Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

1984. április 10. • PETŐFI NÉPE • 3 HÉTVÉGÉN, SZOLGÁLATBAN „... azonnal indulunk m „Halló ... orvosi ügyelet... hir­telen rosszallót... Írom: Szallk- szentmárton, Martos-dűlő, Páli- tanya. Igen, azonnal indulunk!” — Major József né, a dunavecsei hét­végi egészségügyi központ ápoló­nője nyugtázta így a kétségbe­esett telefonáló-bejelentését. Mi­után letette a kagylót, bejegyzett még néhány adatot a naplójába, majd'sietett át a szomszédos szo­bába dr. Kollányi Miklós ügye­letvezető főorvoshoz, és a beosz­tott gépkocsivezetőhöz, Nagy Ká­rolyhoz. Amíg az esetet ismertet­te, az orvos a táskáját ellenőriz­te — megvan-e minden a gyors beavatkozáshoz —, a sofőr pedig a falira függesztett három nagy térkép egyikén azt próbálta fel­deríteni, melyik úton érhetik el leggyorsabban a Martos-dűlőt. — Tíz perc és ott vagyunk — mondta Nagy Károly, de már a kijárati ajtónál... Valóban csak tizenkét perc telt A Gyors leltár indulás előtt... Dr. Kollányi Miklós volt az ügye­letvezető főorvos a hétvégén. • Major Józsefné ápolónő hétvé­gén telefonközpontos is. el és — bár a nagyközségi tanács Moszkvics Combiján nincsenek megkülönböztető jelzések, és a dűlőúit is homokos, kátyús —, megérkeztünk a Páli-tanya elé. Hárman is vártak ránk a bejá­ratnál. Amíg dr. Kollányi Miklós el­látta a beteget, a gépkocsivezetőt faggattam az ügyeletesek tapasz­talatairól. „Nem gondoltuk volna a kezdésnél — egy hónappal ez­előtt —, hogy ilyen gyorsan „nép­szerű” lesz ez az összevont or­vosi ügyelet... Munkaszüneti napokon, ha valami .baj van, a vecsaieknek, az apostagiafcnak vagy a szalkszentmártoniaknak nem kell házalniuk orvostól or­vosig, hogy mikor, ki az ügyele­tes ... Egyre többen tudják, hogy Dunavecsén az SZTK épületében jól felszerelt rendelőben fogadják a bajbajutottakat, s onnét gyor­san érkezik a segítség. Szeren­csés választás volt a vecsei köz­pont kialakítása, hiszen a szak­orvosi rendelő jó felszerelése se­gíti a hatékonyabb orvosi - mun­kát. Ma például az ügyeletes két szemsérüléssel jelentkező bete­gen is segíteni tudott, speciális szemészeti műszerek segítségével. A szolgálat ellátására hármas cso­portok, alakultak az érintett köz­ségek egészségügyi dolgozóiból: orvos, szakképzett védőnő és so­főr ... Minden ötödik héten ke­rül sor újra egy-egy. munkakö­zösségre.” Érdekesebb eseteket mesélt vol­na még, de megérkezett az ügye­letvezető főorvos. CB-rádión hí­vott mentőt a beteghez ... i(A köz­pontban ismét Majomé jelentke­zett. Ígérte, hogy gyorsan intéz­kedik, és útban hazafelé találko­zunk is a mentővel.) Mire visszaértünk a váróte­rembe, már többen is vártak dr. Kollányi Miklósra.- Lázas gyer­mekek; vérző kezű fiatalember (ásónyelet faragott és megvágta magát... !). Másnap este tértem vissza új­ra a láthatóan fáradt egészség- ügyi dolgozókhoz. A hétvégi mér­leg: 86 beteget láttak öl (27 eset­ben kellett kimenni). Négy sérül­tet és egy infarktus-gyanús bete­get utaltak be a dunaújvárosi, il­letve a kalocsai kórházba... És még hátravolt a hétvége második éjszakája ... Farkas P. József • Hazafelé a Páli tanyáról. A dunavecsei tanács adta a gépkocsit. Vándor könyves inasok és mesterek Csaknem egy esztendeje, hogy a Tájak, korok, múzeumok moz­galom szervező bizottsága új já­tékot indított útjára. Vándorkönyv elnevezéssel. Azóta mintegy 40 aranyjelvényes „inast” avattak legénnyé”. A mozgalom lényege, hogy szer­vezetten segítsék és elismerjék — a középkori céhes élet mintájára — bizonyos témák iránt érdeklő­dő emberek tevékenységét, vagyis ők ne csak járják az országot, ha­nem érdeklődési körüknek megfe­lelően kutassanak is, búvárkodá­saik eredményét pedig akár tanul­mányokban is feldolgozzák. A vállalkozókedvűek 10 főcéhbe je­lentkezhettek és jelentkezhetnek továbbra is. S mint egykoron, elő­ször inasok, legények, majd meste­rek lseinek. Inas lehet a TKM- mozgalom aranyjelvényének tulaj­donosa, legény lehet az, aki kutatá­sokat folytat, dokumentumokat gyűjt, résztvesz valamely emlék­mű, emlékhely gondozásában, és segíti vándorlótársait. Mester lehet, aki olyan írásos dolgozatot, fotóalbumot vagy más tárgyat készít, amely bizonyítja, hogy az "ismereteket magas szin­ten sajátította el. A főcéhek közül legnagyobb népszerűségnek a Szülőhazám ör­vend, ezt követio műemléki, fő­ként az építészeti témakör, a ter­mészet- és táj ismereti, s a törté­nelmi, amelyben a közép- és új­kori „mesterségeket” tanulmá­nyozhatják a vándorlegények. A következő időszakban — mi­vel ez a játék is honismereti jel­legű — valamennyi honismereti szakkör, klub vagy közösség tag­ja aranyjelvény nélkül is csatla­kozhat a vándorkönyvesekhez. Szakszervezetek lakóterületen A szakszervezeti mozgalom­nak is alkalmazkodni kell a változó körülményekhez, ha meg akar felelni küldetésé­nek. Olyan országban, amely az élet minden területén a szo­cializmus elveinek az érvénye­sítésére, gyakorlati meghono­sítására törekszik, a szakszer­vezetek sem szűtótihetik tevé­kenységüket a munkahelyekre. A negyedszázada működő szakmaközi bizottságok mun­kája révén mindinkább érzé­kelhető a lakóterületi érdekek megjelenítésében, rangsorolá­sában, egy-egy feladat megol­dásában a szakszervezetek je­lenléte. Szabad idő és közérzet A területi pártszervek elvi irányításával megyénk vala­mennyi városában és 19 nagy­községében egyre hatékonyab­ban vesznek részt a területpo­litikai intézkedések megalapo­zásában. Közreműködnek konkrét teendők végrehajtá­sában, ezek ellenőrzésében. Érthető befolyásuk, tekinté­lyük. Egy-egy közigazgatási egységben az SZMT területi szerveiként dolgoznak a szak­maközi bizottságok. Tagjaik: a lakóterületi munkahelyeken működő ágazati alapszerveze­tek, valamint a Szakszerveze­tek Bács-Kiskun megyei Ta­nácsának megbízásából tevé­kenykednek. Így ésszerű! Sok függ attól, hogy milyen közérzettel megy valaki munkába, mint aho­gyan a családi légkört is befo­lyásolja a munkahelyi atmosz­féra. Az SZMT már az MSZMP Központi Bizottságá­nak tavaly októberi állásfog­lalása előtt is szorgalmazta a szakmaközi bizottságok közre­működését a terület- és tele­pülésfejlesztésben. Hatékony részvételük föltételezi a bi­zottságok szervezeti megerő­södését, társadalmi hatókörük bővülését. A megyében nyil­vántartott alapszervezetek több mint hetven százaléka a szakmaközi bizottságok hatás­körében dolgozik. A bizalmi testületek ajánlására legalább háromszáz aktíva segíti a kö­zösen megtervezett programok teljesítését. Jól sikerült kivá­lasztásuk, társadalmi munká­jukban örömet találnak, alläg- alig változik az albizottságok összetétele. Alkalmi megbíza­tásokkal további kétszáza®— nyolcszázan vesznek részt a szakmaközi bizottságok terü­leti munkájában. iLényeges: a lelkes társadalmi munkásokból álló bizottságok ne az értekez­letek számát növeljék, hanem •tevőlegesen dolgozzanak. Moccanni sem tudnának, formalitássá jelentéktelened- ne a lakóhelyi tevékenység, ha a tanácsok nem törekedné­nek az úgynevezett nyílt vá­rospolitika elvének az érvé­nyesítésére. Ez azért is fon­tos, mert