Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

s® liiSiPISlllfl BH p MII — A számítógép nagy sebességű hülyegye- rek! — mondta Neumann János. Amivel nyil­ván le akarta hűteni az álmodozókat. Vagy megnyugtatni az emberiség ijedősebbjeit: soha nem lesz a számítógépből mesterséges intelligencia, önálló személyiség, amelyik igá­ba akar fogni bennünket. Gyorsabb ugyan, s pontosabb és nagyobb kapacitású az em­beri agynál, de (mindig csak azt fogja tudni, amit beléje tápláltak, ennélfogva nem is le­het, saját akarata. Hogy az úgynevezett talá­lékonyságot, kreativitást ne is említsük. Azóta is vitáznak rajta. A kérdés nem dőlt el, alkalmasint nem is lehet eldönteni. Az idő adja majd meg a választ. Gondolta-e a kő- baltás ősünk, hogy a fcőből vas lehet egy­szer, a vasból elektromosság, s ezen az úton távoli utódai lemerülnek majd a vizek fene­kére és gyorsabban szállnak a madárnál, egészen fel a fényesen ragyogj holdtányérig. Istenek lesznek...!, Nem lettünk istenné. Emberek maradtunk, és szívesebben hiszünk Neumann Jánosnak. De az ő korának hatalmas termeket betöltő elektroncsöves számítógépeitől hihetetlenül hamar eljutottunk a zsebrevágható mini­komputerig. Felét egy technikai forradalom­mal, ami történt. A mai harmincévesek gye­rekkorukban még csak hallattak a számító­gépről, mint Aladdin lámpájáról és a hétmér- földes csizmáról. Ma pedig megszokott szer­számuk, mindennapos használati eszközük. Megyénk és a számítástechnika Jóleső büszkeséggel nyugtázhat­juk, hogy a magyar származású Neumann János nevét az egész világ elválaszthatatlannak tartja a számítástechnika fogalmától. (Azt csak kevesen tudják, hogy Neumann előtt — nem tévedés: — száz évvel Babbage, ez a zseniális angol tudós, polihisztor és feltaláló már megalkotta mai számítógépeink mechanikai elven működő ősét, melynek rend­szere miben sem különbözött a mai félvezetős, elektronikus kom­puterekétől ... Hogyan előzheti meg valaki ennyire saját korát, és végül is miért vall kudarcot, s miért kell várnunk több mint száz évet a számítástechnika gyors előretörésére: ez egy külön cikk témája lehetne. A Babbage-féle rendszerelvet 1945—46-ban Neumann János adaptálta az akkori híradástech­nika által nyújtott lehetőségekre. A számítástechnika azóta párat­lan ívű karriert futott be. Már világszerte használják a harma­dik generációs félvezetős kompu­tereket és a konstruktőrök a ne­gyedik és ötödik generáció létre­hozásán munkálkodnak. Ezekkel az intellektus legemberi'bbnek tartott működési módjait akarják modellezni!... De hol tart ma a számítástech­nika a mindennapi használatban, közvetlen környezetünkben? Alig negyedszázad Egy kis visszapillantással kell kezdeni. Másfél évtizede, 1968-ban ép­pen a Petőfi Népe hasábjain, a Tudomány-Technika rovatban ve­tődött fel először a gondolat, hogy Kecskeméten is meg kell terem­teni a számítástechnikai kultúrát. Egy évvel később, 1969 augusz­tusában az itt rendezett országos automatizálás-oktatási konferen­cia ajánlást terjesztett az okta­tási minisztérium elé a számí­tástechnikának a felsőoktatásban való általános bevezetéséről. Eb­ben az évben H. F. aláírással két cikk is hírt ad a Petőfi Népében a Műszaki Főiskola Cellatron tí­pusú számítógépéről és a vele végzett vállalati munkákról. Az ipar tehát hamar felfigyelt az új lehetőségekre. 1972-ben a MTESZ koordiná­ciós munkabizottságot szervez a megyebeli számítástechnikai igé­nyek felmérésére. Elnök Tohai László, titkár Leitner Lászlóné, tagok: Hakk Béla, Szíj Béla, Szá­lai András, dr. Lovas Béla. 1973- ban a bizottság kerekasztal-kon- ferenciát szervez e témában or­szágosan elismert szakértők be­vonásával. A felmérések és a részletes előkészítés alapján ha­tározatot hoznak a megyei szá­mítóközpont létesítéséről. A Pe­tőfi Népe 1974. június 19-i szá­mában 'hírt ad a megállapodás ünnepélyes aláírásáról. NJSzT, SZÜV vezetni a tréfás „Ki mi tud?”