Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

4 S> PETŐFI NÉPE * 1984. április 13. / HAZUNK TAJA GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK: Szőlő II. ^jpr. AZ INTENZÍV bogyöfejlö- DÉS IDŐSZAKA: Előtérbe kerül a lisztharmat el­leni védekezés (Karathane-készít- mények, Thiovit). FÜRTZÁRÓDAS ELŐTT: Ekkor tudunk utoljára növény­védő szert a fürt belsejébe juttat­ni. Ez különösen a szürkerothadás elleni védekezésnél fontos. Ortho Phal,tan, Ronilan, Rovral, Sumi- lex (0,1—0,2 százalék) használata eredményes. ZSENDÜLÉSEKÓR: A Ch. Fundazol 50 EP (0,1 s~á- zalék) vagy a Topsin Metil 70 WP (0,75 százalék) hatása megfelelő, a szürkerothadás ellen. AUGUSZTUS VÉGÉN: Az úgynevezett zárópermetezést réztartalmú készítményekkel, pél­dául Rézoxiklorid 50 WP (0,3—0,5 százalék) javasolt végrehajtani szőlőperonoszpóra ellen, kombi­nálva valamelyik lisztharmat el­len javasolt készítménnyel. A vé­dekezés időpontjának megválasz­tásakor ügyelni kell az élelmezés- egészségügyi várakozási idők be­tartására. VEGYSZERES GYOMIRTÁS: A telepítés 4 éves koráig csak a Gramoxoné (0,4 deciliter 100 négyzetméterre, 10 liter ví'zben) használható fel. Négyévesnél idő­sebb szőlőben rügyfakadás előtt kipermetezve az Aresin 50 WP (4—6 dekagramm 100 négyzetmé­terre), a Buvinol 50 WP (10—17 dekagramm 100 négyzetméterre), a Maloran 50 WP (4—6 deka­gramm . 100 négyzetméterre), a Hungazin PK WP (5—8 deka­gramm 100 négyzetméterre) vagy az Aktikon PK 90 WP (3—4 deka­gramm 100 négyzetméterre) hasz­nálható fel, 8—10 liter vizet mo négyzetméter töménységben ki­juttatva. A tarackos gyomok ellen a Kerb 50 WP-vel (2—3 dekagramm 100 négyzetméterre) ősszel a vegetá­ció megszűnése után védekezzünk, hatása júniusig elhúzódik. A Glialka 20 EC (0,1 deciliter 100 négyzetméterre) csak a zöldellő tarackos növényeket irtja. Szulák ellen a Rohstar 25 EC-vel (0,6— 0,8 deciliter 100 négyzetméterre) védekezhetünk a gyomnövény 20 —30 centiméteres fejlettségekor. Következő alkalommal az alma aknázórbolyok elleni védekezésé­ről szólunk. Tanácsadás A különböző vegyi anyagok felhasználásáról. növényvédelmi eljárásokról Kecskemét és kör­nyéke kistermelőinek dr. Jártas Józseíné növényvédelmi üzem­mérnök ad szaktanácsot április 27-töl kezdve minden pénteken délután 15 és 18 óra között. A tanácsadó szolgálat helye az AG- ROKER, Kecskemét, Halasi úti szakboltja, ahol minden, érdek­lődőt szívesen látnak a megyei növényvédelmi és agrokémiai ál­lomás, valamint az -AGROKER szakemberei. Képünkön növény­védő szerek és t-alajtápok az ál­landó kiállításon. Gyümölcsfák, bokrok ültetése Az új növények telepítése kertünkbe, egyik leg­fontosabb tavaszi teendőnk. Márcsak azért is, mert a gondosan, szakszerűen ültetett gyümölcsfa hosz- szú évekig, több évtizedig szépen terem. Ám az el­sietett munka később sok bosszúsággal és veszteség­gel járhat. Első számú követelmény,1 hogy mindig csak kel­lően előkészített területre ültessünk! Nem szabad hagyni a telepítés helyén gyökérmaradványokat, nagyobb köveket, mert ezek később is akadályoz­zák a talajmunkákat. Az ültetés előtt a talajt 60— 70 centiméter mélyen ekével vagy ásóval meg kell forgatni. Ez azért lényeges, mert a későbbiek so­rán, amíg a bokrok, a fák díszlenek, nem lesz mó­dunk még egyszer ilyen mélységig meglazítani a talajt, ás ide nagyobb- mennyiségű «trágyát»juttat- ni. Semmiképpen 'áfertU’szabad az aláj^trágvázásSál takarékoskodnunk, irtei't^á’Kíför növényeink a lehet­ségesnél lassabban fejlődnek, kevesebbet teremnek. Ha nem tudnánk a szakszerű előkészítést, a talaj­forgatást elvégezni, s nem sikerülne elegendő mennyiségű szerves trágyát beszerezni, inkább ha­lasszuk őszre az ültetést. A kellő mértékű trágyázáshoz a legmegbízhatóbb tanácsot a talajvizsgálat adhatja. Ilyen vizsgálatot a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomá­soktól lehet megrendelni. Ha nincs lehetőségünk az egész terület alapos megforgatására, akkor legalább gödröket kell ás­nunk. Minél szélesebbek, mélyebbek ezek, annál zavartalanabbul fejlődhetnek majd a gyökerek. A növények jó eredéssel és bőséges terméssel hálálják majd meg a fáradtságot. A gyümölcstermő bokroknak (ribiszke, köszméte, málna, szeder) legalább 60x60 centiméter alapú és 40 centiméter mély gödröt ássunk az ültetés előtt I—4 héttel. A feltalajt az egyik, az altalajt a másik odalra dobjuk ki. Négyzetméterenként a talaj mi­nőségétől függően, 8—10 kilogramm istállótrágyát számítsunk. Ezt keverjük majd egyenletesen a visz- szahúzódó földbe. A feltalaj alulra, az altalaj fe­lülre kerüljön. A gyümölcsfák már- nagyobb gödröt igényelnek. Kötött talajon 120x120, homoktalajon 140x140 cen­timéter alapterületű es 70—80 oentiméter mély göd­röt ássunk, és a talaj minőségétől függően négyzet- méterenként 8—12 kilogramm istállótrágyát juttas­sunk k i„f­A megvásárolt egészséges, 1. osztályú oltványo­kat, bokrokat lehetőleg még aznap ültessük el. Vi­gyázzunk a szállításra, nyltptt helyen (például sze­mélygépkocsi tetején) még kisebb távolság esetén is csak nagyon gondos, műanyag fóliás burkolás után helyezzük el a szaporítóanyagot. Különben a gyökérzet gyorsan kiszárad, és facsemeténk nem ered majd meg. A csomagolóanyag a koronarászt. a törzset, a gyökereket egyaránt fedje. Ha valami késleltetné ültetési munkánkat, akkor a gyümölcs­fákat, bokrokat sűrűn egymás mellé úgy vermeljük el, hogy a gyökérnyak 20—:3Ö centiméterre kerüljön a föld alá. Ez megvédi a kiszáradástól és az olykor még előforduló éjszakai fagytól. Lehetőleg szélcsendes, borús, enyhe napon ültes­sünk, mert akkor kevésbé fenyegeti kiszáradás az oltványok gyökereit. Csak annyi földet emeljünk ki, hogy a kis gödörbe az oltvány jól elférjen. A sza­porítóanyagot ültetés előtt célszerű egy napra vízbe állítani. A gyümölcsfa ás a bokrok gyökérzetét közvetle­nül az ültetés előtt úgy metsszük meg, hogy csak a roncsolt és sérült gyökérrészeket vágjuk le. A se­beket célszerű Santas SE, Cellcid, sebkezelővel, vagy rézgálicoldattal bekenni, ecsetelni. Az eredést segíti, ha az ültetés előtt a szaporítóanyag gyöke­rét agyagpépbe mártjuk. A gyümölcsöltványnak olyan mélyen kell majd a talajban állnia, hogy a gyökérnyak (a szemzés helye) éppen a talaj fel­színével egyvonalban legyen. A gyümölcstermő bokrok olyan mélyen legyenek a talajban, ahogy a faiskolában voltak. Ügyeljünk majd a gondos ta- lajtömöriitésre, hogy a gyökerek között ne marad­jon üreg, de ne is sérüljenek meg. Ültetés után a fákat, bokrokat alaposan öntöz­zük meg és kupacoljuk fel. Ha a talaj felmeleg­szik, a fagyveszély elmúlik, a kupacok eltávolít- hatók, de különösen az első évben rendszeres ön­tözéssel, takarással feltétlenül védjük ültetvényünk talaját a kiszáradástól. A dinnye krónikája Kertészeti kultúránk egyik kevéssé ismert fejezetéhez tartozik a hevesi, s egyben a hazai dinnyetermelés múltja. Varga László egri helytörténész pótolja ezt a hiányt: alapos dinnye-krónikája szerint hazánkban legalább ezer év óta termelik ezt a ma is közkedvelt gyü­mölcsöt. Hazai előfordulásának ősiségéről egy 1038-bpl ismert, hely­név is tanúskodik. Oláh Miklós történetírótól azt is tudjuk, hogy a 16. századiban már széltében-hosszában termelték hazánkban a diny- nyét. E közlés hitelességét a korabeli családi levelek teljesen kétség­telenné teszik. A tanulmány nyomon követi a fajták kedveltségének változását, s idézi azt az 1833-ból származó feljegyzést, amely szerint: „... dinnye a magyar földön oly sok és oly jó ízű terem, hogy Olaszországot ki- vévén sehol...” A Heves megyei dinnye-kertészek — elsősorban a csányiak, ecsédiek — a XIX. század végétől nemcsak.helyiben, hanem az ország más vidékein is foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Sajátos vándoréletük kialakulásában azonban nem a dinnye, hanem a kenyérgond játszot­ta a fő szerepet. Napjainkban viszont már a megszokás tartja fenn azt az életformát, amely szerint tavasszal elnéptelenednek a hevesi dinnyés-falvak, s a dinnyetermelés nagyra becsült hevesi mesterei útra kelnek) hogy otthonuktól távol előkészítsék az új jdinnyetermést. KÉSZÜLŐDÉS Hajnalka A dúsan virágzó hajnalka a lulak, kerítések, lugasok, rácsos erkélyek egyik legszebb virága. A szulákfélék családjához tar­tozik. neve latin eredetű, felcsa­varodást jelent. Magyar neve ar­ra utal, hogy hajnalonként" nyit­ja ki tölcsér alakú virágait. A Dél-Amerikából elterjedt növény lehet kúszó, de akad bokorsze- rűen növekedő változata is. Vi­rágjának színe fehér, piros, kék és, lila. A hajnalkát április közepén magról vessük, s a korai fagyok ellen védjük fordított cseréppel vágy üveghananggai a kis nö- Vényt. Olyan helyei keressünk neki. ahol szinte egész nap éri a napfény. Ccl-zcVu .megkezdeni^,a .kisker­tekben a tafrina gomba elleni védekezést. Elkezdődött az . őszi­barack rügypattamása, és ebben a; fázisban a fák.nagycn érzéke­nyek a lévélfodrosodást okozó tafrina gomba fertőzésére. E gomba szaporítóképletei ugyanis mindenütt felhalmozódtak, s mi­vel több évig életképesek ma­radnak az ' éjszakái erős le­hűlések miatt; a gyakori kisebb­nngyobb helyi esbk$jSSHlehat a gombának kedvező hitjleg és ned­vesség hatására — a megbetege­dés felerősödésére, lehet számí­tani. Célszerű tenát rügypátta- náskor réztartalmú permetezést végezni, később, a virágzás alatt viszont már szerves hatóanyagú gombaölőszerek felhasználása az előnyösebb. összeállította: Gál Eszter Ne mindent a gépben lássunk! Meggyőző, világos .magyarázatai hamar rokonszenvessé teszik a Bajai Finomposztó Vállalat munkaügyi főosztályvezetőjét. Három esz­tendeje dolgozik ebben b beosztásban, most harminckét éves. Dr. Szoboszlai Attila szerelőként kezdte a cégnél, majd — tanulás mel­lett — tíz évig szervezés volt a feladata. Elvégezte a közgazdasági egyetemet Budapesten. Diplomamunkájának témája az ösztönzés, mo­tiváció volt. 1978-ban végzett. Két év múlva 'az iparvállalatok szer­vezése és irányítása témakörből ledoktorált. Felkészültségéhez nem (érhet kétség. Amikor nála járok, az egyik fővárosi gyajúipari 'cég vezetőitől köszön el éppen, akik tapasztalatcserére jöttek el hozzá. Tudását ismerték el azzal is, hagy szakértőnek kérték fel egy nitásik, veszteséges budapesti vállalat helyzetének rendezéséhez. — Ne mindent csak a gépben, eszközben lássunk! A termelés és gazdálkodás hatékonyságát nagymértékben lehet javítani az emberi oldal erősítésávelí-fis. A munkaerővel való törődés terén rengeteg pótolnivaló van az, ipar­ban, ami egyúttal óriási tartalé­kokat jelent — fogalmazza meg a főosztályvezető a munkájában érvényesített alapgondolatot, fel­ismerést. — A Finomposztónál hogyan kezdtek hozzá a pótláshoz? — Először is szemléletet vál­tottunk: a felvételről a megtar­tásra helyeztük át a súlypontot. A tervidőszak első • két évében húsz százalékkal növelni tudtuk a létszámot. Erre szükség volt a gépek kihasználásához. De a ne­heze még hátra maradt a fel­adatnak. Évente 400—500 dolgozó ment és ugyanennyi jött. Ekkora mozgás komoly veszteségforrás. Meg kellett tudni,' miért n.em maradnak a távozók? Egy buda­pesti gazdasági munkaközösséggel 1000 személyre kiterjedő szocioló­giai felmérést végeztettünk. Ki­szűrtük az elégedetlenség okait, amelyek rámutattak a vezetés gyengeségeire. Nagy pofon volt számunkra az a felmérés, de szembe tudtunk nézni 'a tények­kel és cselekedtünk. Nem rózsa­színű világot, hanem a valóságot akartuk látni. — Milyen intézkedéseket tet­tek? — Már a belépéskor eldőlhet, hogy ki meddig marad. Ha vala­kire olyan munkát bíznak, ami­hez rosszak az adottságai, csakis kudarcélményekben lehet része. Egy idő után, nyilvánvalóan, ki­lép) Az emberek képességeik sze­rinti foglalkoztatásában segíthet a pszichológiai laboratórium. Az ország iparában jelenleg mind­össze j$0. ,ta)á]il)ató.. , A, textilipar­ban a miénk lett az első, s máig az egyetlen. Ott megvizsgáljuk a dolgozókat: milyen a kézügyessé­gük, hogyan tűrik a monotóniát', s még sok egyéb tulajdonságu­kat felderítjük. Ennek a befek­tetésnek a kedvező hatását csak ezután érezhetjük még majd iga­zán. — S mi van, ha egyéb \ok miatt nem érzi jól magát jvalaki a mun­kahelyén? — Régebben az történt ilyen­kor, hogy ha például a fonodá­ban nem akart maradni valaki. = kkor kilépett a vállalattól. Az .utóbbi években új módszert ve­zettünk be, s ezzel utat nyitottunk a cégen belüli muokaerő-mozgás'- nak. A kollektív' szerződésben rögzítettük, hogy házon belül is fel lehet mondani, ,s kérheti ma­gát a dolgozó egyik üzemből a másikba. Korábban az adott munkahelyi vezető ezt presztízs- féltésből mindenáron megakadá.- lyozta. Ma erre nincs módja. Ez­zel ja módszerrel, nagy lépést tet­tünk meg afelé, hogy állandó vál­lalati gárda alakuljon ki. Ta­valy 90-nel kevesebben léptek ki tőlünk, mint egy évvel korábban. Igaz, kevesebben is jöttek hoz­zánk. — Miért? — A létszám csökkentése volt a célunk, erre ösztönöztek a bér­szabályozók. Egyébként ma már nőm azt olvashatja az érdeklődő a felvételt , hirdető táblánkon, hogy kit veszünk fel. Azt írtuk ki: aki egy éven belül harmad­szorra változtat munkahelyet, aki hozzánk már hármads'zorra jön­ne tússzá, aki az utóbbi egy éven belül kilépett bejegyzéssel távo­zott munkahelyéről — az előtt csukva a kapunk. — Láttam csalogató plakátot is a városban. Az európai tendenciákat fi­gyelve valószínűsíthető, hogy a következő évtizedben többé-ke-' vésbé Magyarországon is megszű­nik a nők éjszakai foglalkoztatá­sa. Mi megpróbálunk ennek elé­be menni. Férfiakat toborzunk állandó éjszakás műszakra, száz százalékos pótlék mellett. Ez nyolc-kilencezer forintos állandó havi keresetet jelent számunkra, Régen is voltak szövő- és fonó­munkások férfiak ' is, ,ezt próbál­juk visszaállítani. Eddig tizen­nyolcán jöttek a felhívásra, s az év végéig ezt a létszámot negy­venre akarjuk növelni. Pár év alatt jelentősre gyarapodhat a csapat. — Mire alapozzák ezt uz el­képzelést? —« Hosszabb távon, az anyag- mozgatás gépesítésével férfi- munkaerő szabadul fel, amely he­lyét keres magának. Számunkra A Bajai Finomposztó Vállalat vezetése a tervidőszak elején mindent annak a célnak rendelt alá, hogy 1986-ig ki tudják egyenlíteni az állammal és a bankkal szembeni tartozásaikat. (A korábbi fejlesztésekhez több százmilliós hitelt vettek fel.) Ehhez az idén és jövőre is 160 millió forint feletti nyereséget kellene elkönyvelniük. (Tavaly az 1 milliárd 70 milliós árbevé­tel mellett — a nyolc hazai gyapjúipari cég között a második helyen végezve! — 60 millió forint volt a nyereségük.) Ez meg­valósíthatatlan, ezért a vállalat eladta a bácsalmási gyárát, s annak ellenértékét törlesztésre fordította. Ezzel elhárította a rossz pozícióba kerülés veszélyét, megőrizte .cselekvési szabad­ságát, s reálissá vált, hogy a következő tervidőszakot alaphiány nélkül, pénzügyileg rendezetten kezdje majd meg. Ehhez per­sze szükség van a kibontakozott újító szellem következetes to­vábbvitelére is. • Dr. Szoboszlai Attila a válla­lat pszichológiai laboratóriumá­nak egyik műszerét mutatja be­fontos, hogy hat-nyolc év múlva 'is három műszakban tudjunk termelni. Ami a vállalkozó fér­fiakat illeti: a megkülönböztetett anyagi megbecsülésen túl, életta- nilag nem rosszabb ez a munka­rend, miint a heti váltás. — A bérnek milyen szerepe van az emberek itt-tartásában? — Nyolcvanegyben a három­száz dolgozónál többet foglalkoz­tató bajai üzemek között hetedi­kek voltunk bérszínvonal tekin­tetében. Az s|Jső helyre kerülést tűztük célul magunk elé. Ezt két év alatt elértük. A hazai gyapjú­iparban a második helyen állunk jelenleg az 54 ezer forintos bér- színvonalunkkal, négy budapesti céget is megelőzve. Most az a szándékunk, hogy a városban ki­vívott pozíciónkat erősítsük, s hogy a keresetek kifejezzék dol­gozóink többletvállalását, a ne­hezebb körülményeket. Három év alatt 26,3 százalékkal emelkedett a bérszínvonalunk, úgy, hogy a 130 milliós bérköltségből jelepleg 15 millió mozgóbár. Ez az arány rugalmasságot tesz lehetővé az ösztönzésben, év közben is. Ami az anyagi elismerést ille­ti: munkaterületenként bevezet­tük a garantált bérezést. A kötő­dében például, ahol négyváltá­sos munkarend van, ez száz szá­zalék esetén 7 ezer forintos fize­tést jelent, gépi munkakörben. Fokozatosan megszüntetjük a ha- sohló nehézségi fokú munkakörök anyagi elismerése közti különb­séget. Egy pályakezdő diplomás ma 4500 forintos fizetéssel kezd­het nálunk — hegy egyet említ­sek még a hároméves törekvé­sünk beérő gyümölcsei közül. Az a célunk, hogy jó szakembereket kapjunk, s azok itt maradjanak. Az emberek magatartásában az üzemi demokráciának, épp úgy szerepe van. mint a betegekkel való törődésnek. Ha egy jó mun­kás elmegy, emléklappal köszö­nik meg, amit a vállalatért tett. azzal a megjegyzéssel, hogy szí­vesen visszafogadják. A szerve­zeti korszerűsítés, a munkaver­seny újra „felfedezése", a ter­mékkínálat megújítása mind­ezekkel a kezdeményezésekkel együtt eredményezte, hogy a Ba­jai Finompósztó három év, alatt a magyar gyapjúipar élvonalába jutott. A jövő célja: a szigorúbb némzetközi követelményeknek is mind jobban megfelelni, amiben az emberközpontú szemlélet so­kat .segíthet. A. Tóth Sándor ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Az Egyesült Államok 1984. január elsejével 14 országtól megvonta a húsexportálas jogát, mivel a korábbi figyelmeztetéseit ellenére sem tudtak megfelelni a rendkívül szigorú1 követelményeknek, A piros lapot kapott országok között olyan, tekinté­lyes exportőrök találhatók, mint Franciaország. Svédország, Svájc és Románia. Hazánk nem került a kitiltottak listájára, mert már korábban megfe­lelt a magas mércének. Pedig az amerikaiak nem érték be az ország jó állategészségügyi helyzetével; górcső alá vették szakembereink felkészültségét, az állatorvosi munka feltételrendszerét, szervezeti fel­építését, sőt még a jogi szabályozásra, az oktatás színvonalára is kíváncsiak vcilitak. A' magyar állategészségügy sikere több évtizedes erőfeszítés és hatalmas anyagi áldozat eredménye. Szakembereink különösen a 'járványok elleni küz­delembe:! értek elí kiemélkedő teljesítményt. Az 50-es és a 60-as években a legnagyobb veszélyt a ragadós száj- és körömfájás jelentette. Ez a .be­tegség periodikusan — négyévenként — jelentkeT zett, s az' állatorvosoknak sajátos ^olimpiájául" szolgált, Csakhogy ezeket a „játékokat" nem a győ­zelmek, hanem a sorozatos veszteségek jellemezték. Ám miután hazánkban megszüntették a húsimpor­tot és ,új alapokra helyezték a járvány elleni küz­delmet: 1973 óta sikerült elkerülni ezt a rendkívül veszélyes betegséget! Igaz, a védekezés költségei ma­gasra rúgtak, 1967-től 1982; december 31-ig járvány- , megelőzésre, -elfojtásra 2,038 milliárd forintot for­dítottak hazánkban. Az eredmény? Egy-egy jár­vány slmáradásával 1—3 milliárd forint veszteség­től mentesülnek az állattartók. Az állategészségügyi.1 munkában tulajdonképpen 1967 nyara hozott lényeges változást, ekkor kor­szerűsítették a szolgálat megyei szervezetét; a be­tegségmegelőzést pedig alapigényként fogalmazták meg. Ennek érdekében jöttek létre a- megyei (fővá­rosi) állategészségügyi állomások. Akkor 2742 , ál­latorvosból 352 dolgozott üzemben, ma már jobb az arány: 3680-ból 1262-en állnak a gazdaságok- ren­delkezésére. Ez is világosan jelzi, mostanában már az üzemek- .is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a megelőzésnek és a napi gyógyító munkának. Egy-egy járvány — mint amilyenről januárban Hollandiából és az. NSZK-ból érkeztek hírek — fo­kozott óvatosságra inti az országokat. Szakembe­reink először arra a kérdésre keresik a választ, hogy a 200 milliárdos állatállomány érdekében kell-e újabb szigorító intézkedést hozniuk. A kórokozók behurcolásámak útját pedig azért veszik minden esetben alaposan szemügyre, hogy hazai földön ne kövessünk el hasonló mulasztást. Persze sokan így sem értik, hogy Magyarország mivel tudja kivívni az évtizedes járványmentessé- get (szívós munkával felszámolták á baromfi- és sertéspestist is), amikor Európa országaiban állan­dóan pusztít valamilyen kór. A magyarázat egy­szerű: az utóbbi évtizedben — szerencsére — nem volt- kontinentális méretű járvány, másrészt pedig jól S kiépített és összehangolt védelmet sikerült ha­zánkban megteremteni. Meghatározó továbbá, hogy élelmiszerből mi nem vásárlók, hanem eladók va­gyunk. A betegségek viszont leginkább a nyers hús­sal és az élő áilátokka'l terjednek. Napjainkban az állatorvosok legfőbb feladata, hogy továbbra /is meg­őrizzék a járványmentésséget, segítsék az üzemeket az intenzív állattartás gondjainak megoldásában, s csökkentsék az állatokról az emberekre terjedő be­tegségek számát,, lehetőségét. Az állategészségügy — végül is — az emberért tevékenykedik. Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents