Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-22 / 118. szám
4 a PETŐFI NÉPE • 1984. május 22. A HAZAI ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁVAL EGYIDÖBEN Bővíthető a húsexport A hús a legfontosabb táplálékok egyike, nincs is belőle elegendő a földgolyón, eladni mégsem egyszerű. Az egyértelmű: a hazai ellátás nem szenvedhef csorbát, évről évre gyarapítani kell a hús és húskészítmények választékáit, ám az export sem szorítható háttérbe, a konvertibilis valutabevételre minden korábbinál nagyobb szüksége van a népgazdaságnak. Hogyan oldható meg mindez? Csak rendkívüli erőfeszítések árán. Szerencsére, hazánk az egy főre jutó hústermelésben a világ első országai közé tartozik, van tehát miből gazdálkodni. A külpiacon elsősorban a sertés-, a marha- és a juhhús számít kelendőnek, de adunk el szalonnát, zsírt, belsőséget, csontot, bőrkét, vért és több más cikket is. Útkeresés A külkereskedők szerint húsexportban az 1960-tól 1972-ig terjedő időszak volt a dinamikus fejlődés kora. Akkoriban könnyebb volt az üzletkötés, az árak is megfelelően alakultak: egy tonna marhahúsért 1800 dollár fölötti árat is lehetett kapni. Mára viszont — az ismert világpiaci' változások miatt — sokat romlott a helyzet, olykor az 1000— 1200 dollárt is bajos elérni. És ez a kedvezőtlen tendencia tovább tart: 1984-re a hús árának további 12 százalékos csökkenése prognosztizálható. Az exportálási nehézségek a Közös Piac megerősödésével, a tagországok termelésének fölfutásával tovább nőttek. A Közös Piacba tömörült tíz ország adja a világ mező- gazdasági termelésének negyedét. A saját termelésük védelmében a magas vámok mellett olykor az áru árát is meghaladó, úgynevezett lefölözést vetnek ki, ami a kívülállóknak — nekünk is — szinte lehetetlenné .teszi az üzletkötést. A marhahús mindig keresett cikknek számított a külpiacon. Korábban az egyik legjelentősebb vásárlónk Olaszország volt. Ám időközben náluk is megnőtt a termelés, s már nem szorulnak behozatalra, sőt marhahúsból fölöslegük, eladható árujuk van. Néhány évig Görögország is jelentős üzleti partnerünk volt, évente 15—17 ezer tonna marhahúst vásároltak hazánkban, amióta azonban beléptek a Közös Piacba, egy dekát sem szállíthatunk nekik, mivel náluk is érvénybe lépett a gazdasági közösség diszkriminációs rendtartása. A nyugati vevők közül már csak szinte a Vatikán államot sikerült megtartani, ők továbbra is tőlünk szereznek be évi 1000— 1500 tonnányi marhahúst. , A sorozatos piacvesztés új utak keresésére kényszerítette a külkereskedőket, s ekkor született a felismerés: elsősorban a speciális üzletek megszerzésében próbáljuk meg visszahódítani az itt-ott elvesztett pozíciókat. És mivél a Közös Piac elsősorban fagyasztott húst exportál, nekünk tehát a friss hús értékesítésében lehet keresnivalónk. Ezt a megállapítást igazolják az idei ^üzletkötések is: hetente két repülőgép viszi a friss marhahúst Szaúd-Ará- biába és Libanonba, Algériába pedig kamionnal szállítják az árut. A legnagyobb vevőnk továbbra is a Szovjetunió^ idén 35 ezer tonna marhahúst vásárolnak tőlünk. Afrikába, Amerikába A sertéshúst valamivel könnyebb eladni: 1984-ben körülbelül 170ezer tonnát értékesítünk belőle. Igaz, e téren is megnőtt a Közös Piac termelése, de azért kisebb bevitelre van lehetőségünk. Főként a darabolt sertéshúst keresik, a félsertéssel, a zsíros szalonnával, Nyugaton nem tudnak mit kezdeni. Így aztán többnyire sonka, karaj, tarja kerül hazánkból a nyugati üzletek polcodra. Az mindenesetre nagy fegyverténynek számít, hogy a korábbi évek 4000—5000 tonnás sertéshús-eladásával szemben idén 40 ezer .tonnát értékesítünk a tőkés országokba. Legjelentősebb vásárlónknak Olaszország (13 ezer tonna), az NSZK (6 ezer tonna), a Kanári-szigetek (5 ezer tonna) és Franciaország (3 ezer tonna) számít. A szocialista országok közül — dollárért — nagy mennyiségű sertéshúst szállítunk Lengyelországba (70—80 ezer tonna) és a Szovjetunióba (36 ezer tonna). A bárányhús továbbra is a legjobb árucikknek számít, évente 3000 tonnát tudunk eladni belőlte. S mivel fagyasztott áruból Űj-Zéland és a dél-amerikai országok uralják a piacot, így csak a friss foárányhús exportálásában vannak jó esélyeink. Á pecsenyebárány tonnánkénti ára jelenleg 2500, a tejes bárányé pedig eléri a 4500 (!) dollárt. Ebből az áruból jelentősebb mennyiséget szállítunk Olaszországba, Svájcba, Algériába, Libanonba és Szaúd-Arábiá- ba. A magyar bárányhús. egyébként keresett áru, a gyorsított hizlalás miatt ugyanis hamarabb érik el az állatok a kívánt súlyt, így húsuk íz- letesebb. Régi törekvése a magyar külkereskedőknek, hogy az Egyesült Államokba mind nagyobb mennyiségű húskészítményt szállítsanak. Igaz, az amerikai piac rendkívül igényes, de aki megfelel az előírásaiknak, az jó árat remélhet. Rekord ? A korábbi években elsősorban a dobozolt sonkát exportáltuk az USA- « ba, ám ez a mennyiség, nem volt több évi 5000—6000 tonnánál. A múlt évben már sikerült túlszárnyalni a 10 ezer tonnát is, s valószínű, hogy az idén mintegy 14 ezer tonna §f dobozos sonka exportjára kerülhet jf sor. A húsipar azonban régóta sze- jj rette volna tovább bővíteni az USA- Jf ba szállítható áruk körét, ezért 11 ff olyan terméket fejlesztettek ki; amely « megfelel az amerikai fogyasztók íz- Íj lésének, az ottani előírásoknak. Ezek . a termékek az év második felében jelennek meg az ottani piacon, s várhatóján kedvező fogadtatásra találnak a vásárlók körében. j| A húsexport — a számos gazda- jj sági nehézség ellenére — évről év- |J re növekedett, az ebből származó bevétel már — az élőállat- és húské- jj szítmény-exporttal 'együtt — meghaladta az 500 millió dollárt. Ebben az évben — az .egyensúlyi helyzet ja- Jj vitása érdekében 1— további növekedést, mégpedig1 mintegy 8 százalékos fejlődést irányoztunk elő, így || várhatóan a húsexportból származó g| bevétel minden eddigi rekordot meg- döntve az idén megközelítheti a 600 millió dollárt. Cs. J. TANYA MARISPUSZTÁN Érdemrend—háztájiért Veri a széltől kergetett homok a Jonathán Tsz káposztaül- tefcvényének palántáit a marispusztai határban. A zsombékosokban alig csillan víz, sárivirág is csak itt-ott virít — mutatóban. Pedig alig egy-két évtizede ilyentájt szinte lehetetlen volt errefelé közlekedni a sok víztől’! Most ugyan keményre száradtak a tanyabejárók, de a szárazságtól is éppen eléget szenvednek az amúgy sem kiváló föld veteményei. Pálinkóék 1948 óta birkóznak a mostoha adottságú földdel. Fiatal házasként jussból, mgg szorgalommal 16 holdat szereztek. Dolgoztak éjjel-nappal, mert úgy határoztak, ne menjen a férj Budapestre megkeresni a kenyérrevalót, maradjanak együtt, ha már összeházasodtak. Pálinkó Mihályné ezekről a nehéz éveikről ma már úgy tud beszélni, mintha nem is .velük estek volna meg a dolgok. — A gyerekkorom is nehéz volt, sokat dolgoztunk. A felszabadulás után azonban már lehetőség nyílt arra, hogy az osztály két légjobbja tovább tanuljon. Már minden el volt intézve, azután édesanyám visszasírt. Azt kértem, hogy akkor legalább a varrást hadd tanuljam ki... Női szabó—rőfös tanonc lettem, de hogy tandíjat nem tudtunk fizetni, többet jártam a mester szőlejébe, minit ülhettem a varrógép mellé. Aztán kölcsönöztem egy varrógépet, s éjjel két kötényt is megvarrtam, amiért pénzt kaptam. Amikor összekerültünk a .párommal, a varrás ki-kisegített. De foglalkoztunk mindennel, mert másképp aligha boldogultunk .volna. A Rákóczi Szakszövetkezet tagjai .lettünk, 1974-ben, az egyesülés, után a Jonathánhoz kerültünk. Onnan bériünk most 20 holdat. Van szőlőnk, szántóiík, búzánk, kukoricánk, paprikázunk, hagymázunk. Hosszú ideig libáztam, de most, hogy már nem bírja a lábapi a tömőgépet hajtani, inkább csak nevelek. Tehén most kettő van, eddig még hizlaltunk is. De a legutolsó bika olyan szeles volt, hogy megelégeltük. Inkább „leadjuk” a kisbarjút, nem vesződünk vele ... Negyven disznóra szerződünk minden évben. Az anyadisznó ,a napokban ellik. — Van-e segítség a munkához? — Nekünk .nem lett saját gyerekünk, pedig nagyon szerettük volna. Felneveltünk egy lányt és egy fiút. A lányunk férjhez ment, kiházasítottuk. A fiunkat 16 éves korában a nevünkre vettük. Megnősült, már két unokánk is van, itt él a tanyán a család. — A tanyánk korszerűsítését 1973- ban fejeltük be, a 25. házassági évfordulónkra. Majsán pedig épül a házunk. Földszintes, mert a gyerekekhek sem kellétt az emelet... A fiatalok itt maradnak, de nekünk menni kell a faluba, mert édesanyám 83 éves, betegeskedik, a tata is meggyöngült. Nap'onta innen visszük az ételt, s bizony egy héten kétszer is kell az autót tankolni. * * * ^ Pálinkóné 1970 óta a szövetkezeti nőbizottság elnöke. Április 4-én a Munka Érdemrend bronz fokozatát vehette át, a háztáji gazdálkodásuk elismeréseként. Büszkén mutatja, hogy nem ez az első kitüntetése, miniszteri dicséret, a TOT kiváló munkáért, az .Országos Béketanács kitüntető jelvénye szemlélteti: a küzdelmes, emberi étet nem maradhat elismerés nélkül. — Nagy titokban tartották ezt a Munka Érdemrendet! — mondja Manci néni. Amikor visszajöttem az ünnepségről, Budapestről, azt mondía az elnök elvtárs: nálam lesz a legjobb helyen ... Akik ismerik őket, azoknak sem más a véleményük. Nagy Mária KIS- ÉS NAGYSZÖVETKEZETEK AZ IPARBAN Az érdekképviselet felelőssége Alapkövetelmény az ipari Szövetkezetekkel szemben, hogy a lakossági szolgáltatásban és a’ háttériparban vállaljanak egyre nagyobb feladatot, ugyanakkor segíteniük kell — és lehet — a hiánycikkek körének szűkítésében is. Szerepük ugyan nem meghatározó, ám jó vagy rossz gazdálkodásuk, termelésük ronthatja vagy javíthatja a nagy iparvállalatok tevékenységét éppúgy, mint a lakosság közérzetét. Milyen feladatokkal kell megbirkózniuk a jövőben ' — erről beszélgettünk Miklós Zoltánnal, a KISZÖV elnökével. — Milyennek láthatja a megye szövetkezeteit az, aki az országos adatokkal veti egybe eredményeiket? — Meggyőződésem, hogy rangos helyen állunk Veszteséges szövetkezetünk tavaly •nem volt, összességében több mint négy milliárd forintos árbevételt ért el az ötven szövetkezet és a tizenöt kisszövetkezet; mindezt a készletszint emelése nélkül. S— A szövetkezeteket járva, úgy tűnik, ezek egy nagyon nehéz év után készült mérleg adatai! . ’ | » — A jó eredményeket a piaci viszonyok romlása mellett, éles versenyben, nemegyszer .^nyomott” árakon kellett elérniük. Helyenként importkorlátozás, anyagellátási nehézségek akadályozták a folyamatos termelést. Nem hagyhatjuk ki azonban azt sem, hogy a .belső tartalékok feltárására, az alkalmazkodásra, a piac felkutatására nem mindenhol tették meg a szükséges lépéseket. A közgazdasági szabályozók változása különösen a csak .lakossági szolgáltatást végző szövetkezeteknél hatott kedvezőtlenül. Ám ennek ellenére, ezen a területen is 8 százalékós teljesítménynövekedést tapasztalhattunk. — A kisszövetkezeti formát kifejezetten a szolgáltatáshoz találták ki, de a megyében alig van ilyen profilú közöttük. — A szocialista szektorban a lakossági szolgáltatások ötven százalékát az ipari szövetkezetek végzik. Ezek között egy új szervezeti formában működő egység van, a kecskeméti Fényképész Kisszövetkezet. A többiek a szervezeti tehetőségek közül inkább az átalányelszámolásos rendszer kialakítását választották. A vegyes profilú szövetkezetekből kivált kis^ egységek megtartották a szolgáltatást, és szintén az átalányelszámolásos módszert alkalmazzák. A kecskeméti ÉPSZISZ lakás- karbantartói asztalos, gázszerelő és villanyszerelő bedolgozókat foglalkoztat. — A nagyobb szövetkezetek úgy vélekednek, hogy a kisszövetkezetek kedvezőbb gazdálkodási feltételekkel vehetnek részt a versenyben; így például náluk magasabb bérszínvonal alakulhat ki. — Valóban) kevesebb a kötelezettségük, ha azimézzük, hogy nem kell fejlesztési r alapot képezniük, nincs progressszív adó a bérek után, az adminisztráció kisebb. A hagyományos szövetkezeteknél is van azonban létszámcsökkentésre lehetőség, az új formák (önelszámoló egység, szakcsoport, gazdasági munkaközösség) mérsékelhetik a költségeket. Tény, hogy a korábban veszteséges vállalkozás nyereségessé vált a kisszövetkezett formában, miközben a dolgozók jövedelme növekedett. Megjegyzem: az eddigieknél töibb kisszövetkezet is működhetne a megyében; a kezdeményezés joga a tagoké. — Említette korábban a szabályozók hatását. A KB legutóbbi határozata alapján a gazdasági szabályozórendszer módosítása várható. Ennek kialakításában a szövetkezetek érdekképviseleti szervei részt vesznek-e olyan céllal, hogy kiszűrődjenek azok a vonások, amelyek indokolatlanul megnehezíthetik egyes — főleg munkaigényes területeken dolgozó — szövetkezetek helyzetét. — A szabályozórendszer továbbfejlesztéséhez a KB az OKISZ véleményét is kéri; a kidolgozás, a sajátosságok felmérése megkezdődött. Űj várható a közös alapok felhasználásában, a szolgáltatások támogatása terén, a (bérgazdálkodásban, amelyben már eddig is folytak kísérleteik néhány megyei szövetkezetnél. Most minden érdekképviseleti szervnek különösen nagy a felelőssége, hiszen előre fel kell mérnünk, melyik területen szorulnak segítségre a tagszövetkezetek. Ha nem egyedi problémáról van szó, hanem általános kérdésről — például a háziipari szövetkezetek, vagy a bedolgozókat foglalkoztató szervezetek közös és mindenütt tapasztalható.gondjá<4i A kecskeméti Ezermester vegyifülkéi keresettek. rői — akkor érvényesítenünk kell az érdekképviseletet a szabályozók kialakításánál is. Az élőmunka adóztatása például a háziipart rendkívül nagymértékben sújtja, "ám a társadalmi munkamegosztásból adódóan e feladatot a szövetkezeti iparnak akikor is vállalnia kell. Itt — remélem — sikerül a jövőben a szabályozókat megfelelően differenciálva kidolgozni. — Minden kimutatásukban, beszámolójukban kiemelten szerepel az export. — Célratörő tevékenység eredménye volt a múlt évben elért 520 millió forintos export, amelynek több mint fele a tőkés országokkal kötött szerződések eredménye. A nyugati export értéke 20 százalékkal, a szocialistáé 16_-tal emelkedett egy év alatt. A hat háziipari szövetkezet közül a kiskunfélegyházi ért el kiemelkedő eredményt, hiszen 64 százalékkal teljesítette túl szocialista exporttervét, a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet pedig vegyifülkékből szállított 15 százalékkal többet, mint korábban. A tőkést exportban a bajai Lakbéréiképp) Építő- és\ Szövetkezet, valamint a kiskunhalasi Fa- es Építőipari Szövetkezet mintegy 60 százalékos, a lajosmizsei Kefe-, Seprű, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet 41 százalékos növekedést tudott elérni, időnként nagyon nehéz feltételek mellett. — Mi várható a jövőben a szövetkezeti gazdálkodás ban ? — A párt és állami állásfoglalások által kijelölt iparfejlesztési irány meghatározza a mi munkánkat is. Jó előkészítésre van szükség: a minőségi változáshoz, nemcsak a szövetkezeteknek, hanem a szövetségnek is koordinálta'bb, magasabb színvonalú munkát kell végeznie. Nagyobb gondot fordítunk a jövőben a gazdálkodás elemzésére, értékelésére. Szeretnénk segítséget nyújtani a tagszövetkezeteknek nemcsak egy-egy probléma megoldásában, hanem a tendenciák vizsgálatával, a közgazdasági szabályozók ágazatonkénti és szövetkezetenként! hatását összegző és feltáró tevékenységgel a tájékozódásban is. Továbbra is súlyponti kérdés az export növelése, a szövetkezetek tervszámai mintegy 8 százalékos bővülést jeleznek. A tavalyinál 3 százalékkal nagyobb termelési értékkel számolunk, a tervezett nyereség ugyanakkor 13 százalékkal kevesebb, mint 1983- ban volt. Ennek oka elsősorban az, hogy a szövetkezetek a gazdasági szabályozó változások eredményre gyakorolt hatását nem tudják tbljes mértékben ellensúlyozni tartalékaikból. A megváltozott körülmények szükségszerűen megkövetelik a vezetés, a tervezés és gazdálkodás módszereinek megújítását. Fejszés Edit Otthoni számítógép NEM „LAZÍTÁSRÓL” VAN SZÓ! ... i llilillllllt Rugalmas munkaidő a Volánnál- Amint a lapok már megírták, s a Televízió hírül adta, a Mic- rokey Kutatási Fejlesztési Termelési Társulás bemutatta az általa gyártott otthoni számítógépet, amely segítő-, tanuló- és játszótársunk lehat egyszerre, amelynek továbbfejlesztett változata akár sakk- vagy bridzsparterünkké válhat pihenőóráinkbán.... A gép úgyszólván minden tv-, illetve magnókészülékhez csatlakoztatható .., Már júniusban előjegyezhető Budapesten, a'Wes- selényi utca 10-ben ... Hét szervizállomást alakítanak ki a nagyvárosokban, hogy a kedves vevőknek az esetleges meghibásodás (esetén ne kelljen mérgelődniük.. ■ Végre ez is megvalósult! — mondták jónéhányam május 14-én a Volán 9-es számú Vállalatnál, a rugalmas munkaidő bevezetésének napján! Akik arra számítottak, hogy ez lehetővé teszi a lazítást, a munkaidő további csökkentését, azok nagyot tévedtek, hiszen a rugalmas munkaidő éppen a fegyelmezettebb, pontosabb, intenzívebb munkára, az idő jobb kihasználására ösztönöz. A Volánnál általában az alkalmazottaknál vezették be a terjedőben levő módszert, kivételek az operatív irányítók, illetve a járművezetők, a kötött munkaidőben dolgozók. Az úgynevezett „törzsidő” — amikor minden alkalmazottnak a munkahelyén kell tartózkodnia — délelőtt 9,15 órától délután 14,15 óráig tart. A „peremidőt” reggel 6 és 18 óra között haltárolták meg, beleértve ebbe a szombati napokat is. Miről van szó? Arról, hogy a Volán- 9-es számú Vállalat alkalmazottai a „törzsidőben” kötelesek benntantózkodni, dolgozni, s ebben az időben nem hagyhatják el t— kivételt képez a hivatali ügyintézés — a vállalat telephelyét. Munkacsúcsok idején a „peremidő” igénybevételével reggel 6-itól 18 óráig dolgozhatnak, ugyanakkor a kevesebb elfoglaltságot jelentő napokon a „peremidőt” nem kell a vállalatnál 'tölteni. Szigorú követelmény: havi elszámoláskor az erre a céllá rendszeresített kártyalapon iga- zolni*kell — miután 42 Órát dolgoznak — a 168 órát. Időt egyik hónapról a másikra átvinni nem tehet. Á csúsztatás, a túlóra e munkaidő bevezetésével természetesén megszűnt. A rugalmas munkaidőnek'—, s ez nyilvánvaló — sok előnye van. A gyermekek anyák kényelmesen, nyugodtan tudják útba indítani kicsinyeiket az óvodába, az iskolába, - nem kell a család szűkös reggeli idejét kapkodva beosztani. > Rendkívül nagy előny az is, hogy kényelmesen utazhatnak munkahelyükre, elkerülve a zsúfoltságot a buszokon, i olykor délutáni programokat is lehet szervezni. Arról nem is beszélve, hogy a hivatalos ügyek elintézésére is van lehetőség a „peremidőben”. A 'házi kertek, hobby- földek tulajdonosai is, jobban járnak, Az előnyöket természetesen letetne még porolni,,de úgy véljük, az szükségfelen, Hiszen mindenki másra használja fel idejét. Egyet azonban szeretnénk megjegyezni: a „peremidőt” nem mindenki saját elgondolása alapján töltheti el, veheti igénybe, ugyanis annak összhangban kell lennie a munkával, a feladatok ellátásával. A rugalmas munkaidő bevezetése sok megyei vállalatnál, üzemnél nem elérhetetlen álom, csupán szervezés kérdése. A dolgozók kérésére, a szakszervezet támogatásával a Volán 9-es számú Vállalatnál éltek a lehetőséggel, s azt várják, hogy ezáltaj növekszik a munka intenzitása, csökken a túlórák, a csúsztatások, illetve a magánügyeiket munkaidőben intézők száma. Gémes Gábor I
