Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-20 / 117. szám
A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE Gazdasági-társadalmi fejlődés 1984. első negyedévében VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 117. szám Ál3! 1,40 Fj 1984. május 20. vasárnap Múzeumok hétköznapjai (4. oldal) Két nappal ezelőtt tartották meg a múzeumok világnapját, egy nemzetközi határozat szellemében. Ebből az alkalomból készült az az összeállításunk, amelyben sokoldalúan igyekszünk felhívni a figyelmet a múlt értékeinek megőrzésére. Bemutatunk többek között érdekes gyűjteményeket és megismertetjük olvasóinkkal az egyes távoli tájak múzeumi törekvéseit. SZÁZÉVES A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS Centenáriumi rendezvény Félegyházán Az ünnepség résztvevői. (Méhesi Éva felvétele) ÜNNEPSÉG JAKABSZÁLLÁSON A Népfront Szakszövetkezet tizedik kitüntetése Bensőséges ünnepségre került sor tegnap Jakabszálláson a Népfront Szakszövetkezet központjában, amikor dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese átadta a Kiváló Szövetkezet címet. Elmondta, hogy a szakszövetkezet a nehéz gazdasági körülmények közepette is megőrizte a kiválók között hosszú idő óta elfoglalt helyét, és az aszály ellenére is javítani tudta a gazdaság eredményeit. Ezek az eredmények igen tiszteletre méltóak, ha a gazdaságok többsége ilyen színvonalon gazdálkodna, szorító gondjainkon már túL lennénk — mondta Csendes Béla. Az idén tizedik alkalommal nyerte el a szakszövetkezet a kitüntető címet. Az- 5400 hektáros gazdaság területének felét közösen művelik, felét két' község — Jakabszállás és Helvécia — szövetkezeti tagjai gondozzák. A 0,59—8 aranykorona értékű talajokon hagyományos a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Az előbbi legnagyobb részt borszőlő valamint a pezsgőgyártás alapanyagát adó zamatos fajta. A 300 hektáros őszibarack fele termőültetvény, amelyről csaknem 9 tonna gyümölcsöt szedtek le. Szántóföldi növénytermesztésben a búza. az árpa-, a kukorica és a rozs foglalja el a legnagyobb területet, de idén első évben próbálkoznak a Magyar rozsnok. termesztésével, illetve a somkóró zöld- trágyaként való hasznosításával, A gazdaságban jelentős a baromfitenyésztés és -tartás is. A hatvanezer tojó es a 150 pzer broiler állomány „lakóhelyét” az idén tervezik bővíteni. Szőlőjüket teljes vertikumban, saját pincészetükben tárolták, illetve'dolgozzák fél a Szikrai Állami Gazdaság segítségével. Az Ámor.pezsgő gyártásának 49 százallékban részesei. A jakabs-zállási Népfront Szakszövetkezet tavaly, az aszály ellenére 207,5 millió forint termelési értéket hozott létre, amelynek' jelentős hányadát a háztáji és a tagok munkájának eredmé(Folytatás a 2. oldalon.) Még nem tisztázódott, hogy az első szőlőfürtöt melyik ősapánk ízlelte. Az sem, hogy belőle édes vagy savanykás nedűt ki készített először. Egyes kutatók véleménye szerint Mezopotámiából származik.; Történelmi paradoxon, hogy azon a vidéken az elmúlt évszázadoktól az alkoholtartalmú bort vallási tilalmak miatt nem fogyasztják. A szőlő csodálatos növény. Szereti a meleget, a napfényt, az él te,tő vizet. Bőséges terméssel: aranyló vagy mélypiros csillogó fürtökkel hálálja meg a gondoskodást. Itt,- az Alföldön, szűkebi? hazánkban, a Duna-Tisza , közén különösen jól érzi 'magát. A régebben főleg „kocsisborokat” lékezésen részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, dr. Gaj- dócsi István, iá: megyei tanács elnöke, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, valamint a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Bagics Lajos osztályvezető. A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban — a Himnusz eléneklése után — Reicher József igazgató köszöntötte a megjelenteket — az említetteken kívül az intézet egykori tanárait, diákjait, a város vezetőit és a partnervállalatok képviselőit. Szavait követve az énekkar és a szavalókör mutatott be szép összeállítást, majd Fekete Pálné tanár és Serege (Folytatás a 2. oldalon.) termő vidék napjainkra virágzó szőlőkultúrájáról vált ismertté. A hagyományos hajósi, kiskőrösi, soltvadkerti, j izsáki körzet mellé számos más község, város környéke zárkózott fel. A kutatók az utóbbi időben jó néhány olyan fajtával és technológiával siettek a termelők segítségére, amellyel kül- és belföldön egyaránt keresett üde, illatos, zamatos bort „termel” ez a vidék. Köztudott, hogy a termelés legfontosabb tényezője a telepítés. Enélkül nincs előrelépés. Ahhoz, hogy az export- és a hazai 'követelményéknek eleget tudjunk tenni, évente az országban négyezer hektár szőlőt kell telepíteni. -Bács-Kiskun megye már esztendők óta ennek negyedére Az 1984. évi népgazdasági terv az egyensúlyi helyzet javítását, a nemzetközi fizetőképesség megőrzését, elért vívmányaink védelmét és gyarapítását tűzte ki célul. Az év első negyedében mutatkoztak eredmények a gazdasági életben, amelyek azonban az év nagyobbik felében még kijavításra váró jelenségekkel párosultak. Bács-Kiskun megye gazdasága is több eredményt mutatott fel. Beruházások Az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) Területi Igazgatóságának tájékoztatója szerint a pénzintézetek 1984. első három hónapjában a Bács-Kiskun megyei szocialista szervek beruházásaira 827 millió forintot fizettek ki, ami 14 százalékkal kevesebb az 1983. I. negyedévinél. Ezen belül az állami beruházásokra 35 százalékkal többet, míg a vállalati és a szövetkezeti beruházásokra 38, illetve 15 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban. A pénzintézetek az I. negyedévi kifizetések több mint egyhar- madát — 289 millió forintot — az állami, ezen belül 205 millió forintot a célcsoportos beruházásokra folyósították. A célcsoportos beruházások körében emelkedtek az előző évi alacsony bázishoz képest többszörösére — a lakásberuházásokra és a kórházfejlesztésekre történt kifizetések. Az összes pénzintézeti folyósításokon belül 1984 első három hónapjában építésre az egy évvel korábbinál közel egyötödével többet, gépbeszerzésre viszont 31 százalékkal kevesebbet költöttek a beruházók. így a gépbeszerzésekvállalkozik. Vállalkozhat azért is, mert megtalálták az érdekeltségnek azt a formáját, amikor mindenki jól jár: az egyén, a szövetkezeti vagy állami gazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem. A megyei • tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kapott információból megtudtuk, hogy a legutóbbi három évben a telepítések 60—70 százalékát különböző szakcsoporti, részes-, háztáji művelési ágazatokban végezték. így volt ez az, idén, tavasszal is. Eddig megyeszerte 550 hektáron fejezték be a 1 munkát. A harmadik oldalon található képriportunk segítségével olvasóinkat elkalauzoljuk a határba. Cz. P. re fordított hányad az első három hónapban a kifizetések felét tette ki. i Iparé»”: |S5^| | ^ •, Legdinamikusabban, 10,8 százalékkal a minisztériumi ipar termelése bővült, különösen a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszeripari termelés 25,5 százalékos növekedése miatt. A tanácsi ipar 5,7 százalékkal, a szövetkezetek 2,1 százalékkal növelték termelésüket. A fontosabb nehézipari cikkek közül az előző év hasonló időszakához képest jelentősen, több mint másfélszeresére nőtt a fürdőkád gyártása. Emelkedett a földgáz és a kőolaj kitermelése is. A megye szocialista ipara termelési volumenének bővülése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottság összességében megegyezik az egy évvel korábbival. A létszám az élelmiszeriparban 2,5 százalékkal emelkedett, a könnyűiparban azonban közel két százalékos a csökkenés. Az év első három hónapjában a fizikai foglalkozásúak számá átlagosan mintegy 51,5 ezer volt, aránya az összes foglalkoztatotton belül az egy évvel korábbihoz képest valamelyest csökkent. Az ipar összes értékesítése meghaladta az 5,8 milliárd forintot. A nagy- és kiskereskedelmi értékesítés volumene 8 százalékkal emelkedett, a külkereskedelmi azonban egy százalékkal elmaradt az 1983. I., negyedévitől. A külkereskedelmi célú értékesítés több mint kilenctizedé a minisztériumi ipar tevékenységéből származott. Ezen belül a nehézipar éladása — összehasonlítható áron — közel a másfélszeresére nőtt az 1983. I. negyedévinek, a könnyűiparé egynegyeddel több, az élelmiszeriparé azonban 12 százalékkal kevesebb volt ennél. A megyei székhelyű szocialista iparban az év első három hónapjában mind a rubel-, mind a nem rubelelszámolású export csökkent az 1983. január—márciusihoz képest, a két évvel korábbit azonban meghaladta. A megye szocialista kivitelező építőiparában 1984-re 3 milliárd 448 millió forint értékű építési- szerelési tevékenység elvégzését tervezték. Az első negyedév végéig a vállalatok és szövetkezetek 2 milliárd 906 millió forint értékű építési-szerelési tevékenység elvégzésére kötöttek szerződést. A teljesítés á minisztériumi vállalatoknál a legmagasabb. A kivitelező építőipar teljes saját termelése 836 millió forint volt, folyó áron 15,1 százalékkal több mint az egy évvel korábbi. A kivitelező építőipar termelésének mintegy háromnegyedét az alaptevékenység tette ki. Az év első három hónapjában végzett saját építési-szerelési munka értéke 617,5 millió forint volt, ösz- szehasonlító áron 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a minisztériumi vállalatok tevékenysége az átlagosnál jobban — 8,1 százalékkal — emelkedett, a tanácsi vállalatoké és a szövetkezeteké azonban tovább csökkent: előbbi majd egytizedé- vel, utóbbi közel három százalékkal. A megye szocialista építőiparában 75,6 millió forint értékű fenntartási jellegű építési-szerelési tevékenységet teljesítettek, ez folyó áron több mint egynegyedével haladta meg az egy évvel ezelőttit. Mezőgazdaság Az 1983. évi kedvezőtlen, aszályos időjárás számottevő terméscsökkenést okozott a megye nö(Folytatás a 3. oldalon.) GRATULÁLTAK A CSEHSZLOVÁK PARTNEREK IS Kiváló címet kapott a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Nem múlik el esztendő, hogy a megye egy-egy állami gazdasága ne érjen el olyan kimagasló eredményt, amellyel elnyerje a kiváló címet. Tavalyi munkája nyomán á Kiskunhalasi Állami Gazdaság teljesítménye volt a legfigyelemreméltóbb, s a kitüntetés átadására tegnap került sor az állami gazdaság oktatási központjában. Pintér Imre, az állami gazdaság pártszervezetének titkára köszöntötte a megjelenteket, a partnergazdaságok, a megyei és országos szervek képviselőit, majd Katona István igazgató szólt az elmúlt esztendő eredményeiről. A_ halasi gazdaság dolgozóinak munkája országos hírű és elismert, elsőként a szőlészet—borászat említhető. Az 1200 hektáros ültetvény nemcsak korszerű nagyüzemi művelésű, hanem fajtaösszetételben is jó. Az ebből készült borok és pezsgők 65 százalékát exportálják. A minőséget fémjelzi az országos és megyei borversenyeken elért több tucat első helyezés, nagydíj. Az itt készülő szőlőpárlatok ugyancsak közkedveltek, választékát, minőségét javítva már külföldön is keresettek. Noha a legismertebb a borászati munka — nem kevésbé fontos a húsmarhaágazat, az a tartástech- nológia és fajtaátaDlakító keresztezés, amelyben ugyancsak elsők között volt a megyében. Az eredményesen dolgozó sertéságazat, erdészet — több mint kétezer hektárt gondoznak — ugyancsak a jelentős tevékenységek közé tartozik. A környék tápellátásában is vezető szerepet töltenek be, segítve ezzel az egyre bővülő háztáji .állattartást. Az elmúlt évtized alatt nem csupán mezőgazdasági nagyüzem lett a kiskunhalasi, hanem korszerű élelmiszeripari vállalattá vált. Fejlődésükre ' jellemző, hogy még 1970-ben 250 millió forint volt a termelési értékük, ez tavaly csaknem elérte az 1 milliárd 200 millió forintot. A nyereségük akkor még 6 millió körül tartott, legutóbb pedig 80 millió forintot mutattak ki. E néhány szám nagy munkát takar: a vezetők és dolgozók egységét, szorgalmát, s kockázatvállalási készségét is. Ez olyan termelési és termékszerkezet kialakítását hozta, amely az országban is példamutató. A munkában élenjáró szocialista brigádok közül egy a Népköztársaság Kiváló Brigádja, három pedig a Szakma Kiváló Brigádja címet is elérte. Az állami gazdaságok közötti országos újítási versenyben évek óta az elsők között vannak a halasiak. Dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes köszöntötte az állami gazdaság vezetőit és dolgozóit, a MÉM és a MEDOSZ elnökségének nevében. Kiemelte, hogy adottságuknak megfelelő termelési szerkezetet alakítottak ki, olyait, amely lehetővé tette a nyereséges gazdálkodást. Napjaink feladatai közül első helyen a minőségi termelés, valamint a költségek csökkentésének szükségességét említette, amely a nemzetközi versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen. További sikereket kívánva adta áit a Kiváló Vállalat címet Katona Istvánnak. Dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal üdvözölte a párt- és tanácsi szervek nevében a gazdaság kollektíváját. A csehszlovák (testvér,gazdaság a Mikulovói Állami Gazdaság nevében ing. Josef Sramek gratulált a gazdaságnak, majd Magyar Gábor Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adott át Gyenizse Lásziónénak, Baráti Péternek, Pápa Lajosnak, és Simon Józsefnek. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának jutalmát, valamint a Vállalat Kiváló dolgozója kitüntetést 16-an vették át a tegnapi ünnepségen. Cs. L SZŐLŐTELEPÍTÉS ’84 LEHETŐSÉGEK A HIÁNY PÓTLÁSÁRA Idegennyelv-oktatás falun Mostanában sokféle fórumon foglalkoztak idegennyelv-okta- tásunk problémáival. Ahhoz, hogy valaki az általános» vagy a középiskolában bizonyítványt szerezzen, több száz órán át kell tanulni, gyakorolni például az orosz nyelvet. ' Jól azonban — valljuk be —. csak nagyon kevesen beszélik rosszul is I alig... És sokkal inkább igaz ez a többi európai nyelvvel kapcsolatban. Sokan, sokféle szempont szerint elemezték már ezt a kérdést. Az okok között szerepel, hogy kevés a, szakember, és az új módszerek sem terjedtek el még kellő mértékben. Ezekkel függ össze az a megállapítás, mely szerint a lakosság nagyobb hányadának nincs is módjában, hogy idegen nyelvet tanuljon. A gondok • hatványozottabban jelentkeznek a kisebb településeken. Pedig a tudományos-technikai forradalom korában a legtöbb szakterületen komoly hátránnyal indul az, aki nem vesz, nem vehet részt idegennyelvi képzésben. Hogy van igény: mi sem bizonyítja jobban, mint a gyors egymásutánban alakuló (városi) magánnyelviskolák gazdasági sikere. A falvakban azonban egyelőre sakkal ellentmondásosabb a helyzet. Megyénkben például az általános iskolai orosz nyelvoktatás szakos pedagógus ellátása is megoldatlan. Más európai nyelvek tudói pedig fehér hollónak számítanak falun. Adósa marad e téren közönségének a Tudományos Ismeretterjesztő • Társulat is, pedig a közhasznú — a művészeti, vagy műszaki ismeretek közvetítésében máig meghatározó tényezője a falvak közművelődésének. A helyi intézmények próbálkoznak ugyan időnként egy-egy tanfolyam szervezésével, de ezek nem működnek folyamatosan és nélkülözik a korszerű pedagógiai módszereket. Vannak olyan helyek (Solt, Izsák, Tass), ahol egy-egy megszállott szervező nem hagyja annyiban, új formákkal kísérletezi Magnós nyelvoktatás Ballószögön, a Korhánközi úti iskolában (archív felvétel). zik. A jelenlegi gazdasági körülmények közepette — bármennyire is szükség lenne rá — a nyelvoktatás szervezése, irányítása terén nem várhatunk komolyabb eredményeket a -falusi közművelődési és oktatási intézményektől. Mégsem reménytelen a helyzet, mert a rugalmas, naprakész programok szerint gazdálkodó termelőszövetkezetek, üzemek vagy gyárak ezen a helyzeten is változtathatnak valamelyest. És kell is változtatniuk saját érdekeiknek megfelelően Ha a közép- vagy a felsőfokú iskola nem tanított -meg valaki oroszul, angolul vagy németül pótolhatja ezt a MÉM, a TOl vagy a MTESZ továbbképző központjainak intenzív nyelvi kurzusa, esetleg — ahol erre is te lik — a hosszabb vagy rövidebi külföldi tanulmányút. Hiszen m; már, amikor e gazdaságol újabbnál újgbb -külföldi techno lógiákati alkalmaznak és a sajá laboi^Mfifimaikban végzett ki- .sérl^lgSez a világban publikál legúj*P>' tudományos eredmé nyekef % ismerni kell, létfontos ságú.mogy a jól képzett (agrár vagy műszaki szakembereik leg alább egy nyelvet elsajátítsanak Több közös gazdaság van' már — a -legjobbak közül valók —-, ame ■lyekben a diploffta melléit i középfokú nyelvvizsga bizonyít vány a „lelépőjegy”. Ha áz igé nyesség és a megfelelő ösüönzé általánossá válhatna, rövid'idői belül jelentékeny számú, idegei nyelveken jól i beszélő értfclmi ségivel számolhatnak a.' kiseb településeken is, Ez lehe»e a első léjl|s a hiányok pöflfsára .. f F. P. J. .>>..4» 1 k tegnap délelőtt ünnepséget a 6Ö8. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet sportcsarnokában. A megemSzáz éve alapították az első tanonciskolát Kiskunfélegyházin. Ebből az alkalomból rendeztek
