Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-11 / 85. szám
1984. április 11. * PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT Howard Newby A tavaly nyári európai faluszociológiai tanácskozás kecskeméti rendezvényén hiába próbáltam rövid beszélgetésre kiszakítani társaságából Howard Newby professzort, a tudományos társaság új elnökét. A végéhez közeledő kongresszuson intézkedésre váró ügyek szorongatták, sokan érezték szükségesnek, hogy tájékoztassák terveikről. (Fiatal kora ellenére e tudományág jelesei között tartják számon Bukaresttől Stockholmig.) Álmomban sem gondoltam, hogy nyolc hónap múlltán újra találkozunk Bács-Kiskunban. A Magyar Tudományos Akadémia meghívására jött hazánkba. Szívesen vállalkozott a nyilvánosságnak szánt beszélgetésre. Kedden, kora délelőtt, jó hangulatban készült az interjú. Hétfőn dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a megye mezőgazdaságáról, délután Tiszakécskére látogatott. Találkozónk előtt Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, az MTA Agrártörténeti Bizottságának elnöke fogadta. Kézenfekvő volt első kérdésem. — Minek köszönhetjük megtisztelő érdeklődését? — Már a tavalyi magyarországi kongresszuson elhatároztam, hogy fenntartom az itteni kollégákkal kialakult kapcsolatát. Budapesten működik Vágvölgyi András, társaságunk alelnöke. Rövid kecskeméti időzésem során sikerült néhány ismeretségre is szert tennem. Qr ültem a meghívásnak, mert rendkívüli módon érdekel mezőgazdaságuk fejlődése. Vártam az alkalmat 1983-as információim kiegészítésére. Az elmúlt nyáron — például a tisza- kécskei szövetkezetekbe, ipari üzemekbe vittek, most a nagyközséggel ismerkedtem. Voltunk az óvodában, a gimnáziumban, a könyvtárban és aunűvelődési központban. Nyílt válaszokat kaptam az új gazdasági mechanizmus falusi érvényesülésére, hatására vonatkozó kérdéseimre is. Számomra az a legérdekesebb: miként alakul Magyarországon az állami gazdaság, a Szövetkezet és a' ma1 gánszektor viszonya. — Hogyan alakul? — Teljesen világos számomra, hogy itt sikerült más szocialista országokban gondot okozó problémákat elkerülni. Az átszervezés után nemsokára javultak a termésátlagok és így Magyarország exportjának tekintélyes hányadát a mezőgazdaság adja. Ez is bizonyítja: sikerült a nagyüzemi és az egyéni érdekek ösz- szeegyeztetése. — Kíváncsian várom válaszát: milyennek látta a magyar falut? — A véletlen hozta úgy, hogy másodszor is Tiszakécskére vittek. Mondta is Romány első titkár úr: bármit megnézhetek, nem mintafalu a Tisza menti nagyközség, bár sok tekintetben példamutató. Másutt szerzett tapasztalataimból is úgy gondolom: elértek egy bizonyos anyagi élet- színvonalat, elég jó az infrastruktúra is. Tájékozódásaim szerint azonban a kulturális igények még nem mindenütt teljesülhetnek. Mintha a magyar köztudatban ma is az elmaradottsággal, a beszű- kültséggel azonosulna a falusi lét. Nyilván vannak tennivalók annak érdekében, hogy kulturális tekintetben a falun felnövő új nemzedékek is annyit kapjanak, mint a városiak. — Tudom: 1960-ban doktori címét falusi térségekkel foglalkozó tanulmányával ■ szerezte. Kérem, tájékoztasson tudományos pályafutásáról. > — Az angol mezőgazdasági munkások társadalmi és anyagi viszonyai, ez volt doktori disz- szertápióm tárgya. Hagyományos értelemben már nincs parasztság hazámban. Munkabérért dolgoznak az emberek a földeken, az állattenyésztésben. Angliában ez a legrosszabb körülmények között élő réteg. Kutattam a tulajdonosok és a mezőgazdasági munkások kapcsolatait. Könyvemre fölfigyeltek. — Nálunk a harmincas években egyfajta szociális érzékenyt ség ösztönözte a falukutatókat... — Tisztán tudományos szempontokból vizsgálódtam. Nem falúról jöttem, sohase éltem a földművelők .