- okon. Hamarosan mind Itöbb kecs­keméti diák neve tűnik fel az országos bajnokságok dobogósai között... , Közben szaporodnak a számító­gépek. A műszaki főiskola R—10- et kap. Az MMG-be SZM 4-et te­lepítenek. KFKI gépet szerez, az IKTV, a KSH és a vállalatoknál is gombamó'dra szaporodnak a modern „státusszimbólumok” ... A megyei tanács — az országban elsőként — kidolgozza az irá­nyítás számítógépes módszereit. Egyre több vállalat dolgozik vagy dolgoztat elektronikus számító­géppel. Számítógépet szerez be a Volán, a Növényvédő és Agroké­miai Állomás, az llletményhiva- tal, az AGSZIRCOOP mezőgaz­dasági társulás... fel sem lehet sorolni valamennyit... Logi-klub A nyolcvanas évek elején várat­lan fordulat történik. Megjelen­nek a mikroszámítógépek. Nem vetélytársai a nagy számítóköz­pontoknak, de kiegészítik azokat, és teljesen átformálják az eddigi elképzeléseket. Leitner Lászlónak, az NJSzT titkárának és Szombathy Zoltán vezetőségi «tagnak a kezdeménye­zésére — az országban elsőként — Logi-klub alakul az úttörő és ifjúsági otthonban. Váratlan si­ker: vannak ugyan videojátékaik is, de a fiatalokat nem ezek ér­deklik elsősorban. A programo­zás lesz az igazi sláger ... Tanfo­lyamok keretében 120 fiatal szer­zi meg a Logi-klub programozói igazolványát. A városi tanács se­gítségével rövidesen újabb gépek és egységek beszerzésére nyílik lehetőség... Továbbra is az oktatás áll a középpontban, ez a legfontosabb kérdés. A klub gépparkjára épít­ve nyári napközis tábort szervez­nek, több turnusban. Itt zajlik a középiskolai tanárok továbbkép­zése is. Sőt, kísérletképpen már általános iskolások is bekapcso­lódnak a munkába. Az NJSzT kezdeményezésére a 'Logi-klubot kinőtt diákoknak ősztől „hozzáférési” gépórát” biz­tosít a konzervgyár, a SZÜV és a megyei tanács számítóközpont­ja. 'És mindez v röpke fél év alatt!... Ha egy üzlet. Közben megalakult a Neumann János Számítógéptudományi Tár­saság (NJSzT) megyei szerveze­te. A koordinációs bizottság'tag­jai alkotják az első elnökséget. 1975-ben újra a kecskeméti Technika Házában rendezik meg az országos számítástechnikai ta­nácskozást. Ezen már nagy figyel­met szentelnek a számítástech­nikai kutatás, fejlesztés és a gyártás helyzetének is. A műsza­ki főiskolán két számítógépes ágazat indul és rekordidő alatt felépül a SZÜV, a Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Válla­lat modern kecskeméti részlege. A kulcskérdés az oktatás. En­nek irányítását továbbra is a Szá­mítógéptudományi Társaság tart­ja kézben. Tanfolyamok, népsze­rűsítő előadások, vezetőképzés ... A középiskolában kell kezdeni!... Minden évben megrendezik a szá­mítástechnikai vetélkedőt, véd­nökei: a megyei tanács, a KISZ és a megyei sajtó. A város vál- * lalatai értékes díjakat tűznek ki a helyezetteknek, és több száz 'szakkönyvet osztanak szét a' ren­dezők a nézők között. Főiskolai tanárok nem átallanak játékot — Gimnazistáknak ajánlható az előbbinél valamivel komo­lyabb, 32 K-s kiépítésre is bővít­hető SINCLAIR SPEKTRUM szá­mítógép, némileg bonyolultabban kezelhető előválasztós rendszerű klaviatúrával. — Szintén középiskolásoknak ajánlható a TEXAS 99/A mini­gép '(H6 K), alfanumerikus billen­tyűzettel. — Felsőoktatásban, mérnöki munkában egyaránt hasznosan alkalmazható a COMMODORE 64 (64 K-ra tervezett), hajlékony lemezzel, kazettával ellátott szá­mítógép — akár az R 10-zel meg­egyező terjedelmű alkalmazási te­rülettel. Valamennyi felsorolt gép a BASIC (bézik) nyelven progra­mozható. Ezt a nyelvet tanulják meg a diákok a középiskolában is. (Reméljük, nem a százalék- számítás rovására.) Hát valahol itt tartunk most a számítástechnikában. Ha egy üz­let megindul... — elbé — Mit kérdezzünk — és hogyan? Azt mondják, 35 fölött már ne is kísérletezzünk, úgysem • értjük meg a számítógépet. Ilyenkor már nem tud átállni az ember egy gyökeresen új gon­dolkodásmódra. A számítástechnika' pedig megkö­veteli ezt. De ahogy elnézem, ,az itt 'levők többsége túl vain ezen a koron. Mégis «láthatóan élvezik. Lelkesek. És egyikük sem' vizsgázott 4-esnél rosszabbra. A kecskeméti Volán Vállalat két 15 tagú csoportot fizetett be a Számítástechnikai és Ügyvitelszerve­ző Vállalat vezetőképző tanfolyamára. Az első cso­port ma adott számot a tanultakról. Lezajlott a vizsga, megkapták a bizonyítványt. Leitner László, a SZÜV igazgatója még «néhány perc türelmet kér: mondják el, mi a véleményük, mi nem tetszett, mit kellene még javítani? Három válasz, röviden: LIBOR GÁBOR: Eleinte csalódottak voltunk. Itt mindenki valamilyen szintű vezető, aS kellő kép­zettséggel, így válogattak össze bennünket. Minek trafóéinak itt is vezetéselmélettel... ? De hamar értelmet kapott a rövid ismétlés, amikor számító­gépen 'kellett alkalmazni az ismereteket. S akkor­tól fogva nagyon élveztük. DALOS ISTVÁN: Nekem a „bézik” nyelv gon­dot okozott, mert nem tanultam angolul. Viszont most értettem meg, miért nem használták sokfelé a számítógépet, amikor pedig van nekik, máshol meg miért követelnek többet tőle, mint amire ké­pes. Hozzánk is alig két hete jött meg az első gép, amikor már sürgették: mikor fog dolgozni... ? Per­sze ez azért jobb, mintha nem éreznék szükségét a vállalat vezetői a számítógépnek ... JÁRAI GYÖRGY: Nem vártuk, hogy ezután programozni is tudunk majd, hiszen ahhoz kevés a tanfolyam 36 órája. De megismertük, hogy mire . jó a számítógép, mit kaphatunk tőle és hogyan kaphatjuk á hasznos Információkat. Ä közlekedés­ből vett konkrét példa, amit külön nekünk állí­tották itt össze, nagyon tanulságos volt és min­denki nagyon odafigyelt. Kár, hogy nincs idő több ilyen feladatra, mert ezután volna már igazán iz­galmas .%.. ! Egyébként most készítjük a követke­ző ötéves terv vállalati számítógép-fejlesztési ter­vét, nekem a tanfolyam ezért is nagyon jól jött... Márciusban kezdődtek a SZÜV kecskeméti szár mítóközpontjáiban a vezetőképző tanfolyamok. Át­lag 15-ös létszámmal. Eddig kétszázan jelentkeztek, de mindig újabb vállalatok jönnek. ■ Csendes forradalom zajlik: egyre többen ismerik fel a számítógép előnyeit a mindennapi munká­• Középen Leitner László igazgató, jobbra Győrffy Jenő programozási csoportvezető, a Commodore 64-es számítógépnél pedig Szabics István, a TIT megyei természettudományos szaktitkára. Űj fel­adatot állítanak össze a következő tanfolyamnak, mert minden vállalat szakemberei a saját munka- területükről vett példán tanulják meg a számító­gép alkalmazását. (Tóth Sándor felvétele) ban. Sőt, nélkülözhetetlenségét! A SZÜV és a vele együttműködő TIT nem akar ezeken a 'tanfolya­mokon többet eléírni, mint felvilágosítani azokat az embereket, akiknek a döntés a' feladatuk, hogy mekkora segítséget jelenthet nekik a számítógép. A tanfolyam 36 óráját néhány hét alatt 4—6 órás adagokban kapják meig a hallgatók. Ettől még nem lesz belőlük programozó, komputer-szakember. De hiszen a televíziót is tudom kezelni attól, hogy nem ismerem a szerkezetét! A vállalati vezetők­nek is elég annyit tudni, mit lehet kérdezni a szá­mítógéptől és hogyan kell feltenni a kérdést. A gépek akkor nem állnak majd, hanem dolgozni fog­nak, egyre többet és egyre jobb «hatásfokkal. Ami­ben szintén