falak tornyosultak. Csak a tudásvággyal! .párosult akaraterő segített, csak így lehetett birtokba venni az áhított tudást. Hogy létezett, még, ha csak átmeneti iskolatípusként is a szakérettségi, azt többek között a ma is közöttünk élő volt szakérettségisek csoportja^ tanúsítja: mintegy 17 ezer fiatalt iskoláztak be a hét év alatt. Ókét kellene újra összehozni, segítségükkel összegyűjteni, feldolgozni a Szakérettségi történetét. A .Népszava szerkesztőségének segítségével megkezdődött az anyaggyűjtés. A szerkesztők egy könyv kiadását tervezik, amely a tudományos elemzésen és a tanulságok levonásán kívül emléket állíthatna,a küzdelmesen nehéz évek egyéni győzteseinek, megörökíthetné a lassanként feledésbe merülő tényeket, bemutatná a szakérettségisek szürke hétköznapjait. Naplóval, fényképpel és minden egyéb dokumentummal, személyes önvallomásokkal illusztrálni a tanfolyamok életét, képet adna a hazánkban végbemenő kulturális forradalomnak a szakérettségis kollégiumokban zajló színteréről. A Népszava szerkesztőségének kulturális rovata gyűjti a beérkező anyagokat és jelentéseket. Kérnek .minden volt szakérettségist, tanárt, diákot és mindenkit, aki kapcsolatba került ezzel az iskolatípussal, hogy a lehetőségekhez képest segítse az anyaggyűjtést. A szakérettségi intézményét a történelmi-társadalmi Változás, a kulturális forradalmi átalakulás hívta életre. Az új értelmiség megteremtésének egyik lehetősége volt, és szükségessége a társadalmi valóságból fakadt, tehát mint történelmi múltunk részét illik közösen megbecsülni és megőrizni. Így válhat majd a „Volt egyszer egy ... szakérettségi” a jövő számára is igaz történetté. D-Cs. Gy. Folyóparti táj fával • Augustin Hirschvogel grafikája. Aba Novák Vilmos emlékkiállítás Múzeum Tokajban Befejeződött a Tokaj főterén álló egykori görög kereskedőház, helyreállítása. A XVIII. században emelt műemlék-épületben múzeumot rendeznek be. Még az idén megnyílik. A négyszintes szép épületben a „Tisza-Tokaj mezőváros” történetére vonatkozó dokumentumokat, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék hajdani kereskedelmi központjának számító helység és környékének szőlőművelésére, borászatára, borkereskedelmére vonatkozó emlékeket állítják ki. Helyet kapnak termeiben a Tisza és a Bodrog víziéletének, halászatának emlékei csakúgy, mint a Bodrogköz néprajzi értékei. Az új múzeumban kapnak majd helyet a Béres-féle gyűjteményből származó ikonok és iparművészeti tárgyak, a tetőterében pedig kismesterek — a kádárok, a bútor- asztalosok, a mézeskalácsosok — műhelyeit, szerszámait mutatják be. így látom a világot Nemzetközi pályázat ifjú képzőművészeknek A szovjet gyermekújság, a Pionyerszkaja Pravda ismét nemzetközi képzőművészeti pályázatra invitálja a világ gyermekeit. Minden 5 és 16 év közötti kisfiú és kislány a földgolyó bármely pontjáról részvevője lehet a seregszemlének. Az ifjú tehetségek alkotópályázatát már ötödik alkalommal rendezik meg. A megelőzőek igen rangos szemlék voltak. Így például az 1980-as moszkvai olimpiát közvetlenül megelőző felhívásra 75 országból 350 ezer rajz érkezett. „A nemzetközi pályázat szervezésével azt szeretnénk elérni, hogy a Föld gyermekei jobban megismerjék egymást, és szoros barátságot kössenek” — mondta a Pionyerszkaja Pravda főszerkesztője, Olga Grekova. — „Azt akarjuk, hogy a gyerekek is kivegyék részüket a békéért, szabadságért, és a haladásért folyó küzdelemből, a világ népeinek érdekében.” A pályázat feltételei egyszerűek. Minden résztvevő 10 munkát küldhet be. Ha a résztvevők iskolai vagy más gyermekintézménybeli közösségek, akkor 60 munkát küldhetnek be. Ezek lehetnek rajzok, szobrok, vagy az alkalmazott művészet alkotásai. A pályázat jelmondata — „így látom a világot”. így tehát a művek témája sincs megszabva. A beküldés utolsó határideje — 1984. november elseje. Ezt követően a tekintélyes zsűri kiválasztja a legjobb műveket, melyekből 1985 tavaszán Moszkvában kiállítást rendeznek. Kétszáz ifjú alkotó között osztanak ki érmeket és a kiállítás minden résztvevője kap oklevelet, katalógust, és emlékjelvényt. Aba Novák Vilmos műveiből rendezett kiállítás nyílt vasárnap a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A modern magyar festészet egyik legeredetibb alakjának számító művész most lenne 90 éves. Az ez alkalomból is rendezett kiállításon a Pécsi Képtár teljes Aba Novák-gyűjteménye kerül közönség elé számos, magángyűjtők tulajdonában levő jelentős alkotással kiegészítve. utazni vágyókat. A csoportokat felkészült idegenvezetők kísérik, s nemcsak a közös városnézések, múzeumlátogatások alkalmával, de az indulástól a hazatérésig, ami különösen azok számára nagyon hasznos, akik semmiféle idegen nyelvet nem 'beszélnek. Negyven útitárs. Többségük, nő: lakiteleki, illetve kecskeméti asz- szonyok. (A csoportot ugyanis a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet nőbizottsága verbuválta.) Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy az idegen földön töltött napok, a közös élmények milyen hamar közösséggé kovácsolhatják a társasúton részt vevőket, s mennyi ismeretség, barátság szövődhet. Szállodaerdő Burgasztól mintegy harminc kilométerre található Bulgária egyik legnépszerűbb üdülőhelye, a Napospart. Egy gyönyörű tengeröböl mentén épült e turista- paradicsom. Nem is olyan régen, 1958-ban rakták le első tégláit a ma már öt kilométer hosszú szállodaerdőnek. A tengerpart eme öböl menti részét a természet formálta kitűnő stranddá, ám a környék eléggé mocsaras vdlt, s ami legkevésbé turistavonzó: hemzsegett a kígyóktól. Ezért az építkezések megkezdése előtt — állítólag — másfél vagon sündisznót szállítottak ide, hogy kiirtsák e vidék halálos mérgű hüllőit. Csoportunk lakhelye a parttól mintegy kétszáz méterre magasodó új, húszemeletes Ifotel Kuban, melynek felsőbb szintjeiről nagyszerű panoráma tárul a vendég elé. A Naposparton nem kevesebb, mint 112 szálloda épült eddig, amelyek az erdőben megbúvó bungalóvárossal és a kempinggel együtt csaknem 30 ezer vendég befogadására alkalmasak. Az Olimp, a Glóbusz, a Rila, a Pirin, az Europa avagy a Bur- gasz hotel — csak néhány a sok közül — a Kúbanhoz hasonló, égbetörő, modern építmények. Mégsem keltenek olyan nyomasztó érzést az emberben, mint panelházakkal zsúfolt, egyformán szürke lakótelepeink. A magyarázat egyszerű: hatalmas zöldövezetek meghagyásával, illetve telepítésével épültek a vidék felhőkarcolói. Másrészt a tenger partján emelkednek ezek a szállodamonstrumok, s míg a panelóriások a bezártság benyomását keltik; a látóhatárral ölelkező sík víztömeg a szabadság érzetét. Vagyis lakjon bár a tizennyolcadik emelet apró szobácskájábán valaki, tengerre néző erkélye, ablaka, akár a kitépett kalitkaajtó... Az öböl északi részén fut a Fekete-tengerbe a Balkán hegység utolsó, keleti nyúlványa. A homokos part napernyőrengetege, a kristálytiszta víz, az üzletek, vendéglátóegységek sokasága ezerféle nyelvű emberek seregétől hangos áprilistól szeptember végéig. Bizonyára kevés olyan európai ország van, amelynek honpolgárai ne jelennének meg a Naposparton nyaranta. Igen sok magyar turista is felkeresi. Nem csoda: a környezet gyönyörű; a bolgárok vendégszeretete, kitűnő ételeik, italaik csábítók, s mindemellett a legvonzóbb, hogy napozásra, strandolásra valóban nagyszerű lehetőségeket kínál ez a vidék. Ha netalán mégis boroh- gós időt produkálna a szeszélyes természet — ritka jelenség a Naposparton —, sportlétesítmények, kulturális és szórakoztató centrumok sokasága várja a turistákat. Élményszámba menő műsorokat kínál1 a vendégeknek többek között a Bár Varieté, s a kalózhajónak imitált Fregattá Bár, ahoi a bolgár népi tánctól a parázstáncig, vagy a kalóznak öltözött személyzet vendégeket megbélyegző mutatványáig sok érdekes meglepetésben lehet része a betérőnek. A Fekete-tengerben egyébként 1600 féle állat él, közöttük delfinek, sőt egyes részein fókák is. A víz sótartalma felényi, mint mondjuk a Földközi-tengeré. A Napospart strandján nyolcvanszáz méterre a parttól is csak mellig ér a víz. Vagyis úszótudomány nem kötelező... (Következik: A Fekete-tenger gyöngyszeme.) Koloh Elek Nem lehet egykönnyen elfeledni a Kabarét, s Liza Mi- nellit. A többszörös Oscar- díjjal kitünte- • tett amerikai musical filmfőszerepe hozta meg Lizának a világsikert. Az 1972-ben készült alkotásban a harmincas évek1 Németországának légkörét egy kitű- 'nően „hangszerelt” színpadon és Sally Bowles számaiban, sanzonjaiban fedezteti fel velünk a rendező, Bob Fosse. Emlékeinkben most is elevenen él Liza Minelli alakítása. télén is zúg a taps, s ez neki szól. Szép kompozíció az Anyám című dal, amelyet mély átéléssel ad elő. Liza Minelli kitűnő énekesnő, a legjobb bizonyíték erre a nálunk most megjelent bolgár kiadású jconcertálbuma. Liza egy korábbi televíziós műsorából ad keresztmetszetet a fekete korong, melynek címe: Liza „Z"-vei. Bob Fosse és Fred Ebb közös munkájával készült az említett produkció, Minállivel a főszerepben. Először a jól ismert dallamok csendülnek fel, részletek a Kabaréból" a Wilkomen, a Married, a Money, money, a May be this time, a Cabaret. „Ha este otthon öl az unalom és a magány gyötör, az élet kabaré, haverom, kabaréba jöjj!” _ — szólít iSally a Kit Kát klubba. S a pénzről imigyen dalol: „Murira vágyói, és zsebed dagad? Pénzedért bárhol vidítanak ...” Utánozhatatlan, fergeteges, sokszínű hangon hallani a kiváló előadót, az énekművészt. Számára telitalálat a Kabaré, a musical műfaja. Az egyveleg után a sanzonénekes Liza dalait halljuk. A prédikátor fiát, s a Viszlát feketerigót. (Ez a nóta nálunk: |Szállj, szállj madár,, az Expressz együttes egykori kommersz nótája.) Liza'játszik. A hangjával, a kiejtéssel. Szinte felidéződik bennünk a nem is látott tévé-show. A lemezfelvéKissé vidámabban kezdődik a lemez másik oldala. Az Igen című dal után egy mókás történetet mesél el a művésznő. Pályája elején megkérdezték tőle: Hogy vagy Liza? „Köszönöm, jól, de az én nevem Liza (ejtsd: lájza)”. Persze hitetlenkedett a kérdező, hiába állította, hogy ő nem Liza, hanem „Lájza”. Erről szól a Mondom: Liza című dal — humorral fűszerezve, s teli torokból. Ugyanilyen könnyed darab a Jó idő van is. A nagyzenekari kíséret megfelelően kiegészíti az énekest, így mód nyílik arra is, hogy egy-egy dalban nemcsak a szövegben hallunk történetet. A zenében változatos, kalandos, gyorsabb-lassabb betétekre is lehetőség van. Liza az | Gotcha-ban olyan, mint egy spirituálé- vagy bluesénekes. S ezt is jól csinálja! Szívét-leikét adja a Szól a csengő-ben Is. Kellemes élményt nyújt Liza Minelli lemeze. Pedig nem mostanában rögzítették a televíziós koncertjét: 1975 körül. S ahogy kifut a korongról a tű, az az érzésem támad, hogy Liza „lemezé” is lejárt. Vagy csak Magyarországra érkeznek a sztárról ritkábban hírek? Nem örülünk ennek, hogy így van. (Balkanton). Borzák Tibor Liza Nyul Margit
