Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

várható időjárás ma estig: napköz­ben délnyugat felől fokozatosan nö­vekszik a felhőzet, elsősorban dél­nyugaton lesz többfelé eső. Az élénk, néhány helyen időnként erős északi, északkeleti szél keleti, délkeletire fordul és kissé mérséklő­dik. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 14, 19, délnyuga­ton 11, 14 'fok között. IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évf. 85. szám Ára: 1,40 Ft 1984. április ti. szerda KUNBAJA—BÁCSSZŐLŐS Szőlőtelepítés és homokhasznosítás • Szőlőtelepítéshez hidrofúrót használnak a kunbajai gazdaság­ban. , A Kunbaja-Bácsszőlősi Állami Gazdaság „szőlőskertje” Bács-Kis- kun megyében, a legnagyobb. Kedvezőtlen adottságú, alacsony humusztartalmú 4292 hektáron gazdálkodik, ebből a szőlő terüle­te 1802 hektár. Ugyanis ezek a föl­dek elsősorban szőlőültetvénnyel, illetve erdővel hasznosíthatók. A hagyományos, kevésbé gazda­ságosan művelhető szőlőt kiselej­tezték és pótlására 1980-ban 308 hektáros telepítési programot kezdtek. Elsősorban minőségi bort adó fajták kerülnek a területre. Ebben áz évben szőlőtermesztő szakcsoportot alakítottak Mélykút térségében, rfiintegy 60 hektár művelésére. A környező községek kistermelői is szívesen telepíte­nek szőlőt; Kunbaján 17 hektárt ültettek be, elsősorban Zalagyön- gVe fajtával, Bácsszőlősön — az utóbbi öt évben — 19 hektár ho­mokterületet hasznosítottak. Az ültetvények zömén Zalagyöngye, Kunleány és Kékfrankos fajták díszlenek. A földek nagyobb ré­szét a községi tanácstól bérelik a termesztők, aminek haszna az is, hogy megszűntek a parlagok Bács- szőlős területén. A homokhasznosítás másik le­hetséges módja a fásítás. Az utób­bi tíz évben a kunbajai gazdaság száz hektárról 450 hektárra növel­te erdőterületét. A lombos fafajok közül elsősorban akác és szürke­nyár került a homoktalajokba. 1984-ben 23 hektáron ültettek cse­metét. J. J. A költészet napja „Közönség és költészet közt a kapcsolat azért teremtődött meg, mert a költészetből, mint más művészetekből is, elsősor­ban a személyes sors beszél. A kapcsolat ideális esetekben azonosulássá változik ...” — vallotta Nagy László. A vallomás mögött megany- nyi kérdés, lapul, amelyek gyakorta felvetődnek nap­jainkban, ha a mai magyar líráról beszélünk: Milyen a művek és a műélvezők viszo­nya? Hogyan, miről szólnak költőink, s mennyire értik, szomjazzák szavaikat? Milyen mérvű és milyen szintű azo­nosulást figyelhetünk meg a különböző költők alkotásai és a különböző olvasói réte­gek esetében? , Mennyiben ideális ez a kapcsolat? ... — Kérdőjelek , sokasága tü- remkedik elő, amik fölött le­het polemizálni, ám most nem ezért említettük egyiket sem. Sokkal inkább a költé­szet napjának — jelentősé­gét igyekszünk hangsúlyozni ezekkel a vitatott kérdések­kel is. Mert ami vitathatat­lan, hogy e napon — József Attila születésnapján —, 1964 óla minden' esztendőben iro­dalmi rendezvények színes sokaságát kínálják a könyv­tárak, művelődési házak, is­kolák, s egyéb kulturális in­tézmények országszerte. Vagy­is kitűnő apropó e nap az „ideális kapcsolat'' j szélesíté­séhez. író—olvasó találkozók, rendhagyó irodalmi órák, esz­téták, kritikusok előadásai ... Egy-egy költői út, s a líra „mélyebb rétegeiben” rejtőző titkokat egyaránt jobban megismerhetik, akik részt vesznek ezeken a rendezvé­nyeken. A költőkkel való sze­mélyes találkozások is alkal­mat kínálnak a kapcsolatte­remtésre. A költészet napjának me­gyei ünnepségét holnap tart­ják, Szabadszálláson, ahol Fo­dor András költő, a Magyar Írók Szövetségének alelnöke tart előadást József Attila ér­vényessége címmel. Valami­lyen formában, szinte, Bács- Kiskun valamennyi települé­sén megemlékeznek e napról. Kecelen például öt neves köl­tőnk — Buda Ferenc, Deák Mór, Kiss Benedek, Pintér Lajos és Utassy József — is vendége lesz a nevelési köz­pont délutáni ünnepségének. A Szép versek, a költészet napjára megjelenő antológia már kapható a könyvesbol­tokban. Csaknem hatszáz ol­dalon olvasható a legjobb, legnevesebb költőink elmúlt évi versterméséből készült válogatás: Figyelmet érdem­lő dokumentum is ez a kötet, amikor a mai nap jelentősé­gét méltatjuk. Hiszen az ol­vasás is találkozás! Koloh Elek Hazánkba érkezik az olasz miniszterelnök Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezik Bettino Craxi, az Olasz Köz­társaság miniszterelnöke. (MTI) (A kormányfő életrajzát a 2. ol­dalon közöljük.) Vendégünk volt u oidai) Tegnap délután a sajtóklubban találkozott Howard Newby Európa-hírű essexi szociológus professzor a kecskeméti tár­sadalomkutatókkal, a témakörben érdekelt főiskolai oktatók­kal,- a Forrás munkatársaival, újságírókkal, mezőgazdasági szakemberekkel. A professzor hazájában szétkapkodták az angliai falusi átalakulásokkal foglalkozó könyvét, amelyből televíziós filmet is készítenek. SAJTÓPOSTA (4. oldal) Csúcsú, Bibi és az óvodások (5. oldal) AZ SZKP KB PLÉNUMA Az erők megújítására van szükség Konsztantyin Csernyenko belpolitikai kérdésekről mondott beszédet MOSZKVA Kedden Moszkvában teljes ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plénum megvitatta és elfogadta azokat a szervezeti és egyéb kérdésekre tett javas­latokat, amelyeket az SZKP KB Politikai Bizottsága tett a Szovjetunió új összetételben megválasztott Legfelsőbb Tanácsának szer­dán kezdődő első ülésszakával kapcsolatban. Mihail Zimjanyinnak, az SZKP KB titká­rának előterjesztése alapján a plénum meg­vitatta az általános és szakmai oktatás beve­zetendő reformjának legfontosabb kérdéseit. A vitában, felszólalt a Központi Bizottság több tagja. A plénumon beszédet mondott Konsztan­tyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára. A Központi Bizottság ülése határozatot hozott a népképviselők szovjetjei munkájá­nak javításáról, valamint az általános és szakmai oktatás reformjának fő irányairól. Az SZKP Központi Bizottságának keddi ülésén Konsztantyin Csernyenko, a KB főtitkára a Szov­jetunió belpolitikai életének több fontos kérdésével foglalkozott nagyterjedelmű beszédében — külö­nös tekintettel a különböző szintű tanácsok munká­jának tökéletesítésével kapcsolatos feladatokra. Hangsúlyozta, hagy az országnak még sok nagy és .bonyolult, eredetét és jellegét tekintve a kom­munista társadalmi rend első szakaszával össze­függő feladatot keld megoldania. E munkát csak úgy lehet elvégezni, ha kellő mértékben kibontako­zik a tömegek kezdeményezőkészsége és alkotó­ereje, s mindenki a legaktívabban bekapcsolódik a társadalmi élet legfontosabb problémáinak megol­dásába. A tanácsi, s ezen belül a legfelsőbb tanácsi mun­ka hatékonyabbá tételének egyik lehetséges formá­jaként említette Konsztantyin Csernyenko a kép­viselői interpellációt, amelynek jogával ma még meglehetősen ritkán élnek a képviselők. Az irányítási munka fejlesztésével kapcsolatban az SZKP KB főtitkára szólt az adminisztratív ap­parátus csökkentéséről is, megállapítva, hogy azt nemcsak az irányítás alsó és középső szintjén kell elvégezni, hanem annak csúcsain is. A gazdasági munka kérdéseiről szólva Konsztan­tyin Csernyenko kitért egy általa károsnak nevezett jelenségre, a tervmódosítások gyakorlatára is. Hang­súlyozta, hogy az igazi aktivitásra a tervek össze­állítása, s azok különböző bizottsági» vitái idején van szükség. Ott kell vitatkozni, harcolni a saját vélemény érvényre juttatásáért, védelmezni a vá­lasztói érdekeket. De amikor a terv már törvénnyé vált, akkor feltétlenül tiszteletben kell tartani és végre kell hajtaná. Ez nem csupán a gazdasági fe­gyelem, hanem párt- és politikai felelősségtudat kérdése is. A különböző népek és nemzetiségek közötti kap­csolatok fejlesztése — mutatott rá a továbbiakban az SZKP KB főtitkára — az a terület, ahol ered­ményes munkát csak közösen, internacionalista alapállásból kiindulva, a dolgokat a legapróbb rész­letekig átgondolva lehet csak végezni. Gazdasági kérdésekről szólva az SZKP KB főtit­kára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió jelenlegi öt­éves tervének olyan, felelősségteljes időszakát éli, amikor a határidőket már csak hónapokban szá­molják, s a helyzet távolról sem olyan, hogy a gaz­dasági munkában lehetséges volna bármiféle lazí­tás. Aki az idei terv végrehajtása során bármilyen munkát nem végez el, bármilyen elmaradást okoz, annak minden koráhbinál szigorúbb felelősségre- vonással kell szembenéznie. A továbbiakban Konsztantyin Csernyenko szólt arról, hogy az újjáválasztott Legfelsőbb Tanács szerdán kezdődő ülésszakán meg kell választani a Szovjetunió Minisztertanácsát. Ennek kapcsán fel­hívta a miniszterek, az országos főhatóságok veze­tőinek figyelmét arra, hogy a népgazdasági felada­tok végrehajtásáért viselt felelősségük különösen nagy és sokrétű. Az újraválasztott Legfelsőbb Tanács jövőbeli munkájáról szólva Konsztantyin Csernyenko kifért arra is, hogy a nemzetiségi és a szövetségi tanács külügyi bizottságai nagyobb figyelmet szentelhetné­nek a nemzetközi tevékenységet végző szovjet hi­vatalok, intézmények és szervezetek munkája egyez­tetésének és ellenőrzésének, gyakrabban számoltat­hatnák be e szervezetek képviselőit. A továbbiakban iaz SZKP KB főititkára kitért a Szovjetunióban bevezetés előtt álló s az ország szé­les közvéleménye által alaposan megvitatott okta­tási reformra. A reform bevezetése során végre­hajtandó intézkedések között említette, hogy ez év szeptember 1-itől kezdődően fokozatosan átlag 30— 35 százalékkal felemelik a pedagógusok és a köz­oktatás más dolgozóinak fizetését. A hatmillió em­bert érintő intézkedésre évente mintegy három és fél milliárd rubelt fordítanak az állami költségve­tésből. Az oktatási reform egyik legfőbb célkitűzé­se, hogy a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapjon a diákok munkára nevelése. Végezetül Konsztantyin Csernyenko a kongresz- szusára készülő SZKP káderpolitikái munkájának kérdéseiről szólt, hangsúlyozva, hogy a káderáLlo- mánynak állandó utánpótlásra, erői megújítására van szüksége. Ugyanakkor — mint az alapszerveze­tekben megtartott beszámoló- és választó taggyű­lések tapasztalatai is bizonyítják —, nem minden kommunista vezető igazolja az iránta megnyilvá­nult bizalmat. Ezért a kádermunkában rendkívül nagy szüksége van az alaposságra, az átgondolt cselekvésre. A gyakori személycseréket ugyanúgy el kell kerülni, mint a káderállomány megmerevedé­sét. Az e téren folytatott munkát az SZKP KB Po­litikai Bizottsága is napirendjére fogja tűzni — mondatta Konsztantyin Csernyenko. SZIGORŰBB ÁRELLENŐRZÉSEK, SZANKCIÓK Egy év alatt 90 ezer vizsgálat Az árhatóságok tovább szigo­rítják az ellenőrzéseket, amelyek nemcsak az árakra, hanem az egész piaci munkára kiterjednék. Ezzel elő kívánják segíteni, hogy a fogyasztói és a termelői árvál­tozások a tervezett keretek kö­zött maradjanak, és a belföldi árupiac egyensúlyi helyzete ja­vuljon. Az Országos Anyag- és Árhi­vatalban a napokban összeállítot­ták az idei ellenőrzési tervet, amely az év végéig több mint 90 ezer vizsgálattal számol. Az ágazati és a helyi árhaitóságok mindenekelőtt a szabadáras ter­mékek és szolgáltatások árainak kialakítását kísérik figyelemmel. Értékelik majd az árak és a mi­nőség összhangját, a reklamációk eseteiben alkalmazott módszere­ket. Az árhatóságok alapvető köve­telménynek tekintik az áriak ará­nyosságát, a nemzetközi verseny­árakhoz való igazodás érvényesü­lését, az új tarmékek árának he­lyes megállapítását, az olcsóbb cikkekből való folyamatos ellá­tást (főleg élelmiszerekből), a szállítás területén a szervezetlen, rossz gazdálkodásból eredő több­letköltségek indokolatlan áthárí­tásának megakadályozását. Az árhivatalibam most összesí­tették a tavallyi árellen őrzések tapasztalatait is. 1983-ban az ár­hatóságok szigorúbban bírálták el a mulasztásokat, a szabálytalan­ságokat, mint egy évvel koráb­ban. Az elmúlt évben, bár a vál­lalati ármunka összességében be- gyakoríottabbá vált és javult, az ellenőrzéseket nagyobb hányad­ban követte intézkedés és szank­ció. Míg 1982-ben az esetek 18 százalékában jártaik el a hatósá­gok, addig ez az arány tavaly 21 százalékra nőtt. A feltárt szabálytalanságok nyomán az árhaitóságok sok eset­ben rendelték el a vevő kártala­nítását, az így kifizetett összeg nagymértékben — az előző évi 122 millióról 202 millió forintra — emelkedett. Növekedett a szi­gorúbb szankciók és az enyhébb intézkedések száma is. Az ellen­őrző szervek 19 esetben gazdasági bírság kisaabását, 95 bűnvádi el­járást. és 4343 szabálysértési el­járást kezdeményeztek. Az árellenőrzések legfőbb ta­pasztalatai az alábbiakban ösz- szegezhetők: az árhatáságak kü­lön vizsgálták a külkereskedelmi árakhoz igazodó mintegy 700 ipa­ri és építőanyag-ipari vállalat ár­munkáját, átfogó ellenőrzést a vállalatok 40 százalékánál tartot­tak. Ár-, üzlet- és piacpolitiká­juk általában megfelelt a nép- gazdasági követelményeknek. A szolgáltató vállalatoknál tar­tott ellenőrzésék során azt ta­pasztalták, hogy bár ezek számá­ra az új vállalkozási formák el­terjedése versenyhelyzetet terem­tett, árpolitikájuk ezt mégsem tükrözi kellőiképpen. Az építő­iparban a vizsgált vállalatok 80 százalékánál kifogásolták az ár­munkát. Az új kisüzemi formák ellenőr­zése során szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy áraik általá­ban alacsonyabbak, mint a vál­lalatoké és a szövetkezeteké, és rugalmasabban, rövidehb határ­időre vállalnak munkát. Ugyan­akkor ármunkájuk színvonala nem elégíti ki a követelményeket. A Bács-Kiskun megyei Tanács kereskedelmi osztályának felügye­leti és fogyasztói érdekvédelmi munkája tavaly sokrétűen kiter­jedt az árellenőrzésekre. A vizs­gálatok idején 11 lakossági pa­nasz érkezett az osztályra, s a jelzések közül hetet jogosnak ta­láltak, a Vevőket kártalanították. Megállapították, hogy a mező- gazdasági nagyüzemi és a magán- kereskedői vendéglátásban az el­adók egy része a palackozott szén­savas üdítő italokat több alka­lommal drágábban árusította. Egy húsboltban az I. árformába so­rolt malachús fogyasztói árát, a hatósági ártól eltérően, nagyobb összegben állapították meg. Az ily módon meg nem érdemelt ha­szonhoz jutott üzlet felügyeleti vezetőjének 53 ezer forintot bír­ságként be kellett fizetnie az ál­lam javára. Hasonló, kisebb-na- gyobb szabálytalanságok másutt is előfordultak. Kedvező tapasztalatokat ugyan­csak szereztek az osztály munka­társai. Az áruvásárlási lehetősé­gek bővüléséről, a piaci verseny­feltételek hatásának erősödéséről és a gyakori ármozgások megelő­zéséért tett intézkedésekről is beszámoltak jelentéseikben. Fel­hívták a figyelmet, hogy a ter­melők közvetlen piaci tevékeny­sége kedvező az árképzésre és végső soron a lakosságinak. Jó példaként említették a kecske­méti kádgyárat, amely a megren­delt fürdőkádbkat a nagykeres­kedelem kiiktatásával, egyenesen a Bács-Kiskun megyei SZIGMA Kereskedelmi Vállalat raktárába szállítja. Gáspár Sándor felszólalása a Szakszervezeti Világszövetség ülésén Kedden délelőtt Párizsban, a CGT székházában folytatódott a Szakszervezeti Világszövetség Irodájának 31. ülésszaka. Az iro­da tagjai megvitatták az első napirendi pontot, amelynek té­mája a szakszervezetek akció­egységének szükségessége és le­hetőségei, Részletesen elemezték a különböző földrészeken ki­alakult sajátos helyzetet, s a szakszervezeteknek azokat az erőfeszítéseit, amelyek arra irá­nyulnak, hogy közösen vegyék fel a harcot a dolgozók életkö­rülményeit súlyosain érintő gaz­dasági problémák megoldása, a munkanélküliség, az elmaradott­ság felszámolása és a háborús veszély elhárítása érdekében. A vitában felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT elnöke is. A többi között hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek lehetőségei a feszültebbé vált nemzetközi helyzet, az együttműködés biz­tató eredményeinek látszólagos megtorpanása ellenére sem rosz- szabbak. mint korábban voltak. A világon mindenütt megmutat­koznak az egységre való törek­vés jelei és konkrét megnyilvá­nulásai. Európában az ideológiai konfrontáció kiéleződése ellenére sem szakadtak meg a szakszer­vezetek közötti kétoldalú kap­csolatok. A nyugat-európai szak- szervezetek többsége egyetértés­sel fogadta a szocialista országok szakszervezeteinek békefelhívá­sát, s jelentős változás követke­zett be a lengyel események megítélésében is. Az iroda kedden délután meg­kezdte a második napirendi pont megvitatását, amelynek témája: „A fiatal dolgozók, foglalkozta­tottságuk és a szakszervezetek kötelezettségei a fiatalok szak­mai továbbképzése területén”. Az ülésszak szerdán fejezi be munkáját. Segítség a fizikai dolgozók gyerekeinek I Véget értek a tavaszi I FEB-táborozások Mintegy négyezer negyedik osztályos középiskolai tanuló vett részt április 1—10. között a felvételi előkészítő bizottsá­gok által szervezett 44 oktató- táborban. Például a bölcsész­karra pályázó diákoknak Deb­recenben és Szegeden, az or­vostudományi egyetemre ké­szülőknek Debrecenben, Pé­csett, Szegeden és Budapesten, a közgazdászhallgató-ielöltek- nek pedig Budapesten, Szege­den, valamint Pécsett segítet­tek a felkészülésben az egye­temek, főiskolák oktatói, diák­tanárai. Bács-Kiskun megyében is megszervezték a felsőoktatási intézmények a FEB-táborokat. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kolán harminckét végzős gim- j nazistát hívtak össze az elmúlt héten, hogy matematika és fi­zika feladatokat.oldjanak meg közösen, s egyúttal megismer­kedjenek a főiskolával. A Ker­tészeti Egyetem Kertészeti Fő­iskolai Karára pályázók Buda­pesten találkoztak, ott kémiát és biológiát tanultak. A Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében, valamint a Bajai Tanítóképző Főiskolán is hasznos napokat töltöttek a fizikai dolgozó szü­lők gyermekei. A többéves tapasztalat sze­rint e táborok jelentős segítsé­get nyújtanak abban, hogy a középiskolások sikeresen sze­repeljenek a közelgő felvételi vizsgákon, s így javuljon to­vábbtanulási arányuk. (b. t.) L ■ ■ ■ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents