Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

1984. május 22. • PETŐFI NÉPE * 3 A MATHIÄSZ-DlJAS SZAKSZÖVETKEZETI ELNÖK Takarékosabb energiafelhasználás Mindenütt tanultunk valamit A jakabszállási Népfront Szak- szövetkezet udvarán í találkoztam Nagy Bélával,. a gazdaság Mat- hiász-díjjal kitüntetett elnökével. Az első mondatok után. meglep derűje, kiegyensúlyozottsága. Sok­szor túlbonyolított világunkban nem sokam vallhatják magukénak az ilyenfajta belső békét. Vajon születni kell erre, vagy egy élet tapasztalata fejleszti ki az ember­ben? Esetleg aZ' életpálya sikere teszi ilyenné? Ez utóbbi elég kanyargós Nagy Béla esetében, de erről ő maga szóljon: — Valamikor a századforduló táján kell kezdenem, a történetet. Akkor kerültek a nagyszüleim egy jakabszállási tanyára. Termé­szetesen gazdálkodtak, már ahogy lehetett ezen a nem túl nagy re­ményekre jogosító termőföldön. Itt születtem ón is, és éltem az akkori parasztgyerekek életét. Jártam a tanyasi elemi iskolát, liba- és birkapásztorkodtam. Az­tán elmentem Pestre, és tíz évig ott is maradtam. Kitanultam a férfi és női szabók mesterségét, majd a katonáskodás után 1952- ben hazajöttem Jakabra folytatni a szakmámat. De négy évvel ké­sőbb váltottam. Zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlóvá „léptem elő” az Orgovány és Vidéke ÁFÉSZ-nél. Néhány év múlva, pontosan 1961- ben visszahívtak a községbe, ta­nácselnök-helyettesnek. Ezt a megbízást azóta is ellátom, csak most már társadalmi funkcióként. Hatvannégyben ugyanis én lettem az egyik tszcs elnöke. Tizenegy évvel később lezajlott a könnyék gazdaságainak utolsó összevonása is, és kialakult a mai Népfront Szakszövetkezet. Tulajdonképpen gyerekkori em­lékeim miatt sem volt idegen a mezőgazdaság. És egyébként is egy lassú átmenetet éltem át a Szabóságtól az elnökségig. Per­sze, sokat kellett a szakkönyve­ket, folyóiratokat forgatnom ak­kor is, ma is. A kezdet kezdetén elég kilátástalannak tűnt a gaz­daság helyzete. A 0,58—8 arany­koronás földekkel kezdeni vala­mit?'. .. De szerencsére volt előt­tünk követhető példa. Néhány szélesebb látókörű tanár ősziba­rackot ültetett. Miután sikereket is tudtak felmutatni, akadtak kö­vetőik. A közös gazdálkodás kez­detekor úgy döntöttünk, hogy az őszibarack és a szőlő az igazán nekünk való. Mert itt csak az a növény él meg, amely nagyon mélyre ereszti a gyökerét — ha­sonlóan az itt lakó emberekhez. Igyekeztünk saját . embereinket „kinevelni”. Ma 18 diplomás szakemberünk van, s volt olyan év, amikor hat gyerekünk vég­zett. Sok mindent kipróbáltunk. Em­lékszem, 1967-ben „kifogtuk” az időjárást. Pont a szamócának kedvezett. Azt termeltük, az volt a megélhetésit adó növényünk. De sok ház felépült az árából!... Kapcsolatunk volt a motorkerék­párgyárral, a gyöngyösvisontai és a'százhalombattai erőművekkel, és még ki ltudná felsorolni, hány vállalattal, gyárral. Mindenütt ta­nultunk valamit, és közben a gazdaság is fejlődött. Amióta a szákszövetkezet erős, azóta a község is megáll a lábán. Olyannyira, hogy tavaly megkap­tuk a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Nemzeti Zászlaját. Jakabszállás 2912 lakosa ta­valyelőtti eredményedért kapta a zászlót. A társadalmi munka ér­téke személyenként 5400 forint volt. Készen a nyolctantermes is­kolánk, már csak a tornaterem hiányzik, remélhetően nem so­káig. Minden házban vízvezeték van. Nem győzünk elég portát ki­alakítani. A múlt évben és az idén 28 telket adott a gazdaság csupán a saját dolgozóinak. Eh­hez hozzá kell tenni, hogy több mint nyolcszázan bejárnak dol­gozni Kecskemétre, ami nem baj, hiszen tulajdonképpen idekötőd­nek, csak éppen mi már nem tu­dunk munkalehetőséget adni. Valamennyiünk jó közérze­téért sokat áldoz a község lakos­sága. Szeretnénk végre egy gyógyszertárat és a telefonvona­lunk megjavulását. Lehetőségei­hez mérten besegít a gazdaság is. Rendkívüli nagy gondunk nincs. Apróbb nehézségek adód­nak, de azokat igyekszünk meg­oldani. Fontos, hogy a szakszö­vetkezetben érvényesüljön a tag­ság akarata, de mindannyian lás­suk, meddig tart az a takaró, ameddig nyújtózkodhatunk. Én jakabszállási vagyok, az is maradok. Együtt nőttem fel, szó szerint is, az itt élő emberekkel. Most úgy érzem, biztos támaszai vagyunk egymásnak. Gál Eszter Előkészületek a moszkvai VIT-re A jövő évi világifjúsági találkozóra mintegy 18—20 ezer résztvevőt, és megközelítőleg két­szer annyi vendéget várnak a szovjet főváros­ba — mondotta egyebek között Viktor Misin, a Komszomol KB első titkára, a szovjet előké­szítő bizottság elnöke hétfői moszkvai sajtótá­jékoztatóján. A szovjet ifjúsági szervezet min­dent megtesz annak érdekében, hogy a legked­vezőbb körülmények között kerülhessen sor a nagyszabású találkozóra, 1985. július 27. és augusztus 3. között. A Világifjúsági Találkozón minden olyan if­júsági szervezet részt vehet, amely egyetért a XII. VIT jelszavával: „Az antiimperialista szo­lidaritásért, a békéért és barátságért” — jelen­tette ki Misin. — A nemzetközi előkészítő bi­zottság nemrég Szófiában megtartott második ülésén már 218 nemzeti előkészítő bizottság, regionális és nemzetközi ifjúsági szervezet képviselői voltak jelen — mondotta Viktor Mi­sin. A népgazdaság energiafelhasználásának raciona­lizálására hozott kormányprogram keretében az Ál­lami Fejlesztési Bank 1981 óta eddig 1126 beruhá­záshoz adott meg állami kölcsönt, illetve jutta­tást. A három év alatt elfogadott pályázatok alap­ján az üzemek, a gazdaságok és az intézmények 11,6 milliárd forint értékű beruházáshoz láttak hozzá. A fejlesztések megvalósításával évente 570 ezer tonna olajnak megfelelő energiát takaríthat­nak meg. Varsányi Imre, az Állami Fejlesztési Bank igaz­gatóhelyettese az MTI munkatársának elmondotta: ez ideig elsősorban a kisebb, és gyorsabban meg­valósítható fejlesztések fejeződtek be. A bank ál­tal támogatott beruházásokból 1983 végéig 467 ké­szült el, s ezelk mák az idén 120 ezek tonna olaj­nak megfelelő energia megtakarítását és 200 ezer tonna olaj más energiahordozóval történő helyet­tesítését teszik lehetővé. Az' elmúlt három évben elfogadott pályázatok 22 százalékát ipari és épí­tőipari vállalatok, 38 százalékát mezőgazdasági szö­vetkezetek és állami gazdaságok küldték be. Az ipar­ban elsősorban olyan fejlesztéseket dolgoztak ki, amelyek az olaj helyettesítését, valamint a techno­lógia korszerűsítésével az energiafelhasználás csök­kentését teszik lehetővé. Ezeknek nagyobb részét már megvalósították vagy az idén fejezik be. Szá­mos jelentősebb ipari beruházás a következő évek­ben fejeződik be. Az Állami Fejlesztési Bank rendszeresen felül­vizsgálja az általa támogatott beruházásokat. 1981. és 1983. között a késedelmes befejezés, a .tervezett­nél rosszabb gazdaságosság miatt 40 esetben bon­tottak.fel szerződést; 104 millió forint értékű támo­gatást vontak vissza. 34 fejlesztésnél 100 millió fo­rinttal csökkentették a támogatási hozzájárulást. Hasonló vizsgálat alapján az idén az első negyed­évben 8 beruházásnál 58,8 millió forint támogatást vont vissza a bank. Az ipari és a mezőgazdasági fejlesztések mellett mind több egészségügyi, szociális és kulturális energiaracionalizálási beruházást valósítottak meg. 1983-ban a pályázatoknak több mint a fele erről a területről érkezett. Mivel az ilyen jellegű fejleszté­seket az ÁFB vissza nem fizetendő állami jutta­tással támogatja, számos intézmény *él a kedvező lehetőséggel. A legtöbb, helyen a fűtést korszerű­sítik. Az olajkályhát más, korszerűbb tüzelési móddal váltják fel, ami nemcsak energiamegtaka­rítást eredményez, hanem lehetővé teszi az egész­ségügyi, szociális létesítményeknél az életkörül­mények javítását is. Az elmúlt évben csökkent az ÁFB-hez benyúj­tott pályázatok száma. Míg 1981-ben a bank 5,2 mil­liárd forint költségű beruházás .támogatását hagyta jóvá, addig, 1983-ban az elfogadott pályázatok alap­ján 2 milliárd forint értékű beruházást terveztek. A visszaesés elsősorban azzal magyarázható, hogy az iparvállalatoknál csökkentek a fejlesztési forrá­sok, a mezőgazdaságban pedig az időjárás miatt ke­rültek nehezebb helyzetbe a gazdaságok. így keve­sebben tudják biztosítani a pályázatok elnyerésé­hez szükséges saját anyagi hozzájárulást. A vállal­kozási kedv csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt években szigorították a pályázati felté­teleket. Ebben a helyzetben az Állami Fejlesztési Bank arra törekszik, hogy újabb lendületet adjon az energiamegtakarító elképzelések kidolgozásának és megvalósításának. Az olaj- és kokszfelhaszraálás csökkentése mellett támogatják azokat a fejleszté­seket is, amelyek a gáz és az elektromos energia takarékosabb felhasználását segítik elő. Emellett az elkövetkezőkben az energiaracionalizálási beruházások gazdaságossági számításainál az eset­leges anyagmegtakhrítást, hulladékhasznosítást is figyelembe kívánjuk venni. Megkezdődtek a közös érettségi—felvételi vizsgák .Tegnap az ország középiskolái­ban megkezdődtek a két napig tartó közös érettségi—felvételi vizsgák. Matematikából több mint 18 ezer, fizikából mintegy 13 ezer, biológiából csaknem 8 ezer, ké­miából 2900 fiatal írja dolgoza­tát. A szakközépiskolákban csak a főiskolára jelentkezettek szá­mára szerveztek összevont érett­ségi—felvételi vizsgát, és ott, ahol azt legalább 15 tanuló kérte. Így az idén összesen 1600 szakközép- iskolás tesz a felvételi vizsgával összevont érettségit. A gimnáziumok nappali tago­zatán idén csaknem 22 ezer, a szakközépiskolák nappali .tago­zatán majdnem 27 ezer tanuló ad számot a négy éven át tanultak­ról. A gimnáziumban érettségi­zők egy idegen nyelvből és há­rom kötelező tárgyból — magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika — adtak számot tu­dásukról. Ötödikként olyan fa­kultatív tárgyat —' például fizi­kát, kémiát, biológiát — kellett választaniuk a diákoknak, ame­lyet a harmadik és a negyedik osztályban tanultak. A szakkö­zépiskolások írásban és szóban vizsgáztak magyar nyelv és iro­dalomból, csak szóban történe­lemből. Szaktól függően kötelező vizsgaanyag lehetett a matema­tika, a biológia, a fizika, vagy más tantárgy. Minden szakközép- iskolásnak érettségiznie kellett a szakmai elméleti tantárgyból, és a gyakorlatból. Szabadon vá­laszthattak egy olyan idegen nyel­vet, amelyet rendes vagy rend­kívüli tárgyként tanultak az isko­lában. Azok a gimnazisták, akik a gya­korlati fakultatív tantárgyak valamelyikét nagy óraszámban tanulták, záróvizsgát tehettek. Er­re az érettségin is módjuk nyíl- lott, ám, ha valaki nem élt ezzel a lehetőséggel, az érettségit kö­vető két éven belül záróvizsgáz­hat. (Ennek azért van jelentősé­ge, mert egyes tantárgyakból a záróvizsga-bizonyítvány meg­határozott munkakör betöltésé­re képesít.) Gimnáziumi érettségi, illetve szakközépiskolai érettségi-képe­sítő bizonyítványt azok kapnak, akik minden tárgyból megfelel­tek, a követelményeknek. A szak­munkásképzést folytató szakkö­zépiskolákban kapott érettségi­képesítő bizonyítvány szakmun­kás állások betöltésére, a közép­fokú szakképzést folytató sza­kok bizonyítványa pedig közép­fokú Szakmai képzettséget igény­lő munkák végzésére képesít. A felsőoktatási intézményekbe pályázó végzős gimnazisták fel­vételi eredményeibe a magyar nyelv- és irodalomból, a mate­matikából, a történelemből, egy idegen nyelvből, a fizikából, a biológiából vagy a kémia, a föld­rajz, és egy további idegen nyelv valamelyikéből a harmadik és a negyedik osztály végén szerzett érdemjegyeket beszámítják. A szakközépiskolákból jelent­kezőknél a magyar nyelv és iro­dalomból1, a matematikából, a tör­ténelemből és az intézmény kép­zési irányának fegfelelő tantár­gyakból a harmadik, negyedik osztály végén szerzett érdemje­gyekből alakítják ki az eredményt. A 12, tanév végi. osztályzat alapján hatvan pontot vihetnek a tanulók a középiskolából. A felvételi vizs­gán is hatvan pont szerezhető: ebből 15—15 a két felvételi tárgy írásbeli vizsgáján. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A kutya ugat A közmondást, amely szerint a kutya ugat, a karaván halad, napjainkban sajnos, már kiegészíthetjük azzal, hogy az alkoholista iszik, s ilyen állapotban gyakran kést ránt és belevágja abba az emberbe, aki jobb belátás­ra akairja bírni. Nem véletlenül idéztük ezt a közmondást, hiszen éppen egy kjutya ugatása miatt keletkezett a bűncselekmény, amely kis híján emberéletet követelt Baján. Elmond­hatjuk, hogy elég gyakoriak az ilyen esetek. Két évvel ezelőtt, 1982-ben. például 14 embert •öltek meg a megyében, tavaly ez a szám 17- re emelkedett. Ugyanennek a bűncselekmény­nek a kísérlete a két év viszonylatában 19-ről 6-ra csökkent. A számokat azért idéztük itt, inert — bár erről nem készül statisztikai ki­mutatás — a tapasztalat szerint e bűntettek túlnyomó többségét ittas állapotban követik el. Az sem ritkaság, hogy mind a .tettes, mind pedig az áldozat ital hatása alatt ugrik egy­másnak, s legtöbbször családi, élettársi ve­szekedésekkel .kezdődik a tragédia, sokszor apró és jelentéktelen, józanul figyelemre sem érdemes megjegyzés, mozdulat miatt. Az elmondottakra szomorú példát szolgál­tatott az az eset, amely Baján, a dr. Alföldi utca 14. szám alatt történt a múlt év szep­tember 16-án. Ennek azonban előzményei vannak. Metzimger Jakab az említett cím alat­ti lakos akkor negyvenhét éves volt, de már „múlttal” a háta mögött. Ez a múlt nem ép­pen dicsekvésre méltó. A férfi mindössze két általánost végzett, utána kimaradt az is­kolából, szüleinek segített, mgjd segédmun­kásként dolgozott. Harminchat évesen került börtönbe. Hat évet kapott erőszakos nemi kö­zösülésért, s az általános iskola további osz­tályait a büntetésvégrehajtási intézetben vé­gezte el. A mostani ügyben hozott ítélet in­doklásában már azt olvashatjuk róla, hogy „igazolatlan mulasztásai és kötekedő, vesze­kedő természete miatt a munkához és mun­katársaihoz való viszonya nem kielégítő ... mértéktelenül fogyasztja az italt, alkoholis­tának minősül”. Ezek ismeretében elmondhatjuk, hogy Met- zinger a szokásos kőrútjára indult tavaly szep­• • • tember 16-án is, amikor betért a bajai Bubus nevezetű presszóba sört inmi. A presszóban több lakótársával találkozott, azok szintén sört ittak (a házban összesen 23 család lakik), de a többiek alkonyaikor hazamentek, Met­zinger Jakab viszont a Kakas vendéglőben kötött ki, hogy folytassa a sörivást. Éjszaka tizenegy óra felé közeledett az idő, amikor a közepesen ittas Metzinger hazaért a dr. Al­földi utca 14. számú házba. Itt lakott többek között Sárközi László is, akinek két kutyája volt. A nagyobbikat megkötötte, de a fiatal, mindössze 5—6 hónapos kiskutya szabadon szaladgált. Amikor az ittas Metzinger megér­kezett, a kiskutya természetesen megugatta, sőt oda is szaladt hozzá. Ekkor Metzinger a léckerítésről levett egy korbácsot és csapko­dott a kutya felé. A lármára felfigyeltek a lakók. Sárközi László is fölkelt, kilesett az udvarra, nézte, mit csinál az ittas férfi. A látványra kiment, s felszólította Metzinger Jakabot, hogy hagy­ja abba a pattogta tás t és menjen be a saját lakásába. Azt a választ kapta, hogy ne diri­gáljon itt. Ekkor Sárközi megfogta szomszéd­ja karját, arrébb tolta, s durva szavakkal is­mét arra akarta rábírni, hogy menjen befe­lé. Metzinger egy korbácsütéssel válaszolt, de a másik elkapta a korbácsot és maga felé rán­totta az ittas férfit azzal a szándékkal, hogy megüti. Erre azonban nem maradt ideje, mert Metzinger Jakab kezében' megvillant a bics­ka, s egy hirtelen mozdulattal, nagy erővel hasba szúrta Sárközit, akin mindössze egy fürdőnadrág volt. Az első szúrást második, majd harmadik követte. A szúrások elszenve­dése után Sárközi saját lakása felé indult, ahonnan már kijött egyik rokona, hogy se­gítsen. Meglátva a vérző, tenyerét a hasára szorító Sárközit, elképedt. „Vigyázz, kés van nála, megszúrt, kint van a belem ..nyögte a sértett, de a rokon mégis odament Metzin- gerhez, aki egyik kezében a késsel, a másik­ban a korbáccsal közeledett felé, csapkodva a veszélyes eszközökkel. Ekkor szaladt ki az udvarra Fedor János Istvánná, aki a tettes háta mögé került, de az észrevette, a bicskával hátra csapott, s kis erővei eltalálta az asszonyt, ő azonban a gyen­ge, majdhogynem kareolásnyi sérüléstől nem vesztette el a lélekjelenlétét, ráugrott Met­zinger Jakab hátára, belekapaszkodott a vál­lába, így vitette magát az ittas emberrel, de az sehogyan sem tudta lerázni magáról, míg végül is a kövekkel kirakott udvaron megbot­lott és hasra esett. Igazi harc kezdődött ekkor a földön fekvő tettes, s a hátán ragadt asz- szony között. Ez utóbbinak segített a fia: Fe­dor János is. Fedőmé befogta a tettes orrát, száját, fejét időnként az udvar kövéhez ütöt­te, fia pedig próbálta kicsavarni kezéből a bicskát, illetve a korbácsot. Az alaposan meg­gyötört Metzinger időközben — mindössze néhány másodpercre — elvesztette az eszmé­letét, s így sikerült lefegyverezni. Sőt, karját, lábát a korbáccsal összekötözték. Menekülni, újabb szúrásokat ejteni tehát már képtelen volt az ittas ember, akit ilyen állapotban ta­lált meg az időközben értesített rendőrség. Hamárosan megérkezett a telefonon hívott mentő is és a bajai kórházba szállította a két sérültet: Sárközi Lászlót és Fedor János Ist- vánnét. A sérülések következtében természe­tesen a férfi volt súlyosabb állapotban. Ami­kor éjfélkor felvettél^ a kórházba, már a vér- veszteségtől sokkosán, eszméletlenül feküdt, vérnyomása mindössze‘hatvan volt, majd rö­vid idő múlva mérhetetlenné vált. Azonnal folyadékpótlást és vérátömlesztést kapott, sé­rülése életveszélyes volt, s ha egy órát késik a kórházba szállítás, meghal. így azonban megmentették az életét, s három hónap alatt meggyógyult. Az asszony sérülése, mint em­lítettük, nem volt súlyos, gyakorlatilag nyolc napon belül gyógyult, de Metzimgernek ezt a cselekményét súlyos testi sértés kísérleteként minősítette a bíróság, míg a Sárközin ejtett sebekkel az emberölés kísérletét valósította ,meg a tettes. A megyei bíróság — mérlegelve az enyhítő és súlyosbító tényeket, körülményeket — Metzinger Jakabot halmazati 'büntetésként ötévi szabadságvesztés .büntetéssel sújtotta, amit börtönben kell végrehajtani. Mellékbün­tetésként ugyancsak öt évre eltiltotta a köz­ügyekben való részvételtől, s mint alkoholis­tának, elrendelte kényszer gyógykezelését is. Az ítélet még nem jogerős. G. 'S. Felújított gyógyüdülő • Hajdúszoboszlón a SZOT Béke Gyógyüdülő a közelmúltban befe­jezett rekonstrukciója után ismét fogad vendégeket. Az év végéig mintegy 10 ezer SZOT-beutalt keresi fel a felújított, saját strand­dal rendelkező pihenőhelyet. A képen: a felújított üdülő egyik für­dőmedencéje. SZAVALÓVERSENY Ötödször hirdették meg a múlt év végén a szövetkezetek orszá­gos tanácsai a szavalóversenyt. Április végéig lezajlottak — 140 résztvevővel — a hélyi versenyek, ahonnan a legjobbak tovább ju­tottak a megyei vetélkedőre. A megyei versenyt Kecskemé­ten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezték meg a két >>'mú&zcvoíkezei£ területi sáö- j-iiaggjs a :..-íi3ZÖ\ it a KISüC A zsűri értékelése alapján első helyezett Mallinerits Margit, a solti áfész tagja. Második lett Kecskésné Csikós Zsuzsanna, az UNIVER áfész, harmadik hely­re Tóth Klára, a tiszakécskei iskolaszövetkezet tagja került. Egyébként rajtuk kívül még hét versenyző, illetve két tartalék ve­het részt Gyulán a területi don­ion, október 6-án és 7-én.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents