Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

1984. június 30. • PETŐFI NÉPE • 3 A termelők és a vásárlók között a kereskedelem Kórházat neveznek el a népegészségügy harcosáról Majd minden esztendőben ilyenkor, a tavasz és a primőr­áruk elmúltával, a nyár elején hadat üzenünk a zöldség— gyümölcsfront egyes résztvevőinek: az árak felsróf dódnak. Az eredmény csekélyke. Elég csak egy pillantást vetni a standok beszédes áraira. Az elmúlt másfél évtizedben ilyen magasak nem voltak. Hosszabb-rövidebb láncok Aki valamennyire, ismeri a. mezőgazdaságot, tudja: a kerté­szeti áruféleségeket valahol meg kell termelni. Függetlenül attól, hogy a termelőeszköz, a .föld milyen, s kié — állami, szö­vetkezeti, tanácsi vagy magán- tulajdont képez — a munjtabér és az egyéb költségek évről év­re emelkednék. Az utóbbi néhány esztendőben bebizonyosodott, hogy a zöldség— gyümölcs-termelést csak meg­felelő érdekviszonyok mellett lehet eredményesen folytatni. Legegyszerűbb feltételrendszer mellett a magángazda dolgozik. Hiszen közvetlenül, minden át­tétel nélkül tudja, mit miért és főleg mennyiért csinál. Napjainkban az áru értékesü- lési csatornája lehet: termelő- forgalmazó—vásárló, vagy a rö- vidébb lánc: termelő—fogyasztó. Ha a láncba egy vagy több vi­szonteladó bekapcsolódik, a ter­mények minősége az állás, az átrakodás miatt romlik. Az áruk pedig, mivel mindenki hasznot akar, emelkedik. Tehát a meg­oldás a legrövidebb út — a ter­melőtől közvetlenül a fogyasz­tókhoz — lenne. Ez azonban a sa­játos zöldségpiaci — mondhatni néha maffia — törvények szerint megvalósíthatatlan. A szigorú ellenőrzés segíthet Beseriyei Zoltánnal, a kecske­méti Városi Tanács főelőadójá­val a boltok ellenőrzéséről be­szélgettünk, amikor megcsörrent a telefon. Éppen egy kistermelő kért tanácsot: hová vihetne el­adni 15 kilogramm, hobbiföldjén termett cseresznyét. A válasz: g — Próbálja meg a „lordok” alatti boltban .7. Amikor visszakanyarodtunk a vizsgálatokhoz, megtudtam, hogy a városban mintegy száz társadalmi ellenőr ^tevékenyke­dik. Húszán csak a zöldséggel és gyümölccsel foglalkoznak. A leg­utóbbi — június 18-i — ellenőr­zésről készült jegyzőkönyvben olvastam: huszonhat egységben ' — ZÖLDÉRT, állami gazdasági, szövetkezeti és magánboltok­ban — végzett próbavásárlások alkalmával megállapították: az üzletek javarészében probléma nem volt. Viszont — amit nagyon szigorúan vesznek — a ZÖLDÉRT 46. számú ás a Konzum 1176. szá­mú boltjában az ár és az osztály- basorolás nem volt megfelelő. A szabálysértéseket szigorú bün­tetések követik. Hamis számolá­sért, mérésért, táblák hiányáért stb. hétezer forintot is kiróhat­nak. Tovább lapozgattam a vaskos dossziéban. Találomra egy je­lentést vettem elő. Az iratokból kitűnt, hogy a ZÖLDÉRT egyik, szolnokiihegyi boltjában végzett próbavásárlás alkalmával négy­féle zöldség mérésekor és a szá­moláskor a fogyasztót, jelen eset­ben az ellenőrt négy forinttal megkárosították. A következő lapon az elsőfokú szabálysértési hatóság határozata. Háromezer forint pénzbírsággal büntettek. A vétkes fellebbezésére — har­minc éve a szakmában van, és soha semmilyen panasz nem volt ellene — másodfokban újabb ha­tározatot hoztak. Ebből egy rész­let: „A .pénzbírság kiszabásakor figyelembe vették az enyhítő és súlyosbító körülményeket. A ha­mis mérés jogtalan anyagi ha­szonszerzésre ad módot. Ezért társadalmi veszélyessége igien nagy. Ezért esik súlyosabb elbí­rálás alá”. Két kosár cseresznye nyomában