Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
2 ® PETŐFI NÉPE a 1984. április 11. , Ülést tartott az SZKP AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMA Határozat a tanácsokról és az oktatási reformról Revíziós Bizottsága Kedden Moszkvában ülést tartott az SZKP Központi Revíziós Bizottsága. A tanácskozáson Gen- nagyij Szizóv, a bizottság elnöke mondott beszédet a Központi Revíziós Bizottság tevékenységének aktívabbá tételével kapcsolatos kérdésekről. Gennagyij Szizov megállapította, hogy az SZKP és annak Központi Bizottsága által elfogadott irányvonal, amely a fegyelem következetes erősítésére, a káderek felelősségének növelésére, a gazdasági munkával szemben támasztott követelmények' szigorítására törekszik és határozott harcot hirdet a bürokratizmus és a formalizmus ellen az irányítási apparátus munkájában, megköveteli, hogy a Közppnti Revíziós Bizottság és a helyi pártszervek revíziós bizottságai színvonalasabban,. ak-i tívabban dolgozzanak, erősítsék ellenőrző tevékenységüket, jobban teljesítsék a funkcióikból származó feladataikat. A Központi Revíziós Bizottság munkájának demokratikusabbá tétele, a központi és az alsóbb szintű revíziós bizottságok közötti kapcsolatok erősítése érdekében a keddi ülésen megválasztották az SZKP Központi Revíziós Bizottságának végrehajtó bizottságát. Ennek elnöke Gennagyij Szizov lett. Kádár János interjúja egy amerikai folyóiratban A Leaders című amerikai folyóirat legújabb száma közli azt az interjút, amelyet Kádár János, az MSZMP KB első titkára időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott a lap szerkesztőjének. A magazin ezen, hazánk életével részletesebben foglalkozó száma közli Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, Pál Lénárd akadémikus,. Fekete János, a Magyar Nemzeti 'Bank első elnökhelyettese, PulaLMiklóSj az Országos Tervhivatal elnökiig? lyettese és Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke cikkét is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának keddi ülésén határozatot fogadott el a tanácsok munkájának javításáról. A határozatban a Központi Bizottság jóváhagyja Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának megállapításait a tanácsok munkája javításának alapvető irányairól, a társadalmi-gazdasági építő munkában a tanácsokra háruló szerep növeléséről, a népi államszervezet és a szocialista demokrácia tökéletesítéséről. . A Központi Bizottság a szövetségi köztársaságok pártjai központi bizottságainak, a területi és járási pártbizottságok feladatává teszi, hogy a párt XXVI. kongresszusán hozott határozatokból kiindulva tegyék meg a szükséges lépéseket a tanácsok pártirányításának javítása érdekében és érjék el, hogy a tanácsok folyamatosan javítsák munkájuk tartalmát és stílusát. Folyamatosan növelni kell a tanácsok szerepét a gazdasági építő munkában, s a korábbinál nagyobb mértékben felelőssé kell tenni őket a dolgozók igényeinek megfelelő szintű kielégítéséért, a közszükségleti cikkek minőségének javításáért, a lakásépítési tervek és egyéb kommunális építkezési tervek teljesítéséért, a lakosság minél jobb élelmiszerellátásáért, a szolgáltatások javításáért és általában a szovjet emberek életkörülményeinek sokoldalú javításáért. Feltétlenül javítani kell a tanácsi ülésszakok és a végrehajtó bizottsági tanácskozások előkészítését és lefolytatását. Nagyobb figyelmet kell szentelni az inter- peLlációknak és törekedni kell a tanácsok munkájában a 'formalizmus jelenségeinek kiküszöbölésére, a tanácsoknak a tömegekkel fenntartott kapcsolatai szorosabbra fonására. Az SZKP KB határozata a pártbizottságok feladatává teszi a tanácsi káderek kiválasztásának, elosztásának és továbbképzésének javítását, valamint azt, hogy gondoskodjanak a tanácsi és a pártszervek funkcióinak az eddiginél határozottabb szétválasztásáról. Az SZKP Központi Bizottsága keddi ülésén határozatot fogadott el az általános és a szak- középiskola reformjának alapvető irányairól. A határozat jóváhagyja azt a reformtervezetet, amelyet a társadalmi vita során beérkezett vélemények, észrevételek és javaslatok alapján terjesztettek a Központi Bizottság elé, teljes mértékben támogatja Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának a plénumon elhangzott beszédében erről mondottakat. Megállapítja: az oktatási reform célkitűzéseinek megvalósítása során abból kell kiindulni, hogy a képzettség és a kultúra színvonalának növelése az eszmei-politikai egység erősítésének, az ország gazdasági és védelmi ereje növelésének, a szocialista demokrácia fejlesztésének legfontosabb feltételét jelenti. A határozat szerint a reform célkitűzéseit fokozatosan, a nemzeti és -helyi sajátosságok figyelembevételével, a XI. és XII. ötéves tervidőszakban (1990-ig) kell megvalósítani. Feltétlenül szükséges már ebben az évben lépéseket. tenni az oktató-nevelő munka korszerűsítése, a tanulók munkára nevelése és a pályaválasztás rendszerének korszerűsítése érdekében. 1986-tól kezdődően fokozatosan hat éves. kortól kell kezdeni az iskolai oktatást. A határozat hangsúlyozza, hogy az iskoláról és a tanárokról való gondoskodás rendkívül fontos párt- és állami feladat. Az SZKP KB elengedhetetlenül szükségesnek tartja a tanárok, és az oktatásban dolgozó más munkatársak fizetésének jelentős mértékű emelését. A közoktatási minisztériumnak, a felső- és középfokú oktatási minisztériumnak, valamint a szakközépiskolai oktatással foglalkozó állami bizottságnak átfogó intézkedési tervet kell kidolgozniuk a reformban megjelölt célkitűzések és feladatok végrehajtása érdekében. Az Iskolai oktatás alapvető kérdéseinek megoldásakor több kezdeményezőkészséget,' állhatatosságot és konstru'ktivitást kell tanúsítaniuk az irányító szerveknek. Különösen nagy figyelmet kell fordítani az igazgatókkal való foglalkozásra, javítani kell a pedagógusok felkészítésének színvonalát, s korszerűsíteni kell a pedagógusok továbbképzésének rendszerét. SZOVJET-INDIAI ŰRPROGRAM Felkészülés a visszatérésre Jurij Malisev, Gennagyij Sztre- kalov és az első indiai űrhajós, Rakes Sarma, akik . április 4. óta dolgoznak á Szaljut—7 űrállomáson, megkezdték a felkészülést a szerdára tervezett visszatérésre. A TASZSZ-hírügynökség tudósítója a repülésirányítási központból kedden azt jelentette, hogy'a három „vendég” Leonyid Kizimmel, Vlagyimir Szolovjovval és Oleg Atykovval együtt kedd délelőtt még elvégzett egy geofizikai kísérletsorozatot, majd megkezdte a Szojuz T—10 felkészítését a Földre való visszatérésre. A leszállóegységben elhelyezték a Földre visszahozandó felszereléseket, filmeket, információs anyagokat. Mozgósítási hadgyakorlat Az izraeli fegyveres erők kedden hajnalban mozgósítási hadgyakorlatot kezdtek. A hadető a manőverekhez magánkézben levő járműveket és egyéb felszerelésit is igénybe vesz. Ez volt az izraeli fegyveres erők harmadik mozgósítási gyakorlata öt hónapon belül. Utoljára februárban rendeztek ilyen behívási gyakorlatot, ezt megelőzően pedig novemberben, amire a szír.iai kormányzat is tartalékosainak behívásával válaszolt. Az izraeli mozgósítási „hadijátékok” feszültséget okoznak az egész körzetben, főleg a kelet-lli- banoni Bekaa-völgyben. A FRANCIA KOMMUNISTÁK ÁLLÁSPONTJA Viták helyett egységet Aczél György könyve finn nyelven. Aczél György, az MSZMP KB Politikai .Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a Finn Kommunista Párt és a Finn Szociáldemokrata Párt közös meghívására tartózkodik Helsinkiben, kedden a magyar nagykövetség kulturális és tudományos központjában meghívott firm közéleti személyiségek jelenlétében sajtóértekezlet keretéberí bemutatta a most finn nyelven, 'megjelent „Beszélgetések Magyarországról” című könyvét. Az 1982-ben Párizsban és Budapesten megjelent könyv bővített ás kiegészített -változatát a két finn munkáspárt művelődési szövetségei közösen adták ki. PÁRIZS Miután a francia ipari átszervezések kérdésében nézeteltérések mutatkoztak a koalíciós partnerek között, párizsi politikai körökben nagy figyelmet keltett az a piegbeszélés, amelyet hétfőn délután Pierre Mauroy miniszterelnök folytatott André Lajclnie- vel, aki az FKP PB tagja, a KB titkára, és a nemzetgyűlés kommunista képviselőcsoportjának elnöke. André Lajolnie a megbeszélés után tett nyilatkozatában rámutatott arra, hogy viták helyett az egységre, a népi erők mozgósítására kell most a hangsúlyt helyezni. Most egységre van szükség — hangsúlyozta Lajóinie. A kormánytöbbség két pántjának az a feladata, hogy minél ' szélesebb népi tömörülést hozzon létre az előrehaladás érdekében. A, jobboldal mozgósítja erőit, a baloldalnak is ezt kell tennie. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mi az FKP álláspontja a lotharingiai kohászoknak pénteken Párizsban tartandó tiltakozó felvonulásáról, Lajoimie azt válaszolta, hogy az FKP támogatja a tüntetést, de az elsősorban szakszervezeti tüntetéá. A kommunisták a kohászok oldalén lesznek, de a tüntetést nem ők, hanem a szakszervezetek rendezik. Lajóinie közölte, a megbeszélés során felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy megfelelő eszközöket kell biztosítaná a beruházásokra, új munkahelyek teremtésére különösen a nehéz helyzetbe került vidékeken. Kormányválság Peruban Lemondott tisztségeiről Fernando Schwalb perui miniszterelnök és külügyminiszter. Fernando Be- launde elnök gazdaságpolitikai elképzelései késztették „visszavon- hátatlannak” mondptt döntésére. A súlyosbodó gazdasági gondokkal terhelt országban' ugyanezen a napon sztrájkot kezdtek az autóbuszvezetők, míg az orvosok munkabeszüntetése második hetébe lépett. Elterjedt limai értesülések szerint lehetséges, hogy Belaunde elnök Mario Vargas Llosát, a világhírű írót, személyes jóbarátját fogja megbízni a kormány vezetésével. MAGYAR—OLASZ KAPCSOLATOK Strada Hungarorum Hazánk és Itália között hagyományosak a kapcsolatok. Aligha alaptalan a feltételezés: a két nép közti rokonszenvet az táplálja, hogy az európai szellemi áramlatok, a gyakran közös események és. azonos érdekek áthidalták a távolságot a Duna és a Tibenis között. Garibaldi cs Kossuth Félnomád őseink a kalandozások korában gyakran zúdultak le seregeikkel a Pó síkságára. Útvonalukat utóbb Strada Hungarorum- nak, a Magyarok Utjának .nevezték el. A középkorban népás marhaesordákait ■ tereltek ugyanezen az útvonalon, s így vált az országaink korai kereskedelmének jelképévé. Uralkodóink udvarában navennai, bolognai, firenzei mesterek, fordultak meg, s jó néhány királyt szoros családi szállak fűzték Itáliához. Amikor a múlt században Milánó, Pavia, Padova és Szicília népe zászlót bontott a függetlenségért, a társadalmi haladásért,, a forrongó magyar nemzet őszinté rokonszenvvél fordult feléjük. Az 1848-as észak-itáliai forradalom idején a császári hadsereg kötelékében ott állomásozó magyar csapatok nem avatkoztak be a felkelők elleni harcba, sőt, jó'néhány magyar, honvéd ás tiszt közéjük állt. Az egységes Hónáért küzdő Garibaldi oldalán kétezer magyar harcolt, s Türr István mint hadsegéde vereked.te végig a csatákat. Tüköry Palermo ostrománál kapott halálos sebet, Teleki Sájidor, Dunyov István, Ében Sándor és a magyar légió nevét pedig máig tisztelet övezi Olaszországban, Kossuth Lajos Torinóban telepedett le, s élt haláláig. A Via dei Mille 22. számú házán márvány- tábla hirdeti emlékét, s a közelben áll szobra is. Gazdasági kötelékek Kulturális kapcsolataink évszázadokra nyúlnak vissza. Itáliai költők énekelték meg uralkodóink dicsőségét, a magyar szellemi élet kiválóságai tanultak olasz egyetemeken. Babits Mihály magyar irodalmi közkinccsé tette Dante Isteni színjátékét, s múzeumaink becses kincsei közé tartoznak az ollasz mesterek remekei. A Rómában 1928 óta működő Magyar Akadémia kulturális kapcsolataink Legújabb kori fontos' őrhelye. Gazdasági együttműködésünk szintén sok évszázados múltra tekinthet vissza. Hazánk kereskedelmi partnerei sorában Itália jelenleg a hatodik helyen ál.l, a tőkés országok között az NSZK ás Ausztria után a harmadik. Exportunk évek óta meghaladja importunkat, az árucsere csaknem minden évben magyar többlettel zárul. A múlt év novemberében rendezett olaszországi magyar hét is aat bizonyította, hogy kölcsönösen nagy/ érdeklődés mutatkozik a meglevő kooperációs szerződéseken túl a közvetlen kapcsolatok kiépítésére. Budapest és Róma kapcsolataiban mérföldkőnek számít Kádár János 1977 júniusában tett római látogatása. Háromnapos eszmecseréinek lényegét az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja a római Grand1 Hotelben tartott nemzetközi sajtóértekezleten így foglalta össze: kölcsönös érdek a két ország együttműködésének fejlesztése. Két évvel korábban Lázár György személyében először járt a felszabadulás után magyar kormányfő az olasz fővárosban. Közös teendők Bettino Gr.axi személyében először köszönthetünk olasz miniszterelnököt hazánkban. A magasszintű magyar—olasz tárgyalásokat meghatározza, hogy a két ország más-más politikai és gazdasági integráció tagja. Annak ellenére azonban, hogy hazánkat -szoros szálak fűzik a Varsói Szerződéshez és a; KGST- hez, Itália pedig a NATO és a Közös Piac tagja, találkozási pontokban nincs hiány. Bár a nemzetközi helyzet megítélésében a két ország álláspontja eltérő, az európai biztonság, a leszerelés, a kelet—nyugati párbeszéd fenntartása és folytatása, a nukleáris katasztrófa elhárítása — igaz, különböző .megközelítésben — Budapest és Róma számára egyaránt sók közös teendőt kínál Olaszország napjainkban súlyos belső gondokkal küszködik. A társadalmi és gazdasági feszültségéket politikai ellentéteik is hevítik: a római kormány az elsők között járult hozzá az eurorakáták telepítéséhez, ám az olasz közvélemény egyre nagyobb aggodalommal és felháborodással kíséri a tömegpusztítói fegyverek comisói rendszerbe állítását. Meggyőződésünk, hogy hizoriyos alapvető kérdésekben ennek ellenére sikerül majd közös nevezőre jutni a budapesti tárgyalásokon. A kétoldalú kapcsolatok bővítése pedig hasznosan hozzájárulhat az európai légkör javításához, a mindkét nép ás ország számára létérdekű béke .megóvásához, a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok álláspontjának közelítéséhez. Gyapay Dénes Bettino Craxi életrajza Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke 1934-ben született Milánóban. Jogi tanulmányait a milánói egyetemen folytatta. Már fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe; 1952 óta az Olasz Szocialista Párt, 1957-től a párt Központi Bizottságának tagja. 1960-ban a ,milánói városi tanács vezetőségének, öt évvel később az OSZP Országos Vezetőségének tagjává, a párt megyei titkárává választották. Ez időben a Közigazgatástudományok Intézetének elnöki tisztét is betöltötte, s az OSZP képviselője volt a Szocialista Internacionáléban. A miniszterelnök 1968 áfa parlamenti képviselő; a képviselőház hadügyi, majd külügyi bizottságának tagja. Bettino Craxit 1970-ben az Olasz Szocialista Párt főtitkár- helyettesévé, hat évvel később főtitkárává választották. Egy ideig a párt lapjának, az Avanti-nak az igazgatója is volt. 1979-től az Európai Parlamentben képviseli hazáját. Az elmúlt évi parlamenti választásokat .követően bízták meg kormányalakítással. A Bettino Craxi vezette kormány Olaszország történetében az első szocialista vezetésű kabinet. (MTI) Politikai előadók akadémiája Tegnap délután a politikai előadók akadémiájának hallgatói érdekes tájékoztatóra figyelhettek Kecskeméten, a megyei párt- bizottság nagytermében. Az előadó ezúttal dr. Huszár István, az MSZMP KiB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója volt. Gazdaságpolitikánk új vonásairól, é? az ideológiai munka tennivalóiról beszélt. Mindkét téma különösen időszerű, hiszen egy év múlva ül össze az MSZMP XIII. kongresszusa és 1985-ben egyúttal számot vethetünk a felszabadulás óta eltelt négy évtized eredményeiről is. Dr. Huszár István utalt azokra a „csomópontokra”, amelyek közelében a politikai élet élénkülése várható a kongresszus közvetlen előkészítő szakaszában. Például: létünk védelme az eurorakéták telepítésének korában; az elért eredmények, vívmányok megőrzése és fejlesztése; a különböző döntések meghozatalakor a jövő kutatása; a társadalmi erők gyarapítása, az öntevékenység növelése. Magyar őstörténet és nemzeti tudat Előadás Körösi Csorna kutatásairól 'Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából „Magyar őstörténet és nemzeti tudat” címmel négynapos tudományos konferencia kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozást Köpeczi Béla művelődési miniszter nyitotta meg. Bevezetőben arról szóit: a származás kérdése Erdélyben — Körösi Csorna szülőhazájában — korán összekapcsolódott a történelmi joggal, s ilyen módon a politikai tudatot is táplálta. A hun— magyar rokonság gondolata az erdélyi magyarok, s főleg a székelyek körében igen népszerű volt. Jellemző, hogy a hun' le- seármazás mítoszában Körösi Csorna maga is hitt, még tanulmányainak elvégzése után is. Az erdélyi történeti-kulturális környezetet nem szabad figyelmen kívül hagyni, mikor Csorna elhatározásának, az őshazakutatás-' nak indítékait keressük — hangsúlyozta az előadó. Beszédé további részében emlékeztetett arra: Göttingenbe — ahol Csorna tanulmányait végezte — eljutottak a francia keletkutatás eredményei, amelyeket jeles antropológusok és keleteurópai "nyelvészek fejlesztettek tovább. Körösi itt tette magáévá azt a gondolatot, hogy az ázsiai Jugriában kell keresnie a magyarok őshazáját. Ennek felkutatása volt egész tevékenységének központi célja, erre készült nyelv-, földrajzi, történeti tanulmányaival, és ezt akarta megvalósítani még azzal a „kitérővel” is, hogy tibetológiával foglalkozott. Körösi Csorna kutatási kiindulópontjának eredetiségét bizonyítja, hogy — bár ismerte a magyar nyelv finn-ugor eredetét — a nyelvet és az őshazát bizonyos mértékig elválasztotta egymástól. Ebben az eljárásban felfedezhető az a nemzeti tudat építésére irányuló erőfeszítés is — mutatott rá az előadó —, amely rokonokat keres az " Európában társtalan magyarság számára. Körösi Csorna Sándor egyáltalán nem szégyellte a magyarok úgynevezett ázsiai eredetét, amelyet egyesek még ma is az európaiakkal szembeni kisebbrendűség jelének akarnak feltüntetni. Komoly filológus volt, aki a nyelvek és kultúrák alapos tanulmányozásával jutott, el ahhoz a telist-1 méréshez, hogy Ázsia kiemelke-. dő helyet foglal el a világ szel-. lemi fejlődésében. Ö volt az első olyan magyar, aki egyaránt gondolkodott az európai és az ázsiai kultúra terminusaiban, aki valóban univerzális érdeklődést tanúsított a szellem kérdéseiben. A konferencia tárgykörére utalva Köpeczi Béla végezetül hangsúlyozta: a nemzetállam eszméje már a XIX. század közepén szembekerült a politikai nemzet gondolatával, s ez a feszültség nemcsak a Habsburg-birodalom, hanem az Osztrák—Magyar Monarchia széteséséhez is vezetett, és a XX. század elején szembeállította egymással a kis nemzeteket.' Mindez arra utal, hogy a nemzeti tudatot alapvetően meghatározza a politikai irányultság, amely viszont jól vagy rosszul felfogott gazdasági és társadalmi érdekekhez kötődik. Van azonban a nemzettudatnak egy olyan része, amely még a modern nemzet kibontakozása előtt kialakult, s amely a jövő alapja is: ez á közös nyelv, a történelem és a kultúra. " A konferencia első napján a továbbiakban egyebek között Körösi Csorna őshazaképéről, a magyar őstörténet-kutatás egykori és mai helyzetéről, a nagy- enyedi' kollégiumról, mint az erdélyi tudományos törekvések bölcsőjéről tartottak előadásokat neves hazai és külföldi kutatók. A tudományos tanácskozás során más témák mellett a középkori etnikai tudatról, a törökkori Magyarország rendi , nemzettudatáról, a reformkori nemzetfelfogásokról, a dualizmus korának őstörténeti vitáiról hangzanak el referátumok. Nagy László emlékház Iszkázon A Veszprém megyei Iszkázon kedden, a költészet napja alkalmából ünnepélyesen felavatták az 1978-ban elhunyt Nagy László emlékházát. Az egykorhszülőház udvarán és kertjében több mint kétezren gyűltek össze; ott voltak a költő édesanyja és testvérei mellett a magyar, a lengyel és a bolgár irodalom képviselői is. Az avató ünnepségen Gyuricza László, a Veszprém megyei Tanács elnöke mqndott beszédet, méltatta a társadalmi összefogásnak az emlékház i létrehozásában bizonyított szép példáját. A pályatársak nevében Csoóri $ándor, a Magyar írók Szövetsége kölitöi szakosztályának elnöke, szólt Nagy László életútjáról és munkásságáról. Ljubomir Levcsev, a Bolgár írók Szövetségének elnöke Nagy László Bulgáriában ösztöndíjasként eltöltött éveinek emlékeit idézte föl, s a magyar—bolgár irodalmi kapcsolatok ápolásában szerzett érdemeit méltatta. Ezután Nikolaj Damjanov, a Szmoljan városi Rodophe-múzeumhoz tartozó Nagy László-emlékház igazgatója átadta az általuk berendezett iszkázi bolgár szoba jelképes kulcsait. Az ünnepség végén a társadalmi szervezetek és a megyei tanács képviselői megkoszorúzták a műemlék jellegű ház falán elhelyezett rézdomborműyeket, Orosz János és Szilágyi Bernadett alkotásait. Koszorút helyezett el az emlékház falán Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Ta- nácsárták főtitkára és Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke.
