Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) dekelt a megfelelő felettes szervhez, illetve fellebbezési fórumhoz fordulhat sérelmével. Fontos feladat az értelmezés Az Alkotmányjogi Tanácsnak a javaslat szerint fontos feladata lesz a közreműködés az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésében. Ennek szükségessége, ha nem is túl. nagy gyakorisággal, de kétségtelenül felmerülhet, hiszen az alkotmányos elvek és tételek tartalma a társadalmigazdasági, viszonyok feljődése következtében változhat, mégpedig anélkül, hogy az adott alkotmányos rendelkezést módosítani kellene. Az Alkotmányjogi Tanács az országgyűlésnek számol be tevékenységéről, és a tanács, illetőleg tagjai választására és visz- szahívására is az országgyűlés jogosult. A Tanács összetétele szintén e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Az Alkotmányjogi Tanács 11— 17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javallatot: elnökét, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. A miniszter végül az Alkotmányjogi Tanács eljárásáról szólt. A testület saját kezdeményezésére, vagy az arra jogosultak indítványa alapján jár el; ilyen indítványt — a javaslatban részletesen felsorolt — felső szintű állami szérvek, illetve vezetőik, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, továbbá a fővárosi tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok közvetlenül nem is fordulhatnak az Alkotmányjogi Tanácshoz. Ha azonban valamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányosságának felülvizsgálatát tartják szükségesnek, akkor a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra vonatkozó szabályok szerint tehetnek indítványt az arra. illetékes szerveknek. Ha az A tkot m ánvip^Ü Ä Tanács a jogszabály, illetve a iránymutatás alkotmány,én édességét állapítja meg, ennek megszüntetése végett először magához a jogszabályt, illetve a jogi iránymutatást kibocsátó szervhez fordul. Ezzel egyidejűleg felfüggesztheti az alkotmányellenes rendelkezés végrehajtását. Ha a jogszabályt, illetőleg jogi iránymutatást kibocsátó szerv nem, vagy nem megfelelően intézkedik az alkotmányellenesség megszüntetésére, akkor az Alkotmányjogi Tanács a szükséges intézkedés megtételére jogosult szervhez fordül. Az országgyűlés ás az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok esetén az alkotmányellenesség kérdésében végső soron az Elnöki Tanács és az országgyűlés dönt. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács jól elláthassa fontos hivatását és az alkotmáBorbándi János bevezetőben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az állami és' a társadalmi ellenőrzés a munkás- osztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra váltását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dolgozók személyes részvételének, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakóhelyi demokrácia számos fórumának. Az állami munkában az irányítás és az igazgatás valamennvi területének nélkülözhetetlen eszköze, a vezetői tevékenység elválaszthatatlan, szerves része az ellenőrzés. Fő célja és rendeltetése a hatályos rendelkezések, illetve a döntések végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a végrehajtás során felmerült problémák észlelése, a hibák okainak feltárása, el'spsorban annak érdekében, hogy a vezetés a szükséges következtetéseket levonhassa és megfelelő intézkedéseket -tehessen. A Minisztertanács elnökhelyettese megállapította: a népi elleri- őrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során arra az eredményre jutottak, hogy új törvény megalkotására nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesek, illetve amelyek az időközben nyosság mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás.irányításában maradéktalanul érvényre jusson. A miniszteri expozét követően dr. Antalffy György (Csongnád m. 9. vk.), a szegedi József Attnla Tudományegyetem .tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavaslat bizottsági előadója, s az országgyűlési ügyrend kiegészítésének beterjesztője. Rámutatott: napjainkban — összefüggésben gazdasági életünk alakulásával — felgyorsult a jogszabályalkotás, mind több új és új paragrafus születik, s ennek egyik hatása, hogy a szabályozásban növekszik a tévedés lehetősége, időnként jogi, szakmai bizonytalanság tapasztalható. Kiemelte: szocializmust építő országunkban az alkotmányosság mindig kulcskérdés volt, és az is marad, .megtartásának és megtartatásának politikai-állami mechanizmusa folyamatosan működik. Az országgyűlés eddig is figyelemmel kísérte e folyamatot, azonban a közvetlen ellenőrzés gyakorlata eddig nem öltött meghatározott formát. Hiányzott az erre specializált szervezeti forma, és a működési-eljárási módszer. Amikor az országgyűlés tavaly decemberben az Alkotmány-módosításról — az Alkotmányjogi Tanács jogintézményéről — döntött, akkor lényegében a közvetlen alkotmányosság-ellenőrző szervezeti és működési módszer fő elveiről határozott. A most előterjesztett törvényjavaslat pedig ezeket az elveket valósítja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban szilárd egységben jelennek meg a jogi és a politikai megfontolások: a jogalkotás hierarchiájának jogi tétele, a demokratizmus elmélyítése az ország- gyűlés szerepének növelése útján. Ezután hozzászólások következtek. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. V.), nyugalmazott megyei főügyész felszólalásában hangsúlyozta: amennyiben az országgyűlés elfogadja az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy új parlamenti szervet hoz létre, ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdítja a törvényességet, hatékony garanciát teremt arra, hogy az Alkotmány valóban a törvények törvénye legyen. Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az edelényi városi jogú n^gjfk^zs§gii, .tanács elnöke arról szó\\j, hqjjy; a mai magyar valóság, ,a. társadalmi , viszonyokban, bekövetkezett változások igénylik és szükségessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrendünk gazdagítását. Megjegyezte: szükségesnek látszik a lakosság jogi tudatának tervszerűbb, folyamatos formálása, ismereteik bővítése. Több hozzászólás nem volt. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselők által elmondottakkal és megköszönte azt a segítséget, amelyet az országgyűlés tagjai, bizottságai a törvényjavaslat előkészítéséhez nyújtottak. Az országgyűlés az Alkotmány- jogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatrólmegjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényjavaslat. A népi ellenőrzés jellegét, társadalmunkban elfoglalt helvét határozza meg a törvényjavaslat első szakasza. Eszerint a népi ellenőrzés általános hatáskörű ál,rt- mi ellenőrző szervezet, amelv feladatait áz állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába történő bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldjp meg. További követelmény azonban — és a törvény- javaslat ezért egészíti k' a hatályos törvény szövegét azzal — hogy a népi ellenőrzés működjék együtt a társadalmi szervezetekkel. Az Alkotmány legutóbbi módosítása révén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lett; jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Ennek megfelelően a javaslat szerint a Központi Néni Ellenőrzési Bizottság a Miniszter- tanafjs felügyelete alatt áll és irányítja a népi ellenőrzés szervezetét. A törvényjavaslat a ko- , rábbinál részletesebben és egyértelműbben fogalmazza meg az ellenőrzési feladatokat. Feladata például a népi ellenőrzésnek, hogy tájékoztatja a vezetőket vizsgálati tapasztalatairól, — se- * gítve ezáltal á döntések előkészítését — és közreműködik az állami ellenőrzés összehangolásában. Különösen fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzésnek — mondotta a miniszterelnökhelyettes —, hogy vizsgálataival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami, állampolgári fegyelem megszilárdításához* a nemzeti vagyon, a nemzeti értékek, a társadalmi tulajdon védelméhez és gyarapításához, a különböző visszaélések — mint például a munka nélkül szerzett jövedelmek, korrupció, a csúszópénz — és egyéb káros jelenségek leleplezéséhez. Szükségessé vált a népi ellenőrzés szervezeti rendszerének módosítása is, .a helyi állami irányítás megváltozott szerkezetének megfelelően. A népi ellenőrzési bizottságok megválasztásával összefüggésben a törvényjavaslat az eddiginél szélesebb körben juttatja érvényre azt az elvet, hogy a hatáskörök A művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: Az oktatás forradalmi átalakulásának eredményeképpen emelkedett egész népünk kulturális színvonala. Gazdaságunk fejlődésének intenzív szakaszába lépett, a külgazdasági kapcsolatok jelentősége megnőtt, és a nemzetközi verseny új feladatok elé állít bennünket, a társadalom struktúrája, s ezzel együtt- a társadalmi osztályok és rétegek helyzete megváltozott. A demokrácia továbbfejlesztése sürgető .igényként jelentkezik; megszűntek régi közösségek, újak kezdenek kialakulni, módosultak az emberi kapcsolatok és az életvitel formái/A korszerűsítés feladatainak meghatározásánál mindezt tekintetbe kell vennünk. Azt tapasztaljuk, hegy az iskolákból kilépő fiatalok jelentős részének anyanyelvi kultúrája, szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, kevesen ismernek alaposabban idegen nyelveket, sok tárgyban alacsony a tudásszint és nem kielégítő az önálló ismeretszerzés igénye és készsége, a szakképzés nem nyújt elég széles ismeret- alapot ahhoz, hogy a munkába lépő fiatalok megfelelően tudjanak alkalmazkodni a változó feladatokhoz. A nevelés nem kielégítő hatékonyságát bizonyítja, hogy a fiatalok egy része nem tud eligazodni a kor bonyolult társadalmi-politikai viszonyaiban, személyiségük fejlesztésében nem érvényesül kellőképpen a tudatosság; a világnézeti, a magatartásbeli, az életmódbeli igényesség. Háttérbe szorulnak oiyan humanista értékek, mint a munka, az önként vállalt fegyelem, a. felelősséggel párosuló szabadság, a közösség megbecsülése és az érte vállalt szolgálat. Helytelen volna mindezért egyedül az iskolát felelőssé tenni — jelentette ki | miniszter. Ugyancsak felelős a család, a felnőtt közösség és felelősek azok a tömegkommunikációs és közművelődési intézmények, amelyek ma? guk is részt vesznek a. fiatalok művelésében, közösségi életük alakításában. Az iskolai munka gyengeségeit •magyarázzák azok az elégtelen anyagi feltételek is, amelyek között az oktatás folyik. Akadályozzák a feladatok megfelelő teljesítését a kedvezőtlen személyi feltételek is. A .tudományos-technikai haladás és a gazdasági-társadalmi fejlődés nálunk is megköveteli, hegy az oktatás tartalmát tovább fejlesszük, illetve módosítsuk. Arra törekszünk, hogy az általános műveltség rszerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetem- legesen növeljük; széles- alapú, több foglalkozási ágban is használható szakihai ismereteket, úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. Célunk, hogy a nivelláló jellegű oktató-nevelő munka helyett az egyéni adottságok és képességek differenciált fejlesztésére, a különböző jellegű tehetségek felkarolására, gondozására, kiemelésére törekedjünk. Feladatunknak tekintjük, hogy a spe- cializációt jobban kössük a termelő-gazdálkodó szervezetek gyakorlását azokra a szervezetekre kell bízni, amelyek annak ellátásához a legtöbb ismerettel rendelkeznek. A törvényjavaslat további rendelkezései közül kiemelést érdemel ai ellenőrzési hatáskör szé> lesítése is. ; Borbándi János itt utalt az új vállalkozási formákra, s mint mondotta: alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai követelmény, hogy azok államilag ellenőrzött keretek között működjenek. Ezért a törvényjavaslat új módon fogalmazza meg a népi ellenőrzés hatáskörét, kiterjesztve azt a magánszemélyek és társulásaik üzletszerű gazdasági s tevékenységére is. Végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett ÚT rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és, társadalmi cél- jáink megvalósításához. Szókolai Károlyné dr, (Somogy m. 8. vk.>, a Somogy megyei Tanács továbbképző intézetének igazgatója, a jogi/ igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a tör- vényjavasHat bizottsági előadója elmondotta: Egybehangzó véleménye a képviselőknek, hogy a törvényjavaslatban előterjesztett módosítások szükségesek, mert ezt az élet, a fejlődés, az Alkotmány módosítása, a népi ellenőrzés szerepének és feladatának megváltozása indokolja. Az országgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután Köpeczi Bála művelődési miniszter terjesztette a képviselők elé a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos elgondolásokat. munkájához és a gyorsan változó konkrét munkaköri követelményekhez — hangoztatta Köpeczi Béla. .A fejlesztésben az elsőbbséget az általános. iskolának kell biztosítaniuk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki számára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges. A középfokon magát a szerkezetet belátható ideig nem szükséges átalakítani, tehát meg kell tartani a gimnázium, a szakközépiskola, a szakmunkásképzői intézetek rendszerét, de egyes iskolatípusokon belül lényeges változtatásokat