A Konzum 1168. számú bolt­jában, ismertebb nevén a lordok alattiban szűk helyen válogathat­nak a vásárlók a különböző zöld­ség és gyümölcsfélék közül. Tá­gasabb és nagyobb forgalmú a tejbár előtti standjuk. Az üzletvezető, Cserényi Ist­ván, a raktárban mutatja a két- ládányi cseresznyét, amit a tele­fonhívás után hozzá ajánlott termelőtől vett meg. — Elég aprócska Germersdor- fi, másodosztályú. Tizenhat fo­rintot adtam érte. A felvásárlásokról pontos ma­gánnaplót is vezet. — Ide írom be azokat, akik előre bejelentkeznek — mutat­ja. a.fekete kötésű noteszt. — Van, aki Nemesnádudvarról jön. Gyuláról hosszú évek-óta minden héten hozza a paprikát, salátát négy-öt termelő. Most például Rapar.t István bejelentetté, hogy jövő hétfőn nem jön, így átprogra­mozom a megszokott menetren­det. Nem egyszerű egy ilyen nagy forgalmú boltban még a legérzé­kenyebbnek számító zöldség­gel—gyümölccsel is bajlódni. — A piacot is nagyon kell fi­gyelni. Hétfőn este mindig ki­megyünk, de még így is befür- dünk néha. Ez történt három he­te az uborkával. Rengeteg volt. Gondoltam, ettől lemegy az ára, ráérünk másnap is venni. Téved­tem. Egy kiló nem sok, annyi nem volt a piacon. Aznap nem árultunk uborkát. A kinti standon a sok vásárló­tól alig látszott az áru. Az üzlet­vezető gyorsan egyenesbe ál® magasra rakták a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben előző nap szedett cseresznyével teli reke­szeket. Látogatásunkkor biztos nem vett vólna mástól ilyen gyü­mölcsöt. Főleg ilyen olcsón. Et­től függetlenül mindenkinek előnyös, hogy az üzletvezetők maguk vásárolhatnak. Jlem kell a központi raktárakban sínylődő árut várniuk, átrakosgatniuk. — Persze ez megfelelő alkal­mazottak nélkül nem megy — folytatta Bállá Csaba. — Mi most, míg a tatarozás tart, három he­lyen dolgozunk, itt a sarkon, és a Hock János utcában zöldséget— gyümölcsöt, a DOMUS Áruház előtti parkolóban kedvezményes áron konzer,veket árusítunk. Az üzlet tizennégy dlogozója sokat vállal, mert fél ötkor már meg­kezdjük az árukat kihordani. Itt nincs redőny, persze furcsán is nézne ki, ha pontban délután hatkor nem szolgálnánk ^ ki a munkából hazafelé igyekvőket... * * • Régóta figyelem a zöldség— gyümölcs-piac változásait. Sajá­tos világ ez. Meg lehet gazdagod­ni, de töilkre is lehet menni. A hosszú egyhelyben topogás után az elmúlt néhány évbeli végre va'lami megmozdult. Különösen, amióta a ZÖLDÉRT elvesztette monopolhelyzetét. Egyre jobban érvényesülnek a kereslet—kínálat törvényei. A boltokat járva meg­állapítható: kapható minden, csak , .'az 'árak’.mágaísak. A toégyészek- hely ellátásában szerencsés ja­vulást hozott, hogy tizennégy olyan helyet jelöltek ki — főleg lakótelepeken —, ahol a kister­melők helypénz nélkül árulhat­nak. A szövetkezeti és állami üz­lethálózatot bővíti az a huszon­hét magánkereskedő is, aki a piacon, újabban bérelt garázsok­ban, pavilonokban kínálja áru­ját. „ , Az tény, hogy a termelő es a vásárló között kapocs a keres­kedelem, de az is bizonyos, hogy különösebben nem érdekelt az elfogadhatóbb árak kialakítá­sában. A legtöbb üzletben szív- fájdalom nélkül veszik kézbe a krétát és a fekete táblát. A lé­nyeg, hogy a f elvásárlói és a fo­gyasztói ár között az a bizonyos engedélyezett húsz százalék meg­legyen ... Czauner Peter A Besenyei Zoltán és Cserényi István ellenőrzik az aznapi szállí­tásokat. tóttá a laskagomba félrecsúszott ártábláját. — 50 forint. Lehetne hatvan is, de most sok van belőle. A terme­lő ideadta negyven forintért, így mi is olcsóbban áruljuk. Katona József születésének évében küldte meg szülővárosa tanácsának a 'kecskeméti szár­mazású komáromi doktor, Zay Sámuel Magyar minerológia cí­mű könyvét. A figyelmességet két pár „Császár Arannyal” tisz­telte vissza a város tanácsa. Büszkék voltak az orvosra, de ispotály- (kórház) építési tervét csak Milhoffer István váltotta valóra. A diplomáját prágai és pesti tanulmányokkal kiérdemlő orvosról, az epreskerti kórház alapítójáról és első vezetőjéről azt mondták, hogy „minden idő, óra, perc, hol a betegnek orvosi segélyre volt szüksége, őtet ké­szen találta, s orvosi segélyét sem gazdagtól, sem szegénytől meg nem vonta”. Azóta sok kitűnő orvos dolgo­zott Kecskeméten. Számosán egyéni kiválóságukkal növelték tekintélyüket és szép hivatásuk rangját. Dr. Horváth János neve — például — fogalommá vélt a homok metropolisában. Fiatalon bejárta Nyugat-Európát, a leghí­resebb tudoroknál bővítette is­mereteit. A szabadságharc előtt olyan sikerrel gyógyította Kos­suth Lajos itt-tartózkodó édes­anyját, hogy a forradalom győ­zelme után magas méltóságot ajánlott föl számára a Honvédel­mi Bizottmány. Sem különleges állást, sem rendjeleket nem fo­gadott el. Élete fő céljának azt tartotta, hogy a tudatlan népet kivonja a kuruzslók karmaiból. Hiába volt az egyéni kiválóság, egy, a kor színvonalán álló gyó­gyító .intézmény felépítésében csak az első világháború előtti időszakban reménykedhettek _ a kecskemétiek. A Kada Elek ál­tal modern elvek szerint tervez­tetett, 400 ágyas kórház ellátta volna a Kiskunság északi részének súlyosabb betegeit. Nem értették meg terveit, nagyzolónak minősí­„Néha kötéltánc .. Sok boltvezető rájött; hogy a gyümölccsel á /váááfló / elé kéll menni. Az elmúlt néhány évben szép számmal tűntek fel a város­ban az utcai sátrak. Az egyik leg­nagyobb forgalma a Kéttemplom- közben felállítottnak van. Az üzlet, amelyhez tartozik, a Kon­zum 1101-es boltja. Zárva. Au­gusztus végéig tatarozzák. Veze­tője, Bállá Csaba fiatal ember, ügyes kereskedő. — A zöldségárak „különleges” változásait saját bőrömön ta­pasztalom. Van, amikor akár­mennyiért leviszik, máskor 10— 15 forintot is keli engedni. Néha kötéltánc, amit csinálunk. Hét­főn például jó pár rekesz szamó­cát vettem egy hetényegyházi termelőtől. Délután kettőkor már 'láttam, ezt még aznap el kell adnunk. Átírtuk a táblát 25 fo­rintra. Olyan sor, mint akkor, az idén még nem állt a pult előtt. A hűvös raktárhelyiségben holnaptól a módosított kreszszerint közlekedünk Űj táblák és útburkolati jelek Július elsejétől új rend szerint közlekedünk az utakon: életbe lép a módosított KRESZ. Az új szabályok nem. érintik az 1975-ben megalkotott KRESZ lényegét; ,a változtatásokat alap­vetően a közlekedés fejlődése ^in­dokolja, valamint az, hogy időről időre igazodnunk kell a nemzet­közi egyezményes közlekedési szabályok változásaihoz, hiszen Magyarország is része a világ, s ezen belül Európa közlekedési rendszerének. Számos új kiegészí­tő elemet építettek be a KRESZ- be, főként nemzetközi ajánlások és hazai bevált kísérletek alap­ján, s emellett — felülvizsgálva a régi szabályokat — egyértel­műbbé, pontosabbá tették' azo­kat a megfogalmazásokat, ame­lyek eddig félreértésre adhattak okot. A változtatások egyik fontos célja, hogy nagyobb biztonságot élvezhessenek a gyalogosok, a ke­rékpárosok, a segédmotorosak és a mozgássérültek. A fokozott • biztonságot szolgálják a vásúti átjárókkal kapcsolatos