Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

4 © FETÖFi Áiffc ® < ■«(. május 30. TANULÓ SZÖVETKEZETIEK VASKÜTON Megfelelni a magasabb követelményeknek A magyar mezőgazdaság alapkérdése évek óta az: hogyan lehet kevesebb emberrel, kisebb területen többet termelni?! És erre a válasz immár évek óta: korszerűbb anyagi-techni­kai adottságokkal, szervezettebb munkával, s főként nagyobb szaktudással. A tudásról, számokban Ez utóbbinak, azaz a szaktu­dás bővítésének, folyamatos megújításának jelentősége jól kirajzolódik a 677 aktív dolgozót foglalkoztató vaskúti Bácska Termelőszövetkezet esetében is, ahol az iskolai végzettség tekin­tetében igen nagy változások mentek végbe az elmúlt másfél évtized során. Csak néhány adat: a legutób­bi másfél évtizedben a szakmun­kások száma 69-ről 202-re, a kö­zépfokú végzettségűeké 10-ről 17-re, a felsőfokú képesítéssel rendelkezőké pedig 1-ről 42-re(!) emelkedett. A fejlődés íve még a legutóbbi esztendőben 4— 1983-ban — is emelkedett: mintegy nyolcvanan (!) végeztek el valamilyen isme­retfelújító vagy átképző tanfolya­mot. Jelenleg is többen készül­nek a technikusi minősítő vizsgá­ra, illetve a szakmunkásbizo­nyítvány megszerzésére. S ami a jövőt illeti: 3 egyetemi hallgató, 2 főiskolás, 2 középiskolás és 5 szakmunkástanuló kap rendszeres anyagi támogatást a gazdaságtól. Tanulmányaik befejezése után Vaskúton óhajtják majd kama­toztatni a frissen szerzett tudá­sukat. Célszerű természetesen figye­lemmel kísérni azt is, hogy a megszerzett ismeretek milyen mértékben hasznosulnak. Ezzel kapcsolatosan idézek néhány mondatot abból a beszámolóból, amelyet Szűcs László osztályveze­tő készített a termelőszövetkezet­ben folyó személyzeti munkáról: „A szövetkezetünkben dolgozó vezetők döntő többsége alkalmas a megnövekedett követelmények teljesítésére. Beosztásukból, fel­adatkörükből eredően képesek önállóan, felelősséggel végezni munkájukat. Nagyobb részük több éves szakmai gyakorlattal, alapos helyismerettel rendelkezik. Bővül a hatáskörük, az önállóságuk, amellyel kétségtelenül nem tud­nak még egyforma hatékonyság­gal élni. Tudatosan törekszünk arra, hogy egyrészt fokozott köve­telményeket támasszunk a veze­tők egyéni adottságait illetően, másrészt igyekszünk minél tá- gabb lehetőséget adni egyéni el­képzeléseik megvalósítására.” Nem lehetne jobban? Amint a fenti sorokból jól kiol­vasható, a szövetkezet képzett szakemberei általánosságban megfelelnek a követelményeknek, ám távolról sem maradéktalanul. Ügy tűnik, hogy a különféle ága­zatok a kelleténél lassabban ha­ladnak előre a munka szervezett­ségének növelésében, illetve a termelési költségek csökkentésé­ben. A tempóvesztés okait körülte­kintően elemezte a vezetőség s ezzel függ össze, hogy 1983 első hónapjaiban nem gördített aka­dályt néllány — összesen tizenhá- rom(!) — munkahelyi irányító tá­vozása elé. Ezt a tényt a személy­zeti munkáról készült áttekintés a következő szavakkal kommen­tálja: „Személyzeti munkánknak fontos feládata a maga eszközei­vel elősegíteni a belső mobilitást, minden olyan esetben, amikor ez a munkaerő-szerkezet kedvező irányú változását eredményezi. •Főként azért, hogy a hatékonyság jobban érvényesüljön, és hogy a termelést gátló * problémákat ne odázzuk el. Tehát nincs „baj” a középszintű vezetéssel, inkább csak annyit kell újra meg újra megkérdezni: nem lehetne kicsi­vel jobban?!” Nem véletlen, hogy a kérdőjel felkiáltójellel párosul — e