számíthatnak majd a SZÜV segítsé­gére. Ugyanis a kecskeméti SZÜV-számítóközpont egyedülálló az országban azzal, hogy kiépítette a szolgáltatást az első szervezéstől' a műszaki szer­vizig bezárólag. Tehát partnerei biztonságosan üzemeltethetik gépeiket. A másik, ami már a jövőt idézi: hamarosan öt távaidatfeldolgozási rendszer 'kezdi meg működé­sét a SZÜV-ben. Ezek révén 'a vállalatok a tulaj­don számítógépeik mellett nagy teljesítményű be­rendezések segítségét is bármikor igénybe vehetik majd. — r I — Minőségi változás a mezőgazdaságban Az, hogy a számítástechnika valóban általánossá válik, meg­mutatkozik azon, amint a gyá­rak és iskolák után fokozatosan bevonul az otthonokba is. Első­sorban kell említenem a magyar „iskolaszámítógépet”, a HT 1080 Z-t. De számos külföldről „be­szerzett” is akad már az ország­ban. Macskakörmök között emlí­tem a beszerzést, mert sok van közöttük, aminek a származását bajos volna a vámhatóság papír­jával igazolni. Sok szakember azonban mégsem tartja ezt olyan főbenjáró bűnnek, mert nemcsak az ország számítógépparkja gya­rapodik minden új darabbal, ha­nem ami' ennél is fontosabb: szellemi kapacitásunk! Emlékez­tetek rá, hogy nemrég a televí­zió nyilvánossága előtt vitatták meg: vajon érdemes-e fönntarta­nunk a számítógépek esetében is a jelenlegi vámelőírásokat? Nem lehetne ezeket a belföldi árak helyett külföldi árfolyamon szá­molni? Akkor bizonyára több tu­rista szánná rá magát, hogy nél­külözhető pénzén számítógépet vegyen. Jelenleg alighanem áttekinthe­tetlen a hazai „magángéppark”. A legkülönfélébb típusokkal tat lálkozhatunk. Ez nem éppen jó; nehezen megoldható a javítás és a rendszerek összekapcsolása szintúgy. (Ezért csak a jelenleg legnépszerűbb külföldi típusok­ról ejthetünk néhány szót: — SINCLAIR ZX—81. Az ál­talános iskolai «korosztály részéi re is konstruált mikrogép 16 K tárkapacitással.1 Kezdők számára is ideális tanulási eszköz. MA MÁR hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés az élet szinte minden területén a számí­tástechnika" és a számítógépek iránt. Pár évvel ezelőtt még csak néhány kutatóintézet, felső-' oktatási intézmény vagy adat­szolgáltatást gyűjtő szervezet (pl. a KSH) mondhatott magáiénak számítógépet. Azóta a számító­gép bevonult a termelésbe. A különféle iparágak és a keres­kedelem mellett a mezőgazdaság is egyre nagyobb igénnyel je­lentkezik. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a hetvenes évek leg­végén, s évtizedünk elején kezd­ték vásárolni az eredeti Texas Instruments-t, majd az ennek alapján készített magyar PTK 1096-os kalkulátort és kiírót, a Híradástechnika Szövetkezet gyártmányait. Ezt követte a Commodore, a Sinclair ZX - 81, az Aircomp 16, és legutóbb a Sharp PC 1500, illetve az ezek mintájára, ‘szintén a HITEKA által készített PTA 4000-es sze­mélyi számítógép. Ezeknek a tá­rolókapacitása már jóval na­gyobb a korábbiakénál; további előnyük, hogy basic nyelven programozhatok, és a progra­mok valamint az adatok nem mágneskártyán, hanem magneto­fonkazettán tárolhatók. Ezek a mikroszámítógépek már nemcsak az adatszolgálta­tást és a statisztikai jelentéseket könnyítik meg, hanem jó segít­séget nyújtanak a könyvelésben is (pl. ágazati gyűjtések), és kü­Már itt tartunk! lönfléle költségelemzések végez­hetők el velük. Több számítástechnikával fog. lalkozó intézmény — egyebek között a MÜSZI (Mezőgazdasági Ügyvitelszervező « Iroda), az MgÉSZV (Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervező Válla­lat) és a GATE (Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem) — a mező- gazdaságban jól alkalmazható programokat készített ezekre a gépekre. Ilyenek a többi között a növénytermielésben és az állat- tenyésztésben használatos ön­költség-számítások, a költség- mentes összehasonlítások vagy a különféle állattartó telepek utókalkulációja. Az energiagaz­dálkodással kapcsolatosak azok a programok, amelyek a tehergép­kocsik és erőgépek üzemanyag- fogyasztását, teljesítményeit szá­molják ki, továbbá a villamos- energia-felhasználás költségelem­zését végzik el. EZEKEN túlmenően készült szá­mos, közvetlenül a termelésirá­nyításban is felhasználható program. A Kertészeti Egyete­men dolgozták ki az ültetvények növényvédelmi programját. A TAURIN A termelési rendszer a szarvasmarha-telepek optimális takarmányadag meghatározását végzi mikroszámítógéppel. Elké­szült már az erre szervezett tehenészeti termelésirányítási komplett rendszer is. Az MgÉSzV és a GATE közö­sen fejlesztette ki a TAS idő­elemző módszert, amelynek lé­nyege, hogy a mezőgazdasági, szántóföldi munkáik időfelvétele­zését automatikussá teszi, és le­hetővé válik a mérésadatok szá. mítógépes kiértékelése a hatéko­nyabb miunka, a kisebb költség, a nagyobb nyereség érdekében. Az említett mikroszámítógépek mellett az utóbbi néhány évben egyre fontosabb szerepet tölte­nek be a kisszámítógépek. Ezek közül a VIDEOTON által gyártott VT 20/A és a VT 20/4 típusokat használják elsősorban a mezőgaz­dasági nagyüzemekben. Ilyen szá­mítógépe van már Bács-Kiskun megyében pl.: a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaságnak és a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetnek. Vaskúton működik egyébként az MgÉSzV által elkészített első és máig egyetlen olyan számítógépes rendszer, amely tartalmazza a ter­melőszövetkezet egész ügyvitelét. A rendszer öt alrendszerből és összesen 153 programból áll. A teljes analitikus és főkönyvi köny­velést elvégzi a számítógép! A ré­mi Dózsa is nemrégiben vett egy VT 20-ast, amin jelenleg az MgÉSzV kecskeméti kirendeltsége a közös gazdaság analitikus kész­letnyilvántartásának számítógép­re szervezését készíti elő. A KÖZELMÚLTBAN voltunk tanúi a mezőgazdaság gépesítésé­nek és kemizálásának, ami két­ségkívül óriási fejlődést hozott a gazdálkodásban. Most egy hason­lóan nagy minőségi változást kö­vethetünk nyomon, amely egyre sikeresebben keresi az utat a szá­mítástechnika alkalmazására. M. Z. L. Garantáltan emberi — Figyelj! — szólt Kaponya. — Az új VT 812-es háromezerhétszáz vagon prézlit rendelt Kecskemét­nek- az Alkotmány ünnepére. Tisztára megőrült í .1.. — Baromság! - csitította Hu- dák. — Rosszul érthetted. Je­gyezd meg: a Videoton 812-ese nem téved! Tizennyolcadik generá­ciós számítógép. Garantáltan em­beri intellektus. Másutt lesz a hiba ... — Uhüm ... Azt is megmondta, hol: a Bajai Ganz Sugovica 3-asá- ban. Az végezte neki a részszá­mításokat. — Ez hülyeség. A Sugovica ugyan egyszerű harmadik gene­rációs, de abból a fajtából aztán a legjobb. Még sohase hallottam egyre 'se panaszt. — Én azért bemértem a bizton­ság kedvéért. Hibátlan. — Akkor hát? ... — Nem fogod kitalálni!... Mi magunk tápláltunk be rossz prog­ramot. Csakhogy ezt a VT óvako­dott tudatni velünk. Mi adjuk ne­ki a munkát, tudom is én, talán félt, hogy megbánt... Szó nélkül megrendelte a rengeteg prézlit, aztán próbálta ráfogni a Sugovi- cára ... Ez egy ... egy ... Nem találok szavakat!... — Most mit vagy úgy oda? — hűtötte le Hudák. — Okosabb, gyorsabb, mint mi együtt... Csak kicsit maradi. Primitív. Cgy sacc- ra a huszadik század vége felé tart még .. . Q Üj magyar személyi számító­gép a sárisápi termelőszövetkezet melléküzemágában gyártott Pri­mo. A BNV-n mutatták be, min­dig igen nagy volt iránta az ér­deklődés. Bárki odaülhetett a gép­hez kipróbálni: mit tud?... MEGJEGYZÉS Logaritmus és kanóc A számítástechnika szívet-lelket melengető szédületes ívű fejlő­dése mellett — ami (ezen az ol­dalon is látjuk) nem végcél, ha­nem eszköze a műszaki haladás meggyorsításának, mindennapi életünk kényelmesebbé és tar­talmasabbá tételének — igazán csekély bosszúságot jelenthet a műszaki felsőoktatási intézmé­nyek írásbeli felvételi vizsgáján tapasztalt két apró, de jellemző mozzanat: Kihirdettetett (1984-ben!), hogy a felvételin — zsebszámológépet használni nem lehet; — segédeszközként csak a köz­pontilag kiosztott 1974-es kiadású (!) „Matematikai és fizikai össze­függések” című táblázatot hasz­nálhatják a felvételizők. Morogtak a tanárok, morogtak a diákok — szerintem: ok nélkül. Mert az igaz, hogy az 1974-es könyvecske az Sí mértékegysé­gek törvénybeiktatása előtt hét évvel készült, és ennélfogva el­avult, ma már a középiskolában is mást használnak, olyat, ame­lyik megfelel a Minisztertanács rendeletében foglaltaknak, • to­vábbá az is igaz, hogy ez a segéd­let a diákoknak teljesen ismeret­len volt és alaposan összezavarta őket — de hát aki műszaki pá­lyára akar lépni, véleményem sze­rint szokjon hozzá idejében a ne­hézségekhez! Elég sok pénzébe kerül kormányzatunknak a ra- fináltan kifundált, központilag agyonszervezett apparátusú felvé­teli vizsgarendszer üzemeltetése. Nem telhet még a törvényesen előírt segédlet biztosítására is. Az meg hogyan nézne ki, ha minden-1 ki behozná a saját kis korszerű függvénytáblácskáját!... A számítógépek eltiltása is nagyon helyes, demokratikus in­tézkedés volt. Védi ama hátrányos helyzetű tanulókat, akik nem tud­tak venni, netán valakitől köl­csönkérni egy ötszáz forintos szá­mítógépet. Végül is a műszaki pályára való alkalmasságot leg­jobban ugye a négy alapművelet ismeretén keresztül lehet leihér- ni?!... A kákán is csomót kereső szőr- szálhasogatás helyett inkább an­nak őrüljünk, hogy a felvételi fel­adatokat nem volt kötelező tintás­üvegbe mártogatott lúdtollal ír­ni. Egy olyan nagy teljesítményű mécses világa mellett, amelynek kanócát információrobbanásos ko­runk műszaki pályára lépni szán­dékozó jelentkezőinek előzőleg két, központilag rendelkezésükre bo­csátott fadarab összedörzsölésé- vel kellett volna meggy újta-/ niuk ... Dr. Lovas Béla Játék vagy tanulás? Az NSZK közismerten a világ játéktermelésének és -fogyasztá­sának egyik fontos központja. Az ország lakói évente mintegy 2,4 milliárd márkát költenek az ifjú nemzedék ilyen irányú igé­nyeinek kielégítésére. Tavaly ebből körülbelül, 850 millió márkát a külföldről beho­zott játékok értéke tett ki. Itt az amerikai cégek és licencek ve­zetnek, behozhatatlan előnnyel. Az amerikai hegemónia főleg az elektronikus tévéjátékoknál érvényesül. - Ezeknek a piaca azonban kezd telítődni. A tava­lyi karácsonyi vásáron az Atari- cég tévéjáték-kazettáit már hár­masával próbálták eladni 80— 100 márkáért, miközben eredeti áruk egyenként volt ennyi. A nagy cégek ezért most a kész programok helyett az önál­ló gondolkodást, kreativitást igénylő „házi számítógépeket" próbálják felfuttatni. Nem kis sikerrel. Egy év 'alatt mintegy 215 ezer „házi komputer" totóit gazdára a lO-r-15 évesek köré­ben. Aruk 300-tól 5 ezer márká­ig terjed, s ez jelzi, hogy egye. lőre csak egy szűk réteg enged­heti meg magának ezt a luxust. Mivel ezeket már 10 évesek szá­mára is veszik, valószínűnek tű­nik, hogy a nyugatnémet értel­miség új, felnövekvő nemzedéke számára a számítógépek kezelé­se, önálló programok kidolgozá­sa semmivel sem jelent majd nagyobb nehézséget a korábbi elektronikus játékaiknál, mint amilyen pl. a népszerű „űrhábo­rúk" megvívása volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents