Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

1984. június 17. • PETŐFI NÉPE • 3 KI FELELŐS AZ ÁRVÁCSKÁKÉRT? Településfejlesztés — összefogással A Czinkóczi-ügy Cannes, nemzetközi fesztiválpalota. Kecskemét, szükséglakások barakk-tömbje. Megdöbbentő képsorokat sugárzott nemrégiben a televízió. A Stúdió ’84 rftűsorában Kepes András mutatta be Zsiga Istvánná életkörülményeit. A fiatalasszony sorsán egy ország hördült fel. Zsiga Istvánné. Jelenlegi foglalkozása háztartásbeli. Egy kisfia van. Férje­zett. Tizenhét éves. Lakcíme Kecskemét, Szinyei Merse Pál u. 31. Leánykori neve — ha mégis volna valaki, aki ennyi- i bői ne jött volna rá — Czinkóczi Zsuzsa. Pártos és pártatlan bírálók egyöntetű véleménye, hogy gyerekszereplőként filmtörténeti jelentőségű alakítást nyújtott Ranódy Lászlói Árvácska című filmjében. Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című munkája Czinkóczi Zsuzsa fő­szereplésével nyerte el a szakmai zsűri különdíját az 1984-es cannes-i fesztiválon. Vajon az illetékesek csak a Stúdió ’84 riportja után ocsúdtak föl? Információkért dr. Szombathy Zoltánhoz, a kecskeméti Városi Tanács osztályvezetőjéhez, meg­bízott vb-titkárhoz fordultam. — Mióta tudnak Czinkóczi Zsuzsa ügyéről? — 1982 óta. özvegy Kiss Tibor- né, Zsuzsa édesanyja, akikor ke­rült Kecskemétre. — Került? Hogyan? — önkényesen elfoglaltak egy szükséglakást, jogellenesen. Ez az egyik tanácsrendelet szerint azzal a következménnyel jár, hogy öt évig nem kerülhetnek név­jegyzékre, azaz, állami kedvez­ménnyel lakást nem kaphatnak. — De most nem akárkiről van szó, hanem Czinkóczi Zsuzsáról. — Éppen őreá tekintettel a ta­nács illetékesei 1983-ban — a 1'58-as sorszámon — névjegyzék­re vették a családot; megjegy­zem: általában öt év eltelte után számíthatnak erre a hasonló kö­rülmények között élők. Az ekkor öttagú család jövedelmi viszonyai lehetővé tették volna a felaján­lott két és fél szobás lakás fenn­tartását. özvegy Kiss Tiborné öz­vegyi ellátásának havi összege 6000 forint, fizetése 2700 forint volt ekkor, legidősebb, velük élő fia 2600-at keresett, családi pót­lék nélkül is több mint 11 .ezer forintjuk volt tehát egy hónapra. — Mi volt akkor a probléma? — Czinkóczi Zsuzsa időközben anyai örömök elé nézett, és élet­társi kapcsolatra lépett Zsiga Istvánnal, özvegy Kiss Tiborné ezért nem fogadta el a felajánlott két és fél szobás lakást, mond­ván, Zsuzsa nem akar velük köl­tözni. — Mi történt ezután? — Megszületett a kis Tamás, és Zsiga Istvánék feltörtek egy szükséglakást. Czinkóczi Zsuzsa — méltányossági alapon — gyer­mekgondozási segélyt kapott. (Ezen az alapon akkor szokás en­gedélyezni a gyest, ha a szülő­nek egy-két hete hiányzik abból a munkaviszonyból, amely törvé­nyeink értelmében a segély alap- feltételé. Czinkóczi Zsuzsa — már csak életkora miatt is, hiszen ek­kor alig volt 16 éves — természe­tesen nem dolgozott sehol.) A -Pesti Műsorban Zsuzsa anyja azt nyilatkozta egyébként, hogy Ta­mást havi 1500 forintért nem Zsuzsa, hanem a szomszédasszony gondozza. — Segélyt tehát kapták Czin- kócziék. És lakást? — Megkértük, adjon be lakás­igénylést, hogy soron kívül név­jegyzékre vetethessük. Engedé­lyeztük, hogy csupán 3000 forin­tos lakásigénylési letétet nyisson. A végrehajtó bizottság Zsiga Ist­vánt és Zsiga Istvánnét fel is vet­te a névjegyzékre, ez nagyjából annak hivatalos garanciája, hogy a jelölt egy éven belül otthont kap. Nem egy esztendő, hanem alig egy hónap múlva az illetéke­sek fel is ajánlottak — soron kívül — egy garzont a családnak, csakhogy Czinkóczi Zsuzsa kije­lentette: külön él férjétől, válik, helyzete megváltozott. Az igazga­tási osztály munkatársai megér­tették ezt, s megkérték, hozzon egy olyan nyilatkozatot, amely­ben Zsiga István lemond az ő, Zsiga Istvánné javára a lakás­ról. Ezt a papírt Czinkóczi Zsu­zsa behozta, most is birtokunk­ban van. Rá pár napra Zsuzsa ismét fölkereste a tanácsot, és mindent visszacsinált, azzal, hogy nincs pénze. — Czinkóczi Zsuzsa, amint ar­ról előbb már volt szó, nem dol­gozik, honnan lehetne pénze? — Filmszerepeiből származó jö­vedelmét 1982 óta a gyámható­ság kezelte. A gyámügyi letét a házasságkötéskor megszűnt, mert Czinkóczi Zsuzsa ezzel nagykorú lett, pénzével szabadon rendelkez­hetett. Fel is vette mind az 58 098 forintot. A városi tanács igazga­tási osztályának vezetője ezelőtt beszélgetett Zsuzsával, és arra kérte, tartalékoljon . valamennyi pénzt jövendő lakására. — Május utolsó napjait írjuk: ennyi történt nagyjából a'tévéri- portig. Azóta sok bírálat éri a tanácsot. Mi a véleménye az ,ügyről? — Kényelmetlenül érzem ma­gam a lelketlennek és bürokratá­nak tartott tanácsi alkalmazott bőrében. Remélem, tudtam ér­zékeltetni, hogy Árvácskára való tekintettel hány érvényes jogsza­bályt kezeltünk fölöttébb rugal­masan. Nem kérdezem meg, hogy Magyarországon a törvényeik egy­formán vonatkoznak-e minden­kire. Nem mondom azt, hogy csak Kecskeméten legalább ötszázan laknak rosszabb körülmények warn VASÁRNAPI RIPORT között, mint Czinkócziék: egy ki­vételes tehetség minden törvényt megbont, teljesítménye jogosan rukkoltathatja ötszáz másik elé. Hétköznap délután. Dr. Mészáros Antallal, a lakás­hivatal vezetőjével és dr. Szom­bathy Zoltánnal együtt indulunk Czinkóczi Zsuzsáékhoz, szemé­lyesen megbeszélni a lehetősége­ket, ne teljék levélváltással az idő. Szinyei Merse Pál utca 31. A környéken egyedül az utca­név festői. A barakksor előtt — nemrég esett az eső — hatalmas tócsa. Nincs miért erre járni , a Tiszta udvar, rendes ház mozga­lom aktivistáinak. A kerítés előtt egy KE-s Aro dzsipp parkol, há­tuljában rozzant hűtőszekrény. „Czinkócziéké” — világosítanak fel többen. A barakk bejárata előtt másfélszer két méteres, egynegyven körüli magasságú, lé­cekből, ládadeszkából összerótt, fóliával fedett kalyiba, benne sez- lon, rajta egy idős asszony. Czinkóczi Zsuzsa és kisfia ott­hon van. Otthonuk egy közepes méretű szoba, remek díszletül szolgálna valamely neorealista olasz, netán egy szocio-dokumen- tum RBS-filmhez. Kétszemélyes ágy, sztereoberendezés, egy tá­nyér sült krumpli, a szekrény te­tején hervadt virágok: az esküvői csokor. A fiatalasszony elnézést kér a rendetlenségért, hellyel kí­nál bennünket, kisfia az ölében. — Tájékozódni és segíteni jöt­tünk — kezdi a beszélgetést dr. Mészáros Antal. — Ugye szíve­sen elköltöznének innen? Czinkóczi Zsuzsa keresgéli a megfelelő szavakat. — Hát igen — mondja. — A jövőt is tekintve — néz körbe a lakáshivatal vezetője — a Fiatal Házasok Otthonát java­solnám. Első lépcsőnek igen meg­felelő volna. — Hát — mondja Czinkóczi Zsuzsa, és kis szünetet tart, — nem annyira. — A szükséges.,összeg befizeté­se okoz gondot? Czinkóczi Zsuzsa valami olyas­mit mond, amiből azt lehet érte­ni, hogy „nem”, mert mást sze­retne, olyan lakást, amiért nem kell fizetniük. — Megoldás ez esetben is van — mondja dr. Mészáros Antal. — Legyen szíves befáradni a ta­nácsra, felajánlunk néhány la­kást, hógy tudjon választani! Pén­teken megfelelne? Alkalmas vol­na egy reggeli időpont? Kilenc óra? Tíz óra? (Somos László felvétele) — Ügy kilenc óra körül — egyezik bele Czinkóczi Zsuzsa. Azon a bizonyos pénteken a tisztviselők három lakás címét bocsátják rendelkezésére. Egy heti gondolkodás után a Sallai ut­ca 4. számú házban a IV. emelet 15. számú — egy szoba, előszo­ba, fürdőszoba, konyha, W. C., pincerész — komfortos '(gázfűté­ses) lakást választja. Ezt 1984. június 11-én jogerős határozattal a lakáshivatal vezetője kiutalja nekik. Aztán elintézik a formaságo­kat, költözhetnek, s mert ideig­lenes elhelyezésnek nyilvánítot­ták a kiutalást, fizetniük egy fil­lért sem kell. Akkor tehát hurrá? Napok, hetek óta töprengek' — gondolom nem egyedül — Czin­kóczi Zsuzsa sorsán. A felelőssé­gen: miért épp a tanácsra kellene kígyót-békát kiáltani. Végül is Czinkóczi Zsuzsát a film fedezte fel, emelte föl a fény világába. És — kár volna szó nélkül hagyni — miután fölhasználta, elejtette, akár egy elégett gyufaszálat ^Mészáros Márta filmrendező lévélbén in­terveniál Czinkóczi Zsuzsa érde­kében. ö, személyesen, felelőssé­get érez. És a „film”? A cannes-i fesztivál előtt a filmkelléktárból öltöztették fel Czinkóczi Zsuzsát, s alig érkezett haza, már vissza­vételezték tőle a ruhákat — már nincs rá szüksége. (Értsem úgy: már nincs rá szükségük?) Czinkóczi Zsuzsa nyolc eddigi filmjéért összesen nem kapott annyi pénzt, hogy hatszámjegyű bankbetétet nyithasson. Hol kez­dődik — és hol végződik a filme­sek felelőssége? Fogalmam sincs, hogy a Kramer kontra" Kramer gyerekhőse, az E.T. bármelyik gyerekepizódistája hány dollárt kapott, de kétlem, hogy lesznek anyagi gondjaik az életben. Ha egyik gazdasági törekvésünk, hogy értékarányos, a piaci vi­szonyokat is tükröző árak alakul­janak ki, ez mikor vonatkozik jobban az értékes szellemi telje­sítményekre is? Czinkóczi Zsuzsa húszezer forint körüli összeget ka­pott a Napló gyermekeimnek fő­szerepéért — hányán kaptak ná­la többet mellékszereplők, stáb­tagok? Hány nevenincs festő ké­peit árulják drágábban? Fel lehet tenni a kérdést — so­kan fel is teszik —, hogy meglévő pénzét miért nem lakásra költi Czinkóczi Zsuzsa? Mert nem ma­gától értetődő, hogy autót vett, benzint vesz, lakást meg nem. A kérdés csak az, hogy akár a jász- szentlászlói tanyavilágban, akár a Szinyei Merse Pál utcában olyan — társadalmi — környezet vette-e körül, amelyben az a ter­mészetes, hogy akinek még nincs rendes otthona, az nem sztereó- berendezésre és benzinre költi a pénzét... Eleget tesziink-e a te­hetségek felkarolásáért? Elég-e csupán nem átlátszó betonkerí­tést vonni a barakk-világ köré? Az adott ügy tanácsi tisztvi­selőitől független, de magától az ügytől — számomra legalábbis — aligha, hogy ugyanakkor még nem hallottam például olyan fo­cistáról, akinek szerződésekor ne lett volna alapvető feltétel a két­szobás lakás — azon az összegen felül és kívül, amit a paktum aláírásáért ő kap és nem ő fizet. Zsiga Istvánnék. Nem-Czinkó- czik. Teszünk-e eleget, megte- szünk-e minden lehetségesét a névtelen többségért? Mert itt és most csak Czinkóczi Zsuzsa sor­sa — pontosabban: lakásügye — oldódik meg. (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt esztendő minden eredményét lehetetlen felsorol­ni még a négy kitüntetett tele­pülésen is, de összegezzük a leg­fontosabbakat, amelyek végül is a győzelmet eredményezték. Kiskunhalason kiemelkedő volt a gázellátási program, amelynek keretében 21 és fél kilométer földgázvezeték épült. Szilárd bur­kolatot kapott őt kilométer út, 3800 méter hosszúságban -készült járda s kialakítottak 2,5 kilomé­ter csapadék- és 800 méter szennyvízcsatornát. Jobban oda­figyeltek az intézmények fenn­tartási munkáira, s fontos fel­adat volt a lakásépítés terület­előkészítése. Jánoshalmáin a szennyvízcsa­torna építése és a gázhálózat le­fektetése került a figyelem kö­zéppontjába. Nemcsak munkát, pénzt is felajánlott e célra a la­kosság, amely a szennyvízcsator­na megvalósítására társulatba tömörült. A környezetvédelmi munkák közül számottevő a Ké- les-pusztai szabadidő-központ. A kereskedelem új gazdabolttal , gyarapodott, s a közműépítés mel­lett egy általános iskolai tante­rem, valamint ötven újabb óvo­dai hely is létesült. Szalkszentmártonban az isko­laépítés volt a legfontosabb. A négy új tanterem mellé még két • Kiskunhalason elkezdődött a Kossuth-lakótelep újabb ütemének építése. w-t. pedagógus szolgálati lakást is te­tő alá hoztak. Szemet gyönyörköd­tető a községben a tisztaság, gon­dozottak a házak előtti parkok, a közterületek. Üj szemétgyűjtő­helyet jelöltek ki, s kétezer mé­ter szilárd burkolatú utat, csak­nem ugyanilyen hosszúságú víz­vezetéket is építettek. Apostagon öt tantermes iskola lett a brigádfelajánlások és a jól szervezett társadalmi munka eredménye. Erre már csak rá­adás a 3500 négyzetméternyi járda, a 2,3 kilométer * hosszúsá­gú út, a bővülő víz- és csatorna- hálózat. A parképítés, fásítás ki­egészíti a kommunális fejlesztést, s egyúttal része a környezetvé­delmi munkának is. Váczi Tamás • Korszerűen felszerelt, világos osztályteremben tanulhatnak az apostagi diákok is. • Négy tanterem található a szalkszentmártoni iskolában. Munkában az útépítő gépsor Jánoshalmán. (Pásztor Zoltán felvételei) Egy ügynek van vége — de hánynak nincs? Ballai József Győztesek a tanulmányi vetélkedőn Több mint háromszáz kecske­méti úttörő vett részt a matema­tikából és fizikából rendezett pontszerző versenyein. Az elmúlt napokban került sor a döntőre — a gyerekek a Zrínyi Ilona isko­lában mérték össze tudásukat matematikából, a Lánchíd utcai iskolában pedig fizikából. Matematikából a hetedike­sek versenyén hárman kerültek az első helyre: Kara Zita, Kor­mos Zuzsa és Nagyhegyest Ist­ván, második lett Szabó Zsuzsa —, valamennyien a Zrínyi isko­lából érkeztek. Harmadik helye­zést ért el Késmárki Szabolcs, a Lánchíd utcai iskola tanulója. A nyolcadikosok versenyén az első, illetve harmadik helyre a Lenin- .városi iskola tanulói kerültek: Rácz Levente, illetve Pollák Edit —, a második helyet a Béke téri iskola versenyzője, Fuxreiter Mó­nika érdemelte ki. A fizikaversenyen első helye­zett lett Kuilai András (Béke téri Általános Iskola), második Kuilai Gábor, harmadik pedig Kovács Zoltán —, mindketten a Buday Dezső Általános Iskola tanulói. Kimagasló eredményeik ju­talmaként a gyerekek részére kü­lönleges kirándulást is szervez­tek: megtekinthették a Paksi Atomerőmű építkezését, megis­merhették az erőmű működését is. JÚLIUS 1-TŐL Egyszerűsödik az erkölcsi bizonyítványok kiadása Július elsejével megváltozik, egyszerűsödik a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása. 1979-ben 200 ezren tavaly már 500 ezren kértek különböző okokból ható­sági erkölcsi bizonyítványt. A nagymérvű növekedéssel együtt­járó adminisztrációs munka már nem tette lehetővé, hogy a ha­tósági bizonyítványok kiadásá­nak törvényben előírt határide­jét — nyolc nap —• tartani tud­ják. Ezért korszerűsítik az ügyin­tézést, áttérve a hatósági erkölcsi bizonyítványok centralizált, szá­mítógépes kiállítására. A jövőben az állampolgárok­nak a hatósági erkölcsi bizonyít­vány kiállítása iránti kérelmük­kel nem kell az állandó lakhely szerinti illetékes rendőrhatóságot felkeresniük. Az új típusú bizo- nyítványkérő-lapot — 15 forintért — ugyanis .a postahivataloknál lehet megvásárolni, majd 50 fo­rintos illetékbélyeggel ellátva, ajánlott küldeményként, a „Bel­ügyminisztérium Budapest, 1943” címre elküldeni. A hatósági er- , kölcsi bizonyítványok számító- gépes kiállítása megköveteli, a kérdőlapok rovatainak pontos, olvasható, hiánytalan kitöltését, illetve á „Tudnivalók” címszó alatt felsoroltak megtartását. Nem megfelelően kitöltött kérőlapok alapján a hatósági erkölcsi bizo­nyítvány nem adható ki. A felhasználónak — azaz az intézménynek, vagy a munka­helynek — a bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványban feltün­tetett személyi adatokat az érvé­nyes személyi igazolványba be­jegyzett adatokkal egyeztetnie, ellenőriznie kell. Érvénytelen személyi igazolvánnyal bemu­tatott, vagy érvényestől eltérő • személyi adatokat tartalmazó, megrongált, javított bizonyítvány nem fogadható el. Nem érvé­nyes az a hatósági bizonyítvány ^ sem, amelyet a kiállítás hiteles­ségét igazoló dátumot követő három hónap eltelte után kíván­nak felhasználni. Előfordulhat, hogy a kérelme­zőnek egyidejűleg több bizbnyít- ványra van szüksége, mert — pél­dául — egyszerre pályázik több, erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakört. Ez esetben minden egyes bizonyítvány kiadásához külön-külön kérőlap, illetve ille­tékbélyeg szükséges. A kérőlap nem alkalmazható a külföldi felhasználásra szolgáló, a ható­sági erkölcsi bizonyítványnak megfelelő, úgynevezett „Igazo­lás” kiadásával kapcsolatos kérel- meknél. Az „Igazolás” kiadása iránti kérelmet továbbra is a Magyar Népköztársaság illetékes külképviseletéhez, vagy közvet­lenül a Belügyminisztérium ren­dészeti osztályához kell benyúj­tani, 100 forintos illetékbélyeg csatolásával. A jelenleg még használatban lévő kérőlapokkal legkésőbb jú­nius 29-ig lehet a rendőrséghez fordulni, ez esetben még a régi rendnek megfelelően adják ki a bizonyítványokat. \

Next

/
Thumbnails
Contents