Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-19 / 142. szám
Dr. Kuczka Antal • Kosa Károly Dr. Babies Antal • Dr. Bauer Ferenc Hajdú András Péter Pál Dr. Kiss Árpád • Soós Vince N élkülözhetjük-e azt a szellemi potenciát, amelyet a nyugdíjas agrárszakemberek je- lentenek Bács-Kiskun megyében? ^A válasz nem lehet kétséges, éppen ezért időről időre a megye vezetői is kikérik véleményüket, legfőképpen, amikor jelentős döntéshozatalra készülnek. Észrevételeik, tanácsaik a napi gyakorlatban sem nélkülözhetők, hiszen sok évtizedes tapasztalataikat hasznosíthatjuk, akár elfeledett módszereket is, amelyek mostani körülményeink között ismét eredményt hozhatnak. Mi a mai mezőgazdálkodásrój a nyugdíjas agrárszakemberek véleménye, milyennek látják tennivalóinkat a gabonatermesztésben, valamint a zöldségfelvásárlásban és -értékesítésben, tehát a kereskedelemben, erről beszélgettünk a szerkesztőségben rendezett ankéton, amelyen ott volt: dr. Kuczka Antal, dr. Kiss Árpád, dr. Babies Antal, dr. Bauer Ferenc, Hajdú András, Péter Pál, Kósa Károly és Soós Vince. A beszélgetésen a Petőfi Népét Csabai István, a gazdaságpolitikai rovat vezetője képviselte. Nyugdíjas agrársz a mezőgazdaság jövőjéről Hol tart a megye? A múlt évi aszályos esztendő bebizonyította, hogy a megyei mezőgazdasági termelés színvonala, alkalmazkodóképessége ma már csökkenteni tudja az időjárás okozita veszteségeket. A belső ellátás, a mennyiségi és minőségi kínálat megfelelő volt. Hogy hol tart ma a magyar agrártermelés, erről hallottunk a beszélgetésünk eleijén összefoglalót. DR.'KUCZKA A.: A nagyüzemi mezőgazdaság a műszaki fejlesztések, valamint a biológiai alapok javításával olyan eredményeket ért el Bács-Kis- kunban is, amellyel a szántóföldi termelésben, főként a gabonatermesztésben a kedvezőtlen adottságaink ellenére megközelítettük az országban' a legjobb gazdaságok eredményeit. Búzából a hazái mennyiségnek mintegy 8 százalékát termeljük, a kukoricának pedig 8,7 százalékát. A hatodik ötéves terv első három évének búza átlagterülete több mint 106 ezer hektár. A rozs 15 ezer hektárra csökkent, a tritikálé csaknem hetedével 265 hektárra esett vissza. Nőtt az ősziárpa-vetésterület, csaknem •19 ezer hektárra. A tavaszi árpa vetésterülete stagnál, 1,8—1,9 ezer hektár körüli, és még van néhány1 gabonafélénk, amelyek néhány száz hektárral szerepelnek a területen, összességében a kalászos gabonák 128 ezer hektárról 136,5 ezer hektárra növekedtek a VI. tervidőszakban. A kukorica vetésterülete viszont 129,8 ezer hektárról — hároméves átlagot véve figyelembe — 109.2 ezer hektárra csökkent. Végső soron az összes gabona az ötödik ötéves terv időszakában a megye szántóterületének 63,5 százalékát foglalta el, az, elmúlt három éviben 62 százalékra csökkent. A gabonaprogram hatására főként a kalászosok, ezek közül is emelkedett a (búza. Gazdaságossági okokból viszont kevesebb a megyében a kukorica vetésterülete. A búza felvásárlási ára 1980-ig nem ösztönzött minőségi termelésre. Azóta különvált az étkezési és takarmánybúza, sőt 1982-től harmadik árkategóriaként magas beltartalmi értékű termeltetésére is van lehetőség, kétszázötven, illetve négyszáz forint tonnánkénti felár fizetésével. Ez utóbbi eddig nem hozott számottevő eredményt, mivel kevés a minőségi búzából a fajtaválaszték. A jelenlegiek többnyire alacsonyabb hozamúak, ugyanakkor nagyobb ráfordítást és költséget igényel termesztésük, ami az árban nem térül meg. Ezért Is szükségesnek érzem a minőségi búza árának felülvizsgálatát. A gabonaprogramban másik nagyon fontos növényünk a kukorica. Vetésterülete csökkent a megyében, azonban az átlaghozam emelkedett, 198ß-ben 6000 kilogramm fölött volt. A területcsökkenés többnyire indokolt, ugyanis a nem megfelelő földeken e növényt már nem kifizetődő termelni, helyét, a búza, s főként a napraforgó vette át. Az elmúlt három évre még jellemző az is, hogy megháromszorozódott a napraforgóterület. A termelési (költségek csökkentése érdekében előtérbe kerültek az olcsóbb megoldások, például a tárolásban, szárításiban. Egyre több gazdaságban korai érésű hibrideket vetnek, amelyek szárítást alig, vagy egyáltalán nem igényelnek, biztonságosabban betakaríthatok. Annak ellenére, hogy az utóbbi esztendőben csökkent a rozs vetésterülete, mégis úgy gondolom, jövője van ennek a növénynek, igényli a sütőipar az egészségesebb táplálkozásban szerepe megnőtt.^ Az őszi árpa területnövelését alkalmazkodóképessége, jövedelmezősége indokolja, és_ az, hogy takarmányozásra kiválóan alkalmas, főiként a ser- tésneveléiabeh. . , Az intenzív gabonatermesztési program teljesítése kiemelkedő feladat ebben az ötéves tervben. A megyéből 31 gazdaság világbanki kölcsönből megvalósít különböző fejlesztéseiket. Tizenkilenc gazdaság műszaki fejlesztésre 135 millió 298 ezer forintot költött. Tárolótér-fejlesztési program keretében kilenc mezőgazdasági üzem és a Gabona- forgalmi Vállalat 24 ezer 500 tonna termény tárolására alkalmas silót épített. Összesen 36 ezer tonna a tárolótérbővítés. ' A termésbiztonság növelése az egyik legfontosabb feladat. Tájkörzetenként és üzemenként szükség van a talajviszonyoknak megfelelő célszerű agrotechnika .alkalmazására, amely elősegíti a csapadékvíz megőrzését, ugyanakkor energiát és költségét is csökkent, illetve megtakarít. A gazdálkodási szerkezetben, a gabonatermelés eredményeiben egy-egy tájegységen belül is meglevő komoly eltéréseknek a jobbak felé való közelítése a megyei Össztermés növelésében meghatározó jelentőségű tennivaló. inkább változtassunk tervünkön. Ne vessünk későn. A vetésidő meghatározó a növény fejlődésére, a termés mennyiségére. J . ,, DR KISS Á.: Jónak tartom az agrotechnikát, a talajelőkészítést, javult a növényvédelem, ,s a fajta megválasztásában is jól alkalmazkodnak az üzemek a területi adottságaikhoz. Ezt mutatják az eredmények, míg 1960-ban búzából 1,57 tonna volt a termésátlag a megyében, tíz év múlva 2,92 tonna, 1980-ban pedig 4,99 tonna. Ekkor az időjárás is kedvező volt. Még az 198.2-es aszály ellenére, is 4,27 tonna volt a búza átlagtermése, azonban nagyon meglepett, hogy a múlt esztendőben, amikor az aszály tovább tartott, mégis 4,35 tonnás hektáronkénti átlagtermést értek el a megyében. Ez azt is bizonyítja, hogy a jelenlegi búzafajták szárazságtűrők, jó hozamúak, s ez ad reményt ahhoz, hogy ■az idén a. megyében 4,55 tonnás átliagihozamot €l- érik ami nagy feladat. Azt mondhatom, hogy az idei termés már csaknem eldőlt. Az uralkodó fajita az MV 8, amely a terület 28 százalékán .található. Az MV i mintegy 8 százalékot képvisel, s a megye gazdaságainak rugalmasságát mutatja, hogy a Ba- j ■rankát, a zágrábi búzafajtát, a terület 14 százalékán termelik. Ennek, tavaly tapasztalt kedvező tulajdonságaira figyeltek fel a szakemberek, amikor még a vetésterület fél százalékán sem termeltek. Szárazságtűrő képessége miatt a Jubilejnaja a negyedik legfontosabb a megyében. Meglep, hogy a Szegedi Gabonakutató Intézet fajtái visszaszorultak, talán gyengébb télállóságuk miatt. Cs. I.: Vagyis minden rendben van a megyében a fajta- összetételt illetően? DR. KISS Á.: Úgy érzem, hogy a GK Boglár fajtával érdemes lenne még foglalkozni, s csodálkozom az MV 9 és 10-nek mellőzésén. Az MV 10 a kísérletekben jobb .volt, mint a Baranka, mennyiségben és minőségben is, és. javaslom, hogy ezt a (közepes éréscsoportba tartozó két fajtát az idén már nagyobb területen vessék a gazdaságok. DR. BABICS A.: A hazai búzafajták_aránya nőtt, eléri a 40 százalékot, a jugoszláv fajták 30—35, a szovjet fajták pedig 24 százalékot képviselnek a ve- tésterületem. A mai fajtaszerkezetben keveslem a korai érésűek arányát. ■ r t\ \ tvvisl SOÓS V.: Amit nem százalékban kell szerintem meghatározni, hanem a felhasználás függvényében. Ezt elsősorban a kukoricára értem. Azok a gazdaságok, amelyek a kukoricát nedvesen taroljak a nagyobb hozam reményében a középkései vagy késéi fajtákat vessék. . , .... DR. KISS Á.: Nem vagyok hive a korai fajta« túlzott aranyának, ehelyett a közepes érésidepűe- ket javaslom. Szerintem ezeknek kellene elfoglalni ■a vetésterület 55 százalékát, mer.t 300 kilogrammal •több termést adnak, mint a korai búzák. ■: _ _ DR KUCZKA A.: A betakarító- és szállítóeszközök .is befolyásolják, hogy milyen éréscsopontba tartozó gabonát vessen egy-egy üzem. Fontos ugyanis hogy a betakarítás optimális időben történjen, ■mert ha ezzel megkésnek, terméskiesiést, veszteseget okoznak maguknak. DR. BABICS A.: Pontosnak tartom, hogy első- és másodfokú vetőmagot használjanak a gazda- ságok és törekedjenek a folyamatos fajtatyaltasra. SOÓS V.: Figyelemmel »kell lenni a tőállomany- ra arra, hogy hektáronként hány szem búzát, ku- ‘ . koricát stb. magot vetünk. Ha nincs meg az optimális tőállomány, már nem várhatunk megfelelő termést. A vetőgépek jó beállítása, a vetesek ellenőrzése elengedhetetlen. Szerintem ma mar jól kidolgozott agrotechnikával, az említett kitűnő fajtákkal hektáronkénti hatmillió csíraszammal közepes ’időjárás esetén a Duna menti és a bácskai területeken búzából hat tonna fölötti átlagtermés érhető el. DR. KISS Á.: A tőállománynak és a fa/jtániak egységben kell lenni, mert ha MV 4 búzafajjtát .négyzetméterenként 700-as tőállománnyal vetnek, akkor megdől, az MV 8-as 600-as tőállomamnyal jo termést ad (a 700-as már so.k!), a jugoszláv fájták viszont 700.fölötti tőállománnyal is jól teremnek DR BABICS A.: A tőállományt illetően a kukoricánál nagyabb .gondot érzek, ugyanis Csávoly térségében túl sűrűn vetik, s a terméseredmények elmaradnak a várttól. , SOÓS V.: A nagy tőállomány azt eredményezi .kukoricánál, hogy nincs élettere a növénynek, s főként aszályos esztendőben sok vizet párologtat. A .halmozódó vízhiány tovább rontja a szemkepződést. Az ilyen táblákon igaz, hogy sok, de apró csöveket takarítanak be, ami végül is terméscsökkenést eredményez, s a minősége is gyengébb. lathoz jól alkalmazkodtak. Például a Duna.—Tisza közén á kecskeméti H rozs bevált, hektáronként négy tonna termésre volt képes, és sokan vagyunk, akik számára érthetetlen, hogy a köztérmesztésiből mégis kivonták, holott volna még rá igény. Javaslom azt is, hogy a rozstermelést tegyék jövedelmezővé, mégpedig felvásárlási ára legyen azonos a búzával, mint ahogyan az NDK-ban. Ez két szempontból is előnyös lenne: a homokhasznosítás ügyét előbbre vinné, másrészt a leggyengébb talajokon gazdálkodókat segítenék ezzel — mivel az állami támogatások mértéke fokozatosan csökken —, a felvásárlási árnöveléssel a gyenge adottságú gazdaságok bevételét lehetne gyarapítani. DR. KUCZKA A.: A távollevő kollégánk, Sarfi Róbert hozzám eljuttatott elemzése szerint a rozstermelés két tényezőtől függ elsősorban: a talaü- •műveléstől és a szervestrágyázástól. Különösen a homokon az is.tá.1 lótrágyát néni pótolja a műtrágya, aminek költsége egyébként is emelkedik, s ezért is reménykedik abban, hogy megéri a gazdaságoknak az istállótrágyázás, különösen akkor, ha a földekre a kiszállítása, szétterítése jobban gépesített lesz SOÓS V.: Kalászos gabona alá gyakorlati szakemberek nem használnak istállótrágyát,; hanem magas tarlót hagynak, és nitrogénműtrágyával leszórják, ezután szántanak. Ezt a költséget ,jbirja el” a rozs is. . , . DR. BAUER F.: Megduplázható a rozstermes, .na a talajt istállótrágyázzuk. Sőt, a zöldtrágya is segít, csak itt egy gond van: a nagy zöldtömeg sok vizet visz el a talajból. KÓSA K.: A homoktalajok humuszban szegények, vízmegtartó képességük nem megfelelő. A somkóró az a növény, ami a talajszerkezetet es a tápanyagtartalmát is javítaná, zölden leszántva. Ügy tűnik, erről szinte megfeledkeztek a homokon g^!W^0(BriUeszthet6 a vetésszerkezetbe la Borukéról DR. BAUER F.: Elmondom az úgynevezett „kecskeméti módszert”, amelyet korábban a gyakorlatban eredményesen használtak. Háromnegyed mag- mennyiséggel kell vetni ősszel a rozsot, amelyet tavasszal ugyancsak háromnegyed magmennyisegu sómkoróv’ál feííilfetn.e^.' Az aratáskor .rozsból go- > iépés1 teirmes betakiarfthátó, s ezután ha egy kis csapadék van, a somkóró megerősödik. Meg kell mondanom, hogy tíz évben átlagosan háromszor viszont kipusztul a nyári aszály miatt, de ha megmarad, jól kaszálható termést ad, ha gyengébb, akkor birkalegelőnek használható. De tavasszal mindenképpen megfelelő és kitűnő zöldtakammanyhoz jutunk erről a területről, ami egyenértékű egy lu- cernaterméssel. Ezután azonnal le kell szántani és silókukoricával érdemes bevetni, amiből teljes termés lesz és ősszel ismét rozs következik ezen a területen. Tavasszal a somkóró leszántása után meg nagyon jól hasznosítható a terület szántóföldi kertészeti növényekkel, például paradicsommal. A som- kóró-termesztést elsősorban ott javaslom, ahol a lucernával eredménytelenül kísérleteztek. * KÓSA K.: Ugyancsak „kiment a divatból a takarmámyborsó termesztése is^ami iglaz, nem _ho- mokterületre való, de kiváló elővetemenye a búzának Szerintem az is hozzájárul a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban a nagy búzatermésekhez, hogy takarmány.borsó után vétik a kalászost. A tömegtakarmányozás egyik bázisaként is figyelembe kellene venni a takarmányborsót. Etethető zölden, de ha a teljes növényt csövestől leszáríitjúk, így is kiVacs°; i.: A total Ifehérjehelyzetet Is figyelembe véve — a Jelentős importot — (bizonyos, (hogy la takarmtayborsó termelése, a Jobb ttalajadotteágú helyeken, mégtnkóbb előtérbe kerülhet. amit ugyancsak bélé kell kalkulálni az feladási áriba# SOÓS V.: Sokszor azért megy tönkre a kistermelők által becsomagolt, szépen előkészített őszibarack, alma, mert a ZÖLDÉRT átvevői a ládákat hajigái ják a teherautókra. A saját szememmel láttam nemegyszer. Vagyis a kárt, amit maguknak okoznak, a fogyasztó fizesse meg? Az átvételért felelősöket jobbam kellene ösztönözni (fegyelmezni?) a kiváló minőség megőrzésére. .HÁJDŰ A.: Hadd jegyezzem meg, hogy a termeléshez szükséges .vegyszerek, gépek ára is emelkedett, vagyis a zöldség ára '•— de általánosíthatok is- valamennyi mezőgazdasági termék árának növekedése — legfőképp áz ipari eredetű anyagok _es energiahordozók költségnövekedésének tulajdonítható Árban megkülönböztetés is tapasztalható, például’ egy liter Chinetrimt az állami gazdaságok 860, a magántermelők 1280 forintért kapnak. . KÓSA K.: Sajnos, ezt az objektív tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, de mégis azt mondom, legnagyobb árfelhajtó tényező a felvásárló-érteke- sítő kereskedelem. Talán a tsz-e«nek kellene átvállalni a koordináló szerepet, ugyanúgy, mint a ser- tésbizlalásban. De azt " is megoldásnak tartanám, ha egy térség gazdaságai együttműködve szerveznék meg az átvételt és az értékesítést. Információhiány, rendezetlen kapcsolatok Zöldségforgalmazás és áremelkedés Javaslatok a homok hasznosítására A gabonahozam növelésének lehetőségei CS I.: lAz országban ta gabonaprogram egyik legfontosabb feladat. A itrfajrfőkészítfatol a totrfia- iok olvan fázis, .állomás van, amelyek döntő h»tá- ÜS! és mennyiségre. E folyamatban a gyat-í ^Sfäban ját^Híimődosltandö pontokat, Illetve (alkalmazásával az előreaépés (gyorsítható? , , SOÓS V.: A búza ínagjának október vegeiig földbe kell kerülni. Ha bármilyen okból .ez nem sikerül, Os. I.: Bizonyára egyetértenek azzal, Ihogy minősen olyan gabonafajta — és Itermeléstechnológia sem —, amely ki- fejezetten homoktalajokra alkalmas. DR. KISS Á.: Igazi homoki búzaf ajjta. nincs, az MV 8 és 4 azok, amelyekkel eddig próbálkoztunk. A kecskeméti homokon búza- és triitiíkálé-kís.rl.e- teket is folytatok munkatársaimmal. Legutóbb a G.K Szeged fajtát rozzsal kereszteztük, s utána visszake.resziteztük az említett búzaf.aj.tara, vagyis eev búzába a rozs genetikaii tulajdonságait is kivittük. Kísérleteink reményteljesek, enijek a búzának hozamai azonosaik az MV 9-cél, és azt mondhatom, hogy ez valóban homoki fajta lesz. DR. BAUER F.: A rozs lehetne a gyengébb homokok növénye, a fajtakísérleteket azonban egyrészt nem jó helyen választjuk meg, a buzatoiserletekkel együtt van, másrészt pedig ^.aWozsfaj" tóm azt is, hogy északi országokból hoz^k rozsfaj tákat. Ez utóbbit azért, mert ott a legjobb talajokra vetik a rozsot, nálunk pedig a legrosszabbra. A rbagyar fajták viszont a hazai talajokhoz, az ég ajCs. I.: Váltsunk (témát. A zöldségtermesztést, illetve az ezzel összefüggő felvásárlást és értékesítést, ennek viszontagságait vegyük szemügyre. PÉTER P.: A nagyüzemekben csökkent, ai háztájikban nőtt a zöidségteirmő terűiéit. A nagyüzem gondjai: a termelés ráfizetéses, nincs hol tarolni, illetve feldolgozni a teirmés<t, a felvásárlás-erteke- sítés szervezetében sok a hiba, ez eléggé összekuszált. Az is megállapítható, hogy kevés a zöldségtermeléshez értő szakember, S nem kerekedett feliül a minőségi szemlélet. A termeltetéssel kapcsolatos információáramlást sem tartom megfelelőnek. Régebben gazdagyűléseken volt alkalom megtárgyalni, milyen zöldségmövényit, és mennyit termesszenek de tapasztalatom szerint jelenleg ebben sem tájékozottak a kistermelők. S még az is tény, hogy nem vált gyakorlatukká az sem, hogy a felvásárlóknak előre jTelezzék, miből és főleg mennyit, mikor szándékoznak értékesíteni. Mindenképpen fokozni szükséges az együttműködést a termeltetésben es felvásárlás,ban. ■ , SOÓS V.: Azt szeretnénk, ha a felvásárlók is fontosnak tartanák a .nagyüzemi és háztáji zöldségtermelést, és azt is, hogy ami megtermett, mind a fogyasztóhoz kerüljön. Ehhez jó szerződéses kapcsolat kell, ami jelenleg nincs. A szerződés nem tölti be funkcióját, egyrészt áregyezséget — vagy, akár alapárat — nem tartalmaz, semmilyen előnye nincs a termelőnek, ha szerződésit köt, csak kötelezettségei rögzítődnek. Végül is az árak a döntőek, amit kénye-kedve szerint változtat a felvásárló. ,Cs. I.: Tapasztaljuk, Hogy ta kistermelőktől i-ta tsz-ektől 1« — szerződéssel (vagy anélkül, a zöldséget vagy gyümölcsöt például tíz fortnitért veszi meg a írfvás&rfő, « ugyanaz ikét-három (éra múltán |az üzletben 20—25 forintba kerül. Miért? 1 PÉTER P.: Az árak jelentős módosulásának legfőbb oka, hogy sóik kézen megy át az áru, míg a fogyasztóhoz kerül. Minden közvetítő keresni akar- rajta. Le kell rövidíteni az utat a termelőitől a felvásárlóig. Másrészt rárakódik a szállításból, valamint a romlásból, üitődésből eredő kár költsége, SOÓS V.: Mindent a szövetkezet csináljon, csak bennük lehet megbízni? Nem is bír el minden terhet és fejlesztési alapja sincs ahhoz, hogy például gépkocsiparkot hozzon létre, tárolókat építsen, üzleteket nyisson, üzemeltessen, az ország különböző részén. Viszont a nagyüzemi zöldségtermelés mar jövedelmezővé tehető azzal is, ha a nagy feldől- gozók — konzeiivgyár'ak, hűtőhazajc — közvetlenül az üzemekkel megtermeltetik és tőlük át is veszik a zöldségféléket. De olyan szerződések szerint, amelyben az átvételi árakat is rögzítik. Minden szempontból az volna a legjobb, ha a feldolgozók 30—40 kilométeres körzetben bázisgazdaságokat hoznának létre és kockázatot, érdekeltséget vállalnának a termelésben. Az nem megoldás, hogy a kecskeméti feldolgozó Győrből vásárol uborkát, Debrecen kornyékéről meg paradicsomot..'. ............... P ÉTER P.: Kétségtelen, a zöldség-gyümölcs kereskedelemben sok hiba van, de azt is el kell ismerni, nehéz szakma, nemcsak á naponta változó árak miatt, hanem azért is,' mert gyorsan romlo élelmiszerrel kell dolgoznia. Nem vállalkozik erre szívesen- senki, még a í tsz-ek sem, pines benne nagy Űztek -Sorolhatnám a példákat arra, hogy a 1 megyében,‘fevo tárolókat, — akármilyen vállalat vagy szövetkezet építette — szívesebben kiadják papír, nyersgumi stb. tárolására, minthogy zöldségfélét, gyümölcsöt tartsanak benne. Még a kecskeméti ZÖLDÉRT is nagy Szervezet, a zöldség-gyümölcs kereskedelemmel eat az apparátust fenntartani nem lehet. Például az általam régebben vezetett kecskeméti ZÖLDÉRT-telepnek egy-egy eszten- dőben nyereségéből négymillió forintot kellett altadni csak a központi apparátus fenntartására. Cs I.: Pedig költségcsökkentésre is mód nyiina: kialakult' Kecskeméten la nagybani piac. Miért nem vásárolnak itt a ZOLDÉRT-szakemberek? A magánkereskedok- Sek megéri i300—400 kilométerről Is idejönni, a Helyi ZÖLDÉRT-nek nem? i ~PÉTER P : Amikor számlát kell adni a nagybani piacon, a ZÖLDÉRT felvásárlójának, a kistermelő vagy az árut odaszállító kereskedő abban a pillanatban eláll az értékesítéstől. Ennek oka: a zold- ségkereskedők megrettennek, ha leírják nevüket, ugyanis félnek az adótól... A ZÖLDÉRT-felvásar- lónak a számla nélküli „zsebből fizetést nem engedélyezheti a vállalat, ez így természetes Többnyire ez az akadálya annak is, hogy a tsz-ek a kecskeméti, a budapesti nagybani piacokon nehezen találnak vevőt árujukra, mert a tőlük vásárlótól is számlát kell kérniük. Szóval ez egy nagy gubanc, aminek a vége az, hogy a magánkereskedők járnak jól. V cs I. ■ A legutóbbi időikben azt tapasztalom, hogy a fnező?a^asfgi k«mányzat a zöldségterme ést csak ős k ^rákig a piaci mechanizmusra Ibizza. Félő, minék az lesz a köwtkezménye, hogy Wszámithatatonná válUt egy egy esztendőben, mennyi lesz a (termés a_ Mltfnbóző zöld^ clifa iókból a szabályozatlan [piac anarchikussá vaiiK, es ^yÄA^gXÄlhotnak élő az ellátás sztavonalában, a minőségben és az Arakban is. ___ . SOÓS V : Kétségtelen, hogy a kistermelők érze- kényén gyorsan reagálnak a változásokra és egyik évről a másikra abba is hagyhatják bizonyos zold ségfajok termelését, ami az ellátásban beláthatat- lan gondokat okoz. A biztonságot a •melés adhatja, amit pénzügyi es .^zdasági szaba- lvózáissal jövedelmezővé kell tenni. Azt is állítom, hoav nagy szükség van a jó külpiaci információikSőrejelzésekre: ha például Egyiptomban jok a terméskilátások hagymából, akkor mór ' zoíiyos 'hogy világpiaci ára csökken, es mi ebből nem tudunk nagy mennyiségiét éitók^itenr De tud- ni kel s előre felkészülni az ilyep helJ^ekre. DR KISS A.: A'külkereskedelmi vállalatoknaK fontos feladata az információ hogy ennek megfelelően szervezzék a gazdaságok a termeltetést. Vajon, ba tudják hogy az elmult egy- két évben. Svájcban 500 százalékkal nőtt a dinnyefogyasztás, ennek miért nincsenek ^jelei a nazai flinnyertermelésben ? Epilógus Bevallom, hosszú beszélgetés volt, s az elmondottak maradéktalan közlése, több oldalnyi ujsag- lapot igényelne. Felelősséggel mondták el véleményüket,. kitűnt szavaikból: együtt éreznek, sondo- kodnak a gyakorló gazdászokkal, s a megoldásokat keresik, ha ezek elmondására kevesebb is a lehetőségük. Érdemes és szükséges jobban odafigyelni a nyugdíjas szakemberekre. Nemcsak az agrar-, na- nem a többi tudományok művelőire, mert mint ahogyan ezen a beszélgetésen is böbizonyoso o , hasznosat, alkalmazhatót tudnak tanácsolni, s látják, hol vannak fontosabb tennivalóink. Ha arra gondolunk, napokon belül kezdődik az aratás, s gyorsan elszalad az idő, máris vetéshez kell készülődni... addig is, s akkor is cselekedeteikben vegyék számításba szavaikat. Még idejében mondták: hiszen június van..,
