Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
PN MAGAZIN Múltunk a jelenben Homályba vész teljesen, hogy mikor kezdődött el a régebbi szellemi és tárgyi emlékek tudatos és tervszerű gyűjtése, de annyit tudunk, hogy hazánkban ez a folyamat nagyjából Mátyás király uralkodásának az idején vett nagyobb lendületet. Azóta sok viharos évszázad múlt el az emberiség felett, s a gyűjtési szándék szerencsére felerősödött. A századforduló idején különösen sok múzeum született meg szerte mindenfelé hazánkban, így megyénkben is. Ami mostanában új jelenség: egyre több községben, sőt munkahelyen is létrehoznak kismúzeumot, emlékszobát, szakgyűjteményt. Ezúttal elég legyen csupán a sok közül Hartát, Dunapatajt, Lajosmizsét és Duna* vecsét megemlíteni. Sőt az is előfordult — Kiskunmaj- sán —, hogy a termelőszövetkezet saját erőből hozott létre — és nem is akárn.llyei — •falumúzeumot. S ez még nem minden, A múlt emlc..eit gyűjtő, őrző és feli- dolgozó szellemi műhelyek munkatársai ma már a mindennapi közművelődési törekvések megvalósítói. Példa rá egyebek mellett a halasi múzeumkerti esték sorozat, a kecskeméti múzeumbarátok köre, s az is, hogy az intézmények részt vesznek egy-egy település művelődési munkájában. Két nappal ezelőtt, a múzeumi világnap alkalmával sokfelé hangsúlyozták, hogy a tudományos munkát be kell építeni a mindennapokba. Többek között azáltal, hogy a kutatók nem befelé fordulva végzik munkájukat, hanem tudományos tevékenységük eredményét igyekeznek másokkal is megismertetni. Hogy nem hiába teszik ezt, bizonyításul legyen elegendő egyetlen számadat; tavaly csaknem húszmillió látogatója volt hazánk múzeumainak, közgyűjteményeinek. V. M. ■ A Göcseji Falumúzeum 1962-ben kezdtek Göcsej jellegzetes építményeinek szabadtéri múzeumban való összegyűjtéséhez. Az Ezredéves Kiállítás „Néprajzi Falu”-ja óta ez az első megvalósult nagyobbszabású szabadtéri néprajzi múzeum. Első részlege már 1968-ban megnyílt. 'A falumúzeum a Zala folyóra épült, kerekes vízimalom közelében a száz év előtti tipikus göcseji falut kívánja bemutatni. Az épületek között megemlítjük a Hottóról behozott másfél évszázados kovácsműhelyt, a hétszögle- tű csődéi pálinkafőzőt, a szoba- konyhás-kamrás díszes oromfalú kávási lakóházat, a füstöskonyhás felsőszenterzsébetí házat, a haranglábat Csődéről. Ezek csak ,a legfontosabbak a mintegy 25—30 különböző nagyságú és rendeltetésű épület között. • Sok-sok turista gyönyörködik ezekben — a ma már muzeális értékű — szép parasztházakban. Azt a helyet, ahol — Anonymus szerint Árpád vezér és vitézei szerét ejtették az egész ország dolgainak, a magyarok szernek nevezték el. A feltételezett „országgyűlés” tényét a régész nem tudja igazolni, de az 1971-ben megkezdett ásatások felszínre hozták a korai Árpád-korban létesült település maradványait, valamint Szer monostorának alapfalait. A temető feltárt sírjaiban a legelső magyar telepesek nyugodtak, akiket még pogány szokás szerint temettek el. Szer falut már az 1630-ás években Puszta Szernek hívják. 1896-ban a magyar állam fennállásának 1000. évfordulóján a monostor romjaitól alig ötven méterre emlékművet emeltek Árpád vezérnek. 