Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
1984. május 19. • PETŐFI NÉPE • 3 HOMOKMÉGYRE ÉS HARTÁRA „KITELEPÜLTEK” Háztartásieszköz- és edénykínálat Kalocsán Háztartása válogatja, hogy hol, milyen konyhai edényeket, feldolgozó- és evőeszközöket használnak leginkább. A vevők — gyakran változó — kívánságaival számot vetni épp ezért fontos kereskedelmi feladat, de egyben fogyasztói érdek is. Jó alkalmat adtak ehhez a kalocsai Duna Áruház iparcikk-részlegének áprilisi „kitelepülései”, amelyek Ho- mokmégyen és Hartán 270 ezer forint forgalmat eredményeztek. A bevétel mellett hasznos volt a kereskedők számára az újabb tapasztalatszerzés. Az a tény, hogy például Hartán háromszáz kanalat és villát is vásároltak tőlük, jelezte: az emberek nemcsak a díszes és drága evőeszköz-készleteket keresik. Gondolnak a háztartások hétköznapjaira is. A keresettebb napicikkek hamarabb vevőre találnak. Ezt a megállapítást szűrte le Simon Bé- láné, a Duna iparcikkrészlegének vezetője az elmúlt hetekben. A kalocsai üzlet áruválasztéka a többcsatornás beszerzéssel többnyire megfelel a vásárlók szükségleteinek, bár teafőzőből és tepsiből többet is el tudnának adni, ha nagyobb számban kaphatók lennének. A darabonként 910 forinttal olcsóbban eladott húsz Salgó konyhatűzhely és a naponként elkelt tíz felnőtt- és gyér-- mekkerékpár ebben az időszakban, tavasszal ugyancsak napi- cikknek számít, akárcsak a háztartási és edényosztály legtöbb áruja. Háromféle zöldségtisztító kés, kétfajta, egy drágább és egy olcsóbb diódaráló; serpenyők, ro- pi- és ostyasütők, nokedliszagga- tók, húsdaráló-alkatrészek és kuktagumi, giri-guri függönycsipesz, kéménybe való hüvelyek, s a nyárra készülve, már látni meggyimagozót és paradiosompa- szírozót is. line, a kínálat tavasz utolján! A befőzési szezon előtt sokan megfordulnák a nagyobb edények polcánál. A. 10—16 literes zomán- cos fazekak, a 40 literes szovjet üstök kelendőek, hasonlóan a kannák, a vödrök és más — főként a falusi háztartásokban használt — konyhai edények. Az áruellátásban előnyös, hogy a Duna Aruház többféle iparcikket az AFIT-tól, a műanyag-feldolgozó vállalattól és»máshonnét közvetlenül, termelői beszerzés révén értékesít. K—I 8 Keresettek a nagyobb konyhai edények. ELŐZZÜK MEG A TRAGÉDIÁKAT! Veszélyek a vízben és a parton Tavaly 320-an lelték halálukat a folyókban, tavakban, uszodák medencéiben, vagy egyéb vizekben. Az ország csaknem kétezer ■ tava, s mintegy 'háromezer-ötszáz kilométer hosszúságú folyóvizei százszámra követelik évente áldozataikat. Mindezt az esetek döntő többségében azért, mert az érintettek (nemcsak ők) nem ismerik' á vizek veszélyeit, nem tartják be a fürdőzésre és a vízi közlekedésre vonatkozó szabályo- , kát. Bács-Kiskun megye az országos statisztikában — sajnos — igen előkelő helyet foglal el. 1982-ben tízen, 1983-ban pedig 15-en fulladtak megyénkben vízbe. Az ok pedig leginkább a virtuskodás, önmaguk képességeinek túlbecsülése. Sokan tartják úgy, hogy amit nem szabad, azt is lehet. Azt hiszik, hogy a tilalmi táblákaf nem feltétlenül kell komolyan venni. Nem lehet vitatni: sokan megússzák „szárazon”. Tavaly augusztus 10-én a Tiszával nem volt szerencséje Regdan István 22 éves kocséri segédmunkásnak Tiszakécske külterületén. Figyelmen kívül hagyva a tilalmat, a folyó közepéig úszott, ahol örvénybe került, s már nem volt visszaút. Ugyan- 'csak az elmúlt év nyarán fürdőit utoljára a Dunában Géderlak közelében egy 12 éves fiú és mellette egy 40 éves férfi. Azt, hogy melyik nem tartotta vissza a másikat, már sohasem lehet megtud- ni. Igén elszomorító, hogy az áldozatok között egyre több a gyermek, vagy a fiatalkorú, A fürdés közben vízbefúlta'k száma is emelkedett az elmúlt évekhez képest: tavaly több mint 160-an így vesztették életüket az országban. Nem jellemző, hogy mindenki mellett áll valaki, aki menteni (és úszni) tud szükség esetén. Ritka példa volt az, amit az elimUt év augusztusában lapunkban is megírtunk. Akkor két horgász fogalmazott meg közösen egy levelet, amelyben a nyilvánosság előtt kívánták megköszönni egy dunapataji halőr életmentő cselekedetét. A Sze- lidi-tavon várták a kapást, amikor a tó déli partja felől (a íür- dőzőknek kijelölt helyről) segélykiáltás hallatszott. Először azt hitték, hogy csak játék, hiszen gyakran előfordul az ilyesmi. Az éretlen kamaszok „riogatják” így a környezetüket. A második kiáltás után nem volt vitás számukra: valaki segítségre szorul... Ekkor már látták is, hogy a halőr csónakja siklik a vízen. Az utolsó pillanatban érkezett segítség, két ifjút hozott' vissza az életbe. Nem csökkent azoknak a vízi- baleseteknek a száma sem, amelyeknek ittas emberek estek áldozatul. Az önkontroll hiánya, vagy csekély volta miatt felhevült testtel ugranak vízbe, vagy egyszerűen lecsúsznak a magas vagy síkos partfalon. Utólag egyetlen vízbefúlton sem lehet segíteni. így egyedüli célravezető megoldás csak a megelőzés lehet. Még van idő az iskolásoknak^ elmagyarázni, a szülők figyelmét felhívni; a fürdés, a csónakázás legalább annyi veszéllyel jár, mint örömmel, ha nem tartják be az alapvető- szabályokat. Meg kell érteni, hogy erre mindenkinek önmaga érdekében van szüksége. Még a tanácsoknak, az iskola- és üdülővezetőknek, valamint egyéb illetékeseknek is van lehetőségük a nyári csúcs előtt elhelyezni a tilalmat, veszélyt jelző táblákat. Persze mindez mit sem ér, ha az oly sok egyéb rossz szokás mellett divatosnak kiáltjuk jci a fegyelmezetlenséget. Akik ilyenkor a rendőrség nyakába akarják varrni a megelőző intézkedések minden felelőségét, nagyot tévednek. Nem állhatnak ők sem minden állampolgár mellett „mentőangyalként”. Természetesen a rendőrség az idén nyáron is s,üríti a vízparti üdülőkörzetek ellenőrzését. Szigorítja is a rendőri intézkedéseket. Az eddigieknél többen száV álla la ti kapcsolatok míthatnak arra, hogy a figyelmeztetés mellé egyre inkább odakerül majd a bírság fizetésére kötelező cédula. Tudomásul kell venni, hogy a korlátozó rendelkezések nem azért születnek, hogy megakadályozzák a nyári mozgást, testedzést, hanem azért, hogy biztonságossá téve azt, megelőzzék a tragédiákat. A tapasztalat minden nyáron a rendőröké: a lelkiismeret a legtöbb esetben csak azokban az emberekben ébred fel, akiknek hozzátartozói már áldozatul estek valamikor a víznek. RÁDIÖJEGYZET Piások, panaszok A p '1^11 •• j • • rr • fejlődés osztonzoi Űj irányok a szovjet—magyar gazdasági együttműködésben A sokoldalú szovjet—magyar gazdasági együttműködésben jelentős heíyet foglal el a külkereskedelem. A szovjet és a magyar fogyasztókhoz került áruk évről évre egyre jobb minőségűek lesznek. Az árucsere fő szerkezeti mutatói nem változnak, bővül viszont az áruk választéka, s a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik mindkét ország népgazdasági szükségleteit. Tavaly a szovjet—magyar áruforgalom meghaladta a nyolcmillióid rubelt, és növekménye 12 százalék volt! Még .néhány évvel korábban ez az összeg csak ötmilliárdot tett ki. Kölcsönös igények A Szovjetunió továbbra is nagy mennyiségben szállít Magyarországnak energiát és nyersanyagot, gép- és szerszámgépipari termékeket. Az idén a magyar traktorállomány 3600 szovjet traktorral, a gépkocsiállomány pedig 4000 teherautóval és több mint 27 000 személygépkocsival gyarapodik. A szovjet elektronikai ipar gyártmányai nem kis szerepet kapnak a magyar műszeripar fejlődésében. Az idén szovjet megrendelésre az Ikarus 7600 autóbuszt, hozzájuk, tartozó tartalékalkatrésszel gyárt, ezenkívül a hagyományos magyar exportcikkek között ott lesznek a számítástechnikai és híradástechnikai eszközök, hajók, úszódaruk, mező- gazdasági gépek, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek, áruházi berendezések, gyógyszerek, könnyűipari gyártmányok. A magyar üzletekbe viszont a számos szovjet közszükségleti cikk közül nagy mennyiségben kerülnek varrógépek, hűtőgépek, porszívók, kerékpárok, és az idén először hordozható színestévé-készülékek. Megállapodás jött létre tavaly júliusban, a Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség Szovjetunióban tett látogatásakor, hogy a két ország közti gyántásszakosítás és kooperáció hosszú távú programját kidolgozzák az 1995-ig terjedő időszakra. Jelenleg 40 szakosítási és kooperációs megállapodás van érvényben. Az ezek keretében gyártott termékek szállítási volumene gyorsabban nő, mint az egyéb gyártmányoké. Az idén is fokozott figyelmet fordítanak az autóipar, az elektronikai ipar, a híradás- technika és a műszergyártás, a vegyipar és a kő- " olajvegyészet területét felölelő hosszú távú megállapodások teljesítésére. Külön ki kell emelnünk, hogy a Szovjetunió több mint 450 ezer tonna kálium- és nátriumműtrágyát szállít a magyar népgazdaságnak, Magyarország pedijj mintegy 20 ezer tonna nagyhatású növényvédő szert küld. Ismeretes, hogy tavaly megkezdte működését a paksi atomerőmű első blokkja. Az első magyar atomerőmű — amelyet magyar intézetek rész- vételévél szovjet. intézetek terveztek — újabb bizonyítéka a KGST-tagállamok eredményes együttműködésének ezen a területen. A berendezés szerelése, üzembe helyezése és beszabályozása szintén szovjet szakemberek irányításával folyt, és folyik, akik a beindítást követő első két esztendőben aktívan részt vesznek majc( az erőmű üzemeltetésében is, egyidejűleg átadva tapasztalatukat magyar kollégáiknak. Szovjet szakemberek segítséget nyújtanak a Dunai Vasmű és más fontos népgazdasági objektumok rekonstrukciójában és építésében. A magyar vállalatok mind aktívabban veíznek részt egyes szovjet autógyártó és könnyűipari üzemek rekonstrukciójában, korszerű mezőgazdasági termelési rendszerek meghonosításában. A Szovjetunióban már egész sor, Magyarországon készült csirkegyár működik, most pedig megkezdődött az ' élenjáró ~kukoricatermelési módszerek széles körű felhasználása. Befejeződött a likinói autóbuszgyár rekonstrukciójának első szakasza magyar szakemberek közreműködésével, akik a gyár korszerű termelésre .való átállításával kapcsolatos további munkákhoz is hozzájárulnak. Tervbe vették továbbá magyar vállalatok közreműködését a tbiliszi és a cserkaszi ruhagyárak, a krasznodari bútorkombinát, a Párizsi Kommün moszkvai cipőgyár, és más üzemek rekonstrukciójában. Közös munkaterületek A kölcsönös együttműködés további bővítésének lehetőségeit keresve új érdekes forma született: magyar vállalatok és intézmények kollektíváinak közvetlen kontaktusai egyes szövetséges köztársaságokban — Moldavában, Azerbajdzsánban, Grúziában és Ukrajnában .— élő kollégákkal. Ilyen kapcsolatok alakultak ki tudományos akadémiák és minisztériumok, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények, rokonvállalatok és intézmények között. A közös munkák témáit maga az élet sugallja. Néhány példa: hatékony technológiák kidolgozása a mezőgazda- sági termékek előállítására, őszibúza-, kukorica-, napraforgó-, lucerna-, szója-, zöldség-, szőlő- és más haszonnövényfajták létrehozása és javítása, huladékmentes technológiák kifejlesztése, együttműködés az élelmiszer-, a bőr- és cipő-, a bútoriparban és más ágazatokban. A kölcsönös együttműködés új formájává válhat vegyes vállalatok alakítása is. A jogi és pénzügyi feltételeknek, hasonló vállalatok tevékenységének tanulmányozása már megkezdődött, s a jövőben bizonyára szemtanúi leszünk ilyen közös szovjet—magyar cégek megszületésének. A két ország között már megindultak a tárgyalások az 1986—1990 évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. Éppen most rakják le alapjait annak, hogy a Szovjetunió és Magyar- ország közti áruforgalom — amely előzetes számítások szerint az idén meghaladja a 8,6 milliárd rubelt — ugyanolyan dinamikusan növekedjék, mint a megelőző esztendőkben. R. K. SZÁZHÚSZ ÉVE SZÜLÉTETT A NEVES KERTÉSZ Hankovszky Zsigmondi Gázkészülék-tulajdonosok, figyelem! A BÁCS-KISKUN MEGYEI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT a megye egész területén vállalja a háztartási fűtő-, főző-, és melegvíztermelő földgáz- és pébégázkésziilékek garanciális ás azon túli javítását, felszerelését és beüzemelését, valamint nagykonyhai gázkészülékek javítását. Megrendeléseket felveszünk kirendeltségeinkben: Kiskunfélegyháza, Kőröái u. 6., tel: 692 Kiskunhalas, Batthyány u. 18., tel.: 11-703 Baja, Dózsa Gy. út 112., tel.: 11-960 , Kalocsa, Ságvári E. u.-3., tel.: 396 Kiskőrös, Petőfi S. u. 28., tel.: 240 Jánoshalma, Bíró B. u. 9., tel.: 282 Harta, Bajcsy-Zs. u. 11., tel.: 55 és tüzeléstechnikai központunkba: Kecskemét, Arany János u. 3., tel.: 2Í-604. ü 1938 Szép nő volt Erzsi. Karcsú, szőke, huszonöt éves. És sajnos nemcsak a szavak, az ígérgetések embere, mint iszákos férje. Egy éjszaka, amikor a részeg dúvad belefáradt a rombolásba, ütlegelésbe és hortyogva elterült a heve- rőn, Erzsi kiment a fürdőszobába és pengével felvágta az ereit... Ö jutott az eszembe akaratlanul is, amikor csütörtökön délelőtt, a Kossuth-adón, Kosa Judit riportját, a Nem elég a törvény... című műsort hallgattam. Hogy milyen törvényről van szó? — Arról, amely szerint, ha a családtagok, ismerősök, lakóvagy munkatársak stb. bejelentést tesznek a tanács egészségügyi osztályán valaki ellen, aki alkoholista, s akiről ez be is bizonyosodik a bejelentést követő eljárás sarán, azt kényszergyógykezelés alá kell vetni. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű — legyen bár e törvény nagyszerű! Az egyik riportalany, Laczko- vics Petemé, a budapesti nyolcadik .kerületi tanács egészségügyi osztályának előadója elmondta, hogy sok ezer panasz érkezett hivatalába az utóbbi néhány évben, s a legtöbb esetben el is rendelték az alkoholista delikvens kötelező gyógykezelését, ám a végrehajtási feltételek eléggé hiányosak. Például: a főváros és környéke a pomázi kórházhoz tartozik, ahol mindössze. 187 ágyat tudnak biztosítani az alkoholista betegek gyógykezelésére. Ennyi ágy jut több mint kétmillió lakosra. Ha hozzávesszük, hogy hazánk, milyen „előkelő” helyet foglal el a világranglistán az egy főre eső szeszesital-fogyasztásban, felesleges részletezni, mennyire kevés az említett férőhely az igényekhez mérten. A csütörtöki műsorból kiderült,, hogy nemcsak a hiányos feltételek miatt hajtható végre nehezen ez az egyébként jó ügyet szolgáló, hasznos törvény. Mert igaz, hogy a jogszabály szerint a kivizsgálást, bizonyítást követő határozat végrehajtását 15 napon belül meg kell kezdeni, csakhogy ezt először a kórházi ágyak hiánya hátráltatja, másrészt a gyógykezelésre rendelt emberek, akiknek sok esetben hiába küldik ki a konkrét időpontot tartalmazó értesítést, nem jelennek meg. Ilyenkor még egyszer felszólítják őket új időpontot közölve. Ha ennek a felszólításnak sem tesznek eleget, intézkedni kell a rendőri elővezetésről. Gyakran ez is eredménytelen, mert ha az illető nem engedi be a lakásába a rendőröket, azok tehetetlenek; erőszakos úton ugyanis nem törhetnek rá senkire, ilyen indok alapján. Ilyenkor rendre visszadobják a labdát, közölve, hogy (több alkalommal keresték ikszt vagy ipszi- lont, de nem találták, elővezetoi nem tudják. Közben hónapok telnek el, s nem nehéz elképzelni, hogy az alkoholista, garázda illető családja, (környezete mit szenved még ez idő alatt... Sokan megszólaltak Kosa Judit mikrofonja előtt. Egy házfelügyelő, akit tanúként idéztek be az egyik bizonyítási eljárásra, egy síró anya, aki azért kereste fel a tanácsot, mert a fia — aki pedig már letöltött két évet a nagyfai munkaterápiás intézetben — két nap alatt elissza az egész havi fizetését, kerüli a munkahelyét, garázda ... Megoldás? — Dr. Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a lakosság arányosabb elosztása sokat enyhíthetne a — pomázi kórházéhoz hasonló — szűkös állapotokon. Nagy előrelépés lenne továbbá, ha létrehoznának egy olyan egészségügyi intézményt, amely a kórházi gyógykezelés és a nagyfai munkaterápia közötti átmenet lehetne. Végül, de nem utolsósorban, az említett nagyszerű törvénynek kellene nagyobb érvényt szerezni, akár keményebb eszközökkel is. Egy kitűnő riport ismérvei közé tartozik, hogy közérdekű témát boncolgat érdekes, figyelmet felkeltő formában, s a problémákra megpróbál megoldási lehetőségeket is találni, ajánlani. — Nos, ez a csütörtöki riport ilyen volt. S anélkül, hogy e műsor hasznos voltát ragozni 'kezdeném, anélkül, hogy afféle kérdések fölött meditálnék, miért költenek a magyarok évente ötször annyit alkoholra mint kultúrára, s anélkül, hogy hangzatos konklúzión törném a fejem, inkább leírom még egyszer: Szép nő volt Erzsi, karcsú, szőke, huszopöt éves ... Koloh Elek Munka nélkül nincs eredmény, tudás nélkül nincs haladás — hirdeti a 120 éve született, s 1949-ben elhunyt Hankovszky Zsi gmond kecskeméti sírfelirata. Életével példázta a még mindig nem eléggé becsült kertész jelmondata érvényét. A szorgalmas tímármester fia az érdiószegi vincellériskolában sajátította el a szakmai ismereteket. Már fiatalon nagyobb telepítések szervezésével bízták meg. Még húsz nyarat sem látott, de már módszeresen kísérletezett előbb bor-, majd csemegeszőlővel. A 28 éves karában, az ezredévi ünnepségek után kiadott árjegyzékében olvasható előszó hitvallásnak is tekinthető: „mindinkább ösztönözve érzem magamat egyaránt szép és hasznos foglalkozásomban azon célhoz, hogy nagyobb területen számtalan újabb fajoknak művelés alá vételével tanulmányozzam a fajoknak a homok iránti viselkedését.” Sikereit a gondos műtrágyázásnak (!) és a váltócsapos metszési. eljárásoknak tulajdonították. ~ Míg Mathiász és más jeles kecskeméti szőlészek szinte kizárólag nemesítéssel próbálták a hozam- növelést, a minőségjavítást, Hankovszky elsőként foglalkozott behatóan közgazdasági, üzemszerve- i zési, értékesítési problémákkal. A piaci szükségletekből kell kiindulni, hangoztatta újra és újra. Rendszeresen közölték szakcikkeit a kecskeméti újságok. A „Hogyan választhatjuk meg vidékünkre a legjobb termőfajokat című, 1903. július 5-én megjelent írásában például állandó gyümölcskiállítást és kísérleti telepet javasolt. Kezdeményezésére gyűltek össze még ugyanabban az évben a nagyban szaporítható gyümölcsfajták termesztésével ismerkedők. Az indokoltan divatos szóval szólván, a hatékonyságot új szerszámokkal, eszközökkel is javította. Fogatos szőlőkapájának csodájára jártak. Mélységesen szociális érzékű lévén, gyönyörű" kertjét — a ma már csak nyomokban fellelhető — Hankovszki-ligetet munkáspihenőhelynek ajánlotta föl az első világháború előtt. Még közfürdőt is remélt a pdhenőparkba. Szak- könyvtárát a református könyvtárnak ajándékozta. Tudását, .tapasztalatait szívesen megosztotta a hozzáfordulókkal. Kocsis Pál is nagy szeretettel emlegette, egyik tanítómesterének tartotta. „Nincs hazánkban másik olyan gyümöl- csészeti kapacitás, ki a helyi viszonyok között hasznosabb szolgálatokat tehetne, mint ő.” — olvasható Hankovszky Zsigmond- nak címzett nyílt levélben. H. N. Építőanyag-ellátás az első négy hónapban Az építőanyag-ipar az év első négy hónapjában, vagyis a nagy építési idény megkezdéséig ösz- szességében 1,3 százalékkal teljesítette túl előirányzatát, ezen belül a keresett anyagokból jóvail nagyobb arányban növelte termelését. A sajátház-építők anyagellátásának javítására a tégla- és cserépiparban, a vasbetonelem-gyár- tó és az épületasztalos-ipari üzemekben gyakran szombat—vasárnap is dolgoztak. Így a múlt év azonos időszakához viszonyítva 8,6 százalékkal több falazóanyagot gyártottak, ezen belül 50 millióval több téglát szállítottak az építőknek. Kemény tetőfedő anyagokból — eternitlapokból, hullámpalából, cserépbei! — 560 ezer négyzetméterrel gyártottak többet az egy évvel korábbinál. A tetőcserép gyártását 22 százalékkal bővítették, ez a többlet megközelíti a hatmillió darabot. összességében érezhetően javult az építők anyagellátása, bár a legkeresettebb cikkek iránti igények kielégítése még nem zavartalan. A magánépítkezők számára fontos termékek hazai árualapját importszállítások egészítik ki, elsősorban a szomszédos országok- - kai kötött árucsere-forgalmi és termékcsere-megállapodások alapján,. Ily módon egyebek között 32 millió tetőcserép, több mint 300 ezer ajtó és ablak, valamint 50 millió tégla behozatalát kötötték ,le eddig a külföldi partnerekkel, s biztató tárgyalásokat folytatnak további tételek szállításáról is. \ 1
