Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

4 €> PETŐFI NÉPE ® 1984. június 21. START Í985-BEN (I.) Eleresztem a fantáziámat és látom, hogy a nem távoli jö­vőben a dolgozók küldöttei igazgatót választanak, s a válla­lat életét érintő nagy horderejű, stratégiai jellegű ügyekben döntenek. Es magam elé képzelem, az igazgatót, amint a na­pi munkában/ az éves feladatok megoldásáért teljes (egy­személyi) felelősséggel intézkedik. Feltételezhetően megvál­tozik a dolgozókollektíva és az igazgató viszonya egymás­hoz, a vállalat ügyeihez, a gondjaikra bízott állami tulajdon­hoz. Nő a „részvényesek” és a vezetők felelőssége, öntevé­kenysége. hódít a vállalati gazdasági mun­kaközösségekben jelenleg széles körben alkalmazott „ezt kérem — ezt adom” egyösszegű megálla­podás, amely növeli a dolgozók érdekeltségét a szervezésben, a kollektíva összteljesítményében. ,A jövedelmek teljesítmény szerinti differenciálódása meg­felel szocialista elveinknek és gazdasági érdekeinknek, kedve­zőbb helyzetet, jobb fejlődési le­hetőséget biztosít a hatékonyan gazdálkodó vállalatoknak, fej­lesztési forrásaik az átlagosnál gyorsabban bővülhetnek" — ol­vashatjuk a Központi Bizottság állásfoglalásában- — „Számítani kell arra is, hogy a kevésbé ha­tékonyan vagy veszteségesen dolgozó válla­latok pénzügyi, gazdálkodási nehézségei nő­nek. Ez rá­kényszeríti őket tevékenységük (termelési szer­kezetük, szer­vezési és szer­vezeti rendjük) megváltoztatá­sára, a gazdál­kodás érdemi javítására”. Az érdek a hajtóerő A legjelentősebb változásokat mégsem az eszmei hajtóerő nö­vekedésében, a javuló emberi kapcsolatokban, a megújuló he­lyi társadalmi viszonyokban fe­dezem fel, hanem az érdekek sík­ján. Ha igaz az, márpedig igaz, hogy a cselekvés fő mozgatórugó­ja az érdek, akkor az érdektelen­ség, a közömbösség a tett halála. A termelő kollektívák érdekelt­ségének középpontjába — egyér­telműbben és, következetesebben, mint eddig — a nyereség kerül. A vállalati jövedelem felosztásá­ra vonatkozó központi előírások megszűnnek, a f elhasználás mód­járól (a fejlesztés, a tartalékolás mértékéről) helyileg döntenek. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga április 17-i állásfoglalásában olvasható: „A jelenlegi vállalati átlagbér-szabályozás szűnjön meg azokon a területeken, ahol a tel­jesítmény növelésére ösztönző módszerek alkalmazhatók, s a gazdasági verseny, az ár- és költ­ségérzékenység képes korlátozni a teljesítménnyel nem megalapo­zott bérkiáramlást. A keresetek alakulása a nyereség nagyságá­tól, a nyereség felhasználására vonatkozó vállalati döntéstől, va-i lamint a bért terhelő adózástól függjön”. Ezt kérem ezt adom § Nyertesek és vesztesek A keresetszabályozás tehát mindenütt, ahol arra lehetőség nyílik, egyértelműen az ösztön­zést, és nem a vásárlóerő-kiáram­lás visszafogását szolgálja. Ennek velejárója a vállalatok és dolgo­zók közötti jövedelmi különbsé­gek növekedése a teljesítmény alakulásától függően. Növekszik a piaci verseny differenciáló sze­repe. Fokozódik az érdekeltség a termelési ráfordítások háromne­gyed részét kitevő anyag- és energiaköltségek csökkentésében, hiszen a megtakarítások jelentős részét bérként fizethetik ki a dol­gozóknak. A forint a vállalaton belül konvertálhatóvá válik: megszűnik az amortizáció, a fej­lesztési, a beruházási és bér­alapok merev elhatárolása. Való­színűleg a főmunkaidőben is tért A vontatókötelet már 1968-ban elvágták. A biztonsági övtől ez­után szabadulnak meg a vállala­tok. Ezért találkozunk, majd a boldog nyertesek mellett veszte­sekkel is. Egy-egy csődeljárás so­rán a szállítók futnak majd a pénzükért, a behajthatatlan kö­veteléseikért, hogy kintlevőségük minél nagyobb hányada megtérül­jön, és minél kisebb része kerül­jön veszteségként leírásra. Fel- tételezhetőleg a csőd az esetek túlnyomó többségében hatásos pénzügyi, műszaki-gazdasági, sze­mélyi intézkedésekkel időben megelőzhető lesz. De a bukás le­hetősége maga is visszaiartó erő­vé válhat. Kovács József Következik: II. A továbblépés menetrendje (kísmötor- és gépgyár A pártépítés mindennapos feladat Baján a Kismotor- és Gépgyár üzemében négy pártalapszervezetben 160 kommunista tevékenykedik. Az idén már három fizikai munkást vettek fel a pártba, de a múlt évi eredményeik is mutatják — hat új tag­gal gyarapodtak az alapszervezetek — a pártépítést, a fiatalítást, a párt sorainak erő­sítését fontosnak tartják. A kommunistává nevelés módszereiről beszélgettünk Kernya Jánossal, a pártvezetőség szervező titkárával, Torgyik Mihállyal, a Il-es, és Milánkovics Józseffel, a IV-es pártalapszervezet titkárá­val. — Mi alapvetően a KISZ-alapszervezetre támasz­kodunk — kezdte Torgyik Mihály. — Három, mű­szakban dolgozunk, sok a bejáró, akikre egyaránt hatást gyakorol a munkahelyi és az otthoni kör­nyezet. Ez a kettő néha homlokegyenest ellenkezik egymással. A fiatalok elsőként a KISZ-ben ízlel­getik a politikát, a társadalmi tevékenységet. Ott kapnak feladatokat, s már akkor elkezdődik a ki­választás. A „jelöltet” a pár.tcsoport is megbízza kisebb-nagyobb tennivalókkal. Sokat beszélgetünk a jól dolgozó, példásan viselkedő, és társadalmi munkát végző fiatallal. Van akit egy év múlva, van akit később javasolunk a pártba ... — A mi helyzetünk eltérő — folytatta Mdlánko- vics József. — A munkahelyekre a szétszórtság a jellemző. A kiválasztásnál alapkövetelmény, hogy a fiatal becsületesen, jól dolgozzék, s az is, milyen társadalmi — KISZ-, szakszervezeti — munkát vé­gez. Hónapokon, éveken keresztül foglalkozunk a fiatalokkal, ami mondanom sem kell, nagyon idő­igényes feladat. Ha már megvan a kellő kontaktus, mindig sikeres a javaslatunk. A fiatalokkal való foglalkozásnak elengedhetetlen feltétele, hogy a párttag informált, képzett legyen. — Az alapszervezetek munkáját — mondta Ker­nya János — figyelemmel kísérjük. Ha kell, a ve­zetőség is segítséget nyújt, egyrészt a kiválasztás­ban, másrészt a fiatalokkal való foglalkozásban. A pártépítés arányai megfelelnek az elképzeléseink­nek. Ügy véljük, és úgy is dolgoznak kommunis­táink, hogy a pártépítés, a fiatalítás mindennapos feladatunk. Két fiatalt kértünk meg arra, mondják el, miképpen ju­tottak el addig, hogy kérjék felvételüket a pártba? Haran­gozó Kornélia 25 éves, közművelődési előadó, tanárképző főiskolát végzett, s 1981 óta dolgozik a gyárban. felkerestem ia KlSZ-alapszerve- zet titkárát, "ugyanis \1974 óta az ifjúsági szervezet tagja .vagyok. A hivatali főnököm — tudtomon kívül —- figyelemmel kísérte munkámat, társadalmi tevé­kenységemet. Egyszer behívott, 1leültetett. Arra gondoltam, is­mét ia politikai eseményeket (vi­tatjuk meg, de ehelyett megkér­dezte: akarok-e párttag lenni? Olyan zavarban voltam, alig bír­tam kinyögni az igent... Ügy érzem, a pártba 'való felvételem, elismerése volt munkámnak, s megelőlegezett bizalom. wm ffi Ferth Tamás. Ferth Tamás 24 éves, a tmk-műhely galván karbantartó lakatosa. A gyárban 1979 óta dolgozik, nős, tíz éve KIJ3Z- tag: — Édesapám tagja a pártnak, feleségem KISZ-bizottsági tag. bevonulásom előtt sokat beszél­gettem a csoportvezetővel, és a KISZ-alapszervezet titkárával. <Amikor ■■ leszereltem, visszajöt­tem a gyárba. Dolgoztam, végez­tem ia társadalmi ‘munkát. Sokat töprengtem, amikor a KlSZ-tit- kár feltette a kérdést, s magam­ibon így fogalmaztam meg a vá­laszt: a pártban többet tehetek munkatársaimért, az embere­kért, \a társadalomért. ‘Ebben az éjiben az első taggyűlésen vehet­tem át a párttagsági könyvet, s úgy érzem, egy új út kezdetén állok... Gémes Gábor — Szüleim is párttagok, s en­gem is kommunista szellemben neveltek. A főiskolán nem volt lehetőségem a pártba jelentkez­ni. Amikor a gyárba kerültem, Ilii 4 Iggf H *V Sill ÍK h !\ - -Y-'V ® Harangozó Kornélia. SAJTOPOSTA Üzenjük „Aggódó anyuka” jeligére Kecske­métre. Enyhén szólva meglepődve olvastuk sorait arról, hogy a nemrég véget ért tanév utolsó osztályfőnöki óráinak egyikén az ön ötödikes kis­lánya — a többi társával együtt — téglát hordott, mégpedig egy magán- tulajdonú hobbitelken. Túl azon, hogy a munkára nevelés e gyakorlata alig­ha összeegyeztethető az iskolai sza­bályokkal, óhatatlanul felmerül a kérdés: kit terhel a felelősség, ha a nagy súlyú építési anyagok mozgatá­sa közepette balesetet szenved vala­melyik tanuló? A válasz egyértelmű: a különös foglalkozást vezető peda­gógust. Igaz kár, hogy minderről nem idejében tájékoztatták a szülők az iskola vezetőit, esetleg a városi ta­nács művelődési osztályát, hiszen bi­zonyára kivizsgálták volna az ügyet. Ennek híján utólag már csak a tör­téntek tanulságát vonhatja le ki-ki a maga módján. „Kinek a kötelessége?” jeligére, Or- goványra: Írásbeli panasza alapján úgy véljük, célszerű, ha ön és a szomszédja az eddig közösen használt — s a nézeteltérésre, sőt a haragra is okot adó tanyaterületet megosztja kerítés segítségével. A .műszaki fel­adat végrehajtására kérjék fel az in­gatlan gazdáját, a mezőgazdasági szövetkezet, amely részben, vagy egészben magára vállalhatja a költ­ségeket. Kovács Istvánnénak, Tassra: Ha önök rendszeresen tapasztalják, hogy nem kifogástalan a hazai tévéadások körzeti vétele, az észrevételüket, jut­tassák el a posta területileg illetékes zavarvizsgáló kirendeltségéhez, mely­nek címe: Szolnok, Beloiannisz u. 38. Térjék Józsefnének, Kiskunfélegy­házára: A lakott terület csendhábo­rítói ellen — akár éjjel, akár nappal okozzák a nyugalmat elűző zajt — szabálysértési eljárás kezdeményez­hető a helyi tanácsnál, ajtnely 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja az elkövetőket. Mód vah azonban a helyszíni felelősségre vonásra is, ilyenkor a rendőrjárőr és a közterü­let-felügyelő jogosult intézkedni. Zombori Kálmánnénak, Kiskőrösre: Észrevétele sajnos igaz, a csecsemő- rugdalózó forgalmazása körül gondok vannak jelenleg is, mert az e termé­két zömében előállító Békéscsabai Kötöttárugyár csak a szükséglet mint­egy 70 százalékát tudjá kielégíteni. Rendszeresen importálunk Olaszor­szágból kisgyermekholmit, azonban a behozatal korlátozott, s legfeljebb a hiányt csökkentheti. Értesülésünk sze­rint az ipar és a kereskedelem ve­zetői intézkedési tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy az ellátási zavar mielőbb megszűnjön. Zs. L.-nek Jakabszállásra: Hivatalos megállapítás, hogy a fagazdasági gé­pek közül a motorfűrész károsítja leginkább az egészséget, mégpedig az úgynevezett rezgésártalma miatt. Ezért írja elő a jogszabály, hogy ilyen gép­pel legfeljebb csak két órán át sza­bad dolgoznia ugyanazon személynek egy műszakban, az öt évnél öregebb masinát petéig ki kell selejtezni. Zsomborinénak, Szánkra: Havi 850 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni az a szakszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben nem-teljesí­tette a 150, illetve a nő a 100 tízórás ínunkanapot, ám a közös munkavég­zéstől, valamint a mezőgazdasági kis­termelői tevékenységből származó jö­vedelme eléri az évi 36 000 forintot. Ha öntől ennél többet követelnek, írá­sos panasszal forduljon a gazdaság vezetőihez. Fogadószoba Szinte a végsőkig elkeseredett ember vagyok. Mondhatnák, az én dolgom, hiszen végtére is min­denki a saját szerencséjének a ko­vácsa. EZ így igaz, csak hát hozzá kell tennem, tőlem független okok következtében kerültem olyan helyzetbe, hogy képtelen vagyok a saját életemet normális meder­ben tartani. Ami pedig már nem hiszem, hogy csak a saját ügyem volna... Kétéves koromban estem át na­gyon súlyos betegségen, minek következtében az átlagosnál gyen­gébb a felfogóképességem, nehe­zen tanulok, hamar felejtek. Is­koláimat mégis elvégeztem, sőt megszereztem a lakatos szakmun­kás-bizonyítványt is. Azóta tart a kálváriám. A Fémmunkás Vállalat helyi gyárába kerültem a felszabadulá­som után. Eleinte nem volt pana­szom, de aztán jobban megismer­tek a környezetemben, s ide-oda helyezgettek. Kilenc év után meg­untam a műhelyből műhelybe va­ló vándorlást, s elmentem a ME- ZÖGÉP-hez. Ott hasonló kiszúrá­sokat kellett elviselnem, s 8 évnél tovább nem volt hozzá erőm. Be­kopogtattam a KPM egyik üze­mébe, ahol hamarosan gúnyolni kezdtek, így érték el a pár hónap utáni távozásomat. Következett a sütőipar, ám az ottani munkatár­sak is éreztették velem az „ala­csonyabb rendűségemet”.’ Újra munkahelyet változtattam. Mostani cégemnél a főnök olyan feladatot bíz rám, amit elvégzek, a szaktársaim zaklatásától azon­ban percnyi nyugtom sincs. Ügy tolnak ki velem, ahogyan csak tudnak. Pedig nekem már azt a tényt sem egyszerű tudomásul vennem, hogy a hasonlóan dolgo­zó szaktársam öt-hat forinttal több órabért kap. Mások tavaly is felvettek a brigádból sok ezer fo­rint prémiumot, nekem csak 600 forintot adtak, holott a feladatból tőlem telhetőén kivettem a ré­szem. Idén májusban órabéreme­lés volt, szükséges-e mondanom, hogy én kaptam á legkevesebbet, 40 fillért, s akadt aki 1 forint 20, sőt 2 forint 60 fillérrel „gazdago­dott”'. A műhelyfőnökőm javasla­tára kerestem a telepvezetőt/hogy megtudakoljam, miért ez a szem­betűnően nagymérvű megkülön­böztetés, de azt üzente, nincs rám ideje. Legutóbb írásos panasszal for­dultam hozzá, de nem reagált rá, sőt a döntőbizottsághoz sem ju­tott el a beadványom. Most már a köszönésemet is alig fogadják a műhelyben, ahol a főnököm leg. utóbb megsúgta: keressek másutt állást. Vajon hol próbálkozzam ezek után? Nekem sem rokkantságom nincsen, sem csökkent munkaké­pességűnek nem vagyok nyilvá­nítva. Csak éppen a szerényebb képességűek közé tartozom. Ez miatt meddig kell még bűnhőd­nöm? Kitől várhatok megértést, segítséget? (Elmondta: Nagy Imre kecskeméti olvasónk.) Kétségbeesett hangú édes­anya telefonálta a napokban, hogy látogassuk meg a kiskő­rösi térségben lévő Nagy-Csu­kás tavat, a!hol vakmerőén randalíroznak az odajáró gyerekek. Közöttük van olyan, aki szeretné utánozni a tévé­ben hétvégeken sugárzóit egyik sci-íi film főszereplőjét, Markot,..aki- kopoltyúval lé­legzik. Tompáról olyan jelzést ikaijitunk. hogy az ottani Kö­rös-ér vizében keresgélnek gyöngykagylót a vakációzó srácok. Nem ismertetjük a többi hasonló olvasói közlést, mely mind-mind azt , igazolja; a szabad idejüket töltő gyere­kek mit sem törődnék azzal, hogy életveszélyben vannak a tilos helyen való vízben tar­tózkodás miatt. Pedig néhány nappal ezelőtt is hint adott a rádió víZbefullaidásps gyer­mekhalálról. Ügy tudjuk, szinte minden helységben számos program várja az iskolásakat, akik hasznosan, kellemesen tölt­hetik el a szünidei napokat, heteket, nincs azonban értesü­lésünk arról, hányán élnek a lehetőséggel. Sokfelé látunk gyalogoló, kerékpározó kis­iskolásokat, sőt tinédzsere­ket, akiknek feltett szándékuk eljutni a környékbeli folyóhoz, tóhoz, csatornához, hogy für- dőzzenek, csónakázzanak, vagy ott játszadozzanak. Vitatha­tatlanul vonzó az ilyen ka­landos program, csakhogy ki tudja .mivel végződik? Hadd emlékeztessünk ar­ra,. hogy tavaly június 2-án a kpm?^riiimiklQ^ csatonnátya fejest ugrott égy ifjú ételbár.' Nem jól számította ki a zuha­nást, s ezért a felső teste be­lefúródott a homokba. Ha nincs a közelben Fehér Lajos helyi lakos és több társa, a fuldoklót nem lehetett volna megmenteni. Legyen ez intő példa mindenki, számára. Meg a számos tragédia, melyekről éppen a közelmúltban adott ki szomorú statisztikát a Belügyminisztérium. Bács-KiSkunban szép szám­ban találhatók idényfürdők, szabadstrandok. E helyekre kell elengedni-küldeni a gyerekeket, persze jó lenne, iha a közelükben tartózkodna felelős felnőtt is. Hazavárják kiránduló gyer­mekeiket a szülők, kik az ed­diginél is többet tegyenek azért, hogy mindegyiküket viszontláthassák! LEVELEKBŐL RÖVIDEN Miért fizetünk? Bár e levél küldői eltitkolták nevüket, az általuk közöltek jo­gosságáról . méggyőződtünk a helyszínen, így hát közreadjuk a sorokat: A kecskeméti Stádium utcában van az a három háztömb, ahol több mint 160 család lakik. Ha- ‘vonta 200 forintot fizetünk be a közös költségek fedezésére, mely összeg együttesen megközelíti a 34 ezer forintot. Ügy tűnik azon­ban, mégsem futja belőle min­den fontos óéira, például a 12 lépcsőház rendszeres tisztán tartására, merthogy szemét és pókháló található ezeken a he­lyeken. Tévedés ne essék, vannak ta­karítóink, csakhát feltehetően kevés bért kapnak, , ezért nem mossák a lépcsőt, nem tisztítják az ablakot. Igaz, a munkájuk elJ lenőrzése sem megoldott, emiatt . éktelenkednek valamennyi kö­zös használatú helyiségben a gaz­dátlan»ág jelei. Elgondolkodta­tó, hogy a lakóközösség illetékes testületé miért közönyös a tart­hatatlan állapotok iránt, s az fis rejtély számunkra, miiért fize­tünk, ha a forintjainkból A tisz­tességesen elvégzett takarításra sem juthat.... Tovább késik az elszámolás Ez év elején foglalkoztunk a ■kecskeméti Halasi út mentén lé­vő hob.biföldék gazdáinak pana­szával, miszerint a környékbeli térségijén immáron 2—3 éve mű­ködik a villamos szolgáltatás, ám az e hálózat kiépítéséhez szük­séges lakossági pénzbefizetés el­számolását most is halogatja a hatóság. Írásunkban — az illeté­kesek közlése alapján — szól­tunk arról, hogy a több száz em­bert érintő kivitelezés .megszer­vezése, pénzügyi lebonyolítása rengeteg teendővel (adminiszt­rációval) járt, s mert a tanács emellett gondoskodott az egyéb városfejlesztési tervek megva­lósításáról, a hobbisok ügye kissé háttéribe szorult. .Természetesen — mondták informátoraink . — nem lehet tovább elodázni a kér­dést, ezért hamarosan várható a költségmérleg elkészitése. Ezek után arra gondoltunk, ■hogy a panaszosok néhány héten belül már el is felejtik az ügyet, a megnyugtató intézkedés kö­vetkeztében. A dolog sajnos1 nem így alakult. A napokban arról értesültünk a kertbarátoktól, hogy máig rendezetlen a gond­juk, ami miatt már nemcsak ke­seregnek, de háborognálk is. Nos, újra érdeklődtünk a váro­si tanácsnál, ahol tudtunkra ad­ták: '.. A hobbitelkek villamosítása több ütemben valósult, még, s a tulajdonosi | hozzájárulások sem voltak egyforma mértékűek. Az egyénenként is eltérő költségeket tételes vizsgálat alapján lehet megállapítani. A tulajdonosak azáltal segíthetik a munkát, ha körzeteniként-utcániként kimuta­tást adnak az igényelt kivitele7 zésről, illetve a befizetésekről. E ■listával a szervezők vágy az ut- icabizálmi'ak keressék fel a mű­szaki osztályt, amely a pénzügyi számadást végzi. Előzetes kalku­láció szerint lehetséges hogy még a lakosoknak kell fizetni utólag plusz pénzt, s az is meg­eshet, csupán minimális lesz a ivisszatérítés. Persze a bevételék ás kiad'ásak végső összesítésekor derül ki minden, amire — tekin­tettel a nyári szabadságolásokra ■— legbamarább szeptemberben kerülhet sor. !• Nem vitatjuk mi az ezzel kap­csolatos adminisztráció apróié-, ikosságát, bonyolultságát, kötve hisszük azonban, hogy szükség­szerű az ilyesféle elodázás. $ Egy bölcs vélemény szerint: ha a hegy nem megy Mohamed­hez'. .. Szóval az érdekelt hobbi- telkeseik már réges-régen jelent­kezhettek volna a konkrét ada­tokat tartalmazó listájukkal a ■tanácsnál, mely ez esetben alig­ha tér ki az egyébként is köte­lező elszámolás elől! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. / Vállalati • .. rr ‘í r jovokep

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents