Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
1984. Június 16. • PETŐFI NEPE • 3 MADÁRVÁRTÁN Récetojás Angliából Egyre töbto állat- és növényfajt fenyeget a teljes kipusztulás veszélye. A Kárpát-medencében erre a sorsra jutott a kékcsőrű réce. A fülöpházi szikes tavakon utoljára húsz évvel ezelőtt költötték e madarak. Azóta mindössze hatszor látták, tudták megfigyelni őket. A valamikor ősihonos madarak idetelepítésével próbálkoznak most a szakemberek. A Magyar Madártani Egyesület Kiskunsági Madárvártájára a napokban érkezett meg 58 kék- csőrűréce-tojás. Az angliai Wildfowl Trust — récéket, ludakat, hattyúkat tenyésztő és bemutató — 'gyűjteményének gazdái örömmel segítettek a hazai kutatóknak, rendelkezésükre bocsátva az „előkeltetett” tojásokat, keltetőgópeket, sőt a kis állatoknak eleséget, gyógyszert, tápszert. A British Airways légi- társaság is szivén viselte a kék- csőrűréce-tojások sorsát, speciálisan képzett szakemberük Rod Hall óvta őket, kezelte a repülőgépen az inkubátorokat. A magyar szakemberek szintén felkészültek a különleges feladatra. A madárvánta mellett a kékcsőrű réce elszaporításá érdekében külön telepet alakítottak ki, ahol e pillanatban még géppel és kottásokkal keltetik a madarakat, s ahol majd megpróbálkoznak a tenyésztéssel is. A telepen törzsállományt alakítanak ki, a • Molnár László a kiskunsági madárvárta vezetője a keltetőgépben elhelyezett tojásokat ellenőrzi. szaporulatot pedig a Duna—Tisza közi tavak védett területein bocsátják majd szabadon. A .telepet a Taurus Gumigyár szakemberei térítésmentesen építették meg, a különlegesen kiképzett — összesen 1300 négyzet- méteres — mesterséges tófelület medencéit különleges gumifóliával bélelve. A Madártani Egyesület munkatársai, sőt a rokon- szenivezők is ajánlottak fel társadalmi munkát és .pénzt is e madarak visszahonosításának sikere érdekében. G. E. • A Taurus szakemberei az utolsó simításokat végzik a medencék építésén. Háttérben az az épület látszik, ahol a kékcsőrű récefiókák háromhetes korukig élnek majd. (Méhesi Éva felvételei) Védőoltás a hosszú életre Nincs egyenlőség az életkor határában, a sors csak abban igazságos, hogy mindenki halandó. De nem ismerek olyan embert,- aki ne remélne magának hosszú életet, születésnapi jó kívánságainkból is a minél hosszabb, erőben, egészségben megért életkor óhaja, vágya csendül ki. Függünk a sorstól, kiszolgáltatottak vagyunk a környezeti hatásoknak — állítják sokan. Ez csak részben igaz. A körülmények alakulását befolyásolhatjuk, alkalmazkodhatunk hozzá, kivédhetjük, elkerülhetjük a veszélyek nagy részét. Hogyan éljünk, hogy hosszú életűek legyünk a földön? A politikusok válasza: békében, biztonságban, egyetértésben, a háborús veszélyek kizárásával. Az orvosok, pszichológusok szerint' a hosszú élet titka a betegségek megelőzése, a helyes életmód megválasztása. A betegségek megelőzése sokkal egyszerűbb, s kevésbé költséges is, mint a gyógyítás. Több mint száz éve, hogy törvényesen bevezették a védőoltásokat a járványos fertőző betegségek ellen, s már nem tömegeket fenyegető veszély a diftéria, a tbc, a gyermekparalízis. A lakosság fegyelmezett: 97—100 százalékban jelentkeznek védőoltásra. Évente csak a kanyaró elleni oltás költsége meghaladja a 10 millió forinjtot. A védettség köre bővül, ma már egyre többen részesülhetnek máj- gyulladás, rubeola átb. fertőző betegségek .elleni oltásiban. Népünk sorait azonban most más .betegségek tizedelik, amelyektől nem óv semmiféle szérum, s nem elég az orvostudomány. A szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a sok baleset, sérülés, öngyilkosság együttesen a halálozások 84 százalékát okozzák. S ezt az arányt még növeli az alkoholos májgyulladások következménye. Van-e menekvés e halálos szorításból? A kiutat az egészséges életmód, az életritmus változtatása jelenti, ehhez most még a lakosság egészségügyi kultúrája messze nem kielégítő. Bár az egészségnevelésnek már tapasztalhatóak némi eredményei: országszerte javultak a higiénés viszonyok, módosultak táplálkozási szokásaink, több húst, tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, növényi olajat és kevesebb zsírt, szénhidrátot fogyasztunk. Nem lebecsülendő, de csekély változás. Ettől függetlenül az egészségügyi felvilágosítás még mindig nem eléggé hatásos az országban, sokan .úgy reagálnak rá, .hogy amíg borsó és fal van, addig ugyan beszélhetnek nekik. Az elhízás, a fogszuvasodás, a dohányzás, a túlzott gyógyszerfogyasztás és az alkoholizmus továbbra is társadalmi gond. Csak egyet kiragadva a felsoroltak közül: az ország háromezer fogorvosa a megmondhatója annak, hogy menynyire rossz állapotban vannak fogaink, ebben a tekintetben az európai országok többsége mögött kullogunk. A serdülőkorúak 70—80 százaléka ínygyulladásos, a 2—14 éves gyermekek rossz fogainak száma: 4—7, a 15—20 év közöttie- ké 10, a középkorúaknái pedig 20-nál több a hiányzó vagy rossz fogak- száma. Kétmillió 350 ezer gyermek mintegy 15 millió megbetegedett fogát kell(ene) kezelni! A romlási folyamat csak a rendszeres fogápolással, megfelelő táplálkozással és gyakori szűrővizsgálatokkal állítható meg. Nem kényszeríteni kell, hanem meggyőzni az embereket arról, hogy csak a magatartás helyes megválasztásával, az egészséges életmód szabályainak foetartásávíail kerülhetők el korunk betegségei : kevesebb dohányzással, szabad időben több mozgással, a feszültségek, a stressz kivédésével, elkerülésével, a magas koleszterintartaW mú ételek mellőzésével, a testsúly és a vérnyomás rendszeres ellenőrzésével... Egy nép egészségnevelése nagyon nehéz, felelősségteljes feladat. Az orvosok, ápolónők,' védőnők és e különböző területeken dolgozó egészségügyiek szívesen vállalkoznak a felvilágosító munkára is, de ez még nem elég. Más állami és társadalmi szervek segítsége nélkülözhetetlen a lakosság minden rétegét érintő munkában. Például az ifjúság egészségnevelésében összehangoltan működjön együtt orvos, pedagógus, szülő — jó példát mutatva. Sok függ az ország lakosságának egészségi állapotától: kihat gazdasági életünk alakulására, a közhangulatra, meghatározó a nemzet jövőjében. Az egészségügy célja a betegségek korai felderítése, a hatékony kezelés, a gondozóhálózat kiterjesztése, a rehabilitáció. Kormányzati szintű koncepció és stratégia kidolgozása lenne az első lépés, amely irányit adna az átfogó, politikai, közigazgatási, jogi, szociális intézkedésekhez, a .betegségmegelőző hálózat különböző formáinak létrehozásában, fejlesztésében. Ha ez megvalósul, a leghatásosabb védőoltásnak tekinthetnénk az életünket megrövidítő betegségek ellen. H. A. KÖVETKEZIK A FÖIDÉNY Élénkülő idegenforgalom A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők egyaránt jobban kihasználják a termőföldet, mint az elmúlt évben — erre a megállapításra jutottak a szakemberek a tavaszi határszemlék tapasztalatai alapján. Az átfogó vizsgálatok májusban kezdődtek, és június elején értek véget. Arra kerestek választ a földhivatalok és a tanácsok illetékesei, hogy csökkent-e a műveletlen terület, a termelők valóban a jő gazda gondosságával bánnak-e nemzeti kincsünkkel. Az előzetes összesítések szerint hozzávetőleg 2—3 ezer hektárral csökkent a parlagon hagyott terület, amely az elmúlt évben, június elején — az akkori határszemlék alapján — mintegy tízezer hektárt ért el. Az eredményt több intézkedés sikeres megvalósítása hozta. A községi tanácsok és a nagyüzemek az elmúlt évi szabályozás nyomán nagyobb területeket adtak ki haszonbérletbe. Csökkentették a parlagot azzal is, hogy több száz hektárnyi terület került tartós földhasználatba; a tapasztalatok szerint egy-egy hektárt 8—10 földhasználó vett át művelésre. Vannak azonban tápanyagban olyan szegény területek, ahol a kistermelés sem jöhet szóba, s az ilyen földrészek teszik ki a jelenleg is megműveletlen területek harmadát—felét. Itt az erdősítést javasolják, és a következő években fokozatosan meg is valósítják a telepítéseket. A tapasztalatok szerint az ország szántóterülete növekvőben van. A MÉM-bén nem számítanak arra, hogy a mezőgazdaságban végül egyáltalán nem marad parlagon hagyott terület. Az idősebb földtulajdonosok, földhasználók ugyanis minden évben több száz hektáron hagynak fel a műveléssel, és a terület mezőgazdasági újrahasznosítása többnyire hosz- szabb időt vesz igénybe. Az Országos i Idegenforgalmi Hivatal most közzétett tájékoztatója szerint nemzetközi idegem forgalmunk jelentősen megélénkült. Az év első négy hónapjában — 1983 azonos időszakához képest — több mint negyedével nőtt az idelátogató külföldiek és ötödével a külföldre utazó magyarok száma. A forintban mért bevételek a forgalmat meghaladóan, a kiadások pedig lényegében a kiutazásokkal arányosan emelkedtek. A. rubelelszámolású forgalom számottevően növekedett: az érkezők száma — 0,9 millió — több mint harmadával emelkedett a tavalyihoz képest. Az idelátogató turistáké még ennél is nagyobb ütemben nőtt. Ugyancsak jelentősen — közel negyedével — gyarapodott a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. Tekintve, hogy az érkezők átlagosan •többet is költöttek, mint tavaly, a bevételek csaknem 60 százalékkal felülmúlták az előző évit. Valamennyi rubelelszámolású országból többen érkeztek. A csehszlovák vendégek száma például másfélszeresére, a lengyeleké pedig majdnem kétszeresére emelkedett. Ugyanakkor viszont — a bolgárok kivételével — csökkent a szocialista országokból érkezők itt-tartózkodási ideje. A vendégek összessége csaknem egyötödével több éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállások igénybevételének aránya 44 százalék volt, ami jobb arány a tavalyinál. A külföldre utazó magyarok ■ kiadásait is figyelembe véve a rubelelszámolású aktívum megkétszereződött az előző évihez képest, és 35 millió .transzferábilis rubelt ért el. A jugoszláv forgalom az előző évi mélypont után erőteljes fejlődésnek indult. A turisták száma, tartózkodási ideje, és az általuk igénybe vett kereskedelmi szálláshelyek forgalma egyaránt jelentősen nőtt. A forintban mért bevételek valamivel kisebb ütemben — 10 százalékkal — emelkedtek, elsősorban amiatt, hogy a jugoszláv turisták egy főre számítva kevesebbet költöttek. A konvertibilis elszámolású idegenforgalom is élénkülőben van. A nem szocialista országokból az első négy hónapban 0,7 millióan látogattak Magyarországra, 23 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a turisták száma 33 százalékkal nagyobb volt, itt-tartózkodási idejük azonban ennél kisebb mértékben, mindössze 13 százalékkal nőtt. A forgalom valamennyi jelentősebb idegenforgalmi partnerország tekintetében meghaladta a tavalyit. Ausztriából pé fc»ául 26 százalékkal, az NSZK- j>ól pedig 15 százalékkal érkeztek többen. A forintbevételek a forgalom ütemét meghaladóan — 30 százalékkal — emelkedtek, de jelentős — 14 százalékos — a dollárban számolt növekedés iá. A konvertibilis elszámolású idegenforgalom aktív egyenlege 38 millió dollár, 4 millió dollárral nagyobb az előző évinél. Magyarországról az év első négy hónapjában összesen egymillió 97 ezren utaztak külföldre, a tavalyinál' 20 százalékkal többen. Közülük 903 ezren a szocialista országokat keresték fel, 72 ezren látogattak el Jugoszláviába, 122 ezren pedig a tőkés országokba utaztak. Az ezzel kapcsolatos idegenforgalmi devizakiadások meghaladták az 1,3 milliárd forintot. Makulátlan lett Kerekegyháza A félelem először csak a házak mélyén húzódott meg. Majd az események hatására nőni kezdett, hogy rémületté terebélyesedjen Kerekegyháza lakóinak körében. A helyi Makula család korábban is arról volt híres a faluban, hogy a munkát széles ívben kerülte. A szomszédok csak csodálkozni tudtak, hogy miből telik nekik a kocsmázásra. Valakimből mégiscsak telt, hiszen mindennapos „vendégek” voltak a Hangulat étteremben. Persze nem múlt el nap, hogy ne kötöttek volna bele — akár teljesen indokolatlanul is — valakibe, ha másba nem, a felszolgálókba, vagy a zenészekbe. A pokol először ez év februárjában szabadult el. Tizenkettedikén Makula Péter az unoka- testvérével, Makula Lászlóval italozott. Eközben összeszólalkozott a feladatát teljesítő felszolgálóval. Makula Péter — azért, hogy szavainak nyomatékot is adjon — egy mozdulattal lesöpörte az asztalon lévő' üvegeket és, poharakat. A pincér ekkor a további károkozás elkerülése ér- -dekában karjánái fogva ki akarta vezetni a részeg vendéget. Akkor felugrott az asztaltól Makula László, és szikét szorított a felszolgáló nyakához, azzal a felkiáltással, hogy ha nem engedi ’el Makula Péterit, akkor elvágja. Szerencsére, ez a garázdaságnak minősülő cselekmény vér nélkül ért véget. Még aznap este folytatta a megkezdett sorozatot a tette elkövetésekor még fiatalkorúnak számító Makula József (aki testvére Makula Lászlónak) és társa, Né- dó János. A Hangulat étterem sönbésében Hálák Károlyt szemelték ki áldozatnak. Először a futballpályákról jól ismert feje- lési technikával próbálta Makula József „leszerelni” a férfit. Miután ez nem járt sikerrel, Nédó János próbálkozott, aki begipszelt kezével úgy szájon vágta Halákot, hogy azonnal kitört a foga. Aznapra elégnek látták ezt a garázdaságot, és a könnyű testi sértésit; a testvérek csak február 17-én folytatták a bűncselekmények sorát. Ekkor is a Hangulat étterem volt a színhely. Makula Péter erősen ittas állapotban megkérte az ugyancsak ott tartózkodó Kiss Mihályt, hogy menjen vele, mert mondanivalója van számára. Egy függöny takarásában felszólította Kissit, hogy adja át a karóráját. A sértett ezt természetesen megtagadta. Ekkor Makula előkapott a kabátja zsebéből egy összecsukható borotvakést és Kiss nyakához szorította. A fenyegetést nem lehetett I tréfának venni, így a támadó megkapta, amit kívánt. A rablás után nem sokkal eladta Makula Péter az órát,-. Korábbi feljelentés híján a rendőrség közbelépése előtti utolsó februári garázdaságot és könnyű testi sértésit 20-án követte el Makula László és Makula József, szintén a Hangulat étteremben. Czingel József táncolni szeretett volna, és ehhez partnert keresett. A Makuláék társaságában üldögélő hölgyet választotta, akit Makula László engedélyével felkért egy táncra. A szám végén visszakísérte a nőt, majd elindult a mosdó felé. Ekkor Makula József felugrott az asztaltól és ököllel úgy arcul ütötte a sértettet, hogy bedagadt a bal szeme környéke. Nem mert emiatt szólni Czingel József, igaz nem is volt rá nagyon ideje, mert a következő percben Makula László vágta úgy orrba, hogy eleredt a vére. Valósággal fellélegeztek Kerekegyháza becsületesen élő lakói, amikor a garázdák rendőrkézre kerültek. Nem voltak ismeretlenek nekik, hiszen bűn- lajstromukat felsorolni' csak hosszasan lehetne. Ügyszólván mindegyik Makula primitív személyiségszerkezetű, debilitás- ban szenvedő, gyengeelméjű ember. Ám ez • az orvosszakértők véleménye, szerint nem korlátozta őket cselekményük következményeinek felismerésében. A 34 éves Makula Péter és a 31 éves Makula László korábban rendőrségi felügyelet.alatt is állt hosszú ideig. Ennek értelmében nem látogathatták (volna) a nyilvános helyeket, és nem hagyhatták volna él lakóhelyüket, Kerekegyházát. Makula László ezt 1983-ban nyolc alkalommal szegte meg. Az 1966-ban született Makula József kivételével valamennyien alkoholisták is egyben. Makula Józsefnek fiatal kora ellenére több bűncsélekmény v^n a számláján. Közöttük lopás, garázdaság, felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak. Egyedül ő próbálkozott a múnkáva‘1, egy ideig segédmunkás volt (de nehezen tudott beilleszkedni, és hiányzott belőle- a legcsekélyebb önkritika is. A történet negyedik szereplője, a 26 éves Nédó János MakuT Iáék meghívására érkezett Kun- szentmiklósról Kerekegyházára, ö korábban anyagmozgatóként dolgozott, de csavargásai, s megbízhatatlansága miatt csak délelőtti munkára tudták beosztani, sokszor oda is. hiába. Hivatalos személy elleni erőszak, lopás miatt többször állt már'bíróság előtt. Legutóbbi szabadulása után nem sokkal tettese volt egy garázdaságnak, és társtettese egy súlyos testi sértés bűntettének. Március elsején ítélték — nem jogerősen — másfél év; szabadságvesztésre. Felelnie kell Nédónak a Makula testvérekkel együtt a kerekegyházi bűncselekményekért is. Jelenleg valamennyien előzetes letartóztatásban várják, hogy ítélkezzenek fölöttük. Ügyüket a kecskeméti rendőrkapitányság a nyomozás után vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. T. B. ÉRDEKVÉDEL MI SZER VEZETEK BE VONÁSÁVAL Társadalombiztosítási tanács alakult Amint arról néhány nappal ezelőtt be is számoltunk az elmúlt hét péntekén megalakult az Országos Társadalombiztosítási Tanács, szoros összefüggésben azzal, hogy július 1-től a társadalombiztosítás állami feladattá válik; irányítását ezentúl nem a szakszervezetek látják el, hanem a kormány. F. módosítás nyomá.n szükségessé vált a tanács megyei szervezetének létrehozása is, amire Bács-Kiskunban pénteken került sor. Az SZMT székházában meg. tartott alakuló ülésen — amelyen részt vett többek között Tengeri Pál, a megyei pártbizottság tagjai, és osztályvezetője, dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese és Varga Ernő, az Országos Társadalombiztosítási Tanács képviselője Is — a jelenlevők megismerkedtek a működési szabályzattal, a különféle hatáskörökkel, továbbá elfogadták az év második felére esedékes munkatervet. A havonta ülésező testületnek 29 tagja van (közülük 18 a különféle szakszervezeteket, 3 a TESZÖV-öt, a többi nyolc pedig egy-egy olyan érdekvédelmi társszervezetet képvisel, amilyen például a KlSZ vagy a KIOSZ), s önkormányzati jelleggel működik: az eléje terjesztett ügyekben demokratikus úton, szavazattöbbséggel hoz majd dönté- r seket. Hatáskörében eljárva, határozatokat hozhat a különféle jogorvoslati és méltányossági kérelmek elbírálásában, így például a jogalap nélkül felvett betegségi és anyasági ellátást, baleseti táppénzt, családipóitlék-visz- szafizetési összeg mérséklésében, a nyugellátások kivételes felemelésében (ha a kérelmező nyugdíjának összege nem haladja meg a 3500 forintot); továbbá a balesetek üzemi vagy nem üzemi jellegének elbírálásával kapcso- i latosan. Az újonnan megalakult szervezet — amelynek elnökévé Diószegi Dezsönét, az SZMT társadalombiztosítási bizottságának elnökét, elnökhelyettesévé pedig Horváth Gábomét, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezét elnökhelyettesét választották — elhatárolta továbbá, hogy a Társadalombizosítási' Igazgatóság bajai kirendeltségének illetékességi területén albizottságot hív életre, amelynek létszámát huszonhárom főben állapította meg. Az alakuló ülésen adott tájékoztatójában Princz László, az SZMT titkára hangsúlyozta; a munkahelyeken a társadalombiztosítási tanácsok joghatásköre változatlan marad, s az eddigiekhez hasonlóan, a szakszervezet helyi szerveinek irányításával végzik a nyugdíjazások előkészítését, a táppénzek folyósítását, s az egyéb, számukra megjelölt feladatokat. K. J. JAVULÓ FÖLDHASZNOSÍTÁS Növekedett a szántóterület
