Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

2 • PETŐFI NÉPE a 1984. május 20. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Parlamenti választások a Fülöp-szigeteken, a 'belpolitikai fe­szültség jegyében. — A del-afrikai magatartás miatt 'kudarcba fullad a lusakai Namíbia-értekezlet. — Mitterrand skandináviai körútja. \ KEDD: Libanonban kiújulnak a harcok, nehézségek a hadsereg át­szervezésével kapcsolatban.'— Beiktatják az új jugoszláv kollek­tív államfői testületet. — Válaszként a NATO-telepítésre további megnövelt távolságú, szovjet hadműveleti-harcászati rakétákat helyeznek el az NDK-ban. SZERDA: Megállapodás Nicaragua és Costa Rica között. — A NATO- 'hadügyminiszterek értekezlete, heves bírálatok a holland kormány elién-. — Izraeli katonai akció egy dél-libanoni palesztin tábor ellen. CSÜTÖRTÖK: Befejeződik Lázár György bulgáriai látogatása. — A mexikói elnök Washingtonban. — Kongresszusi kompromisszum az Egyesült Államokban az MX-nakéták ügyében. — Sztrájkok az' NSZK fémipari üzemeiben. PÉNTEK: Éleződik a Perzsa-öböl körüli válság, az Egyesült Államok katonai beavatkozás lehetőségeit mérlegeli. — Essenbén katona- politikai kérdésekről .tanácskozik a nyugatnémet szociáldemok­raták kongresszusa. / SZOMBAT: Kim ír, Szén vezetésével úton van Moszkvába a KNDK párt- és állami delegációja. — Rumsfeld amerikai közel-keleti kü- lönmegbízótt lemondása. A hét három kérdése: <9 Lázár György, a Minisztertanács ejnöke hivatalos baráti látoga­tást tett Szófiában. A képen: Lázár György (balról) vendéglátójával, Grisa Filipov bolgár miniszterelnökkel tárgyal. « A NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó országok nyug­állományú tábornokai négynapos tanácskozást tartottak Bécsben ar­ról, hogy lehet megakadályozni a háborút. A* megbeszélést a londoni székhelyű Tábornokok a békéért és leszerelésért nevű szervezet kez­deményezte, Magyarországról Sárdy Tibor mérnök vezérőrnagy, do­cens (balról az ötödik) vett részt a tanácskozáson. Konsztantyin Csernyenko az űrfegyverkezés megakadályozásáról Miről tanácskoztak a NATO hadügyminiszterei? Zárt ajtók mögött tanácskoz­tak a NATO székhelyén az atlan­ti i hatalmák hadügyminiszterei, de gondoskodtak arról, hogy meg­felelő mennyiségben hírek szivá­rogjanak ki a tárgyalt kérdések­ről. Megbeszéléseik középpontjá­ban két kérdés állt. — Legalább­is ezt engedik sugallni a napvi­lágra jutott információk. Az Egye­sült Államok ismét sürgette szö­vetségeseit, hogy fordítsanak na­gyobb energiát s főiként pénzesz­közökét a hagyományos fegyver­kezésre, vagyis új erőre kapott a Rogers-terv. (A névadó amerikai tábornok, a'NATO európai főpa­rancsnoka nemrég olyan fejlesz­tési tervet javasolt, hogy a tagál­lamok — az inflációs hatásokat leszámítva — legalább évi 4—5 százalékos „tiszta” emelést hajt­sanak végre katonai költségveté­seikben, s ezzel fokozzák a fegy­verkezési versenyt. Szó volt a rakétatelepítésről is, amelynek során a legszélsősége­sebb NATOJkörök heves kiroha­násokkal illették a holland kor­mányt, mert immár három év óta húzódik döntése a woensdrechti támaszpontra tervezett 48 ameri­kai robotrepülőgép ügyében. Á kritika nyilvános hirdetője Luns, a NATO lelépő főtitkára lett, aki különben 19 éven át, volt holland külügyminiszter, „határozatlan­sággal és tehetetlenséggel” vádol­ta a hágai kormányt, „túlságosan engedékenynek” mondva a béke­mozgalmak iránt. Egykori kollé­gái és utódai természetesen nagy felháborodással fogadták e kije­lentéseket, s határozottan vissza­utasították. Újra napirendre ke­rült tehát a sokat emlegetett „hol- landitisz”, a „holland betegség”, amelynek ragályosságától tarta­nak a NATO-ban. Ha ugyanis Hol­landia megmakacsolná magát (erről egyelőre nincs szó, a hol­land kormány inkább az időhú­zást választotta) az óhatatlanul kihatna Belgiumra is. Közben Dá­niában kilencedszer szavazták le a kormányt nukleáris fegyverke­zési ügyekben, igaz, dán terület­re nem kerülnek eurorakéták, s a kormány csak jelképes anyagi hozzájárulást vállalt, de a soro­zatos parlamenti döntéseknek kétségtelen politikai-erkölcsi je­lentősége lehet. A három „nagy befogadó” London, Bonn és Róma változatlanul támogatja a telepí­tést, ugyanakkor olyan kérdések­ben, mint az erő kizárásáról^ szó­ló szerződést kívánó budapesti fel­hívás, a nyugat-európai országok több megértést és nagyobb éssze­rűséget tanúsítanak, mint Wa­shington. A fegyverkezési hajsza felpör­getése (ami mögött az egyoldalú előnyszerzés ábrándja jelentke­zik) az Egyesült Államokban is belpolitikai csatározások tárgya lett. A képviselőház végül is egy kompromisszumosnak ■ tűnő ha­tározatot- fogadott el az MX-ra- kéták ügyében, amely nem elégí­tette ki a kormány kívánságait, de nem is vetette el a prográmot. ■ Hasonló ellentmondásosság és felemás állásfoglalás jellemezte a többi fegyverkezési szavazásokat. is, végsősoron azonban a fegy­verkezési versenyt tovább serken­tik Washingtonból. A fegyverkezés nyugati meg­szállottjaira kijózanítólag hatha­tott az a szűkszavú TASZSZ-je­lentés, miszerint további, megnö­velt távolságú, szovjet hadműve­leti-harcászati rakéta-komplexu­mokat helyeztek el az NDK te­rületén, Ez is a válaszlépések sp- rába illeszkedik (jólismert a_ Var­sói Szerződés véleménye: ha in­tézkedések történnek a rakétate­lepítés ’előttii helyzet visszaállítá­sára, nem lesz szükség a 'kénysze­rű válaszlépésekre sem), s bizo­nyítja, hogy a katonai erőegyen­súlyt nem lehet felborítani. Ha pedig így van, jó lenne ezt a bi­zonyos egyensúlyt minél alacso­nyabb szinten, kevesebb költség­gel, fegyverrel és veszéllyel meg­valósítani ... Milyen új fejlemények történtek Közel- és Közép-Keleten? Libanonban a héten némileg halványult az optimizmus: a had­sereg kulcskérdésnek tartott új­jászervezése akadályozza I nem­zeti egységkormány munkáját. Dehát igazából az történt, amire számítani' lehetett,- a viták és el­lentétek most a kormánykeretek­ben jelentkeznek. Azért sajnos az utcákon most is ropogtak a fegy­verek, még nem lehetett tartós tűzszünetet teremteni a bejrúti zöld vonalnál, a keresztények és mohamedánok lakta városrészek határán., . Aggasztó hírek érkeztek Dél- Libanonból,: ahol Szid on mellett, egy, palesztin menekülttábor, Ain El-Heiua ellen Izrael szabályos katonái támadást hajtott, végre, számos áldozattal és hagy anya- gi károkkal. A helyzet olyan mér­tékben kiéleződött, hogy Kuvait állandó ENSZ-képviselője javas­latot tett a Biztonsági Tanács összehívására. Egy másik kérdésben is fon­tolgatják a tanács esetleges be­kapcsolódását. Az Irak és irán közötti háború eszkalálásának, kiterjesztésének minőségileg új, rendkívül veszélyes elemei je­lentkeztek J a héten, A harcók nem- .kímélték azokat az olajút- vonalakat sem, ahol a világ olaj­exportjának mintegy fele bonyo­lódik, s több harmadik országbe­li, mindenekelőtt -kuvaiti és szaúdi óriás tartályhajót gyújtot­tak fel a légitámadások. A hat öböl-menti arab ország Iránt vádolta a történtekért, Teherán­ban viszont Irakot igyekeztek felelőssé tenni azért, hogy ha há­ború „nemzetközivé válik”., Irak és Irán háborúja, amely egyik országnak sem állhat ér­dekében, s eddig hatszázezer ha­lálos és sebesült áldozatot, csak­nem kilencven milliárd dolláros költségszámlát követelt, az öböl­ben történtekkel még magasabb , sebességfokozatra kapcsolhat, to­vább növelheti a fenyegetéseket. .Nem utolsósorban az -amerikai. ■ katonai beavatkozás lehetőségét, | amivel kapcsolatban mind '.több nyílt utaiás. hangzik el Washing­tonban! A The New York Times .-' értesülése -szerint,, az Égyésült Államok szívesen biztosítana lér gifedezetet Kuvait vagy Szaúd- ' Arábia - olajszállító tan-kepeinek, magyarán mondva az amerikai; gyorshadtest egységei'. megjelen- . nének az öbölben. Vannak- bízó-' feyos. jelei' a mozgósításnak jj és csapatmozdulatoknak is. Az- ér­dekeltek egyelőre visszautasí­tották a kéretlen segítőket, az öböl térségében azonban változat­lanul rendkívül ingatag és rob­banásveszélyes a helyzet. .1. Mi a jelentősége Nicaragua és Costa Rica megállapodásának? Panamlvárosban az újonnan .-megválasztott.: panamai elnök s a négyes Contadora-csopprt (Pa­nama) Venezuela, ‘Kolumbia és, Mexikó) . - külügyminisztereinek jelenlétében a nicaraguai és a Costa Rica-i -diplomácia vezető­je aláírta a két. ország megálla­podását. Ennek lényege' és leg­fontosabb mozzanata, hogy kö- , zös testületeket állítanak .fel- a két ország határán az összeütkö­zések megelőzésére, a viszony normalizálásának elősegítésére. Az előzmények közismertek: Costa Ricából törtek be Nicára- guába az Édes Patora vezette ARDE ellenforralmi. szervezet emberei. Az volt a céljuk, hogy elfoglalják és huzamosabb ideig megszállva -tartsák a viszonylag elszigetelt helyzetben -lévő San- Juan del Norte -városkát, s ott „ellen-kormányt” , alakítsanak, -amely Hondurastól Guatemalá­tól, más 1 reakciós' latin-amerikai ■rendszerektől,. S végső1 isöron az Egyesült Államoktól katonai se­gítséget kérne a sandinista kor­mányzat megbuktatásra. A -be­nyomult ellenforrJpalmárokat egy lendületes ellentámadás visszavetette, tervük meghiúsult. Washington azenokn további nyomást gyakorolt Costa Ricá­ra (például- közös hadgyakorlat érdekében, noha a kis közép­amerikai országnak nincs is had­serege), elsősorban Nicaragua be­kerítése céljából, a keskeny kö­zép-amerikai földnyelven Nica­raguát északról Honduras, délen' Costa Rich határolja, s ha ehhez hozzávesszük a tengeri utak el- aknásítását bekövetkezhetett vol­na a haladó ország fizikai elszi­getelése. Ilyen körülmények között nem kis jelentősége van annak, hogy Nicaragua és déli szomszédja megállapodást írt alá, s ez a tény megerősítette a mexikói- elnöknek éppen a washingtoni kongresz- szusbah a -héten -elhangzott sza- , vainak igazságát: katonai lépé­sek és fenyegetőzések helyett po­litikai kibontakozást -kell1 'keresni. a közép-amerikai válságtérség­ben. Temetés A chilei fővárosban elte­mették Walter Rauffot, aki 78 éves korában, betegség következtében halt meg. Rauff (akit nemrég a tele­vízió is bemutatóit egy le­leplező filmriportban) szer­kesztette a második világ­háborúban az első. „mozgó gázkamrát”, s háborús bű­nösként közvetlen részes .volt kétszázezer ember meg­gyilkolásában. A háború után bújkált, majd Chilé­ben telepedett le, s jólle­het, több ország, köztük az NSZK és Nagy-Britannia is kérte kiadatását; ezt meg­tagadták. A Pinochet-kor- mánv legutóbb arra hivat­kozott, hogy a chilei tör­vények szerint Rauff bűnei elévültek. , A temetésén náci külső­ségek voltak, s a helyszíni tudósítások szerint az ösz- szegyűlt volt S^l-tiszték karjukat a régi köszöntés­re tartva, ‘i„Heil Hitler”-t kiáltották. Chilében ma- navsúa csak a váci bűnök évültek el, a nácik válto­zatlanul élik világukat. . j R. E. A világűr militarizálásának megakadályozásával kapcsolatos szovjet álláspontot fejtette ki Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács elnökségének elnöke amerikai tudósak felhívására adott válaszlevelében. Két amerikai tudós — Richard Garvin és Carl Sagan — a világ országainak vezetőihez ( intézett felhívásában, mélységes' aggodal­mának adott hangot a kozmikus térség militarizálásából adódó veszélyek miatt. Támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülés­szaka elé terjesztett szerződéster­vezetét az űrfegyverkezés betil- tásáróQl, és néhány konkrét elkép­zelésüket is vázolták az ember irányította űrhajók katonai célú felhasználásának korlátozásáról. Válaszában Konsztantyin Cser­nyenko rendkívül - időszerűnek nevezte a két amerikai tudós fel­hívását a világűr militarizálásá­nak, a fegyverkezési hajsza újabb fodr.ullójának megakadályozására. A Szovjetunió határozottan ellenez mindenfajta versengést a fegyverzetek, egyebek között a kozmikus fegyverzetek terén is, ezzel egyidejűleg meg kell érteni azt* is,hogy a kozmikus fenyege­téssel á Szovjetunió kénytelen lesz intézkedéseket tenni saját biztonsgának megbízható szava­tolására. Illuzórikusak azok az elképzelések, hogy. a világűrben megszerezhető á tataiját' erőfö­lény. Vannák azonban, akik nem hajlandók szembenézni ezzel az igazsággal, ,és ez rendkívül ve-, szélyes . következményekkel fe­nyeget. Ezek megakadályozása — még mielőtt ' késő lenne — sze­mélyes kötelessége . minden ál- lamférfriúnak, tudósnak,, ék min­denkinek ,aki valóban felelőssé­get érez az emberiség jövőjéért. A Szovj.eunió ismételten, meg­erősíti. — mutat; rá válaszában Konsztantyin . Csernyenko —, hogy. kész maximális erőfeszítése­két '; tenni a .fegyverkezési hajsza világűrre.. való. kiterjesztésiének megakadályozásáért. A Szovjet­sé®rd-í1iíi »■',?$• iá-gűr fegyverekkel való:rbetélepí- .lésének, megakadalyozasára • .’irá­nyuló politikáinak minden ország Számára kötelező magatartási normává, általánosan elfogadott nemzetközi kötelezettséggé kell válnia. A Szovjetunió határozottan el­lenzi a nagyméretű rakétaelhá- rító rendszerek kidolgozását, mi­vel -ezek célja, hogy büntetlensé­get biztosítsanak atomagressziót Gábor nyugdíjas igazgató idézték a félegyházi tanonc-:,-illetve szak­munkásképzés történetét. Az elhangzottakból'kitűnt, mi­lyen forradalmi újítás volt, ami­kor a korszerűtlen céhes rendsze­rű iparosnevelés ellensúlyozásá­ra 1884-ben a város vezetése lét­rehívta az egykori |— még (csak kétbsztályos — -iparos iskolát. Az előadások jól.tükrözték azt a je­lentős. fejlődést is, ami az. elmúlt évszázadbanaz iparos utáripótlás- neveíés térén végbement. „Nem. szabad figyelmen kívül hagyni az összefüggést -— emelte, ki Sere­ge Gábor,-—, iskolátok és a város ipar áriak nagyarányú fej lődése között; Az-intézetünket;,.fenntartó szerveknek, valamint az itt tevé­kenykedő pedagógusoknak nagy érdeméi vannák abban-, Hogy gz egykori: szinte kizárólag a mező­gazdáságból élő mezőváros mára nemzetközileg is elistoieft jelentős ipari központtá alakult,” És eköz­ben — hangsúlyozta az. előadó — a /fejlődés kölcsönhatásaként az oktatás-nevelés feltételei óriásit változtak. Ma már 31 tanterem, •tucatnyi jól fölszerelt műhely és korszerű I oktatástechnológiai esz­közök segítik á 38. fős tantestület és az 120.0' tanuló munkáját. nyeadta. A gazdaság koordinálá­sával 1983-ban több mint * 1600 sertést, 31 hízómarhát adtak , át a húsiparnak, > Siók a gyümölccsel, őszibarackkal, almával, körtével foglalkozó szakszövetkezeti tag, és ma már 25 hektáron, úgynevezett tagi szőlőtelepítést is Végeztek a szövetkezetben. Az ünnepségein Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára a \ elkövetőknek. Van már egy lejá­rati határidő nélkül megkötött szovjet—amerikai szerződés a ra­kétaelhárító rendszerekről, amely megtiltja ez utóbbiak létrehozá­sát; ezt á szerződést maradékta­lanul tiszteletben is kell tartani. Mint CSernyenko rámutat, a vi­lágűrbe telepített rákétaelhárítő rendszerek létrehozásának szán­dékáról való ünnepélyes lemon­dás megfelelne a szerződés szél­iemének és betűjének, s hozzájá­rulna ahhoz, hogy az egész embe­riség érdekében biztosítani lehes­sen a, kozmikus/ térség békéjét. Egy ilyen-lépést világszerte úgy üdvözölnének, mint az emberiség békés jövője iránti igazi gondos­kodás megnyilvánulását. .Nem tűr/'halasztást a műhold- j ■elhárító fegyverek betiltásának kérdése sem — hangsúlyozza vá­laszában Csernyenko. Az ilyen ■vegyverek kidolgozása még sok­kál bizonytalanabbá tenné a hely­zetet, növelné a meglepetésszerű támadás veszélyét, aláásná azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek célja a? atomfegyverekkel ren­delkező államok közötti bizalom szavatolása. A Szovjetunió a világűr mili- tarizálásának megakadályozásá­ra olyan szerződés megkötését javasolta, amely megtiltaná ka­tonai erő alkalmazását a kozmi­kus .térségben, és onnan kiindúl- va é Föld ellen- B szerződés értel­mében mindenki maradéktala­nul lemondana a műholdelhárí­tó fegyverektől, és megsemmi­sítené a már meglévő ilyen rendszereit. A megállapodás, téti­re jöitténlek megkönnyítése végett a Szovjetunió egyoldalú mora­tóriumot .' hirdetett a műholdel­hárító fegyverek világűrbe te­lepítésére, és ez mindaddig ér­vényben marad, amíg más,- or­szágok is hasonlóan cseleksze­nek. : A Szovjetunió kezdeménye­zése széles körű támogatásra ta­lált a világban. Nincs és nem is lehet semmiféle igazolás arra, hogy bárki is elutasítsa a meg­felelő . gyakorlati intézkedések kidolgozásának megkezdését, i ; u Ami az enjber, vezette és au- .‘tpipataűrh.ajók g katonai - célú ,teÍh|asználásánakL,;^;rkprlátozjásá- ra vonatkozó szovjet szerződés­tervezettel,., kapcsolatos p javas- . tatainkat illeti, azokat a hivata­los, tárgyalások során lehetne át­tekinteni — válaszolta Konsz- tantyin Csernyenko a két ame­rikai tudósnak, sok sikert kíván­va a világűrben folytatott fegy­verkezési hajsza megakadá­lyozására . irányuló tevékeny­ségükhöz. . » INS': ,<4 vi Pekingben ülésezik '4 kínai parlament. A tanácskozások közép­pontjában gazdasági kérdések állnak. Centenáriumi rendezvény Félegyházán (Folytatás az 1. oldalról.) Ünnepség Jakabszálláson (Folytatás az 1. öldalról.) Az előadások után hozzászólá­sok következtek. Bagics Lajos, a Művelődésügyi Minisztérium ne­vében köszöntötte az iskola^ ne­velőit és diákjait. Szólt arról a megkülönböztetett figyelemről, amellyel a kulturális vezetés kö­veti a szakmunkásképzést. Ennek egyik jele, hogy évről évre többen érettségit is kaphatnak a szak­munkás-bizonyítvány mellé, S ma már a továbbtanulás lehetőségéi is korlátlanok. Ezután Korom Mihály kért szót. Elmondta: „Negyven évvel a fel­szabadulás után milyen fontos, hogy egyre több jólképzett, lel­kiismeretes, újító szándékú mun­kás dolgozzon a gazdaságban! Má a tudományos és technikai forra­dalom korában a szakmunkások­nak legalább olyan jól felkészült­nek és tájékozottaknak kell ?len­niük, mint a tanonciskolák alapí­tásának korában a mérnökök vol­tak. Ez a megnövekedett , igény árra ösztön'zi a párt és a kormány vezető/szerveit, hogy támogassák a szakmunkásképző intézetekben folyó, oktató-nevelő munkát. Ezután Gajdácsi .István 10 pe­dagógusnak adott át kitüntetést, majd az ünnepség végén a ven­dégek megtekintették az intézet múltját bemutató kiállítást. F. P. J. gazdaság folyamatos munkájának eredményeit emelte ki. - Dr. - lyiatos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese átadta a szövetkezet elnökének, Nagy Bé­lának munkája elismeréseként a Mathiász-díjat. A Kiskunsági Szövetkezetek . Területi Szövetsé­ge ugyancsak ■ a folyamatos, eredményes munka elismerése­ként oklevet adományozott a szakszövetkezetnek. G. E.

Next

/
Thumbnails
Contents