Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
PN MAGAZIN Vallomások, vélemények „Anyámnak köszönhetek mindent, ami vagyok”. (Augustinus) „Anya, anya, még ha rossz is, mégiscsak anya marad”. (Beethoven) „Van-e varázslatosabb szépség a világon, mint egy szép, fiatal anya, akinek egy egészséges gyermek van a karján?” (Turgenyev) „Anyánk nyelvén friss madárdalunk száll; zengi a dolgos haza májusát”. (HVIEZDOSLAV) „Az anya mindig gondosan ügyeljen arra, nehogy gyermekét helytelenül alkalmazott szerete- tével elrontsa". (GANDHI) „Minden anya, aki orvosi segítségnek köszönheti, hogy gyermeke mellette él, és nem a sírban fekszik, gondoljon arra a szegény anyára, akinek ez nem adatott meg, mert nem fordulhatott orvoshoz". (SCHWEITZER) „Anyai termékenység híján a nemzettest felvirágoztatása nem lehetséges". (JOYCE) „Minden halandó. Az öröklét csak az anyáknak adatott meg". (BÁBEL) „Anyánkhoz akkor futunk, ha valami baj ér az életben". (DÉRY TIBOR) 0 HAZAFELE — EGYEDCL. (Pásztor Zoltán (elvétele) A világ legokosabb asszo- nya, édesanyám a tudományokban meglehetősen járatlan volt. Ürfi koromban kezembe nyomta a seprőt, s azonnal magyarázott: „hogy meg tudd majd mutatni másoknak jan kell söpörni..Hat gyet■. /-t i látta szegény a mózeskosárban kéz- zel-lábbal dolgozni, később a homokban várat építeni, fára mászni, miajd dolgozni. Ha én most pedagógus lennék, a tudományokban eszményképemül természetesen a nagy öreg Coménius Jánost választanám. De a munkára nevelés pedagógiájában a Coméniusról sosem hallott édesanyámat követném. Módszerét ugyan nem volt szerencséje kicserélni kortársaival, Makarenkóval sem, mégis, gyakorlata felettébb hasonlított a nagy nevelőére. Néha megbukott és kudarcot vallott velünk, de fáradhatatlan volt, és kitartóan .bízott bennünk, Tudta, hogy az emberi élet egyedül lehetséges és üdvözítő létezési formája a munka. Amikor az iskolában év végén kicsengettek — ő becsengetett nekünk. Vitt, zavart nyári munkára, amit szívből gyűlöltünk, de csináltuk. És: szeptemberben új ruhában mentünk az iskolába. A világ legokosabb asszonya Pavlovot sem ismerte persze, de gyermekei feltételes reflexeit feltétlenül kifejlesztette. A jól végzett munka után simogatással, zsíros kenyérrel és örömével fizetett. Gólyamese, daj kamese... Ne higgye senki, hogy kedves vándormadarunk azért állt féllábra bánatában, mert a tavasz érkeztével lejárt az útlevele ott messze délen. Vagy netán emlékezik még az ottani robbantásokra, merényletekre — hiszen az ő nemességétől, kecsességétől és büszkeségétől az ilyesfajta élményszerzés amúgyis idegen lenne. Nsem is azért szomorú, mert visszhangzanak még benne .— hiszen tanulta anyjától a kémény-iskolában —, múlt századi költőnk verssorai arról, hogy őse állt egymagában, bánatában. Hanem valami egészen más dolog miatt. A zsigereiben érzi még a hagyományos tanítást, miszerint ő, igenis ö hozza a gyereket a családokba. És mit ad gólyaisten? Ezek a mai gyerekek annyit tanulnak, hogy közülük már senki nem hiszi el a gólyamesét... — Buta dolog — tépelődik az ajtó közelében —, hiszen legalább így tavaszonként—nyaranként javíthatnék társaimmal együtt a demográfiai tényezőkön... Csak épülne már fel az a kémény...! V. M. Az arab világ asszonyai A sokgyermekesekért Ma a Szovjetunióban kiterjedt anya- és gyermekvédelmi hálózat működik; mintegy 25 ezer tanácsadó, rendelő és ambulancia. Az anyák és csemetéik egészségére több mint 150 ezer szülész-, nőgyógyász és gyermekorvos vigyáz. A szovjethatalom éveiben a gyermekhalandóság csaknem egytizedére csökkent. Kevesebb lett a fertőző betegségek aránya és gyakorlatilag felszámolták a diftériát, a gyermek- paralízist. A születendő gyermek egészsége elválaszthatatlan az anya egészségétől, ezért a kismamák a terhesség első időszakától állandó orvosi felügyelet alatt állnak. A Szovjetunióban a munkaképes nők 93 százaléka dolgozik vagy tanul. Nekik különösen fontos, hogy gyermeküket bölcsődében vagy óvodában el tudják helyezni. Állandóan nő a gyermekes családoknak nyújtott állami támogatás. Megkülönböztetett figyelmet és nagy gondot fordítanak a sokgyermekesekre. A negyedik gyermek után az anyák a juttatások mellett külön havi segélyben is részesülnek, kedvezményeket kapnak a kicsik óvodai elhelyezésekor. Ezenkívül az öt vagy ennél több gyermeket nevelő anyák nyugdíjkedvezményben is részesülnek. Az arab asszonyok értékítéletének egyik aspektusa, hogy szabad akarattal teszik ki magukat a hajnaltól késő estig tartó, fizetés nélküli „rabsEolgamurikának”, abban a hitben, hogy családjuk és közösségük anyagi jólétéhez hozzájárulva, hívő mohamedánként cselekednék. Meglepő májon azonban, a Korán a nőtől mem vár el mást, mint a férjével való együtthálást és a gyermekek világrahozását. Az átlagos nők a családjogi törvényekkel, és a saját megváltozott lehetőségeikkel sincsenek tisztában. Mert az arab világban egyre több helyütt változnak, szélesednek a nők jogai. Egyes konzervatívabb országokban is magasabb — egyetemi szintű tanulási lehetőségek nyílnak a nők előtt. Egyiptomiban nők is ülnek a parlamentben, s a közelmúltban asszonyt neveztek ki az országos tévéállomások igazgatójává, ebbe a nagyon befolyásos pozícióba. Jordániában pedig nő irányítja a társadalom- fejlesztési minisztériumot. SEGÍTSÉG A CSECSEMŐÁPOLÁSHOZ A Vietnami Nőszövetség kezdeményezésére sorra nyílnak az Anyáik iskolái a ViSiZK-ban. A kezdeményezés sikerét és tömetgijieilegét ^gazolja a tanosztáilyok gyarapodó száma. Egyetlen tartományban, a föváros- tóli keletre elterülő Hai Hungban 1842 osztály működik, több mint 120 ezer kismama és gyakorié anya részvéteiével. Nagy gonddal választják ki és készítik fel (munkájukra a speciális kurzusok előadóit is. Eddig 16 ezer előadót képeztek ki, s a tananyagot felölelő kiadványok ezreit bocsátották az édesanyák rendelke8» Ki lesz a család feje? Régi belorusz népszokás szerint ezt az dönti el, ki tud nagyobbat törni a cipóból. Nem naptári véletlen hozta, hogy május elsejét, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét rögtön vasárnap az{anyák ünnepe követi. Azok a munkások, akik. 1896- ban kibontották május elseje vörös lobogóját, megnyitották az emberiség felszabadításáért foAnyák lyó harc frontját, lehet, maguk is arra gondoltak, hogy harcuk természetes következményeként legyen jobb életük a szenvedő anyáknak. Annak is több mint . ötven éve már, hogy minden év május első vasárnapján emberi tisztelettel, gyermeki szeretettel és csókkal, meleg szavakkal, virágerdővel koszöntjük az édesanyákat. Ünnepeken, különösen az édesanyák ünnepén áhítattal beszélünk, írunk róluk. E sorok szerzője most átnyújtja a virágot, és köszöntőként állampolgári minőségben egy elfogadható javaslattal is él: Legyen az év mind a háromszázhatvanöt napja az anyáké. A virág május első vasárnapján csupán hálánk többlete legyen a kínért, amellyel a világra hoztak bennünket, szívük melegéért, féltő jószavukért, a hajnali reggelikért( a tiszta, vasalt ruhákért, a gyengeségükben is a mienknél sokkal , nagyobb erejükért. Tegyük könnyebbé életüket. Elismerem, e gondolat és ezzel együtt javaslatom is plagizáció. Hiszen az újságírónál sokkal korábban és hatásosabban a kormány is. erre gondolt, amikor bevezette az anyasági segélyt, s törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyákat segítő határozatokat, soron kívül napköziket, óvodákat termetett, olcsóbbá tette a gyermekholmik árát, köny- nyítette a terhes anyák munkáját, tetemesen felemelte az iparban dolgozó nők bérét, orvossal, és orvossággal védi egészségüket, a szülő nőt, az új ember születését. Igen, a ' kormány ... Csakhogy rajtunk a sor, ezért nem állok el a javaslatomtól. Ezért hangsúlyozom, az édesanyák ünnepén, hogy holnap és holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, amennyit lehet. Hiszen, gyenge vállaikon tartják az egész világot, minden pillanatban újraszülik az egész emberiséget. Suha Andor ÜNNEPI CIPÓ Manapság Szovjetunió-szerte egyre több helyen rendeznek olyan esküvőt, amelyen felelevenítik S régi hagyományokat. Ilyen például, hogy a lakodalom napján a menyasszonynak ünnepi cipót kell sütnie, az első családi kanjyeret. zésére. A gyermekneveléssel és a családdal kapcsolatos tudnivalóik, ismeretek) oktatását sokhelyütt egészségügyi vizsgálatokkal- is- összekötik. A gyermekek szűrővizsgálata nemcsak hasznos, hanem bő előadási és vitaanyagot is szolgáltat a gondozáshoz. S aimá a legfontosabb: anyák tízezrei ápolják szakszerűbben és higiéniku- sabban gyermekeiket a korszerű ismeretek birtokában. ELTŰNŐ APÁK Az amerikai nők gazdasági helyzete az utóbbi évtizedben feltűnően romlott. A washingtoni Urban institute 1976-ban egy tanulmányában megállapította, hogy az elvált vagy különélő apák 40 százaléka semmiféle tartás- díjat nem fizet a gyerekei után, a 60 százalék átlag 200 dollárnál kevesebbet, vagyis kevesebbet, mint a családok 1976. évi átlagjövedelmének hetedrészét. Jelenleg nincs olyan ál* lami intézkedés, amellyel behajtanák az apákon a hiányzó támogatást. összeállította: Varga Mihály GAJDÓCSl ISTVÁN: Tóth Menyhért hazatalálása & Tóth Menyhért Gea című képe. Megtiszteltetés és kicsit furcsa is, hogy barátként és közéleti emberiként, azok előtt beszélhetek Tóth Menyhértről, akik a „szákma” beavatottjai. Személyes emlékkel kezdem, mert ö nemcsak emberségével, hanem teljes művészetével is igen közel állott hozzám. A kettő nála megbonthatatlan egész. Életművének mélységei szuggesztíven hatnak arra, aki közeledik hozzájuk. "Az ötvenes években ismertem meg a művészt, akivel mindketten — kicsit célt tévesztve — a földet túrtuk. Tulajdonképpen nem a munkával volt bajunk — hiszen Antheuszként álltunk a földön —, hanem a naponta Ismétlődő megaláztatásokkal. Ö éppen babkarékat hegyezett a falujában, Miskén, és rendületlenül mondta próféciáit. A vele folytatott beszélgetés mindig különös volt és lényegre meztelenitett: a legegyszerűbb „földi” dolgokból kiindulva néhány másodperc alatt kozmikus magasságokba tudott repülni. Kesergett, hogy szobafestőként nem adhatja magából a legértékesebbet, de örült, ha a lakodalmak * állandó harmonikásaként azt játszhatta el, .ami igazán szíve szerint való. Csillagfényű tehetség Ilyen türelmes volt képei megítélésében is. Addigi életének legjobb kritikáját is otthon kapta egyik szomszédjától, imigyen: Nem értem, amit csinálsz, de érzem, hogy fontos, mert egész nap azt teszed, amit mi, műveled a földet, • hanem este, amikor a többiek lefekszenek, te a képeid előtt • Elhangzott 19S4. május 3-án Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán Tóth Menyhért emlékkiállításának megnyitójaként. dolgozol tovább. „Hát engem ez úgy meghatott, hogy jobb kritikát nem is kívánok. Hogy azt mondta, hogy ez nem bolondság. Csakhogy nem érti még. Majd csak megérti ő is,, ugye?” — mondta Tóth Menyhért. Meg nem értés kísérte életében a főiskolán is. A főiskolán, ahol tanulni akart. És tanult is, legtöbbet mesterétől, Vaszary Jánostól. A főiskolán mindvégig idegennek érezte magát. „Mandzsettás társai’’ — írja — gúnyolták, sánta parasztgyermeknek tartották. Kevesen tudták és látták, hogy ő volt az .igazán „európai”, ő hordozta már akkor föld- szagú tarisznyájában csillagfényű tehetségét, a magát mindenséggel mérő művészetét. A japán fametszetek finomsága és a legújabb „izmusok.” ismeretében kereste a saját hangját. Vaszary meglátta tehetségét) ő mondta ki azt az emberi szót, amelyet csak tőle kapott meg, társaitól hiába - várt Tóth Menyhért. Később is a meg nem értés vált sorstársává, de legalább otthon volt falujában, nem zavarta a városi élet nyugtalan, forgataga. Érezte és tudta, hogy a falu közösségének védő magházában érleli leginkább hivatását. Itt tudott önmagával igazán szembenézni, itt tudta eldönteni, hogy mit is kezdjen azzal a tudással, amelynek birtokában van. Az fel sem merült benne, hogy öncélúan, hullassa tehetségének magvait. Szolgálni akart. Embertársait akarta szolgálni. A teljességet, az emberi kiteljesedést. ■ Valószínűleg végső1, „fehér” korszaka nélkül is nagy festő lett volna Tóth Menyhért. A falu .nagy mítoszait megelevenítő, a jó és gonosz erők küzdelmét láttató képeivel is nagyot alkotott, Nagy őssejtet idéző portréi borzongatóan igazak. A falu t „mákrokozmoszának” kavargó élete a sejtmetszetek „mikrokozmosz”-világát tárja elénk. Szobraival is egyetemes értéket ‘teremtett. Sűrítetten képes ábrázolni’ egész földrészeket. .Meggyőződésem : expresszív, megtörtségükben is győzedelmes embe^alakjáinak mélyreható elemezése a jövő feladata. Szeretném felhívni a figyelmet Tóth Menyhért rajzművészetére: megmutatja, hogy mit kell tudni a rajzban, amíg a művész az absztrahálásig eljut — másrészt pedig megmutatja azt is: hogyan, miről lehet felismerni a tudás híján való absztrahá- lást. E rajzok világa szerves, logikus utat jelez: a hálófinomságú, természetelvű formálástól a legvégső, egyetlen vonalba fogott kontúrrajzig. Hiszek az emberben Méltán emlegetett nagy, utolsó festészeti korszakáról ő maga sokat vallott. Engedjék meg, hogy egyik — költői ihletettségű — vallomásából hosz- szabban idézzek, mert ezt és igy maradéktalanul senki más nem tudja elmondani, hiszen ez nem is ars poetica, több: ez hitvallás! Íme: „Megkérdeztem magamtól azt is, melyik az a szín, amivel kifejezheted a legnagyobb értéket, a teljességet? Pár éve már így felelek: a fehér. Miért a fehér? Ha veszek egy olyan korongot, amelyen, minden szín rajta van, és elkezdem forgatni, egyre világosabb színeket, kapok. Ha nagyon nagy sebességet érek el, akkor a korong már fehér. A fehér a színek szintézise,; a színek összessége, a kifejezések kifejezése. A fehér a tisztaság, az önzetlenség. jViég fényre sincs szüksége, mert maga a fény. Sugároz. Visszasugároz. Nem úgy, miht a fekete. Az föleszik, fölzabái mindent, Mint az önző ember. Fölfalná a világot.'De az igazi ember sugárzó érték, nem elnyelő! Én végtelenül hiszek az emberben. Van egy nem látható valóság is, amit mindenki magában hordoz. Az érzelem valósága, az értelem valósága, az emberség valósága. S ezt a belső gazdagságot nem lehet másképp kifejezni, csak az összes színeink igénybevételével, ezeket áttüze- sítve, átfehérítve — valahogy ezt érzem. Á középkorban a kiváló embert: a szentet úgy ábrázolták, hogy glória volt a feje körül. Én rájöttem, hogy nem az emberen kívül van ez az értékes sugárköz- pont, hanem az emberből magából sugárzik. Napy