új jelek, szabályok is. . Jelentősen bővül a tájékoztató táblák köre: ezek jobb eligazo­dást biztosítanak, és többfajta információt nyújtanak a közleke­dőknek. Űj tábla jelzi például a műemlékeket, a vízvételi helyet, a síelési, lovaglási lehetőséget, az erdei sétautakat.' Több új útbur­kolati jel-is segíti az autósokat. Ilyen például a gyalogos-átkelő­hely közeledését jelző cikkcakk­vonal, vagy a vasúti átjáró táb­laképének felfestése az úttestre. (Ezeknek a tábláknak és jelek­nek a jó része már hosszabb ide­je megtalálható az utakon.) Az új szabályok egyértelműb­bé teszik a kapaszkodósáv hasz­nálatát: ezentúl ezt a sávot csak azoknak a járműveknek kell' dgénybevenniük, amelyek az adott útszakaszra előírt sebességnél las­sabban haladnak; ezt egyébként táblával is jelzik majd. Határo­zottabb a szabály a buszsáv hasz­nálata kérdésében is: ez a sáv egyértelműen éjjel-.nappal a bu­szoké, más jármű csak jobbra ka­nyarodásra veheti igénybe. Vi­tára adhattak eddig okot az út­kereszteződésben elkanyarodó fő­útvonallal kapcsolatos szabá­lyok: július 1-től annak a jármű­nek kell iráftyjelzést adnia, .ame­lyik letér a főútról — függetle­nül attól, hogy a valóságban egye­nesen halad tovább —, a főúton maradó járműnek nem kell irányváltozást jeleznie. Teljesen új szabály, hogy ezentúl a mo­torkerékpárokat — tompított fénnyel — nappal is ki kell vi­lágítani. Nenízetközi ajánlásra külön táblával jelölik meg ezentúl a la­kó- és pihenőövezeteket, s jelen­tősen korlátozzák ott a forgal­mat. Űj táblákkal hívják fel a járművezetők figyelmét a várha­tó nagyobb gyalogos-, illetve ke­rékpárforgalomra. A kerékpáro­sok védelmére az úttesten — ahol ván rá hely — sárga vonallal ke- rékpársávot különítenek el. Az új KRESZ a mozgássérültek köz­lekedését ds megkönnyíti: ők — megfelelő egészségügyi igazolás birtokában — behajthatnak olyan területekre, ahol azt egyébként tábla tiltja, s várakozhatnak má­sok számára tilos helyeken. A vasúti átjárók biztonságának fo­kozására egyebek között újból kiteszik a több Vágányú vasútí kereszteződések előtt a kettős András-keresztet; július 1-től a fénysorompó villogó fehér fénye a járművek szabad áthaladását engedélyezi. A vezetőnek azon­ban meg kell győződnie arról, hogy folyamatosan át tud-e ha­ladni a vasúti átjárón. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az új közlekedé­si szabályok előtti időszakban csökkent a balesetek ^szarna, vagyis az utakon közlekedők job­ban odafigyeltek a szabályokra, újból felelevenítették régi isme­reteiket. A mostani tapasztalatok kedvezőtlenebbek: annak ellené­re, hogy megjelent az új KRESZ- könyv, jó néhány ismertetőfüze­tet bocsátottak ki, s számtalan tájékoztató előadást szervezteik a várható módosulásokról. Ügy tű­nik, a járművezetők nem veszik eléggé komolyan, hogy változik a KRESZ, pedig július 1-től — türelmi idő nélkül — már az új szabályoknak megfelelően kell közlekedni. PÓTKOCSI, EKE, ÁSÓ Munkaeszközök kistraktorhoz Mezőgazdasági nagyüze­mekben és háztájiban egy­aránt jól használható és keresett munkaeszközök gyártására tért át a Bagódi Mezőgazdasági Vállalat. A váltás , feltételeit a győri Rába gyárral kialakított kooperáció teremtette meg. Ennek értelmében ugyanis a Győrött készülő .15 ló­erős, négykerék-meghajtású kistraktorokhoz készíte­nek majd csaknem 20-féle munkaeszközt. A sorozat első két darabja, az egy tonna teherbírású, hidrau­likus emelővel működő pót­kocsi, valamint különösen a kertészetekben és a sző­lőültetvényeken jól kihasz­nálható talajmaró már el­készült. A pótkocsikból az első száz darabot augusz­tusban átadják a megren­delőknek. Készítenék to­vábbá ekét, tolólapot, ásó- és seprőgépet, valamint sorközművelőt is. Mind­ezek már az idén kaphatók lesznek. Jövőre kezdik gyártani többek között az abraktakarmány-adagolót, a hómarót, a vízszállító ko­csit, a fűkaszát és a beton­keverőt. tették elképzeléseit, noha nép­egészségügyi kezdeményezéseit közvetve-közvetlenül olyan or­vosi tekintélyek támogatták, mint dr. Hollós József. Az 1876-ban Kecskeméten született ifjú tudós főként a gümőkór megelőzésében, gyógyításában szerzett érdeme­ket. Módszerével már akkor meg­állapíthatták a burkolt tuberko­lózist, amikor a szervezet rpár szenved a mérgezéstől, de még nincsenek megállapítható szervi elváltozások. Földije, Vágó Béla ismertette össze a gyógyító hivatását a fő­városban kezdő orvost a szociál­demokrata mozgalommal, mun­kásokkal. Megdöbbentette nehéz sorsuk. Egy nyári helyettesítésen a szégényparasztság iszonyú nyo­mora riadóztatta társadalmi prob­lémákra mindig érzékeny lelkiis­meretét. Harcot indított a ter­jedő, százezreket veszélyeztető al­koholizmus ellen. Felvilágosító folyóiratot alapított, könyveket szerkesztett. i Hollós József életművét tavaly két folytatásban ismertettük la­punkban. Szóltunk az első világ­háborút követő forradalomban ki­bontakozó politikai tevékenysé­géről, a kényszerű emigrációban kiteljesedő antifasiszta küzdel­meiről, méltattuk szaktudományi munkásságát. Tamás Aladár, a harcostárs így méltatta: „Hollós, mint ahogy az igazi polgári értel­miségiek, élükön Ady Endrével, forradalmi ember volt, és Ma­gyarország teljes átalakítását akarta, nem reformokat.” Ennek a kiváló orvosnak, a kül­földön ds elismert tudósnak, a népegészségügy múlhatatlan ér­demű harcosának a nevét veszi föl hétfőn délután a Bács-Kis- kun megyei Kórház és Rendelő- intézet. Az ünnepség során avat­ják föl a Hollós József emlékét idéző plasztikát is. H. N. Ivóvíz-okozta járvány Bolyban Járványos megbetegedést oko­zott a valószínűleg coli-bakté­riummal fertőzött vezetékes ivóvíz a Baranya megyei Boly­ban. A négy és félezer lakosú nagyközségben kedd óta több mint százan fordultak körzeti or­vosukhoz, enyhe hasi görcsökre, hasmenésre, hányásra, ese­tenként hőemelkedésre és lázra panaszkodva. A' két-három napos lefolyású betegséggel senkit sem kellett kórházban ápolni. .Mivel a betegek kor, foglalkozás, illetve lakóhely szerinti megoszlása, va­lamint közösségi hovatartozása a vízellátási körzettel volt össze­függésbe hozható, a KÖJÁL szak­emberei a település kilenc kü­lönböző pontján vízmintákat vet­tek, s az azokban kimutatott co­li-baktériumok jelenléte alapján feltételezték, hogy a község egé­szét behálózó vezetékes ívóvíz lehet a fertőzés forrása. A for­ralt ételekkel táplált csecsemők egyáltalán niem betegedtek meg. A fertőzést valószínűleg a múlt szombati-felhőszakadás-nyoj- mán lezúdult, és a bólyi mélyfú­rású községi kútba, is bejutott csapadékvíz, továbbá a másnapi csatornadugulás miatt a közterü­letre is kifolyt szennyvíz és a kö­vetkező napi vízcsőtörés külön- külön vagy együttesen is okoz­hatta. A bólyi Tanács nyomban a la­kosság tudomására hozta a víz szennyezettségét. A fertőtlenítés ideje alatt tartálykocsikból lát­ják el egészséges vízzel a lakos­ságot. RÁDIÖ JEGY ZET Késő este Félek, kevés ember figyel Ba­konyi Péter riporter sorozatára, a Késő este elnevezésű, Társa­dalmi nyilvánosság főcímű tíz­perces beszélgetéseire a Kos­suth adón. Szerdán — az EB- döntőn. felborzolt kedélyek le­csillapodása után — vajon leg­alább a pedagógusok hegyez­ték-e a fülüket? Róluk volt szó, pontosabban: a társadalmi nyil­vánosság az iskolában témáról. Lóránd Ferenc pedagógus vála­szolt Bakonyi Péter kérdéseire. Mindannyian jól tudjuk, hogy a tanár naponta lép a gyerekek nyilvánossága elé, felelősségi láncolatban él. munkáját elítél­hetik, megdicsérhetik. A gyere­kek is. Fontos tehát a tekintély. Az iskolai nyilvánosság más­képp is jelentkezik: ha betekin­tünk a műhelytitkokba, sok mindenre fény derül. Arra pél­dául, hogy jó arcukat kell a ta. nácsok felé mutatni. (Törvény ez? Póz, vagy mi?) A riport­alanytól is hallhattuk, s hány­szor tapasztaltuk, mi újságírók is, hogy ha látogató, tegyük fel- szakfelügyelő érkezik az iskolá­ba, akkor azon a napon több­ször is felmossák a folyosót, kétszer annyi szemléltei» esz­közt viszitek be a tanárok az órákra. Ez szerepjátszás. Ha a gyerek ezt észreveszi, annak pe­dagógiai következménye is lesz. Nem biztos, hogy szeretett ta­nárára továbbra is felnéz. A műsorban szóba került még, hogy a szülőnek van-e kö­ze az iskolához, áz ottani neve­léshez. Kellene, hogy legyen. Csak kellene, mert sokan hamar elkiáltják magúkat: a laikus ne szóljon bele a szakemberek dol­gába! (Laikus: a szülő, szakem­ber: a pedagógus.) Az érett fel­inőtt igenis hozzáértő, hisz gyer­mekeit neveli, ki így. ki úgy. El kell ismerni: a szülők „apa- szakembereW”, „anyaszakembe­rek”. Tévhit az is. hogy a ki­nyilatkoztatásnak különös sze­repe van a pedagógiában — ál­lapította meg Lóránd Ferenc. A pedagógus legyen szuper, té­vedhetetlen, követelhetnék: so­kan, minthogy követelik is. S a tanáremberek egyre inkább vissaahúzódóbbak, aárkózottab- bak. Féltik a nimbuszt. Mindenképpen hasznos volt a késő esti beszélgetés. Igaz, a tíz perc rövid idő ahhoz, hogy még ennél is alaposabban a felszínre kerüljenek az igazságok, s több példával alátámasztható legyen a társadalmi nyilvánosság téma­köre. De ha ezt hiányolom, ak­kor ennek a műsornak nem ké­ső esti időpontban kellett volna elhangzania. Végül is, éjszaka mit várhat a rádiózó a „doboz­tól”? Figyelmet igénylő adáso­kat nem, ezekből kevesebb is fedezhető fel az állomások mű­sorkínálatában. A Kossuth-on . inkább komolyzene, opera, fúvó­sok, sanzonok és külpolitikai összefoglalók szólnak este tíz után S lehalkított készülékkel élvezhetők a Petőfi tánczenei, népzenei, magyamóta-összeállí- tásai, s a pihentető dzsesszme- lódiák. Tehát éjféltájt a zene kap főszerepet a rádióban. Kö­rülbelül fél egyig, a műsorzárá­sig. Néhány alkalommal már' ki­próbálták — Rapcsányi Lászlóék — az éjszakai rádiózást. A_ Jó­estét Magyarország című műsor­ban azokhoz szóltak az éber ri­porterek, szerkesztők, egyenes adásban, akik az éjszakai órá­kat is fenn töltik, s a rádiótól várnak „segítséget” az ébren­léthez. De mit tartalmazzon a hajnalig nyúló műsor, ha rend­szeressé válna? Információkat, híreket, közkedvelt dallamokat, tehát hasonló profilt alakíthat­nának ki, mint a Jó reggelt! Fiiatalabbakhoz, idősebbekhez egyaránt szólni kell — változa­tos műfajjal, stabil tartalom­mal. Lesz-e létjogosultsága az éjszakai rádiózásnak? Majd meglátjuk, ha meghall— RnrTálr T'iliOr ZÖLDSÉG—GYÜMÖLCS-FORGALMAZÁS • Az utcai sátraknál nincs lehúzható redőny. Hajnaltól késő dei- utánig kell állni a vevők rohamát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents