Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

2 9 PETŐFI NÉPE • 1984. május 25. Magyar—ausztrál tárgyalások nemzetközi gazdasági kérdésekről a Losonczi Pál fogadta Bill Hayden ausztrál külügyminisztert. A ta­lálkozón jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter. események sorokban BUDAPEST Tegnap Helsinkibe utazott az MSZMP küldöttsége, amely a Finn Kommunista Párt meg­hívására részt vesz a párt XX. kongresszusán.. A küldöttség ve­zetője Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, tagja Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. PÁRIZS Egynapos sztrájkot rendeztek tegnap a francia vasutasok, akik munkakörülményeik — így mun­kaidő-beosztásuk — megjavítását követelték, és tiltakoztak fizeté­sük. vásárlóerejének csökkené­se ellen. A sztrájk következté­ben a menetrendszerű járatok­nak csak egynegyede közleke­dett. A sztrájk másik következ­ménye az volt, hogy tegnap reggel a Párizsba vezető autópályákon hatalmas dugók keletkeztek, mert a környéken lakók közül a szokásosnál jóval többen vették igénybe gépkocsijukat, hogy be­jussanak a fővárosba. BUKAREST Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tegnap a Magyar—Román Gazdasági Együttműködési Vegyes Kor­mánybizottság 17. ülésszakára Bukarestbe utazott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Bill Hayden ausztrál kül­ügyminisztert, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánkban. Szívélyejs légkörben véleményt cseréltek a világpolitika legfonto­sabb kérdéseiről. Kifejezték ag­godalmukat a nemzetközi feszült­ség éleződése miatt, amely sú­lyosan veszélyezteti a békét. Hangsúlyozták az enyhülés fenn­tartásának és megszilárdításának szükségességét. Egyetértőén' álla­pították meg, hogy országaink el­térő társadalmi berendezkedése ellenére van lehetőség a mindkét nép javát szolgáló, kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyí­tésére. A találkozón jelen volt Várko­nyi Péter külügyminiszter is. . Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára a KB székházában fogadta az ausztrál külügyminisztert. A szívélyes lég­körű találkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet néhány fontos, időszerű kérdéséről, külö­nös tekintettel' a kelet—nyugati kapcsolatokra, hangsúlyozva a ki­alakult feszültség csökkentésének szükségességét. Ezzel összefüg­gésben nagy fontosságot [tulajdo­nítottak a különböző társadalmi rendszerű országok, így a hazánk és Ausztrália közötti érdemi pár­beszédnek és a kölcsönösen elő­nyös együttműködésnek. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a Parlamentben fogadta az ausztrál külügyminisz­tert. Véleményt cseréltek a nem­zetközi gazdasági és pénzügyi helyzet alakulásának főbb kérdé­seiről, az országaink közötti ke­reskedelmi forgalom, növelésének, valamint a gazdasági együttmű­ködés kiszélesítésének lehetősé­geiről. A miniszterelnök-helyet­tes tájékoztatást adott a magyar népgazdaság helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól. Méhes Lajos, a SZOT főtitkára a szakszervezetek székházában fogadta az ausztrál vendéget, s ■tájékoztatta a magyar szakszer­vezetek helyzetéről és időszerű feladatairól. A nap folyamán Bill Hayden a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A programokon jelen volt John Kelso, Ausztrália (Budapesten is akkreditált nagykövete. Tegnap került sor a Külügymi­nisztériumban a két külügymi­niszter hivatalos megbeszélésére, amelyen főképp az európai béké­vel és biztonsággal, a leszerelés­sel, az atommentes övezetek megteremtésével és a délkelet­ázsiai helyzet alakulásával ösz- szefüggő kérdésekről folytattak eszmecserét. Várkonyi Péter, tá­jékoztatást adott hazánk nemzet­közi törekvéseiről, szólt a szocia­lista országoknak a nemzetközi béke és biztonság' megszilárdí­tása érdekében tett kezdeménye­zéseiről., A szívélyes légkörű tárgyalá­son kifejezték készségüket a két­oldalú kapcsolatok elmélyítésére. Szovjet—koreai megbeszélések A lengyel szakszervezetek határozata MOSZKVA Moszkvában szovjefj-kioreai tárgyalások kezdődtek, amelye­ken a szovjet küldöttséget Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, a KNDK küldöttségét Kim ír Szén, a Ko­reai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK elnöke vezeti. A tárgyalás résztvevői eszme­cserét folytattak a szovjet—ko­reai 'kapcsolatok helyzetéről, és perspektíváiról, s megelégedés­sel szóltak a kereskedelmi-gaz­dasági és tudörháiiyos-műszáki együttműködés ' " alakulásáról:, Mindkét fél hangsúlyozta a két ország közötti, 1961. július 6-án aláírt barátsági, együttműködési lés kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésében és a tá­vol-keleti - béke megőrzésében betöltött fontos szerepét. A nemzetközi kérdések között a tárgyaláson különös figyelmet szenteltek a Koreai-félszigeten kialakult helyzetnek, amely to­vábbra is rendezetlen és feszült, annak következtében', hogy csak­nem négy évtizede tartózkod­nak amerikai csapatok Dél-Ko- reában, Konsztantyin Csemyen- ko kijelentette, hogy a Szovjet­unió támogatja a Koreai Mun­kapártnak és a KNDK kormá­nyának, *az egész koreai népnek .az /orsz^g békés és, demokratikus,; münden ? ktiléő' bea'válfikozástól mentes újraegyesítése éndeké- ben vívott küzdelmét. A tárgyalások folytatódnak. A lengyel szakszervezetek fontos szerepet kívánnak játsza­ni minden olyan kormányha­tározat meghozásában, amely a dolgozók érdekeit és anyagi hely­zetét érinti. Törvénymódosítá­sokat is sürgetnek, és az egyelő­re még széttagolt szakszervezeti mozgalom ' egységesítésére töre­kednek. Erről hoztak határozatot az országos szakszervezeti szö­vetségek, ,és 208 nagyvállalat szakszervezeteinek vezetői szer­dán azon a tanácskozáson, ame­lyen találkoztak a LEMP és a lengyel kormány vezetőivel. A határozat szerint a szak- szervezetek azt akarják, hogy a kormány minden fontos társadal­mikérdésb,en "a dolgozók véle­ményeként' kezelje a szakszerve­zetek állásfoglalását. A válságból való kilábalás terhei nem hárul­hatnak kizárólag a munkásokra — a szakszervezetek sürgetik, hogy részt vehessenek az ár- és bérpolitika meghatározásában. A lengyel szakszervezetek úgy vélik, hogy munkahelyi tevé­kenységüket bizonyos rendel­kezések akadályozzák. Szorgal­mazzák, hogy a szakszervezeti törvény és más előírások módo­sításával bővítsék a szakszerve­zetek hatáskörét. A szakszervezeti . találkozó minden eddiginél határozottab­ban foglalt állást a szakszerveze­ti mozgalom országos egységé­nek megteremtése mellett. Miután 1982-ben minden addigi szakszer­vezetet feloszlattak, a mozgalmat alulról kezdték újjáépíteni. Elő­ször »csak vállalati szinten mű­ködtek a szakszervezetek, később jöttek létre fokozatosad egyes szakmákban az országos szak- szervezeti szövetségek. Most elő­fordul, hogy egy szakmának több országos szövetsége is van. MAGYAR—MONGOL KAPCSOLATOK 1 Bővülő egyuttmukodes A különböző országok közti kapcsolatok sokszor rácáfolnak földrajzi elhelyezkedésükre; nem egyszer a tekintélyes távolság sem akadályozza meg a szorosabb együttműködést. Ez utóbbi esetre szolgál jó példával hazánk és Mongólia: az állaimainkalt elvá­lasztó sok ezer kilométer ellené­re baráti szálak fűznek össze bennünket, s történelmileg igen rövid idő alatt nagyot léptünk előre a politikai, gazdasági, kul­turális és más területeken kiépít­hető együttműködés gazdagításá­ban. Dinamikus fejlődés A viszonylag rövid idő hang­súlyozásé nem túlzás, hiszen az első magyar—mongol együttmű­ködési szerződést 1957-beri írták alá, kapcsolatrendszerünk intéz­ményesítésének tehát élig negyed- százados múltja van. A fejlődés azonban annál dinamikusabb volt. A két ország közti árucsere- forgalom mär az első tíz eszten­dőben hatszorosára emelkedett, s azóta is egyenletes ütemben nö­vekszik. A legutóbbi árucsere­forgalmi jegyzőkönyvet 1983 de­cemberében írták alá, s ez a köl­csönös áruszállítások további bő­vítését irányozza elő. A magyar export fő tételeit könnyűipari, élelmiszeripari berendezések, or­vosi és laboratóriumi műszerek, elektromos felszerelések és vegy­ipari terinékek teszik ki, mind­emellett szállítunk különféle fo­gyasztási, cikkeket és gyógyszere­ket is. Behozatalunkban elsősor­ban nyersanyagok, textilipari alapanyagok (gyapjú, szálasanya­gok, kasmír, t&veszőr stb.), szere­pelnek. A nyersbőr mellett nő a bőr- és jjextilruházaiti termékek aránya (bőrkabát, cipőfelsőrész), s ma már elegáns mongol férfi- pulóverral éppen úgy találkozha­tunk a magyar boltokban, áru­házakban, mint a mongol húskon­zervekkel a közértek pultjain. Gazdasági kapcsolataink nem merülnek ki e hagyományos áru­cserével. Mongólia —' 1962 óta a KGST teljes jogú tagjaként — messzemenően számít a testvér­országok segítségére népgazdasá­ga felzárkóztatásához. Az évek során a magyar vállalatok számos beruházásban vettek részt. A leg­ismertebb példák kétségkívül a szonginói biokombinát és a dar- hami húskombinát. A szonginói létesítmény 1973-ban magyar köz­reműködéssel újult meg. Mongó­lia legfontosabb népgazdasági ága napjainkban is aZ állattenyésztés, ezért a gyár szerepe az állategész­ségügy, az állatállomány megóvá­sa, a járványok és fertőző beteg­ségek leküzdése terén kiemelke­dő. A magyar partnercég, a Fhy- laxia segítségével már önálló gyártmány fejlesztési kutatáso­kat is folytatnak, ellátják Mon­gólia piacát, s termékeikből jut exportra is. Sőt, hiteltörlesztés­ként még Magyarországra is szál­lítanak néhány gyártmányukból. # A magyar segítséggel felépült szonginoi biológiai kombinát, ahol 1983-ban hatféle oltóanyagot kísérleteztek ki a háziállatok betegségei­nek megelőzésére. Húskombinát, ruhagyár Mongólia második legnagyobb, városa, Darhan, ahol épp egy év­tizede működik a magyar tervek alapján, hazai berendezésekkel felszerelt korszerű húsüzem. Se­gítséget nyújtottunk a szakmun­kások oktatásában is. Mongol részről felmerült e létesítmények továbbfejlesztésének igénye. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság legutóbbi, februári ülés­szakán megtárgyalták a kérdést, s intézkedéseket fogadtak el ha­tékonyságuk növeléséről, termé­keik minőségének javításáról. Megállapodás született arról is, hogy még az idén megkezdődnek az ulánbátori ruhagyár bővítésé­nek és felújításának munkálatai. Ez az egyetlen üzem Mongóliá­ban, amelyben készruhákat ké­szítenek; építését magyar szakem­berek vezették, s azóta iS a hely­színen dolgozik a Május 1. Ruha­gyár néhány munkatársa. A re­konstrukció a tervek szerint 1987- ben fejeződik be, s eredménye­ként a központi gyáregység mos­tani termelése megduplázódik. (Jelenleg 80-féle modellt, évi mintegy 860 ezer darabot gyárta­nak.) Külön fejezet a vízügyi szak­emberek és a geológusok munká­ja. Magyar vízügyi expedíciók nyújtottak segítséget Mongólia termálvízkimcsének, s felszín alatti ■ ivóvíz-készletének feltárá­sához és hasznosításához. A más­fél évtizedes program során több száz kutat fúrtak. Az ásványi kincsek felkutatására, feltérképe­zésére szintén hosszú távű prog­ram készült. Itt is nyílhat lehe­tőség az előrelépésre: a mongol fél szeretné az együttműködést a fellelt ígéretes nyersanyag-lelőhe­lyek közös, kölcsönösen előnyös kiaknázására kiterjeszteni. Magasszintű látogatások A gazdasági kapcsolatok mel­lett jelentősen bővültek a tudo­mányos, műszaki kapcsolatok. Együttműködési szerződések jöt­tek \létre különböző minisztériu­mok és intézmények között az er­dészettől ' a vadgazdálkodásig. Szaporodnak a tanulmányutak, művészeti és kulturális rendez­vények. Hazánkban sok mongol diák végzi tanulmányait. Rendezettek, magasszintűek po­litikai kapcsolataink. Azonosan ítéljük meg a világpolitikai kér­déseket, támogatjuk Mongóliának az ázsiai béke és biztonság érde­kében tett diplomáciai kezdemé­nyezéseit. A két állam/ vezetői rendszeresen találkoznak egy­mással. 1978-ban Lázár György járt hivatalos, baráti látogatáson Mongóliában. 1981-ben magyar párt- és kormányküldöttség vett részt a Mongol Népi Forradalmi Párt 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Sor ke­rült külügyminiszteri* tárgyalá­sokra is, két esZterideje pedig ha­zánk vendége volt Zsambin Batmöwh, az MNFB PB tagja, a Mongol Népköztársaság Minisz- tertanáésának elnöke. Losonczi Pál küszöbön álló látogatása ezt a- sorozatot folytatja. Az Elnöki Tanács elnökének mostani ulán­bátori megbeszélései várhatóan' hozzájárulnak az országaink közti sokoldalú kapcsolatrendszer ki- szélesítéséhez, örvendetesen fej­lődő kapcsolataink továbbfejlesz­téséhez. Sz. G. Ismét kiváló a bátyai i Piros Paprika Tsz \ (Folytatás az 1. oldalról) más, tervszerű munkájának eredményeit. Politikánk egyik alapelve: akik többet tesznek a társadalom asztalára, nagyobb és jobb munkát végeznek az ország érdekében, azoknak egyéni gya­rapodása ezzel arányosan javul­jon. A szövetkezet tavalyi 24 mil­liós nyeresége, a hazai és ex­portárualapok termelésében ki- ■ fejtett erőfeszítés a tagság, élet- színvonalának javulását is hoz­ta. Ez is ösztönző a további lel­kiismeretes munkára, s bizony­sága annak, hogy érdemes job­ban dolgozni. Az-ilyen és éhhez hasonló termeléssel bizonyítják a szocialista gazdálkodás erejét is. A munka, a termelés frontján igazolják a jövő, a szocialista tár­sadalom Iránti bizalmukat, a párt politikájával való egyetértésüket. Az elkövetkezendő hónapokban még nagyobb helytállásra lesz szükség, hogy az ország tervei — a mostani reményteljes tavasz után a mezőgazdaságban is — teljesüljenek. Ezután Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárá­nak üdvözletét és jókívánságait adta át Bátya egész lakosságá­nak. További jó eredményeket kívánva gratulált az ország és a megye politikai, társadalmi szer­veinek nevében a szövetkezet tagjainak, vezetőinek, és átadta Deák Istvánnak a Kiváló Szövet­kezet címet jelképező oklevelet.^ Ezután a mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést nyújtotta át , Matani Imrének, Korsós Tamásnak, Cserdi Sán­dornak, Harangozó Jánosnak, Borsche Ferencnek. A Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért TOT- kitüntetést dr. Berta Jenő nyúj­totta át Igaz Jánosnak, a területi szövetség kü'löndíját pedig a Pi­ros Paprika Tsz elnökének. Az ünnepségen tízen részesül­tek még szövetkezeti kitüntetés­ben, majd a bátyai úttörők fú­vószenekarának, s a község nem­zetiségi néptáncegyüttesének mű­sorával ért véget az ünnepség. Cs. I. JÁTÉK- ÉS NYERŐAUTOMATÁK Változnak a működtetés feltételei A többnyire kétforintossal mű­ködő játékautomatákból mintegy 4000 van az országban, főként a vidám parkokban, a játéktermek­ben, a vendéglőkben, az üdülők­ben. Ezek jelentős része kultu­rált feltételek mellett szórakoz­tató időtöltésre ad módot, s jól szolgálja több hasznos készség, egyebek közt a kézügyesség, a lo­gikus gondolkodás fejlesztését. Mindemellett szaporodtak a ne­gatív tapasztalatok is. Gyakori, hogy általános és középiskolás diákok a tanítási idő alatt in­kább a játékterembe mennek, a kétforintosokra nem éppen legá­lis módon tesznek .szert, s emiatt egyre több a szülők és pedagó­gusok panasza a játékautomaták­ra. Ezért a Belkereskedelmi Mi-' misztérium terveéi, hogy ^z auto- nnaifáfcműködésénék feltételei t'szin görftjá. Aá' ok'tklási í rítékVnón yek § közvetlen közelében nem adnak engedélyt játéktermek létesíté­sére, s nem üzemeltethetők az automaták a vállalati üdülőkben sem. A tizennégy éven aluli gyermekek számára megtiltják, hogy a játéktermekben tartóz­kodjanak, s az automatákat má­sutt sem használhatják. Az ille­tékes tanácsi szervek a játókau- tornaták működtetésére csak a rendőrhatóság egyetértésével ad­hatnak ki engedélyt. Mivel a ma­gánkereskedők üzletei, a magán- és szerződéses vendéglők általá­ban kis alapterületűek, s az au­tomaták kulturált elhelyezése, használata nem biztosított, sem ezeken a helyeken, sem pedig a szabadkasszás kisvendéglőkben nem kaphatnak játékautomaták üzemeltetésére engedélyt a tu-« lajdonosok, illetve a bérlők, szer­ződők. A meglevő automaták működtetését ezeken a helyeken legkésőbb a jövő év végéig meg kell szüntetni. Az állami válla­latok és a szövetkezetek szerez­hetnek be új automatákat, de csak olyanokat — s ezt az en­gedélyek kiadását megelőzően a szakigazgatási szervek ellenőrzik —, amelyek semmilyen módon nem sértik a jó ízlést. Az úgynevezett pénznyerő au­tomaták úgy mint eddig, a jövő­ben is csak állami és szövetkeze­ti vállalatok tulajdonában lehet­nek. A belkereskedelmi minisz­ter rendelete már tavaly előírta, hogy 18 éven aluliak nem játsz­hatnak pénznyerő automatákon, a rendeletet azonban sokhelyütt nJem tartották be, s a_z ellenőrzés >rsem volt eléggé szigorú. A minisztérium a- pénznyerő automaták működtetésének fel­tételeit is szigorítja, ezen kívül fokozzák az ellenőrzést, és eh­hez szükség esetén a rendőri szervek segítségét is igénybe ve­szik. Figyelemmel kísérik, hogy az üzemeltetők betartják-e a rendelkezéseket, s valóban ele­get tésznek-e annak a követel­ménynek, hogy a tanuló ifjúság, és általában a 18 éven aluli fia­talok ne választhassák a szórako­zásnak, időtöltésnek ezt a mód­ját. A pénznyerő automaták használatát egyébként 1987 vé­géig az ország valamennyi szó­rakozóhelyén megszüntetik. Ad­dig azonban nemcsak a játékauto­maták üzemeltetőinek, hanem a szülőknek és a pedagógusoknak is a felelőssége, hogy a fiatalság más, tartalmasabb szórakozással töltse el szabad idejét. A Görög Olimpiai Bizottság javaslata A Görög Olimpiai Bizottság szerdán táviratot küldött Juan Antonio Samaranch, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság elnöké­nek címére, amelyben kéri: a NOB tanulmányozza behatóan annak lehetőségét, hogy a nyári olimpiai játékokat a jövőben ál­landó színhelyen. — Görögor­szágban rendezzék meg. A távirat szövegét a hírügy­nökségek nyilvánosságra hozták. A Görög Olimpiai Bizottság eb­ben aggodalommal állapítja meg, hogy az olimpiai játékokat, az elmúlt években politikai esemé­nyek zavarták meg, s ez a meg­állapítás igaz az idei olimpiára is. „Ezért azt javasoljuk a NOB- nak. hogy Görögország 1976-ban benyújtott, s 1980-ban megújí­tott javaslatát ismét tűzze na­pirendre, s vegye figyelembe, az olimpiai játékok megrendezésé­nek, illetve az újkori olimpiák életrehívasának gondolata Gö­rögországban született — hang­súlyozza a Görög Olimpiai Bi­zottság. — A Nemzetközi Olim­piai Bizottságnak olyan megol­dást kell találnia, amely bizto­sítja az olimpiai játékok és az olimpiai mozgalom fennmaradá­sát” — szögezi le a Samaranch- hoz eljuttatott távirat. A TOT nőbizottságának ülése a megyében Ezen a héten Bács-Kiskun me­gyében tartja szokásos munkaér­tekezletét a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának nőbizóttsá- ga. A másfél napos összejövetel csütörtökön délben a szabadszál­lási Lenin Tsz-ben kezdődött. Szűcs Sándor tsz-elnök tájékoz­tatta az ország minden részéből érkezett vendégeket a Kiskunság igen jelentős gabona- ,és zöld|| ségtermesztő szövetkezetének működéséről. Majd a helyi szö­vetkezeti nőbizottság munkájá­val és ' a Kiskunsági TESZÖV nőbitottságának tevékenységével ismerkedett a TOT nőbizottsága: A munkaértekezlet alkalmat 'teremtett arra is, hogy a vendégek és az őket vendégül látók az ország termelőszövetkezeteinek kistermelést szervező i munkájá­val, s a háztáji gazdaságok ered­ményeivel közelebbről ismerked­jenek' meg. Pénteken Kecskemé­ten, a' Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Házában folytatja ülését a választott testület. Magony Imre, a Kiskunsági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének titkára elem­zi a térség 80 gazdaságának, kö­zös vállalatának gazdasági, tár­sadalmi helyzetét. Ezután a me­zőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa óta végzett munká­nak a tapasztalatait vitatja meg dr. Tóth Józsefné elnök tájékoz­tatója alapján a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának nő- bizottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents