Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

4 e PETŐFI NLPE © 1984. április 12. TUDOMÁNY • TECHNIKA Biogáz — nagyüzemben és háztájiban A Föld szénhidrogénkészlete korlátozott. A tudósok már régtől fogva intenek, hogy rablógazdálkodást folytatunk az olajjal, a szénnel és a földgázzal. De csak a hetve­nes évek árrobbanása fordította a figyel­met a más alapanyagú energia felé. A megindult kutatások nagy lehetőséget ta­láltak a szerves anyagokban, mint ami­lyen a trágya, a kommunális hulladék stb. Az eljárás régi keletű. Manapság Kínában, Indiában, s általában a melegebb égöveken már 9 millió biogáztelep működik! Főképp kisüze­miek! Szerves anyagból biogázt állítanak elő, ami a saját szükségletükre: fűtésre, főzésre, áramfejlésztésre elég. A felhasználás technoló­giája a földgázéhoz hasonló, bár >a biogáz ener­giaértéke alacsonyabb. A világban végbement energia-áremelkedést követték a hazai árak. Ennek hatására kezdő­dött el nálunk is több nagyüzemi biogáz-üzem építése, állami segítséggel. Elsőnek osztrák li- cenc alapján a szécsényi Rákóczi Tsz-é készült el. Itt szarvasmarha hígtrágyából állítják elő a biogázt, folyamatos üzemmóddal, s főként a te­hénistálló mellett lévő baromfitelep energiael­látására használják fel. Tervezik a gáz motori­kus hasznosítását is, hogy áramot termeljenek. Az üzem egyébként több mint húszmillió forint­ba került. Az itt alkamazott technológia elterjesztésére gazdasági társulás alakult a Nógrád megyei AGROBER Vállalat, a MÉM Műszaki Intézet és a szécsényi Rákóczi közreműködésével. Ám ez a módszer nem az egyetlen. A Döm- södön most elkészült üzem nem a hígtrágyát, hanem az almozott szarvasmarhatrágyát hasz­nosítja és ezenkívül minden más szilárd szer­vesanyagot is. összegyűjtik pl. a község kom­munális hulladékát. A technológia szerint négy acéltartályban, tartályonként szakaszosan törté­nik a gáz előállítása. A próbaüzem májusra vár­ható. A létesítmény mintegy 28—30 millió fo­rintba kerültt Ugyanilyennek az építését mint­egy 40 millió forintért. vállalja a dömsödi Dó­zsa Tsz, ha megrendelik náluk a tervezést, a be­rendezések gyártását és a telep kivitelezését. Igény szerint vállalják kisebb üzemek tervezé­sét is. > Bács-Kiskunban más irányban kísérletezünk. Ezen a vidéken jelentős a kisüzemi, háztáji ál­lattartás. Ez adta az ötletet, hogy a biogáz elő­állítása, hasznosítása ebben az ágazatban is le­hetséges és kifizetődő. Felmérést készítettünk, hogy központi és megyei támogatással hol al­kalmasak a feltételek kisüzemi berendezés épí­tésére. Az Energiagazdálkodási Intézet munka­társaival felkerestük azokat a gazdákat, akik anyagiakat és saját munkát áldoznának az épí­tésre. Kiválasztottunk közülük hármat, s eze­ken a helyeken megkezdődött a. tervek elkészí­tése. Az Energiagazdálkodási Intézet a terveken kívül pénzzel, speciális eszközökkel és berende­zésekkel segíti a megvalósítást. Támogatja a munkát az AGROKER és a kecskeméti TESZÖV is. A kivitelezés az év első felében elkezdődik és még az idén bé is akarjuk fejezni. Ezek az üzemek referencia jelleggel épülnek. Pontos költségük előre nem ismert. Azért fon­tosak számunkra, mert lehetőséget adnak az egyéni elképzelések megvalósítására, a leggaz­daságosabb megoldások kiválasztására, és ezzel megteremtik az elterjesztés lehetőségét. Mi pedig pontosan ezt akarjuk elérni. A be­vezetőben említett okokat számokkal is illuszt­rálva: egy tonna szervesanyagból 260—300 köb­méter biogáz keletkezik, aminek minden köb­méterével fél kilogramm tüzelőolaj takarítható meg. Ez népgazdasági méretekben roppant nagy mennyiség. S ami — úgy véljük — nem kevés­bé elhanyagolható szempont: az így kezelt szer­vesanyag nem szennyezi a környezetet sem. Gál Gyula a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezető tanácsosa És megremegett a felhőkarcoló Március 6-án, valamivel 12 óra előtt háromszáz turista gyönyör­ködött a japán főváros, egyben Ázsia legmagasabb épülete, a Sunshine building tetejéről Tokió szépségében, amikor megkezdődött az utóbbi másfél évtized legna­gyobb földrengése. A hatvaneme­letes épület megremegett, mint valami tengerjáró hajó. Sokan si­koltozni kezdtek, de lassan meg­nyugodtak, amikor egy hangosan beszélő újra meg újra elismé­telte az előre felvett szöveget: a felhőkarcoló ellenáll bármilyen , földrengésnek!... Később közölték, hogy Rich­ter-skála szerint 7,9-es fokozatú > volt á rengés, az épüfetbeii'azott^ ban egyetlen repedés sem kelet­kezett. A március elejei földrengés egy­értelműen bizonyította azoknak a tervezési és építési módszereknek a sikerét, amelyeket olyan föld­rengésre hajlamos övezetekre dol­goztak ki, mint amilyen Japán egész területe. A szigetországot évente ezer olyan földrengés rázza meg, amely már érezhető. Századunkban há­romszor, 1923-ban, 1926-ban és 1948-ban több ezer halálos áldoza­ta volt a földmozgásoknak. Az 1923-as „Nagy Kantól .földrengés” során Tokió és Jokohama térsé­gében 148 ezren haltak meg. Az utóbbi években is voltak .pusztító földrengések. 1982-ben Hokkaidón 99, tavaly májusban Észak-Japán­ban 104 ember halt meg. De ezek­nek az áldozatoknak a többségét a szökőár sodorta el, minthogy a földrengések epicentruma a ten­ger mélyén volt. Azonban senki sem halt meg nagyobb épület ősz- szeomlása következtében. A földrengésbiztos toronyházak építésének módszerét Kljoso Muto, a tokiói egyetem már nyugdíjas professzora dolgozta ki húsz éve. Az épület szerkezetei esetleg ki­lengenek, de nem omlanak össze, ugyanis a bemetszésekkel ellátott vasbeton oldalfalak jóval rugal­masabbak a hagyományos merev falaknál. 1968-ban készült el az első 36 emeletes felhőkarcoló Mu­to professzor eljárásával, azóta to­ronyházak százai sok nagy föld­mozgást kiálltak. CSALÁDI- ÉS TÁRSASHÁZÉPÍTŐKNEK Biztonságos központi fűtés A cím talán megtévesztő; a házi központi fűtőberende­zések nem ve­szélyesek sen­kire — ám könnyen elro­molhatnak. Elég egy röpke árarrű$.únara- dás, v%$y hiba keletkSáfílC a szivattyúban, s máris elromlik az egész fűtő- rendszer. Ezen segít a Bíró Dénes pé­csi gépészmér­nök-kisiparos által gyártott, kisellenállású biztonsági sze­lep, amelv tel­jesen mechanikus működésű. Alkalmazása ott célszerű és ja­vasolt, ahol nem tisztán szi­vattyús rendszerű a központi fűtés, hanem megvan a mini­mális gravitációs lehetőség is. Az ilyen fűfőrendszerben a szivattyú az ún. kerülőágban helyezkedik el. Az újfajta biz­tonsági szelep a főágban levő tolózár vagy golyóscsap helyé­re építhető be, akár utólag is. Az eddig alkalmazott megol­dás esetén a szivattyús vagy gravitációs üzemváltáskor — tehát pl.: áramkimaradáskor — az üzemeltetőnek kellett a fő­ági szerelvényt nyitnia, zárnia. Ezt az új biztonsági szelep 1 • A képen egy 20 és 80 fok között beállítható vízhőfok-kapcsoló látható, ' amely gondoskodik róla, hogy a szivattyú csak a beállított hőmér­sékletnél melegebb vizet keringtessen. Ha le­hűlne a kazán, megszűnik a víz keringése a fűtőrendszerben. Kellően méretezett és beál­lított rendszer esetén részint áramot takarítunk meg, részint jelentősen megnő a szivattyú élet­tartama. automatikusan végzi a szivaty- tyú által létesített nyomáskü­lönbség hatására. Mindez ter­mészetesen fokozottan igaz sza­bályozott szivattyúindulások­ra, ki- és bekapcsolásokra (pl.: ha termosztát, szivattyú-víz- hőfokkapcsoló van beépítve a rendszerbe). • Bíró Dénes szabadalmának pontos neve: kisellenállású úszógolyós biztonsági szelep szilárd tüzelésű központi fűté­sek védelmében. A készüléket laboratóriumi és üzemi körülmények között is kipróbálták. Feladatát ma­ximális biztonsággal látta el. A bibliai manna fája: a szakszaul Földünk szárazföddii felületé­neik egyharmada sivatagos, vagy félig-meddig sivatagos, aszályos, kietlen, művelésre, vagy a puszta tengődéinél jobb színvonalú megélhetésre volta­képpen alkalmatlan táj. Rop- panit terület ez, legalább 57 mi Lili ó( négyzetkilométer. Csak­nem a fele bármily szerény életkörülmények megteremté­sére is használhatatlan homok­• Egy szakszaullal beültetett, részben termővé tett sivatagi rész a türkméniai Karakumban. (APN—KS) sivatag. De vagy 30 millió négyzetkilométer — háromszor akkora, minit Európa — Vissza­hódítható vagy megvédhető lenne az elsivatagosődástól. Ismeretes egy fa, a szaksza­ul, amellyel résziben termővé tehető a sivatag. Ez mindenek­előtt megköti a mozgó homok­dűnéket, fékezi a szól erejét, felfogja a havat. Továbbá egyenletesebb mikroklímát te­remt, s így kedvezően hat más növények fejlődésére. A szak­szavakon végzett szovjet meg­figyelések kimutatták, hogy a növény minden megvilágított decimétere óránkénlt átlagosan 9 milligramm széndioxid-gázt nyel el. A fa friss hajtása egy év alatt négyszeresére nö­veli saját tömegét. Egyéb­ként a bibliai manna is a szakszaul gyümölcse, a Sínai- félszigeten terem. Pásztorok és beduinok gyűjtik az édeskés, ennivaló mannát. összeállította: Mester László A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS LEHETŐSÉGEI Több termék a magnetofongyárból A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofon­gyárának dolgozói 1983-ban sikeresen valósították meg ter­vüket: 8,5 százalékkal növelték a termelést, s az árbevétel — csökkenő árak mellett — 750 millió forintra emelkedett. Az előállított terméknek csak 19 százalékát értékesítették itthon,, a többit éxportálták. A kivitel 5 százaléka irányult tőkés országba; az NSZK-ba és Ausztriába mintegy 22 mil­lió forint értékben szállítottak az M'K 2000-es típusú mag­netofonkészülékből. Igen jelentős szocialista igényeket elégí­tettek ki. — A szerződéses kötelezettsé­geinknek elegeit tettünk, csupán a gépkocsi-magnetofon mechani­kákból csúszott át erre az évre egy minimális mennyiség — tá­jékoztat Rudasi Károly, a gyár igazgatója. — A termelési folya­matot sikerült egyenletesebbé tenni, így az év folyamán pénz­ügyi gondjaink nem voltak. A nyolc és fél százalékos bővülést mindössze ikét százalékos kész­letnövekedés kísérte. A költség.- gazdálkodás terv szerint alakult, a nyéreségtervünket túlteljesítet­tük. A jövedelmezőségi muta­tónk — nyereség osztva a lekö­tött eszközérték és a kifizetett bér összegével — 34,5 százalék lett, ami jóval a népgazdasági átlag felett van. A béreket is az átlag felett tudtuk emelni: 5,2 százalékkal. — Az adatokból kitűnik, hogy tovább javult a termelékenység. — Ebben a? alkiaitrészgylértás automatizálása, a szerelés célgé- pesílése, a végrehajtott jelentős műszaki fejlesztés játszotta a fő szerepet. Százezer normaóránál is több élő-, vagyis emberi mun­kát takarítottunk meg. Korsze­rűsítettük a szerszámgyártást is. Ahol szükséges, a magyéntékű gépeink több műszakban termel­nek. A zömmel exportra gyártott késztermékeket, mechanikákat és magnetojonfejeket hazai vagy import alapanyagból állítják elő? — Döntően hazai, illetve szo­cialista behozatalból származó anyagokat használunk fel, ami érvényes a műanyag alkatré­szekre is. A tőkés motort saját gyártmánnyal helyettesítettük az utóbbi években. Tavaly a szalag­továbbító gumigörgőt kezdtük itthoni partnerrel, a Taurussal készíttetni. Ha ez az alkatrész nem egyenletesen mozog, „nyá­vog” a, készülék. — A minőséggel elégedettek voltak 1983-ban a vevők? — Amli reklamáció beérkezett, többnyire éppen az importkiivál- tással függött össze. A gumigör­gő példájánál maradva: máról holnapra nem tudhatja egy ha­zai cég tömegesen olyan színvo­nalon előállítani, mint ahol már hosszú évek óta gyártják. A múlt évben ivódlak emiatt gond­jaink, de reméljük, hogy az idén, már tapasztalatok birtokában, egyenletesebb lesz a minőség. — Az új termékek hogyan váltak be? — Az MK 29-es és annak ex­port változatával, az MK 2000- essel sikeresen startoltunk. A kazettás autómagnetofon, ami egyébként VIDEOTON termék, — mi a mechanikát szállítjuk hozzá —, döccenőkkel indult út­jára a műszaki előkészítés gyen­géi miatt. Azóta már elemeztük a tapasztalatokat és kiküszöböl­tük a hibákat. — A mikrofloppy karrierje elől elhárultak-e már. az akadá­lyok? — Ez a mágneses tárcsás szá­mi tástechiniikai adattároló kiváló termék a maga kategóriájában, a BRG szakemberei fejlesztették ki. Számos nyugati szakelisme­rést kapott. Nagy a tőkésámport tartalma, ezért az eladása is csak nyugati piacon volna gaz­daságos. Kisebb tételt szállítot­tunk belőle 1983-ban, de azt ta­pasztaljuk, hogy a számítástech­nika piacán, ahol amerikai és japán világcégek vannak jelen, másnak nagyon nehéz a maga standját ■ felálllítaoi, bármilyen kitűnő is a portékája. — Az idén növelik-e a terme­lést? i — Nagyon nehéz a feladatunk ebben az évben. A legnyeresége­sebb termékeink előállításának bővítésével 800 millió forint fö­lötti árbevételt akarunk elérni. Sajnos, az árainkat emelni nem tudjuk a nemzetközi piacon, .te­hát ezért a., tavalyinál is több árut kell elkészítenünk. Ugyan­akkor kisebb lett az limportkere- tünlk, tehát tovább kell lépnünk a helyettesítésben. Szigorodtak a szabályozók, a fajlagos költségek növekedésére számíthatunk éves szinten, mégis több nyereséget akarunk elérni, mint 1983-ban, hogy mint az idén, tisztes része­sedésre is jusson belőle. — Megrendelésekkel hogyan állnak? — A terveink szovjelt, NDK- beli, csehszlovák és más igénye­ken alapulnak. Bővíteni szeret­nénk «. tőkés exportot is. — Üj termékekkel is jelent­keznek? — Közülük egyik a távvezér­léssel is működtethető magneto­fon mechanika. Dolgozunk az MK 3000-es készüléken, amely­ből az idén húszezer darabot gyártunk. Üjabb többcsatornás, speciális sztereo fejekkel egészül ki a kínálat. Egyébként az idén körülbelül egymillió magneto­fonfejet — ez viszi fel és „olvas­sa” Te a hangot a szalagról — 600 ezer mechanikát és 60—70 ezer komplett készüléket állítunk elő. Ez utóbbiakat részben a hazai választék bővítésére szán­juk. Az év indítása jól sikerült. Célunk továbbra is az, hogy a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségeket gazdaságos termeléssel kihasználjuk — mondja befejezésül Rudasi Ká­roly, a magnetofcngyár igazga­tója. A. Tóth Sándor • A szerelésnél nagy hasznát veszik a pneumati­kus kisgépeknek. Képünkön: Sípos Katalin leve­gővel működtetett csavarhúzóval dolgozik. • Farkas Lajos műszerész egy MK 29-es magne­tofont szabályoz be. (Opauszky László felvételei) A PIACHOZ IGAZODVA Hazánk baromfitenyészté­se az utóbbi években dina­mikusan fejlődött. Nemesi- tőink jobbnál jobb fajtákkal jelentkeztek, ezek számos ér­tékmérő tulajdonságban fe­lülmúlták elődeiket. Növeke­dett a tojáshozam — ami meghatározó jelentőségű a szaporító telepen —, javult a minőség is. Sajnos, a tavalyi közgazdasági környezet nem kedvezett az ágazatnak, a termelés az 1982-eS' esztendő szintjén maradt. Nagy volt a kónkurrencia a nemzetközi piacon. Brazília és Franciaor­szág exportjának növelése, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság baromfite­nyésztésének fellendülése befolyásolta a mi értékesítési lehetőségeinket is. A Kecskeméti Állattenyésztő Vállalathoz tartozó 3 megyében, Bács-Kískunban, Békésben és Csong- rádban nagy jelentőségű a baromfi ágazat. Tavaly 54 szaporító telepen mintegy 650 ezer tyúkot, 140 ezer libát, 55 ezer kacsát és több mint 20 ezer pulykát vizsgáltunk az Állattenyésztési és Takar­mányozási1 Minősítő Intézet megbízása alapján. Ez az ellenőrzés a fajta minősítésére, a takarmány­hasznosítás mérésére, a tojás kelthetőségére vonat­kozik. Telepeinken összehasonlítjuk a fajtákat és a tenyésztési szempontból a legjobbakat gyors el­terjesztésre, a leromlott, a mai igényeknek nem megfelelő baromfiféléket pedig felszámolásra java­soljuk. A szaporító telepek termelési adatfeldolgo­zása nélkül aligha lehetett volna az ágazatot a je­lenlegi termelési szintre emelni. Az is igaz, hogy a nemesítéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüze­mek segítsége kellett ahhoz, hogy legyen mit /vizs­gálnunk. A korszerű állattenyésztésben információáramlás nélkül szinte lehetetlen kimagasló eredményt elér­ni. A tenyésztőknek és az árutermelőknek egyfor­mán szüksége van a széleskörű visszajelzésre, a nagyüzemi eredményék összehasonlítására. Az üze­mi telepeken rendszeresen vizsgáljuk a törzste­Folyamatos fajtaváltás a baromfitenyésztésben nyésztők által megadott tartástechnológia betartá­sát is. Sajnos ezek egyre nehezebben tarthatók be. Baromfi telepeink nagy része ugyanis korszerűsí­tésre, felújításra szorul. Még a szélsőséges időjárás is befolyással van az állományra. Tavaly június végén csak Bács-Kiskun megyében 50 ezer broiler csirke és 20 ezer pecsenyekacsa kapott hőgutát az elavult szellőzőberendezések miatt. Űj telepek létesítésére, a régiek korszerűsítésére kevés helyen van lehetőség, ezért a tartástechnoló­gia pontos betartásával lehet megakadályozni a je­lentősebb károkat. Csak néhány példa: ügyeljünk á világítási program betartására, gondoskodjunk rendszeresen száraz, tiszta alomról, szüntessük meg a lúdtartásnál a hagyományos, úgynevezett göd­rös itatást. Ez utóbbi ugyanis fertőző megbetegedé­seket okozhat. A külpiaci igények módosulásához alkalmazkod­va változnak a fajták. Bács-Kiskun és Csongrád megyében tavaly még több fajta, csirke húshibridet hizlaltak, az idén már csak a legkorszerűbbnek számító hybro fajtákat tartják. A ludaknál is vál­tás figyelhető meg. A megyében — amely az or­szág legnagyobb libát tenyésztő körzete — tavaly a májtipusú állomány aránya 66 százalék volt, az idén már 86 százalék. A lúdnál az új tenyésztési módszerek elősegítik „a termelési időszak széthúzá­sát”, vagyis ősszel is van friss lúdtojás. Ezzel nem 3—4 hónap alatt kerül vágóra a rengeteg hízott li­ba, hanem 6—8 hónapra széthúzódik a tartásidő, Tehát könnyebb az értékesítés és a vágás is. Összegezve: A baromfiszaporító és -hizlaló tele­pek szakvezetőinek, amellett, hogy ismerniük kell a piaci igényeket, szükséges tanulmányozniuk a kutatás és a tudomány legújabb eredményeit és bátran szaporítani azokat az új fajtákat, amelyek tulajdonságai megfelelnek a jelenlegi igényeknek. Bense Ferenc főmérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents