Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

(Pásztor Zoltán felvétele) Vélemények „Még gyermeki korban kell tettre nevelni.” (PHOKÜLIDÉSZ), „Gyermekét csinosnak látja mindenki.” (BABRIOSZ) „Apák bűnéért sokszor sír a gyermek.” (DANTE) „A gyermek szülei lényének egy darabja, ezért ha jó, ha rossz, úgy kell szeretnünk, akár saját életünket, lelkünket.”' (CERVANTES) „A gyermekek nem okulnak apáik ostobaságán.” ■ (PONTEN ELLE) „A gyermekek emlékezete na­gyon jó, ezért képzeletük rend- kí'cül eleven.” (VICO) „Mint a bölcsek bölcs esze föl nem ér, gyakorolja a gyermeki tiszta kedély.” (SCHILLER) „A gyermek a férfi apja." ,(WORDSWORTH) „Ki gyermeket nevel, a hon iránt szent kötelességét teljesí­ti.” (KÖLCSEY) SPORTISKOLA HANOIBAN Hanoi Ba Dinh nevű. előváro­sában nyolc évvel ezelőtt nyitót" ta meg kapuit az Október 10. Gyermek-sportiskola. Az intéz­mény Észak-Vietnam felszaba- . dulásának napjáról kapta nevét'. Fennállása óta hétezer gyermek fordult meg falai között. A leg­tehetségesebbek — mintegy 300 volt diák — ma élenjáró ifjúsá­gi sportolók, vagy pedig edzők az anyaintézetben. Jelenleg ti­zenhárom sportágban ezerkét­száz gyermeket oktat1 harminc­hat edző, közülük, tízen „A sport mestere” cím tulajdonosai. A sportiskola, amely a munkájához a Neveléstudományi. Intézettől, az Oktatási Minisztériumtól, továbbá a Testkultúra és Sport Osztálytól rendszeres segítsé­get kap, mintaszerűen működik. Diákjai az általános iskolákból mennek a sportintézmény előké­szítő osztályába. KÜLÖNLEGES ÓVODA Az emberek többsége úgy véli, hogy a | kancsalság mindössze esztétikai hiba,x s nem tulajdonít neki I különösebb jelentőséget. Nem szép látvány ugyan, ha egy gyerek kancsal, de hát van­nak ennél komolyabb bajok is. Az orvosok azonban tudják, hogy ez a betegség megnehezíti a tá­jékozódást és a könnyező világ megismerését. Ezért tartják fon­tosnak a gyógyítást. Ma a Szov­jetunióban a gyermekeket már egyéves korukban szemészeti szű­rővizsgálatra utalják. Ha a ki­csinyeknél kancsalságra utaló jeleket fedeznek fel, megfigyelés alatt tartják őket, s szükség ese­tén megkezdik a korrekciót. Moszkvában 18 gyermekszemé­szeti rendelőintézet áll a kis be­tegek rendelkezésére. Azokat a gyermekeket, akiknél hosszabb gyógyításra van szükség, speciá­lis, iskola előtti intézményekbe irányítják. , A kancsal gyermekek legelső óvodájában ma is húsztagú cso­portokban foglalkoztatják a 2—7 éves kicsinyeket. A szülők csak vasárnapra vihetik haza őket: így kívánja a gyógyítás. Minden korcsoportnak külön foglalkozási rendje és játékszo­bája van. A legnagyobbak már az iskolára készülnek. Szabályos kis tantermük és tantervűk van. Részt vesznek rajz- és énekórá­kon, foglalkoznak a kézügyessé­get fejlesztő | játékokkal, pél­dául gyurmázással. RÖVIDEN... — Lengyelországiban 1982 > óta Ingye­nesek az iskolai .tankönyvek. — Japán negyenhétezer oktatási in­tézménye közül kétezer magániskola. Ezekbe csak a tehetősebb szülők já­rathatják gyermekeiket. — Portugáliában az európai orszá­gok közül a legmagasabb az analfa­béták aránya. A diákok egyötöde nem fejezi be a kötelező iskolát. — Egy ottani statisztika szerint Angliában negyvenezer gyerek fo­gyaszt rendszeresen kábítószert. — Zimbabwe államban az utóbbi öt évben nyolcszázezerről két és negyed*- millióra emelkedett az iskolások lét­száma. Összeállította: Varga Mihály Z3PN MAGAZIN! TEREFERE Az igazi boldogság # Műhelyfoglalkozás a II. számú honvédségi óvodában. • A Rajzoljunk bábszínházát pályázatra készített „alkotások” egyike. „Kedvenc bábom. Apukám csinálta”. És aki rajzolta: Borbély Gábor, kecskeméti, Hosszú utcai óvodás. öt esztendeje,' hógy“ előtör rendeztek Kecskeméten óvodai bábos műhelyfoglalkozást. Azóta minden évben, így az idén má­jusban is — a nagy érdeklődésre való tekintettel — megyei, két­napos találkozót tartottak, a vá­rosi tanács művelődési osztálya és az Erdei Ferenc Művelődési Központ szervezésében. A: résiítvéVő1 -mintegy hetven óvónő * ellátogatott ' a II. számú honvédségi óvoda műhelyfoglal­kozására, ahol számos értékes, hasznosítható ötletet, tanácsot kaptak. A dramatizá'lási gyakor­latokat Tömöry Márta, Németh Ilona, a Népművelési Intézet, és Hollós László, a Magyar Televízió munkatársa mutatta be. A mese- délelőttöin öt óvodai csoport és négy óvónő egyéni játékában gyö­nyörködhetett a hétszáz kisgyer­mek. A mostani rendezvényihez Raj­zoljunk bábszínházát címmel, pá­lyázat kapcsolódott. Különösen szép alkotásokkal szerepeltek a bajai Vöröskereszt úti, az Űjváro­si, valamint a kecskeméti, Hosz- szú utcai óvodásak. Bulgáriában nem ke­vés az olyan fiatal csa­lád, ahol úgy vélik, hogy szülővé válási igényeid két egyetlen egy gyer­mekkel kielégíthetik. Az egyszem gyermeknek mindent megadnak: luxusberendezésű szoba a tágas lakásban, drága játékszerék, zongora- és szolfézsórák, nyugati nyelvek és rajz ... % az effajta szülői gondosko­dás „eredményei”, nem maradnak el. Amikor igyekszünk egyetlen gyermekünk minden szeszélyét kielégíteni, durva hibákat követünk el. Évek múltán az'im­már felnőtt fiú vagy lány olyan tulajdonsá­gok hordozója lesz, ame­lyeket nem akarunk ki­alakítani benne. Mennyire megszen­vedték a családon belü­li kapcsolatok az „egy­két”, örömtől fosztotta meg magát az anya és az apa, aki csak egy gyer­meket nevelt. Amikor több a gyermek, egészen más a kép. Az anya ki­merült, de az apa be­kapcsolódik a házimun­kába. A gyermekek ezt látva, gyerekkortól kezdve szintén vállalják saját kötelezettségeiket. Ily módon megszerzik a modern fiatal egyik leg­értékesebb tulajdonsá­gát: a munkaszereteitet, azt az igyekezetei, hogy munkájával szerezzen örömet környezetének Ezek a gyermekek aktí­vabbá, becsületesebbé fejlődnek, gyorsan beil­leszkednek a közösség­be, amelyben tanulnak vagy dolgoznak, és más lesz magatartásuk jö­vendő családjukban. Változatok egy témára (Tóth Sándor felvételei) A felnőttek tudják, hogy mi kell a békés, boldog gyer­mekkorhoz. Ám nem elég ezt tudni, tenni is kell érte. A világon sokan tehetetlenek, ki­szolgáltatottak a felnőttek közül, gyermekeikkel együtt. A társa­dalom nem védi meg legfőbb emberi jogukat: hogy éljenek, illetve megéljenek. Az ENSZ gyermekvédő szervezete, az VNICÉF nemzetközi méretekben sokat tesz azért, hogy könnyebb legyen a gyermekek sorsa, azon­ban valamennyi probléma meg­oldására nem vállalkozhat. Az emberiségnek nem válik dicsére­tére, hogy manapság is milliók halnak éhen, pusztulnák el gyó­gyítás hiánya miatt; köztük a legvédtelenebbek, a gyermekek is. A módszeres emberirtások, a háborúk sem kímélik a kicsi­nyeket. Az érett korúakat érő csapások kihatnak a felcsepere- dökre. Az emberellenes politikai hatalmak a gyermek érzés- és gondolatvilágát igyekeznek ma­államilag juttatott gondozás, ok­tatás, nevelés színvonalának egy­ségessége tekintetében akad még javítani való. A helyenkénti el­maradás nemcsak újabb beru­házásokkal, hanem a rendelke­zésre álló adottságokkal való ésszerűbb gazdálkodással is fel­számolható. A feladatok jobb megoldásához érdemlegesebb társadalmi közreműködés szük­séges amit nemcsak igényelni kell, hanem lehetővé is kell ten­ni. Nem kizárólag társadalmi munkákra, meg adakozásokra gondolok, hanem például kap­csolatokra amelyek révén az in­tézmények dolgozói és a szü­lők közelebb kerülnek egymás­hoz. Szükség van arra is, hogy a gyermekgondozást, -nevelést, -oktatást hivatásnak tekintők fellépjenek a lelkiismeretlen kollégáikkal szemben. A gyermekek iránti felelősség azt is jelenti, hogy tiszteljük a személyiségüket, vágyaikat, aka­ratukat, legyünk velük őszinték, igazságosak. Ne önmagunkat akarjuk reprodukálni utódaink­ban, hanem adjuk meg nekik azt a szabadságot, amelyben ki­fejlődhetnek alkotó képességeik, természetes módon élhetik ki ösztöneiket és fantáziájukkal szebbé teremthetik a világot, mint amilyen. Majdan felnőtt­ként, a társadalom formálói­ként e szép képek lebegjenek előttük. K. I. Óvodai bábos műhely Virág virágai A Brit Szövetkezeti Szövetség az elmúlt év végén hirdette meg a nemzetközi gyermek­rajz- és festménypá­lyázatot, Képek a béké­ről címmel. A töt?b száz Bács-Kiskun megyei alkotás közül Rajnai Virág képe eljutott' az országos tárlatra, ahol a bíráló bizottság „A legfiatalabb legszebb rajzá”-nak minősítette a madarasi . kislány munkáját. A „művészt” édes­anyja munkahelyén, a bácsalmási Bácska Ta­karékszövetkezetnél kértem meséljen ma­gáról. íme, a hatéves kislány bemutatkozása. — Kétéves lehetett a kislány, amikor észrevet­tük, hogy ügyesen rajzol: mindent a maga színé­vel, felismerhető formájával. A nagyobb gyerek, Do­nét najzszakkörre jár ide, a Vörösmarty iskolába. Virág elkísérte néha, és most már rendszeresen ott van. Kitartóbb, mint a fiú. Két-'három órát is elül­dögél és rajzol. Sók papírt, színest, zsírkrétát, fes­téket, filctollat vettünk már neki. Nem lehet egyik rajzát sem eldobni. Alig találunk nekik helyet. — Zalántai Endrévé rajztanár szerint tehetséges a lány. A kapualjat, a szobájuk falát már telis-tele festette — folytatta Rajnainé. — Nagy öröm volt, most májusban, amikor a béke és barátsági hónap jegyében a Székesfehérváron rendezett országos tár­laton szólították Virágot. Kis bal kézével három na­pig töhb órán át készítette a rajzot. Valóban na­'gyon szépre sikerült: a zsírkrétával festett erdőben 1— ahonnan nem hiányoznak a madarak, a virágok — a kislányok körben állva fogják egymás kezét. Közben visszajött Virág, ragyogó szemmel. Öröm­mel újságolta, hogy megvan még a kocsi. Azután léült, rajzolt: zöld mezőben kék szökőkút, körülötte virágok. A fán egy mesebeli bagoly ül, s a kép há­tulján a „művész” aláírása: á piros répa. P. S. — A színes ceruzák nagyon tetszenek, inkább azokkal rajzolok. A rózsaszín, a lila és a bordó a legszebb. Szeretem a madarakat, a háziakat, a fá­kat, a virágokat. Ilyeneket rajzolok. És répát. Az a jelem. A testvérem, Donát hegyezi a ceruzáim. Azt is tudom, hogy a fa törzse barna, a levél, a bokor, a virág szára zöld, az ég kék, a Nap sárga. Ami­kor anya szépen dolgozik, akkor jutalomképet fes­tek neki. Ha nem 'rajzolok, biciklizek, virágot sze­dek. A tévében, a jugón a törpés mese a kedven­cem, a magyaron a Kengyelfutó gyalogkakukk. A paradicsomlevest és a itejberizst szeretem, kakaóval, cukorral. A barátnőm Kraca Bogi meg Váraid? Esz­ter. Van egy kutyánk, a Csipszi, meg egy nyuszi és egy cica. Szoktam segíteni is. Hajtogatom a ruhákat, szedek füvet, tudóik söprögetni. Óvó néni, tanár né­ni meg buszvezető szeretnék lenni. Csináltam köny­vet is. A?t úgy kell, hogy sok-sok papírra rajzolni szépeket, egymásra rárakni és cérnával összefűzni. Az az én könyvem! A testvéremnek Vukos és Makk Marcis van. A Kati babának jó lenne egy pólya és gumibugyi. Mindjárt megnézem a boltban a baba­kocsit. Adelig egyedül is el tudok menni — dicse- kedte, s az engedély után megígérte, csak a járdán megy. Amíg Virág csodálta a kiszemelt újabb játé­kot, édesanyja, Rajnai Istvánné egészítette ki a tőles hallottakat: iák í'-S«- 3«! «Rät*». Értjük egymást — Apa, hol a macim? — Nézd kisfiam, mackód holléte felől tudakozódván nem feledkezhetsz meg, ar­ról, hogy annak tartózko­dási helyét a mindenkori tulajdonos és használó ha­tározza meg. — De nem tudom, hogy hova tettem! — Ez esetben legcélra­vezetőbb azt a már kipró­bált módszert alkalmazni, amely a vizuális megfigye­lés révén kíván információ­kat szerezni a szóban for­gó tárgy tartózkodási he­lyéről. — Sehol se látom! — így hát eljött az ide­je az analitikus vizsgálat­nak, amelynek során túl­lépve a jelenségek csalóka világán, a lényeg felé kell határozott irányt venni. — Hiába, a szekrény alatt sem találom. — El kell vonatkoztatni a mackó eddigi előfordulásai­nak bénító tapasztalataitól és ablakot nyitni a lehető­ségek birodalmába. — Jó, de hol lehet? — Ilyenkor leghelyesebb, ha gondolkodásod egyszer­re célirányos és történeti. Az idő, mint dimenzió be­építésével fontos adatokat írhatsz fel a tér koordiná­táira is, az így kapott ér­tékek élvezethetnek a mac­kó látszólagos eltűnéséinek okaihoz. — Tényleg, hiszen rajta ülsz ... ! H. Z. / 1 Felelősség a jövőért nipulálni, ami a személyiség, s a jövő elleni merénylet. Hazánkban a gyermekek hely­zete általában kielégítő, Jím még­sem lehetünk teljesen "elégedet­tek. A jóléti intézmények által

Next

/
Thumbnails
Contents