Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
g e PETŐFI NÉPE 9 1M. május 15; I Versenyben A gazdaságban végbemenő változások hatására a kisiparban is megfigyelhetünk egyfajta útig! keresést. Amikor Budapesten telephez — a személyszállításban lehetőséghez — jutottak a magántaxisok, és megkezdődött a konkur- renciaharc az utasokért, egyesek aggódtak: „Mikor vetnek véget ennek az — úgymond — egészségtelen tülekedésnek?” Csodálkoztak, amikor megtudták, hogy a Kisiparosok Országos Szervezetének, de más állami intézménynek sincs szándékában a versenyt fékezni. Arról sem volt és ma sincs tudomása senki■ nek, hogy a taxisok Vállalkozói kedvét bárki is, hatóságilag le akarná törni. Akik úgy érzik,1 hogy helyük van a flaszteren — a forgalomban —, vállalhatnak személyszállítást bármilyen cégérrel, és azt tetszés szerint nevezhetik ■ el. Nem a „felségjel”, hanem • a végzett szolgáltatás a mérvadó. Fordulhat tehát ki-ki bizalommal a lakóhelye szerinti tanácshoz — javasolta Neményi Endre, a KIOSZ elnökhelyettese a kisiparosok legutóbbi kecskeméti taggyűlésén —, aki szolgáltatói kapacitását a I• köz javára hasznosítani akarja. Szükség van az egészséges —, s nem a kapzsiságot, s csupán az önös érdeket előtérbe helyező — versenyre, a meglévő erőtartalékok mozgásba hozására. Ha nem így lenne, si- jff került volna-e tavaly megyénkben a családiház-épí- tések négyötöd részét kisiparosokkal elvégeztetni? Ha nem volna kényszerítő versenyhelyzet, foglalkoztatná-e a helyi ipar vezetőit az a gondolat, hogy némely magánszakmákkal és az ÉPSZISZ-szel, mint szövetkezettel, hosz■ szabb távon, a közös érdekek alapján gyümölcsöző együttműködést hozzanak létre? Az a fő, hogy a napjainkban tapasztalt versenybe lendülés, a taxizásból vett hasonlattal élve, minél több és minél mozgékonyabb „kerekekkel” folytatódjék. Az előrehaladáshoz alapvetően adottak a feltételek. Az ács, a kőműves, a sza- I bő és mások ugyanolyan megbecsült dolgozoi társadalmunknak, mint a nagyüzemek munkásai és a parasztság. Éppúgy részesülnek társadalombiztosítási ■kedvezményekben és ■ugyanúgy kapnak majd nyugdíjat, mint bárki, munkaviszonya alapján és állampolgári jogán. Mindez abból a helyes felismerésből következik, hogy az állam a lakosság ellátásában és az árutermelő háttér- gazdaságban nem csupán alkalmi szerepet szán a társadalom eme szektorának:' a szolgáltató kisiparnak. Korántsem nevezhetjük . azonban lezárt fejezetnek a kisipar útkeresését és megerősödését. Az állam bizalmát és politikai támogatását élvezve, arra is szükség van, hogy a szolgáltatók mindinkább megtalálják helyüket, betöltsék szerepüket a társadalomban. Fejlesszék tevékenységi körüket! Iparbővítés, továbbképzés — ismert követelmények ezek a magániparban is. Aki kőműves, jó, ha ért a burkoláshoz; a bádogosnak pedig nem árt elsajátítania a tetőfedő-mesterséget. Ám a sokoldalúsághoz és a lakossági szükségletek jobb kielégítéséhez szorosan hozzátartozik az utánpótlásnevelés is. Jó szolgálatot tesz ennek érdekében a több általános iskolában ez év őszétől folytatódó pálya- választási kiállítás és minden olyan kezdeményezés, amely a szolgáltatások fejlesztését segíti. Az egyik kisiparos kecskeméti taggyűlésükön felajánlotta, hogy az általa végzett igen ritka, de növekvő keresletnek örvendő szolgáltatással szívesen megismertetne érdeklődő, pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A mai versenyhelyzetben — amelyben a magánerő szerepe sem lebecsülendő — a lakossági szolgáltatások javításáért és bővítéséért hozott állami intézkedések akkor vezetnek igazán jó eredményre, ha ehhez a kisiparnak is megvan a megfelelő erőtartáléka, s azt a köz érdekének megfelelően hasznosítja. .Különösen olyan helyeken — kis településeken —, ahol a szolgáltatásban elsősorban erre a szektorra számíthat a lakosság. Kohl Antal SZÁZMILLIÓS BERUHÁZÁS IZSÁKON A z Izsáki Állami Gazdaság termé- keinek 80 százalékát exportra szállítja, ami bizonyítja, hogy messzemenő figyelmet fordítanak a mezőgazdasági nagyüzem szakemberei a minőségre. Horváth István igazgató bízik abban, hogy az idén is elérik ezt az arányt. — Természetesen a terméseredmények állandó növelése, a gazdaságosság is fontos. Kezdjük a szőlőnél. Kiszámítottuk, hogy hektáronként 5 tonna alatti termesztés esetén nem gazdaságos (az ágazat. Ezért az elmúlt két évben kiselejteztük az elöregedett, alacsony hozamú termésfajtákat, helyettük újakat, a mai piac által keresetteket ültettünk. Az 5—7 tonna közötti hozamú telepítéseket részesművelésbe adjuk. Így még gazdaságos, jól jár a nagyüzem, de a bérlő is megtalálja a számítását. A 7 tonnánál magasabb termést adó táhlák 'már nagyüzemi művelésben maradnak — tájékoztat az igazgató beszélgetésünk kezdetén. Pincebővítés A telepítésben összefogtak a szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezettel, 150 hektár új ültetvényt létesítettek a közös gazdaság területén, amelynek bérleti díját a szerződés alapján fizetik. Erre azért volt szükség, mert a gazdaságnak nincs elegendő területe, ugyanis az igényesebb fajtákat ma már csak johb homokokra lehet telepíteni. A legsivá- rahb talajokon — a kiselejtezett szőlő területének egy részén — legelőket létesítenek. — A szőlőtermesztéssel összefügg a borászat fejlesztése. Tavaly a tervezettnél 3 miiGazdálkodás—korszerűen .... HUMIIIII < ni mii mi Ímniiiiii. « lllwlllliMliinllirf'Illirnliri.TmfillTITiTtlIini'lllfWWM lió üveggel több pezsgőt 'töltöttünk, főként a Szovjetunióba és az NDK-ba szállítottunk. Az idén tovább növeljük a hagyományosan érlelt pezsgők arányát is, amelyet a nyugati piac keres. Néhány nappal ezelőtt nagy beruházásba kezdtünk. Két év alatt 120 ezer hektoliterrel 'növeljük az Agárdy-telepd pince befogadóképességét. A 100 milliós beruházással megkétszerezzük a tárolási lehetőséget. Tovább fejlesztjük a pezsgőgyártást, 1985-től 4 millió palackkal többet szállítunk exportra., Az országban először alkalmazzuk a tank- pezsgő-érlelésnél azt a hőszabályozó berendezést, amely gazdaságosabbá teszi az energiafelhasználást. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a községben most megvalósuló gázprogram keretében Agárdy-telepünkre is eljut a vezeték, amelynek köszönhetően évente 500 tonna gázolajat takarítunk meg — mondja áz igazgató. Űj fajták A gyümölcstermesztésben is fajtaváltásra került, sor az utóbbi években. Az alma arányát csökkentették a csonthéjasok javára. Többek között 35 hektáron kajszit telepítettek. A gazdaságossági számítások szerint hektáronkénti 16 tonna almatermés szükséges ahhoz, hogy nyereséges legyen az ágazat. Bíznak abban, hogy az új fajták 25—30 tonnát teremnek hektáronként. Az Izsáki Állami Gazdaság területének nagyabb része — a rossz talajadottságok miatt — gabonatermesztésre nem alkalmas, ezért változatlanul a kertészkedés és a legelőre alapozott húsmarha-tenyésztés adja a gazdaság bevételét. Magas termelési érték A húsmarha-tenyésztés fejlesztése az egyik fő programjuk. A jószágok egész évben a le. gelőn vannak. A hereford-állományt fajta- jiavító keresztezésekkel tovább fejlesztik. A következő év végéig, 1982-től számítva, 300- zal nő a tehénállomány. — Itt is az a gond, hogy kevés a legelő — panaszkodik az igazgató. — Ezért az orgo- ványi Sallai Termelőszövetkezettel, valamint a fülöpházi Zrínyi és az ágasegyházi Mathiász Szakszövetkezettel szerződést kötöttünk legelőik használatára. A termelési érték a hús- marha-tenyésztésben egy gondozóra vetítve évente másfél millió forint, amihez — úgy gondolom — nem keli kommentár. A gazdaság fiatal szakembergárdája folyamatosan végez számításokat a hatékonyabb termelés érdekében. A gazdaságban hatvan felsőfokú végzettségű szakember dolgozik, az átlagéletkoruk 34 óv. ötletekkel, kezdeménye, zésekkel igyekeznek évről1 évre növelni az egy személyre jutó termelési értéket. Ez utóhbi tavaly már elérte a dolgozónkénti egymillió forintot, a nyereség pedig, a 93 ezer forintot. Ezzel az eredménnyel országosan is előkelő helyet vívtak ki maguknak. K. S. Termékváltás Bácsalmáson • A szegedi ruhagyár bácsalmási telepe eddig csak különböző munkaruhákat gyártott. Néhány hónapja bővítették termelési skálájukat és ma már szovjet megrendelésre többrészes női ruhákat varrnak. Az ízléses, pamut alapanyagú modellekből négy-ötezer darab készül havonta. A másik szalagon az őszi iskolakezdésre készülnek a különböző színű iskolaköpenyek. Az idén kétszázezer darabot adnak át a kereskedelemnek. (Pásztor Zoltán felvételei) Ahol a mezőgazdasági gépeket tervezik • Faragó István mérnök, tudományos munkatárs egy napraforgó betakarító adapter tervein dologzik. • A jászkiséri Lenin Tsz-ben működik a körbála tüzelő berendezés. Harmincnégy évvel ezelőtt hozták létre a Mezőgépfejlesztő Intézetet, melynek dolgozói azóta nagyon sokat tettek a mezőgazdaság gépesítéséért. A jelenleg 455 munkatárssal működő intézetben száz- nyolcvan egyetemet, főiskolát végzett szakember — köztük százharminc tudományos munkatárs — végzi a kutatást, tervezést, a meglévő mezőgazdasági gépek továbbfejlesztését. Zovátb Mihály műszaki igazgatóhelyettestől és Varga Imre főosztályvezetőtől érdeklődtünk tevékenységükről. — Az intézet megalakulása után a legjelentősebb feladat volt a gabonatermesztés gépesítése — mondta Varga Imre —. Ügy gondolom, sokan nem tudják, ■hogy szovjet tervdokumentációk adaptálásával itt születtek meg az AC 400-as kombájnok tervei, melynek továbbfejlesztett változatai nemcsak a hazai, hanem a külföldi gabonatáblákon is hírnevet szereztek a magyar mezőgép- iparnak. A hetvenes évek elején az intézet. tevékenységét már a mező- gazdaságot segítő egyedi gépek széles skálájának kialakítása jellemezte. Nehéz lenne hirtelen felsorolni, hogy hány gép tervei születtek nálunk. Ott találni „termékeinket”, — melyeket azután a MEZŐGÉP tröszt vállalatai gyártottak és gyártanak —, a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a kukorica- és búzatáblákon, az állattenyésztésben, és még nagyon sok helyen. Az intézetünkben kifejlesztett gépek már sok sikert arattak határainkon túl is. Az általunk tervezett zöldbabbetakarító gépből igen sok üzemel a fejlett és fejlődő országok mezőgazdaságában. Ugyancsak sikerrel vizsgáztak külföldön a paradicsombetakarító, és előfeldolgozó gépsoraink, a gabonakombájnokra szerelhető silókukorica és csöves kukorica betakarító adapterek is. — Tevékenységünk nemcsak a mezőgazdaságot segíti — veszi át a szót Zováth Mihály. — A siófoki Kőolajipari Vállalat részére például egy gázhegesztő traktort terveztünk, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A MA- LÉV-től is vállaltunk munkát, rakodógépet, és különböző repülőtéri vontatókat terveztünk. A kísérleti darabok kitűnően vizsgáztak. s valószínűleg exportra is kerülnek belőlük. A mezőgazdasággal kapcsolatban jelenleg igen fontos munkánk olvam gépek tervezése amelyek feleslegessé teszik az importot. Ilyen például az önjáró cukorrépa-betakarító gépsor, melyből már húsz készült, ‘és igen jól helyettesíti a francia gépeket. Nagy gondot fordítuiiik a mellék- termékek hasznosítására szolgáló gépek tervezésére. A Műszaki Egyetem és a szolnoki MEZŐGÉP szakembereivel közösen terveztünk egy körbálatüzelő berendezést, melynek sorozatgyártására Szolnokon már felkészültek. Nemrég készült el egy venydge- és gallygyűjtő berendezés, amely felszedi, felaprítja és a pótkocsiba szórja ezt a tüzelni való anyagot. A Helvéciái Állami Gazdaságban már három ilyen gép dolgozik. A mezőgazdasági , üzemekkel szoros kapcsolatban vagyunk, és így állandóan figyelemmel tudjuk kísérni, hogy mire van szükségük. Reméljük, — rtiondta befejezésül Zováth Mihály —, a jövőben is sok, a célnak megfelelő új géppel tudjuk segíteni a mezőgazdaságban ! dolgozókat. O. L. A vontatott szecskázógép terveinek az elkészítése Béres Ottóné mérnök feladata.
