Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
4 • PETŐFI NÉPE « 1984. április 11. SAJTÖPOSTA A negyvenek és a munkaerő Hogyan lesz 22 forintból 122 forint? ALig hét év alatt, 1975 és 1982 között, nem kevesebb, mint tíz százalékkal, vagyis 160 ezerrel csökkent az iparban dolgozók száma. A legnagyobb veszteséget a gépipar szenvedte, .s azon belül is a fémtömegcikkipar (ahol 30 százalékkal dolgoztak kevesebben 1982-ben, mint 1975- ben); s a gép- és giépi berendezés iparág, ahol 11 százalékkal csökkent a létszám. A folyamat minden fejlett ipari államra jellemző, ám ez aligha vigasztalja a hazai ipar- vállalatok vezetőit, ök változatlanul és egyre hangosabban panaszkodnak, mondván: létszámhelyzetük annyira kritikus. hogy az már nemcsak a folyamatos termelőmunkát, de a valamennyire is megbízható vállalati tervezést , is veszélyezteti. Nem gátja az exportnak Ez a felszín. Ám <a mélyebb vizsgálódások esetemként másfajta következtetésekhez vezetnek. Nemrégiben egy újabb dokumentum jelent meg, arra figyelmeztetve, hogy tessék csak újra és újra átgondolni: valóban olyan fenyegető rém-e a munkaerőhiány, mint ahogy azt az iparvállalatoknál hiszik, és fennhangon hirdetik? Negyven vállalatnál — közöttük nagy és jelentős exportőröknél végzett felmérést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, kérdezvén: ugyan mondják már meg, hogy exportkötelezettségeik teljesítésében mennyire akadályozza őket a munkaerőhiány ? Kiderült: a szóban forgó vállalatokat sok minden hátráltatja az exportmunkában. Például — és elsőként — a többnyire importált anyagok, alkatrészek, félkész termékek krónikus hiánya, vagy késedelmes beszerzése. A késői importszállítások gyakorta eleve meghiúsítják az esedékes exportüzleteket, mert mire az importanyag megérkezik, a külföldi vásárló visszalép az üzlettől. Továbbá: esetenként és mind gyakrabban nem kecsegtet üzleti sikerrel az exportvállalkozás. A jelenlegi ár-, jövedelem- és bérszabályozás — mondják a vállalati szakemberek — nem ismeri el, nem honorálja keltőképpen a külpiacok megszerzéséhez és megtartásához nélkülözhetetlen egyre nagyobb erőfeszítéseket. Vannak cégek, vállalatok, ahol hovatovább lemondanak az exportról, j s egyre inkább a bélföldi piacokon keresik az üzleti érvényesülés lehetőségeit. Azért is, mert — a továbbra is szigorúan csak a vállalati véleményeket idézem —, mert az exportot ösztönző bérpreferemcia sem olyan, mint amit valóban ösztönzőnek nevezhetünk. Versenyképesség Ráadásul: e preferenciaszabályok értelmében és következményeként hátrányosabb helyzetben van a már elismert nagy exportőr, az, akinek tovább kellene növelnie a külföldi eladásait, és sokkal előnyösebb helyzetben van az a cég, amely az épp csak említésre méltó exportját szeretné növelni. Az exportmunka alapfeltétele persze a piaci — a külpiaci! — versenyképesség. A versenyképesség alapfeltétele pedig — megannyi más tényező mellett — a vállalat mindenkori műszaki fejlettsége, technikai és technológiai színvonala, s ez ügyben ugyancsak nem állunk jól. A műszaki fejlesztésre fordíthat^ pénzforrások évek óta csak szűkülnek, s ennek végül is kivédhetetlen következményei vannak. A magyar ipar termékszerkezete a külpiacokon egyre inkább leértékelt termékszerkezete — azért is olyan, amilyen, mer.t az ipar műszaki, technikai felszereLt- sége is olyan, amilyen ... Hadd ismételjem: mindez nem valamiféle felsőbb, ha úgy tetszik „központilag” megfogalmazott helyzetjelentés, hanem az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei által megkérdezett negyven vállalat vezetőinek általánosítható véleménye. Meglehet: a véleményük vitatha)tó, a helyzetértékelésük korrigálható, kiigazítható. Ám e „negyven” úgyszólván egybehangzó véleménye szenint a munkaerő- hiány sem első-, sem másod-, sem harmadsorban, csak valahol a sokadik tényezőként nehezíti az expontfeladatok teljesítését. Mondom, az ÁBMH-vizsgá- lat egy újahb dokumentum. Részleteinek ismeretében ismét csak végiggondolandó, hogy érdemes-e, szabad-e, értelmes dolog-e olyan — már- már hisztérikus jellegű — hangulatot kelteni az állítólagos munkaerőhiány miatt, ami nálunk mostanság ismét divatba jött? V. Cs. CIKKÜNK NYOMÁN A mentők vétlenek Néhány héttel ezelőtt e hasábokon mondtuk el a kecskeméti Hazafi Zoltán esetét. Pontosabban azt, hogy megvert ittas férfit talált az utcán fekve, akit járókelők segítségével tett a közeli padra. Mivel akikor csípős hideg volt, olvasónk tartott tőle, megfagyhat a szerencsétlen. így az elszállítása érdekében telefonált a kórház detoxiikáló részlegébe, a ; mentőkért majd a rendőrségre —, mert hogy az egyik helyen a másik illetőségére hivatkoztak —, de hiába, sehonnan sem érkezett segítség f a helyszínre. A didergő, fájdalomtól szipogó ember végül is az alkalmi elsősegélynyújtók támogatásával ballagott tovább. Írásunk végén megjegyeztük: az ittassága miatt megaláztatást szenvedett személyt sem illik sorsára hagyni. A történtekkel kapcsolatosan levelet küldött szerkesztőségünkbe az Országos Mentőszolgálat Bács-Kiskun megyei Szervezetének főorvosa, dr. Deák Zoltán. Válaszából az alábbiak derültek ki: Hazafi Zoltán l egy vállalati portáról hívta telefonon a menr tőket, s közölte, fiatal részeg férfiről van szó. aki ébreszthető, nagynehezen lehet vele beszélni, és sérülést nem ilát .rajta. A szolgálatvezető erre felelte, hogy az ittas egyént a kijózanító állomásra kell szállítani, ami rendőrségi feladat. A mentőhívás elutasítása tehát helyes volt. az ügyeletes dolgozók vétlenek ez ügyben. A kedves olvasó bizonyára várja tőlünk, hogy az alábbiakban vadonatúj, s igen életrevaló ötlettel gazdagítsuk a jövedelem- növekedés módszereinek eddig ismert tárházát. Nos, gyorsan ki kell ábrándítanunk az ilyesféle recept után sóvárgókat, hiszen ezúttal egy régi — a jelek szerint bevált — gyakorlatot tűzünk tollhegyre. Azt a gyakorlatot, mely mind több embernek okoz bosszúságot. S ráadásul nem a saját hibából eredően. A hobbisokról van szó, pontosabban azokról, akik a parcelláikon elektromos áramot is felhasználnak, ám annak díját,nem tudják idejében kifizetni. Például azért, mert a pénzbeszedő éppen akkor jár a helyszínen; amikor nincs ott a tulajdonos. Ezek után kezdetét veszd a sajátos intézkedés, melynek egyik kárvallottja a Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. szám alatt lakó Hódi Lajos is. Ö a Hetényegyháza—Űrihegy 246 a. számú telek gazdája. Legutóbb 22 forint volt az ottani áramfogyasztásának díja. ám a kifizetési kötelezettségének nem tett eleget, mert sem a számlával, sem a róla szóló DÉMÁSZ- értesítéssel nem találkozott. Hogy a szolgáltató nem ült a babérjain. arra rájött abból, hogy a minap már hiába akart Villanyt gyújtani a kis telken, mert azt előzőleg kikapcsolták a hálózatból. Az okot a DÉMÁSZ kecskeméti kirendeltségvezetőjétől tudta meg: Miután január 31 -i keltezéssel az úrihegyi címére küldött — 1157,8 rangszámú — ajánlott levélben foglaltak ellenére sem egyenlítette ki a díjtartozást, a vállalat jogszerűen megszüntette telkének áramellátását. Olvasónk arra • hivatkozott, hogy máig nem látta a levelet. Kiderült, hogy mint kézbesíthe- tetlent, visszavitte a posta a feladónak, mely ekkor döntött a kikapcsolás mellett. Így hát Hódi Lajos sem tehetett egyebet, utólag fizetett — plusz százat is, a visszakapcsolásért. Ennyi az eset ami — már említettük — egyáltalán nem számít ritkaságnak. Tudomásunk szerint legutóbb húsznál is több hobbi'tulajdonos járt hasonlóan. Mi a véleményük erről a fogyasztóknak? Hogy finoman válaszoljunk: nincsenek meghatva a módszertől! Tudják, ez a helyzet ismétlődik, míg a DÉMÁSZ rá nem jön arra, hogy a hobbitelkesek állandó lakcímére továbbított küldeményeit rendszeresen kézbesíti a posta. (E címék megtalálhatók a telki áramellátásról szóló szerződéseken.) Még egyszer az utazási kedvezményről Sokadik tényező Alumíniumipari nagyberuházás Befejeződött a SzékeSifehérvári Könnyűfémmű 1978-baav,kezdebt félgyártmány-fejlesztési beruházása. Az új létesítmény’a közelmúltban zárult Alumíniumipari Központi Fejlesztési Program egyik legjelentősebb alkotása. A korszerű présmű, hengermű és más üzemrészek révén az országnak lehetősége • nyílt arra, hogy versenyképesebb alumíniumipari termékeket értékesítsen a világpiacon. A képen: az új raktárak egyike. Háztáji gazdálkodás Bács-Kiskunban 62 ezer kocát tartanak a kistermelők Bács-Kiskun megyében a kistermelésnek jelentős a szerepe, hiszen a mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy 43 százalékát adják a háztáji és kisgazdaságok. Ebben a munkában 140 ezer család vesz részt, együttesen 126 ezer hektár termőföldet művelnek. • Bata József, a pirtói Május 1. Szakszövetkezet háztáji földjének egy részén csemegekukoricát akar termeszteni. A talaj előkészítéséhez a közös gazdaságtól bérelte a gépet. (Tóth Sándor felvétele) ÜZENJÜK Horváth Emilnének, Orgovány- ra: Leveléből szomorúan értesültünk a tűzről, mely röviddel ezelőtt pusztított a nemzeti park kargalai részén. Bár ezúttal — szerencsére— nem volt jelentős a kár (csupán kevés nád, illetve bozót lett a. lángok, martaléka), az eset figyelmeztető: a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a védett terület gazdájának a tűz elleni védekezésre, s ezzel kapcsolatosan a környékbeli lakóknak is van feladatuk. P. K.-nak, Kiskunhalasra: Szinte hihetetlennek tűnik, hogy van olyan lakóközösség, mely teljesen ki van szolgáltatva az egyik — furcsa életvitelű — lakótárs kénye-kedvénelk. Es enyhén szólva meglepő az Is, hogy a bérlemény gazdája épp az összefér- heteUen, a mások véleményét semmibe vevő bérlő védelmére kel. Mi célszerűnek tartjuk, ha a nem mindennapi esetükről tájékoztatják a helyi tanács szakigazgatási szervét, vagy a megyei tanács igazgatási osztályát, ugyanis mindkét hatóságnak van módja intézkedni a házirend és a szocialista együttélés szabályának betartása érdekében. Nemrégen tettük közzé lapunkban, hogy április 1-től kezdődően a nyugdíjasok összesen 16 alkalommal vehetik igénybe a MÁV vonalaidra, vágy a távolsági autóbuszra szóló 50 százalékos mérséklésű menetjegyet. Az 55. életévüket betöltött nők, illetve a 60 évesnél idősebb férfiak pedig minden Ikedden, szerdán és csütörtökön utazhatnak 20 százalékkal olcsóbban a vonat bármelyik kocsiosztályán. Az1 új rendelkezéssel kapcsom latosan — mint az kiderül a szerkesztőségünkhöz érkezett panaszokból — sok a félreértés az érdekeltek körében. Egyesek szerint az említett napokon a nyugdíjasok kaphatnak akár 70 százalékos kedvezményt is a MÁV- tól és a Volántól. Másolk úgy vélik, csak azokat illeti meg a 20 százalékos díjcsökkenés, akik már felhasználták a rendelkezésükre bocsátott 16 utazási szelvényt. Néhányan viszont arra esküsznek, hogy heti háromszor kizárólag a nyugellátásra nem jogosultak utazhatnak a vasúti költség egyötödének megtérítése ellenében. Melyik álláspont a helyes? — tudakolják olvasóink. A Magyar Államvasutak ille- • tékesei az alábbiakról tájékoztattak : A nyugállományban levők nem igényelhetik egyazon útra az 50 és a 20 százalékos kedvezményt, hanem külön-külön. Következésképpen választhatnak, hogy hosszabb vagy rövidebb távolságú közlekedésük esetén kórik-e az előnyösebb díjú bilétát. Fontos megjegyezni, a féláru Suta- zásd lehetőség kimerítése pem feltétel a 20 százalékkal csökkentett összegű vasúti jegyre való jogosultsághoz. Sőt! Külön említjük meg, hogy az e személy is élhet ez utóbb említett kedvezménnyel, aki (ha nő) elmúlt 55, illetve (ha férfi) 60 éves, és semmiféle társadalombiztosítási vagy egyéb ellátást nem kap. Az életkort a személyi igazolvánnyal kell tanúsítani a MÁV jegypénztárainál, jegykiadóinál. Végezetül annyit: ha ilyen ügyben vitára kerülne sor, annak eldöntéséhez célszerű segítséget kérni a helyi állomás- főnöktől. □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ Egyre több az olyan kistermelő, aki nemcsak saját családjának ellátására törekszik, hanem piacra is termel. Nagy .a szerepe az állami és szövetkezeti nagyüzemek, az áfészök, és más szervezetek együttműködésének. A kistermelésnek ugyanis minél inkább ki kell egészítenie a nagygazdaságokban előállított termékek választékát. Ennek érdekében szorgalmazzák a megyei kertbarát- körök például a kézimunka-igényes növények termesztését, vagy azokét, amelyek már-már hiánycikknek számítanak a piacokon. A friss zöldség, a kerti vetemény nagy részét, a gyümölcsök közül a kajszit,, a különleges fajtájú őszibarackot és a keresettebb csemegeszőlőket mind a kistermelőktől várják a fagyasztók. A megye állatállományának számottevő része is a kisgazdaságokban található. A háztáji sertéstartás fejlődéséhez kétség nem férhet, hiszen 62 ezer kocát nevelnek a kistermelők. A háztáji kocák, száma 11 százalékkal nőtt az utóbbi évben. Nem mondható el ugyanez a szarvasmarháról. A kistermelőknél 9—10 százalékkal csökkent a számuk. Ma a tehenek 31 százaléka található a kisgazdaságok istállóiban. A szarvasmarha-tartásra kevesebben vállalkoznak. A szálas és, tömegtakarmányok beszerzése is nehéz, főleg az elmúlt aszályos év miatt, s csekély a legeltetési lehetőség. A juhászat a kismértékű növekedés idejéhez érkezett, míg a baromfiállomány — igaz, csupán 1 százalékkal — csökkent. Szinte kizárólag a kisgazdák tartanak pulykát, libát és a kisállatok közül nyulat, méhet. A termelési kedv megtartása, Illetve a lehetséges mértékig való növelése a legfontosabb feladat jelenleg. Ennek érdekében a nagyüzemileg még hasznosítha- tatlan területeket is szükséges) a kistermelők kezelésébe adni. Sok segítségre szorul a háztáji gazda abban, hogy a termékeit bizton-, ságosabban értékesítse. Főleg a kistételű, esetenként egy-két - kilogramm zöldséget, gyümölcsöt fogadja nehezen a fölvásárló. A termeléshez szükséges eszközök, kisgépek, szerszámok, növényvédő szerek, műtrágyák zökkenő- mentes árusítására szintén több gondot kell fordítania a kereskedelemnek, s a gyártóknak. Remélhetően enyhít a takarmányozás nehézségein a Bács- Kiskun megyei Gabonaforgalmai és Malomipari Vállalat ígérete, törekvése, amely szerint a keve- rektakarmányok és a tápok választékát tovább bővíti, pótolva ezzel a múlt évi időjárás miatt hiányzó szemes terményt, kukoricát, árpát, búzát. G. E. Hová tűnt a nyugta? Mintegy 30 szülő nevében küldte levelét szerkesztőségünkbe a Kiskunhalas, Baross u. 55. szám alatt lakó Kalmár Éva. Amiatt panaszkodik, hogy a környékbeli bölcsődében, óvodában és iskolában hosszabb ideje kell befizetni a gyermekétkeztetés díját anélkül, hogy arról nyugtát állítanának ki. Olvasónk a továbbiakban így ír: „Furcsa gyakorlat ez, mely feltételezi, hogy az említett intézményekben nem tartják fontosnak a számviteli fegyelmet. Ami pedig nélkülözhetetlen a havonta beszedett összeg pontos elszámolásához, nem is szólva arról, hogy elismervény híján a befizető sem igazolhatja e tartozási kötelezettsége teljesítését. Már fordultunk ügyünkben a városi tanácshoz, mely máig adós az intézkedésével és válaszával. Vajon kitől tudhatjuk meg: hová tűnt a nyugta?” Mint ismeretes, a bölcsődében, az óvodában, valamint az általános, iskolai napközis ellátás keretében étkező gyermek után havonta fizetendő a térítési díj. Ennek bevételezéséről szabályos nyilvántartást kötelesek vezetni az intézmények, melyek nincsenek felmentve az olyan alapvető pénzkezelési előírás alól, hogy az összegek átvétele csak nyugta kiadása ellenében történhet meg. Ha ez nem így volna, akkor valóban, ellenőrizhetetlen lenne a szülőktől összegyűjtött forintok sorsa, s talán az is 1 bekövetkeznék, hogy egyesektől tévedésből kétszer kérnék az ugyanazon időszak térítési díját, s az érintettek ráadásul semmivel sem bizonyíthatnák a vétlenségüket. Nagyon elgondolkodtató a halasi városi tanács illetékeseinek e problémával kapcsolatos magatartása, már csak azért is. mert a saját felügyeletük alatt működő intézményekről van szó. A hatóság figyelmének nemcsak az ott folyó oktató-nevelő munkára kell kiterjednie, hanem például a térítési díjak ügyviteli rendjére is. Önök tehát mindenkor határozottan követeljék a nyugtát, s ha e , körül vita keletkezne,'kérjenek vizsgálatot a helyi népi ellenőrzési bizottságtól, vagy a megyei tanács művelődésügyi osztályától. Mi a szállásadó kötelessége? Dunapataji és tiszakécskei ház- tulajdonosok tették szóvá a minap, hogy a, szobáikat hosszabb ideje bérlők fölöttébb megbízható, rendes emberek, csupán a hivatalos bejelentkezésüket halogatják. Mégpedig arra hivatkozással, hogy most már — vagyis a közelmúltban napvilágot látott új joei előírás óta — nem követelik meg szigorúan az efféle adminisztrációs dolgot azoktól, akik öt-hat hetenként utaznak az állandó lakhelyük szerinti otthonukba. A bérbeadók viszont úgy tudják, ennek ellenére be kell jelentkezhiük a tanácsi lakónyilvántartónál. A további vita elkerülése érdekében kérdik: mi az igazság ez ügyben? Való igaz, idén január óta némileg egyszerűbben elintézhető a lakcímbejelentéssel — nyilvántartással kapcsolatos teendő. A 6 1983. (XI. 20.) BM számú rendeletben ugyan több módosítás található a korábbihoz viszonyítva, ám a vá'- tozások egyike sem tartalmazza a bejelentési kötelezettség teljesítése alóli felmentést. Ez annyit jelent, hogy például az állandó lakcímet a lakóhelyre történő beköltözéskor, de legkésőbb 48 órán belül kell bejelenteni a hatóság szakigazgatási szervénél. Az ideiglenes lakás esetében szintúgy fennáll ez a kötelezettség, ha mee- . haladja a 30 napot az ott-tartózkodás. Könnyítés: ha az ideiglenes lakóhely úgy szűnik meg, hogy újabb nem keletkezik, e változás bejelenthető az állandó és az ideiglenes lakhely szerinti tanácsnál is. S amennyiben mindez több családtagot érint, csak az egyiknek kell személyesen felkeresnie a hatóságot, mely a többiek adatait is módosítja. Külön szólunk a szállásadóról, akinek kötelessége figyelmeztetni az általa befogadott állampolgárt, hogy ne mulassza el a lakcímbejelentést, aminek megtörténtét ellenőriznie is kell. Ha azt tapasztalja, hogy a felszólítás eredménytelen, 48 órán belül értesítenie kell erről a helyi szakigazgatási szervet, mely indokolt esetben szabálysértési eljárást is lefolytathat a mulasztóval szemben. Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. %
