Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
1084. május 8. ■ PETŐFI NEPE « t AZ ELŐRELÉPÉS ÖSSZESSÉGÉBEN SZÁMOTTEVŐ A megyei pártbizottság 1979-ben tekintette át a nőpolitikái határozat megyei végrehajtását és hosszabß távra megfogalmazta a tennivalókat. Az elmúlt években az irányító pártszervek,' tömegszervezetek és -mozgalmak, tanácsi szervek több alkalommal napirendre tűzték a feladatok megoldásának vizsgálatát. Nem kétséges, hogy óriási eredményeket értünk el hazánkban a társadalmi egyenlőség megteremtésében, ezen belül a férfiak és nők közötti megkülönböztetés csökkentésében. Attól azonban, hogy a nők tömegesen munka- vállalók lettek, a két nem közötti egyenlőség még nem valósult meg. Az emancipáció jelszava mögött az egyenlőség hosiszú ideig egyformaságot jelentett. Ma már tudjuk, hogy nem lehet szó teljes szerepazonosságról — de azt nem, hogy mennyi és milyen eltérést enged meg a nemek közöitti társadalmi egyenlőség. Képzettség, munkahely, közélet zőtlenebb a kép. Az igazán jelentős vezetői pozíciókat férfiak foglalják el, a nők a hierarchia alsóbb színjein jutnak beosztáshoz. A megyei pártbizottság hatáskörébe tartozó funkciókat betöltők- között a nők aránya lassan emelkedik: 1975-ben 8,9 százalék, 1980-ban 11,2 százalék, 1984- ben 12,5 százalék. A női vezetők aránya jelenleg legmagasabb a tanácsi igazgatásban, továbbá a párt. és tömegszervezeti apparátusban. ■ A BRG lakiteleki Üzemét az utóbbi években fejlesztették a nők korszerű munkahelyévé. Ha napjainban a nőkérdés szóba kerül, akkor a nők közéletisé- ge, politikai tevékenysége és vezetővé válása az a problémakör, amellyel elsősorban foglalkoznak a különböző állami, társadalmi szervek, fórumok. Ezért vizsgálta meg a megyei Rártvégrehaj- tóbizottság márciusi ülése a Bács-Kiskunban dolgozó nők szakmai, politikai képzésének helyzetét, Vezető funkcióba kerülésük tapasztalatait. A testület megállapította, hogy' az előrelépés összességében számottevő. A nők általános, szakmai és politikái műveltségi szintje emelkedett, fokozódott társadalmi aktivitásuk, kedvezőbbé vált a párttagságon belüli arányuk. Azonban sok még a tennivaló, az elért eredményekkel korántsem lehetünk elégedettek, viszont ezekre alapozva léphetünk elő- ’[Pe. '' ■ wv-jssz- s A megyében élő nők 81,2 százaléka vesz részt a társadalmilag szervezett munkában, ami bizonyítja, hogy teljes foglalkoztatásuk alapvetően megoldott. Az elmúlt években helybeli munkalehetőségeket teremtettek többek között Lakiteleken, Tiszaalpá- ron, Katymáron, Dávodon, és Kunszálláson. Ahogy országosan, úgy megyénkben ip megfigyelhető, hogy bizonyos munkaterületeken: — oktatás, egészségügy, kereskedelem, ügyvitel — a nők túlsúlyban vannak, viszont más területeken: — szakmunkások, műszaki munkakörökben, vezetői .beosztásokban csekély az arányuk. A kereső foglalkozást folytató nők iskolázottsági színvonala a vizsgált időszakban emelkedett. A 8 általánost el nem végzettek aránya már csak a 45 év feletti nők körében magas. Az a tény ellenben, hogy a dolgozók általános iskolájában tanulóknak csaknem 40 százaléka nő, mutatja, hogy az indokoltnál többen nem fejezik be a 16 éves korukig a 8 általánost. Jellegzetes különbség a férfiakhoz viszonyítva, hogy a nők közel fele általános iskolai végzettséggel dolgozik, alig 10 százalékuk szakmunkás, ugyanakkor magas kör zöttük az érettségizettek aránya. A nőknél a szakképzettek zöme közép- és felsőszintű iskolával rendelkezik, a férfiaknál a súlypont a szakmunkás szinten van. A középiskolai végzettségű ■nők között különösen a gimnáziumban érettségizettek aránya magas. Ez a végzettség a fejlődési, előrehaladási lehetőségüket behatárolja. A megye felsőfokú végzettségű dolgozói között a nők aránya már 1982-ben meghaladta az 50 százalékot. A főiskolai végzettségűek között ez az arány 56,2 százalék, az egyetemi vég- .zettségűek között pedig 43,3 százalék. A diplomás nők háromnegyed része a kulturális "és az 'egészségügyi ágazatban dolgozik. Mérsékelten emelkedett 'közöttük a műszaki é',s közgazdasági 8 végzettséggel rendelkezők száma. A nők alap- és középfokú politikai képzettségének alakulása megfelelő, felsőfokú képzésükben lassúbb az előrelépés. Politikai aktivitásuk, közéleti tevékenységük tovább erősödött. Nőtt arányuk a megye párt-, állami, szövetkezeti és társadalmi szerveinek vezető testületéiben. Vezető funkcióba kerülésük mértéke — 25 százalék — nem sokkal marad el a reálisan elvár- hatótól. Vezetői szintek szerint vizsgálva azonban, már kedve® A kunszállási Alkotmány Tsz tésztakészítő asszonyai. Háztartás, szolgáltatások A nőpolitikái határozat megyei végrehajtásának e tapasztalatai is igazolják, hogy az eredményesebb továbblépés úgy érhető el, ha előtérbe az emberi egyenlőséget helyezzük. Ha a társadalom abból az optikából nézi a férfiakat és a nőket, hogy hogyan lehetne felszámolni mindkét nem hátrányát.. Ebből az is következik, hogy mindazokat a pozitív tulajdonságokat, amelyekkel hagyományosan a férfiak vagy a nők rendelkeznek, emberi értékként ismerje el a társadalom férfiak és nők számára egyaránt. Nagyon sok múlik ugyanis' azon, mindkét nem emancipációja érdekében, hogy a társadalom milyen emberi személyiségértékeket honorál, és milyen lehetőségeket kínál. Egyik legfontosabb feladat, hogy a társadalmi munkamegosztás szervezete és a család egyaránt igazodjon ahhoz a tényhez, hogy a nők otthonon belül is, kívül is dolgoznak. Az igazodás egyik .módja a munkahelyhez kötött foglalkozásoknál és szakmáknál is a munkaidő kötöttségének lazítása, ahogy arra mód és lehetőség mutatkozik. Figyelembe kell venni, hogy a technika fejlődése, a technológia korszerűsítésé, a nehéz fizikai munkák gépesítése, bizonyos egészségre ártalmas munkakörülmények kiküszöbölése, valamint az egyes szakmákban jelentkező munkaerőhiány szükségessé, illetve lehetővé teszi, hogy a lányokat is fokozott mértékben képezzék ki azokra a szakmákra, amelyeket korábban kizárólag férfiak foglaltak el. Ez részint maga után vonja, részint feltételezi a munkaerő- szerkezet átalakítását is. Ebből a szempontból viszont nem lehet közömbös, hogy milyen a .társadalmilag szervezett munkában fontos szerepet vállaló női munkaerő-állomány minőségi ösz- szetétele, alkalmazkodóképessége, konvertálhatósága. Ezért szükséges szorgalmazni a tankötelezettségi törvény maradéktalan végrehajtását, a nők szakmai képzését, a fiatalok kedvezőbb pályaorientációját. A nők társadalmi munkamegosztásban való kedvezőbb, haté- nyabb részvételének feltétele, hogy általános társadalmi helyzetünkben, élet- és munkafeltételeinkben további változások következzenek ibe. Ezért figyelemmel kell kísérni — többek között — a családot segítő, háztartási munkát, könnyítő, gyermeknevelésbe besegítő szolgáltatások helyzetét. Összehangolt tevékenységgel A gyermekgondozási segélyen lévő — gyermeküket otthon gondozó — édesanyákkal való foglalkozás ma már nem elsősorban gazdasági kérdés, hanem politikai ügy. Továbbtanulásuk gondolata hat—hét évvel ezelőtt vetődött fel. Hogy e kérdésben jelentősebb előrelépés, történjen, a vállalatoknak, művelődési bizottságoknak, intézményeknek találékonyabbnak kell lenniük ahhoz, hogy felkeltsék a kismamák ilyen irányú igényét. Az önművelésre, továbbképzésre reális lehetőséget kell kínálni. A társadalmi egyenlőség megvalósításának fontos mutatója a nők vezetővé válása. Napjainkban még nagyon sok tényező rontja a nők vezetővé válásának esélyeit. Ezért az esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtésén kell munkálkodni és a kiválasztást nem kampányszerűen, hanem megalapozott kádermunkával, a nők szakmai életpályájának sajátosságait is szem előtt tartva szükséges végezni. A nők a közélet valamennyi területén aktívan dolgoznak, a szolidaritási akcióknak, politikai, társadalmi, kulturális rendezvényeknek tevékeny szervezői és résztvevői. Ez az egyik legjobb színtere a vezetői készség kibontakoztatásának, a szélesebb látókör, az emberekkel való bán- nitudás kifejlődésének. A közéleti .tevékenységük fejlesztésével változtatni kell azon, hogy az aktív nőket egyszerre több feladat ellátásával is meg. bízzák, miközben sokan vannak, akik szívesen bekapcsolódnának a munkába, de nem kapnak megbízást. Tevékenységük eredményességét, a társadalmi munkaszervezetben való előrejutásukat még ma is számos esetben nehezítik a nők gazdasági feladatait helytelenül .értelmező, konzervatív felfogások is. Ezek leküzdése társadalmi, vállalati, családi és nem utolsósorban magukra a nőkre háruló feladat is. A nőpolitikái tevékenység a jövőben is a politikai munka szerves részét képezi. A megyében működő párt-, állami, .társadalmi szervek összehangolt tevékenysége hozhatja meg a további eredményeket. Ebben szükséges az együttgondolkodása és cselekvése minden felelős testületnek és személynek egyaránt. Előbbre lépni a nők (szakmai, politikai 'képzésében, közéleti te- , vékenységében, vezetővé válásában csak összehangolt, tervszerű, politikai céljainkat szolgáló következetes munkával lehet. Tengeri Pál a. megyei pártbizottság osztály- vezetője T úlzás nélkül felbolygatott méhkas volt tegnap a megyeszékhelyen az Erdei Ferenc Művelődési Központ, ahol a hagyományoknak megfelelően lebonyolították az Éneklő ifjúság verseny legjobbjainak megyei találkozóját, közös hangversenyét. Az igazán szép nyárias napon sok örömet találtak maguknak a műsorban a zenerajongók. Délelőtt tíz órakor az intézmény színháztermében Gyergyádesz László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője köszöntötte a megjelenteket, és a szereplő kórusok tagjait, vezetőit. Elmondta, hogy éppen ötven esztendővel kezdődött el Budapesten az Éneklő ifjúság mozgalom, mely azóta nagyszerű sikereket ért el. A mostani megyei díszhangversenyt megelőzően Bíács-Kiskunban százhúsz énekkar vett részt a nemes vetélkedőkön, bemutatókon, legalább tízezer ízereplövel. Ezek a számok önmagukért beszélnek. A megnyitó után az előzetes versenyek legjobb eredményt felmutató kórusai léptek közönség elé. Összesen tizennégy együttes szórakoztatta, ■ gyönyörködtette a közönséget. Végezetül jutalmakat, kitüntetéseket adtak át azoknak, akik ének- és zenekultúránk gazdagításáért sokat tettek az elmúlt időszakban. „Az év kórusa” megtisztelő kitüntetést az alábbiak kapták meg: sükösdi általános iskola, vezetője Horváth Anna, Bányai Júlia Gimnázium (Szabó Sándor), jánoshalmi általános iskola (Ger- hát László és Karsai Péter), Batthyány Éniek-Zesne Általános Iskola, Kiskunfélegyháza (dr. So- mogyvári Zoltánné), Kodály Zoltán Ének-Zened Általános Iskola és Gimnázium (Párdányi Judit), Egészségügyi Szakiskola, Kecskemét (Sípos Károly). A fentieken kívül harminchét énekkar kapott dicsérő oklevelet és jutalmat kimagasló teljesítményéért. V. M. ■ Játék, vidámság, zeneszó. (Straszer András felvételei) ÉNEKLŐ IFJÚSÁG: Díszhangverseny Kecskeméten ■ „Száll az cnek, száll a dal”. HAZAI TÁJAKON A z egri szőlőtermelésről, pincékről, az első írásos adalék 1443-ból származik. Ekkor Márk prépost adományozott egy kővermet a hozzá tartozó házzal és telekkel együtt a Szűz Mária prépostságnak. Tudjuk, hogy ez a város északnyugati szárnyán volt. A másik figyelemreméltó információt az 1493 és 1496 közötti időszakból' származó Bakócz-kódex közli. Eszerint a számadást vezető tisztviselő egy dénárt számol el azért, mert az egri pincébe egy ászokfát csináltatott. Ez az utalás azért érdekes, mert a jelzett szót — jobb megoldás híján — magyarul építi be a latin nyelvű mondatba. ( XV. századi adalékokra bukkanunk az egri káptalan Szent Jánosról elnevezett számadásköny- vében is. Ennek alapján két egyházi, papi pince helye is megtalálható, méghozzá a királyszék nevű hegy oldalában, azaz a vártál északi irányban. Dobó erősségének 1508-as leltárában négy pincét sorolnak fel, az egyik a konyha melletti, a többi neve pedig Rosthelos, Szentlélek és Sáros. Jókora méretűek Az egri pincék históriája lehettek, hiszen a legnagyobban ötvenöt hordó sorakozott 1562-ben említenek egy tízágú helyiségrendszert — ezt még nem találták meg a régészek —, amely az alábbi traktusokra oszlott: Hosszú, Olasz, Egyenes, Üj, Gomba, Külső-kereszt, Hars, Kút, Tok-ág. Képet alkothatunk a belső elrendezésről is. A többé-ke- vésbé párhuzamos vájatokat két keresztvonalú kapcsolta össze. Nem hiányzott a kút sem. A városi felsorolás sem érdektelen. Ez többek között — Szurdok, Za- chariás, Fábján, Lantos, Zeleméri pincéket említ, azaz egyértelműen bizonyítja: a tulajdonosok körében voltak magánszemélyek, polgárok és nemesek egyaránt. A török idők dúlásai visszaszorították a szőlőtermelést. Evlia Cselebi, török utazó megemlékezett az egri pincékről is. Beszél a vár föld alatti helyiségeiről, a kaszárnya, az ágyútermekről. Afféle mentevárnak nevezi ezeket, s hadászati jelentőségükre céloz. Ebben volt is valami. Ostoroson és Andornakon a lakosság húzódott meg hegybe vájt, s nehezen felfedezhető, a viszonylag rejtett és jól védhető vájatokbán. Az életüket féltők reméltek megnyugvást, s az esetek többségében nem is hiába. 'Később bizonyos mérvű gazdasági fellendülés bontakozott ki. A Necqustica Commissió 1693-as keltezésű összegzése mindössze nyolc lakóházak melletti pincét említ. Ennyit használtak eleink, ennyit volt érdemes számbavenni. Később azonban valóságos . építkezési láz terjedt el. Ezt hangsúlyozzák az oklevelek, a különböző írásos anyagok. Ma már mindez emlék, de a vígasságkínáló, az egykori mentsvárat nyújtó vágatokban ma is zajlik az élet. . P. L Pincék Egerben. Eredmények és feladatok a nőpolitikában