mon­dat valójában állítást fogalmaz meg: igenis, jobbnak kell lennie a munkának! Elmarasztalás, jutalmazás Ennek az elhatározásnak a szi­lárdságát mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy a korábbinál na­gyobb hangsúlyt kapott a munka- fegyelem is: 1983-ban összesen 22 dolgozót marasztaltak el fegyelmi úton, s további 6-ot köteleztek kártérítés megfizetésére. Nyolctól — zömmel vezető beosztásúaktól — mozgóbért vontak el. Természetesen nemcsak büntet­tek — jutalmaztak is a gazdaság vezetői: tavaly 27-en kaptak ki- sebb-nagyobb összegeket a 10, 15, 20, illetve 25 éves hűségükért és összesen 30 dolgozó vehetett át kitüntetést. Káposztás János A DUNAPATAJI LEGELŐK FELELŐSE Romsics Ignác jubileuma „áldozatot”. Végül mégis meg­Rövidesen betölti 76. életévét Romsics Ignác, a Dunapataji Legeltetési Bizottság gazdája. Így nevezik a közösség munká­jának irányítóját. Senki sem hin­né róla, hogy ennyi idős, mert még mindig tevékeny, nyugha­tatlan ember. Nemrég kis ün­nepségen emlékeztek meg árról, hogy már 50 éve tagja, illetve 20 éve vezetője a legeltetési bi­zottságnak. Ebből az alkalom­ból meghatottan vette át a Ki­váló Munkáért miniszteri kitün­tetést. Az ünnepség után néhány nap­pal találkoztam Ignác bácsival, éppen takaros házápak kertjében foglalatoskodott. Azon a reggelen is, mint mindennap, korán kelt, Hatkor már kint volt az istállók­nál, hogy beossza a munkát, ki­adja a feladatokat a legeltetési bizottság fogatosának, a trakto­rosnak, szemrevételezze a gulyát. A kisgazdaságoknak összesen 220 tehene legel a mintegy 200 hek­tárnyi területen. A gondozott fű dúsan terepi, jól tejelnek tőle a jószágok. A talajjavítási költsé­geket a bérleti díjból — amelyet a gazdák a legelő használatáért fizetnek — fedezik, ezenkívül néhány csikót is nevelnek, és el­adásukból némi haszonra tesznek szert. Nemrég összesítették az el­múlt évi gazdálkodást: 300 ezer forint tiszta nyereséggel zártak. Ignác bácsi javaslatára kimen­tünk az istállókhoz. Útközben el­mesélte, hogyan került a bizott­ságba: - f| — Gazdagyűlés volt, és bevá­lasztottak az akkor alakuló legel­tetési társulatba. Ez 1934-ben tör­tént, ifjú házas voltam, előtte ta­lán két héttel volt az esküvő. Az akkori szokás szerint a választás után minden taghoz el kellett menni vendégségbe, reggel lett, mire hazakerültem. Nem érdemes részletezni, hogyan fogadott ifjú feleségem ... Hiába magyaráz­tam, hogy közös érdekekért, a kapcsolatokért hoztam ezt az békült. Arról is szó esett, hogy a legel­tetési bizottságok általában meg­szűntek a mezőgazdasági nagy­üzemek létrejöttével. Viszont Dunapatajon úgy alakultak a kö­rülmények. hogy megmaradt. Ugyanis itt nem csökkent a kis­üzemekben a szarvasmarha-állo­mány. Kiértünk a- legelőre, ahol a két soros gulyás, Tamási Imre — aki maga is hét tehetnet tart — és Filius József őrizte a jószágokat. Azért szükséges megjegyezni, hogy sorosak, mert a harmadik pásztor, Bállá Jenő, szabadnapos volt. A gulyásoknak minden har­madik Papjuk szabad. Megbíza­tásuk május 1-től október 31-ig tart. Reggel 6 órától este 6-ig őr­zik a jószágokat. Reggelenként ostorpattogtatással jelzik a gaz­dáknak, hogy ki lehet nyitni a kertkapukat, és elindul a gulya. Este halkor csak a falu széléig kísérik a jószágokat, mert onnan már hazatalálnak. A téli takarmányról — amikor a jószágok istállóban vannak — a legeltetési bizottság gondosko­dik, saját területén megtermeli a tömegtakarmányt. A csikókról a fogatos, Kaszt Péter gondoskodik. A szolgálati lakásban él családjával együtt, az istállók közelében. A község­ben szép, új házat épített, oda­költözik majd, ha nyugdíjba megy. — Amíg rám vannak bízva a jószágok, szinte éjjel-nappal itt kell lenni. Nincs ünnepnap, nem lehet őrizetlenül hagyni a csikó­kat — mondta —, de egyébként is nagyón szeretek velük foglal­kozni. Ignác bácsi mindent rendben ■talált, •megsimogatta a csikókat, körbejárta az istállót, azután megkereste a gulyásokat. Delet harangoztak éppen, a gulya mint­egy parancsszóra elindult az ita­tóvályúk felé. A gémeskút még megvan a régi formájában, de már itt is jelen van a technika, mert motorral szívatják a vizet, nem úgy, mint a régi pásztorok, akik ilyenkor 50—60 vödörrel is kiemeltek a gémeskútból. K. S. Békésen legelészik a gulya. !>^<1 SAJTOPOSTA Rendet a közterületeken! Alkonyat után baktatunk a kecskeméti perem­körzetben. Nehezen jutunk előre, mert kerülgetni kell törmelékhegyet, sóderkupacot, egymásra do­bált gallyakat stb. Búszon ülünk és csodálattal figyeljük a sofőrt, aki nem kis bravúrral vezet az egyébként is rop­pant keskeny Liszt Ferenc utcán ügy, hogy ne horzsolja meg az ott parkoló személygépkocsikat. A filmstúdió szomszédságában épülő társasháznál ■aztán nem mindennapi á meglepetésünk: egy óri­ásdaru. emeli helyükre a betonelemeket, s a nagy­testű munkagép oly módon tesz-vesz, hogy elfog­lalja a közút legalább 80 százalékát. Ehelyütt egyelőre egyirányú a forgalom mintegy húsz mé­ternyi szakaszon, b£r e körülményre jelzőtábla senkit sem figyelmeztet. A 18-as járat csak úgy juthat előre, í hogy letér a füves —• már-már árok- makv számító — szakaszra. Még hosszasan sorolhatnánk a hasonló eseteket, melyekkel nemcsak a megyeszékhelyen lehet ta­lálkozni, hanem olykor Kalocsán, Baján, Kiskun- majsán és Jánoshalmán is — amint azt plvasóink közlik. Vagyis ott, ahol az említett területet egyesek magáncélból veszik igénybe, szinte tetszés szerinti ideig. Megtehetik ezt? Rendelet van rá, hogy a tanácsok területhaszná­lati engedélyt adhatnak a kérelmezőknek, ha fel­tétlenül indokolt igénybe venniük a házaik mentén található, de másoknak is fenntartott négyzetméte­reket. Bizonyára sok efféle tartalmú papiroska ké­szült már (s készül), minek birtokában a tulajdo­nos kizárólagosan használhatja az Utca ideiglene­sen kibérelt részét. Ám az a gyanúnk, lényegesen több az ' alkalmi akadály a közutakon, mint amennyit nyilvántart a hatóság. És ez baj, mert önkényeskedést, meg gazdátlanságot sejtet. Sőt balesetveszélyt is előidéz. Mi lenne ez ügyben a teendő? Legelőször is az utcai parkolást volna célszerű felülvizsgálni azo­kon a helyeken, ahol a szembejövő járművek alig férnek el egymás mellett. A legkeskenyebb úttes­tek szélén egyszerűen meg kellene tiltani a par­kolást! Küszöbön a nyár, .amikor úton-útfélen egyre több les? a jövő-menő ember. Véleményünk szerint csak akkor közlekedhetnek biztonságosan, ha az illetékesek szigorúbb rendet követélnek-tartanak az úttesteken, a járdákon, a közterületeken! fOKKÜNK NYOMÁN I Gyorsan intézkedett a butikos Nemrégen tettük közzé, hogy egyik olvasónk a kecskeméti Lu- gossy István utca és a Széchenyi körút sarkán lévő butikban vásá­rolt düftin anyagú férfinadrá­got, mely az első mosás után szűk, s emiatt viseihetetlen lett. Le­szögezzük: a kereskedők kötele­sek részletesen informálni vevői_ két: az eladott rulhák minőségé­ről, méretéről, anyagösszetéte­léről, használatának és kezelésé­nek módjáról, jóllehet a gyártók­nak is van szigorú tájékoztatási feladatuk ezzel kapcsolatosan. Cikkünk megjelenését köve­tően személyesen kopogtatott be hozzánk a magánüzlet tulaj- dánosa, KtóS^B^&^j^ÉiSoitaotta: a leírt esefet'UtŐI-^'mar'íiém le­hetett egyértelműen tisztázni, azonban a visszahozott nadrágot átvette, s az ellenértékét postán eljuttatta a címzetthez. Majd hozzátette: a reklamációval a sza­bályok szerint foglalkozik, töre­kedve arra, hogy az ilyen vásár­ló. is megnyugodva távozzon tő­le. Levelet kaptunk az érintett Hévízi családtól, melyben eze­ket írták: köszönjük a lap közben­járását,. annak nyomán a kiske­reskedő gyorsan és kielégítően orvosolta sérelmünket! ÜZENJÜK Lászüó Saroltának, Kecskemétre: Ha egy uitcáitoa*n 'kiépítették a vízvezetéket, abból még nem következik, (hogy az ott laikó HTuLnd'egylk háztulajdonos a legrövidebb idiőin bellii! rákapcsoilitait- ja otítbonját e szolgiáil/tatói hálózatra. (Az ilyen korszerűsítés ma már nem olcsó dolog.) Vagyis e helyieken még számolni kelil azzal, hogy jó néhányan továbbra is a (közkúitrói tudják csak kielégíteni a miaipi vízszükségletüket. Leveléből az derül ki,, minderre ke­vésbé gondoltak aizoik, akik a vízveze­tékkel nemrégen ellátott Czuczor Ger­gely utcáiban — tehát az önök sző­kébb környezetiében — máról holnap­ra megszüntették, a közterületi kút működését!, így aztán a hoppon ma­radt családok most a távoli hasonló kútróli szerezhetik be a vizet. A köz>- órdekű ügyiben beszéltünk az iilleté- kesekfkíeli, akik (megígérték, kivizs­gálják a panaszt, s indokolt e&etben intézkednek az úgynevezett ejektoros kút utcai felszerelésiéről. Megjegyez­zük: amennyiben a mtagánházba .be­vezetett vízhez nem juthatnak1 hozzá folyamatosan a bérlőik, ők a bérbe­adóval! szemben» Hépjenek fel igényeik­kel, s ne a tanácstól Várják a gond­jaik orvoslását! Kovács Andornak, Kiskunhalasra: Osztjuk véleményét, miszerint ha a kimért hús és más hentesáru stb. csomagoűiásáira használt papíron clsak a pénztárosnak szólóan tünteti fel a boltos az árait, ez kevésbé alkalmas arra, hogy a vevő autójáig is ellenőriz­hesse, helyes összeget, . vele.^öáfr'.ja^ ilyen jellegű kevéskéből. teaS^OfíM^^o^ÖHi€i!ág'^abáiybzva,C a fogyasztói- -érdekvédelem felelős ség- teljes szolgálata indokolttá tenné a gyakorlat bevezetését — legalább az élelmiszerüzletekben, s 1 nemcsak Ha­lason. Annyi bizonyos, hogy a vásár­ló pontos és 'egyértelmű tájékoztatá­sa számos reklamációnak elejét ve- ' heti, és növelheti a kereskedelem irán­ti bizalmat. Sípos Istvánnak, Máté telikére: öröm- mi el adjuk közre tapasztalatát arról, hogy a ibácsbokodi -Otthon” szálloda éttermében példásan udvariasak, készségesek az alkalmazottak, akik apró, jóleső figyelmességgel is elihai- mozziák az oda betérőt. Az ilyen egy­séig növekvő forgalmát látva .nem szá­mít újidonságnak ez a módszer, már­mint a vendéggel valló kulturált bá­násmód, s hogy imégte szólunk róla, azért tesszük, mert még nem tekint­hető általánosnak. Theil Ferdinándnénak, Méntelekre: Törvény írja elő, hogy a munkaszü­neti napokon — például újévkór, hús­véti hétfőn, május l-én,' augusztus Gitt­án stb. — nem keíli munkát végezni (a megszakítás nélkül üzemelő mun­kahelyek természetesen skivételt ké­peznek), s az emiatt kiesett munka­időre átlagkereset illeti meg a dolgo­zót. Amiből' már következik, hogy akit e napon is köteleznek teendői el­látására, az jogosult a plusz díjazásra. A ..pihenőnapról) pedig tudni keli, hogy az nem -adható iki a fizetett ünnepnap terhére, amikor egyébként is fel va­gyunk mentve a munka alól.. Ez utób­bival kapcsolatos konkrét sérelme ügyében mi persze nem adhatunk ér­demi választ, hiszen azt vizsgálatnak kell megelőznie, amihez kérjék a he­lyi . vagy a területi szakszervezeti bi­zottság segítségét. Tóth Dánielnek, Kiskőrösre: A me­gyei gyógyszertári központ helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint az utóbbi időben számos gyógyszerből — például a vérnyomás csökkentésé­hez szükséges Dopegyttoől — a meg­rendeltnél kevesebbet kapott a mie­gye, emiaitjt nem volt folyamatos az orvosságok kiadása a -patikákban, .tör­ténetesen (Kiskőrösön sem. Ha kedve­zőbbé válik a központi ellátás, a me­gyei illetékeseik gondoskodnak arról, hogy mielőbb kikerüljenek a városi- községi' gyógyszertárakba a hiányzó, illetve legkeresettebb gyógyszerek. Z. 1.-nak, Jánoshalmára: Osztjuk álláspontját, hogy az italozó életmó­dot folytató, kötekedő természetű, sőt a 'töttJégességitől som ^visszariadó (rá- adáSulregyedülálló) ap'árá nem bízható a- .kdágyetmieke sorsét/ Efc l esetben a tanács ' gyámhatóságának föladata In­tézkedni. Olyan körülmények közé (iakár a nagyszülők háztartásába) kell kerülnie a kiskorúnak, ahol az egész­séges nevelés, a testt-szediemi fejlő­dés feltételei megvannak. Az eljárást ön, a nagyapa is kezdeményezheti a nagyközségi tanács szakigazgatási szervénél: Zsemberi Gáborxiak, Kalocsára: A SIZOT elnökségiének tavaly októberi álláslfolglalása szerint fontos a szak- szervezeti tagság részvétele az új Nem­zeti Színház felépítéséért indított .tár­sadalmi akcióiban, a segítés módját és mértékét azonban a kollektíváiknak, valamint az egyes szakszervezeti ta­goknak kell meghatározniuk, mégpedig az önkéntesség elve. alapján. A kö­zös döntésnél viszont figyelembe ve­endők az egyéni tehervállalás eltérő •lehetőségei. □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ Megkaphatják-e pénzüket hamarabb az állathizlalók? K u nszentm iíclós i sertéstartók pana­szoltak a Kapóikban, bogy egy ideje kedvüket szegi a furcsa gyakorlat, miszerint a felvásárlónak átadott bí­zóik utón sokára, nemegyszer csak többszöri sürgetés utón kapják meg a vételárat. Az egy-másfél hónapos várakozás önmagában is bosszantó, ráadásul gondot is okoz, mert a pénz híján tuem tudja a kistermelő megte­remteni annak a feltételét, hogy újabb szerződéses vállalkozásának is ponto­san eleget tegyen. A .takarmány be­szerzése éppúgy sokba kerül manap­ság, mint a'/, .ól javítása, vagy felújí­tása. Olvasóink szerint a helyi Egyet­értés Tsz — ahová szállítják az állata­ikat — az eddigieknél többet tehetne az érdekükben. Az észrevételeiket tolmácsol­tuk a kunszentmiklósi Egyetér­tés Termelőszövetkezet eluöké- neik, aki a következőkről infor­mált: A gazdaság voltaképpen közve­títő feladatot lát él, megszervezi a hizlalást, szerződést köt, átve­szi a behozott állatokat, és to­vábbítja azokat a rendeltetési helyre, A felvásárolt szarvasimair- ha, sertés és juh értékének meg­felelő vételárat az állatforgalmi vállalattól kapja meg számlán, s utána i fizetik ki. Tavaly a körr nyékbeli háztáji, gazdaságok és kiskertek tulajdonosainak össze­sen 63 millió forintot „boríté­koztak” ki a szövetkezetben. Az idén valóban többször ké­sett vételár-átutalás, melyet azonban . a termelőszövetkezet nem előlegezhetett meg, hiszen az pénzügyi szabálysértés lett volna, nem is szólva arról* hogy a nagy összegek kifizetéséhez szükséges pénz nem állt mindig rendelkezésre. Effélét tovább­ra sem vállal az elnök, aki arra tett ígéretet, hogy a jövőben is zökkenőmentesen igyekszik le­bonyolítani a szerződéskötése­ket, és a felvásárlásokat, a . tulaj _ donosokat megillető pénzt pedig haladéktalanul eljuttatja a cím­zettekhez, amennyiben az össze­get megküldte a húsipar. Megkérdeztük az ügyben a me­gyéi állatforgalmi és húsipari vállalat . főkönyvelőjét, js, aki elmondotta: Ez év elejéin kisébib-nagyobb zökkenők voltak a megyeszerte felvásárolt hízott állatokért já­ró, más cégektől kapott vételár- összegek elszámolása körül. A kellemetlen helyzetet még az is csak némileg mérsékelte, hogy á vállalat sok millió hitelt vett fel ilyen célból. Megtörtént, hogy a tröszti, illetve külkereskedelmi csatornákból is csak ■ vékonyan „csordogáltak” a forintok, me­lyekből, a kunszentmiklósiak is csak késve kaphattak. A pénzte­lenség , időszaka már véget ért, s azóta folyamatosan érkeznek a szövetkezetek számláira a felvá­sárolt álla tóikért járó összegek, melyeket most mát 8—10 napon bélül megkaphatnak a kisterme­lők; Kárpótolják-e a keceli mozinézőket? A Kecelen laikó Csonki Csaba arról értesítette szerkesztőségünket, hogy április 21-én igen kellemetlen élmény­ben volt része a helyi filmszínházban. A Tű a szénakazalban című színes angol produkciót figyelte nem kis iz­galom közepette, sokadmagával együtt, amikor hirtelen .megszakadt a vetítés. Nem is folytatták, mert hiányzott egy egész tekercs film. A közönség csa­lódottan távozott a helyszínről, s nemcsak a felemelt áru jegyére gon­dolva, hanem azért is, ímert a történ­ték miatt még csak elnézést sem kér- ' tek a mozi dolgozói. Olvasónk mások névében is kér bennünket, tudakoljuk még: Ilyen esetben kárpótolják-e a nézőket? A közérdekű panaszt kéré­sünkre kivizsgálta a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat, melynek igazgatójától, Gíl'a Já­nostól az alábbi választ kaptuk: Varga Lászlóné üzemvezető súlyos munkaköri mulasztást követett el, amikor üzemkezdés előtt nem ellenőrizte a vetítendő filmeket, illetve azok állapotát. Ez utóbbiakról Stencel Sándor gépész sem győződött meg. (Meg­jegyzendő, hogy a vetítések előtt kötelező áttekercselni a film- szalagoj, ennek során ugyanis ki­derülnek az esetleges műszaki hibák.) Egyébként a szalagtárban nem lehetett nagy rend — ami­re aligha mentség a megelőző órák két filmvetítése —, így for­dult elő, hogy n4m találták a film befejező részét tartalmazó tekercset, holott az végül is meg­lett. A szabálytalanság elkövetőit felelősségre . vonják. A csonka műsoron részt vevőket kárpótol­ják: egyrészt lehetőségük van arra, hogy visszakapják a jegyek árát, másrészt a közeli hónapok­ban újra láthatják ezt az angol filmet, persze díjtalanul, mely- lyel kapcsolatos tudnivalókról idejében tájékoztatja közönsé­gét a helyi filmszínház. Mindezekhez csupán annyit fű­zünk hozzá; e nagyközségi mozi alig tölgb mint 70 százalékra tel­jesítette az idei első negyedévi látogatottsági tervót, s jhogy a kö­vetkező hónapokban még több nézőt vonzzon, ahhoz nemcsak jó fihnekre van szükség, hanem a mozinál dolgozók ■ fegyelmezet­tebb munkájára is! Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. • Romsics Ignác: — Min­den esztendőben nevelünk néhány csikót is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents