Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-10 / 108. szám
4 9 PETŐFI NÉPE a 1984. május 10. TUDOMÁNY ■ TECHNIKA ÉLETMÓDVIZSGÁLATOK A SZŐLŐVIDÉKEN Jövedelem, fogyasztás, megtakarítás A TUDOMÁNY—TECHNIKA rovat legutóbb ismertette azt a széles körű életmódvizsgálatot, amelyet a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának kollektívája végzett a kiskőrösi járásban. Az alábbiakban a vizsgálat összegező megállapításait szeretném kiegészíteni e lakosság anyagi helyzetének néhány jellemző mutatoj jával. ’ a kiskőrösi járásban is érvényesülnek az országos tendenciák: a városok’és falvak jövedelemkülönbségeinek kiegyenlítődése, a társadalmi juttatások arányának növekedése a lakosság jövedelmében, a szociális és kulturális ellátás javulása' stb. Igen fontos megállapítás, hogy a lakosság pénzbevételednek jelentős hányadát teszik ki a kiegészítő, kisegítő gazdaágokban végzett tevékenységből származó jövedelmek. Ezek mögött nagyobb teljesítmény áll, mint a munka- jövedelmek mögött, azaz nagy az eltöltött -munkaidő, az egész család munkaereje igénybe van véve, s nagyok a kiadások is a sajáteros beruházásokra. , . A lakosság jövedolimóbon a fölvásárlásból szar- mazó bevételek képviselik a nagyobb hányadot. Az utóbbi években megközelítették a kétharmadrészt. Tavaly mutatkozott némi visszaesés, feltehetően az aszálykárok miatt. 1983-ban 43i és fél százalék volt a lakosság jövedelmében ai bér és személyi jellegű bevétel, 56 és fél százalék származott a felvásárlásból. EGY KIEGÉSZÍTŐ megjegyzés: a jövedelmek eloszlása ebben a körzetben egyenetlenebb, mint az ország más területein. Kialakult egy vagyonos réteg, amely még idegen munkaerőt is alkalmaz. Ez irritálja a közvéleményt. Am a kép hamis. Szűk rétegről van szó. A lakosság túlnyomó .többségének az országos átlaghoz közel eső a jövedelme és a vagyoni helyzete. S itt még valamit tekintetbe kell venni: a felvásárlásból, azaz áruértékesítésből származó bevételeket nem helyes ugyanolyan jövedelemként kezelni,' mint a munkabéreket. Ezeket a bevételeket ugyanis nem csekély ráfordítások terhelik, s a jövedelem csak a bevételek és a ráfordítások különbsége. Ez a „nettósítás” is segítene abban, hogy az e területen élők kiugróan magas jövedelméről1 keringő legendák szertefoszoljának. Alátámasztja az elmondottakat, hogy az előző cikkünkben említett, keréken 600 vizsgálati alany, azaz részletesen kikérdezett lakos többsége ezer forint alatt jelölte meg a család egy főre jutó jövedelmét, holott a hivatalosan számba vehető jövedelmek alapján az átlagjövedelem 2776 forintra tehető a kiskőrösi járásban. A magyarázat az, hogy a termelők a mezőgazdasági jellegű beruházásokat, ráfordításokat igen nagy tehernek, a felvásárlási árakat ehhez képest elég alacsonynak tartják. AZ ANYAGI HELYZETET jól mutatják a megtakarítások. Ebben a térségben találjuk a megye takarékbetéteinek egynegyedét, a betett összegnek azonban csak a nyolcadát; 12,4 százalékát. És az adatok nem bizonyítják azt a hiedelmet sem, hogy ezen a területen sok többmilliós betét van. A takarékoskodásra jellemző néhány adat: Az egy lakosra jutó takarékbetét összege a megyében 1982-ben kerekítve 20 ezer forint .volt. Kiskőrösön 23 ezer 300, Soltvadkerten csaknem 28 ezer, viszont Kecelen csak 17 ezer 500 forint. Ezek igazán nem nagy különbségek. Hasonló következtetések adódnak a fogyasztás adataiból is. 1979-hez képest a fogyasztás nem egészen 26 százalékkal nőtt a megyében 1982-ig. Ugyanezek a számok: Kiskőrösön 19, Kecelen 34 és fél, Soltvadkerten csaknem 36. Tekintélyes az emelkedés élelmiszerből, minthogy a vidék mezőgazdasága főként szőlő és gyümölcs termelésével foglalkozik, s kisebb mértékben zöldséggel, így. az élelmiszerfógyasz- tás fő forrása- a bolti vásárlás lett. Erősen megemelkedett a vegyes iparcikkek forgalma is, ami részint a ter.melőberuházásokkal, részint az építkezésekkel magyarázható. Igen csekély viszont a ruházati 'cikkek forgalmának növekedése. Nemcsak azért, mert a piac telített, hanem azért is, mert kezd megmutatkozni a választék hiánya. A fogyasztás itteni sajátos vonása, hogy jelentős a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos áruvásárlás: növényvédő szerek, kisgépek beszerzése. Az adózás szempontjából nyilvántartott erőgépeket használók száma a megyében 2370. Csaknem 55 százalékuk — 1295 fő — a kiskőrösi járásban él! Ez számottevő vásárlóerőt köt le, ugyanakkor a gépesítés családi munkaerőt szabadít fel, csökkenti a munkaidőt és feleslegessé teszi az, idegen munkaerő alkalmazását. ÖSSZEFOGLALVA: véleményünk szerint a térség fogyasztásának karakterét a praktikusság, a megfontoltság, a távlati gondolkodás adja; nem honosodtak meg pazarló fogyasztási szokások. Dr. Szenáky Jánosné tanszékvezető tanár FÜSTBŐL KAPOTT JÖVEDELEM A Béke energiarendszert is táplálja a moldáviai erőmű röviden 9 Az erőmű hűtővizével fűtik a melegházakat Szovjet tudósok dolgozták ki az állították üzembe a Moldáviai Állami Területi Villamos Erőműnél azt a berendezést, amely a fűtőanyag égéstermékeiből — azaz egyszerűen a füstből — mikroelemekben gazdag műtrágyát gyárt. Ez a berendezés évente 50 ezer tonna vitamint ad a gazdaságoké nak. Összesen tizenkét ilyen berendezést állítanak üzembe, gmnyit, amennyi az erőmű energiablokkjainak száma. A hűtővizet szintén hasznosítják — üvégházakat fűtenek vele, amelyekben egész évben termeszthetnek zöldséget. A köztársaság legnagyobb erőművénél így oldották meg a veszteség nélküli termelést, napjaink égető problémáját. A Szovjetunió jövőben épülő vállalatait úgy tervezik, hogy azok teljes mértékben hasznosítsák a működésük során keletkezett melléktermékeket. A Szovjetunió köztársaságainak közreműködésével olyan energiarendszert hoztak létre Moldáviában, amelynek segítségével gyorsan fejleszthető az ipar, a mezőgazdaság és ellátható árammal a térség minden városa és faluja. Az , elektromosenergia-termelés nemcsak a köztársaság igényeinek kielégítésére elég, hanem jut belőle a szocialista országok közös Béke energia- rendszerébe is.. Az ipari üzemek gyorsütemű fejlődése ellenére a levegő szennyezettsége nagymértékben csökkent Moldáviában. Speciális laboratóriumok ellenőrzik a levegő tisztaságát, a gyáraknál levegőtisztító berendezéseket szerelnek fel, vagy átépítik a rhelléktermék nélküli üzemelésre. KOMPUTER ÉS A DIVAT A ruházati iparba is bevonult a komputer. Ruhaipari szakemberek megállapították, hogy a legtöbb nő nem ismeri saját ízléstípusát, és ezért olyan ruhákat vásárol, amelyekben azután nem érzi jól magát. Ezen segít a komputer. Az áruházban kérdőívet nyomnak a vásárló kezébe. Az íven például ilyen kérdések szerepelnek: melyik tetszik a legjobban több különbözőképpen berendezett szoba, különféle teríték, vagy férfifotó közül. Az így kapott adatokat a komputerbe táplálják, amely pillanatokon belül közli az illető ízléstípusát. A komputer döntése alapján a vásárolni óhajtó hölgy pontosan tudja, milyen ruhát „kell” választania. RUGALMAS KERÁMIA Az Amerikai Kémikusok Társaságában olyan anyagot mutattak be, amely egyesíti a kerámia hő- és korrózióállóságát a fémek rugalmas szilárdságával. Az új anyag olyan szilícium-kar- bid, amelynek kristálycsúcsát — vagyis a molekulák közötti teret — elemi szilícium tölti ki. A szilíciuim-karbid a magas hőmérséklettel szembeni ellenállóképességet, a szilícium töltőanyag a szívósságot és rugalmasságot adja. Gázturbináknak és más olyan gépeknek az alkatrészei gyárthatók belőle, amelyeknek magas hőmérsékletet kell kibírniuk. Ez az anyag ugyanis 1350 C-fokig, azaz 200 C-fokkal magasabb hőmérsékletig használható, mint amennyit a leginkább hőálló eddigi szerkezeti anyagok és ötvözetek kibírtak. Az alkatrészek gyorsan, viszonylag olcsón és pontosan önthetők belőle; öntözés után csekély mértékben vagy egyáltalán nem zsugorodnak. VÉDETT FARKASOK Az olasz Alpokban élő farkasok fennmaradásának biztosítása és állományuk szaporítása céljából a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vállalkozást'indított. A három évre tervezett védő- és kutatóprogram összköltségeit 57 000 dollárban állapították meg. Az előzetes vizsgálatok szerint 1973-ban Olaszországban még száz farkas élt, az Alpok középső és déli részein apró, elszigetelt csoportokban. Életmódjukról alig tudnak valamit, márpedig hatékony védelmük érdekében ismerni kell környezetüket, magatartásukat. A farkasok életfeltételeit két farkascsordán vizsgálták. Az állatokat rövidhullámú adókkal látták el, amelyek lehetővé teszik vándorlásuk követését. T GYÓGYSZEREK A TENGERBŐL Szovjet tudósok igen intenzíven tanulmányozzák a tengeri növények és állatok gyógyhatását. A tengeri sünből például a szív- és érrendázeri betegségek gyógyítására alkalmas kivonat készül. A tengeri szivacsból nyert hatóanyaggal egyes kártékony baktériumfajtákat pusztítanak el, egy csendes-óceáni halfajtából pedig olyan gyógyszert állítanak elő, amely a szívizom rendellenes működését gyógyítja. Balatoni katamarán A katamarán magyar jelentése: két íatörzs. Az indiai szubkontinens és a csendes-óceáni szigetvilág vizein évezredek óta használják e két- törzsű, könnyű tengeri járművet. A balatoni katamarán 400 személyes hajó. Előnye a jó stabilitás .(hullámállóság), a nagy íe- délzejd férőhely, és a kedvező vízellenállás (ez ,utóbbi nem csekély i üzemanyag-megtakarítást tesz lehetővé. A hajó sebessége óránkéit 18 kilométer. A jármű kbrmápya olyannyira speciális, hogy a hajó képes egyhelyben'megfordulni.' Az első ilyen kéttörzsű hajói, || Siófokot 1979- ben helyezték üzembe a Balatonon. Képünkön a Siófok egyik újabb társát, Ég Füred lukushajót láthatjuk. ti r> m összeállította: Mester László NEM MIND SZEMÉT, AMI HULLADÉK Ilyen gazdagok volnánk? Nem legenda, valóság, hogy a hulladéktelep 'szinte aranybánya. Húsvét előtt, lomtalanításkor a guberálók gépkocsijaikkal már akikor feltűntök itöbb gyűjtőhelyen, araikor még a lakók semmit sem raktak ki. Visszatérve aztán nagyobb szerencsével jártak. Az élelmes emberek egyiFe- másika kerékpárokra, kidobott hűtőszekrényekre és alkatrészekre bukkant. Akadt olyan is, aki hasznavehető lakatosszerszámokat talált. Selejtezés mindenáron Ez a tavaszonként ismétlődő epizód arról jut eszembe, hogy egyszer mesélte valamelyik MÉH-es ismerősöm: a telepükre nyolcasával, tízesével hozták eladásra a kiselejtezett, de még üzemképes mentőautókat. Később két hétbe telt, mire — az ÁFOR-tól átadott — tíz tartályautót hegesztőkészülékkel darabokra vágták, ihogy részenként beleférjenek a vasúti kocsikba. Ugyanígy bontják azokat az elavult mezőgazdasági gépeket, járműveket, és kiszolgált ipán berendezéseket, amelyet a termelésben már nem lehet jó hatásfokkal használni, illetve nem kapni hozzájuk alkatrészt. Megértem, hogy vannak hasznavehetetlen eszközök. Tudom, hogy a legtöbb gazdálkodó szervezet igyekszik korszerűbben dolgozni, megszabadulva a felesleges gépektől. Arra viszont máig sincs magyarázat: miért dobnak az országban könnyű szívvel annyi mindent a szemétbe? Miért van- az, hogy a Délmagyarországi Nyersanyaghasz- nosító Vállalat kecskeméti Kiskőrösi úti telepén 40 erős, guru- lóabroncsos olajoshordó vár „végítéletre”, vasolvasztóba szállításra? Az pedig egyenesen megdöbbentő: némelyik helyen előbb csákánnyal lyukakat vágtak a hordókon, hogy azokat kiselejtezhessék ! Félek, hogy az elhamarkodott, ok nélküli selejtezéseknek a mi megyénkben is vannak megszállottjai. i Biri József raktáros a telepen. Jószemű ember. Hamar, észreveszi, minek van- helye- a hulladékban, és minek nincs. — Ezt a dobozt, tele gombostűvel,, s ezt a köteg fekete indigót — mutatja — a hulladékpa- pír között találtam. Számára az ilyesmi egyáltalán nem meglepő. Mindennaposak a pazarlás árulkodó jelei a telepen. A raktáros asztalán réz- és villamosmotor-alkatrészek, csavarok, amint látom: nem eldobni való egy sem. — Ezeket egy vevő félretetette, majd jön értük — mondja magyarázatul. — Ebben a dobozban, itt, a földön, miket tart? — Sok kis apróságot: háromrészes fém elosztófejeket, alátéteket, csavaranyákat és egyebeket. Papírral iádul a kocsi Tévedés lenne azt gondolni, hogy a körzeti felvásárlótelep kizárólag csak a másodlagos nyersanyagok fogadására és továbbítására készült fel. Nem. Ennél jóval szélesebb körű a faladata. Gazdálkodik. A szó szoros értelmében üzleti tevékenységet folytat. Biri József például nemcsak a Asszonyok válogatják, újra é9 újra a hulladékot. • A szállítóeszközöket és a nagyobb gépeket lángvágóval bontják szét. (Straszer András felvétele) raktáros, kiad vagy átvesz árut, de az itt vásárló magánszemélyekkel Ti jkereskéHelmíl kapcsolatban áll.“'Adnia keil?‘hogy >a a telepi vevőktől a kiválogatott hasznos hulladékért mennyi pénzt kérhet. Nem mindegy ugyanis, hogy mi az áru. Az ép villany- motorok, amelyekben elég sok a vörösréz, kilogrammonként négyszer drágábbak a fogaskerekeknél és a csapágyaknál. Kelendőek az alumíniumlemezek. Hobbikertekben sokan ezeket használják tetőfedésre. Nem megy veszendőbe a papír sem, amelyet Pápai István csoportvezető irányításával készítenek elő papírgyári feldolgozásra. Űj cikk: a fólia Az udvaron két nagy rakás autó- \és traktorgumi. Jó néhányban benne hagyták a belsőt. Futófelületük nem annyira egyformán rossz, hogy a tízvagonnyi guminak feltétlenül, mindenáron itt volna a helye. Az viszont örvendetes, hogy végre látunk a telepen használt fóliát. Az idén kezdték meg a felvásárlását. Így valószínűleg egyre kevesebbet ásínjak el belőle a határban, és egyre kevesebbet sodor majd a szél az árokpartokon. A MÉH- ' nek az a törekvése, hogy a hulladékhasznosításra újabb é? újabb lehetőséget keressen, amint ez kiderül Braunitzer Ferenc telepi szervező szavaiból. — Azokat a villanymotorokat, amelyeket helyben nem vesznek meg, Makóra küldjük tekercselésre. A kimustrált motorok számunkra értékesek, hiszen négyötöd részük réz. Szegeden pedig ez évtől kábeldarabóló üzem működik, hogy a rezet és az alumíniumot a vezetékekből kibont-, sák. A másodlagos nyersanyagokkal való gazdálkodásban a kábelvá- gó-üzem és a kohó közbeeső állomás. Viszont az is nagyon fontos: az átadott hulladékkal mi történik helyben? A nagyobb gépek szétszedésére lángvágó-készüléket használnak. Szorgos kezű asszonyok, a telep dolgozói válogatják át újra és újra a csupán nevében „ócska” vasat, hogy a közé keveredett nemesfémeket kiválasszák és egy helyre gyűjtsék. Ez a hely pedig Hegedűs József térmester raktára, a mázsaház mögött, ahol példás a rend. Betonra tett rakodólapokon 60 mázsa használt akkumulátort őriz, amelyeket esőben, vagy munka után letakar, hogy a savpárolgás neszeny- nyezbesse a környezetet. Odébb, 'fedett tárolóban, üvegkupakok, rapi régi töltőfejek szódásüvegekről, bronz, vörös- és sárgaréz, alumínium, különböző ötvözetek — gondosan különrakva. A könnyelműség „ára” — veszteség A térmester másik lerakata kábelekből és színes vezetékekből áll. Ezeken a védőburkolatot valami megnyomta, emiatt adta el valamelyik üzem. Próbálom felbecsülni: mennyit fizetnék értük én, a vásárló, ha éppen szükségem volna ilyen vezetékekre? Nyolc-tízezer forint legalább az áruk újonnan. Itt meg bizony, akárhogy is vesszük, filléres dolgokká értéktelenednek a köny- nyelműség, "vagy a gondatlanság következtében. Szabad ezt így csinálni? Bármilyen fontos is a nyers- anyág-hasznosítás, azért vállalat, szövetkezet, intézmény és magánszemély is okosabban teszi a jövőben, ha megnézd, mi való a hulladékba. Vagy ilyen gazdagok volnánk...? Kohl Antal Olcsóbb, ésszerűbb termelés a számítógépek segítségével Az Orion Rádió %és? Villamossági Vállalat, valamint a a Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Társulásának bácsalmási szakszolgálati laboratóriuma már évek óta foglalkozik különböző típusú számítógépek programozásával. A cél az, hogy a mezőgazdasági üzemek gazdaságosabb termelését elősegítsék. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemek — amelyek igénybe vették ezt a szolgáltatást — jelentős megtakarítást értek el. Csók János, a laboratórium vezetője elmondja: — Az OBC—64 típusú számítógép segítségével, -a takarmány- j vizsgálati eredmények alapján, különböző beltartalmi paraméte-. rek ismeretében, olyan receptúrát lehet készíteni, amely az adott viszonyok mellett a legolcsóbb. A számítógépes program funkciói: receptúrák összeállítása, az állatok takarmány-szükségletének kiszámítása, a béltartalom ellenőrzése. Képes a számítógép a programozás alapján a szántóföldi növények, a szőlő- és gyümölos- , ültetvények ' tápanyagigérivének meghatározására is. A laboratórium-vezető példaként megmutatja a madarasi Béke Termelőszövetkezet 4700 hektárnyi területet érintő vizsgálati anyagát, amelyet számítógéppel állítottak össze, a laboratórium saját módszerével. Ezzel kapcsolatban halljuk Bartos Józseftől, a termelőszövetkezet elnökétől 1 — Űj módszert alkalmaztak a számítógépes programozásnál. Az eddigiektől eltérően 25 helyett 50 centiméter mélyen vizsgálták még a talajt a tápanyagigény szempontjából, Ez az ésszerű talaj- utánpótlás érdekében /történt. Már az ősszel a Számítógép adatai alapján láttunk munkához. Véleményem szerint a komputer adatai alapján sokkal ésszerűbb és olcsóbb talajerő-gazdálkodást tudunk alkalmazni és egyúttal elősegítjük a magasabb terméshozamok elérését kevesebb költséggel. Hasonló a véleménye a többi partnernak is, akik szerződést kötöttek különböző számításokra a szakszolgálati laboratóriummal. Csók János arról tájékoztat, hogy együttműködésileg megállapodtak a Mezőgazdasági' Ügyvitelszervezési Irodával- takarmányozást segítő mikrogépes programok fejlesztéséről, hasznosításáról és értékesítéséről. A példák és ar tények bizonyítják, hogy ma már a számítógépeknek egyre nagyobb jelentőségük van a mezőgazdasági termelésben. Segítségükkel minden ágazatban olcsóbbá, ésszerűbbé tehetik a munkaszervezést, aminek eredményeként számos rejtett tartalékot tárhatnak fel. K. S.
