Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

1984. május 20. ■ PETŐFI NÉPE 8 I Gazdasági—társadalmi fejlődés 1984. első negyedévében A lakosság életkörülményei (Folytatás az 1. oldalról.) vénytermelésében. Néhány kul­túra kivételével — búza, rozs, őszi árpa, napraforgó, zöldpapri­ka, zöldborsó — az 1983. évi ter­mésátlagok elmaradtak az 1982. évitől. A lakossági ellátás szempontjá­ból fontos zöldség- és' gyümölcs- félék betakarított termésmennyi­sége 10—12 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A betakarí­tott zöldség mennyisége 227 ezer tonna, míg a gyümölcsé 159 ezer > tonna volt. A meggy és a kajszi kivételével valamennyi gyümölcs­ből kevesebb termett, mint egy évvél korábban. A betakarított szőlő termésmennyisége 290 ezer tonna volt, 4 százalékkal keve­sebb gz 1982. évinél. Az állattenyésztésben az 1983. évi állatállomány kedvező bázist biztosított a vágóállat és állati termékek termeléséhez. A megyé­ben 1983-ban előállított 259 ezer tonna vágóállat — vágómarha, vágósertés, vágóbaromfi — 7 szá­zalékkal több volt az 1982. évinél. A növekedés főként a vágósertés- termelés emelkedéséből szárma­zott, ami 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A tejtermelés mérsékelten csökkent, a tojáster­melés 9 százalékkal nőtt egy év alatt. A tejtermelés színvonala javult. Az egy tehénre jutó kifejt tej mennyisége az összes gazda­ságban 4238 liter volt, 4 százalék­kal több az előző évinél. Ezen belül az állami gazdaságokban , 5265 liter, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek közös gazda­ságaiban 4254 liter, a háztáji, ki­segítő és egyéni gazdaságokban 3927 liter volt a tehenenkénti át­lag. A megye szarvasmarha-állomá­nya 134,5 ezer darab volt, 4 száza­lékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állami gazdaságok­ban valamelyest nőtt, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekben 5 százalékkal, a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban 8 százalék­kal csökkent egy év alatt az állo­mány. A sertésállomány meghaladta az 1,1 milliót, ami mérsékelten — 3 ázázalákkal — csökkent az 1983. március 31-i állományhoz viszo­nyítva. Az anyakoca-állomány 93,5 ezer darab volt, 2 százalékkal ke­vesebb az előző évinél. Mind az állami gazdaságokban, mind pe­dig a kisgazdaságokban kevesebb sertést tartottak, mint egy évvel korábban, míg a termelőszövetke­zetek közös gazdaságaiban 5 szá­zalékkal nőtt az állomány. Az anyakoca-állomány a nagyüze­mekben csökkent; a kisgazdasá­gokban az előző évi szinten volt ez év március végén. A megyében tartott tyúkfélte meghaladta a 6,2 millió darabot, ez 8 százalékkal kevesebb az 1983 márciusi állománynál. Az első negyedévben az áfé- szekkel és a ZÖLDÉRT vállalat­tal megkötött termékértékesítési szerződések szerint az előző év ha­sonló időszakához viszonyítva je­lentősen, 28 százalékkal nőtt a zöldségfélék és 41 százalékkal a gyümölcsfélék szerződés szerinti mennyisége. Csupán burgonyá­ból és uborkából csökkent a szer­ződött mennyiség. ' Az élelmiszertermelés, -értéke­sítés és -feldolgozás az I. negyed­évben igen. változatos képet mu­tat. A búza felvásárolt mennyi­sége (csaknem négyszerese, a ku­korica több mint háromszorosa volt az 1983. I. negyedévi meny- nyiségnek. A zöldségfelvásárlás 4 százalékkal nőtt, burgonyából vi­szont majdnem 40 százalékkal, gyümölcsből 48 százalékkal ke­vesebbet vásároltak fel a megyé­ben, mint az előző év azonos idő­szakában. NAPKÖZBEN Pucér libák Ügy kezdődött, mint egy éjszakai lokál műsora. Sejtelmes világítás, Santana andalító zenéje, s öt vonagló hölgy. Egy pillanat alatt lekerült róluk a fölösleges lepel, s ott álltak félpucéran. Aztán el­tűntek a függöny mögött. Diszkózene szólt, táncos lányok érkeztek. Kár, hogy nem tudtak táncolni, nagy kár. Megjelent a zeneszerző: Tolcsvay Béla, s play-baekról nótázott, s hozzá pengette a gitár­ját. Kezdetét vette az előadás Kecskeméten a mű­velődési központban. Este tíz után, azon a napon harmadszor. A Magyar Színkör hozta el a produk­cióját: Fazekas—Balog—Bródy—Tolcsvay diszkó­musicaljét, a Lúdas Matyit. Csak 18 éven felüliek­nek! Hát igen, ez felnőtteknek szólt. De csak annyi­ban különbözött attól a bizonyos botrányos gyerek- előgdástól, hogy ezúttal időnként meztelen asszony­kákat is láthattunk, s a darab szövegébe bele-bele- csempésztek némi nemiségre utaló mondatokat, gesztusokat. Sőt, olcsó poénokat is: „Matyi fiam, tig olyan lusta vagy, hogy még Jancsóéknak sem kellenéi csoportos szereplőnek!”. Nem tudtam ne­vetni. Nem mellesleg: ilyeneket Fazekas Mihály nem szőtt mondandójába egykoron. A történetre, még csak figyeltem volna, hiszen jól játszottak a színészek: Karsai István (Matyi), A megye szocialista ipara az év első h'árom hónapjában másfél­ezer tonna főzelékkonzervet, 15,7 ezer tonna gyümölcskonzervet és 1,1 ezer tonna savanyúságot állí­tott elő. Január—márciusban a megye szocialista ipara 17 százalékkal több csontos nyershúst és 7 szá­zalékkal kevesebb vágott barom­fit termelt, mint az előző év ha­sonló időszakában. Előbbi kül­kereskedelmi célú értékesítése ernelkedett. Az élőállat-export ér­tékesítése háromnegyede volt a korábbi évinek. A foglalkoztatottak számának változása 1984. I. negyedévben sem mutat jelentős eltérést a ko­rábbi tendenciáktól. Csökkenő mértékben, de tovább nőtt az ál­lami mező- és erdőgazdálkodás­ban, valamint a személyi és gaz­dasági szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak száma. Az épí­tőiparban megállt a létszámcsök­kenés, sőt az előző év azonos időszakához viszonyítva valame­lyest nőtt. Az előző évek mérsé­kelt létszámemelkedése után a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek közös gazdaságaiban közel 1700-zal kevesebben dolgoztak, mint 1983 első három hónapjá­ban. A többi népgazdasági ágban is eltérő mértékben, de tovább csökkent a foglalkoztatottak szá­ma. 1983 első negyedéhez képest a legnagyobb mértékű (4,5 száza­lékos) létszámcsökkenés a közle­kedés, posta és távközlés ágazat­ban következett be. Az összes foglalkoztatotton be­lül a nem fizikai foglalkozásúak aránya tovább nőtt. Ezzel szem­ben a kereskedelemben tovább csökkent az arányuk, de még mindig itt a- legmagasabb. A teljes munkaidőben foglal-" koztatottak havi átlagbére min­den megfigyelt népgazdasági ág­ban magasabb volt, mint egy év­vel korábban. A növekedési ütem — az állami mező- és erdőgaz­dálkodás és az építőipar kivételé­vel — meghaladta az 1983. I. ne­gyedévit. Legkiugróbban ez az iparban jelentkezett, ahol az át­lagbérek az előző év azonos idő­szakához viszonyítva 7,8 száza­lékkal nőttek. Az átlagkeresetek is minden népgazdasági ágban nőttek. Legdinamikusabban a víz- gazdálkodásban dolgozók kerese­te javult, 11,7 százalékkal. Ma­gas volt még (8,6 százalékos) az iparban foglalkoztatottak átlag- keresetének növekedése, amit az átlagbérek és a béren felüli át­lagjövedelmek egyaránt kedvező váltdzása okozott. Legkisebb üte­mű az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatá­si ágazatban dolgozók átlagkere­setének növekedése volt. Az álla­mi mező- és erdőgazdálkodásban, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös gazdaságaiban és a kereskedelemben az átlagkere­setek növekedése kisebb mértékű volt, mint az átlagbéreké. Ezt a béren felüli átlagjövedelmek csök­kenése okozta. , Pénzgazdálkodás, áruforgalom, idegenforgalom A megye lakosságának taka- rékbetét-áliománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gának jelentése szerint — 1984. március 31-én megközelítőleg 11,3 milliárd forint, az előző évinél 9,6 százalékkal több volt. Az 1. ne­gyedévben 286 millió forinttal nőtt a betétállomány. A lakosság hi­telállománya 1984. március 31-én 8,6 milliárd forint, a múlt évinél egytizeddel több volt. A megye kereskedelmi szervei csaknem 5,5 milliárd forint for­galmat bonyolítottak le, folyó áron 9,4 százalékkal, összehason­lító áron 1,2 százalékkal töhbet, mint 1983 hasonló időszakában. A forgalom növekvő hányadát, 1984. I. negyedévében több mint felét az állami boltok és vendéglátó- helyek eladása tette ki, ahol a forgalom az átlagnál nagyobb ütemben (megközelítőleg 13 szá­zalékkal) bővült. A tanácsi vál­lalatok majdnem 5 százalékkal tudták növelni eladásukat. A szö­vetkezeti szektorban a forgalom az előző évihez képest 5,3 száza­lékkal emelkedett. Dinamikusan, több mint egynegyeddel növelte az eladását a magánkereskede­lem, így az összes forgalomnak 2,4 százalékát bonyolította le. Bolti élelmiszerekből és élveze­ti cikkekből 1984. I. negyedévében 1,4 milliárd forint értékű áru kelt el, 5,7 százalékkal több, mint egy évVel korábban. Az elmúlt negyedévben 605 mil­lió forint értékű ruházati cikket; adtak el, így 1983 hasonló idősza­kához viszonyítva folyó áron 7,2 százalékkal nőtt a forgalom, vo­lumenében azonban elmaradt at­tól. A vegyes iparcikkek forgal­ma megközelítette a 3 milliárd forintot. Ez az előző .évhez képest közel 12 százalékos bővülést je­lent, összehasonlító áron is emel­kedett csaknem 4 százalékkal az eladás. A vásárlók 64,4 millió forint ér­tékű árut vásároltak meg átlago­san 33 százalékkal olcsóbban. A kiárusítási forgalom nagyobb há­nyadát (72 százalékát) a ruházati cikkek adták, ebből a ruházati eladás 5 százaléka származott. A megye idegenforgalma az ide­érkezők számát tekintve bővült. 1984. I. negyedévében a megye szálláshelyeit csaknem 15,5 ezer vendég kereste fel, 13 százalék­kal több, mint a múlt év hasonló időszakában. A szállodákban kö­zel egyötöddel többen szálltak meg, mint az előző évben, az egyéb szálláshelyeken nem vál­tozott a vendégek száma. A ven- ' dégek több mint egynegyede kül­földről érkezett, számuk 42 szá­zalékkal haladta meg a múlt évit^ Egészségügy Az év első három hónapjában megközelítően 713 ezer napot töl­töttek táppénzes állományban, csaknem ugyanannyit mint egy évvel korábban. Az építőipar és a mezőgazda­ság kivételével, mérsékelten csök­kent az állami szektorban a há­rom napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma. A legutóbbi fél évtizedben a halálozások 17—18 százaléka min­den évben daganatos betegség miatt következett be. A Bács- Kiskun megyei gondozóintézetek­nél évente 1200—1400 Rosszindu­latú daganatos beteget vesznek nyilvántartásba. A betegségek megelőzésében, ültetve korai fel- , ismerésében igen. nagy szerepe van a rendszeres szűrővizsgála­toknak. 1983-ban valamivel több mint 49 ezer szűrést végeztek, s a megvizsgáltak háromnegyedénél nem találtak semmiféle betegség­re utaló tünetet. Sáfár Anikó (Ilus), Dózsa László (Döbrögi), Bencze Ferenc (Ispán). De mindig félbeszakították a cse­lekményt a belibbenő ruhanélküli, tollboás streap- tease görlök. ök voltak a libák, a vásáron. Lejöttek a nézőtérre — az első sorokban ülők örömére? —, s ott árulták őket, párjukat két ezüstért: „Aki nem vesz,' ne babrálja!” Hogyan is babrálhatták volna a portékákat a tizenötödik sorból? Libák voltak a javából, megfosztott tollazatúak, sőt elhízott jószá­gok. Csak Döbröginek kellettek. Ilyesmi volt tehát a sikerdarab, Romhányi Lász­ló rendezésében, Gessler Gyöngy koreográfiájával. Ez a kétórás bemutató nem bukott meg, mint a gyerekeknek szóló. Azt is mondhatnám, inkább tet­szett a nézőknek a felnőttesített változat. Azért azon morfondíroztam, nem volt igazságos a Ludas Matyi szerkesztősége, amikor kiosztotta a Döbrögi-díja- kat. Pro Arte Döbrög.i-ense művészeti díjat adtak Maros Gábor színművésznek, azért az újszerű meg­oldásért, hogy az eredetileg kétórás darabot negy­ven'perc alatt fejezte be. Maros Gáboron azóta há­romnál többször verték el a port. Én azt mondom: Döbröginek'három verés, a szerzőknek {íz is kevés! Éjfél körül ünnepelt ajársulat. Ez volt az ötve­nedik előadásuk, s erre Kecskeméten koccintottak pezsgővel. A nemes italból a közönségnek is jutott, amit az akkorra már bikinibe öltözött „libák” szol­gáltak fel. Erre ’'sióban inni kellett.' De így? Borzák Tibor RÍ9Ü ■gmmA W WSmmS Szőlőtelepítés ’84 ■ Többek között Lakiteleken készítik, nevelik a gyökeres oltványokat. ■ A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben évente 40—50 hektárral bővül az ültetvény. Már az őszi munkához készítik elő a talajt. ■ Mendler Mátyás Hajóson gazdálkodik. Idén megduplázta te­rületét. Űjabb kétszáz négyszögölre telepített Zureigeltrebe-t (jobbra). w ' v ■ ■**-.. *5t$> iflggglg ■ A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban _ a fiatal szőlőt is öntözik. Felvételünk a nyo­m ásközpontban készült. 8 A megyeszékhely egyik szakcsoportja a Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezeté. A tagság kétharmada „kívülálló”. Húsz hektárt telepítettek ősszel és harmincat most, tavasszal (balra).-4* 8 Az ezer hektáros kis pirtói Május 1. Szak- szövetkezetben az elmúlt hetekben 21 hektáron telepítettek Lakihegyi mézest és Rajnai rizlin- get. Felvételünkön, az elvermelt vesszőket ter- raieUJt; ki. {Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents