Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

PN MAGAZIN Vallomások, vélemények „Anyámnak köszönhetek min­dent, ami vagyok”. (Augustinus) „Anya, anya, még ha rossz is, mégiscsak anya marad”. (Beethoven) „Van-e varázslatosabb szép­ség a világon, mint egy szép, fia­tal anya, akinek egy egészséges gyermek van a karján?” (Turgenyev) „Anyánk nyelvén friss madár­dalunk száll; zengi a dolgos haza májusát”. (HVIEZDOSLAV) „Az anya mindig gondosan ügyeljen arra, nehogy gyermekét helytelenül alkalmazott szerete- tével elrontsa". (GANDHI) „Minden anya, aki orvosi se­gítségnek köszönheti, hogy gyer­meke mellette él, és nem a sírban fekszik, gondoljon arra a szegény anyára, akinek ez nem adatott meg, mert nem fordulhatott or­voshoz". (SCHWEITZER) „Anyai termékenység híján a nemzettest felvirágoztatása nem lehetséges". (JOYCE) „Minden halandó. Az öröklét csak az anyáknak adatott meg". (BÁBEL) „Anyánkhoz akkor futunk, ha valami baj ér az életben". (DÉRY TIBOR) 0 HAZAFELE — EGYEDCL. (Pásztor Zoltán (elvétele) A világ legokosabb asszo- nya, édesanyám a tudo­mányokban meglehetősen járatlan volt. Ürfi koromban ke­zembe nyomta a seprőt, s azonnal magyarázott: „hogy meg tudd majd mutatni másoknak jan kell söpörni..Hat gyet■. /-t i lát­ta szegény a mózeskosárban kéz- zel-lábbal dolgozni, később a ho­mokban várat építeni, fára mász­ni, miajd dolgozni. Ha én most pedagógus lennék, a tudományokban eszményké­pemül természetesen a nagy öreg Coménius Jánost választanám. De a munkára nevelés pedagó­giájában a Coméniusról sosem hallott édesanyámat követném. Módszerét ugyan nem volt sze­rencséje kicserélni kortársaival, Makarenkóval sem, mégis, gya­korlata felettébb hasonlított a nagy nevelőére. Néha megbukott és kudarcot vallott velünk, de fáradhatatlan volt, és kitartóan .bízott bennünk, Tudta, hogy az emberi élet egyedül lehetséges és üdvözítő létezési formája a mun­ka. Amikor az iskolában év vé­gén kicsengettek — ő becsenge­tett nekünk. Vitt, zavart nyári munkára, amit szívből gyűlöl­tünk, de csináltuk. És: szeptem­berben új ruhában mentünk az iskolába. A világ legokosabb asszonya Pavlovot sem ismerte persze, de gyermekei feltételes reflexeit feltétlenül kifejlesz­tette. A jól végzett munka után simogatással, zsíros kenyérrel és örömével fizetett. Gólyamese, daj kamese... Ne higgye senki, hogy kedves vándor­madarunk azért állt féllábra bánatában, mert a tavasz érkeztével lejárt az útlevele ott messze délen. Vagy netán emlékezik még az ottani robbantásokra, merényletek­re — hiszen az ő nemességétől, kecsessé­gétől és büszkeségétől az ilyesfajta él­ményszerzés amúgyis idegen lenne. Nsem is azért szomorú, mert visszhangzanak még benne .— hiszen tanulta anyjától a kémény-iskolában —, múlt századi költőnk verssorai arról, hogy őse állt egymagában, bánatában. Hanem valami egészen más dolog miatt. A zsigereiben érzi még a ha­gyományos tanítást, miszerint ő, igenis ö hozza a gyereket a családokba. És mit ad gólyaisten? Ezek a mai gyerekek annyit tanulnak, hogy közülük már senki nem hiszi el a gólyamesét... — Buta dolog — tépelődik az ajtó közelében —, hiszen leg­alább így tavaszonként—nyaranként ja­víthatnék társaimmal együtt a demográ­fiai tényezőkön... Csak épülne már fel az a kémény...! V. M. Az arab világ asszonyai A sokgyermekesekért Ma a Szovjetunióban kiterjedt anya- és gyermekvédelmi hálózat működik; mintegy 25 ezer tanácsadó, rendelő és ambulancia. Az anyák és csemetéik egészségére több mint 150 ezer szülész-, nőgyógyász és gyermekorvos vigyáz. A szovjethatalom éveiben a gyermekhalandóság csaknem egytizedére csökkent. Kevesebb lett a fertőző betegségek aránya és gyakorlatilag felszámolták a diftériát, a gyermek- paralízist. A születendő gyermek egészsége elválaszthatatlan az anya egészségétől, ezért a kismamák a terhesség első idő­szakától állandó orvosi felügyelet alatt állnak. A Szovjet­unióban a munkaképes nők 93 százaléka dolgozik vagy ta­nul. Nekik különösen fontos, hogy gyermeküket bölcsődé­ben vagy óvodában el tudják helyezni. Állandóan nő a gyermekes családoknak nyújtott állami támogatás. Megkülönböztetett figyelmet és nagy gondot for­dítanak a sokgyermekesekre. A negyedik gyermek után az anyák a juttatások mellett külön havi segélyben is részesül­nek, kedvezményeket kapnak a kicsik óvodai elhelyezésekor. Ezenkívül az öt vagy ennél több gyermeket nevelő anyák nyugdíjkedvezményben is részesülnek. Az arab asszonyok értékítéle­tének egyik aspektusa, hogy sza­bad akarattal teszik ki magukat a hajnaltól késő estig tartó, fizetés nélküli „rabsEolgamurikának”, abban a hitben, hogy családjuk és közösségük anyagi jólétéhez hozzájárulva, hívő mohamedán­ként cselekednék. Meglepő má­jon azonban, a Korán a nőtől mem vár el mást, mint a férjével való együtthálást és a gyermekek világrahozását. Az átlagos nők a családjogi törvényekkel, és a saját megváltozott lehetőségeik­kel sincsenek tisztában. Mert az arab világban egyre több he­lyütt változnak, szélesednek a nők jogai. Egyes konzervatívabb országokban is magasabb — egye­temi szintű tanulási lehetőségek nyílnak a nők előtt. Egyiptomiban nők is ülnek a parlamentben, s a közelmúltban asszonyt nevez­tek ki az országos tévéállomások igazgatójává, ebbe a nagyon be­folyásos pozícióba. Jordániában pedig nő irányítja a társadalom- fejlesztési minisztériumot. SEGÍTSÉG A CSECSEMŐÁPOLÁSHOZ A Vietnami Nőszövetség kezdemé­nyezésére sorra nyílnak az Anyáik is­kolái a ViSiZK-ban. A kezdeménye­zés sikerét és tömetgijieilegét ^gazolja a tanosztáilyok gyarapodó száma. Egyetlen tartományban, a föváros- tóli keletre elterülő Hai Hungban 1842 osztály működik, több mint 120 ezer kismama és gyakorié anya részvé­teiével. Nagy gonddal választják ki és készítik fel (munkájukra a speciá­lis kurzusok előadóit is. Eddig 16 ezer előadót képeztek ki, s a tan­anyagot felölelő kiadványok ezreit bocsátották az édesanyák rendelke­8» Ki lesz a család feje? Régi belorusz népszokás szerint ezt az dönti el, ki tud nagyobbat törni a cipóból. Nem naptári véletlen hozta, hogy május elsejét, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét rög­tön vasárnap az{anyák ünnepe követi. Azok a munkások, akik. 1896- ban kibontották május elseje vörös lobogóját, megnyitották az emberiség felszabadításáért fo­Anyák lyó harc frontját, lehet, maguk is arra gondoltak, hogy harcuk természetes következményeként legyen jobb életük a szenvedő anyáknak. Annak is több mint . ötven éve már, hogy minden év május el­ső vasárnapján emberi tisztelet­tel, gyermeki szeretettel és csók­kal, meleg szavakkal, virágerdő­vel koszöntjük az édesanyákat. Ünnepeken, különösen az édes­anyák ünnepén áhítattal beszé­lünk, írunk róluk. E sorok szer­zője most átnyújtja a virágot, és köszöntőként állampolgári mi­nőségben egy elfogadható javas­lattal is él: Legyen az év mind a háromszázhatvanöt napja az anyáké. A virág május első vasárnap­ján csupán hálánk többlete le­gyen a kínért, amellyel a világ­ra hoztak bennünket, szívük me­legéért, féltő jószavukért, a haj­nali reggelikért( a tiszta, vasalt ruhákért, a gyengeségükben is a mienknél sokkal , nagyobb ere­jükért. Tegyük könnyebbé életüket. Elismerem, e gondolat és ezzel együtt javaslatom is plagizáció. Hiszen az újságírónál sokkal ko­rábban és hatásosabban a kor­mány is. erre gondolt, amikor be­vezette az anyasági segélyt, s törvénybe iktatta a nőket, min­denekelőtt az anyákat segítő ha­tározatokat, soron kívül napközi­ket, óvodákat termetett, olcsóbbá tette a gyermekholmik árát, köny- nyítette a terhes anyák munká­ját, tetemesen felemelte az ipar­ban dolgozó nők bérét, orvossal, és orvossággal védi egészségü­ket, a szülő nőt, az új ember szü­letését. Igen, a ' kormány ... Csakhogy rajtunk a sor, ezért nem állok el a javaslatomtól. Ezért hang­súlyozom, az édesanyák ünnepén, hogy holnap és holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg ve­lük a munkát, vállaljunk gond­jaikból, amennyit lehet. Hiszen, gyenge vállaikon tartják az egész világot, minden pillanatban új­raszülik az egész emberiséget. Suha Andor ÜNNEPI CIPÓ Manapság Szovjetunió-szerte egyre több helyen rendeznek olyan esküvőt, amelyen feleleve­nítik S régi hagyományokat. Ilyen például, hogy a lakodalom nap­ján a menyasszonynak ünnepi cipót kell sütnie, az első családi kanjyeret. zésére. A gyermekneveléssel és a családdal kapcsolatos tudnivalóik, is­meretek) oktatását sokhelyütt egész­ségügyi vizsgálatokkal- is- összekötik. A gyermekek szűrővizsgálata nemcsak hasznos, hanem bő előadási és vita­anyagot is szolgáltat a gondozáshoz. S aimá a legfontosabb: anyák tízezrei ápolják szakszerűbben és higiéniku- sabban gyermekeiket a korszerű is­meretek birtokában. ELTŰNŐ APÁK Az amerikai nők gazdasági helyzete az utóbbi évtizedben feltűnően rom­lott. A washingtoni Urban institute 1976-ban egy tanulmányában megálla­pította, hogy az elvált vagy különélő apák 40 százaléka semmiféle tartás- díjat nem fizet a gyerekei után, a 60 százalék átlag 200 dollárnál keve­sebbet, vagyis kevesebbet, mint a családok 1976. évi átlagjövedelmének hetedrészét. Jelenleg nincs olyan ál* lami intézkedés, amellyel behajtanák az apákon a hiányzó támogatást. összeállította: Varga Mihály GAJDÓCSl ISTVÁN: Tóth Menyhért hazatalálása & Tóth Menyhért Gea című képe. Megtiszteltetés és kicsit furcsa is, hogy barát­ként és közéleti emberiként, azok előtt beszélhetek Tóth Menyhértről, akik a „szákma” beavatottjai. Személyes emlékkel kezdem, mert ö nemcsak emberségével, hanem teljes művészetével is igen közel állott hozzám. A kettő nála megbonthatatlan egész. Életművének mélységei szuggesztíven hatnak arra, aki közeledik hozzájuk. "Az ötvenes években ismertem meg a művészt, akivel mindketten — kicsit célt tévesztve — a föl­det túrtuk. Tulajdonképpen nem a munkával volt bajunk — hiszen Antheuszként álltunk a földön —, hanem a naponta Ismétlődő megaláztatásokkal. Ö éppen babkarékat hegyezett a falujában, Miskén, és rendületlenül mondta próféciáit. A vele folyta­tott beszélgetés mindig különös volt és lényegre meztelenitett: a legegyszerűbb „földi” dolgokból ki­indulva néhány másodperc alatt kozmikus magas­ságokba tudott repülni. Kesergett, hogy szobafes­tőként nem adhatja magából a legértékesebbet, de örült, ha a lakodalmak * állandó harmonikásaként azt játszhatta el, .ami igazán szíve szerint való. Csillagfényű tehetség Ilyen türelmes volt képei megítélésében is. Ad­digi életének legjobb kritikáját is otthon kapta egyik szomszédjától, imigyen: Nem értem, amit csinálsz, de érzem, hogy fontos, mert egész nap azt teszed, amit mi, műveled a földet, • hanem este, amikor a többiek lefekszenek, te a képeid előtt • Elhangzott 19S4. május 3-án Budapesten, a Képzőmű­vészeti Főiskolán Tóth Menyhért emlékkiállításának megnyitójaként. dolgozol tovább. „Hát engem ez úgy meghatott, hogy jobb kritikát nem is kívánok. Hogy azt mond­ta, hogy ez nem bolondság. Csakhogy nem érti még. Majd csak megérti ő is,, ugye?” — mondta Tóth Menyhért. Meg nem értés kísérte életében a főiskolán is. A főiskolán, ahol tanulni akart. És tanult is, leg­többet mesterétől, Vaszary Jánostól. A főiskolán mindvégig idegennek érezte magát. „Mandzsettás társai’’ — írja — gúnyolták, sánta parasztgyermek­nek tartották. Kevesen tudták és látták, hogy ő volt az .igazán „európai”, ő hordozta már akkor föld- szagú tarisznyájában csillagfényű tehetségét, a ma­gát mindenséggel mérő művészetét. A japán famet­szetek finomsága és a legújabb „izmusok.” ismere­tében kereste a saját hangját. Vaszary meglátta tehetségét) ő mondta ki azt az emberi szót, amelyet csak tőle kapott meg, társaitól hiába - várt Tóth Menyhért. Később is a meg nem értés vált sorstársává, de legalább otthon volt falujában, nem zavarta a vá­rosi élet nyugtalan, forgataga. Érezte és tudta, hogy a falu közösségének védő magházában érleli leg­inkább hivatását. Itt tudott önmagával igazán szem­benézni, itt tudta eldönteni, hogy mit is kezdjen azzal a tudással, amelynek birtokában van. Az fel sem merült benne, hogy öncélúan, hullassa tehet­ségének magvait. Szolgálni akart. Embertársait akarta szolgálni. A teljességet, az emberi kitelje­sedést. ■ Valószínűleg végső1, „fehér” korszaka nélkül is nagy festő lett volna Tóth Menyhért. A falu .nagy mítoszait megelevenítő, a jó és gonosz erők küzdel­mét láttató képeivel is nagyot alkotott, Nagy ős­sejtet idéző portréi borzongatóan igazak. A falu t „mákrokozmoszának” kavargó élete a sejtmetszetek „mikrokozmosz”-világát tárja elénk. Szobraival is egyetemes értéket ‘teremtett. Sűrí­tetten képes ábrázolni’ egész földrészeket. .Meggyő­ződésem : expresszív, megtörtségükben is győzedel­mes embe^alakjáinak mélyreható elemezése a jövő feladata. Szeretném felhívni a figyelmet Tóth Meny­hért rajzművészetére: megmutatja, hogy mit kell tudni a rajzban, amíg a művész az absztrahálásig eljut — másrészt pedig megmutatja azt is: hogyan, miről lehet felismerni a tudás híján való absztrahá- lást. E rajzok világa szerves, logikus utat jelez: a hálófinomságú, természetelvű formálástól a legvég­ső, egyetlen vonalba fogott kontúrrajzig. Hiszek az emberben Méltán emlegetett nagy, utolsó festészeti korsza­káról ő maga sokat vallott. Engedjék meg, hogy egyik — költői ihletettségű — vallomásából hosz- szabban idézzek, mert ezt és igy maradéktalanul senki más nem tudja elmondani, hiszen ez nem is ars poetica, több: ez hitvallás! Íme: „Megkérdeztem magamtól azt is, melyik az a szín, amivel kifejezheted a legnagyobb értéket, a teljességet? Pár éve már így felelek: a fehér. Miért a fehér? Ha veszek egy olyan korongot, amelyen, minden szín rajta van, és elkezdem forgatni, egy­re világosabb színeket, kapok. Ha nagyon nagy se­bességet érek el, akkor a korong már fehér. A fe­hér a színek szintézise,; a színek összessége, a ki­fejezések kifejezése. A fehér a tisztaság, az önzet­lenség. jViég fényre sincs szüksége, mert maga a fény. Sugároz. Visszasugároz. Nem úgy, miht a fe­kete. Az föleszik, fölzabái mindent, Mint az önző ember. Fölfalná a világot.'De az igazi ember su­gárzó érték, nem elnyelő! Én végtelenül hiszek az emberben. Van egy nem látható valóság is, amit mindenki magában hordoz. Az érzelem valósága, az értelem valósága, az emberség valósága. S ezt a belső gazdagságot nem lehet másképp kifejezni, csak az összes színeink igénybevételével, ezeket áttüze- sítve, átfehérítve — valahogy ezt érzem. Á közép­korban a kiváló embert: a szentet úgy ábrázolták, hogy glória volt a feje körül. Én rájöttem, hogy nem az emberen kívül van ez az értékes sugárköz- pont, hanem az emberből magából sugárzik. Nap­y

Next

/
Thumbnails
Contents