az utóbbi másfél év­tizedben mind több informá­ciót, döntési jogkört kaptak a helyi tanácsi szervek. A fele­lős döntések megkívánják a tanács és a szakszervezetek rendszeres kapcsolatát. Az együttműködés feltételei Hogyan látják el a képvise­leti, véleményező, a végrehaj­tást segítő, szervező, ellenőrző és jelző szerepköreikből adó­dó feladataikat? A tárgyi és személyi adottságoktól füg­gően különböző módon és el­térő színvonalon, de minden­képpen hasznosa®. Sokat te­hetnek az információk gyors továbbításáért, az egy telefo­nálással, egy levéllel, gyors in­tézkedéssel kiküszöbölhető ba­jok orvoslásáért. Gyakorlattá vált, hogy a bizottságok kép­viselőit meghívják a tanácsi fejlesztési terveket megvitató ülésekre. Elfogadásuk, jóváha­gyásuk után a városi, nagy­községi vezetők a szakmaközi bizottság kibővített ülésén is­mertetik a soron következő feladatokat és közlik: szerin­tük hol lenne leginkább szük­séges társadalmi munka szer­vezése. Mondani sem kelt: mindez nem jelenti azt, hogy ha valamire nem jut pénz — vagy a -tanács fontossági sor­rendjében okkal vagy indoko­latlanul háttérbe 'kerül vala­milyen tennivaló —, gépiesen a szocialista brigádokra ha­gyományozzák az adott fel­adatot. Ott várható számottevő tár­sadalmi munka, ahol minél több dolgozó cselekvő egyet­értésével találkozik a városi, lakóhelykörzeti fejlesztési terv, ha maguk is 'közérdekűnek, másként megoldhatatlannak éreznek bizonyos tennivalókat, ha saját helyzetüket, életkö­rülményeiket is befolyásolja. Értelmes célokéit ma is moz­dulnak az emberek. Bőséggel sorolható bizonyító példa. Munkahelyi és lakóhelyi ösz- szefogás eredményeként -több száz nyugdíjas szórakozhat, pihenhet ‘kellemes körülmé­nyek között a kecskeméti nyug­díjasok klubjában. Városi és lakóterületi kulturális és egyéb rendezvényekre is al­kalmas a kiskunhalasi szak­maközi bizottság széles körű összefogással felépített szék­háza. .Baján és Kiskunfélegy­házán is hasonló a helyzet.’ Ilyenek a tavaszi, őszi város­tisztasági akciók, óvoda-, böl- esődeépítkezések pénzeszkö­zeinek koordinálása, a fóru­mok. Jónak minősíthető a ba­jai, a kecskeméti, a kiskunha­lasi, a -kiskunfélegyházi szak­maközi bizottságok kulturális tevékenysége. Egyebek között a* felnőttoktatás támogatásá­ban jeleskednek. Az érdekvédelem új formái Az érdekvédelem új és so­kakat közvetlenül érintő terü­letei és módszerei méltán ke­rültek a szakszervezeti muhk-a élvonalába. A társadalmi el­lenőrök népes hálózatát a ta­nácsi szervekkel együttmű­ködve a szakmaközi bizottsá­gok irányítják. Mi tagadás, a szabad árak tisztán nem látá­sa, a különféle problémák ká­rosan ihatnak a munkafegye­lemre, ami részben a minőségi szempontok elhaliványításában, ■részben a vagyonvédelemben, •részben a vásárlók megkáro­sításában mutatkozik. Majd mindenütt több a fegyelmi ügy, mint korábban. Több mint kétezer kereskedelmi el­lenőrzés során, sajnos, renge­teg szabálytalanságot észlel­tek. A súlyosabban vagy ismé­telten mulasztó kereskedelmi egységek, dolgozók ellen eljá­rást kezdeményeztek. Akadt munkájuk a jogse­gélyszolgálatoknak is. A 114 munkahelyen megszervezett tanácsadó szolgálat segítségét hétezernél többször kérték. Ba­ján és Kiskunhalason közvet­lenül a szakmaközi bizottság mellett is működik jogi ta­nácsadó albizottság. Főként nyugdíjasok ügyeit intézik. A szakmaközi bizottságok jelentősége Az eddigiekből is érzékelhe­tő: nemcsak a munka-, ha­nem a lakóhelyeken is érdem­legesen tevékenykednek a szakszervezetek. A szakmakö­zi bizottságok jól kiegészítik az ágazati szakszervezetek te­vékenységét. Köszönet illet mindenkit, akik szabad .idejükben1 társa­dalmi munkában segítik a szakszervezeti mozgalmat. Most a területpolitikai mun­káról szólván, szeretném 'kü­lön is kiemelni a szakmaközi bizottságokban feladatokat vállaló és teljesítő munkáso­kat, mezőgazdasági dolgozó­ikat, értelmiségieket. Nekik is köszönhető, hogy a mozgalmi munka további kitéljesátésé- nek lehetőségei adottak a szak­maközi bizottságokban. Hegedűs István a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára SEGÍTSÉG FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK Nemzetközi építésiparosítási szeminárium A fejlődő országok építőiparának fejlesztéséhez, építési igényeik gazdaságos kielégítéséhez nyújt segítséget az Egye­sült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), és a ma­gyar kormány közös programja szerint Budapesten szerve­zett Nemzetközi Epítésiparosítási Szeminárium, amely teg­nap kezdte kéthetes munkáját a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának továbbképző központjában. Csorba Emánuel, az UNIiDO osztályvezetője köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, az euró­pai, afrikai és ázsiai fejlődő or­szágokból érkezett szakembere­ket és a magyar szakértőket. Se­bestyén Gyula, a Nemzetközi Épí­téskutatási Tanács (CIB) főtitká­ra vitaindító előadásában áttekin­tést adott az építés iparosításá­nak nemzetközi helyzetéről. El­mondotta, hogy elsősorban a tö­meges építési igények, a LaJkás­ás infrastrukturális ellátás fej­lesztését, és a nagy technikai fel­készülést követelő feladatok tel­jesítését szolgálják a különböző, A z élelmiszerbolt veze- tője olyan komoran ült az asztal mellett, mint egy bíró. Előtte egy na­gyon fiatal eladónő állt. í — Mondja el, hogy történt! — szólt a vezető és a nyitott panaszkönyvre mutatott. — Tegnap pácolt keringet ádtam el — kezdte az eladó­nő. — Eleinte minden siriján ment. Csak úgy kapkodták a keringet. Azután az egyik ve­vő botrányt csinált. Észrevet­te, hogy az ujjamat rányom­tam a mérlegre. Lármázni kez­dett ... Hogy más üzletekben micsoda rendi van, mindenütt szocialista brigádok dolgoznak, de ami nálunk folyik, az hal­latlan! Végül kérte a panasz­könyvet. Addig akadékosko­dott, amíg kénytelen voltam odaadni neki. Ez minden. — Nem, ez még nem min­den — mondta a vezető. — Az állampolgárnak válaszolni kell, közölni vele, milyen intézke­dés történt a panaszára. Pél­gépesített építési eljárások, az elő­regyártott szerkezeteket és' ele­meket használó építési módsze­rek. Hangsúlyozta, hogy a fejlő­dő országokban is hasznosítani le­het számos iparosított építésmó- dot, de nagyon körüiltökintősn kell' megszervezni e korszerű technológiák alkalmazását, s kü­lönösen fontos, hogy — ahol csak lehet — a gazdaságosság növelé­se érdekében helyi építőanyago­kat használják fel. Az építési igények kielégítésében azonban nemcsak a fejlett technológiákat kell figyelembe venni, hanem azokat a hagyományos építési el­A panaszkönyv dáuZ: ezt és ezt az eladót meg­büntettük vagy elbocsátottuk. — Mindennel egyetértek, ve­zető elvtárs. Legyen úgy, ahogy megérdemlem — felel­te az eladónő. — Most még megelégszem azzal, hogy figyelmeztetem, mert először történt ilyesmi, de vegye úgy, hogy ez egyben az utolsó figyelmeztetés is. — Bízom benne. — Magának semmi oka nem volt arra, hogy a vevőnek oda­adja a panaßzkörcyvet. —• Nem is akartam odaad­ni, de , valami lakossági bi­zottság tagja volt. — Azt kellett volna mon­dania neki, hogy a panasz­könyv a vezetőnél van, a ve­zető pedig éppen nincs bent. — Jó, legközelebb majd így csinálom. Többet senkinek nem adom azt a könyvet, még járásokat is, amelyek kevés be­fektetéssel fejleszthetők. A tanácskozáson Kunszt György, az Építéstudományi In­tézet igazgatója előadásában az építésiparosítás magyarországi fejlődésének tapasztalatait fog­lalta össze. Elmondotta, hogy jó néhány magyar vállalat és kuta­tóintézet szakemberei az elmúlt években az UNIDO megbízásából töhb fejlődő országnak nyújtot­tak szakmai segítséget az építés­iparosítás fejlesztéséhez. E cégek közül 11 most a nemzetközi sze­minárium résztvevőinek bemutat­ja termékeit, gépesített építési módszereit. Hétfőn még három magyar szakértő tartott előadást, elsősor­ban az iparosított lakásépítés ha­zai és külföldi eredményeiről és a fejlesztés további lehetőségei­ről. akkor sem, ha maga a főellen­őr kéri. — Na, a főellenörnek oda­adhatja. Vele jóban kell len­nünk. De ha egy közönséges vevőről van szó, az más, azt alaposan gondolja meg! — Értem, vezető elvtárs ... — És végül, ami a legfon­tosabb. Mondja, megtanítot­ták magát arra, hogy kell dol­gozni a pult mellett? — Igen. Arra tanítottak, hogy rendesen kell dolgozni. — Na látja... Ügy nyomja meg a mérleget, hogy senki ne vegye észre. Hányszor kell elmondanom, hogy a fejébe vésse? A vezető szemrehányóan csó­válta a fejét, miközben meg­írta a választ a panaszra: „Panasza nyomán megtettük a szükséges intézkedést. Az eladónőt szigorú megrovásban' részesítettük." V. Kosztyirin (Krokogyil) Honvédelmi nevelőmunka az iskolákban Az iskolákban folyó honvédel­mi nevelőmunka eredményeit, gondjait, eddigi tapasztalatait a közelmúltban összegezték. A Mű­velődési Minisztérium illetékesei elmondották: a középfokú isko­lákban — a meglevő gondok mel­lett — eredményesen valósítják meg a honvédelmi nevelőmunká­nak az új — az 1981/82. tanévtől bevezetett — tantervekben meg­határozott feladatait. A követel­mények teljesítése azonban a ta­pasztalatok szerint még egyenet­len színvonalú, iskolánként válto­zó. Ennek legfőbb oka, hogy egye­lőre nincs tankönyv és olyan mód­szertani útmutató, amely a meg­tanítandó tananyag lényeges ré­szeit is tartalmazná. Így a peda­gógusoknak a felkészülés a taní­tási órákra igen sok idejüket ve­szi igénybe, mert számos hozzá­férhető forrást kell ehhez felku­tatni. Ezen a közeljövőben változ­tatni 'kívánnak a művelődésügy irányítói; a többi között az okta­tók rendszeresebb felkészítését, segédanyagok közreadását terve­zik. A legtöbb iskolában népszerűek a honvédelmi versenyek. A diákok elméleti felkészültsége azonban hézagos. Jó eredményeket érnek el viszont a gyakorlati feladatok teljesítésében. Legkedveltebbek a harci túrák, a Fegyveres Erők Napja alkalmából rendezett hon­védelmi napok, a sport- és turisz­tikai rendezvények honvédelmi programjai. A honvédelmi nevelőmunka szerves része a fegyveres pálya megismertetése, megszerettetése. Ennek érdekében differenciáltab­bá, a fiatalok életkori sajátossá­gaihoz jobban igazódóvá tették az úgynevezett pályára irányító tá­borokat, amelyekben ma már 'ál­talános és középiskolások egyaránt résztvesznek Évente mintegy ezer fiatal táborozik, s különösen az ifjúgárdisták között vannak so­kan, akik élethivatásul választják a haza fegyveres szolgálatát. A jövőben nagyobb figyelmet fordí­tanak a résztvevők kiválasztására és mozgósítására, hogy valóban a pálya iránt már vonzalmat érző fiatalokat készítsék fel a táborok­ban. 4 ;ír

Next

/
Thumbnails
Contents