kell végrehajtanunk. A gimnáziumot képessé kell tennünk mind a felsőoktatásira való felkészítésre, mind pedig arra, hogy a tovább nem tanuló fiatalok számára megfelelő lehetőséget adjon a munkába való bekapcsolódásra. ■ • A szakközépiskolát alkalmassá kell tenni a -széles alapú szakmai képzésre, de a továbbtanulást ösztönző felkészítő tevékenységre is. Ezt szolgálja a szakközépiskola első kát osztályában a közismereti tárgyak. oktatásának bővítése is. A középfokú oktatásnak szerepet kell vállalnia a gazdaság technikus-szükségletének kielégítésében is. Ennek megfelelően — a Minisztertanács határozata alapján — a következő • években a szakközépiskola keretei- között megvalósul a nappali, az, esti és a levelező -technikusképzés. A szakmunkáskéjpző iskola az első két évben a. közismereti oktatást ás a szakmai alapképzést végezze, a befejező szakaszban a gyakorlati képzés kerüljön a vállalatok hatáskörébe. A művelődési tárca vezetője kiemelte: a fejlesztési program megvalósításának kulcskérdése, hogy lesZ-e elegendő számú és megfelelően felkészült pedagógus. A kormány figyelemmel kíséri a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulását és a társadalom teherbíróképességét mérlegelve napirenden tartja a közoktatásban dolgozó pedagógusok; anyagi helyzetének javítását. Célunk az iskolák önállóságáBorbándi János miniszterelnök-helyettes expozéja Köpeczi Béla művelődési miniszter beszéde & cg Losonczi Pál Bács megyei képviselőkkel beszélget. nak erősítése, belső tartalmi-pedagógiai munkájuk kifejlesztése, az iskolai közösségek kibontakoztatása — hangoztatta Köpeczi Béla. A felsőoktatásban fő feladatunknak tartjuk az oktatás tartalmi struktúrájának átalakítását' és színvonalának emelését. Célunk: olyan szakemberek képzése, akik mint értelmiségiek el tudják látni irányítói, a kultúr rát alkotó és közvetítő, közvéleményalakító funkcióikat. Szükséges tehát a felsőoktatáson belül is több lehetőséget teremteni a’-.társadalom és a természettudományi ismeretek oktatására, elsajátítására, az általános és szakmai tárgyak keretében egyaránt. A hallgatóknak a közművelődési és közösségi tevékenységekben való aktív részvétele nemcsak a személyiséget formálja, de lehetővé teszi az értelmiség kultúraközvetítő közéleti szerepének gyakorlását is. A felsőoktatásban is előtérbe kívánjuk állítani a szakmai alapozó-képzést, amely szélesebb tájékozódást tesz lehetővé, több szakmában felhasználható tudást ad, és amelyre szűkebb szakosodás is épülhet. Az ismeretek felújítása és az újak elsajátítása az át- és továbbképzés szempontjából meg kívánjuk szervezni az egyetemi tanulmányok után az úgynevezett posztgraduális tanulmányi rendszert. | A magas színvonalú felsőoktatás nem lehet meg magas színvonalú kutafás nélkül. Ennek érdekében javítanunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát"teqhpikai és 'szervezeti; félté-. teleit, j ; Ügy vélem — mondotta befejezésül Köpeczi Béla —, hogy a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésének előterjesztett programja a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat tesz lehetővé. * Medvetzky Atitalné (Baranya m., 4. vk.), a Polláck Mihály műszaki főiskola docense, a kulturális' bizottság tagja, a testület véleményét is tolmácsolva arról szólt: Nem a tananyag mennyiségének növelésére van szükség, hanem az oktatói munka minőségének javítására. A demokratizmus elvének megfelelően nem mondhatunk le arról — hangoztatta a képviselő —, hogy megkíséreljük a gyengébb tanulók tudását megfelelő szintre hozni, de meg kell találni — ugyanezen elv alapján — a tehetségfejlesztés optimális lehetőségeit is. Vaczi Istvánná (Komárom m. 3. vk.), a BHG tatabányai gyáregységének kábelkészítő csoportvezetője megyei példát is sorolva vetette fel, hogy a szakközépiskolák tematikája nem követi, vagy csak f lassan alkalmazkodik a gyorsan fejlődő technikához és a folyamatosan megújuló technológiákhoz, ezért is gyakori, hogy a szakközépiskolákból kikerült fiatalok nem találják meg a munka örömét, nincs . sikerélményük, és elhagyják a gyárakat. Dr. Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem - rektora szóvá tette, hogy a bölcsész hallgatók döntő többsége nem marad meg: a pedagóguspályán. A képviselő javasolta, hogy a programban foglalt javaslatok végleges megvalósítását, bevezetését kísérletek is előzzék majd m'eg.-mert így elkerülhetők az esetleg megalapozatlan változtatások. Fábryné Dobai Ilona (Heves m., 3. vk.). a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának üzemi párttitkára örömmel üdvözölte, hogy a fejlesztési programban nagy hangsúlyt kap a tehetségfeltárás, a tehetséggondozás. Szólt arról is, hogy a pedagógusok egy részének ideológiai, politikai megújulására is szükség van. Biszku Béla • (Szabolcs-Szat- már m., 2. vk)-, áz MSZMP KB nyugalmazott titkára, a SZOT Számvizsgáló Bizottságának' elnöke üdvözölte az oktatási-fejlesztési tézisekben megfogalmazott azon törekvést, hogy a nagyüzemek méginkább érdemben részt vegyenek saját szakmunkás- gárdájuk képzésében, az utánpótlás megteremtésében. Ami' a j nevelést illeti, felhívta a figyelmet a Központi Bizottság irányelveire', amelyek szerint arra kell törekedni, hogy a gyermek felnőtt korára becsületes, felkészült, munkáját és hazáját szerető állampolgárrá váljon. Dr. Csendes Béláné (Budapest, 60. vk.), a‘XX. kerületi Ady Endre úti általános iskola igazgatója elmondta, hogy ma Budapesten 600 katedra üres, 1483 fiatal képesítés nélkül tanít, és 1300 nyugdíjas pedagógus vállalt munkát az iskolákban. Borsos János (Baranya m., 9. vk.), az MSZMP mohácsi városi bizottságának első titkára kifejtette, hogy az általános képzettségi színvonalra hosszabb távon kedvezőtlenül hat a főiskolaiegyetemi hallgatók számarányának alakulása. A program szerint ugyanis a felvételi keretszámok továbbra is meghatározottak, s ez, ellentmond a népgazdaság intenzív fejlesztési igényének. Dr. Varga János (Győr m., 9. vk.), a keszthelyi Agrártudományi; Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi kara növénytermesztési és takarmány- gazdálkodási intézetének vezetője' egyebek között óvatosabb megfő-, galmazást javasolt az alsófokú nevelés, oktatási intézmények fejlesztésével kapcáolatban, hiszen az előterjesztés szerint szükséges építési, beruházási összeg valószínűleg meghaladja majd népgazdaságunk teherbíróképességét. Karakas László (Hajdú m., 12. vk.), az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője egyebek között kifejtette, hogy a felsőoktatási és más intéz- • mények együttműködésének javításában rendkívül sok tartalék van,,, ezeket kiaknázva a rendelkezésre .álló szellerrirVés anyagi; technikai kapacitást jobban ki lehet használni regionális méretekben is. Szurgyi Istvánná ’ (Szolnok m., 3. vk.), a rákócz'ifalvi Általános Iskola igazgatója emlékeztetett arra, a szigorúbb gazdálkodási feltételek miatt a jövőben várhat tóan csökkeni fog a vállalatok! üzemek korábban örvendeteseit nagy részvállalása a közoktatás; támogatásából. A magas létszámú, iskolai korosztályok fogadására viszont fel kell készülni. Ennek az ellentmondásnak a feloldása; feltétlenül szükségessé teszi, hogy a következő tervidőszaktól kezdve az oktatásügy részesedési aránya a nemzeti jövedelemből az eddigieknél magásabb legyen. Dr. Tóth János (Budapest, 35. vk.), a MTESZ főtitkára felszólalásában elmondottá: a pályaválasztáskor az életre szóló hivatás keresése helyett mindinkább tapasztalható az a szemlélet, hogy olyan munkát kell választani, ahol a pillanatnyi helyzet szqriht. a legtöbbet lehet keresni. Ha ezen a szemléleten és gyakorlaton nem tudunk gyorsan változtatni, akkor nem leszünk képesek biztosítani gazdaságunk Versenyképességét. ■ Dr. Zsolnai Mária (Fejér m, 9. vk.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa a szellemi fogyatékos, illetve mozgássérült gyermekek gyógypedagógiai, logopédiai, mozgásrehabilitációs és pszichopedagógai foglalkoztatásáról szólva rámutatott: a jelenleginél sokkal több nevelőott- • honra lenne szükség. Tarjányi Béláné (Pest m. 17. ,vk.), a dunaharaszti 1. sz. általános iskola nyugalmazott tanára aggasztónak nevezte megyéje pedjagógusi-elláltottsúgát. _ Az általános iskolában dolgozók 10 százaléka ma is képesítés nélkül“ áll a katedrán, az üres állásokat,' a gyesen levőket, a képesítés. nélkülieket egybevéve mintegy 1300 szakképzett pedagógus hiányzik most' a megyéből, Bódis Gábor (Borsod m., 10. vk.), á Borsodi Vegyi Kombinát technológusa adatokkal bizonyította, hogy a vállalatok, intézmények vezetői között kedvezőtlenebbé vált a diplomások aránnyá, s ugyancsak kevés a felsőfokú közgazdasági végzettségű szakember. ♦ Ezzel az' országgyűlés tavaszi ! ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Az ország- gyűlés pénteken délelőtt folytatja munkáját. (MTI)
