Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
PN MAGAZIN Környezetünk Széles körben mély megdöbbenést váltott ki évekkel ezelőtt, amikor megjelent Jó esik Lajos öngyilkos civilizáció című kitűnő kötete. Olvasásakor sokan elgondolkoztak azon, hogy az emberiség a haladás közben, akarata ellenére visz- szájára — maga ellen — fordítja tudását, természetet átalakító igyekezetét, fejlődést sürgető törekvését. Azelőtt éi azóta világszerte száz és ezer tanulmány, könyv, vitairat látott napvilágot természeti kincseink megőrzésének, a környezeti tisztaságnak a védelmében. • « Az a tény, hogy a szemét, az ólom, a füst, a föld által megemészthetetlen műanyag naponta pusztítja a természetet, sürgetően írja elő a védekezési feladatokat. Mert szennyeződnek a folyók, tengerek, a városok utcái, terei, az emberitársadalmi életterek. Ezért alakulnak egyes országokban — szerencsére egyre több helyen — környezetvédő egyesületek, pártok, minisztériumok, és ezért születnek — például hazánkban is — környezetvédelmi törvények, összeállításunkkal erre, a napjainkban oly fontos, az egész emberiséget érintő kérdésre igyekszünk ráirányítani a figyelmet, érdekességekről is beszámolva. V. M. Kincsek a nemzeti parkban Zsugorodó esőerdők Az emberiségnek az erdőségek ésszerű hasznosítása terén vallott kudarca sehol sem olyan nyilvánvaló, mint a trópusi esőerdők, az óriási „oxigéngyárak” esetében. Felbecsülhetetlen értékű, megújuló erőforrásaink ezek, a genetikai sokféleség tárházai, az erdei termékek — helyes gazdálkodás esetén — fenntartható szintű mennyiségeit szolgáltatják. Hozzájárulnak a talaj megújulásához, védik az eróziótól, így a mélyebben fekvő területeket is megóvják az áradásoktól, és az eliszaposodástól, mérséklőén hatnak az éghajlat változásaira, és lehetőséget nyújtanak a felüdülésre, turizmusra. Ha azonban — mint az általában történik — kevéssé veszik figyelembe a trópusi esőerdők, különleges jellegét, akkor azok nem képesek megújulni. Becslések szerint évi 110 ezer négyzetkilométeres ütemben vágják ki, illetve égetik fel ezeket. Ilyen ütemben ez az erdőtípus 85 éven belül teljesen eltűnik. Európában a legnagyobb * A nagy túzokok állománya, amelyekből 1965-ben még ezer darab élt Szlovákiában, lecsökkeni kétszázra. A legnagyobb európai madár megőrzését feladatául tűzte ki az Állami Természeti Rezerváció, Zlatná Nyugatszlovákiai megyében. Képünkön a védett madarak két szép példánya látható. Pandagondok Kínában Hónapok óta megfeszített erővel folyik a munka Szecsuan tartományban: biológusok és zoológusok Válogatott csapatai, és vadvédelmi dolgozók százai igyekeznek megakadályozni a Kínában őshonos óriás pandák kihalását. A kedvesen bumfurdi állatok már jó néhány éve felkerültek arra a listára, amely a Föld legveszélyeztetett • fajait tartalmazza. Különlegességüket, értéküket érzékelteti, hdgy legtöbbször csak igen magas rangú politikusok pekingi látogatása' alkalmából, ritka díszajándékként szoktak külföldre juttatni belőlük egyet-egyet, mint például a kínai—japán, vagy a kínai— amerikai csúcstalálkozók esetében. Napjainkban szabadon, helyesebben szólva Kína tizenkét vadvédelmi erdőterületén élő példányait mindössze ezerre becsülik. A szakértők szerint köztük most 300—400 állat élete forog kockán, mivel a legfontosabb, a vulungi természetvédő körzetben (Szecsuán fővárosától, Csengtutól 140 kilométerre északra) kipusztult a pandák alaptáplálékául szolgáló bambusz. A Kaukázus lábainál A Nagy- és Kis-Kaukázus lábainál zöld sáv húzódik végig a Fekete-tenger partján. Csodálatos változások mentek végbe Utaz egykori mocsaras, lápos területen, a szúnyogok birodalmában. A föld, amely hat évtizede még nem tudta ellátni az itt élő embereket, az ország legnagyobb déligyümölcs-kertje lett. A szóv- jethatalom idején megkezdték a mocsarak lecsapolását. Grúziában, ahol a terület csaknem 80 százalékát hegyek foglalják el, nagy jelentőségű a föld gazdaságos kihasználása. Ezért fontos a kolhidai síkság termővé tétele, mert a szubtrópusi éghajlatú tájnak nágy gazdasági jelentősége van. A lecsapolt mocsarak helyén modern települések, citrom- és narancsligetek, teaültetvények, babérligetek találhatók. A kolhidai gazdaságok évente 220 ezer tonna teát, 50 ezer tonna déligyümölcsöt, 150 ezer tonna zöldséget, csaknem 90 ezer tonna gabonát, 18 ezer tonna húst adnak. Már 50 éve harcol a mocsárral a Kolhida Építőipari Tröszt. Több ezer modern aggregát fölött rendelkezik. Az, egész kolhidai síkság termővé tétele 1995- re fejeződik be. ^•víi JÉ : ■ NI S A Zugdidi járás Ingiri teaszovhoza, a legnagyobb gazdaság Kol- hjdában. A legrégibb botanikus kert Tharandtban működik a világ legrégebben, 1811-ben alapított erdei botanikus kertje. A különleges „gyűjteményben” a Földünkön található mintegy 50 ezer fafajta közül 2 ezer — az északi féltekének ebben az övezetében honos fafajták csaknem mindegyike — látható. A botanikus kertben nem ritka a 150 éves, vagy még ennél is öregebb fa. A Tharandtban gondozott legnagyobb növény a. 33 méter magas tulipánfa, a legszélesebb pedig egy gesztenyefa — az utóbbi törzsének átmérője 1,12 méter. Az erdei botanikus kertben folyó tudományos kutatások kiterjednek új, elsősorban ázsiai — fafajták meghonosítására éppúgy, mint a kipusztulóban lévő növények genetikai anyagának megőrzése érdekében végzett munkára. A kutatási program fontos része a környezetvédelem és azok a kísérletek, amelyeket a gyógyszerészeti célokra alkalmas fák hasznosításával kapcsolatosan végeznek. A világ 400 botanikus kertjével cserélnek vetőanyagot. Több mint 31 ezer hektár a Kiskunsági ' Nemzeti Park területe, melynek mintegy egyhatoda a szomszédos Pest megyében található. Az összterületnek csaknem egynegyede az UNES- COnbioszféra rezervátum részéf képezi. Nemrégiben a tudományos kutatók befejezték azt a széles körű, sokoldalú, alapos felmérést, amely számos érdekességgel lepte meg a szakembereket. Kiderült, hogy á nemzeti pank területén összesen 9500 állatfaj található. Ezeknek a többsége rovar, és köztük százhúsz olyan él itt, mely csak ezen a területen lelhető fel. |7>. ” “•'•T.- i I mm ÉStst I i a Részlet a Kiskunsági Nemzeti Farkból. Naponta megcsodálják a híres bugaci szürkegulyát (balra lent). Levegőtisztaság Karéliában Karélia lakói a régmúlt időkben a karéliai nyírfával fizették adójukat. Karélia, Lappföld és Finnország, törzsei között pedig ez a fafajta töltötte ibe a pénz szerepét. Az európai piacokon a karéliai nyírfát „cári nyírfa” elnevezéssel árusították. Ősidők óta' nagyra becsülték csodálatos, márványszerű rajzolatáért és más értékes tulajdonságaiért. A II. világháború után sok fát kélleít'Kivágni, azonban az egyenletes klíma, az erdők természetes megújulása, és a széles körű erdőhelyreállítási munkálatok segítettek a karéliai tűlevelű erdők megőrzésében. A folyók és tavak körüli ivédő erdősávok javították a vizek tisztaságát, óvták a halkészletet. Különösnek tűnhet, hogy a tiszta tavak és folyók hazájában a legnagyobb kiadást a víz tisztaságának megőrzése jelenti. A köztársaságnak több mint 61. ezer tava és 26 ezer folyója van, a folyókon egyre több szállítóhajó közlekedik. Növekszik a vízfelhasználás, és néhány iparág még szennyvizet is bocsát a folyókba és ta/vakba. Ezért vált fontossá a termelés és a természetvédelem kölcsönös kapcsolatának kialakítása. Nagy figyelmet fordítanak a légkör tisztaságának védelmére is. A ‘levegő tisztasági fokát állandó mérőhelyeken ellenőrzik, feltérképezték az atmoszférát szennyező káros anyagok forrásait.' A köztársaság területén gáz- és porszűrő berendezéseket helyeztek üzembe az iparvállalatoknál. j A tudósok véleményé szerint az erdők a levegőből a por 70—80 százalékát képesek kiszűrni, és .jelentős a gázelnyelő hatásuk. De csak abban az esetben, ha a gázkonoentráció nem pusztítja el a fákat. A területen a közeljövőben kezdi meg működését a kosztomuksi természetvédelmi komplexum, amelynek területe meghaladja a 70 ezer hektárt. A meglevő természetvédelmi létesítmények bővítésére és felújítására, valamint újak építésére az elkövetkező évekre több mint 80 millió rubelt irányoztak elő Karéliában. A vadvilág megóvásáért Japánban 122 emlősállat-fajtát tartanak számon, köztük majmo- i kát, feketemedvéket, szarvasokat és vaddisznókat. Más országgal összehasonlítva, Japánban az egységnyi földterületre jutó állatfajok száma nagy. Az országot az , északtól délig húzódó 3000 kilométeres hosszúságú szigetvilágával együtt számos madárfaj keresi fel, hogy átteleljen, vagy költsön, illetve az Északi Sarkvidékről, — Alaszkából, Szibériából, Kínából, a Koreai félszigetről, Malaysiából, a Fülöpsaige- tekről, vagy Ausztráliából jövet átrepüljön. Az utóbbi idők társadalmi és gazdasági fejlődése következtében azonban sokhelyütt megromlott Japán természeti környezete, ami a vadvilág népességének csökkenéséhez vezetett. A további hanyatlás és veszteség megakadályozására az alábbi tervek végrehajtása van jelenleg folyamatban. Csak vadászati engedéllyel rendelkező, bejegyzett vadászok lőhetnek vadra. Huszonkilenc madárfajt veszélyeztetettnek nyilvánítottak, melyek szállítása és eltávolítása tilos. Ide tartozik a japán búbos Íbisz, a ■ hófajd és a rövid farkú albatrosz: A veszélyesen kis egyéd- számú állatfajtákat fogságban nevelik és néha mesterségesen szaporítják. Mérgező anyagok ellen A bajor környezetvédelmi minisztérium felszólította a magán- kerttulajdonosokat, hogy ne használjanak vegyi növényvédő szereket. A vegyszerek hasznos élőlényeknek is ártanak, például csúszómászóknak, / atkáknak és katicabogaraknak, amelyek egyes kártevők, például a levéltetvek tömeges elszaporodását megakadályozhatják. Azonkívül a vegyi növényvédő szerek alkalmazása ellenálló kártevő törzsek kifejlődésére. vézet. A világon már több mint 400 fajta kártevő vált ellenállóvá a legfontosabb vegyszerekkel szemben. Fel kell deríteni, hogy mi az oka a kertekben a kártevők inváziójának — állapítja meg a környezetvédelmi minisztérium egy sajtóközleményében. Az egyik ilyen ok „elsősorban az, hogy sok kerttulajdonos szereti az egyforma, látszólag könnyen ápolható kerteket, amelyek egyformaságukkal ideális szaporodási feltételeket teremtenek kultúrnövényeink „ellenségeinek”. A növényvédőszer-gyárosok szövetségéinek közlése szerint a kerti növényvédő szerek forgalma 1982-ben visszaesett az előző évihez viszonyítva. Egyértelműen csökkent a gyomirtó szerek forgalma is. Pusztuló fák, bokrok Az NSZK-beli erdőik pusztulása — elsősorban a havas esőik hatására — 1983-ban a vártnál is nagyobb méreteket öltött. A bonni mezőgazdasági minisztérium első ízben tett közzé ezzel kapcsolatos adatokat: ezek szerint 2,5 millió hektár károsodott. Ez az NSZK teljes erdőállománya 35 százalékának felel meg. Bonnban korábban 25 százalékos károsodásról számoltak be. 1982-ben még 8 százalék volt a kárt szenvedett erdők részaránya. A közzétett adatok szerint a károsodott erdőterületek háromnegyedében „enyhe” a pusztulás, egyötöd részében „közepes mértékű” mintegy 5 százalékában pedig „erősen károsodott, illetve elpusztult.” A legmagasabb szemétdomb Minden, ami a világ legnagyobb hegye — ahogy Nepálban mondják a Szágármata, ahogy Tibetben, a Csomolugma, és ahogy az európaiak hívják, a Mount Everest-körül van, köny- nyen eladható áru. 1953 óta, amikor az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgaj először léptek a világ csúcsára, a Mount Everest és környéke idegenforgalmi attrakció lett. Egy közönséges, alacsony hegyre azonnal vásárolható engedély, de ahhoz, hogy valaki a magasabb hegyekre feljuthasson, négy hónapig várni kell. A jelentkezők hosszú sorokban várakoznak és a Mount Everestre már 1988-ig lefoglalták a helyeket. Hillary után már 22 expedíció járta meg a Mount Everestet. Néhány an kiemelkedő eredményeket értek el. Például 1978-ban Messner és Habeler elsőként jutott fel a csúcsra oxigénmaszk nélkül. Ma egy ilyen expedíció a Mount Everestre 250 ezer dollárba kerül személyenként, így a turisztika Nepálnak évente 20 millió dollár bevételt jelent. Ebből elsősorban a helybeli serpák- nak van hasznuk, akik kis turistaházakat és boltokat üzemeltetnek. Csakhogy ennek a nagy fellendülésnek megvannak a maga árnyoldalai is. A''táborozok tömegei elpusztítják az erdőket, amikor tüzet gyújtanak, tovább vonulva pedig szemétdombokat hagynak maguk után, amelyek eltakarítása megoldatlan kérdés. A népszerű túristaútvonalak „jelzései”: halmokban heverő konzervdobozok, üres cigarettásdobozok, használt toalettpapír. A Csumbi völgye valóságos szennyvízcsatorna. A. serpák hagyományos kultúráját szétzúzzák a turistagazdaság félelmetes mechanizmusai. Szmog okozta károk A szmog, amely gyakran füst- ködbe vonja a városokat 'és az ipari centrumokat, 20 százalékot elérő károkat is okozhat a gya- potterm elés ben. Ez a közbülső eredménye azoknak a megfigyeléseknek, amelyeket á kaliforniai Central Valley-ben O. Clifton Taylor, a riverside-i egyetem nö- vényfiziológusa végzett három éven keresztül. Szerinte a szmog által a gyapottermésben okozott kár 200 millió dolláros veszteséget jelentett 1982-ben. A jelenlegi program keretében a szmognak főleg a saláta, a lucerna, és az árpa termésére gyakorolt hatását ' vizsgálják, mivel az érintett szövetségi államok szempontjából ezeknek a szabadföldi terményeknek van hagy gazdasági jelentőségük. Röviden... ■ — Földünk édesvíz- készletének egyötöde a Bajkál-tóban van. — Bolygónk területének csaknem a fele ma is sivatag, félsivatag és eljegesedett terület. — Az országban elsőként megalakult — huszonkét vállalat, intézmény részvételével — a Komárom megyei környezet- védelmi koordinációs gazdasági társulás. — A Föld szárazföldjének jelenleg csupán mintegy tíz százaléka művelhető meg rendszerese^ és hasznosan. — Becslések szerint csaknem nyolcvanmillió embert érint közvetlenül az elsivatagosodás okozta tér-. mésvisszaesés.1 — Magyarországon évente három—négyezer olyan újságcikk jelenik meg, melyhek szerzői sürgetik a környezetvédelem javítását. — A talajra a legnagyobb veszélyt a levegőben szállítptt szennyező anyagok jelentik, amelyek leülepedve mechanikusan is, kémiai úton is károsítják. — Az utóbbi háromszáz évben több mint kétszáz emlősállat és madárfaj halt ki a Földön, És további félezer állatfajt fenyeget a végleges kipusztulás veszélye. Vélemények... „Korántsem úgy uralkodunk a természeten, mint a hódító az idegen népen..., hanem hozzá tartozunk és benne élünk...” (Engels) „Tiszteljétek és becsüljétek meg a földet és a tengert.. (Heyerdahl) „Kit ezüstlő köréből kihajtott az ég. ember vigyázz a Földön, úgy élj, hogy kárt ne tégy!” (Devecseri Gábor) „Öh, hegység-keblű, óceán-ölű földanya, bocsásd meg, hogy taposunk rajtad!” (Szanszkrit ima) „A modern háborúk ma már olyan pusztítóak oly sok névtelen halottat hagynak maguk mögött, hogy szokássá vált a hadviselő felek részéről a háború után emlékművet emelni az ismeretlen katona tiszteletére. Az élőhelyek megszüntetése következtében olyan mértékben felgyorsult a fajok kipusztulásának üteme, hogy nem is vofna különös ötlét, ha azok, akik a fajokban gazdag területeken végrehajtott különlegesen pusztító tevékenységekért felelősek, síremléket emelnének az ismeretlen fajnak”. (Robert Alben) ' - összeállította:-, Varga Mihály IHil ! I Ifi! I ISI I H \
