Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

(Folytatás az 1. oldalról) — Abból az alapelvből kiin­dulva, hogy az ifjúsági szövet­ség munkája elválaszt haltat lan a társadalom egésze életétől, fon­tos feladatunknak tartottuk, hogy munkánk értékelése minél na­gyobb nyilvánosság előtt folyjon. Több esetben találkoztunk olyan „érted haragszom” alapállású bősz kritikusunkkal, aki például olyan programpont megfogalmazását követelte, amelynek megvalósítá­sáért, változtatásáért már jó ide­je vért izzadva küszködünk. .— Ezért fogalmaztunk vitale­velet az általunk fontosnak tar­tott kérdések felvázolásával. Kér­tük, hogy véleményekkel segít­sék elemző munkánkat. Huszon­öt levelet küldtünk el a külön­böző párt-, állami és társadalmi szervezetek vezetőinek és sorain­kat megkapták a területi küldött- gyűlések résztvevői is. Külön kö­szönöm a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az MHSZ me­gyei vezetősége és a kalocsai vá­rosi pártbizottság vezetőinek, hogy reagálva vitalevelünkre, vélemé­nyükkel és javaslataikkal, jó szándékú kritikai megjegyzésük­kel, ily módon is segítették mun­kánkat. — Mindannyian tudjuk, hogy a nemzetközi életben is jelentős változásokkal kellett és kell szem­benéznünk. A gazdasági válság­gal és politikai elihidegüléssel együttjáró világgazdasági korszak- váltás feszültségeit el kell visel­nünk, de, és ez talán fontosabb: részt is kell vennünk feloldásuk­ban! Felteheti valaki a kérdést: miért kell nekünk ezzel Kecske­méten foglalkozni? Meggyőződé­sem: alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a távolinak, elvont- nak tűnő világ gondjai mind po­litikai, mind pedig gazdasági té­ren javuljanak. — No, és a béke kérdése! Sza­bó Endréék, Szabó Pistáék, Schön Feriék jól tudják, milyen fontos volt a kunifehértói, a ba­jai, a szelidi és még ezen kívül számtalan békemenetünk, ren­dezvényünk, .tiltakozásunk! Meg­győződésem, hogy az általunk gyűjtött 150 ezer aláírás méltán mutatta be, hogy fiataljaink leg­jobbjai kihasználnak minden le­hetséges alkalmat a fegyverke­zés esztelen hajszája elleni til­takozásra. — Az elmúlt hároip évben a megye gazdasága több tekintet­ben az országos átlagot megha­ladva, fejlődött. Gondoljunk itt az ipar '3—4 százalékos növekedési ütemére, vagy a mezőgazdaság helytállására. Ez az ágazat annak/ ellenére teljesítette az elváráso­kat, hogy igen kemény költség- vetési korlátok között működött, működik, amelyek már-már a jö­vőjét veszélyeztetik. A megyei prognózisok azt mutatják, hogy a VI. ötéves 'tervre előirányzott húszezer lakást sikerült felépí­teni. — Van azonban min változ­tatni, javítani: tudjuk és érezzük, hiszen a gazdasági életünkben még mindig kevésbé jelentek meg azok a formák, amelyek eredménye a nagyobb és jobb, gazdaságosabb teljesítmény. Az új szervezeti, érdekeltségi formák okozta új jelenségek differenciá­lódási, életmódbeli változások — hatása többször vitát váltott ki, többen nehezen illesztették be a szocializmusról korábban tanult társadalmi képbe, ami orientációs és értékzavarokat okozott. Sajnos, ebben közrejátszottak az agitá- ciós és propaganda munkánk hiá­nyosságai is. — Hiszem, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának legutóbbi ülé­sén elhatározott gazdaságfejlesz­tési lépések bevezetése ifjúsá­gunk érdeke is. Meggyőződésem, hogy csak a vállalati innovációs, távlatokban is gondolkodó törek­vések eredményezhetnek gazda­gabb jövőt. E cél érdekében, mind jobban ki kellene használ­nunk a fiatal műszaki és agrár- szakemberek tanácsaiban rejlő szellemi tőkét. Ebbe a témakör­be tartozik a túlmunkavállalás kényszere is. A jelenlegi fizeté­sek ma még arra kényszerítenek, hogy egzisztenciánk feltételeinek megteremtése érdekében az úgy­nevezett második gazdaság 'szfé­rájában szerezzük meg a szüksé­ges többletjövedelmet. Tudjuk, hogy e tevékenységek társadal­mi hasznossága jelentős, de az a véleményünk, hogy hosszú távon és távlataiban az életmódunkra, a családi életünkre torzítólag hatnak. — A fiatalok anyagi helyzete relatív értelemben — a korábbi életpályákhoz és más rétegekhez képest — romlott. Ezen túl mjég az is érzékelhetőbbé vált, hogy az ifjúságon belüli csoportok hely­zete differenciálódott. Egészen más érdekek vezetik a családala­pító, pályakezdő, lakásra váró fia­talt, mint a szülői „melegház” anyagi biztonságában élő tizen­évest^ — Ebben a helyzetben merült fel az a sok mindent meghatáro­zó kérdés, hogy mi, KISZ-esek, mint az ifjúság politikai szerve­zete, hogyan tudjuk tömegbázi­sunkat megtartani, esetleg erősí­teni pártunk politikájának .továb­bi segítése érdekében. Mi az az erő, ami a fiatalokat közöttünk tarthatja (öregszik a KISZ — mondják), és mi az a program, amely a sokszor csak lézengő ti­zenéveseket „kiszabadítja” az is­kola hierarchikus viszonyaiból, ifjúsági szövetségünkbe hozhatja? Az egyes rétegek ügyeit érzékeny módon és nagyon differenciáltan kell kezelnünk és ezek alapján szervezni programjaikat. — Szükség volt-e a Vállalkozó Fiatalok Irodájának megszervezé­sére, a bajai téglaégető irányí­tásának átvételére? Van-e hasz­na a diákcentrumok programkí­nálatának, a kulcsosházaknak, a vízitúra bázisnak, a számítástech­nikai kultúra terjesztését szolgá­ló programunknak? Célszerű volt-e a bajai KISZ-bizottságnak tiltakoznia a fantasztikus garzon­lakásárak ellen? — Meggyőződé­sem, hogy igen. E látványosnak tűnő, de az élet kikényszerítette lépéseinkről tudjuk, hogy az ériru tettek körében növelte tekinté­lyünket. Elegendő-e, ha az elő­zőekben felvázolt és megvalósí­tott dolgainkról csak mi, szűk körben tudunk, s az érintettek, a fiatalok tömegei — nem? Holott értük történik minden! Egy-egy feladatot akkor oldunk meg iga­zán jól,' ha ugyanakkor nyilvá­nosság eszközével hatni, moz­gósítani is tudunk, ezzel is erő­sítve a. szervezetünkhöz vadó köt tődést. — Politikai, mozgalmi mun­kánk eredménye jobb lehetne, ha még több arra érdemes fiatalt ajánlanánk a párt soraiba. — Döntő kérdés, tudunk-e a Kommunista Ifjúsági Szövetség bázisán, a munkahelyeken, a tan­intézetekben, a lakóterületen if­júsági közösségeket létrehozó, ezt erősítő mozgalmat teremteni? Igen és ez is a célunk! Mozgal­mat szervezni a szó klasszikus értelmében, miközben minden olyan tevékenységi formát felka­rolunk, amely tartalmas progra­mot kínál a fiatalok lehető leg­szélesebb tömegének. A vitai A vitában elsőként Kiss And­rás, a KISZ Kecskemét városi Bizottságának első titkára kért és kapott szót. Elmondta, hogy a vá­rosban 11 ezer a KISZ-tagok szá­ma, ez a megyei taglétszám egy- harmada. Ezért is tartják fontos­nak az ifjúság társadalmi beil­leszkedésének segítését és emiatt is fordítanak különös gondot a pályakezdők jobb lehetőségeinek megteremtésére, hogy az anyagi elismerésen' innen és túl ki-ki ké­pességei szerint dolgozhasson. Heisler Géza, a bátyai Kö- VÁLL dolgozója, a fajszi KISZ- bizottság titkára elsősorban lakó­helye és környezete gondjait osz­totta meg küldött-társaival. Örö­mük, hogy széles körű összefogás­sal teniszpályát építenek, bána­tuk, hogy „taktikázni” kénytele­nek az egyelőre működési enge­dély nélküli klubjukban, s kevés pénzükből nehezen látják el egyenruhával ifjúgárdistáikat. Erky Zita, garai óvónő a köz­ségi KISZ-bizottság tagja telepü­lésükről festett képet. Németek, délszlávok és magyarok élnek együtt, s ápolják hűen a hagyo­mányokat. A gyermekotthon nő­dolgozói a súlyos festi és értelmi fogyatékos kicsiknek teremtenek családias légkört. — Vidéken nehezebb a fiatalok helyzete — hangsúlyozta hozzá­szólásában dr. Kerekes Csaba or­vos, a kalocsai kórház és rendelő- intézet KISZ-titkára. Az otthon- teremtésben, az egzisztencia ki­alakításában a pályakezdők a szülők támogatására utaltak, s ez sok mindenben meghatározza az indulást. Hogy a fiatalok aktívab­ban bekapcsolódjanak a közélet­be, a KISZ-nek is több figyelmet kell rájuk fordítani. Krix Erika, a kiskunhalasi pe­dagógus KISZ-bizottság titkára saját mozgalmi munkájukban az úttörők ifjúkommunistává neve­lését tartja a legfontosabbnak. Más témára térve kollégái egyet­értésével kísérve tette fel a kér­dést: mikor és mennyit emelnek a pedagógusok fizetésén? Mácsai Mária, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke jelenté­sében megállapította, hogy a KISZ megyéi küldöttgyűlésre 113 férfit és 87 nőt delegáltak, s ők a társadalom valamennyi rétegét Ter|e Dezső felszólalása — A tanácskozás valamennyi résztvevőjének átadom az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak üdvözletét. Testületünk meg­állapítása szerint a megyei KISZ- Bizottság beszámolója a KISZ X. kongresszusa óta végzett munká­ról sokrétű, átgondolt, hűen tük­rözi a valóságot. A következő idő­szak tevékenységének fő irányai­ra tett javaslatok reálisak, tuda­tos, magas színvonalú munkával megvalósíthatóak, segíthetik a megye ifjúságának széles körű mozgósítását, közös céljaink, ter­veink valóraváltását. — Pártunk a közeljövőben ké­szül XIII. kongresszusára. A párt- szervezetek hamarosan összegzik a legutóbbi tanácskozás óta vég­zett munkájukat, számot adva ar­ról is, hogyan segítették a jövő zálogát jelentő ifjúság szocialista szellemű nevelését. Ezen túl a kö­zeli napokban és hetekben igen széles körű társadalmi vita zajlik a pártaktivistáik körében az if­júság helyzetéről, a pár.t feladatai­ról. A beszélgetések tapasztalata­it a területi pártszervek összeg­zik. Várhatóan még ebben az év­ben az MSZMP Központi Bizott­sága is napirendre tűzi ezt a té­mát, egyben megjelölve a továb­bi tennivalókat. — Bács-Kiskun ifjúságának döfí- tő része becsüli azt, hogy szocia­lizmusban él, és tetteivel, múnká- jával, helytállásával bizonyítja el­kötelezettségét. Pártunk nagyra értékeli a gazdasági építőmunká­ban tanúsított erőfeszítésüket, az újítómozgalomba való egyre na­gyobb arányú bekapcsolódásukat, szakmai-politikai felkészültségük emelésére ’■ való törekvésüket, az ifjúsági szocialista brigádok érték­teremtő, színvonalas munkáját. Öröm és büszkeség számunkra is, hogy a számítástechnikai kultú­ra terjesztésében országos ered­ményeket értek el. Népgazdasági szempontból szinte felbecsülhetet­len értékű a nyári építőtáborok­ban, az őszi betakarításkor vég­zett munka. Igen jó kezdeménye­zésnek tartjuk a Vállalkozó Fia­talok Szervező Irodájának beindí­tását. — Véleményünk szerint a KISZ- szervezeteknek tovább kell mun­kálkodniuk a munkafegyelem erő­sítésén, a korszerű technika nép­szerűsítésén és alkalmazásán, a munkahelyi demokratikus fóru­mok adta lehetőségek kihasználá­sán, s mindjobban törekedniük kell arra, hogy kapjon nagyobb anyagi elismerést a teljesítmé­nyekben is tükröződő tudás, a vál­lalkozókedv. A diák ifjúsági cent­rumok, valamint a munkaerőszol­gálati irodák és a KlSZ-szerveze- tek még többet tehetnének a fia­talok nyári foglalkoztatásának megszervezéséért,. a lehetőségek népszerűsítésért, mert nagyon sok­szor csak a pontos információ és segítség hiányzik ahhoz, hogy a nyári szünetben a fiatalok széles tömegei végezhessenek a társada­lom és az egyén számára egyaránt hasznos munkát. — Az utóbbi időben társadal­munkban bizonyos folyamatok fel­gyorsultak; bonyolultabbá vált az egész világ. A fiatalok gyakran kevés fogódzót kapnak az őket kö­rülvevő világ kérdéseinek megvá­laszolásához. Nem mindig értik az átmeneti társadalom nehézségeit és ellentmondásait. Így aztán nem •lehet azon csodálkozni, hogy szá­mos ideológiai problémájuk van, sőt időnként politikai kételyek fo­galmazódnak meg bennük a szo­cializmus fejlődésének perspek­tívájáról. Természetesen tudjuk, hogy amikor a fiatalok bírálnak, vagy türelmetlenek, az nem azt jelenti, hogy mást akarnak, hanem politikánk következetesebb meg­valósítását, terveink gyorsabb va­lóra váltását, gondjaink megoldá­sát sürgetik. A párt- és a KISZ- szervezeteknek még nagyobb gon­dot kell fordítaniuk a háború, a béke, a szocialista jövő kapcsán felmerülő kérdések elemzésére, ehhez pedig sok felkészült pro­pagandistára és KISZ-vezetőre, vita- és beszélgetési alkalomra van szükség.. Tudjuk, hogy van egy sor gond, ami a fiatalok mindennapi lété­hez kapcsolódik: az önálló pálya- és • életkezdés, a munkahelyi be­illeszkedés, a családalapítáá. Az életszínvonal szintentartásának programja egész másként érinti a fiatalokat, mint a társadalom más csoportjait. Igen jónak tart­képviselik; a legfiatalabb 15, a legöregebb pedig 38 éves. Szabóné Osztie Erika Bácsal­más területi úttörőelnöke miről is beszélhetett volna másról, mint az úttörőcsapatokról és az ifiveze­tőkről? Receptet ajánlott arra, hogyan javasolhat értelmes, tar­talmas programokat az úttörőszö­vetség és a KISZ az unatkozó, csavargó fiataloknak. Ezután Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára lépett a mik­rofonhoz. juk, hogy a lakáshoz jutás társa­dalmi gondját a megyei KISZ- szervezetek érdekvédelmi és ér­dekképviseleti jogaikat gyakorol­va építési akciókkal, a bajai tég­laégető irányításának átvételével, fiatal házasok otthonának építésé­vel, valamint az OTP-vel és a helyi tanácsokkal való sokirányú együttműködéssel segítik. — A párt számára a szocialista rendszerünkben nevelkedő ifjú­ság jelenti a legfőbb utánpótlást. Szeretnénk, hogy minél több arra alkalmas, felkészült fiatal kerül­jön a párt tagjai sorába. Az ifjú tagok számarányának alakulása ugyanis jelentősen érinti a jjáft belső életének egészét , és egyben az ifjúság politikai perspektívájá­nak alakulását is mutatja. A párt­taggá nevelés közös feladat, amelynek során egyre fokozottabb figyelmet kell fordítani a fiatalok eszmei, politikai nevelésére, a marxizmus—leninizmus eszméi­nek terjesztésére, a párt politiká­jának megismertetésére és elfo­gadtatására. — A megyei pártbizottság és a pártszervezetek, valamint a tö­megszervezetek és mozgalmak eddig is segítették és a jövőben is megkülönböztetett figyelemmel kísérik a KISZ-szervezetek tevé­kenységét. Szeretnénk elérni, hogy a viták ne az ifjúságról, hanem az ifjúságért szóljanak. Napi po­litikai munkánkban kiemelt fi­gyelmet fordítunk arra, hogy a felnövekvő nemzedék minél több önállóságot kapjon, minél sokré­tűbben érvényesülhessen tenni- akaráSa és cselekvőkészsége. A következő felszólaló Po- lenszky Géza, a bajai Vízügyi Sport Klub edzője, a megyei spőht munkabizottság tagjai, a szabad idő eltöltésének és az ifjúsági tu­rizmus gondjait és Örömeit vetet­te föl. Az országosan meghirde­tett pályaépítési akció náluk is nagy visszhangra talált. Az ifjú­sági turizmust nagyban fellendí­tette a nagybugaci kulcsosház megnyitása és népszerű a dunai Vízitúra is. — Milyen új tennivalókat ad a mozgalmi munkának az, hogy köz­igazgatásilag Tiszakécskéhez tar­tozik Lászlófalva, Nyárlőrinc és Lakitelek? — Ezt a kérdést bon­colgatta F. Hegedűs Terézia, a városi jogú nagyközség KISZ-bi- zottságának titkára, rámutatva, hogy a társközségek eddig nem vették elég rugalmasan figye­lembe a területi hovatartozást, ami .pedig indokolt lenne a to­vábbi együttműködés javítása ér­dekében. Magyar Antal, a kiskunfélegy­házi Április 4. Gépipari Művek KISZ-bizottságának termelési fe­lelőse szeretné, ha kiegyensúlyo­zottabb volna a szakmunkás- utánpótlás, s könnyebben meg­nyerhetnék a mozgalom számára a fiatalokat. Szűcs Pál, a kunszentmiklósi KISZ-bizottság titkára munká­jukról és terveikről beszélt, majd ebéd utáni első felszólalóként, a sajtó és a KISZ kapcsolatát ele­mezte Koloh Elek, a Petőfi Népe munkatársa. Beszámolt arról, hogy a megyei KISZ-bizottság nívódíjjal ismeri el az év legjobb fiatal újságírójának munkáját; to­vábbá megismertette a KISZ-kül- döttgyűlés résztvevőit a Petőfi Népe újságíró stúdiójával, a szerkesztőség KlSZ-alapszerve­zetével, pályakezdő kollégái hely­zetével. Butterer Péter bajai küldött, a KISZ megyei pénzügyi ellenőrző bizottságának tagja azt hangoztat­ta, hogy tovább kell javítani az ifjúsági szervezet gazdasági tevé­kenységét. Ennek érdekében az alapszervezetek titkárainak is töb­bet kell törődniük a jövőben az ügyviteli, pénzügyi dolgokkal. Köz­tudott, hogy a KISZ költségvetési támogatása is csökkent, ezért na­gyobb szükség van az ésszerű gaz­dálkodásra, a saját bevételek nö­velésére. Köszöntötte a küldöttgyűlést Szabó Sándor, az úttörőszövetség megyei elnöke is, aki hangsúlyoz­ta: a legfőbb cél továbbra is az, hogy az úttörőket becsülettel fel­készítsék a KISZ-tagságra. A szö­vetség ezért mindent megtesz, ám ennél sokkal többre van szükség: arra, hogy a társadalom széles ré­tegei — elsősorban a fiatal peda­gógusok — kapcsolódjanak be még szorgalmasabban ebbe a mun­kába. Barna Tibor, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola negyedikes diák­ja a középiskolai KISZ-élettel fog­lalkozott. Szólt egyebek között azokról a hasznos kapcsolatokról, amelyeket a városban és a kör­nyékén működő más középisko­lásokkal, szakmunkásképzőkkel alakított ki a halasi szakközépis­kola, a KISZ-szervezet kezdemé­nyezésére. A megyei tanács nevében Tohai László általános elnökhelyettes üdvözölte a KISZ-küldötteket, s rajtuk keresztül a megye egész ifjúságát. Egyebek között ismer­tette azokat az új kezdeményezé­seket, amelyekkel meg kívánják gyorsítani a fiatalok lakásgond­jainak megoldását. Megemlítette, hogy a tanácsok újszerű, szociá­lis jellegű támogatást kívánnak nyújtani a fiatalok százainak. En­nek lényege, hogy a megyei ta­nács és a helyi tanácsok közös „ pénzéből jelentős összegű, vissza nem térítendő támogatást kapnak majd az arra legjobban rászoruló fiatalok. Szorgalmazták azt is, mondotta, hogy az ügyben érde­kelt különböző szervek összefogá­sával tovább javítsák a fiatalok lakáshelyzetét. A KISZ KB üdvözletét Lehocz- ki László, a KB osztályvezetője tolmácsolta. Felsorolta azokat a területeket, ahol a X. kongresz- szus óta — annak szellemében — sikerült előrelépnie a KISZ-nek. Elismeréssel szólt a Bács-Kiskun megyei ifjúkommunisták munká­járól, amely számos területen fej­lődött, megújult az utóbbi évek­ben. A vita Gráner Gyulának, a me­gyei KISZ-bizottság titkárának összefoglalójával fejeződött be, majd a megyei KISZ-bizottság és a megyei pénzügyi ellenőrző bi­zottság újjáválasztására került sor. A szavazás után — a szünetben a Ciróka bábegyüttes, majd Csiz­madia Sándor polbeat-énekes szó­rakoztatta a fiatalokat. — Le- hoczki László tájékoztatta a kül­dötteket az újonnan választott tes- - tület első üléséről, ahol Gráner Gyulát újraválasztották a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának. A tizenhárom ta­gú pénzügyi ellenőrző bizottság elnökévé Dózsa Lászlót, a Szikrai Állami Gazdaság főkönyvelőjét, titkárává Szóród Erzsébetet, a Vá­rosföldi Állami Gazdaság osztály- vezetőjét választották. A megválasztott testületek tag­jai nevében Gráner Gyula köszön­te meg a bizalmat, majd Szöllősi Béla mondott zárszót, ami után a fiatalok elénekelték a DIVSZ-in- dulót. Ezzel a KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlése, amelyen felváltva elnökölt Szöllősi Béla és Csirkovits Erzsébet, befejezte munkáját. Tegnap egyébként az országban több helyütt — Buda­pesten is — küldöttértekezleten tanácskoztak a KISZ X. kongresz- szusa óta végzett munkáról. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága ELSŐ TITKÁR; Gránec Gyula (közgazdász). TITKÁROK: Molnár Mihály (középiskolái tanár), ‘ Szöllősi Béla (üzemmérnök), Taracközi Katalin nép­művelő). TAGOK: Bodor Ferenc gépészmérnök, az akasz­tói Béke Szakszövetkezet műszaki vezetője, Csernus Ferenc mezőgazdasági gépészmérnök, a tiszakécskei MEZŐGÉP gyártmányfejlesztője, Csirkovits Erzsé­bet, a kecskeméti Buday Dezső Általános Is­kola tanítónője, Galicz Zoltán kertész, a tataházi Petőfi Tsz ágazatvezetője, dr. Kerekes Csaba, a ka­locsai városi rendelőintézet orvosa, Korhecz Judit, a bajai Türr István Szakközépiskola tanulója, Lan- kovics Mária Elvira adminisztrátor, a kiskunmajsai Jonathán Tsz számviteli osztályvezetője, Magyar Antal gépszerelő, a kiskunfélegyházi Április 4. Gép­ipari Művek hegesztője, Meződy Péter villamosmér­nök, a bajai Lakberendezési, Vasipari Szövetkezet üzemeltetésvezetője, Raj Sándor, a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz esztergályosa, Sinoros Szabó Ló­ránt mezőgazdasági gépészmérnök, a tassi Dózsa Tsz gépműhelyvezetője, Sulik József géplakatos, a kecs­keméti BRG csoportvezetője, Szabó Sándor tanár, megyei úttörőelnök, Vadász Julianna, a BUDA- PR1NT Pamutnyomóipari Vállalat dunavecsei gyá­rának raktárosa, Vass Gyula, a kecskeméti GAMF hallgatója. Hí Fotókiállítás mutatta be a fiatalok életét. „ A küldöttértekezletről Borzák Tibor, Koloh Kék és Kapi Miklós tudósított, a fényképeket Pásztor Zoltán készítette. I \ A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI KÜLDÖTÍgsi'EKEZLETE

Next

/
Thumbnails
Contents