Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
4 Si PETŐFI NÉPE • 1984. május 23. A melioráció és hatása SAJTOPOSTA A mezőgazdaság csaknem minden területén nagymértékű termelésnövekedést tűz ki célul. Ennek legfőbb forrása a termelés hatékonyságának fokozása. A VI. ötéves tervidőszak előirányzatai szerint, a növénytermesztési ágazatok hozamait öt év alatt 16—18 százalékkal kell növelni. Ezzel egyidejűleg a termékek minőségi javulását, a hozamok és a ráfordítások legcélszerűbb arányát is szükséges beállítani. Húsz év alatt 30 milliárd Ezek a célok csak intenzív gazdálkodással érhetők el. A termelés biztonsága, a nagyobb termésátlagok azonban feltételezik a kedvező termőhelyi adottságokat. Ezzel szemben hazánk 6,6 millió hektáros mezőgazdasági területének kétharmadán valamilyen kedvezőtlen tényező szab határt az intenzív gazdálkodásnak. Ezek megszüntetése és a meglévő termőképesség jobb kihasználása meliorációval előmozdítható. Ennek lényege, hogy mesterséges beavatkozással befolyásolja a talaj tulajdonságait alakító •folyamatokat a növények igényelnek érdekében, csökkenti, kiküszöböli a termelékenységet gátló számos tényezőt. Nem utolsósorban energiatakarékos, környezetkímélő agrotechnikai rendszerek, termelési technológiák kialakítását teszi lehetővé. Hazánkban a kedvezőtlen termőhelyi adottságok megszüntetésére, a talaj romlásának megállítására — 1982-es árakon számítva — 92 milliárd forint értékű beruházásra lenne szükség. A feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy az elmúlt húsz év alatt összesen 30 milliárd forint értékű talajjavítás, terep- és vízrendezés, melioráció valósult meg. Sikerült felzárkózni Magyarországon a legcélszerűbb, a leghatékonyabb kivitelezés segítésére készítették el a szakemberek a Melioráció hosszú távú koncepciója elnevezésű „ha- ^ _ ditervet”. Az elműlt'háróm' evJ alatt e tervezet végrehajtásaként i sikerült felzárkózni a nemzetközi élvonalba tartozó országok mögé. A korszerűsége pedig 15 éves elmaradást szüntetett meg. A múlt év végéig 330 ezer hektár meliorált területen a termelési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a munka nemcsak a belvizes, hanem az aszályos időszakban is csökkenti a mezőgazdaság függőségét az időjárástól. A kompÜZENJÜK pillI PiNll *■'* i*- _ ■ ■ I. lit " « -Í. 'i '■/«V« • Kecelen az őszi szőlőtelepítés előkészítéseként a kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezet gépei végzik a meliorációs munkákat. (Tóth Sándor felvétéle) lex melioráció hatására a — helyi adottságoktól függően — 1—1,6 tonna gabonaegységre számított mennyiséggel nőtt a termés. A melioráció meglehetősen költséges. Célszerű ezért az anyag- és energiatakarékos eljárásokat megkeresni. A feltárható tartalékok: a helyi körülményekre alkalmazott, ésszerű szerkezeti megoldások, a tervezési és a kivitelezési munkák színvonalának emelése. Ez utóbbiban ma „kínálat” tapasztalható, mely a tervezők és kivitelezők versenyeztetésével igen jól kiaknázható. Különösen a meliorációs létesítmények karbantartására kell nagy gondot fordítani. A következő ötéves terv kidolgozásánál az eddiginél jobban figyelembe veszik az ésszerű víz- gazdálkodás követelményeijt, például azt, hogy a csapadékból minél többet megőrizzenek, visszatartsanak. A melioráció utáni intenzívebb gazdálkodás egyéb feltételeit, valamint ennek személyi és technikai hátterét is meg kell teremteni. Mindez Szarvason hangzott el a Tessedik Sámuel tiszántúli mező- gazdasági nap ülésein, ahol az egész országból összegyűlt szakemberek mondták el tapasztalataikat és beszámoltak tudományos eredményeikről. A múlt év rendkívüli aszálya is igazolta, hogy az egyik leglényegesebb kérdés a talaj vízkészletének alakulása, a vízkészlet megtartása.' ’Az Alföld főleg -.a’.Tiszáidtól évi átlágös'vízmérle- - gének elemzése során kiderült, hogy a természetes csapadéknak csupán kis része folyik el, a többi a talaj felszínén és ennek közelében tározódik. Ezért a termőföld vízbefogadó- és tárolóképességének megőrzése, sőt növelése a meliorációs egyik fő feladata. Ez annál is inkább központi kérdés, mivel a statisztika alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben a szárazság fokozódott és gyakoribbá váltak a kimondottan aszályos évek. Csökkenti a termésingadozást A szakemberek szerint a melioráció nemcsak egyszerűen pótlólagos ráfordítás, amely hozamtöbbletet eredményez. A közvetett hatásai is számottevőek. Csökkentik például az évek hozam- ingadozását, így egyértelműen biztonságosabbá teszik a termelést. A mezőgazdasági üzemek a talajjavítást, a terep- és vízrendezést leggyakrabban nem a pénzügyi lehetőségüktől teszik függővé, hanem a rendszeresen jelentkező károk elhárításának meggondolt és indokolt lehetőségétől. Azonban a megvalósítás mértékét a pénzügyi helyzetük befolyásolja. A melioráció hatására változik a gazdaságok termelési szerkezete. Javul a takarmánytermesztés színvonala és a takarmánytermő területek állateltartó képessége. Hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében az állattenyésztés súlya növekszik, tehát ez a kiaknázható lehetőség is mindenképpen szem előtt tartandó. A szántóföldi növénytermesztésben szintén az igényesebb növénykul- ,túrák felé tolódik el az arány. ‘Végül egy keveset emlegetett' tény. A mezőgazdáságban á1 belső üzemi szállítás, az anyagmozgatás fejlesztése szintén ihdokolja a meliorációt. Egyre nagyobb gond, hogy a mezőgazdasági utak kiépítetlenek, rosszak: Pedig a termésátlagok emelkedése a nagy teljesítményű gépek jobb hatásfokú munkája szinte megköveteld a szállítási és rakodási kapacitás teljes, jó kihasználását. Gál Eszter A. J.-nek, Császártöltésre: Enyhén szólva alaptalan volt a legutóbbi íalu- íórumuikon elhangzott ígéret, miszerint az ön és a -többi kisnyugdíjas el- tálasát íeMilívizsgáUa & ■tanács, s gondoskodik: a fodyió6íto.tt összegük kiegészítéséről, növeléséről. «Lsaen. köztudott, az efféle intézkedés eddig sem tartozott, s most sem tartozik a helyi államigazgatási szerv hatáskörébe. E hatóság a szociálpolitikai ügyekkel foglalkozik, melynek során eldöntheti, hogy a nehéz anyagi helyzetben levő, pénzjbeli támogatásra szoruló lakosok közüdl kiket részesít rendkívüli szociális segélyfben. Feltételezzük, az ezzel' kapcsolatos — nemrégen kissé .bővült — lehetőségekről esett szó azon a 'községi összejövetelen, ahol a nem teljeskörű tájékoztatás adhatott okot a félreértésre. „Elkeseredett asszony** jeligére, Kiskunhalasra: Az elvált házas társaik közös tulajdonú családi házét a bíróság által álban ífele-ifiele arányban osztja ketté «(ez esetenként műszaki megosztással is együtt jár), s a tulajdonrészekkel' a felék szabadon rendelkeznek. Ott akár új családot: is alapíthatnak, melyhez nem szükséges a másik személy jóváhagyása. A házrész értékesítésekor viszont úgynevezett elővételi joga van a tulajdonostárs- nak. Jakab Jánosnénak, So ltvadkertr e: Mint arról már év eledén írtunk, a cslaládd ház vásárlója is részesülhet a gyermekenként 40, illetve más eltartott családtagonként 50 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben, feltéve, ha a birtokába került épület még VÁLASZ CIKKÜNKRE nincs kész állapotban. Ez utóbbi kategóriába az olyan ház sorolandó, melyre nem adhat kd használatbavételi engedélyt az építési hatóság, hiszen például befejezetlen a tetőszerkezete, vagy éppen' még hátra van a belső villany-, illetve vízvezeték kiépítése. Fontos megjegyezni: egy új ilakó- éipület már akkor is teljesen késznek tekintendő, ha a fürdőszobai, vagy a konyhai csempék még nincsenek felrakva, sőt a parkettázása' is hiány zik, merthogy az ilyesmi kevésbé akadályozza a rendeltetésszerű használatot. ,.Mozgássérült” jeligére, Kunszent - miklósra: Érdeklődésiünkre elmondották a szakemberek, mód van arra, hogy a mozgásisérült önálló felkészülés alapján sajátítsa el a közúti közlekedés elméleti és gyakorlati ismereteit, s’ abból vizsgázzon. Mindehhez azonban alapvetően szükséges a szakorvosi vélemény, pontosabban javaslat, valamint egy saját gépkocsi, melynek műszáki felszereltsége megfelel a mozgássérült egészségi áilapo- , tárnak. Az ezzel összefüggő további tudnivalókról kérjen levélben tájékoztatást a kecskeméti Autóközlekedési Tanintézettől. N. L.-nek, Hetényegyházára: Igaza van önnek, az új járda is bosszúság előidézője lehet, ha azt esőzéskor beborítja a víz. Levele szerint a Kossuth utcában fordul elő ez az eset, mivel az ottani csapadékvíz-elvezető árkot néhány lakos betemette. Óhatatlan a kérdés: hogyan engedhető még a közterületen1 az olyan magántevékenység, mely sérti a közérdeket? Reméljük, a tanács legalább utólag felfigyel a történtekre, s Intézkedni fog. Az Aranykulcsot mentesítették a tilalom alól Április 25-i Sajtóposta rovatunkban árról írtunk, hogy a munkanapokon délelőtt 9 óráig elrendelt szeszárusfltási tilalmat számos vendéglátó' egységben megszegik, feltehetően a nagyobb árbevétel reményében. Részint a saját tapasztalatainkra hivatkoztunk, másrészt az olvasóinktól érkezett bejelentésekre. Utóbbiak alapján megemlítettük a solti Aranykulcs vendéglőt is, alhol már reggel 8 óra körül szorgalmasan kiszolgálták konyakkal, pálinkával, keverttel, fröccsel stb. az embereket, akikről jól látszott — hiszen munkásruhában voltak —, hogy a közeli műhelyekből, vagy éppen a cég, külső telepeire igyekezve tértek be oda. Sorainkra a napokban írásiban válaszolt'' az üzletet működtető Solt—Harta és Vidéke ÁFÉSZ. Kovács József elnök válaszából ezekre derült fény: Solt az 51-es és az 52-es főútvonalak találkozási helye, ahová naponta 114 menetrendszerű autóbusz érkezik, majd indul tovább. Ezenjkívül a Volán számos különjárata is megáll itt néhány percre, s az utasok egy része bemegy a közeli Aranykulcsba. Tekintettel a megnövekedett vendég- és idegenforgalomra, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet kérte a szeszkorlátozási tilalom alóli mentesítést, melyet tanácsi határozatban kapott meg. Azóta reggel fél öttől már folyamatos az alkoholtartalmú italok értékesítése. A személyzet brigádba tömörülve dolgozik, s a jó munkájukon a jelentős üdítőital- és ételforgalom is dicséri. Eredménye elismeréseként tavaly kapta meg a kitüntető szocialista címet az Aranykulcs kollektívája. A szerk. megjegyzése Szívesen adjuk közre, hogyha? említett vendéglőben mindéig aj szabályok szetirit történik, s az ott foglalkoztatottak példásan látják el feladataikat. Ehhez már csak annyit tehetünk hozzá1: a szomjas torkú Soltiak — akik munkába igyekeznek, vagy éppen e tevékenységüket szakítják meg rövidke időre — bizonyára örülnek, hogy van náluk egy legális hely, ahol bármikor • felhörpinthetik a napi féldecijüket... FOGADÓSZOBA Azzal kezdem, túl vagyok mindenen, s a dolog vége a happy end. S hogy mégis elmondom a történteket, csak azért teszem, mert tudom, mások is megrendeltek hasonló szolgáltatást és várják — talán egyre türelmetlenebbül — annak teljesítését. Ha arra a .bizonyos negyedórányi szakművelet elvégzésére nekik már nem kell várniuk egy teljes esztendőit, talán az én esetemben rejlő tanulságoknak is köszönhető. Szóval tavaly éppen májust írtunk, amikor megbízásom alapján az EPSZISZ felszerelte fürdőszobámban a villanybojler működtetéséhez szükséges vízvezetéket. Az elektromos kábel cseréjét pedig a DÉMÁSZ végezte el, s tőlük tudtam meg, hogy a vízmelegítő órájához tervrajz is kell. E munkát egyetlen kisiparos sem vállalta, végül az építőipari szövetkezetnél kötöttem ki, ahol nem utasították vissza a megrendelésemet. Több hónap elteltével érdeklődtem az óra iránt, mire az ÉPSZISZ-nél tudomásomra hozták: megsürgetik az ügyet. Űjabb hónapok következtek, amikor js a DÉMÁSZ-nál rádöbbentettek, az én igényem nem is található náluk. Nem volt nehéz rájönnöm, a szövetkezetnél akadtak el a szálak. Futottam is oda, ahol próbálták elhitetni velem, hogy ők minden szükséges papírt továbbítót- • tak. Kétkedésemet látva azonban megígérték: újra elkészítik a tervet és elküldik az áramszolgáltatóhoz. Megint múlt az idő. Már idén április éle}e_volt, amikor végre jött a biztató postai küldemény, mely egy .csekket tartalmazott az 530 forint bekapcsolási költség befizetéséhez. Rohantam a postahivatalba, majd onnan a DÉMÁSZ helyi központjába, kezemben a csekkszeilvény- nyel, mely igazolta, eleget tettem a fizetési kötelezettségemnek. Mikor hozzák az órát? — kérdeztem az ügyintézőtől, aki azon nyomban felelte: még csak ígérni sem tud semmit. Ekkor szóba hoztam, hogy a tavaly vásárolt és még ki sem próbált villany- bojleremnek a jótállási ideje is lejárt, de ezzel az érvvel semmire sem mentem. Bevallom, zaklatott hangulatban .távoztam, s utána több helyen is .panaszt tettem. Május i4-én, hétfőn azonban meglepetés fogadott odahaza: helyéin volt az óra, s működött a bojler. A szomszédtól értesültem a részietekről, vagyis arról, hogy a zárt kapu ellenére bejutottak a DÉMÁSZ szerelői a lakásomba és alig 15 perc alatt dlvégezték a munkájukat. Ügy tűnik, sietniük kellett... (Elmondta: Fekete Gálbomé kecskeméti olvasónk.) HARMINCÖT ÉV AZ ÁLLAMI GAZDASÁGBAN □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ Űj idők, új lehetőségek A neve: Kemmer József. A foglalkozása: közgazdász. A beosztása: vezérigazgató-helyettes a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban. Legutóbbi élménye: találkozott egy szakmunkástanulóval, aki naplót vezet a gondjaira bízott jószágokról. — Miért éppen ezt említi? — kérdezem.-l- Mert a mezőgazdaságot egy időben süllyedő hajónak tekintette hálunk szinte mindenki. Olyan világnak, amiből jobb menekülni, különösen akkor, ha nagy terveket dédelget valaki magában. Elnézést kérek, amiért megemlítem, de ezt sugallták egyebek mellett az újságok is, amikor szinte diadallal lobogtatták a statisztikai kimutatásokat: lám, napról napra csökken a mezőgazda- sági szektorban dolgozók száma, aránya. Már-már mindenki elhitte: ez a fejlődés, ez a jövő útja. Mitagadás, nagy elégtétel a számomra, hogy az utóbbi évtizedek eseményei egészen mást bizonyítottak, s hogy egyre több tehetséges, ambiciózus fiatal választja életre szóló hivatásul a mezőgazdasági munkák valamelyikét. Ma már a legtöbb enjber furcsállkozva mosolyog: a mintegy félszáz végzős közgazdász közül egyedül én kezdtem a munkát a mezőgazdaságban. De hogy a csodálkozás csodálattá ne nőjön, mindig gyorsan hozzáteszem: én sem a magam akaratából döntöttem így... Mint később elmondja, egy fővárosi nagyüzem ösztöndíjasaként végzett, 1949-ben. Az egyezség szerinti beosztás azonban csak néhány hónappal később vált üressé, s hogy addig se a mihasz- nák életét élje, állás után' nézett. A Bugaci Állami Gazdaság vezető könyvelőt keresett, s ő jelentkezett a megadott címen: Kecskeméten, a Budai úton. Fölvették, azután egyszerűen nem engedték el. Pontosabban: meggyőzték, hogy az állami gazdaság vezető könyvelőjének lenni nagyobb dolog, mint osztályvezetőnek egy ipari üzemben. — Csak azt ne firtassa, hogy mi történt ezek után, mert az ötvenes évek az én számomra is mozgalmasan alakultak. Röviden: egyik áthelyezés után szinte jött a másik. Még szerencsésnek érezhettem magamat, hogy legalább a végzettségemnek megfelelő munkakörökben dolgozhattam. A jelenlegi helyemre például Garáról kerültem ötvennyolcban. Ügy gondolom, formás kis regény kerekedhetne ki abból, hogy a katymári kovács fia mi mindent élt meg addig, amíg a több mint 16 ezer hektáron gazdálkodó bajai gazdaság vezérigazgató-helyettese lett. Kemmer József azonban nem bíbelődik a személyes sors eseményeivel. Az állami gazdaságokban eltöltött 35 esztendőt így summázza: — Nagyot fejlődött ez idő alatt a magyar mezőgazdaság. A most lékos vályút kiszorította az ön- . etető, és az állattenyésztőik munkáját a futószalagtól a páratartalom-mérőig tucatnyi gép, műszer segíti. Ami pedig az ép szorosabb munkaterületeimet illeti: a gazda . „mindentudó” kalendáriuma helyett a pénzügyi szakemberek valóságos hada tevékenykedik, legújabban már számítógépekkel is megerősítve. Nagy kérdés persze — és ezen hosszasan tűnődik a nyugalmazás előtt Kammer József —, hogy vajon minden momentumában szükségszerű, hasznos volt-e ez a változás? Biztosan kellettek-e az- energiát faló infralámpák például az istállókba, amelyekben addig ■ egymást melegítették az állatok? — Kétségtelen, hogy minket is el'kapo'tt olykor, a fantáziáié gigantománia, de meggyőződéseim: az állami gazdaságok nélkül ma nem állna itt a magyar mezőgazdaság. A fejlődést szolgálta a gépek, a vegyszerek, az ipari termesztési módszerek élenjáró alkalmazása és széles körben való elterjesztése. — És ma? Miben mutathatnak példát ma az állami gazdaságok? — Egyebek mellett a rendel- kézésre álló eszközök kihasználásában. Pénzszűkében élve új beruházásokra nincsen lehetőség, azt kéll tehát. jobban hasz- nosítanunk, amink már megvan. — Mondana erre példát? — Elsők között szorgalmaztuk itt, Baján a vállalatok együttműködését. Egyezséget kötöttünk például a Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombináttal, a palackozó- gép eink és a raktáraink jobb hasznosítása érdekében. Lévén mindketten nagy bortermelők, segítjük egymást. Talán nem kell külön is méltatnom e köznapi gyakorlattá vált kezdeményezés jelentőségét. Káposztás János Milyen a félegyházi kenyér ? A kiskunfélegyházi Térjék Józsefné sokak véleményét tolmácsolta: a kezdetben fölöttébb ízletes bácskai kenyér minősége lényegesen romlott az utóbbi időben, úgyannyira, hogy valójában már csak a borsos ára különbözteti meg a többi hasonló sütőipari terméktől. Olvasónk aggódik amiatt, hogy ezt látva-hall- va a gyártók egyszer csak megjelennek egy újfajta kenyérrel, s az a jelenleginél is drágább lesz. Szerinte most is túl nagy az efféle választék, sf annak bővítése helyett inkább a minőség egyenletességét kellene garantálni. Az észrevételeket-javaslatokat továbbítottuk az illetékesnek, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalatnak, melynek képviseletében Balogh Ödön minőségellenőrzési csoportvezető végzett helyszíni vizsgálatot. Megállapításáról, intézkedéséről így számolt be: Kiskunfélegyházán korszerűen felszerelt gyárban és megfelelő szákemberek közreműködésével készül naponta a mintegy 130— 150 mázsányi fehér, alföldi, bácskai, csemege és rozscipó kenyér. Az egy éve forgalmazott bácskai kenyér a harmadik helyet foglalja el a népszerűsági listán, kilónként 12 forintba kerül, s vitathatatlan tény, hogy egy idő óta kissé megváltozott minőségben kerül a fogyasztók asztalára. Ennek döntő oka az alapanyagban keresendő. Az üzem ugyanis már több hónapja a tavalyi aszályos év búzaterméséből származó lisztet dolgozza fel, melynek gyenge a vízfelvevő képessége és a sikértartalma. Következésképpen szükség Van arra, hogy úgynevezett lisztjavító szereket is igénybe vegyen a pák, akinek olykor valóságos zsonglőrmutatványt kell végrehajtania a meghatározott minőségi színvonal megőrzése érdekében. E gondoknak persze forrása lehet az tény is, hogy a malomipar által kibocsátott és a sütödékhez továbbított liszttel kapcsolatos szabványok követelményei kissé eltérnek egymástól, mégpedig a felhasználók rovására. Megjegyezzük: a kenyér minőségét is szabvány írja elő. S ha a termék ennek nem felel meg, akkor szigorítani kell a tecnológial fegyelmet. Ha nem megy, akkor pedig marad az árcsökkentés! Nemcsak Félegyházán, hanem másutt is. Egyelőre csak a gréderezésre futja.... A megyeszékhely délnyugati részén van az úgynevezett kis- kecskeméti terület, ahonnan levélben fordult hozzánk Balogh Ferenc, Kiss László, Gebei János- né, a Boros család, s még jó néhány lakos. Panaszolják, hogy szfikebb környezetükben — például a Hernád és a Rába' utcákban — rendkívül rosszak az útviszonyok. Gödör gödröt követ, ahol száraz időben térdig ér a homok, esőzéskor pedig a víz, a sár. E tarthatatlan helyzetet csak súlyosbítja, hogy arrafelé gyakran haladnak át a nagy súlyú munka- és szállítógépek, s kerekei egyre mélyebbre szántják a földet. A továbbiakban ezt írják olvasóink: „Kértek már tölünk családonként 10 ezer forintot az út helyrehozására, csakhát zömmel nyugdíjasok, kis keresetűek vagyunk, s ennyi kiadást nem engedhetünk meg magunknak. Talán a városi fejlesztési alapból jutna annyi, hogy legalább ideiglenesen rendbe tegyék aránylag rövid utcáinkat ...” Mindezekről beszéltünk a városi tanács közlekedési csoport- vezetőjével, Irsa Ernővel, aki a következőket mondotta: Kecskeméten még körülbelül 50 kiloihétemyi belterületi úttest vár kiépítésre, szilárd burkolatra. Ez a munka milliókat Igényel, s a hozzá való pénzügyi fedezet csak szűkösen áll rendelkezésre. Ebből adódóan nagy szükség van a lakossági kezdeményezésekre, pontosabban a társadalmi munkára. Utóbbiból a Hernád és'a Rába utcaiak is példásan kivették részüket legutóbb, amikor a kapott anyagok felhasználásával maguk alakították ki a járdájukat. Az úttest portalanítása azonban ennél sokkal nagyobb feladat, melyhez speciális gépek, szakemberek kellenek, meg alapozó- és burkolóanyagok.'De legelőször is nagyobb összeg szükséges, melynek csak töredékét képezi a hivatalosan megállapítható lakossági hozzájárulás. Az ilyen kivitelezések' persze városszerte folytatódnak, csakhogy mérsékelt ütemben, s míg az útépítők el nem jutnak a szóban forgó teiületre, a lakosságtól csak türelmet é3 megértést kérhet a hatóság. Ideiglenes megoldásra azonban mód nyílik, s ennek érdekében évente legalább kétszer elvégzik a földgyaluiéit, a gréde- rezést a két utcában is. A mélyedések feltöltésében természetesen segédkezhetnek a környékbeliek, akiknek sajnos nem tud biztosítani a tanács sódert és más töltésre alkalmas anyagot, mert annak beszerzése is akadozik. Nos, a kjskecskeméti utak gyorsabb, hatékonyabb javítását illetően nekünk sincs ésszerűbb javaslatunk. Felmerül viszont bennünk i gondolat: ha a nehéz súlyú gépjárművek számára nem tennék lehetővé az ottani áthaladást, aligha romlanának olyany- nyira az útviszonyok. Szerintünk célszerű lenne egy helyszíni vizsgálatot tartaniuk az illetékeseknek, a közlekedési rend némi átszervezése érdekében! Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. £ í