életét. , Munkakapcsolatok fűznek az angol környezet- védelmi hivatalhoz. Az élet szükségszerűen változik, de sokat tehetünk a meglevő' értékek megőrzéséért. Nálunk ez szinte nemzeti program. Ez a hivatali szervezi, irányítja a nemzeti parkokat. Vizsgáljuk a gazdasági, társadalmi változásoknak a tájra gyakorolt hatását. — Mint az essexi egyetem dékánja, bizonyára ismeri a fiatal értelmiségiek érdeklődését. Van-e elég jelentkező a valóságismeretet szolgáló szociológiai szakokra? — Van! A mi egyetemünkön különösen erős ez a szak, szívesen tanulnak nálunk. — Búcsúzóul szíveskedjék jelenlegi kutatásairól tájékoztatni olvasóinkat. , _ — Az állami támogatás csökkentése miatt valamivel kevesebb a munkánk, mint korábban. Két fontos programon dolgozunk. Az első azt vizsgálja, hogy körzetünkben (is), miért költöznek mind többen falura. Megtartják városi munkahelyüket, de falun élnek. Másutt is, főként a fejlettebb ipari országokban tapasztalható hasonló jelenség. Állami megbízásból próbáljuk felmérni a gazdasági válság hatását a közismerten egyenlőtlen angol társadalom különböző rétegeire. Még az adatgyűjtés szakaszában vagyunk, de az biztos: a nagyfarmerek viszonylag könnyen átvészelték a nehézségeket, a kisebb gazdaságokat és a 'mezőgazdasági munkásokat érzékenyen érintette a válság. — Köszönöm tájékoztatását. H. N. • A kecskeméti Gyógypedagógiai Intézet UNIVÁZ- szerkezettel, Sopron típusú függönyfallal készült. Báhner József és tervezőcsoportja kapta meg érte a kitüntetést. Az év legjobb alkotása A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat 1971-ben kiadott alapító levelének megfelelően minden évben megpályázhatják a dolgozók az Év legjobb alkotása díjat, valamint az ezzel együtt járó emlékplakettet. A benyújtott munkák .elbírálásában az Építőművészek Szövetségének képviselője is részt vesz. A vállalat tervezői tavaly tíz munkával pályáztak, melyek közül a bíráló bizottság három kategóriában egy-egy tervező kollektívának ítélte oda e címet. * A solti szennyvíztisztító telep eleveniszapos, biológiai tisztító berendezés oxidációs árkos változata. Csuvár József és munkatársai e létesítmény tervezéséért vették át a plakettet. (Jobb oldali képünk.) • A Sebő László vezette tervező csoport a kiskunhalasi Jósika utca 44, számú lakás és üzletek tervezéséért kapta meg az Év legjobb alkotása díjat. Az épület hagyományos technológiával, magastető kialakításával készült, a földszinten üzletek, az emeleten lakások találhatók. A kivitelezés a KUNÉP munkáját dicséri. (Bal oldali képünk.) MILLIÁRDOS TÖBBLETEREDMÉNY Brigádverseny-értékelés Feltűnik a járókelőknek, hogy újabban kirakata is van a RU- VESZ kecskeméti Jókai utcai női- férfi szabóságának. Az üveg mögött néhány ruha, szalagdísszel. A kirakaton kívül más is kellett, hogy az üzletet ne csak itt, hanem szélesebb körben is ismerjék. Nyomtattak nyolcszáz szórólapot, és ezeket a levelezőlap nagyságú ismertetőket buszmegállókban, lépcsőházakban kiragasztották. Népszerű a „gyors” A gebines műhelynek a tavasz kezdetével, s a húsvét közeledtével élénk a forgalma. Lajosmizsé- ről, Orgoványról, és Borbásról is felkeresik — mondja el Oláh Andrea szabász. — Nadrágrövidítés, zsebcsere, derékszűkítés, gomblyukkötés, farmernadrág- és függönyvarrás, gépi stoppalás és szoknyaigazítás: különböző szolgáltatások a megrendelők kívánságára. Egy vállfán lila blúz fodorral, próbára vár. Annak a jele, hogy itt új ruhát is varrnak. Naponta negyvenen-hatvanan. látogatják a szabóságot, amely sokféle munkájával és főként nem túl hosszú vállalási idejével levesz valamennyi terhet a dolgozó nők válláról. Nem messze ide, a Luther-ud- vari gyorstisztító-szalonban egymást érik az emberek Bende Jánosáé átvevőpultjánál. Amíg beljebb forognak a mosógépek és a centrifugák, gőzölög a mángorlógép, éseménydús öt percnek vagyunk a tanúi. Valaki szennyes törülközőket tesz a pultra. Kállai Anna Paksi Lászlónéval nem először jár az üzletben. Ezúttal öt tiszta konyharuhát és 13 törülközőt vesznek át a kiszolgálóktól. Elégedettek a szalon szolgáltatásával, hiszen — gyors! Nem filléres munka a gyorsszolgáltatás. Mégis az a tapasztalat, hegy a legtöbben szívesen veszik igénybe a ruha- ás ágyneműmosásnak ezt a módját. Negyvenöt tisztító-felvevőhely Manapság sietnek az emberek. Ahol tehetik, a nők szabadulni igyekeznek a fárasztó otthoni mosástól és vasalástól. Szabadi idejüket szeretnék jobban, kedvük szerint eltölteni — hallottuk nem egy helyen, és arra gondoltunk: mennyire jogos kívánság ez! Csakhogy a helyzet a dolgozó nők munkáját' könnyítő szolgáltató- iparban korántsem annyira kielégítő, mint az utóbbi- két üzletben láttuk. Talán rosszak a tárgyi feltételek? Gyenge a műhelyek technikai felkészültsége? Nem! A RUVESZ-nek a megyében 45 tisztító-felvevőhelye, 8 szalonja és 6 mérték szerinti szabósága van. Ezek közül 35 üzlet községi. A tavaly megnyitott, legújabb szalon Baján hamar népszerűvé vált. Fél év alatt bevétele 429 ezer forint volt! Tizenhétezer garnitúra ágyneműjéből 16 ezret' a lakosság kölcsönöz. A kecskeméti Széchenyivárosd szalonnak jó munkájával sikerült megőriznie a „Kiváló mosás" megkülönböztető minőségi jelet. Ezek a tények, a mosásból, a tisztításból és az ágynemű-köl- csönzésből származó múlt évi 33 millió forint bevétel, s — egyebek között — Kecskeméten, a Külső-Szegedi úti mosodában egy új gázkazán idei üzembe helyezése a szolgáltató szövetkezet fejlődőképességéről tanúskodnak. A probléma tehát nem technikai- műszaki jellegű. — Hanem? Sibalin István, a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet elnöke kereken kimondja: — Jobb együttműködésre lenne szükség szövetkezetünk és a megye községei között, hogy szolgáltatásainkkal mindenütt javíthassunk a lakosság, különösképpen pedig a nők helyzetén. Szedetnénk mind több települést bekapcsolni tevékenységünkbe. Ám ez nemcsak rajtunk múlik... Vannak kezdeményező tanácsok. Ilyen például a soltszentimrei, amellyel két hét alatt sikerült elintézni, hogy a ruhanemű átvételére helyiséget kapjunk. Jász- szentlászlón is kedvező tapasztalatokat szereztünk. A tanácsi vezetők készségesen segítettek. Átvevőhelyet jelöltek ki számunkra. Jakabszállás tanácsával ezekben a napokban tárgyalunk arról, hogyan terjeszthetnénk ki szolgáltatásainkat a községre. Közösen, új módszerekkel öt-hat csomag ruháért, a mai üzemanyagárak mellett, természetesen ráfizetés lenne autót küldeni azokba a falvakba, amelyekbe a szövetkezet túrajáratot legfeljebb csak holtfuvanral, ráfizetéssel indíthatna. Ezért célszerű az együttműködésre új és jobb módszereket keresni. Más-más szolgáltatók társulhatnának például közös szállításra. Az a gépkocsi, amely élelmiszert, vegyi- árut visz egy-egy településre, illetve elhozza a hibás tévét és mosógépet, egyúttal és egy úttal — kölcsönös megállapodás alapján — miért ne továbbíthatná a mosni való ruhát és ágyneműt is? Hasonlóképp: a tsz-ek városba induló gépkocsijai, megfelelő ér9 Bendéné gyorsan kiszolgál. (Tóth Sándor felvételei) dekeltségi rendszerben, részt vállalhatnának a ruhaszállításban. Nem kisebbítve a RUVESZ szerepét §s felelősségét sem, a dolgozó nők életének megköny- nyítése a szolgáltatásokkal, minden lehetséges módon, egyben helyi feladat' is! JKohl Antal A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz tartozó kutató és fejlesztő intézetek szocialista brigádjainak tavalyi versenyét értékelték kedden Budapesten. Az első tíben 1980-ban meg-' hirdetett munkaverseny célja, hogy elősegítse a tudományos eredmények gyors gyakorlati megvalósítását. A versenyben elsősorban a mezőgazdasági és élelmi- szeripari kutató-fejlesztő intézetek, valamint a kutatóhelyekkel együtt dolgozó egyesülések, társulások szocialista brigádjai vesznek részt. Tavaly 31 intézmény 68 brigádja, összesen 98 vállalással versenyzett. Ennek révén 1983-ban országosan mintegy 1,7 milliárd forint többleteredményt sikerült elérni. A mélyhűtött ételek iránt fokozódó kereslet kielégítésére a csepeli mirelit üzem fokozza a termelést. A választék bővítésére y több újdonsággal jelennek meg. Az igényeknek megfelelően elsősorban az olcsóbb kategóriába tartozó készítmények előállítását növelik, ami nem könnyű feladat, mivel a nyersanyagok többségének az ára emelkedett. Ezt azonban jól megválasztott receptekkel, a belső tartalékok feltárásával, s az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásával igyekeznek. ellensúlyozni. Megkezdték a' mirelit báránypörkölt gyártását, s az idén 30 vagonnal állítanak elő. Hamarosan az üzletekbe kerül a 20—25 dkg-os csomagolású szendvicskrém. A külföldön közkedvelt ravioli .gyártása is hamarosan .megindul, itthon is árusítják majd. (A ravioli rtem más, mint tésztába csomaA Nyíregyházi Vetőmagtermeltető Vállalat kutató központjának „Komplex” szocialista brigádja például vállalásaival több mint 10 millió forint bevételt ért el. Többek között kifejlesztettek olyan — a borjúnevelésben alkalmazott — takarmányhasznosítást fokozó szert, amelyet eddig csak importból lehetett beszerezni. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Sikmond Elek brigádja az élelmiszer-technológiai vizet, illetve szennyvizek előtisztítására importot helyettesítő —-, s egyúttal exportképes — mechanikus vízleválasztó rendszert alakított ki. Ez utóbbi tavaly mintegy ötmillió forint többletbevételt eredményezett. golt, s azzal együtt megfőzött húsdarabkák.) Az üzem régóta foglalkozik a kedvelt körömoörkölt mirelit változatának elkészítésével. A sertésláb előkészítése, tisztítása meglehetősén sok kézi munkát igényel, emiatt eddig nem volt mód a gyártás beindítására. A kérdés megoldására a csepeli üzem együttműködési megállapodást kötött a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ- szel, amelynek konyhaüzeme ninGS kellőképpen kihasználva, s így az ott dolgozók készítik snajd elő a mirelit üzem számára a sertéslábakat, s a csomagolást is vállalják. A munkához a csepeliek adják a felszerelést és a berendezéseket. Ennek nyomán hamarosan megindulhat a gyártás. A mirelit körömpörkölt egykilogram- mos csomagolásban jelenik meg, 30 forint körüli áron. Előreláthatóan évente 30 vagonnal adnak belőle a kereskedelemnek. BAJÁN KEDVELIK A RUVESZ-SZALONT BÁRÁNY- ÉS KÖRÖMPÖRKÖLT Mirelit újdonságok A szolgáltatásszervezés helyi feladat is! a Oláh Andrea (balra) és Taál Ida női szabó a Jókai utcai műhelyben.