1970-ben Erdei Ferenc javaslatára országos emlékbizottság alakult, hogy létrehozza a Nemzeti Emlékparkot. A mille- niumi emlékmű mellett épül fel a múzeum, amelyben régészeti, képzőművészeti és agrártörténeti kiállítások között kap helyet a Feszty-körkép. A pusztaszeri szabadtéri néprajzi múzeumban a déli Ti- sza-vidék népességének élet- és munkakörülményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Nemzeti Emlékpark Röviden... i— Hazánkbanj összesen húsznál több műszaki múzeum működik. — A kecskeméti múzeumot 1898-ban alapították. — A bajai múzeum névadója Türr István, 1825— 1908), az olasz szabadság- harc legendás magyar alakja. , — A félegyházi Kiskun Múzeum területén látható a híres börtön, (ma börtönmúzeum), melyben annak idején a Kiskun Kapitányság rabjai sínylődtek. — 1935-ben hozták létre a világhírűvé lett halasi Csipkeházat. — 1836 és 1846 között épült fel a Magyar Nemzeti Múzeum. — 1919-ben, a Tanács- köztársaság idején hoztuk létre a ma is működő Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeumot. — A vidéki múzeumok hazánkban 1963-ban kerültek a megyei tanácsok közvetlen irányítása alá. — Magyarországon a múzeumokban több mint két és fél millió régészeti tárgyat tartanak nyilván. És összesen jóval több, mint félmillió régi pénzt és érmét őriznék az intézmények. Restaurátorok műhelye Nagyobb múzeumok, képtárak, galériák névtelen, ám nékülöz- hetetlen munkatársai a restaurátorok, akik gondoskodnak a sokszor évezredes-évszázados tárgyak szakszerű megóvásáról, és kijavítják azokat a festményeket, szobrokat, amelyekben a gondatlanság, a vandál emberi beavatkozás vagy egyszerűen csak az idő múlása tett kárt. Az is gyakran előfordul, hogy egy-egy festményt, szobrot az elmúlt századok folyamán avatatlan kezek javítottak, esetleg olyan egykori technikával, amely több kárt' tett a műalkotásban, mint hasznot. Egy sérült műtárgy helyrehozásához ismerni kell a tárgy anyagát, a művész eljárásának főbb szakaszait, a későbbi változásokat, károsodásokat, és az esztétikai helyreállítás lehetőségeit. Ezért a restaurátorok mértékben igénylik az együttműködést a művészettörténészekkel, és a természettudományod szakemberekkel. A legkorszerűbb technikai. eszközökkel dolgoznak, de nem nélkülözhetik a már megszerzett tapasztalatokat, a rutint sem. Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatokkal állapítják meg, hogy történt-e már korábban .javítás a műalkotáson. A fizikai módszerek ícozüi fotótechnikái) röntgen és mikroszkópos eljárásokat alkalmaznak. A kémiai vizsgálatok a felületi szennyezés természetéről és a felhasznált kötőanyagokról adnak értékes adatokat. Ide tartozik még a festékek azonosítására szolgáló kémiai analízis is. A feltárást mechanikai vagy vegyszeres úton végzik, rendkívül óvatosan. A különböző korokban ugyanis a festékek oldószere más és más volt, és a^ alapozást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Előfordulhat, hogy az oldószer megváltoztathatja a festék színét, reakcióba lép vele. A feltárt eredeti anyagot ezután konzerválják, majd következik az esztétikai helyreállítás. w Az Angol Nemzeti Galéria egyik kincsét, Nicholas Poissin: Az aranyborjú című képét vandálok rongálták meg. Alul a sérült, felül a kijavított kép. Sicnkiewicz szülőháza A Varsától keletre fekvő Wola Okrzejska falu az irodalombarátok zarándokhelye. Itt áll az áz udvarház, ahol az irodalmi No- bel-díjas Henryk Sienkiewdcz, a nagy lengyel történelmi regények — Keresztesek, Tűzzel-vassal. Özönvíz, Quo vadis — szerzője született.' Sienkiewicz szülőházát húsz éve újították fel, és rendezték be múzeumnak. Áz egykori udvarház hat termében megtekinthetők az író idegen nyelveken megjelent művei. Láthatók itt orosz, román, szlovák, cseh, német, bolgár, szerb-horvát kiadások. Emellett számos képzőművész a múzeumnak adományozta a Sienkiewi.cz- regények alapján készült festményeit, illusztrációit, szobrait, gobelinjeit. Megható látványt nyújtanak a népművészek és a gyermekek — különböző emlékpályázatokra készült — munkái. A dinoszaurusz csontváza •A Mongol Népköztársaságban jelenleg harminc állami múzeum működik. Kiállításaikat rendszeresen látogatja a hazai közönség, de a külföldi vendégek sem mulasztják el a különböző értékes gyűjtemények megtekintését, mert így némi képet kapnak az ország múltjáról. Az utóbbi tíz évben 73 ország 150 ezer turistája csodálta meg a mongol múzeumok kincseit. A leghíresebb a Központi Állami Múzeum, amelyet 1924-ben alapítottak a Nagy Népi Hurál határozata alapján. Ebben a múzeumban, húszezer kiállítási tárgyat őriznek.' Három részlege van: a természettudományi, a művészeti . és történelmi. A paleontológiái csámok érdekes-, sége az öt méter magas és huszonhat méter hosszú dinoszaurusz-csontváz. Római tervek Róma baloldali vezetősége mostanában valóban „császári méretű” ásatások sorozatát indítja be: feltárják a császárok Rómájának szívét. Ugo Vetere, a kommunista polgármester még január elején bejelentette, hogy tavasszal megkezdődik az ásatások első szakasza. 2000-re a császári fórumok egész hatalmas területe csatlakozik a Fórum Románoméhoz, amelyet kényelmesebb ütemben ástak ki az utóbbi 150 év alatt. Várható, hogy már az első fázis meglepetésekkel szolgál. Az ásatásokat Trajanus fórumán kezdik, és arra számítanak, hogy már az elején kiszabadítják a hatalmas bejárati kapu, maradványait. Ezt a fórumot az i. sz. II. században építették, és templomból, könyvtárakból, piacokból állt. Az akkori időkben a világ építészeti csodái közé sorolták. Feltárul a középkori Riga Visszaadják Riga középkori arculatát. A" lett főváros történelmi magvának .sziluettje a jövőben olyan lesz, mint száz évvel ezelőtt volt. A Daugava foljtó jobb partján 50 hektáron elterülő várost sok, évszázados .története során nem egyszer rombolták le háborúk, ,és , tűzvészek., A rekonstrukciós terv előirányozza mind a félezer XIII—XVIII. századból ránk maradt épület restaurálását. Az új terv alapján már! folynak a munkálatok. A régi városrészből fokozatosan kitelepítik az üzemeket és’ vállalatokat. Kitiltják inn'en a járműveket, az utcácskák és terek gazdái a gyalogosok lesznek. Megváltozik a pompás Dóm arculata is, ahol Európa egyik legnagyobb orgonája található. A XIII. században a templom kapuihoz még felfelé kellett lépcsőkön menni. Napjainkban, hogy bejussunk . a templomba, 16 lépcsőn kell lefelé mennünk. Letisztítják az évszázados hordalékokat a templomot körülvevő térségről, és így 2 méterrel megemelik az épületet. Tudja-e, hogy... ... a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumnak mint- ' egy 12 ezer kötetes antik könyv- és folyóirattára van? A nagy értékű gyűjtemény néhány év óta rendszerezetten várja a búvárkodókat. A könyvtár több mint 400 év könyvkiadását reprezentálja. A régi magyar és a leghíresebb európai nyomdák termékei egyaránt megtalálhatók itt. Egyebek között velencei, bázeli, bécsi, lipcsei, augsburgi, pesti és pozsonyi nyomdanevek olvashatók a könyvmatuzsálemek címlapjain. Számos kiadvány az 1500-as évekből való. Ennél is régebbi — ősnyomtatvány — két könyv: Philippus Berga- mensis „Híres világkróni- ká”-ja 1492-ből és az „Arany tükör” 1494-ből. *, * * .. ?a Pataji ' Múzeum helytörténeti gyűjteményében Kossuth-emlékeket is őriznek? A legértékesebb az a cseréppipa, melyet torinói száműzetésébén használt „Kossuth apánk”, s amelyet ' egy dunapataji építész közvetítésével szerzett meg a múzeum. Itt őrzik még egyebek között fiának 1894-ben kelt levelét, melyben Kossuth ■ Ferenc köszönetét mond a patajiaknak apja halála alkalmából. küldött részvéttáviratukért. • /" * * * ... a kiskunhalasi Thor- ma János Múzeum tulajdonát képezi a honfoglalás korának egyik legértékesebb leletegyüttese? Az arany, illetve aranyozott ezüst tárgyakat ezeréves női sírban találták 1944- ben. A leletek nagy részét széthordták, s azoknak csak kis töredéke került a múzeumba tíz évvel később, 1954-ben. Az előkelő nőt lovával együtt temették cl. Ruháját préselt arany rozettákkal és pántokkal díszítették. Az előkerült aranyozott ezüst, öntött lószerszámveretek. arra engednek következtetni, hogy hasonlóan ékesek voltak a lószerszámok is. * * * ...hány mezőgazdasági géptörléneti gyűjtemény van, már az országban? Tizenhét,' s közülük kettőt Bács-Kiskun megyében találhatunk: Jánoshalmán a mezőgazdasági szakmun- i kásképzőben és a Kiskun- halasi Állami Gazdaság Majsai úti szolgáltató kerületében., Az előbbi gyű- teményben hat. az utóbbiban harmincnégy „nyugdíjas” motor és traktor lát- hátó. A muzeális értékű, halasi gyűjtemény legöregebb gépe égy Mayer motor, 1906-ban .^született”, tehát ] most 78 éves. Hat PIPATÓRIUM évvel fiatalabb nála — 1912-es gyártmányú —egy H—S—C—S gőzlokomobil. A technika rohamos fejlődésének a produktuma, hogy a gyűjteménybe vontattak egy 1973-ban gyártott DUTRA 1000 VCS traktort is. * * * ... ki volt Bács-Kiskun megye múzeumi restaurátorainak nagy öregje? Hajmás Sándor, a Kiskun Múzeum munkatársa. Amilyen kicsi volt termetre, olyan nagy volt restaurátornak. A múzeum több mint tízezer tárgyát, vagyis teljes anyagát ő restaurálta negyven év alatt. Ő tartósította a múzeum udvarába beépített kiskunsági szélmalom minden egyes darabját és neki köszönhető, hogy volt idő, amikor hibátlanul járt a börtönmúzeum híres világórája, melynek minden porcikája fából készült (rabmunka), s amely 16 ország fővárosának az ide-/ jét mutatta egyszerre. A nagy restaurátor már elhunyt, nevére azonban emlékeznek szerte az ország múzeumaiban. Ugyanis segítette rendbehozni többek között a szegedi, a debreceni, a ceglédi, a kecskeméti, a győri és a nyíregyházi múzeumok anyagait is. Összeállította: Varga Mihály Negyedszázad télt el azóta, hogy a kiskun- majsai Gaál Miklós telepvezető különös szenvedéllyel elkezdte gyűjteni a pipákat. Az érdekes gyűjteményben ma már százhúsznál több szebbnél szebb füstölő- alkalmatosság látható. / (Méhesi Éva felvétele) Néhány könyveim Az alábbi kis összeállításunkkal szeretnénk segíteni azoknak, akik a -múzeumok iránt közelebbről is érdeklődnek. Néhány olyan könyvet ajánlunk figyelmükbe, melyek e napjainkban egyre szélesebb körben ható intézményhálózatta) foglalkoznak. Béni György—Balassa Iván: Magyar múzeumok. Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból. Dombi József: Múzeumok, remekművek Antall József: Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. jj Kiss László—Kiszely Gyula: Magyarország műszaki múzeumai. Budapest múzeumai .(Szerkesztette’: Korek Jó- ' zsef). ■ München múzeumai (Tíz múzeum legszebb mesterművei!) Szerkesztette: Körner Éva. Tádzsikisztán műemlékei Óriási történelmi és kulturális örökség van a Szovjetunió területén. Szám szerint 150 ezer a történelmi, archeológiái és építészeti műemlékek száma. Az utóbbi évtizedbep különösen nagy gondot fordítanak az építészeti műemlék-együttesek, történelmileg értékes területek felújítására, illetve a feltárásra váró helyek megóvására. Ilyen például a gásszari történelmi védett terület a középázsiai Tádzsikisztánban. Az archeológusok újabb és újabb leleteket hoznak napvilágra, paloták, hajdani közművek, lakóházak és műhelyek maradványait, egykori használati tárgyakat, dísztárgyakat, érméket. Az ásatások során előkerülő leletek a mai Tádzsikisztán területén egykoron élt ősi ■népek magasfokú kultúráját bizonyítják. Mm fij 9 Szabadtéri múzeum a Gisszar folyó völgyében.
